Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kétnyelvűség, kódváltás, kódkeverés. Szociolingvisztika 12.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kétnyelvűség, kódváltás, kódkeverés. Szociolingvisztika 12."— Előadás másolata:

1 Kétnyelvűség, kódváltás, kódkeverés. Szociolingvisztika 12.

2 Kétnyelvűség Irodalom: Kétnyelvűség: Bartha Csilla 1999: A kétnyelvűség alapkérdései. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Karmacsi Zoltán 2007: Kétnyelvűség és nyelvelsajátítás. Ungvár: Poliprint. Kódváltás: Kovács Emőke: Kódváltás és nyelvcsere az amerikai magyarok körében. Alknyelvdok Kovács Magdolna 2001: Code-Switching and Language Shift in Australian Finnish in Comparison with Australian Hungarian. Abo: Abo Akademi University Press. Lanstyák István 2006: Nyelvből nyelvbe. Pozsony: Kalligram. Navracsics Judit: A kétnyelvű gyermek. Budapest: Corvina.

3 Kétnyelvűség Mik a leggyakoribb tévhitek a két- és többnyelvűséggel kapcsolatban? A főbb tévhitek: – A kétnyelvűség marginális, az egynyelvűség elterjedt. (Ez a természetes az emberi nyelvek körében, az egynyelvűség a ritka! Vö. 200 állam és 3-6 ezer nyelv.) – Csak a két nyelvet anyanyelvként elsajátító kétnyelvű. (Sok másféle kétnyelvűség is van.) – A kétnyelvűség kerülendő rossz: mentális-kognitív-érzelmi problémákhoz vezethet, romlott nyelvet eredményez. (Nincs kutatás, ami ezt igazolná.)

4 Kétnyelvűség Nagy változatosság a definíciókban. Mondjunk néhányat! Milyen mértékben kell birtokolni két nyelvet hozzá? Közösségi kétnyelvűség – Egy területen élők – A napi kommunikációban mindkét nyelv használatos (ha nem is mindenki, de a legtöbbek által), ezért kétnyelvű a b. közösség. A két nyelv között „munkamegosztás” van. Egyéni kétnyelvűség: itt nagy a szórás – Kettős monolingvis – anyanyelvi szintű tudás. – Minimálisan: „egy második nyelv lehetséges modelljeivel való érintkezés és ezek anyanyelvi környezetben való használatának képessége” (Diebold 1961), tehát aki megérti legalább egy részét a másik nyelven tett megnyilatkozásoknak. Ekkor azonban mindenki kétnyelvű a világon!

5 Kétnyelvűség Kontinuum jellegű: Macnamara 1967: beszéd, megértés, írás, olvasás – az egyik birtokában lenni egy 2. nyelven A szociolingvisztikában bevett felfogás: Grosjean (1992): két nyelv rendszeres használata (a mindennapi életben), vö. Bartha (1999): a mindennapi érintkezései során 2 v. több nyelvet kommunikatív, szociokulturális szükségleteinek megfelelően (szóban és/vagy írásban, ill. jelelt formában) rendszeresen használ.

6 Kétnyelvűség Skutnabb-Kangas 1997: kétnyelvű lehet vki származás: beleszületik a helyzetbe v. kétnyelvűvé nevelik azonosulás: annak tartják v. ő annak tartja magát a nyelvtudás foka: anyanyelve? tökéletesen tudja? egyformán használja mindkettőt? részben ismeri? egyszer kapcsolatba került vele? funkció: két nyelvet használ a mindennapok során v. képes lenne használni

7 Kétnyelvűség A nyelvelsajátítás ideje szerint: gyermekkori/korai – Szimultán – Egymás utáni Serdülőkori Felnőttkori/kései Kompetencia szerint: Szimmetrikus/Kiegyensúlyozott/Balansz- kétnyelvűség Aszimmetrikus/domináns

8 Kétnyelvűség A nyelvelsajátítás módja: Természetes Önkéntes Elrendelt: központilag, intézményi keretek között Az agyi elrendeződés szerint: Koordinált: párhuzamosan áll össze a két nyelv, bármikor bármelyiket elő tudja a B venni (13 éves kor után) Összetett: központi mag, ami mindkét nyelven megvan, a többi csak az egyiken v. csak a másikon. (6 éves korig történő elsajátítás esetén)

9 Gyermekkori kétnyelvűség Nehéz azonosítás, az adott nyelvi kompetencia lassan fejlődik ki. De: a gyerek nyelve nem tökéletlen felnőttnyelv, hanem stádiumokon keresztül válik egyre komplexebbé 3 fő szakasz a bilingviseknél: 1. Szókincs mindkét nyelv szavaiból (egymásnak megfelelők nincsenek v. ritkák), az adott szónál az elsajátítás ideje számít. 2. Kétszavas mondatok szintjén a szavak mindkét nyelvből származnak, de a nyelvkeveredés folyamatosan csökkenni kezd (3 éves: 30%, 4 éves: 5%). 3. Bővülő szókincs, egymásnak megfelelő szavak a két nyelvből, DE sokáig egy nyelvi szabályrendszert használ csak.

10 Gyermekkori kétnyelvűség Sok a vita: Főleg az egységes VAGY elkülönült nyelvi rendszer kérdéses. Hibrid rendszer? Gyerekeket nehéz vizsgálni: ha nem mond egy szót, azt biztos nem is ismeri? Lassan vált át: egységes szókincs, majd lexikálisan szétválik, de szintaktikailag egységes, majd az utóbbi is szétválik.

11 Családi modellek 4 elrendeződés: 1. anyanyelvi: L1 elsajátítása L1 környezetében 2. Emigráns nyelvi: L1 elsajátítása L2 környezetében 3. Második/idegen nyelvi: L2 elsajátítása L1 környezetében 4. Természetes második nyelvi: L2 elsajátítása L2 környezetében

12 Családi modellek Családi szocializációs helyzete: 1. Ronjat-féle család: egy személy – egy nyelv A szülők a.nyelve eltérő, az egyiké azonos a környezet nyelvével, egymás any-t vmilyen szinten beszélik, a gyermek az adott szülővel annak nyelvét használja. 2. Fantini-féle család: a szülők any-e eltérő, az egyiké azonos a környezet nyelvével, de utóbbit egyik szülő sem használja, a gyerek azt otthonán kívül természetes környezetben v. intézményes keretek között használja.

13 Családi modellek 3. Haugen-féle család: azonos any-ű szülők, mely a környezeti nyelvtől eltér (l. bevándorlók, őshonos kisebbségek). 4. Elwert-féle család: kül. any-ű szülők, a környezeti nyelv egyik any-ével sem azonos. Háromnyelvű gyerek. 5. Saunders-féle család: azonos any-ű szülők + azonos környezeti nyelv, de az egyik szülő a komm. során nem az any-ét használja 6. Kevert nyelvek: a szülők bilingvisek és a közösség egy része is az, a szülők váltogatják a gyermekkel való beszéd során a nyelveket (aki későn jön rá, hogy több nyelven is beszél). Kódváltások és - keverések.

14 Kódváltás = két v. több nyelv váltakozó használata egyetlen diskurzuson belül Lanstyák (2006: 107): „Kódváltásnak, illetve kódváltogatásnak a kétnyelvű kommunikáció olyan válfajait nevezzük, melyekben a beszélők egyetlen diskurzuson belül (…) két különböző nyelvhez tartozó elemeket használnak, mégpedig anélkül, hogy az eltérő nyelvhez tartozó szekvenciák tartalmilag megfelelnének egymásnak.” (bár – teszi hozzá – az eltérő nyelven való ismétlés azért előfordulhat!) ≠ nyelvkeverés: ez nagyobb mértékben függ a nyelvi tudás minőségétől (ha csak az egyik nyelven ismerem, azon fogom mondani) ≠ kölcsönzés, bár nehéz elhatárolni (pl. nyelvmegtartás esetén a kölcsönzés jellemző, nyelvcserére a kódváltás)

15 Kódváltás Trudgill 1997: Kódváltás (code-switching): egy beszélgetésen belül kétnyelvűek v. kétdialektusúak oda-vissza váltanak. Kódváltogatás (code-mixing, másnál: kódkeverés): olyan sűrű és gyors kódváltás, akár kifejezéseken belül is hogy nem lehet megmondani, melyik nyelvet beszélik az adott pillanatban (pl. Hongkong: angol és kantoni).

16 Kódváltás Kölcsönzés (borrowing): kétnyelvűek az egyik nyelvükből való szót használnak a másik nyelvükben, mely szavak az utóbbi nyelvnek is szerves részévé válnak. Grammatikai szerkezetek és beszédhangokat is kölcsönöznek nyelvek. (Adaptált a kölcsönszó, ha fonológiailag is illeszkedett, integrált, ha csak morfológiailag és szintaktikailag van beépülve.) Elkülönítés: ha már a saját anyanyelve szerint ejti, akkor kölcsönszó, ha a másik nyelv szerint, akkor kódváltás. Interferencia/nyelvkeveredés (admixture): egy nyelv/dialektus elemeinek belekeverése egy másik nyelvbe, főleg, akkor, ha nem az anyanyelvüket használják (a pidzsinizálódás egyik fontos eleme, szavak, kiejtések, grammatikai formák átvitele).

17 Kódváltás Gyerekeknél több nyelvi szinten történhet: Fonetikai/fonológiai Morfológiai Lexikai Szintaktikai Mi motivál(hat)ja a váltást? Magyarázat Személyessé tétel Témaváltozás jelzése Idézés Az üzenet távolítása Változás az interakció módjában

18 Kódváltás Bázisnyelv/mátrixnyelv: amelyiken a beszélgetés elvileg folyik Vendégnyelv/beékelt nyelv: elemek (szekvenciák = nem specifikálja, milyen nyelvtani egységek) jelennek meg belőle a bázisnyelven folyó diskurzusban

19 Kódváltásfajták (Kovács 2001, Kovács E.) Smooth (könnyű): marad a mátrixnyelv nyelvtana, főleg ott zajlik, ahol a két nyelv nyelvtana megegyezik: Pl: Akkor volt a (:depression:) (gazdasági válság) Flagged (jelzett): determináns vagy hezitálás (szünet, ismétlés) előzi meg, a kódváltás lehet egyeztetve v. nem: Pl: kellett csinálni ilyen szárnyakra ezt a (:bulk:)-okat. (teher)

20 Kódváltásfajták (Kovács 2001, Kovács E.) Transferred code (átvett kód): a vendégnyelv nyelvtanát követi a kódváltás eredménye (mert nincs megfelelője a mátrixnyelvben, tükörfordított a morféma: Pl: Hát az ő (:funeral:) magyar is volt meg angol is. (temetés) Bare (csonka) kódváltás: semmilyen formai jegy nem jelenik meg a kódváltáskor: Pl: augusztus tizenhetedikén (:nineteen-forty:) (ezerkilencszáznegyven)

21 Kódváltásfajták (Kovács 2001, Kovács E.) Kettős morfológiájú kódváltás: mindkét nyelvvel egyeztetve van (pl. angol toldalék v. prepozíció) Pl: mind (:toolmakers:)-ek vannak (szerszámlakatosok) Rövid kódváltott szigetek (és a vendégnyelv grammatikáját követik): Pl: igen (:that’s right:) (így van) Hosszú kódváltott szigetek (egy kifejezésnél hosszabbak, Lanstyák szerint itt mátrixnyelvváltás is történik): Pl: még nem volt kész (:by noontime it wasn’t ready:) (nem volt kész délre)

22 A kódváltással kapcsolatos előítéletek In: Lanstyák: Általános nyelvi mítoszok Két vagy több nyelv keverése egyetlen beszélgetésen belül a beszélő részéről a nyelvi önkény kifejezése, az eredmény pedig zagyva beszéd. V: ez 2 mítosz; a kódváltás szokványos, magas szintű nyelvi képességekről tanúskodik, nyelvtani és pragmatikai szabályok vezérlik. Az ilyen nyelvhasználat zöme grammatikus (vö. egynyelvű spontán nyelvhasználat is időnként agrammatikus formákat eredményez). Kivétel: nyelvvesztés – itt sok az agrammatizmus.

23 A kódváltással kapcsolatos előítéletek Mítosz: A két nyelv keverése a megbecsülés hiányát jelzi az érintett nyelvekkel szemben. V: Épp fordítva, a leginkább azonosulókra jellemző a kódváltás. Mítosz: A két nyelv keverése arra utal, hogy a beszélő nem ismeri jól az egyik vagy mindkét nyelvet. V: csak egy a sok a kódváltás motivációi közül a nyelvi hiány kiküszöbölése; mindkét nyelv magas fokú ismerete, összekapcsolásuk úgy, hogy az grammatikus legyen. A kölcsönszók az átvevő nyelv részei.

24 Kétnyelvűséggel kapcsolatos mítoszok Mítosz: Kétnyelvű ember az, aki két különböző nyelvet beszél anyanyelvi szinten, azaz úgy, mintha mindkét nyelv egynyelvű beszélője lenne. V: Ez csak az egyik fajtája, a balansz-kétnyelvűség, ritka eset. Mítosz: A kétnyelvű beszélők, különösen ha olyan kisebbségi közösségben élnek, ahol az anyanyelvük nem hivatalos nyelv, az egyik nyelvüket sem beszélik rendesen. V: Ez az egynyelvűek tudását veszi etalonnak, ahhoz mér, holott a kétnyelvűek nyelvi helyzete teljesen más. Ott munkamegosztás van a két nyelv között, mindkettőnek a kontaktusváltozatát használják.


Letölteni ppt "Kétnyelvűség, kódváltás, kódkeverés. Szociolingvisztika 12."

Hasonló előadás


Google Hirdetések