Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

N. A. Nazarbajev: A nemzetiségek közötti béke és általános egyetértés kazahsztáni modellje.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "N. A. Nazarbajev: A nemzetiségek közötti béke és általános egyetértés kazahsztáni modellje."— Előadás másolata:

1 N. A. Nazarbajev: A nemzetiségek közötti béke és általános egyetértés kazahsztáni modellje

2 2 A Kazak Köztársaság állami nemzeti politikája (A cél: a társadalom egységének megszilárdítása, az állampolgári identitástudat kialakítása) A Kazak Köztársaság állami nemzeti politikája (A cél: a társadalom egységének megszilárdítása, az állampolgári identitástudat kialakítása) KAZAHSZTÁN NÉPEINEK KÖZGYŰLÉSE Alapító okirat: az Rendelet. Vezető: az Államfő A KNK a nemzetiségek közötti konszolidáció és közmegegyezés harmonizálásának intézménye. A KNK az állami nemzeti politika megvalósításának fő eszköze. KAZAHSZTÁN NÉPEINEK KÖZGYŰLÉSE Alapító okirat: az Rendelet. Vezető: az Államfő A KNK a nemzetiségek közötti konszolidáció és közmegegyezés harmonizálásának intézménye. A KNK az állami nemzeti politika megvalósításának fő eszköze. KAZAHSZTÁN NÉPEI KÖZGYŰLÉSÉNEK ÜLÉSSSZAKA (Az Ülésszak a Közgyűlés legmagasabb vezető testülete, amelyet a Kazah Köztársaság Elnöke hív össze) KAZAHSZTÁN NÉPEI KÖZGYŰLÉSÉNEK ÜLÉSSSZAKA (Az Ülésszak a Közgyűlés legmagasabb vezető testülete, amelyet a Kazah Köztársaság Elnöke hív össze) KAZAHSZTÁN NÉPEI KÖZGYŰLÉSÉNEK TANÁCSA (a Tanács a Közgyűlés vezetőiből áll, és az ülésszakok között rendelkezik irányító szereppel) KAZAHSZTÁN NÉPEI KÖZGYŰLÉSÉNEK TANÁCSA (a Tanács a Közgyűlés vezetőiből áll, és az ülésszakok között rendelkezik irányító szereppel) A KAZAKSZTÁNI MODELL A nemzetiségek közötti türelemre és közmgegyezésre A KAZAKSZTÁNI MODELL A nemzetiségek közötti türelemre és közmgegyezésre A KNK képviselete a legfelső törvényhozó testületben – a Parlamentben (a Kazak Köztársaság Alkotmánya alapján A KNK képviselete a legfelső törvényhozó testületben – a Parlamentben (a Kazak Köztársaság Alkotmánya alapján Alkotmányos és mértékadó alapok Az etnikumok közötti kapcsolatok terén Alkotmányos és mértékadó alapok Az etnikumok közötti kapcsolatok terén Kazahsztán nemzeti egységének doktrinája Elfogadta a Kazah Köztársaság Elnöke 2010 áprilisában Kazahsztán nemzeti egységének doktrinája Elfogadta a Kazah Köztársaság Elnöke 2010 áprilisában A Kazah Köztársaság törvénye „Kazahsztán Népei Közgyűléséről” A Kazah köztársaság normatív törvénycikkei a nemzetiségek közötti kapcsolatok szférájában, beleértve a nemzetközi törvényeket is

3 3 A Kazah Köztársaság állami nemzetiségi politikája (Célja: A társadalom az egység és a polgári identitástudat kialakításának konszolidációja. ) A Kazah Köztársaság állami nemzetiségi politikája (Célja: A társadalom az egység és a polgári identitástudat kialakításának konszolidációja. ) A régiók,Almaty, Astana Közgyűlései A régiók,Almaty, Astana Közgyűlései Köztársasági etnokultúrális egyesületek Köztársasági etnokultúrális egyesületek A nemzetiségek közötti türelem és szociális egyetértés Kazahsztáni modellje A nemzetiségek közötti türelem és szociális egyetértés Kazahsztáni modellje A KNK Tanácsa irányításával dolgozó bizottságok A KNK Tanácsa irányításával dolgozó bizottságok Nemzetközi együttműködés Nemzetközi együttműködés Kazahsztán Népei Közgyűlése A KNK fő tevékenységi ágazatai a nemzetiségek közötti kapcsolatok terén Kazahsztán Népei Közgyűlése A KNK fő tevékenységi ágazatai a nemzetiségek közötti kapcsolatok terén Konzultatív, tanácsadói és elemző struktúrák Konzultatív, tanácsadói és elemző struktúrák A KNK alatt dolgozó szakértői tanács A KNK alatt dolgozó szakértői tanács Számlavizsgáló Bizottság Közalapítvány «A Közgyűlés Alapítványa» CAz államnyelv és az etnikai Csoportok nyelveinek fejlesztési Bizottsága Kazahsztáni ha6zafiságra Nevelés és az ifjúság nevelésének bizottsága Tömegkommunikációs Bizottság A honfitársakkal foglalkozó Bizottság A régiók, Astana és Almaty Közgyűléseivel Foglalkozó Bizottság Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága Újságírók és Szakértők Klubja Ақсақалдар алқасы (akszakalok tanácsa) Kazahsztán Népe Közgyűlésének tömegkommunikációja Folyóirat «Менің Елім» Folyóirat «Достық-Дружба» A KNK hivatalos webportálja: Az etnikai és kulturális egyesületek tömegkommunikációja Etnikai Kultúrák Bizottsága

4 4 4 Az Állami Nemzetiségi Politika 5 fő elve: I. A kazah etnikum konszolidáló szerepe. II. A kazahsztáni nép egysége III. Türelem és felelősség. IV. Minden feltétel megteremtése a kazah nemzetiségek kultúrája és nyelve fejlesztésére. V. Etnikai, vallási, kulturális és nyelvi változatosság.

5 5 A nemzetiségek közötti kapcsolatok alkotmányos és általános alapjai (Az Alkotmány 11 normatívája szabályozza a nemzetiségek közötti kapcsolatokat) A nemzetiségek közötti kapcsolatok alkotmányos és általános alapjai (Az Alkotmány 11 normatívája szabályozza a nemzetiségek közötti kapcsolatokat) KAZAHSZTÁN ALKOTMÁNYÁNAK BEVEZETŐJE: Mi, Kazahsztán népe, akiket közös történelmi sors egyesít, és akik államot alapítottunk a hazai kazah földön, békeszerető és polgári társadalomnak, a szabadság, egyenlőség és testvériség híveinek tekintjük önmagunkat, méltó helyet kívánunk elfoglalni a világ népei között, tudomásul vesszük nagy felelősségünket a mai és jövőbeni nemzedékek előtt. Felségjogainkból kiindukva, elfogadjuk ezt az Alkotmányt. 1. Cikkely 1. A Kazah Köztársaság önmagát demokratikusvilági, törvényes és szociális államnak nyilvánítja, amelynek legfőbb értékei a jog az életre, a személyi szabadságjogok. 1. Cikkely 2.A Köztársaság tevékenységének alapvető elvei: a közmegegyezés és a politikai stabilitás; gazdasági fejlődés a nemzet javára; a kazah hazafiság, és a legfontosabb államügyek demokratikus módokon történő elintézése, beleértve ebbe az általános népszavazást és a parlamenti szavazást. 3. cikkely 1. Az államhatalom egyetlen forrása a nép. 5. cikkely 3. Tiltott olyan nyilvános egyesületek megalakítása és működtetése, amelyeknek célja az alkotmányos rendszer erőszakkal történő megváltoztatása, a Köztársaság integritásának megsértése, az állam biztonságának aláásása, szociális, faji, nemzetiségi, vallási és törzsi ellenségeskedés keltése, valamint jogosulatlan paramilitarista egységek megalakítása. 12. cikkely 2. Az emberi jogok és szabadságok minden kazah állampolgár született, abszolút ls elidegeníthetetlen jogai, amelyek meghatározzák a törvények, törvényerejű rendeletek tartalmát és alkalmazását.

6 6 A nemzetiségek közötti kapcsolatok alkotmányos és általános alapjai (Folytatás) A nemzetiségek közötti kapcsolatok alkotmányos és általános alapjai (Folytatás) 19. Cikkely. 1. Mindenkinek joga lesz meghatározni, és jelezni,vagy nem jelezni nemzetiségi, párt- vagy vallási hovatartozását. 20. Cikkely. 3. Tiltott az alkotmányos rendszer erőszakos megváltoztatását célzó propaganda, a Köztársaság integritásának megsértése, az állam biztonságának aláásása, a háborús, szociális, faji, nemzetiségi, vallási uszítás,, osztály-vagy nemzetségi felsőbbrendűség hirdetése, a kegyetlenség és az erőszak kultusza. 22. Cikkely. 1. Mindenkinek joga van lelkiismereti szabadságra. 2. A lelkiismereti szabadság joga nem kényszerít arra, hogy behatároljuk vagy korlátozzuk az általános emberi jogokat az állam előtt Cikkely 2. Minden olyan cselekményt, amely az etnikumok közötti egyetértés felborulására vezethet, alkotmányellenesnek tekintünk. 50. Cikkely 2. … Az elnök a Szenátus tizenöt tagját nevezi ki azzal a céllal, hogy a Szenátusban megfelelő számban legyenek képviselve a nemzetiségi, kulturális, és egyéb szociális érdekek. 51. Cikkely 1. A Képviselőház 98 tagját titkos szavazással választja a nép, erre való jog egyetemes, egyenlő és közvetlen joga alapján. A képviselőház 9 tagját Kazahsztán Népeinek Közgyűlése választja. 14. Cikkely 2. Senki sem lesz megkülönböztetés tárgyává eredete, szociális, vagyoni helyzete, foglalkozása, neme. faji hovatartozása, nemzetisége, nyelve, vallása, meggyőződése, lakóhelye miatt, vagy egyéb okokból.

7 7 KAZAHSZTÁN NEMZETI EGYSÉGÉNEK DOKTRINÁJA KAZAHSZTÁN NEMZETI EGYSÉGÉNEK DOKTRINÁJA (Elfogadta a Kazah Köztársaság Elnöke, a KNK Elnöke, N. A. Nazarbajev)) A Nemzeti Egység Doktrinája ad alapot a népnek arra, hogy megértse az egység szükségességét nehéz idők jövetelekor. A Doktrina módot ad arra, hogy megértsük, mi hoz minket közelebb egymáshoz, és mi erősíti egységünket. Impulzus a közös haladásra a szebb jövő felé. Az ország fejlődésének új fokán a Nemzeti Egység teljesítménye azon múlik, hogy valamennyi polgár stratégiai prioritásként ismerje el. Kazahsztán Nemzeti Egysége Doktrinájának elvi alapjai: І. «Közös ország – közös sors» Minden polgárnak fel kell ismernie, hogy az ő sorsa közös hazája sorsával; ІІ. «Különböző eredet – azonos lehetőségek» Valamennyi polgár egyenlő lehetőségei, függetlenül etnikai, vagy egyéb eredetétől, vallásától, vagy társadalmi helyzetétől; ІІІ. «A nemzeti szellem fejlesztése» A Nemzeti Szellem megerősítése és fejlesztése mint egyesítő és erősítő alap. A Nemzeti Szellem emelkedésének prioritásai a következők kell, hogy legyenek: A hazafiság és a hagyományok, a megújulás, öntudatosság és a győzelem szelleme.

8 A Kazah Köztársaság Törvénye «Kazahsztán Népeinek Közgyűléséről” 2008, okt. 20, No 70/4 8 Megerősíti, hogy a Közgyűlés teljes jogú alanya az ország politikai rendszerének, meghatározza tevékenységének normatív törvényes alapjait, szabályozza az etnikumok közötti kapcsolatokat, megkönnyíti az állam nemzetiségi politikájának megvalósítását. Megerősíti, hogy a Közgyűlés teljes jogú alanya az ország politikai rendszerének, meghatározza tevékenységének normatív törvényes alapjait, szabályozza az etnikumok közötti kapcsolatokat, megkönnyíti az állam nemzetiségi politikájának megvalósítását. A Közgyűlés célja az, hogy a kazah polgári identitástudat kialakítása és a versenylépes nemzet kialakítása során egyetértést alakítson ki a nemzetiségek között a Kazah Köztársaságban, a kazah hazafiság, Kazahsztán polgári szellemi és kulturális egysége alapján, a kazah nép konszolidáló szerepének betöltésével. A Közgyűlés célja az, hogy a kazah polgári identitástudat kialakítása és a versenylépes nemzet kialakítása során egyetértést alakítson ki a nemzetiségek között a Kazah Köztársaságban, a kazah hazafiság, Kazahsztán polgári szellemi és kulturális egysége alapján, a kazah nép konszolidáló szerepének betöltésével. A Közgyűlés fő feladatai:: 1) A nemzetiségek közötti kapcsolatok terén a hatékony kölcsönös tevékenységek támogatása az állami szervek és a polgári társadalom között, megfelelő feltételek teremtése a nemzetiségek közötti megegyezés és béke megteremtésére a társadalomban; 2) A nép egységének konszolidálása, a társadalmi koncenzus támogatása és fejlesztése a kazah társadalom alapértékei szerint; 3) Az állami szervek támogatása az extrém nézetek és a radikalizmus olyan kifejezései ellen a társadalmon belül, amelyek célja az emberi jogok korlátozása; 4) A polgárok politikai és jogi kultúrájának kialakítása, a demokratikus normák szerint; 5) Az etnikai, kulturális és más közösségek erőfeszítésének segítése annak érdekében, hogy a Közgyűlés teljesíthesse feladatait és elérhesse céljait ; 6) Kazahsztán népei nemzeti kultúrájának, nyelveinek és hagyományainak megőrzése és fejlesztése. A Közgyűlés fő feladatai:: 1) A nemzetiségek közötti kapcsolatok terén a hatékony kölcsönös tevékenységek támogatása az állami szervek és a polgári társadalom között, megfelelő feltételek teremtése a nemzetiségek közötti megegyezés és béke megteremtésére a társadalomban; 2) A nép egységének konszolidálása, a társadalmi koncenzus támogatása és fejlesztése a kazah társadalom alapértékei szerint; 3) Az állami szervek támogatása az extrém nézetek és a radikalizmus olyan kifejezései ellen a társadalmon belül, amelyek célja az emberi jogok korlátozása; 4) A polgárok politikai és jogi kultúrájának kialakítása, a demokratikus normák szerint; 5) Az etnikai, kulturális és más közösségek erőfeszítésének segítése annak érdekében, hogy a Közgyűlés teljesíthesse feladatait és elérhesse céljait ; 6) Kazahsztán népei nemzeti kultúrájának, nyelveinek és hagyományainak megőrzése és fejlesztése. A Közgyűlés alapelvei: 1) Az emberi és polgári jogok prioritása; 2) A nép és az állam érdekeinek prioritása; 3) Az emberi és polgári jogok egyenlősége faji, nemzeti, nyelvi, vallási vagy egyéb megkülönböztetáés nélkül; 4) tA Közgyűlés tagjainak egyenlő tevékenységi joga és felelőssége; 5) Nyilvánosság. A Közgyűlés alapelvei: 1) Az emberi és polgári jogok prioritása; 2) A nép és az állam érdekeinek prioritása; 3) Az emberi és polgári jogok egyenlősége faji, nemzeti, nyelvi, vallási vagy egyéb megkülönböztetáés nélkül; 4) tA Közgyűlés tagjainak egyenlő tevékenységi joga és felelőssége; 5) Nyilvánosság.

9 9 A Kazah Köztársaság törvénye « A közösségi szervezetekről» 1996 május 31, N 3 A Kazah Köztársaság Törvénye « A Kazah köztársaság nyelveiről » 1997 július 11, N 151 A Kazah Köztársaság törvénye « Kazahsztán népi közgyűléséről » 2008 október 20, N 70-IV A Kazah Köztársaság Alkotmányának jogszabálya « Választásokról a Kazah köztársaságban » 1995 Szeptember 28, N 2464 (a 2007 június 19-i változásokkal) A Kazah Köztársaság irányadó törvényei A nemzetiségek közötti kapcsolatok tertén A Kazah Köztársaság Alkotmánya Elfogadva az 1995 augusztus 30*-i népszavazáson. A Kazah Köztársaság 160 alapvető Írányadó törvényt ratifikált az emberi jogok területén. A Kazah Köztársaság Törvénykönyve Megfelel a főbb nemzetközi dokumentumok alapelveinek A polgárik etnikai jogainak megteremtése terén: Az 1992-es Koppenágai Konferencia az emberi jogokról; Az 1996-os hágai ajánlások a nemzeti kisebbségek jogairól Oktatási téren; Az 1998-as oslói ajánlások a nemzeti kisebbségekről, Az 1999-es lundi ajánlások A nemzeti kisebbségek hatékony részvételéről a politikai és gazdasági életben, A 2003-as ajánlások a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról A rádióközvetítéseken. A Kazah Köztársaság Törvénye « Az állam társadalmi rendjéről » 2005 április 12, N 36 «A polgári társadalom fejlesztési koncepciója, » Megerősítve a 2006 június 25, No 154-es Elnöki Dekrétum által

10 A KNK tevékenységének Fő irányvonalai az etnikumközi szférában 10 A szociális stabilitás megerősítése a társadalmi integritás alapjaként. Kazahsztán népei kultúrájának, nyelveinek és hagyományainak általános fejlesztése. A kazahsztáni identitástudat kialakítása és a kazak nép konszolidációja a kazak nyelv és kultúra főszerepével. Az állami szervek és polgári társadalmi intézmények hatékony kölcsönös tevékenysége az etnikumok közötti kapcsolatok területén. Mechanizmusrendszerek kialakítása a negatív irányzatok megakadályozására az etnikumközi kapcsolatok terén, a lehetséges fenyegetések és az etnikai tényező politizálódása lehetőségének kiiktatása. A külföldön élő honfitársaink támogatása anyanyelvük, kultúrájuk és hagyományaik fenn- tartásában. Szoros kapcsolatok kiépítése más országok nemzetközi szervezeteivel és polgári társadalmi intézményeivel. Javítani Kazahsztán Népei Közgyűlése tevékenységét az állami nemzeti politika megvalósítása terén és növelni szerepét a politikai rendszer demokratizálása terén. A kazahsztáni hazafiságra nevelés es az ifjúság nevelési rendszer fejlesztésének kidolgozása.

11 11 AZ ETNIKUMOK KÖZÖTTI TÜRELEM KAZAHSZTÁNI MODELLJÉNEL SPECIALITÁSAI ( Az Elnök2008 október 23-i beszéde Kazahsztán népei XIV. ülésszakán: Az ország ereje a nép egysége” AZ ETNIKUMOK KÖZÖTTI TÜRELEM KAZAHSZTÁNI MODELLJÉNEL SPECIALITÁSAI ( Az Elnök2008 október 23-i beszéde Kazahsztán népei XIV. ülésszakán: Az ország ereje a nép egysége” Elóször. A kazahsztáni modell eredetileg alulról épült. A nemzeti polgári csoportok nyilvános szervezeteinek építő és alkotó kölcsönös tevékenysége az állam és az etnikai és kulturális csoportok részvételével. Másodszor. Valamennyi etnikai csoportnak különösen magas szintű polgári, jogi és társadalmi helyzete van. Képviselőik nem nemzeti kisebbségként, hanem minden állampolgári joggal rendelkezőként lépnek fel. Ők Kazahsztán egységes népének polgárai. Harmadik.. Kazahsztán nemzeti csoportjainak érdekképviselete és ennek politikai megvalósítása magas állami szinten történik. Kazahsztán népei Közgyűlésének elnöke maga Kazahsztán elnöke, az Alkotmány garantálója, és ez önmagában garantálja a Közgyűlés fontos helyzetét. Ennek a magas szintű testületnek a határozatait valamennyi állami testület végrehajtja. Az ülésszakok közötti szünetben a Közgyűlés állandó munkatestületét, A Tanácsot gyakran vezeti a maga a miniszterelnök Elóször. A kazahsztáni modell eredetileg alulról épült. A nemzeti polgári csoportok nyilvános szervezeteinek építő és alkotó kölcsönös tevékenysége az állam és az etnikai és kulturális csoportok részvételével. Másodszor. Valamennyi etnikai csoportnak különösen magas szintű polgári, jogi és társadalmi helyzete van. Képviselőik nem nemzeti kisebbségként, hanem minden állampolgári joggal rendelkezőként lépnek fel. Ők Kazahsztán egységes népének polgárai. Harmadik.. Kazahsztán nemzeti csoportjainak érdekképviselete és ennek politikai megvalósítása magas állami szinten történik. Kazahsztán népei Közgyűlésének elnöke maga Kazahsztán elnöke, az Alkotmány garantálója, és ez önmagában garantálja a Közgyűlés fontos helyzetét. Ennek a magas szintű testületnek a határozatait valamennyi állami testület végrehajtja. Az ülésszakok közötti szünetben a Közgyűlés állandó munkatestületét, A Tanácsot gyakran vezeti a maga a miniszterelnök

12 12 Az etnikumok közötti türelem kazahsztáni modelljének specialitásai ( Folytatás ) Az etnikumok közötti türelem kazahsztáni modelljének specialitásai ( Folytatás ) Negyedik. Az etnikai csoportok érdekeit a közgyűlés képviseletének parlamenti garanciája adja. Ennek eredményeképpen az Alsóház 9 képviselője a Közgyűlés képviselőiből kerül ki, Képviseli annak érdekeit, úgy, mint az ország valamennyi nemzetiségi csoportja érdekeit. Ötödik. IA kazahsztáni modellben lefektették az „Egység a különbözőségen át” elvet. Az állam célzott politikája a nemzetiségi nyelvek és kultúrák támogatására segíti a Kulturális változatosság megőrzését és sokszorozódását. Hatodik. A nemzetiségi kapcsolatok Kazahsztánban alapvetően depolitizáltak. Kazahsztán Törvénye 5. fejezete szerint «A politikai pártokról» olyan politikai pártok megalkotása és tevékenysége, amelyeknek céljai és aktivitása társadalmi, faji, nemzeti, vallási,rangbéli és törzsi viszályok szítására irányul, tiltott. A faji,etnikai, vallási különbségeken alapuló pártalakítás tiltott. A Kazah Köztársaság Alkotmánya 39 Cikkelye 2. pontjának meghatározása szerint „minden olyan akciót alkotmányellenesnek tekintünk, ami tönkreteszi a nemzetiségek közötti egyetértést”. Negyedik. Az etnikai csoportok érdekeit a közgyűlés képviseletének parlamenti garanciája adja. Ennek eredményeképpen az Alsóház 9 képviselője a Közgyűlés képviselőiből kerül ki, Képviseli annak érdekeit, úgy, mint az ország valamennyi nemzetiségi csoportja érdekeit. Ötödik. IA kazahsztáni modellben lefektették az „Egység a különbözőségen át” elvet. Az állam célzott politikája a nemzetiségi nyelvek és kultúrák támogatására segíti a Kulturális változatosság megőrzését és sokszorozódását. Hatodik. A nemzetiségi kapcsolatok Kazahsztánban alapvetően depolitizáltak. Kazahsztán Törvénye 5. fejezete szerint «A politikai pártokról» olyan politikai pártok megalkotása és tevékenysége, amelyeknek céljai és aktivitása társadalmi, faji, nemzeti, vallási,rangbéli és törzsi viszályok szítására irányul, tiltott. A faji,etnikai, vallási különbségeken alapuló pártalakítás tiltott. A Kazah Köztársaság Alkotmánya 39 Cikkelye 2. pontjának meghatározása szerint „minden olyan akciót alkotmányellenesnek tekintünk, ami tönkreteszi a nemzetiségek közötti egyetértést”.

13 13 Az etnikumok közötti türelem kazahsztáni modelljének Specialitásai (folytatás) Az etnikumok közötti türelem kazahsztáni modelljének Specialitásai (folytatás) Az első szakasz ( jellemzője a kezdetektől fogva az etnikai és kulturális egyesületek Kialakítása, a kazahsztáni modell intézményes megalkotásáig, az Alkotmány 1995-ös elfogadásáig, És Kazahsztán Népei Közgyűlésének megalakításáig.. A második szakasz Meghatározták a kazahsztáni identitás paramétereit. A kazahsztáni társadalom konszolidációja a kazak nép körül biztosított, az Állami Identitás Koncepciója megalkotásának alapján. Az alapvető koncenzust elértük. A politikai, etnikai, és vallási feszültségek elutasításával. A harmadik szakasz – Kazahsztán etnikumok közötti kapcsolatokkal foglalkozó Politikájának kialakítása. Egy sor dokumentum került elfogadásra: Kazahsztán Népei Közgyűlésének Stratégiája 2011-ig, A nyelvek fejlesztésének és Használatának Állami Programja, “A társadalom Megszilárdítása mint a kazahsztáni fejlődés fő feltétele.” között megvalósult az Etnikumok és Vallások Közötti Egyetértés programjának javítása. A negyedik szakasz 2007-ben kezdődött Jellemzője a kazah társadalom egységes néppé integrálódása, Az állami politika átalakítása Kazahsztán nemzeti egysége, a közmegegyezés, a független államiság fenntartása kialakításának politikájává. Az első szakasz ( jellemzője a kezdetektől fogva az etnikai és kulturális egyesületek Kialakítása, a kazahsztáni modell intézményes megalkotásáig, az Alkotmány 1995-ös elfogadásáig, És Kazahsztán Népei Közgyűlésének megalakításáig.. A második szakasz Meghatározták a kazahsztáni identitás paramétereit. A kazahsztáni társadalom konszolidációja a kazak nép körül biztosított, az Állami Identitás Koncepciója megalkotásának alapján. Az alapvető koncenzust elértük. A politikai, etnikai, és vallási feszültségek elutasításával. A harmadik szakasz – Kazahsztán etnikumok közötti kapcsolatokkal foglalkozó Politikájának kialakítása. Egy sor dokumentum került elfogadásra: Kazahsztán Népei Közgyűlésének Stratégiája 2011-ig, A nyelvek fejlesztésének és Használatának Állami Programja, “A társadalom Megszilárdítása mint a kazahsztáni fejlődés fő feltétele.” között megvalósult az Etnikumok és Vallások Közötti Egyetértés programjának javítása. A negyedik szakasz 2007-ben kezdődött Jellemzője a kazah társadalom egységes néppé integrálódása, Az állami politika átalakítása Kazahsztán nemzeti egysége, a közmegegyezés, a független államiság fenntartása kialakításának politikájává. Az etnikumok közötti béke modelljének kialakulása és fejlődése: Az etnikumok közötti béke modelljének kialakulása és fejlődése:

14 Kazahsztán Népei közgyűlésének képviselete az ország legfelsőbb törvényhozó szerveiben és helyi szervezeteiben (Kazahsztánra nézve jellemző az etikai jellegre való hivatkozás a parlamenti képviselőkkel kapcsolatban) Kazahsztán Népei közgyűlésének képviselete az ország legfelsőbb törvényhozó szerveiben és helyi szervezeteiben (Kazahsztánra nézve jellemző az etikai jellegre való hivatkozás a parlamenti képviselőkkel kapcsolatban) A KNK küldöttei Érdekeiket úgy képviselik, mint az ország valamennyi nemzetisége egyesített érdekeit 51. Cikkely 1. A Mazsilisz (az Alsóház) 98 tagját általános, egyenlő és közvetlen titkos szavazáson választják. 9 tagját viszont Kazahsztán Népeinek Közgyűlése jelöli ki. 50. Cikkely 2. … a Szenátus 15 küldöttjét a Köztársaság Elnöke nevezi ki, a nemzetiségi, kultúrális, és más társadalmi érdekek képviseletére a Szenátusban. A Kazah Köztársaság alkotmányának cikkelye „A Kazah Köztársaság Parlamentjéről és képviselői ogi helyzetéről o 24. Cikkely, 4. A Mazsilisz tagjainak képviselői jogai azonnal megszűnhetnek a KNK határozata nyomán. Kazahsztán Alkotmánya „A választásokról a Kazah Köztársaságban” 87. Cikkely, 1. a Parlament képviselőjelöltjeinek állítási joga…a Kazahsztán Népei Közgyűlése és a közgyűlés Tanácsa által kiválasztott képviselőjelöltekkel összefüggésben. Kazahsztán parlamentjében megalakult és hatékonyan működik az „Új Kazahsztán” képviselői csoport. Javasolták két törvénytervezet kidolgozását, a munkacsoportok tagjai 13 törvény előkészítésében vettek részt, a munkacsoportok tagjai pedig 160 törvény előkészítésében. A viták során 600 javaslatot tettek, a KNK képviselők 68 kérdést adtak fel a miniszterelnöknek és a parlamenti képviselőknek. A kazah nemzetiségi csoportok képviselet a képviseleti testületekben való közvetlen részvétel formájában valósul meg a képviseleti testületekben, a politikai pártokon keresztül. 26 tag a Parlamentben, 9 tag a Szenátusban. A helyi képviseleti szervekben valamennyi szinten 31 nemzetiségi képviselt, 810 küldöttel, (összesen 3333), köztük 147 regionális, (összesen 550), 233 városi (össszesen 624), 430 területi (összesen 2159).

15 Kazahsztán Népei Közgyűlésének ülésszaka ( a legfelsőbb vezető testület, az ország államfője hívja össze,és elnököl ülésein ) 15 Megválasztja a Parlament Alsóházának kilenc tagját A KNK etnikai összetétele A 382 tag között: 90 kazah, –61 orosz, – 10 üzbég, 17 ukrán, 15 ujgur, 19 tatár, – 19 német, 21 koreai, 17 azerbajdzsáni. Más nemzetiségeknek összesen 120 képviselője van a KNK-ban. Az Ülésszak döntését az Ülésszak elnöke hozza nyilvánosságra. Az Ülésszak állami nemzeti politikával kapcsolatos javaslatait Az állami szerveknek kötelező megvizsgálni. Koncepcionális megközelítési javaslatokat tesz a Közgyűlés középtávú stratégiájára Az Ülésszak előtt ea miniszterek és a minisztériumi osztályvezetők találkoznak a KNK tagjaival, és az etnikumközi kapcsolatokról szóló kérdéseket vitatnak meg velük Megválasztja egy évre az Ülésszak elnökének két helyettesét Az etnikai és kulturális csoportokból

16 16 Az eddigi 15 ülésen a nemzetiségek közötti kapcsolatok következő fő kérdéseit vitatták meg: 16 A fő kérdések között, amelyeket a Közgyűlés megvitatott, szerepelnek a következők: Kazahsztánnak, mint szuverén államnak megalakítási és fejlesztési stratégiája; Az általános nemzeti megegyezés kialakításának stratégiája; „Kazahsztán – 2030” fejlesztési stratégiája; Kazahsztán Népei Közgyűlésének stratégiája (2011-ig); A polgári öntudat kialakítása; A «Kulturális örökség» program; A közgyűlés alkotmányos helyzete, parlamenti képviselete; A Kazah Köztársaság törvénye „Kazahsztán Népei Közgyűléséről”. Kazahsztán elnöke és a KNK elnöke azon rendeleteinek végrehajtása, amelyeket 2009 október 26-án, a XV. ülésen tett közzé 1.A KNK közvetlen részvételével a Nemzeti Egység Doktrinájának befejezése. A doktrina fő pontjai bekerültek Kazahsztán Fejlesztési stratégiájába 2020-ig. 2.Új állami program kidolgozása a használatban lévő nyelvekről és azok fejlesztéséről között. 3.Folyamatban van a vezető újságírók és nemzetiségek közötti kapcsolatok szakértői klubjának megalkotásával kapcsolatos munka a KNK-ban. 4.Kidolgozásra kerül a vallási ügyekkel kapcsolatos Ügynökség megalkotásának problémája. 5.„Akszakalok tanácsa” alakul a KNK irányítása alatt. 6.Intézkedések történtek az ECF-nek az állami társadalmi rendet érintő projektjeinek finanszírozásával kapcsolatos kérdések keretein belül a nemzetiségi megegyezés terén. 7.Megkezdődtek az előkészítések a Kazahok Világszövetsége IV. Kurultájának megrendezésére. 8.Az ECF és NGF rendszerét kiszélesítjük. Ezek a szervezetek foglalkoznak a kazah nyelv oktatásával. 9.Dolgoznak a KNK egész infrastruktúrája megerősítésén.. 10.Meghatározásra került a KNK tevékenysége modernizálásával kapcsolatban elvégzendő munka.

17 17 Kazahsztán Népei Közgyűlésének infrastruktúrája Kulturális és művészeti létesítmények: - Színházak: 14 orosz színház, ujgur, koreai, német (egyetlen a FÁK-ban), üzbég színházakat finanszíroz a központi költségvetés - Nemzetiségi jellegű múzeumok és kiállítási termek. Kulturális és művészeti létesítmények: - Színházak: 14 orosz színház, ujgur, koreai, német (egyetlen a FÁK-ban), üzbég színházakat finanszíroz a központi költségvetés - Nemzetiségi jellegű múzeumok és kiállítási termek. 195 etnikai és nevelési központ, vasárnapi iskola és nyelviskola működik. Nemzetiségi és kulturális tömegkommunikáció: 35 nemzetiségi újság és folyóirat kerül kiadásra 11 nyelven. (a nemzetiségi csoportok 4 köztársasági újságját a Köztársasági Költségvetés fizeti (az állam szociális keretéből), Televíziós programok (7 nyelven), Rádióprogramok (8 nyelven), A tömegkommunikáció a nemzetiségi csoportok nyelvein jelenik meg, nem számítva az orosz és kazaknyelvű médiát, több mint 1000 egységből áll. Nemzetiségi és kulturális tömegkommunikáció: 35 nemzetiségi újság és folyóirat kerül kiadásra 11 nyelven. (a nemzetiségi csoportok 4 köztársasági újságját a Köztársasági Költségvetés fizeti (az állam szociális keretéből), Televíziós programok (7 nyelven), Rádióprogramok (8 nyelven), A tömegkommunikáció a nemzetiségi csoportok nyelvein jelenik meg, nem számítva az orosz és kazaknyelvű médiát, több mint 1000 egységből áll. Több mint 800 etnikai és kulturális egyesület valamennyi munkaszinten, köztük 28 köztársasági. Több mint 46 etnikai csoportnak Van saját kulturális egyesülete. Több mint 800 etnikai és kulturális egyesület valamennyi munkaszinten, köztük 28 köztársasági. Több mint 46 etnikai csoportnak Van saját kulturális egyesülete. A nemzetiségi csoportok nyelvi fejlesztése: - 22 nemzetiségi csoport nyelvét tanítják 108 kazahsztáni iskolában önálló tárgyként. 88 iskolában a tanítás üzbég, tadzsik, ujgur és ukrán nyelveken folyik. A nemzetiségi csoportok nyelvi fejlesztése: - 22 nemzetiségi csoport nyelvét tanítják 108 kazahsztáni iskolában önálló tárgyként. 88 iskolában a tanítás üzbég, tadzsik, ujgur és ukrán nyelveken folyik. Barátság Házai működnek a régiókban, a Béke és Egyetértés Palotája Asztanában, „Barátság háza, az Etnikai Problémák Kutatási Központja működik Almatiban. Barátság Házai működnek a régiókban, a Béke és Egyetértés Palotája Asztanában, „Barátság háza, az Etnikai Problémák Kutatási Központja működik Almatiban.

18 Kazahsztán Népei Közgyűlésének Tanácsa ( Ülésein részt vesz Kazahsztán miniszterelnöke. A Tanács elnöke, vagy valamelyik helyettese hívja össze,nem kevesebb, mint kétszer egy évben ) 18 A Tanács áttekinti a nemzetiségek közötti kapcsolatok területére tartozó olyan kérdéseket, amelyek kapcsolatban állnak a Közgyűlés további tevékenységével, és javasolják, hogy az Ülésszak tűzze ezeket napirendre. A Közgyűlés Tanácsának nemzetiségi tagjai: Az 58 tagból 38-an különböző etnikai csoportok tagjai A Tanács hatásköre magába foglalja: - A Közgyűlés által a Parlament alsóházába megválasztott képviselők neveinek előterjesztése; - a Közgyűlés tagjelöltjei listájának áttekintése; - Javaslatok a Kazah Köztársaság Elnöke számára a következő Közgyűlést összehívási idejére és napirendjére vonatkozólag; - Javaslatok a Közgyűlés Titkársága munkatervére vonatkozólag; - Más, olyan határozatok meghozatala, amelyek nem tartoznak kizárólag a Közgyűlés Ülésszakának hatáskörébe.

19 19 A A régiók Astana és Almaty közgyűlései Az elnökök a régiók Akimjai (A regionális Közgyűlések felelősek tevékenységükért Kazahsztán Népei közgyűlése előtt) A A régiók Astana és Almaty közgyűlései Az elnökök a régiók Akimjai (A regionális Közgyűlések felelősek tevékenységükért Kazahsztán Népei közgyűlése előtt) KAZAHSZTÁN NÉPEI KÖZGYŰLÉSÉNEK TITKÁRSÁGA Vezetője: a KNK Elnökhelyettese (a KNK munkatestületét képezi a Kazah Köztársaság Elnöki Adminisztrációja keretein belül A Kazah Köztársaságnak Kazahsztán Népei Közgyűléséről szóló Törvénye alapján) A regionális Közgyűlések, Astana és Almaty Közgyűléseinek Titkárságai Vezetőik: a Regionális Közgyűlések elnökeinek helyettesei (A regionális akimok, Almaty és Asttana akimjainak apparátusában A Közgyűlés munkaszervei) A regionális Közgyűlések, Astana és Almaty Közgyűléseinek Titkárságai Vezetőik: a Regionális Közgyűlések elnökeinek helyettesei (A regionális akimok, Almaty és Asttana akimjainak apparátusában A Közgyűlés munkaszervei) A Regionális Közgyűlések, Astana és Almaty Közgyűlésének tanácsai (az Ülésszakok tevékenységét folytató testületek az Ülésszakok között) A Regionális Közgyűlések, Astana és Almaty Közgyűlésének tanácsai (az Ülésszakok tevékenységét folytató testületek az Ülésszakok között) A Regionális Közgyűlések, Almaty és Astana Közgyűlésének ülésszakjai (A KNK régiók legfelsőbb hatóságai) A Regionális Közgyűlések, Almaty és Astana Közgyűlésének ülésszakjai (A KNK régiók legfelsőbb hatóságai) A KNK Alapítványai A regionális Közgyűlések alatt dolgozó tudományos és Szakértői csoportok A regionális Közgyűlések alatt dolgozó tudományos és Szakértői csoportok Regionális Etnikai és Kulturális egyesületek Regionális Etnikai és Kulturális egyesületek A Regionális Közgyűlések infrastruktúrája A Regionális Közgyűlések infrastruktúrája

20 20 Tudományos és szakértői tanács Kazahsztán Népei Közgyűlésének irányítása alatt Alapította: a Kazah Köztársaság Elnöke. Elemző testület. Az elemzői és szakértői tanács tagjait A KNK Tanácsa fogadta el én.) Tudományos és szakértői tanács Kazahsztán Népei Közgyűlésének irányítása alatt Alapította: a Kazah Köztársaság Elnöke. Elemző testület. Az elemzői és szakértői tanács tagjait A KNK Tanácsa fogadta el én.) Átvilágító és Elemző szektor A társadalmi Párbeszéd szektora Szakértői értékelő szektor A nemzetiségek közötti Türelem szakértői, Külföldiek is A nemzetiségek közötti Türelem szakértői, Külföldiek is Kutatók, az etnikai és kulturális Egyesületek képviselőinek csoportja Kutatók, az etnikai és kulturális Egyesületek képviselőinek csoportja A kutatói szakértői tanács erőforrása: (a KNK irányítása alatt dolgozó tanácsadó és elemző szerv) Tagjainak tudományos-technikai, intellektuális és káder-alapja Tudományos-szakértői csoportok alakulnak a régiókban is.. A kutatói szakértői tanács erőforrása: (a KNK irányítása alatt dolgozó tanácsadó és elemző szerv) Tagjainak tudományos-technikai, intellektuális és káder-alapja Tudományos-szakértői csoportok alakulnak a régiókban is.. A KNK konzultatív és közösségi struktúrái A fő feladatok: - Az etnikai, politikai, szociális, gazdasági ás vallási vonatkozású fejlemények teljes körű szakértői elemzése, a Kazah Köztársaságban, a fejlemények megjóslása az országon belül és világszerte; - Segíteni a KNK szerepének növelését mint politikai és polgári intézményét a demokrácia fejlesztése terén, a kazahsztáni társadalmi egység megerősítése terén, az általános nemzeti egyetértés elérése terén; - A kutatói és szakértői segítség a Közgyűlés munkájában a nemzetiségi politika adott keretein belül; - a tudományos kutatói munka koordinációja az etnikumközi és vallásközi kapcsolatok terén. A fő feladatok: - Az etnikai, politikai, szociális, gazdasági ás vallási vonatkozású fejlemények teljes körű szakértői elemzése, a Kazah Köztársaságban, a fejlemények megjóslása az országon belül és világszerte; - Segíteni a KNK szerepének növelését mint politikai és polgári intézményét a demokrácia fejlesztése terén, a kazahsztáni társadalmi egység megerősítése terén, az általános nemzeti egyetértés elérése terén; - A kutatói és szakértői segítség a Közgyűlés munkájában a nemzetiségi politika adott keretein belül; - a tudományos kutatói munka koordinációja az etnikumközi és vallásközi kapcsolatok terén.

21 21 Feladatok: - A Közgyűlés és a regionális Közgyűlések tevékenyégének pénzügyi és anyagi támogatása; ; - A nemzetiségi és kulturális egyesületek segítése; ; - Kazahsztán, külföldi és nemzetközi szervezetek és a polgárok befektetéseinek felhasználása -Kazahsztán Népei Közgyűlése feladatainak ellátására; -Együttműködés a polgárokkal és szervezetekkel a nemzetiségek közötti kapcsolatok terén.. KAZAHSZTÁN NÉPEI KÖZGYŰLÉSÉNEK KÖZALAPÍTVÁNYA ( Kazahsztán elnökének, a KNK elnökének utasítására létesült. Regisztrálva az igazságügyi szervek által: , № (Alapítók: a Köztársaság etnikai kulturális egyesületei ). KAZAHSZTÁN NÉPEI KÖZGYŰLÉSÉNEK KÖZALAPÍTVÁNYA ( Kazahsztán elnökének, a KNK elnökének utasítására létesült. Regisztrálva az igazságügyi szervek által: , № (Alapítók: a Köztársaság etnikai kulturális egyesületei ). Folyik a Kazahsztán Népei Közgyűlése Testületi Alapítványának, az “Etnikum-Fórumnak, és a regionális Közgyűlések testületi alapítványának megalakítása és fejlesztése. Az Alapítvány a Közgyűlés tevékenységének pénzügyi támogatására létesült az etnikumok közötti egyetértés és béke megerősítésére A feladat: Kultúrális, nevelési, szellemi és erkölcsi, jótékonysági, vagy más társadalmi szempontból hasznos tevékenységek támogatása, a KNK céljai és feladatai alapján A KNK konzultatív és közösségi struktúrái

22 22 A KNK és az EBESZ Nemzeti Kisebbségek Magas szintű Bizottsága Kölcsönös együttműködése A KNK és az EBESZ Nemzeti Kisebbségek Magas szintű Bizottsága Kölcsönös együttműködése Megvalósult programok: - Többnyelvű oktatás támogatása; - Állami alkalmazottak oktatása az etnikumok között felmerülő problémák kezelésére; - A nemzetiségek közötti kapcsolatok rendszeres átvilágítása. Megvalósult programok: - Többnyelvű oktatás támogatása; - Állami alkalmazottak oktatása az etnikumok között felmerülő problémák kezelésére; - A nemzetiségek közötti kapcsolatok rendszeres átvilágítása. Javaslatok az együttműködés fejlesztésére: 1. Etnikumok közötti konfliktusok kezelése terén a kazahsztáni tapasztalat átadása Európának a nemzetiségek közötti kapcsolatok terén, az EBESZ érában. 2. Előkészíteni a kazahsztáni modell bevezetését a nemzetiségek közötti türelemmel kapcsolatban az EBESZ országai között. 3. Folytatni a konzultatív testületek rendszerének fejlesztését Kazahsztánban és az EBESZ államokban, a nemzeti csoportok képviselőinek És szakértőknek részvételével az etnikai kapcsolatok terén. 4. A KNK és az EBESZ Nemzeti Kisebbségek Magas szintű Bizottsága hasznosítása párbeszéd színtereként a nemzeti egyesülések hatékony Részvételével a társadalmi és politikai életben és a döntéshozatalban. 5. Egyesített szervezetek megalkotása lehetőségének megfontolása komoly tudományos és szakértői kutatás céljaira a nemzetiségek közötti kapcsolatok területén. Javaslatok az együttműködés fejlesztésére: 1. Etnikumok közötti konfliktusok kezelése terén a kazahsztáni tapasztalat átadása Európának a nemzetiségek közötti kapcsolatok terén, az EBESZ érában. 2. Előkészíteni a kazahsztáni modell bevezetését a nemzetiségek közötti türelemmel kapcsolatban az EBESZ országai között. 3. Folytatni a konzultatív testületek rendszerének fejlesztését Kazahsztánban és az EBESZ államokban, a nemzeti csoportok képviselőinek És szakértőknek részvételével az etnikai kapcsolatok terén. 4. A KNK és az EBESZ Nemzeti Kisebbségek Magas szintű Bizottsága hasznosítása párbeszéd színtereként a nemzeti egyesülések hatékony Részvételével a társadalmi és politikai életben és a döntéshozatalban. 5. Egyesített szervezetek megalkotása lehetőségének megfontolása komoly tudományos és szakértői kutatás céljaira a nemzetiségek közötti kapcsolatok területén.

23 23 Kazahsztán Népei Közgyűlésének kölcsönös tevékenysége és együttműködése Az Orosz szövetségi Köztársaság állami, tudományos és közösségi szervezeteivel Kazahsztán Népei Közgyűlésének kölcsönös tevékenysége és együttműködése Az Orosz szövetségi Köztársaság állami, tudományos és közösségi szervezeteivel A megvalósításra váró projektek : - Együttműködési egyezmény írtak alá a KNK alatt működő Tudományos Szakértői Tanács és az IAC MSU - között, valamint a KNK alatt működő TSZSZ és a Moszkvai Lomonoszov Egyetem történelem fakultása között; - A moszkvai Lomonoszov Egyetemen történelem szakán „Az etnikumok közötti türelem kazahsztáni modellje” - című (36 órás) speciális kurzus indult az Orosz Szövetségi Köztársaság felsőfokú oktatási intézményeinek tanulói számára; - Egyezményeket írtak alá a KNK, valamint Oroszország és Tatárföld Közgyűlései. A megvalósításra váró projektek : - Együttműködési egyezmény írtak alá a KNK alatt működő Tudományos Szakértői Tanács és az IAC MSU - között, valamint a KNK alatt működő TSZSZ és a Moszkvai Lomonoszov Egyetem történelem fakultása között; - A moszkvai Lomonoszov Egyetemen történelem szakán „Az etnikumok közötti türelem kazahsztáni modellje” - című (36 órás) speciális kurzus indult az Orosz Szövetségi Köztársaság felsőfokú oktatási intézményeinek tanulói számára; - Egyezményeket írtak alá a KNK, valamint Oroszország és Tatárföld Közgyűlései. Javaslatok a rövidtávú humanitárius együttműködés fejlesztési területeire: - Interparlamentáris együttműködés elősegítése A Kazah Parlament Alsóháza, a KNK képviselői és - A Duma képviselői között (A FÁK-ügyek bizottsága), és kapcsolatok Oroszországban élő kazahokkal nemzetiségi Ügyek Bizottsága); - Az együttműködés megerősítése Kazahsztán Népei Közgyűlése és a FÁK államok Közötti Humanitárius Együttműködési Alapítvány között; - Határokon keresztüli együttműködés kifejlesztése Közgyűlésekkel, az integráció elősegítése és - a polgári társadalmi egyesülések területének bővítése; Javaslatok a hosszútávú humanitárius együttműködésre: - Közös kutatás az etnikumok közötti kapcsolatok és a vallási türelem terén; - Tudományos kutatások eredményeinek publikálása a kultúrák közötti párbeszéd és a nemzetiségek - Közötti türelem és béke megvalósítása kérdéseiről, a tudományos folyóiratokban és publikációkban; - Belépési lehetőség az adatbázisok és elektronikus katalógusba a nemzetiségek közötti kapcsolatokkal - foglalkozó tudományos kutatók, és tanuló ifjúság számára; - Tapasztalatcsere a magasan kvalifikált káderek kiképzéséről a nemzetiségek közötti kapcsolatok - terén folyó munka és annak menedzselése terén; - Monográfiák és kézikönyvek közös kiadása. Javaslatok a rövidtávú humanitárius együttműködés fejlesztési területeire: - Interparlamentáris együttműködés elősegítése A Kazah Parlament Alsóháza, a KNK képviselői és - A Duma képviselői között (A FÁK-ügyek bizottsága), és kapcsolatok Oroszországban élő kazahokkal nemzetiségi Ügyek Bizottsága); - Az együttműködés megerősítése Kazahsztán Népei Közgyűlése és a FÁK államok Közötti Humanitárius Együttműködési Alapítvány között; - Határokon keresztüli együttműködés kifejlesztése Közgyűlésekkel, az integráció elősegítése és - a polgári társadalmi egyesülések területének bővítése; Javaslatok a hosszútávú humanitárius együttműködésre: - Közös kutatás az etnikumok közötti kapcsolatok és a vallási türelem terén; - Tudományos kutatások eredményeinek publikálása a kultúrák közötti párbeszéd és a nemzetiségek - Közötti türelem és béke megvalósítása kérdéseiről, a tudományos folyóiratokban és publikációkban; - Belépési lehetőség az adatbázisok és elektronikus katalógusba a nemzetiségek közötti kapcsolatokkal - foglalkozó tudományos kutatók, és tanuló ifjúság számára; - Tapasztalatcsere a magasan kvalifikált káderek kiképzéséről a nemzetiségek közötti kapcsolatok - terén folyó munka és annak menedzselése terén; - Monográfiák és kézikönyvek közös kiadása.

24 24 Kazahsztán népei közgyűlése nemzetközi kapcsolatainak perspektívái Kazahsztán népei közgyűlése nemzetközi kapcsolatainak perspektívái Más államok kutatóival és intézményeivel meglévő szerződések fejlesztése Más államok kutatóival és intézményeivel meglévő szerződések fejlesztése 1.Az F. Ebert Nemzetközi Alapítvánnyal, Németország, nyelvi politika, etnikai és kulturális nevelés terén. 2.Törökország, az Isztambuli Egyetem Eurázsia Intézetével, a diaszpórával kapcsolatos politika terén. 3.A Belorusz Köztársaságban, a vallási és nemzetiségi kérdések meghatalmazottjával. 4.A Litván Köztársasággal, a „közös sorsok összekapcsoló szálai” projekt keretein belül. 5.A Tadzsik Köztársasággal, a nemzetiségek közötti kapcsolatok terén folyó együttműködés fejlesztése terén. 6.Az Üzbég Köztársaság tudományos kutatóival, levéltári és múzeumi kutatás terén.


Letölteni ppt "N. A. Nazarbajev: A nemzetiségek közötti béke és általános egyetértés kazahsztáni modellje."

Hasonló előadás


Google Hirdetések