Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

LOVAK TAKARMÁNYOZÁSA I. Összeállította: Dr. TÓTH TAMÁS egyetemi docens NYME-MÉK, Állattudományi Intézet TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "LOVAK TAKARMÁNYOZÁSA I. Összeállította: Dr. TÓTH TAMÁS egyetemi docens NYME-MÉK, Állattudományi Intézet TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK."— Előadás másolata:

1 LOVAK TAKARMÁNYOZÁSA I. Összeállította: Dr. TÓTH TAMÁS egyetemi docens NYME-MÉK, Állattudományi Intézet TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK

2 Témakörök A ló emésztési sajátosságai Különböző korú és hasznosítású lovak táplálóanyag-szükséglete A lótakarmányok energiaértékelése

3 A ló emésztési sajátosságai

4 Az emésztőkészülék vázlatos ismertetése Előbél:  szájüreg, garatüreg, nyelőcső, gyomor  a nyelőcső ferdén, hegyes szögben hatol az együregű gyomorba (6-25 l)  erős záróizom, a ló nehezen hány Középbél:  epésbél, éhbél, csípőbél Utóbél:  vakbél (30-50 l űrtartalmú)  remesebél (tág és szűk remese, a tág remese U-alakú  alsó és felső fekvet. A jobb oldali fekvetek rögzítettek, a bal oldali nem  bélcsavarodás, bélfekvetek szögben törése)  végbél (tágulékony)

5 A ló emésztési sajátosságai I. A ló lassan alaposan rág A poros, penészes takarmány kerülendő Roppantás: árpa, kukorica esetében A gyomoremésztés a ló számára korlátozott (naponta többször ürül) A keményítő egy része (10-30%-a) a vastagbélbe kerül A hőkezelés (pl. pelyhesítés) javítja a keményítő emésztését A ló zsíremésztése kiváló (90% körüli) – a viszonylag nagyobb zsírtartalmú adagokat is jól tolerálja. Az elfogyasztott zsír megjelenik a testben – hizlalás esetén a kukorica és lucernaliszt etetése kerülendő A vékonybél fehérjeemésztése 60-75%-os, az első számú limitáló aminosavak a LYS és a MET A legtöbb mikroelem és vitamin a vékonybélben szívódik fel A Ca:P arány csak szélsőséges esetekben okoz problémát (a foszfor a remesebélben szívódik fel)

6 A ló emésztési sajátosságai II. A vastagbélben intenzív mikrobás élet (a mikroflóra összetétele a nyúléhoz hasonlít) Illó zsírsavak (ecetsav, propionsav, vajsav) képződnek  energiaellátás Túl sok abrak  tejsavas erjedés  ozmotikus hasmenés, savós patairha-gyulladás Megfelelő nyersrost etetés  16-18% rost a szárazanyagban A kérődzőknél rosszabb, a monogasztrikusokénál jobb rostemésztés Strukturális rost szerepe  káros szokások felvétele A karbamid etetését kerülni kell (túl sok fehérje  májproblémák) A vakbélben és a remesében keletkeznek vitaminok (B- csoportbeli és K-vitamin)

7 A lovak táplálóanyag-szükséglete a Magyar Takarmánykódex (2004) ajánlása alapján

8 A takarmányok energiájának átalakulása az állatok szervezetében forrás: Schmidt (2003) Takarmányok BRUTTÓ ENERGIÁJA (GE) (égéshő) bélsár energia EMÉSZTHETŐ ENERGIA (DE) vizelet energia metán energiaMETABOLIZÁLHATÓ ENERGIA (ME) NETTÓ ENERGIA (NE) termikus energia életfenntartó energia termelésre fordítható energia az állat összes hőtermelése

9 Táplálóanyag-szükséglet I. A lovak energiaszükségletét, illetve a takarmányok energiatartalmát emészthető energiában (DE) fejezzük ki (a metabolizálható energia az emészthetőnek a 82-90%-a) A fehérjeszükségletet (látszólagos) emészthető nyersfehérjében A napi energia- és fehérjeszükséglet megállapítása:  életfenntartás  növekedés  vehemépítés  munkavégzés forrás: Fekete és Schmidt (2004)

10 Az életfenntartás táplálóanyag-szükséglete Az életfenntartás energiaigénye:  Nyugalmi állapotban lévő, minimális mozgást (takarmányfelvételt) végző állat igényét fedezi  10-35%-kal több, mint az alapanyagcsere igénye  Az életfenntartás igényét a testtömegre (W) vonatkoztatjuk  600 kg testtömegig, DE (MJ/nap)= 5,9 + 0,13 ×W  600 kg testtömeg felett, DE (MJ/nap)= 7,6 + 0,16 × W – 0,00006×W 2 W= testtömeg kg  pl. 500 kg-os ló: 5,9+0,13×500=70,9 MJ DE/nap Az életfenntartás fehérjeszükséglete:  0,6 g emészthető nyersfehérje/kg testtömeg

11 A növekedés táplálóanyag-szükséglete A növekedés energiaigénye: a kifejlettkori testtömegtől és a növekedés gyorsaságától függ  1 kg testtömeg-gyarapodáshoz szükséges energia (kJ DE)= x-28x 2 X= a testtömeg és a kifejlettkori testtömeg aránya (pl. X=250/600, azaz 250 kg-os csikó testtömeg és 600 kg- os kifejlettkori testtömeg) A növekedés nyersfehérje-szükséglete:  az emészthető energiaigény (DE) ismeretében számolható ki, pl. választott csikó nyersfehérje-igénye (g/nap)= DE×12 forrás: Fekete és Schmidt (2004)

12 A vehemépítés és a szoptatás táplálóanyag- szükséglete A vehemépítés energiaigénye:  A vemhesség hónapjában kell figyelembe venni, az életfenntartás energiaigényén felül a vemhesség 9. hónapjában %, a 10. hónapban %, a 11. hónapban %-kal több emészthető energia kell  A kisebb testtömegű fajtáknak (pl. póni) nagyobb az energiaigénye A vehemépítés nyersfehérje-szükséglete:  Ugyancsak a vemhesség utolsó 3-4 hónapjában kell többletet biztosítani  Minden MJ emészthető energiára 10,5 g nyersfehérje igény kell Szoptató kanca:  A napi tejtermelés a laktáció első felében a testtömeg 3, a másodikban a 2%-át teszi ki  (2 MJ energia és 2-2,1% nyersfehérje-tartalmú tej) 1 kg tej termeléséhez 3,3 MJ DE-t és g emészthető nyersfehérjét kell biztosítani a napi takarmányadagban.

13 A munkavégzés táplálóanyag-szükséglete A munkavégzés energia- és fehérje szükséglete:  számos tényező befolyásolja, pl. a munka nehézségi foka, az útviszonyok, a ló jártassága az adott munkában, környezeti tényezők, stb.  Könnyű munka: 20 kJ DE/óra  Közepes munka: 74 kJ DE/óra  Nehéz munka: 244 kJ DE/óra Könnyű munka esetén 25, közepes munka végzésekor 50, nehéz munka végzésekor pedig 100%-kal célszerű emelni az életfenntartó energiaszükségletet A munkavégzés többlet fehérjeigénye nem jelentős, 9,6 g nyersfehérje/MJ DE forrás: Fekete és Schmidt (2004)

14 A különböző hasznosítású lovak várható napi szárazanyag-fogyasztása (kg) forrás: Fekete és Schmidt (2004)

15 A lovak várható napi maximális takarmányfogyasztása (a testtömeg %-ában) forrás: Fekete és Schmidt (2004)

16 A lótakarmányok energiaértékelése

17 A lótakarmányok (alapanyagok) hazai energiaértékelése A lótakarmányok energiaértékét emészthető energiával (DE) fejezzük ki. Kiszámítása: Hoffmann és Schiemann (1980) képletével (főleg szálas- és tömegtakarmányoknál)  DE ló (MJ/kg takarmány)= 0,0242×em. nyersfehérje+0,0341×em. nyerszsír+0,0185×em. nyersrost+0,0170×em. N-m.k.a. Harris és mtsai (1972) (abrakfélék):  DE ló (MJ/kg takarmány)= 0,7+0,15×TDN%  DE ló (MJ/kg takarmány)= 0,16×TDN%+0,036× Nm.k.a.%-1,2

18 A lótápok energiaértékelése Meyer és mtsai (1987) egyenletei:  DE (MJ/kg)=12,614+0,018× nyersrost- 0,00018×nyersrost 2 +0,00382×nyersfehérje  DE (MJ/kg)= em. nyersfehérje+0,99×nyersfehérje- 0,16×nyersrost-22,1

19 A takarmányok összetétele (egyszerűsített ábra) TAKARMÁNY VÍZ SZÁRAZANYAG (pl g zab) (pl. 114 g) (pl. 886 g) EREDETI ANYAG g/kg takarmány MJ/kg takarmány Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost Nyershamu N-mentes kiv. a. stb.

20 TAKARMÁNY VÍZ SZÁRAZANYAG 1000 g szárazanyag g/kg szárazanyag MJ/kg szárazanyag Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost Nyershamu N-mentes kiv. a. stb. (pl g zab)

21 Egy zabminta kémiai vizsgálata a következő eredményeket adta (eredeti szárazanyagban)  Szárazanyag: 886 g/kg takarmány  Nyersfehérje:104 g/kg takarmány  Nyerszsír:37 g/kg takarmány  Nyersrost:118 g/kg takarmány  Nyershamu:30 g/kg takarmány  N-mentes kivonat= sz.a. – (ny.f+ny.zs.+ny.r.+ny.h)= 597 g/kg takarmány A zab táplálóanyagainak emészthetősége (táblázati adatok):  Nyersfehérje:79%  Nyerszsír:69%  Nyersrost:26%  Nyershamu:-  N-mentes kivonat= 77% DE ló (MJ/kg takarmány)= 0,0242×em. nyersfehérje+0,0341×em. nyerszsír+0,0185×em. nyersrost+0,0170×em. N-m.k.a. DE ló (MJ/kg takarmány)= 0,0242×(104×0,79)+0,0341×(37×0,69)+0,0185×(118×0,26)+0,0170×(597×0, 77)=11,24 MJ/kg takarmány Energiaértékelés Hoffmann és Schiemann (1980) alapján

22 Energiaértékelés Harris és mtsai (1972) alapján Egy zabminta kémiai vizsgálata a következő eredményeket adta (eredeti szárazanyagban)  Szárazanyag: 886 g/kg takarmány  Nyersfehérje:104 g/kg takarmány  Nyerszsír:37 g/kg takarmány  Nyersrost:118 g/kg takarmány  Nyershamu:30 g/kg takarmány  N-mentes kivonat= sz.a. – (ny.f+ny.zs.+ny.r.+ny.h)= 597 g/kg takarmány A zab táplálóanyagainak emészthetősége (táblázati adatok):  Nyersfehérje:79%  Nyerszsír:69%  Nyersrost:26%  Nyershamu:-  N-mentes kivonat= 77% DE ló (MJ/kg takarmány)= 0,7+0,15×TDN% v. 0,16×TDN%+0,036 Nm.k.a.%-1,2  TDN (g/kg takarmány)= em. nyersfehérje + 2,25× em. nyerszsír + em. nyersrost + em. N-mentes kivonható anyag)= =(104×0,79)+(2,25×37×0,69)+(118×0,26)+(597×0,77)= 629,97 g/kg (~63%)  DE ló (MJ/kg takarmány)=0,7+0,15×63=10,15 MJ/kg takarmány  DE ló (MJ/kg takarmány)= (0,16×63)+(0,036×59,7)-1,2= 11,03 MJ/kg takarmány


Letölteni ppt "LOVAK TAKARMÁNYOZÁSA I. Összeállította: Dr. TÓTH TAMÁS egyetemi docens NYME-MÉK, Állattudományi Intézet TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések