QIS 3 tapasztalatai a nem-élet területen

Az előadások a következő témára: "QIS 3 tapasztalatai a nem-élet területen"— Előadás másolata:

1 QIS 3 tapasztalatai a nem-élet területen
Malicskó László Gábor

2 Vázlat Standard modell vázlatos felépítése
U/W kockázat: Díj, tartalék és katasztrófa Cégspecifikus adatok figyelembe vétele Viszontbiztosítás hatása a díjkockázatra: katasztrófa kockázatok kezelése, „belső” modell példa Piaci kockázatok: VB hitelkockázat Kitekintés a QIS 4- re: hitel és CAT kockázat változás Eredmények, Solvency I-II összehasonlítás Kitöltés nehézségei, időszükséglet Tapasztalatok – belső modell motiváció 2008. Március 20. PSZAF – QIS4 Konzultáció

3 Standard modell – QIS3 Nem-élet releváns kockázat kategóriák
Díj és tartalékolási (U/W) Katasztrófa Piaci Hitelkockázat (VB) Működési kockázat (csalás, jogi kockázatok stb.) 2008. Március 20. PSZAF – QIS4 Konzultáció

4 U/W kockázat Nettó díjjal és a nettó tartalékokkal arányos, üzletágfüggő faktor alapú szorzó A faktor értéke feltételezi, hogy a nettó kárráfordítás lognormális eloszlású, melynek szórását piaci adatokból merítik A díjhoz kapcsolódó faktorok megfelelő hosszúságú kártörténet alapján módosíthatók (súlyozás) Katasztrófák: természeti és „man-made”, nettó hatás Korrelációs mátrix alapú aggregáció 2008. Március 20. PSZAF – QIS4 Konzultáció

5 U/W kockázat II VB hatása leginkább a CAT-en keresztül érvényesül
XL típusú VB szerződések hatása marginális lehet a nettó díjra és a tartalékokra Cégspecifikus paraméterek: 10% SCR csökkenés! Lényeges a CAT jellegű kockázatok kiszűrése a díj és tartalék kockázatok közül; persze ez megfelelően hosszú kártörténetet feltételez Belső modellekben szimulációs alapú VB hatáselemzés ill. aktuális VB struktúra alkalmazása a bruttó kártörténetre 2008. Március 20. PSZAF – QIS4 Konzultáció

6 CAT elkülönítése - VB hatás
Díjtétel: biztosítási összeg 1%-a, 0,5% az 5% alatti károkra + 0,5% 200 évenkénti 100% CAT kárra A direkt biztosító VB struktúrája: XL az 5% feletti károkra -> VB díj 0,5%; ekkor a Gross/Net SCR_díj = 2, pedig SCR_CAT estén ez az arány 20! 5%-95% QS -> SCR_díj=SCR_CAT! Nem megfelelő elemzés esetén félrevezető SCR eredmény, ami a hitelkockázat értékelésnél tovább gyűrűzhet Probléma: több XL szerződés esetén az összefüggések kezelése (jelenleg a korreláció 0 v. 1) 2008. Március 20. PSZAF – QIS4 Konzultáció

7 Belső modell – VB optimalizáció
2008. Március 20. PSZAF – QIS4 Konzultáció

8 VB hitelkockázat értékelés
„Replacement cost” (RC_i): partnerre eső VB tartalék+ helyettesítési költség Probléma: amennyiben nem volt kár ez év végén 0 lehet! „Probability of default” (PD_i): Pl. S&P rating alapján Def_i : SCR követelmény Probléma: kitettséghez képest jelentősen alulbecsülheti a hitelkockázatot Katasztrófa esetén még a vb-re képzett tartalékkal együtt sem lehet elég, ha nem diverzifikált a vb portfolió 2008. Március 20. PSZAF – QIS4 Konzultáció

9 QIS 4 kitekintés – néhány változás
CAT kockázatok kezelése: többszintű modell, bár az újonnan bevezetett első szint „büntető” jellegű Tűz és elemi kockázatok esetében gyk. 75% nettó díj alapú SCR követelmény csak a CAT-re – (CAT VB díj 10-20% között jelentős védelmi szint különbség, ez nem tükröződik)! VB hitelkockázat: jelentős változás, mivel a vb tartalékokon felül a bruttó és nettó U/W SCR közötti különbséget (CAT-tel együtt!!) tekinti kitettségnek Reálisabb kép, (jóval) nehézkesebb számítás Hitelkockázat jelentősége erőteljesen nőhet, mivel a faktorok változatlanok, de a vetítési alap nagyságrendekkel nőtt! 2008. Március 20. PSZAF – QIS4 Konzultáció

10 QIS 3 eredmények Solvency I vs. II
Tőkemegfelelési mutató Solvency I-ben mértnek kb. 80%-a (de így is >1, tehát szolvens maradt a cég); A tőkekövetelmény kb. kétszeres; A tartalékok szintje kb. 20%-kal csökkent 2008. Március 20. PSZAF – QIS4 Konzultáció

11 QIS 3 eredmények II. 2008. Március 20. PSZAF – QIS4 Konzultáció

12 Kitöltés nehézségei, időigény
Nettó adatok előállítása – főleg hosszabb időtávra – körülményes lehet Pl. U/W year alapú vb elszámolás, de kárbekövetkezés időpont alapú bruttó adatok; LoB bontás eltérhet Időigény: kb. 2 emberhét (jelentősen csökkent a QIS 2-ben már megszerzett tapasztalatoknak köszönhetően) 2008. Március 20. PSZAF – QIS4 Konzultáció

13 Összefoglaló – a részvétel előnyei
Gyakorlat szerzés „Gap analysis” Felkészülés az összetettebb belső modellek használatára: Kockázatok pontosabb modellezése, kockázati kultúra fejlődése QIS 3 study: ~25% csökkenés a standard modellhez képest Standard modell u/w kockázati modul: 10 éves kártörténet alapján a saját paraméterek figyelembe vétele önmagában ~10% csökkenést hozhat Nem-élet: az u/w kockázat kb.70%-a az alapvető tőkeszükségletnek (élet ~75% piaci kockázat) Stabil (ritkábban igényel újraszámolást, proxy-k használata) Nagy nyereség várható Diverzifikáció ~20%, belső modellel javítható 2008. Március 20. PSZAF – QIS4 Konzultáció

14 Köszönöm a figyelmet!