Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mérési eredmények Neveltség - mérés Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola – Budaörs Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mérési eredmények Neveltség - mérés Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola – Budaörs Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola."— Előadás másolata:

1 Mérési eredmények Neveltség - mérés Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola – Budaörs Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola – Budaörs Lénárd Sándor Rapos Nóra

2 Mire jó a neveltség mérése? Eredményesség és hatékonyság Eredményesség és hatékonyság Pedagógiai hozzáadott érték Pedagógiai hozzáadott érték Intézmények összevetése Intézmények összevetése

3 A neveltség mérésének problémái Az intézmények sajátosságai - PP Az intézmények sajátosságai - PP Az intézmények választott értékeinek operacionalizálása Az intézmények választott értékeinek operacionalizálása  nevelési koncepció  nevelési – oktatási célok  tevékenységek  értékelési szempontok A mérőeszköz használhatósága A mérőeszköz használhatósága

4 Lehetséges modell- lehetőség modell Az iskolával egyeztetett szempontok: 1. Szocializáció – iskolához való viszony 2. Természeti-, társadalmi-, tárgyi értékek védelme, 3. Segítségnyújtás, karitativitás 4. Művelődéshez való viszony, tanulás 5. Egészséges életmód

5 1. Szocializáció – iskolához való viszony: Tanórán kívüli tevékenységkínálat és használata Tanórán kívüli tevékenységkínálat és használata  Tanórán kívüli foglalkozások  Iskolai versenyek Az iskola közélete Az iskola közélete  A diákok jogismerete  A diákönkormányzat Az iskolához való viszony - iskolakép Az iskolához való viszony - iskolakép

6 Tanórán / iskolán kívüli foglalkozások A diákok közel 60%-a nem nevezett meg olyan tanórán kívüli tevékenységeket, melyeket rendszeresen végezne, ami javulást jelent. Elsősorban a tanórához nem köthető rendszeres iskolai elfoglaltságok említése nőtt, főleg 7.a.-ban (54%) és a 8.a.-ban (73%), de nőtt a végzős évfolyamokban is (12.o., 13.o.) A javulás ellenére, továbbra is általánosnak tekinthető, hogy a tanulmányi területen sikertelenebb fiatalok kevéssé találnak sikerélményt nyújtó egyéb elfoglaltságot az iskolában. A diákok minden vizsgált osztályból egyaránt nagy számban vesznek részt iskolán kívüli képzésben. Nem tantárgyhoz kötődő különórákon a legtöbben a hetedik és a nyolcadikosok közül vesznek részt, míg tantárgyakhoz kötődő különórákon a végzős diákok. A diákok közel 40% nem vesz igénybe iskolán kívüli különórát!!! Csökkent az iskolai versenyen való aktivitás (50%-ra), ezek többsége tantárgyakhoz kötődő vetélkedő volt (a sportversenyek a leggyakoribbak). Lehetőség a csapatversenyre

7 Az iskolai közélet A diákok 80% továbbra sem adott jó választ, vagy azt írta le, hogy ő valójában nem ismeri a jogait. Leggyakoribbak a következők:  részvétel iskolai programokon, (szakkör, sportkör, versenyen),  iskolai szolgáltatások igénybevétele (büfé, könyvtár, számítógép),  segítségkérés, érdekvédelem. A diákok fele nincs tisztában az EGYOSZ működésével, és leginkább a rendezvények szervezésében találják eredményesnek ezt a szervezetet. Azok a diákok, akik agilis szereplői, a szervezetnek, nem tudják munkájukat elég széles körben terjeszteni, diáktársaikat meggyőzően képviselni. A jogok ismerete a középiskolában. Hatékonyan működik az EGYOSZ –ban

8 Mit kellene változtatni? (EGYOSZ) A diákok 75%-a nem válaszolt, míg 2% szerint működik jól! A diákok érdekeinek jobb képviselete:  „A gyakorlatban nem történik meg a diákok jogainak képviselése.  Tanárok-gyerekek közötti viszonyt ők tehetnék közvetlenebbé.  Sajnos csak a saját problémákkal foglalkoznak.” A kapcsolattartás:  „Nem tudom, hogy évközben mit csinálnak, nem elég publikus a munkájuk.  Nem nagyon hallok róluk, csak mikor megszavaztatják magukat.  Kedveltebbé kéne magukat tenni, többet tudjunk mi is a működéséről.” Tisztviselő választás:  „Csak a híre nagy, mert szavazáskor nagyon kevesen szavaznak.  Le kéne cserélni az elnököket, és a jobban hozzáértők tevékenykedhetnének.  Szervezeti átalakítás kell! Túl nagy a belterjesség (egy jelölt van).” Konkrét javaslatok:  „A névtelen ötletek feladása lehetséges kéne, hogy legyen.  Az év végén tanársorrend legyen.  A tanároknak is el kéne fogadni az EGYOSZ jogait.”

9 Iskolához való viszony - iskolakép Mit gondoltál az iskoláról, amikor ide jelentkeztél? Változott-e a véleménye? A vélemények még stabilabbak, a válaszolók 56% - nak (42%) nem változott a megítélése intézményéről, 18% szerint javult (17 %), illetve romlott 11% (17%) a benyomása. Mit szeretsz leginkább? iskolai hagyományok – közösségi élet – pedagógusok

10 2. Segítségnyújtás - karitativitás A segítő tevékenység vélt és valós megjelenése A segítő tevékenység vélt és valós megjelenése  Esélyegyenlőség, társadalmi csoportok  Kortársak felé irányuló segítő tevékenység Az iskola által kínált lehetőségek, minta közvetítés Az iskola által kínált lehetőségek, minta közvetítés  Tevékenységkínálat  Mintaközvetítés

11 Esélyegyenlőség, társadalmi csoportok Fogalommagyarázat (esélyegyenlőség):  diákok válaszaiból nagyon érett és nyitott gondolkodásmód olvasható ki,  Az utóbbi két évben 15% nőtt a releváns válaszok száma. Ki szorul segítségre?  egyes társadalmi csoportok megítélésében kevés eltérés mutatható ki, kivétel a romák, az ő esetükben nagy a megosztottság.  a javulást elsősorban a belépő osztályok véleménye okozza! Indoklás - miért nem?  40%- nem indokolt  10% előítéletes választ adott  Leginkább a romákkal szemben

12 Kortársak felé irányuló segítő tevékenység továbbra is leginkább tanulmányi területen szoktak eredményesen segítséget nyújtani diákok 22% valamelyik tantárgyi területen számítana több segítségre nőtt a nem válaszolók száma alsóbb évfolyamokon több visszajelzést várnak, míg a felsősök esetében egyre többen jelzik, hogy nincs szükségük segítségre

13 Iskola által kínált lehetőségek (tevékenység, minta) Nőtt a mintát adó támogató iskolai tevékenységek száma és többen szeretnének bekapcsolódni ilyenbe a tanulók.

14 Iskola által kínált lehetőségek (minta)

15 3. Társadalmi-, természeti- és tárgyi értékek óvása Az attitűdök alakulása a kulturális értékek mentén Az attitűdök alakulása a kulturális értékek mentén A diákok tevékenységeinek alakulása az értékóvás kapcsán A diákok tevékenységeinek alakulása az értékóvás kapcsán Az iskolai szabályok, mint a társadalmi értékek tartalma Az iskolai szabályok, mint a társadalmi értékek tartalma  a jutalmazás, megerősítés gyakorlata  a fegyelmezetlenség tartalma, büntetés, fegyelmezés, szankcionálás iskolai szabályrendszere

16 Attitűdök alakulása a kulturális értékek mentén Mely iskolai rendezvényeket kedvelsz igazán? Az intézményi kép pozitív, mert van, vannak olyan tevékenységformák, melyek lehetőséget teremtenek a diákoknak, hogy megéljék, részt vegyenek közös programok tervezésben, szervezésben. Az iskolai rendezvények kategóriába sorolt programok a legkedveltebbek. A diákok továbbra is azon ünnepeket kedvelik, amelyek valamilyen részvételi lehetőséget kínáltak számukra. A korábbi méréshez képest különbség látszik az alsóbb és a felsőbb osztályok által inkább kedvelt ünnepségek között. Talán az intézményben is megfontolandó lenne, hogy miképp lehet az egyes korosztályra specializálni egy – egy programsort, vagy épp csak egy – egy korosztályt megszólítani a különböző programokkal. A két évvel korábbi értékekhez képest általában érdekesebbnek látják a diákok a iskolai ünnepeket (4,22 – 3,45), még azokban az osztályokban is, ahol két éve kritikusan nyilatkoztak. A diákok nagy számban jelzik, hogy a műsör közös termék a diákokkal, de az új kérdésünkre adott válasz szerint, ez csak kevés diákot érint közvetlenül.

17 A tanulók tevékenységének alakulása az értékóvás kapcsán Az önkéntes aktivitás nem túl pozitív, nem vállalkoznának szívesen ilyen jellegű tevékenységekre (időmérleg). Általános pozitív irányú elmozdulás tapasztalható, vagyis egyre több diák tud a felsorolt programokról, s ezzel együtt vélhetőleg egyre többek kapcsolódtak is be azokba.

18 Az iskolai szabályok A dohányzás és az anyagi kár okozása igen kedvező képet mutatott és mutat ma is intézményi szinten, hiszen egyik mutatós sem éri és érte el az 1,7-es értéket.

19 4. Művelődéshez való viszony A tanulási szokások és tevékenységek A tanulási szokások és tevékenységek  A tanulók által hasznosnak vélt információk forrásai

20 Hogyan készülsz a másnapi felelésre? Hogyan tanulnál szívesen az iskolában? Csoportmunka A megszerzett információk feldolgozása

21 5. Egészséges életmód Az egészségi állapotot befolyásoló életmódbeli tényezők Az egészségi állapotot befolyásoló életmódbeli tényezők közérzet, lelki állapot közérzet, lelki állapot időfelhasználás időfelhasználás alkohol-, drogfogyasztás, dohányzás alkohol-, drogfogyasztás, dohányzás Környezeti befolyásoló tényezők Környezeti befolyásoló tényezők iskolai légkör iskolai légkör tanárokkal való viszony tanárokkal való viszony kortársakkal való viszony kortársakkal való viszony

22 közérzet, lelki állapot A tanulók hangulata A lefekvés ideje

23 időfelhasználás A tanulók szubjektív időmérlege: tanulás (átlagosan 97 percre csökkent 114-ről) számítógépezés (61’) sport (59’) Televízió, zene (51’) Nem jellemező a céltan időtöltés, a diákok többsége nagyon aktív, az adatok az életkorra jellemző sajátosságokat tükröznek. MAGÁNYOS tevékenységek

24 Dohányzás, kávé-, alkohol– és drogfogyasztás Dohányzás jelen van, de nem jellemző. A kávé- és az alkoholfogyasztás az életkor előrehaladtával nő, de iskolai szinten kicsit csökkent! A kábítószer a felsőbb évfolyamokon megjelent, és iskolai szinten csekély mértékű emelkedés látható.

25 Iskolai légkör A diákok jobban biztonságban érzik magukat, és érdekesebbnek ítélik az iskolát. A egyéni jellemezők egyre markánsabban jelennek meg az olyan általános és talán nem is egyértelműen előremutató dicséretek mellett, mint a szorgalmas, a jó magaviseletű. Tanárokhoz fűződő viszony – érdekli az egyéniségem Kortársakhoz való viszony tovább javult.

26 Összegzés helyett – Hogyan tovább? Számos ponton kimutatható a fejlődés!!!!! Sok pozitív, megerősítő adat utal az iskola pedagógusainak a kitartó munkájára, de mutatkoznak fejlesztésre váró területek. Fókuszpontok megtalálása, közös célok kialakítása, ezek mentén évfolyamra, osztályra, pedagógusra szabott feladatok meghatározása. A fejlesztés nyomán bekövetkező változásokat regisztrálhatná a következő mérés!

27 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Mérési eredmények Neveltség - mérés Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola – Budaörs Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola."

Hasonló előadás


Google Hirdetések