Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kétnyelvűség, Kettősnyelvűség Készítette: Csallóközi Réka.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kétnyelvűség, Kettősnyelvűség Készítette: Csallóközi Réka."— Előadás másolata:

1 Kétnyelvűség, Kettősnyelvűség Készítette: Csallóközi Réka

2 Kiss Jenő: szakkifejezések meghatározása a nyelvek a nyelv(ek) a nyelvváltozat(ok) nyelvvátozatokhasználatahasználóhasználatahasználó száma egyegynyelvűségegynyelvűegyesnyelvűségegyesnyelvű (unilingvizmus)(unilingvis)(monoglosszia)(monoglott) kettőkétnyelvűségkétnyelvűkettősnyelvűségkettősnyelvű (bilingvizmus)(bilingvis)(diglosszia)(diglott) többtöbbnyelvűségtöbbnyelvűtöbbnyelvűségtöbbnyelvű (plurilingvizmus)(plurilingvis)(poliglosszia)(poliglott) v. soknyelvűség v. soknyelvű (multilingvizmus)(multilingvis)

3 A kétnyelvűség és a kettősnyelvűség közti azonosságok  Mindkettő nyelvi kontaktus következménye  Mindkettő lehet: egyéni és közösségi, kétoldalú és egyoldalú, aktív és passzív, spontán és kulturális, kiegyensúlyozott és domináns  Végigkísérik a nyelvtörténetet  Mindkettő instabil állapot az unilingvizmushoz és a monoglossziához képest  Mindkettő szülője lehet új nyelvnek v. nyelvváltozatnak

4 Különbségek • A bilingvizmusnál különböző, a diglossziánál hasonló nyelvi rendszerek állnak egymás mellett • Interferencia lehetősége más a két esetben • Hosszabb távon a kettősnyelvűség maradandóbb

5 Bilingvizmus: együttélési modell  Kétnyelvű ember tudatában él A és B nyelv  A beszélő hol az egyiket, hol a másikat használja  Szabályok nem keverednek

6 Kettősnyelvűség – variabilitás modell  A beszélő tudatában 3 különböző szabályfajta  Az elsődleges és a másodlagos változatot kategorikus szabályok alkotják  ezek elkülönülnek  Variábilis szabályok: köztes állapot

7 Bilingvizmus és diglosszia viszonya Fishman: 1. Bilingvizmus és diglosszia 2. Diglosszia bilingvizmus nélkül 3. Bilingvizmus diglosszia nélkül 4. Sem nem diglosszia, sem nem bilingvizmus

8 Diglosszia Egy nyelv két vagy több változata egymás mellett létezik és mindkettő meghatározott, külön funkciót tölt be

9 4 példanyelv (Charles A. Ferguson) • Arab, újgörög, svájci német, haiti kreol A diglosszia kialakulása: –Arab visszanyúlik a legtávolabbi múltba –Görög: 19. század kezdete –Svájci német oka a német sztenderdizácó központjától való eltérés –Haiti kreol: a pidzsin-szerű francia nyelv kreolizálásának eredménye Mind a négynek saját elnevezése van a sztenderd és a regionális változatra

10 Funkció Utasítás szolgáknak/pincéreknek/ munkásoknak Sztenderd Személyes levél Regionális Parlamenti v. egyéb politikai beszéd Mindkettő Egyetemi előadás Sztenderd Hírek a rádióban Sztenderd Rádiójáték(népi jellegű) Regionális Család/barátok/kollégákRegionális

11 Funkció 2. Vezércikk, híranyag, képaláírás újságban Sztenderd Képaláírás politikai karikatúra alatt Regionális KöltészetSztenderd NépköltészetRegionális

12 Tekintély • A sztenderdet a különböző nyelvváltozatok fölöttinek tekintik • Fensőbbsége néha valláshoz tartozik Irodalmi örökség • Terjedelmes irodalom a sztenderd nyelven • A kortárs irodalom ennek szerves része

13 Elsajátítás • Szülők a gyerekekkel szemben és a gyerekek egymással: regionális • A sztenderd: iskolai oktatás keretein belül • A regionális szerkezetét: szabályok nélkül, a sztenderdet pedig grammatikai fogalmakkal, normák alapján tanulja

14 Sztenderdizáció • Megállapított normák • A különböző nyelvváltozatoknak nem nagyon vannak leíró, normatív tanulmányok • Kis nyelvközösség: kialakulhat sztenderd regionális nyelv Stabilitás: a diglosszia sok területen több századon át fennmarad

15 Grammatika • A két nyelvváltozat között a legnagyobb különbség; pl.: szórend, mondatkezdő-és kötőszavak Szókincs • Szókincsük túlnyomórészt közös (jelentésbeli eltérések vannak) • A sztenderdben terminus technikusok • A reginálisban:hétköznapi, népies kifejezések

16 Teljes definíció •O•O•O•Olyan viszonylag állandósult nyelvi helyzet, amelyben az elsődleges nyelvjárások mellett van egy azoktól erősen eltérő, nagymértékben szabályozott (grammatikailag gyakran bonyolultabb) föléhelyezett változat is, amely irodalmi, s amelyet v. egy korábbi időszakban, v. egy másik nyelvközösségben hoztak létre (lsd.: haiti francia), s amelyet nagyrészt iskolai oktatásban sajátítanak el és többnyire írásban és formális beszédalkalmakkor használnak a nyelvközösség tagjai, de amely a mindennapi társalgásban nem használatos a közösség egyetlen szektorában sem

17 Kétnyelvűség kiterjedtsége • Egynyelvűség tévhite • Állam nem egyenlő nemzet

18 A világ nyelvei és a kétnyelvűség • Nyelvek száma 2800 – • William Mackey: Első munka a kétnyelvűségről: „ a kétnyelvűség olyan probléma, amely a föld lakosságának nagy részét illeti”

19 Okok, megitélés • Bevándorlás, új munkaerő elvándorlása, katonai megszállás, stb. • „Ahány nyelven beszélsz, annyi ember vagy” (V. Károly) • Mindig valami jelző tapad hozzá

20 Grosjean meghatározása (1992.) • „ A kétnyelvűség két (vagy több) nyelv rendszeres használata, kétnyelvűek pedig azok az emberek, akiknek mindennapi életük során szükségük van két vagy több nyelvre, és ezeket használják is”

21 A kétnyelvűség eredete • Többnyelvű államalakulatok • Hatalmi területi terjeszkedés • Határok átrendeződése • Békeszerződések • Szocialista államok politikai rendszerváltásai • Népmozgások • Kereskedelem fejlődése

22 A kétnyelvűség eredete 2. • Államszövetségek létrejötte • Politikai házasságok • Társadalmi csoportnormák • Vallások

23 Az egyéni kétnyelvűség kialakulása Charlotte Hoffmann osztályzása 1. Bevándorlás 2. Migráció 3. Szoros érintkezés más nyelvi csoportokkal 4. Az iskola szerepe 5. Kétnyelvű családban felnövő gyermek

24 Kétnyelvűség kialakulásának modelljei a családban 1. Ronjat-féle (1913): Egy személy, egy nyelv 2. Fantini-féle (1985): Nem domináns otthoni nyelv 3. Haugen-féle (1953): Nem domináns otthoni nyelv közösségi támogatottság nélkül

25 Kétnyelvűség kialakulásának modelljei a családban Elwert-féle (1959): Két nem domináns otthoni nyelv közösségi támogatottság nélkül 5. Saunders-féle (1982): Nem anyanyelvi szülők 6. Kevert nyelvek

26 A magyarországi romák 1. Magyarul beszélő magyar cigányok: romungrók 2. Magyarul és cigányul beszélő: oláh cigányok 3. Magyarul és románul beszélők: beások

27 Cigány nyelv • A szakirodalom és a köznyelv szerint is a cigány nyelv a cigányság indiai eredetű nyelve • Több nyelvjárás: –Oláhcigány –Magyarcigány –Németcigány (szintó)

28 Cigány nyelv 2. • Oláhcigányok: lovari • A cigányt anyanyelvüknek tekintők legnagyobb része az oláhcigányok közül kerül ki • Magyarcigányt és a németcigányt csak néhány kisebb csoport használja • A beáaok a román nyelv archaikus változatát beszélik

29 Cigány nyelv 3. • Legtöbbnek Mo-n, magyar az anyanyelv • Nyelvvesztés útján anyanyelvüket magyarra cserélték

30 Nyelvhasználat (oláhcigányok) • Bilingvizmus vegyül a diglossziával (beásoknál is) • Családban: cigányul • Hivatalos helyeken, nem cigány környezettel magyarul beszélnek • Nem egyformán viszonyulnak a 2 nyelvhez • Gyakran váltanak nyelvet mondaton belül

31 Nyelvi szocializáció (oláhcigányok) • Elsődleges szocializáció: nagy rokonsági kör • Több felnőttel találkozik a gyerek • A szóbeliséget jellemző beszédműfajok korán jelennek meg a gyerek életében • Mesemondás, éneklés

32 A magyar nyelv Szerbiában • Szerbia új alkotmánya • szerb képviselőház rendelete Heinz Kloss 5 fokozata a nyelvek státusa szempontjából 1. Országosan hivatalos nyelv 2. Nagyobb regionális egység hivatalos nyelve

33 3. Kisebbség nyelvhasználat hatósági engedélyezése különféle módon 4. Tolerancia a nyelvvel szemben a privát szférában 5. Nyelv betiltása Magyar nyelv Jugoszláviában: 3-as szint Egyes vonatkozásokban 2-es, más helyen 4- esre szorult vissza napjainkra

34 Funkcióbeli különbségek • Szerb nyelv: mindhárom nyelvhasználati szinten • Magyar a legalsó és a legfelső szinten aktív • Funkcióelszegényedés -> államnyelv térhódítása

35 vége


Letölteni ppt "Kétnyelvűség, Kettősnyelvűség Készítette: Csallóközi Réka."

Hasonló előadás


Google Hirdetések