Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vizsgafelkészítő 3.. Halláskárosult beteg/kliens/hozzátartozó érkezik az Ön munkahelyére. Beszélje meg munkatársaival az alkalmazandó kommunikációs stratégiát!

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vizsgafelkészítő 3.. Halláskárosult beteg/kliens/hozzátartozó érkezik az Ön munkahelyére. Beszélje meg munkatársaival az alkalmazandó kommunikációs stratégiát!"— Előadás másolata:

1 Vizsgafelkészítő 3.

2 Halláskárosult beteg/kliens/hozzátartozó érkezik az Ön munkahelyére. Beszélje meg munkatársaival az alkalmazandó kommunikációs stratégiát! A tervezés során az alábbi szempontokra térjen ki: kommunikációt akadályozó tényezők, kommunikációt elősegítő eszközök, a megváltozott képességű beteggel való foglalkozás jellemzői, kommunikációs technikák alkalmazása halláskárosult betegnél

3 Kommunikációt akadályozó tényezők: - kommunikációs zajok - munka és időhiány kényszerítő hatása - státuszbeli különbségek - informális kommunikáció - személyes bizalom - helyzeti kontextus - szavak és szemantika (eleven)

4 Kommunikációt segítő eszközök: - telefon, telefax, írógép, számítógép, másológép, tábla, flip-chart: olyan tábla, amelyhez jegyzettömb is tartozik, magnetofon, diktafon, fényképezőgép, diavetítő, filmvetítő, videó, projektor

5 Kommunikáció idős betegekkel Gyengülő érzékszervi működés, mozgáskorlátozottság, csökkent érzékelés megakadályozza az üzenetek megértését – Ismernünk kell a korral járó testi, lelki és szociális változásokat – Teremtsünk nyugodt környezetet – Ne váltogassuk a témát, legyen idő a beszélgetésre – Hallgatás, rövid, lényegre törő mondatok alkalmazása – Ha nem értjük mit mond, mondjuk meg neki, próbáljunk segíteni – Család bevonása – Kulturális különbségek

6 Nagyothallók Nagyothallók még képesek segédeszköz használatával a környezetükben lévő hangok és zajok érzékelésére, például hallókészülékek, indukciós hurok, stb. segítségével. Velük kapcsolatban a verbális kommunikáció esetében a visszajelzés igénye nagyon fontos rákérdezés, ismétlés formájában. Nagyothallók egy része képes a telefonhasználatra, de ennél a tevékenységnél is adódhatnak problémák. Mivel az ép hallású emberek általában úgy gondolják, hogy megemelt hanggal vagy erős hangerővel – kiabálással- megkönnyítik a telefonbeszélgetést a hallássérült részére. Ebben az esetben hangtorzulás, visszhang-jelenség jöhet létre, amit a nagyothalló nem képes értelemszerűen felfogni és észlelni. Helyes megoldás ilyenkor az lenne, ha a hívó fél normál hangerővel, de tagoltan és a szavakat lassan kiejtve kommunikálna telefonon keresztül.

7 Kommunikáció csökkent hallású egyénnel Győződjék meg, tiszta-e hallókészülék, megfelelően van-e behelyezve és működik-e az eleme. Állítsa be a hallókészülék hangerejét kellemes szintre. Beszéljen lassan és tisztán tagoltan. Egyszerű mondatokat használjon. Álljon szembe a beteggel, hogy az tudjon szájról olvasni. Beszéd közben megfelelően artikuláljon. Beszéljen a beteg jobbik füle irányában. Csökkentse a háttérzajt.

8 Siketek nagyon minimálisan vagy egyáltalán nem képesek az auditív jellegű ingerek érzékelésére. Emiatt a siketeket zajokkal teli világunkban a csend öleli körül. A siketség nincs összefüggésben a szellemi képességgel. A siketség eredetét tekintve lényeges tényezőnek számít, hogy az érintett személy élete melyik szakaszában veszítette el hallását. Ha a hallássérült a beszédkészség elsajátítása után veszítette el hallásképességét, akkor a halláskárosodás nagyon nagy vesztességként jelenik meg. Viszont a beszéde érthető, tiszta maradhat azután is, és a hangokra, zörejekre is jól emlékszik. Más a helyzet a veleszületett vagy csecsemőkorban szerzett siketségben szenvedő személynél, hiszen ő soha nem ismerheti meg a hangokat, zajokat, és nem emlékezhet azokra. A siketek ezen csoportja a hangképzést csak speciális, gyógypedagógiai módszerrel tudja megtanulni. A hangkiejtésük, beszédük így is gyakran artikulálatlan és hibás, mert nem képesek visszahallás útján kontrollálni a saját hangképzésüket.

9 Kommunikációs formák siketeknél Beszéd és arcmimika – nem hallja a beszédet, ne hajoljunk közel Szájról olvasás – rövid mondatok, fárasztó Jelnyelv Írás

10 Ismerőse tanácsot kér Öntől. Három éves kisfia már egy éve szobatiszta volt, de az utóbbi időben gyakran bepisil éjszaka. Elmondása szerint a szülők éppen válófélben vannak, az édesapa bántalmazásai miatt gyakran menekülniük kell otthonról. Az anya nem tudja eldönteni, hogy orvoshoz kell-e vinnie gyermekét. Adjon tanácsot az anyának! A beszélgetés során az alábbi szempontokra térjen ki: családon belüli erőszak gyakorisága, megnyilvánulási formái, a bántalmazó személyisége, figyelmeztető jelek, regresszió jellemzői a gyermek fejlődésében

11 Családon belüli erőszak fogalma alatt azokat az eseteket értjük, amikor az egyik családtag, házastárs-élettárs vagy ex-partner kísérletet tesz vagy meg is valósít olyan magatartásokat, amelyekkel a másik fél (családtag, élettárs stb.) fölött hatalmat - testi, anyagi vagy jogi dominanciát - tud gyakorolni. Az erőszakot tágan kell értelmezni: beletartozhat verekedés, szidalmazás, súlyos testi sértés, életveszélyes fenyegetés stb. A családon belüli erőszak egyik eleme, hogy a bántalmazott és a bántalmazó mindig ismerik egymást, leggyakrabban a család vagy intim viszony köti-kötötte össze őket. Másik eleme az erőszakos magatartás vagy annak előkészülete- kísérlete a bántalmazó részéről.

12 Erőszak Bármely erőszakos cselekmény, amely az erőfölény kifejezésére és egy másik személy irányítására szolgál Jellemzője a ciklikusság (elsősorban pszichés tényező – mivel nem lehet pontosan tudni, mikor következik be) Gyakoriság, ismétlődés Hatása évek múlva jelentkezhet (felmérés a bántalmazottakra vonatkozóan /nők/)

13 Az erőszak fajtái Szóbeli erőszak: Ha valaki (rendszerint a férfi) lekicsinyli, sértegeti a nőt, vagy gúnyolódik vele, ha nevetség tárgyává teszi (például külseje, vallása vagy faji hovatartozása miatt), bántalmazással, veréssel fenyegeti párját, ha azzal fenyegetőzik, hogy elviszi a gyerekeket, vagy hogy öngyilkosságot követ el.

14 Érzelmi zsarolás: Letagad lényeges dolgokat, elzárkózik a nőtől, kizárja őt gondolataiból, érzéseiből, ugyanakkor a nőt ellenőrzés alatt tartja, végletesen féltékenykedik, a nő önbizalmát módszeresen lerombolja, önálló döntéseit rendszeresen megkérdőjelezi, vagy nem veszi figyelembe. Mindenért a nőt okolja, még a saját agressziója miatt is. Megfélemlítően viselkedik: tör-zúz, megrongálja a nő értéktárgyait, csapkod, fegyverrel rettegésben tartja, félelmet keltően viselkedik (dühödten néz, üvölt), támadóan faggatózik, életveszélyesen vezet. Elszigeteli a nőt: megszabja, hogy a nő mit, és mit nem csinálhat, kivel találkozhat, kivel beszélhet, hová mehet, mit vehet föl, nem engedi, hogy másokkal barátkozzon, a családjával beszéljen, munkát vállaljon, pénzt tartson magánál.

15 Tényleges fizikai sérülés, vagy ezzel történő fenyegetés: A nőt lökdösi, megüti, megpofozza, fojtogatja, a haját húzza, ököllel veri, belerúg, megharapja, rázza, megégeti, fegyverrel (például késsel) fenyegeti vagy bántja. A nő legalapvetőbb jogait megtagadja, mozgásszabadságát, elemi igényeit korlátozza: nem engedi meg, hogy a nőnek tőle független magánélete is legyen, bezárja, kizárja, megkötözi, éhezteti vagy szomjaztatja, nem engedi tisztálkodni, elrejti a szükséges gyógyszereit, vagy nem ad rájuk pénzt.

16 Nemi erőszak vagy szexuális bántalmazás: Olyan szexuális tevékenységre kényszeríti a nőt, amit az nem akar, a szexszel fájdalmat okoz neki, vagy megalázza; megerőszakolja, vagy intim testrészeit bántalmazza, kényszeríti, hogy másokkal közösüljön. – Meggátolja, hogy a nő fogamzásgátló szert, eszközt vagy módszert használjon.

17 Anyagi függőségben tartás: – Nem engedi, hogy a nő dolgozni járjon, vagy legyen saját pénze, illetve ha van, azt elviszi, és saját belátása szerint ad csak belőle, Közös néven levő céggel (Bt., Kft.) zsarolja. – Minden kiadást, amire a nő kér pénzt, megkérdőjelez, miközben ő szabadon rendelkezik a pénzzel.

18 A bántalmazó személyiségjegyei Mások problémáira közömbösek Korlátolt gondolkodásúak Az állatokkal és a gyermekekkel szemben gyakran kegyetlenek Hiperérzékenyek Féltékenyek Bűnösséget ébresztenek áldozatukban Bagatellizálják az erőszakot Tárgyiasítják a nőket ill. a férfiakat Erőszakosak, durvák a szexben Gyakran fenyegetnek erőszak alkalmazásával Áldozatként tüntetik fel magukat önigazolásként Gyűlöletet keltenek áldozatukkal szemben Emberi kapcsolat megvonással zsarolnak Megvalósíthatatlan elvárásaik vannak Beszédük durva, bántó, gyakoriak a hisztériás kitörések

19 Figyelmeztető jelek, okok lehetnek: A családtag túlzott féltékenysége és a partner birtoklási vágya A partner alulértékelése Erős hit a tradicionális nemi szerepekben Robbanékony természet Előző kapcsolatban előforduló erőszakos cselekmények Állatok bántalmazása Gyakori alkohol vagy „drog” fogyasztás

20 Fontos, szempont lenne, hogy a veszekedések ne a gyerek előtt történjenek,hiszen súlyos következménnyel jár a személyiségfejlődésében,ilyen pl. a regresszió

21 Regresszió: viaszesés egy már elért szintről egy alacsonyabbra, egy funkcióban vagy az egészszemélyiségben jelentkezhet Regresszió jelei: Életkori fejlettségéhez képest visszalép A traumák a pszichoszomatikus tünetek kiváltását kezdeményezik figyelemzavar Érdeklődés hiánya Lustaság Vagy éppen hiperaktivitás Éjszakai ágybavizelés Fejfájás Hasfájás Fulladás Sírás Hányinger és hányás Testsúly változás: vagy csökkenés vagy növekedés Alvászavar

22 Barátja tegnap jött haza a kórházból. A zárójelentésében nem tudja értelmezni az alábbi kifejezést: Diabetes mellitus. Magyarázza el a szó jelentését és a kórfolyamat lényegét! A tájékoztatás során térjen ki a következőkre: a szakkifejezés magyar megfelelője, a betegség lényege, a kórkép tünetei, terápiás lehetőségek, szövődmények, életmódbeli tanácsok

23 A szakkifejezés magyar megfelelője: A cukorbetegség magyarul "mézédes átfolyás"-t jelent a görög "διαβήτης" = "átmenet, átfolyás" és a latin "mellitus" = "mézédes" szavak összetételéből) a szervezet anyagcseréjének krónikus megbetegedése. Az elnevezés az egyik főtünetre, a cukor vizelettel való fokozott kiválasztására és a megemelkedett vizeletmennyiségre utal. A középkorban a vizelet megkóstolása jelentette a diagnózist.

24 A betegség lényege: A cukorbetegség a szénhidrát anyagcsere károsodását jelenti. Két különböző típusú cukorbetegséget különböztetünk meg. Az egyik az 1-es típusú cukorbetegség (régi néven: insulin függő), a másik a 2- es típusú cukorbetegség (régi néven: nem insulin függő). A cukorbetegek kb. 90%-a a 2-es típusú cukorbetegek csoportjába tartozik. Az 1-es típus esetében insulin hiányról beszélünk, a 2-es típus esetében részleges insulin hiány és/vagy insulin hatás csökkenés tapasztalható.

25 A betegség lényege: a hasnyálmirigy által termelt inzulin elégtelensége vagy hiánya. Az inzulin juttatja be a sejtbe a cukrot, ha nincs inzulin, akkor magas vércukorszint a vérben és a vizeltben is cukor jelenik meg. Mivel az inzulinhiány zavart okoz, ezért a szövetekben nem használódik fel a cukorà magas vércukorszintà a máj nem tud raktároznià cukor jelenik meg a vizeletben Összetett anyagcsere-zavar, melyben fehérje- szénhidrát és zsír-anyagcsere zavar jön létre

26 Tünetei: vércukorszint nő (hyperglikémia) a beteg sokat eszik, sok folyadékot fogyaszt vizeletben cukor jelenik meg ( glükozuria) polyuria bőrviszketés, fertőzésekre való hajlam acidosis elhúzódó sebgyógyulás aceton a vizeletben álandó szomjúságérzet időnként tapasztal zsibbadás hirtelen fogyás, ami más okkal nem magyarázható

27 1-es típusú cukorbetegségre hajlamosító tényezők Részben genetikai, részben környezeti tényezőkre vezethető vissza. Kialakulhat 6 hónapos kor alatt csecsemőknek adott tehéntej miatt. Bizonyos terhesség alatti vírusinfekciók szerepe is bizonyítottnak tekinthető. Terhesség is kiváltó tényező lehet. 1-es típusú cukorbetegség kezelése Egyrészt nagyon fontos a megfelelő, szakember által javasolt diétás étrend betartása. Ez azért szükséges, mert az alkalmazott insulinkészítmények hatástartama hosszabb, mint a táplálékból felszívódó szénhidrátok vércukor emelő hatása. Nem megfelelő diéta esetén alacsony vércukor szint úgynevezett hypoglykémia léphet fel, ami súlyos eszméletvesztéshez vezethet. Ma már a gyors hatású insulin készítmények alkalmazásával könnyebb kivédeni ezeket az eseményeket.A terápia másik része a hiányzó insulin pótlására irányul, különböző hatástartamú insulinkészítmények alkalmazásával.

28 2-es típusú cukorbetegségre hajlamosító tényezők Itt is fontos tényező a genetikai meghatározottság. A környezeti tényezőknek szintén nagy jelentősége van. A rendszeres fizikai tevékenység hiánya szintén hajlamosító tényező lehet. Az étrend elsősorban akkor káros ha elhízást okoz. Önmagában a szénhidrát fogyasztásnak nincs köze a cukorbetegség kialakulásához. Telített zsírok bőséges fogyasztása szerepet játszhat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában.Terhesség is kiváltó ok lehet. Végül pedig az életkornak is szerepe van a kialakulásában. A cukorbetegek 50%-a 65 év feletti korosztályhoz tartozik

29 2-es típusú cukorbetegség kezelése Ebben az esetben is nagyon fontos a szakember által felállított diétás étrend betartása. Gyógyszeres kezelés szükséges, ha a diéta és életmódbeli változtatások ellenére nem sikerül rendezni a szénhidrát anyagcserét. Ez történhet szájon át adható vércukorcsökkentő gyógyszerek alkalmazásával illetve, ha ez sem elegendő, akkor kiegészítő insulin terápia, illetve hagyományos és intenzív insulin terápia szükséges.

30 Cukorbetegség krónikus szövődményei: érrendszeri elváltozások erek elmeszesedése, agyi keringési zavarok, szívinfarktus alsó végtag artériáinak szűkületeà gangraena hajszálerek elváltozása, látásromlás, veseelégtelenségek idegrendszeri tünetek az idegek gyulladása miatt, érzéskiesés súlyos fertőzéses eredetű betegségek, például furunculus, tuberculosis alakulhat ki stroke vesebetegség vakság, szürke hályog, látásromlás Megelőzés: célzott szűrővizsgálatok: éhgyomri vércukor vizsgálat sűrűbb ellenőrzés azoknak, akik a rizikócsoportba tartoznak, pl. magas vérnyomás betegek, túlsúlyos egyének, akiknek a családjában van cukorbeteg

31 A cukorbetegség megelőzésének lehetőségei Jelenleg az orvostudomány nem ismer olyan megelőzési módszert, amely hatékonyan, biztonságosan és mellékhatástól mentesen biztosítaná az 1-es típusú cukorbetegség megelőzését. Ugyanakkor csökkent szénhidrát tolerancia stádiumában lévő túlsúlyos egyéneknél bizonyítottan csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását a rendszeres fizikai aktivitás, diéta és bizonyos vércukorcsökkentő gyógyszerek alkalmazása. Nem cukorbeteg, de magas vérnyomásbetegségben szenvedő, magas koleszterinszintű egyénekben bizonyos vérnyomáscsökkentő kezelés valamint koleszterinszint csökkentő terápia bizonyítottan csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A 2-es típusú cukorbetegség megelőzése érdekében mindenképpen ajánlott az egészséges étrend és a rendszeres fizikai aktivitás fenntartása.

32 Egy beteg és a hozzátartozói a látogatás során méltatlankodnak az ellátás és a beteg kezelését illetően. A vita egyre jobban elhatalmasodik, amikor a jogaikkal kapcsolatosan más betegeket is maguk mellé próbálnak állítani. Mit tesz ilyenkor? Kezelje és oldja meg a helyzetet, használjon ki minden lehetőséget! A feladat megoldása során térjen ki a következőkre: - az értő figyelem, empátia szerepe a szakmai munka során - egészségügyi törvény, betegjogok és kötelezettségek - a betegjog érvényesítése - egészségügyi szolgálatokra, szolgáltatókra vonatkozó jogszabályok

33 Az értő empátia szerepe a szakmai munka során Empátia: a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másik lelkiállapotába, így megérez és megért a másikban olyan emóciókat, indítékokat és törekvéseket, amelyeket az szavakban nem fejez ki

34 megértés, megérzés fő eszköze, saját személyiségében felidéződnek mások érzelmei, a személyiség a másikba vetíti önmagát Beleélés, élmény feldolgozása, értelmezés feltétele a társas helyzet és a közvetlen kommunikáció a másik ember sokféle hangulati állapota érthető meg vele lényege a kommunikáció, igazi tere a párbeszéd nem verbális kommunikáció és a metakommunikáció felfogásának és tudatosításának kifinomult és alkalmazott képessége minden ember képes rá, ám ez különböző mértékben jelenik meg gyermekkorban nagy a képesség az empátiára, majd ez folyamatosan csökken

35 Empátia szintjei képesség mások érzéseinek átélésére, másik lelkiállapotának átgondolása, felfogása, promotív (elősegítő) kommunikációs szint, képesség az ellentmondások felfedezésére, megsejtésére, lelki folyamatok, érzelmi állapotok megértése, lelki folyamatok megnyilvánulásaiból következtetni a másik kulturális közegére.

36 Empátiát befolyásoló tényezők öröklődés, genetikus adottságok, nem a személyes neveltetésből adódó egyéni különbségek a képességekben személyes korábbi tapasztalatok a személy pillanatnyi hangulata az adott helyzet, szituáció

37 Empátiát fejlesztő hatások jó családi neveltetés, szülők empátiás viselkedése szoros, érzelmileg telített emberi kapcsolatok problémák, krízisek, konfliktusok olyan munkakör, amiben emberekkel kell foglalkozni különleges összezártság, egymásra utaltság betegség, fogyatékosság, testi hiba nagy élettapasztalat érintkezés idegen kultúrákkal

38 Értő figyelem nyitottság a beteg problémáira, legyünk szakmailag felkészültek, megértés, türelem egyet nem érzést, ne nyilvánítsuk ki, mert ezzel értékítéletet mondunk betegről, ha azonban elkerülhetetlen, tapintatosság szükséges, hogy a probléma megoldására a beteg számára optimális rávezetést nyújtsunk

39 Egészségügyi Törvény 1997 év CLIV törvény szabályozza az egészségügyet · meghatározza az egészséget befolyásoló feltétel és eszközrendszert · az egészségügyi ellátás alapelveit, · a betegek jogait és kötelezettségeit · előírja az egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó jogszabályokat · meghatározza az egészségügyi ellátások rendszerét, működési elveit · a szakmai követelményeket (képzést, továbbképzést) · a szolgáltatások minőségének biztosítását

40 Ismernie, alkalmaznia, teljesítenie kell az egészségügyi szolgáltatást nyújtó és az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő személynek is.

41 Betegjogok és kötelezettségek Betegjog mindazon jogosultságok összessége, melyek az egészségügyi ellátás során az azt igénybevevő személyt megilletik, függetlenül attól, hogy az ellátást igénybe vevő személy betegsége miatt vagy más okból kerül kapcsolatba az egészségügyi ellátással (pl. szűrő vizsgálatok). Alkotmányunk az egészséghez való jogot, mint alkotmányos jogot deklarálja, míg az egészségügyi ellátáshoz való jogszabályozása a hatályos Egészségügyi Törvényben valósul meg. Nyilvánvaló, hogy az utóbbi szűkebb területet érint, de részletes kifejtést tartalmaz.

42 A hatályos Egészségügyről szóló Törvény az Amszterdami Nyilatkozat szellemében készült el, és ennek megfelelően eurokonform. Az Egészségügyről szóló Törvény számos esetben - különösen a gyógykezelés és betegjogok területén – általános megfogalmazást tartalmaz. A törvény ezáltal lehetőséget biztosít a szakmai szabályok, a szakmai követelmények érvényre juttatásához. Ezek a tudomány mindenkori állását tükrözı és bizonyítékokon alapuló orvoslás szabályain, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályokon, szakmai irányelvek vagy módszertani útmutatók hiányában a széles körben elfogadott, szakirodalomban közzétett követelményeken alapulnak. Szabályozásra került a gyakorlásának feltétele is. Részletesen rögzíti a betegek és az egészségügyben dolgozók jogait, kötelezettségeit.

43 Nagyon fontos, hogy az egészségügyi ellátás során, ha az igénybevevő személy bármilyen, őt érintő kérdésben bizonytalan, valamit nem ért, feltétlenül kérdezze meg kezelőorvosát. Az Egészségügyi Törvényben rögzített betegjogok az ember autonómiájának elismerését, a gyógykezelés alatti jogok érvényesítését, ezáltal az orvos-beteg közötti kapcsolat őszintébbé, bizalmasabbá tételét is szolgálják.

44 Betegjogok A betegjogok minden embert megilletnek. Minden betegcsoportra egyaránt vonatkoznak. Speciális szabályozást csupán a pszichés működés zavarában szenvedőkre dolgoztak ki. Ennek magyarázata, hogy ezek a betegek az átlagosnál is sokkal védtelenebbek. Ugyancsak speciális szabályozás alá esnek a fertőző betegségben szenvedők is, hiszen betegségük fertőző szakaszában akár járvány kialakulását okozhatják. Ennek ismeretében közegészségügyi okokból átmeneti jelleggel - de csak a szükséges ideig és mértékben – a fertőző beteg szabadságában korlátozható, sőt vannak esetek, amikor ezt korlátozni is kell. Garanciális jogszabályok védik a beteget az esetleges jogsérelmektől.

45 1997. évi CLIV. törvény 9 betegjogot nevesít: 1. Egészségügyi ellátáshoz való jog 2. Emberi méltósághoz való jog 3. Kapcsolattartás joga 4. Intézmény elhagyásának joga 5. Tájékoztatáshoz való jog 6. Önrendelkezéshez való jog 7. Ellátás visszautasításának joga 8. Egészségügyi dokumentáció megismerésének joga 9. Orvosi titoktartáshoz való jog

46 I. Az egészségügyi ellátáshoz való jog A betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. – Megfelelő ellátás (eü. szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik, pl. várólistára helyezni) – Folyamatos …………… – Megkülönböztetés nélküli …………………

47 II. Az emberi méltósághoz való jog emberi méltóság tiszteletben tartása szükséges beavatkozások elvégzése, intimitás! a betegjogok csak a törvényben meghatározott mértékben és módon korlátozhatók korlátozó módszerek rögzítése az egészségügyi dokumentációban várakoztatás megalapozott okból lehetséges

48 III. A kapcsolattartási jogok tájékoztatás a látogatási rendről telefonos vagy személyes tájékoztatás? kiskorú felügyelete szülő nő /vajúdás

49 IV. Az Intézmény elhagyásának joga beteg részéről távozási szándék bejelentése / áp.dok. cselekvőképtelen beteg / törvényes képviselő tudtával, beleegyezésével orvos részéről elbocsátás esetén előzőleg /24 órával / tájékoztatni kell a beteget

50 V. A tájékoztatáshoz való jog A tájékoztatást meghatározza – a beteg életkora, iskolázottsága, intelligenciája, – állapota, – illetve a beavatkozás sürgőssége, – valamint az adott ország kulturális szokásai. Felvilágosításon alapuló beleegyezés – felvilágosítás tényének rögzítése írásban (elutasítás esetén is) megfelelő légkörben, – beavatkozások előnyei, hátrányai (kompetencia)

51 WHO szerinti 3-as modell a tájékoztatásban Eltitkolás: ha a beteg nem akarja tudni, hogy mi a baja (a beteg lemondhat a tájékoztatási jogról) Teljeskörű tájékoztatás: mindenféle információt a beteg tudomására hoznak. Egyénre szabott tájékoztatás: előkészítik és megteremtik a tájékoztatáshoz szükséges legoptimálisabb környezetet, a teljes tájékoztatás során ügyel a fokozatosságra, az etikus magatartásra.

52 Az egészségügyről szóló1997. évi CLIV. törvény alapján: A betegnek joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon: – a) egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is, – b) a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, – c) a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól, – d) a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól, – e) döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében, – f) a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről, – g) az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről, – h) a további ellátásokról, valamint – i) a javasolt életmódról. A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz

53 VI. Az önrendelkezéshez való jog A beteg szabadon dönthet, hogy kívánja-e az egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, vagy melyeket utasít vissza, Önrendelkezési jog a tájékozott beleegyezés joga is (nyilatkozattétel, 2 tanú, ha …………..

54 VII. Az ellátás visszautasításának joga Kivéve, ha az ellátás elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. Életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg súlyos betegségben szenved, gyógyíthatatlan, ami miatt rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – bekövetkezne halála.

55 VIII. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen.

56 IX. Az orvosi titoktartáshoz való jog Jogi megfogalmazás szerint: Minden olyan tény titok (magán titok, egészségügyi titok, politikai titok…), melynek megőrzéséhez egy közösség vagy az egyén méltányolható érdeke fűződik. Titok tehát, az ami.: – érdeket véd- pl. eü. adatot nem szolgáltat ki.., – emberi méltóságot véd, – integritást biztosít, – bizalmat erősít, – halott iránti kegyelet.

57 X. A beteg jogainak érvényesítése Az Intézmény köteles a beteget - egészségi állapotától függően - a felvételekor, illetőleg az ellátás előtt tájékoztatni a betegjogokról, azok érvényesítésének lehetőségeiről, illetve a gyógyintézet házirendjéről. E rendelkezés megfelelően alkalmazandó az önrendelkezési jog gyakorlására jogosult egyéb személy vonatkozásában is. A beteg panaszainak kivizsgálása: – A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi Intézménynél, illetve fenntartójánál panaszt tenni. – A panasz kivizsgálásának részletes szabályait az Intézmény belső szabályzatban rögzíti. – A betegjogi képviselő (a betegjogi képviselőhöz való fordulás joga minden beteget megillet)

58 XI. A betegek kötelezettségei 1. A beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani az erre vonatkozó jogszabályokat és intézményi rendet. 2. A beteg - amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi - köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint együttműködni.

59 A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FESZÜLTSÉGPONTOK Lényeges probléma, hogy a törvényi szabályozás adott esetben nem megfelelően érvényesül, sérülnek a betegjogok és ez előtérbe helyezi a specifikus betegérdekek (pl. a lehető legrövidebb időn belüli helyes diagnózishoz jutás) érvényesülésének kérdéseit is. A problémák kiküszöbölése céljából fontos lenne megerősíteni a betegjogi képviseletet és fejleszteni kellene a betegjogi képviselők rendszerét, valamint fokozni a betegjogi képviselői rendszer civil kontrollját, és erősíteni az egészségügyi szolgáltatóktól való függetlenségüket.

60 Egészségügyi szolgálatokra, szolgáltatókra vonatkozó jogszabályok Működési elvek: Progresszivitás elve: az ellátórendszer minden szintjének megvannak a feladatai, melyek hierarchikusan szerveződnek. Az alapellátás, szakellátás és kórház feladatai eltérőek, egymásra épülnek. Területi elv: az eü. ellátó szervezet adott területen kötelező feladatellátó.

61 Területen kívül csak akkor vállalhat feladatot, ha képes ellátni. Definitív ellátás elve: Az ellátás minden szintjén a befejezettségre kell törekedni. Csak azokat az eseteket kell szakellátásba küldeni, ahol az alapellátás már nem tud továbblépni. Szabad orvosválasztás elve: Az alapellátásban a beteg megválaszthatja a háziorvost.

62 A szolgáltatórendszer felépítése, alapellátás Alapellátás: (WHO szerinti definíció) minden olyan ellátási forma, amelyhez a lakosság közvetlenül, beutaló nélkül fordul. (háziorvos, gyermekorvos, foglalkozás eü., anya, gyermek, ifjúság egészségügy, bőrgyógyászat, szemészet, nőgyógyászat, fogászat, traumatológia, orr-fül-gége). Lakóhelyen kell biztosítani.

63 Cél: prevenció (szűrések, védőoltások), egészségi állapot figyelemmel kísérése,felvilágosítás, egészségnevelés, gyógykezelés, gondozás, rehabilitáció, szakorvoshoz irányítás,fekvőbetegek otthonukban történő ellátása. A háziorvos önálló vállalkozó, lakos, aki nem tartozik mentességi körbe, az ellátás térítésmentes, TAJ kártya alapján. A betegek 50%-a idős.

64 Hosszú távon helyettesítésre van szükség egy másik osztályon. Önt helyezik át megbízott osztályvezetőnek. Ezen az osztályon ahová került, komoly tradíciók vannak, bizonyos régi megszokások alapján zajlik a munka, ami eltér a korábban Ön által már ismert és alkalmazott szakmai protokolloktól. Tájékoztassa erről új munkatársait és érje el, hogy a szakmai szabályok pontos betartása szerint végezzék munkájukat! A tájékoztatás során térjen ki az alábbiakra: - szakmai protokollok - az egészségügyi dolgozók intézményen belüli hierarchiája - munkakörök, munkakörökkel kapcsolatos elvárások - személyes attitűdök

65 A szakmai protokoll definíciója: az aktuálisan végzett meghatározott egészségügyi ellátás, kezelés, beavatkozás, a beteg menedzsment elvégzéséhez szükséges események és tevékenységek rendszerezett listája, a szakmai irányelvek és módszertani levelek ajánlásainak figyelembevételével.

66 1.3. Ápolási szakmai protokoll általános szerkezeti felépítése Betegség/betegségcsoport neve A protokoll készítője I. Diagnózis 1. Anamnézis 1.1. Ápolási anamnézis 1.2. Fizioterápiás anamnézis 1.3. Táplálkozási anamnézis 2. Fizikális vizsgálatok 2.1. Fizikális állapot felmérése 2.2. Mozgásállapot felmérése 2.3. Tápláltsági állapot felmérése

67 3. Diagnosztikai vizsgálatok 3.1. Szakdolgozók által végezhető diagnosztikai vizsgálatok 4. Diagnosztikai algoritmusok 4.1. Ápolási diagnózisok 4.2. Funkcionális diagnózis 4.3. Táplálkozás zavarok diagnosztikája 5. Ellátás tervezése 5.1. Ápolási terv 5.2. Gyógytorna – fizioterápia kezelési terv 5.3. Táplálásterápiás terv

68 III. Kezelés 1. Szakdolgozói tevékenységek 1.1 Ápolási tevékenység, beavatkozások, műveletek 1.2. Fizioterápiás műtéti előkészítés, utókezelés 1.3. Diéta alkalmazása orvosi rendelés szerint 2. Fizikai aktivitás 2.1. Ápolási tevékenység 2.2. Gyógytorna, fizioterápia 2.3. Táplálkozásterápia 3. Betegoktatás 3.1. Betegtájékozatás és edukáció szakdolgozói kompetencia szerint 4. Kiegészítő/alternatív gyógyszeres kezelés 4.1. Diéta-gyógyszer interakció, táplálék kiegészítők, gyógyteák, gyógynövények

69 IV. Rehabilitáció 1. Rehabilitáció 1.1. Korai rehabilitációs terv 1.2. Gyógytorna-fizioterápia 1.3. Táplálkozásterápia V. Gondozás 1. Rendszeres ellenőrzés és a szükséges korrekciók elvégzése 2. Megelőzés 2.1. Ápolási tevékenység, beavatkozások, műveletek 2.2. Gyógytorna-fizioterápia 2.3. Táplálkozásterápia 2.4. Szakdolgozói kompetencia szerint egészségnevelés és egészségfejlesztés 3. Lehetséges szövődmények 3.1. Kockázati diagnózisra épített ápolási terv 3.2. Gyógytorna-fizioterápiai kezelési terv 4. Szövődmények kezelése 4.1. Ápolási tevékenység

70 4.2. Gyógytorna, fizioterápia 4.3. Táplálkozásterápia 5. Betegoktatás 5.1. Betegtájékoztatás és edukáció szakdolgozói kompetencia szerint 6. Kezelés várható időtartama/prognózis 6.1. Ápolási terv/cél várható időtartama 6.2. Gyógytorna-fizoterápiai terv/cél várható időtartama 7. Otthoni szakápolás 7.1. Ápolási tevékenység, beavatkozások, műveletek 7.2. Gyógytorna, fizioterápia 7.3. Táplálkozásterápia 7.4. Beszéd és foglalkozásterápia 7.5. Szakdolgozói kompetencia szerint egészségnevelés és egészségfejlesztés 8. Az ellátás/ápolás megfelelőségének indikátorai 8.1. Szakmai munka eredményességének mutatói A szakmai protokoll érvényessége: év-hó-nap Az adott szakmára értelmezhető elemek figyelembevételével! (Szerkesztés: Rövid, tagolt, felsorolásszerű, algoritmuson alapuló)

71 Egészségügyi dolgozók Egészségügyi szolgáltatás nyújtására szakképesítéssel rendelkező személyek összessége, beleértve az orvosokat, fogorvosokat, gyógyszerészeket, egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező diplomásokat (klinikai pszichológus, diplomás nővér), egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyeket (nővérek, szakápolók), az egészségügyi tevékenységben részt vevő, egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személyeket, oklevéllel rendelkező természetgyógyászokat.

72 Egészségügyi dolgozók intézményen belüli hierarchiája (osztályos) Ápolási IgazgatóFőigazgatóGazdasági Igazgató Ápolási Igazgató helyettesOrvosigazgatóPénzügy Osztályvezető ápolóIgazgató helyettes (2)Műszak Osztályvezető helyettes ápoló Osztályvezető főorvosLogisztika Okleveles ápolóOsztályvezető helyettes főorvos Ellátás… Diplomás ápolóFőorvos Ápoló (többféle)Adjunktus Ápolási asszisztensSzakorvos Általános orvos Rezidens

73 Szakrendelési hierarchia Ápolási igazgató Ápolási igazgató helyettes (2) Osztályvezető főnővér Vezető asszisztens Vezető helyettes asszisztens Szakasszisztens

74 Munkaköri leírás: a dolgozó/ munkavállaló kötelezettségeit tartalmazza heti hány óra munka milyen időbeosztásba feladatok személyes attitűdök: kedves, türelmes empatikus, jó kommunikációs készség, kötelességtudó, megértő, jó szaktudás, udvarias, tisztelettudó, figyelmes, jó konfliktuskezelő, stressztűrő, kudarctűrő, rugalmas, titoktartó, jó megfigyelő, humánus

75 Asszisztens feladatköre, munkaköri leírása: - az orvosi feladatkör, melyben az asszisztens a betegek gondozásában, vizsgálatában és kezelésében működik közre. Az orvosi kivizsgálás keretében egyszerűbb laborvizsgálatokkal is megbízzák; - az orvosi rendelő ügyeinek intézése és rendben tartása, amelyhez hozzátartozik az irodai munkák lebonyolítása és a szervezői munka, mely lehetővé teszi a rendelői hétköznapok akadálytalan lefolyását.

76 a betegek gondozása az orvosi rendelőben a kezelés előtt, alatt és után, a betegek vizsgálatában, kezelésében és a műtéteknél való közreműködés, a fekvőbetegek otthoni látogatása és ápolása orvosi műszerek, eszközök és készülékek használata és rendben tartása, labormunkák elvégzése, a rendelői ügyek lebonyolítása, az adminisztráció és az elszámolások elvégzése

77 Minden nemű munkakörben elvárható, hogy mindenki a legmegfelelőbben lássa el a munkáját, ha nézeteltérés van egy kollegával akkor igyekezzünk azt minél előbb megoldani, ha másként nem megy vezető bevonása, másik műszak.

78 Vezető személyi jellemzői: életkor, képzettség, szakmai és gyakorlati tapasztalatok, nyelvtudás, de ezek mellett fontos szerepe van a pszichológiai képességeknek, tulajdonságoknak és magatartásbeli jellemzőknek. Vezetői feladatok: a munkatársak között megfelelő légkör kialakítása, munkájuk felügyelete, koordinálása,oktatásuk megszervezése,egyéb egészségügyi intézményekkel kapcsolattartás Kapcsolatteremtés: Az ember társas lény. Szüksége van a többi ember társára. Fontos, hogy munkahelyén is megfelelő légkör legyen, hogy a munkavállaló szívesen járjon dolgozni. A munkatársak között csapatépítő programokkal alakíthatunk ki szorosabb, jobb viszonyt. A csapatépítés történhet pl.:közös kirándulással,közös színházlátogatással…

79 A munkahely életében fontos szerepe van a kommunikációnak. A dolgozónak megfelelő kommunikációs képességgel kell rendelkeznie, hiszen a betegekkel is kapcsolatot kell teremtenie. A személyes kapcsolatteremtés legegyszerűbb, legkézenfekvőbb, legvéletlenszerűbb formája a személyes bemutatás, bemutatkozás. A dolgozó fontos, hogy megfelelő hangnemben beszéljen a klienssel, hiszen általa az egész egészségügyi intézményről véleményt alakíthat ki a páciens. A jó munkavállaló mindig kedves, empátiás képességgel rendelkezik, segítőkész a páciens felé. Ahogy minden területen úgy az egészségügyben is fontos feladat a dolgozó oktatása. A vezető feladata az oktatás megszervezése számukra. Az oktatás célja: jelenlegi tudásuk bővítése, frissítése a még hatékonyabb munka érdekében. El kell érni a vezető számára, hogy a dolgozók ne kényszernek érezzék a továbbképzésen való részvételt. Az egészségügyi szakmát, az ápolást csak szívvel lélekkel lehet végezni. Aki lelkiismerettel végzi az ápolást annak az is fontos, hogy megfelelően felkészült legyen az új technikával, fejlesztésekkel.

80 Új kolléga érkezett munkahelyére. Az Ön feladata, hogy tájékoztassa az alkalmazott minőségbiztosítási rendszerről. Tartsa meg a tájékoztatást! A tájékoztatás során térjen ki az alábbiakra: - szakmai protokollok - minőségbiztosítást segítő dokumentumok, azok szerepe, dokumentációja - adatgyűjtés és kezelés fontossága, módja

81 A szakmai protokoll definíciója: az aktuálisan végzett meghatározott egészségügyi ellátás, kezelés, beavatkozás, a beteg menedzsment elvégzéséhez szükséges események és tevékenységek rendszerezett listája, a szakmai irányelvek és módszertani levelek ajánlásainak figyelembevételével.

82 1.3. Ápolási szakmai protokoll általános szerkezeti felépítése Betegség/betegségcsoport neve A protokoll készítője I. Diagnózis 1. Anamnézis 1.1. Ápolási anamnézis 1.2. Fizioterápiás anamnézis 1.3. Táplálkozási anamnézis 2. Fizikális vizsgálatok 2.1. Fizikális állapot felmérése 2.2. Mozgásállapot felmérése 2.3. Tápláltsági állapot felmérése

83 3. Diagnosztikai vizsgálatok 3.1. Szakdolgozók által végezhető diagnosztikai vizsgálatok 4. Diagnosztikai algoritmusok 4.1. Ápolási diagnózisok 4.2. Funkcionális diagnózis 4.3. Táplálkozás zavarok diagnosztikája 5. Ellátás tervezése 5.1. Ápolási terv 5.2. Gyógytorna – fizioterápia kezelési terv 5.3. Táplálásterápiás terv

84 III. Kezelés 1. Szakdolgozói tevékenységek 1.1 Ápolási tevékenység, beavatkozások, műveletek 1.2. Fizioterápiás műtéti előkészítés, utókezelés 1.3. Diéta alkalmazása orvosi rendelés szerint 2. Fizikai aktivitás 2.1. Ápolási tevékenység 2.2. Gyógytorna, fizioterápia 2.3. Táplálkozásterápia 3. Betegoktatás 3.1. Betegtájékozatás és edukáció szakdolgozói kompetencia szerint 4. Kiegészítő/alternatív gyógyszeres kezelés 4.1. Diéta-gyógyszer interakció, táplálék kiegészítők, gyógyteák, gyógynövények

85 IV. Rehabilitáció 1. Rehabilitáció 1.1. Korai rehabilitációs terv 1.2. Gyógytorna-fizioterápia 1.3. Táplálkozásterápia V. Gondozás 1. Rendszeres ellenőrzés és a szükséges korrekciók elvégzése 2. Megelőzés 2.1. Ápolási tevékenység, beavatkozások, műveletek 2.2. Gyógytorna-fizioterápia 2.3. Táplálkozásterápia 2.4. Szakdolgozói kompetencia szerint egészségnevelés és egészségfejlesztés 3. Lehetséges szövődmények 3.1. Kockázati diagnózisra épített ápolási terv 3.2. Gyógytorna-fizioterápiai kezelési terv 4. Szövődmények kezelése 4.1. Ápolási tevékenység

86 4.2. Gyógytorna, fizioterápia 4.3. Táplálkozásterápia 5. Betegoktatás 5.1. Betegtájékoztatás és edukáció szakdolgozói kompetencia szerint 6. Kezelés várható időtartama/prognózis 6.1. Ápolási terv/cél várható időtartama 6.2. Gyógytorna-fizoterápiai terv/cél várható időtartama 7. Otthoni szakápolás 7.1. Ápolási tevékenység, beavatkozások, műveletek 7.2. Gyógytorna, fizioterápia 7.3. Táplálkozásterápia 7.4. Beszéd és foglalkozásterápia 7.5. Szakdolgozói kompetencia szerint egészségnevelés és egészségfejlesztés 8. Az ellátás/ápolás megfelelőségének indikátorai 8.1. Szakmai munka eredményességének mutatói A szakmai protokoll érvényessége: év-hó-nap Az adott szakmára értelmezhető elemek figyelembevételével! (Szerkesztés: Rövid, tagolt, felsorolásszerű, algoritmuson alapuló)

87 Az egészségügyi dokumentáció alapjai DOKUMENTÁCIÓ: Valamely tárgykörre vonatkozó időszerű igényeket kielégítő dokumentumok gyűjtése. Az új Egészségügyi törvény már szabályozza. Az egészségügyi dokumentáció fogalma a törvény szerint: " egészségügyi dokumentáció: az egészségügyi szolgáltatás során az egészségügyi dolgozó tudomására jutó, a beteg kezelésével kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától," Időszerű pl: törzskarton, betegbiztosítási igazolvány

88 1.Társadalombiztosítás, egészségügyi finanszírozás ügyvitele: Egészségügyi intézetekben a betegellátás szakmai adatainak kezelése. Pl. betegkarton, kórlap intézmények gazdálkodásával kapcsolatos dokumentáció A cél, hogy az egészségügy működésének minden pontján el kell számolni arról a betegről, aki az egészségüggyel kapcsolatba került és beszámolni arról, amit a betegség megelőzése, gyógyítása, rehabilitációja kapcsán anyagként, eszközként felhasználtunk. Elszámolás:- a szakmai adatokkal a társadalombiztosítás felé, - beszámolni a gazdasági ügyvitel során. Ezek a feladatok az egészségügyi ellátás szerves részei.

89 A beteg ember vizsgálati adatai, a gyógykezelést tartalmazó feljegyzések, kórtörténetek, háziorvosi, szakorvosi rendelők kartondokumentációi, a gondozóintézetek nyilvántartásai, egymásnak küldött értesítései éppúgy szolgálják a gyógyítást, mint a gyógyszerek. A dokumentáció pontossága, kulturáltsága nemcsak formai jellemzője, hanem tartalmi meghatározója is a betegellátásnak. Az egészségügyi dokumentációt nemcsak közvetlenül az egészségügyi ellátásban, hanem az egészségügy egész területén felhasználják: szervezés, tudományos kutatómunka céljából

90 Az egészségügyi dokumentáció készítésének célja : beteg ellátásának, egészségi állapotának nyomon követése, finanszírozási okból készített dokumentáció, gazdálkodási célból készített dokumentáció, segíti a munkaszervezést, tudományos kutatómunka alapjaként szolgálhat, jogi vita esetén perdöntő bizonyíték lehet. Egészségügyi dokumentáció megőrzési ideje 5-30 év!

91 Az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni : a beteg személyazonosító adatait, cselekvőképes beteg esetén az értesítendő személy, kiskorú, illetve gondnokság alatt álló beteg esetében a törvényes képviselő nevét, lakcímét, elérhetőségét,

92 a kórelőzménynek, kórtörténetnek tartalmaznia kell: az első vizsgálat eredményét, a diagnózist és a gyógykezelési tervet megalapozó vizsgálati eredményeket, a vizsgálatok elvégzésének időpontját, az ellátást indokoló betegség megnevezését, a kialakulásának alapjául szolgáló betegséget, a kísérőbetegségeket és szövődményeket, egyéb, az ellátást közvetlenül nem indokoló betegség, illetve a kockázati tényezők megnevezését az elvégzett beavatkozások idejét és azok eredményét,

93 a gyógyszeres és egyéb terápiát, annak eredményét, a beteg gyógyszer-túlérzékenységére vonatkozó adatokat, a bejegyzést tévő egészségügyi dolgozó nevét és a bejegyzés időpontját, a betegnek, illetőleg tájékoztatásra jogosult más személynek nyújtott tájékoztatás tartalmának rögzítését, a beleegyezés [15. § (3) bekezdés], illetve visszautasítás ( §) tényét, valamint ezek időpontját és minden olyan egyéb adatot és tényt, amely a beteg gyógyulására befolyással lehet.

94 Meg kell őrizni a dokumentációban : Az egyes vizsgálatokról készült leleteket, a gyógykezelés és a konzílium során keletkezett iratokat, az ápolási dokumentációt, a képalkotó diagnosztikus eljárások felvételeit, valamint a beteg testéből kivett szövetmintákat. Több résztevékenységből álló, összefüggő ellátási folyamat végén vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást követően írásbeli összefoglaló jelentést (zárójelentést) kell készíteni, és - a 14. § (1) bekezdésében foglalt eset kivételével - azt a betegnek át kell adni.

95 Frissen végzett kollégájával a munkaviszony létesítésére vonatkozó szabályokról beszélgetnek. Mondja el neki az ezzel kapcsolatos tudnivalókat az alábbiak figyelembe vételével: A munka világára vonatkozó szabályozások A kinevezési okmány tartalma A keletkezett jogviszony és megszűnése Egészségügyi tevékenység egyéni egészségügyi vállalkozóként és társas vállalkozás tagjaként

96 Újdonságok A munkaszerződésben már nem lesz kötelező megjelölni a munkavégzés helyét, így a szerződésben csak a munkavállaló alapbérét és munkakörét kell rögzíteni. A munkavállaló a jövőben nem folytathat olyan magatartást, amely a munkáltató helytelen megítéléséhez vezet, és ebben a körben a véleménynyilvánítási szabadság is korlátozható. A gyermekek után járó pótszabadság igénybevételére mindkét szülő jogosult. Az előző kódexben nem szerepelt, az új törvénykönyv ugyanakkor gyakorlatilag intézményesíti munkajogi szempontból a hálapénzt azzal, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást nem fogadhat el.

97 A védett korra vonatkozó szabályozás úgy változik, hogy miközben a védelmi időszak továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év, a munkáltató a munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát felmondással csak akkor szüntetheti meg, ha az lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Teljesen új elem a törvénykönyvben az úgynevezett munkavállalói biztosíték. E szerint a felek megállapodása alapján annak a munkavállalónak, aki "munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít", a munkáltató számára biztosítékot kell fizetnie, amely nem lehet több egyhavi alapbérénél. Az új Munka törvénykönyve bevezet több, rugalmas munkaviszonytípust, így a behívás alapján történő munkavégzést, a munkakörmegosztást, valamint a többmunkáltatós munkaviszonyt.

98 Szerepel az is a júliussal hatályba lépett törvénykönyvben, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum (szakmunkás- minimálbér) összegét és hatályát - a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) folytatott konzultációt követően - a kormány állapítja meg. Újdonság az is, hogy a kabinet a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg.

99 Mostantól csak a többműszakos munkarendben, illetve a készenléti munkarendben foglalkoztatottaknak jár a vasárnapi pótlék (változatlanul az alapbér fele), míg a munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállaló százszázalékos bérpótlékot kap. Jelentős változás a délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék átalakulása: műszakpótlék (30 százalékos) júliustól az este 18 és reggel 6 óra között végzett munkáért jár. 15 százalékos éjszakai pótlékot kap az a - műszakpótlékra nem jogosult - munkavállaló, aki ugyancsak este 6 és reggel 6 között dolgozik.

100 A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négy havi távolléti díjának összegét. Eddig legfeljebb másfél havi átlagkereset, kollektív szerződésben maximum hat havi átlagkereset volt a kártérítés lehetséges mértéke. Az átlagkereset intézménye nem szerepel az új Mt.- ben, helyette a távolléti díjat vezették be, amelybe azonban nem minden bérelem tartozik bele.

101 Bevezetik a kötetlen munkarendet, amely akkor alkalmazható, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - írásban átengedi a munkavállalónak.

102 Kinevezési okmány tartalma Kérem, hogy_________________________________________________munkahelyre, ___________________________________________________________________név –20_____év_____________hó_______napjától - határozatlan időre, - 20____év_____________hó_______napig terjedő határozott időre az alkalmazási okmányt elkészíteni sziveskedjenek. Munkakör:_________________________________________________________________ Beosztás:_______________________________Időtartama___________________________ Besorolás: Fizetési osztály:_______________Fizetési fokozat:________________________ Heti/havi óraszám:_______/________ Műszak: 1 műszak 2 műszak 3 műszak 4 folytonos Havi illetmény: Garantált ill.: ________________________ Minimálbér kül: ________________________ Garantált bérmin.kül:_______________________ Alapilletmény: ________________________ Egyéb pótlékok: Pótlék név, összeg: ________________________ ________________________ Havi illetmény összesen: ________________________

103 Nevezett alkalmazására________________________________________nevű dolgozó - eltávozása, - _____________________________________________________miatti távolléte miatt kerül sor. Megjegyzés:____________________________________________________________ Kód Megnevezés Költséghely, Forrás: ____________________ _______________________ Főkeret/keret: ____________________ _______________________ Szervezet: ____________________ _______________________ Szakfeladat: ____________________ _______________________ Debrecen,…………év………………….hó …….nap ……………………………………. Munkáltatói jogkört gyakorló Munkaügyi ügyintéző tölti ki: Törzsszám______________FEOR szám:______________ Munkaköri csoport:______ ………………………………. ……………………………………. Pénzügyi ellenjegyző Munkaügyi ügyintéző

104 Hogyan léphet ki munkahelyéről a munkavállaló? Ha úgy dönt a munkavállaló, hogy elhagyja jelenlegi munkahelyét, akkor az alábbiakat választhatja: Lemondás: csak határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony szüntethető meg így, de az bármikor. A lemondási idő 2 hónap, melynek egy részére vagy egészére a közalkalmazott mentesíthető a munkavégzés alól. Közös megegyezés: kétoldalú írásbeli megállapodás a munkáltató és a közalkalmazott között. A leírtakat be kell tartania mindkét félnek. Áthelyezés: háromoldalú megállapodás a jelenlegi, a következő munkáltató és a munkavállaló között. Az áthelyezés során meg kell állapodni új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában. Az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt új munkáltatójánál töltötte volna el. Rendkívüli lemondás: Ha a munkáltató bizonyíthatóan szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte közalkalmazotti munkáltatói kötelezettségét (pl. bér ki nem fizetése), valamint olyan magatartást tanúsít, amely a jogviszonyt lehetetlenné teszi (megalázó hangnemben adott minősíthetetlen utasítások, sértegetés stb.). Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató a közalkalmazott részére annyi időre járó átlagkeresetét köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, és végkielégítés is fizetendő, illetve esetlegesen kártérítés.

105 Mikor léphet ki munkahelyéről a munkavállaló? Határozatlan idejű kinevezés esetén: bármikor lemondhat. Lemondás esetén 2 hónapos lemondási idővel a kollektív szerződés szabályai szerint. Határozott idejű kinevezés esetén nem mondhat le. Az csak közös megegyezéssel szüntethető meg.

106 A munkáltató szándéka szerint Nagyon érzékeny élethelyzet az, amelyben a munkavállaló állását veszélyeztetik. Természetes dolog, hogy ilyenkor idegesen reagál, és határozatlanná válik. Ráadásul a munkáltató néha annyira nincs tekintettel a munkavállaló érzéseire, hogy azonnali döntést kér vagy próbál kierőszakolni. De nem kell azonnal dönteni! Mit tegyen a munkavállaló? Kérjen írásbeli indoklást. A felmentésen csak azt jelezze, hogy átvette. Mindenképpen kérjen egy példányt a felmentésből. Kérjen gondolkodási időt. Próbálja meg kideríteni a VALÓDI okot. Nézzen utána a jogszabályokban a járandóságainak. Ha a felmentés indoklásával nem ért egyet, egyeztetést kezdeményezhet, illetve bírósághoz fordulhat.

107 Mit ne tegyen a munkavállaló? Ne fogadja el azonnal a munkáltatói döntést. Ne írjon alá semmit elolvasás nélkül. Ne írjon alá semmit, legfeljebb ÁTVETTEM megjegyzéssel. A közalkalmazottat jogszerűen nem olyan könnyű „elbocsátani”. A munkáltatójának meg kell indokolnia írásban az elbocsátás okát. A munkáltató kizárólag tevékenység-megszűnésre, önkormányzati határozattal megalapozott feladatváltozásra, alkalmatlanságra vagy nyugdíjazásra való hivatkozással mentheti fel a közalkalmazottat. A feladatváltozásból adódó átszervezés bizonyításra szorul, és nem könnyű munkavállalónként megindokolni az elbocsátást. A munkáltatónak bizonyítania kell, hogy nincs a munkavállaló végzettségének megfelelő munkakör. Ha van, de a munkavállaló azt nem fogadja el, akkor elbocsátható.

108 Munkahelyén betegjogi képviselő tevékenykedik. Magyarázza el új kollégájának a betegjogi képviselő tevékenységének lényegét! Magyarázata során az alábbiakra térjen ki: A betegek jogai és kötelezettségei A betegjogi képviselő működése A betegjogi képviselő feladatai a betegjogok védelmében A betegjogi képviselő tevékenységével kapcsolatos jogi és etikai szabályok

109 Betegjogok és kötelezettségek Betegjog mindazon jogosultságok összessége, melyek az egészségügyi ellátás során az azt igénybevevő személyt megilletik, függetlenül attól, hogy az ellátást igénybe vevő személy betegsége miatt vagy más okból kerül kapcsolatba az egészségügyi ellátással (pl. szűrő vizsgálatok). Alkotmányunk az egészséghez való jogot, mint alkotmányos jogot deklarálja, míg az egészségügyi ellátáshoz való jogszabályozása a hatályos Egészségügyi Törvényben valósul meg. Nyilvánvaló, hogy az utóbbi szűkebb területet érint, de részletes kifejtést tartalmaz.

110 A hatályos Egészségügyről szóló Törvény az Amszterdami Nyilatkozat szellemében készült el, és ennek megfelelően eurokonform. Az Egészségügyről szóló Törvény számos esetben - különösen a gyógykezelés és betegjogok területén – általános megfogalmazást tartalmaz. A törvény ezáltal lehetőséget biztosít a szakmai szabályok, a szakmai követelmények érvényre juttatásához. Ezek a tudomány mindenkori állását tükrözı és bizonyítékokon alapuló orvoslás szabályain, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályokon, szakmai irányelvek vagy módszertani útmutatók hiányában a széles körben elfogadott, szakirodalomban közzétett követelményeken alapulnak. Szabályozásra került a gyakorlásának feltétele is. Részletesen rögzíti a betegek és az egészségügyben dolgozók jogait, kötelezettségeit.

111 Nagyon fontos, hogy az egészségügyi ellátás során, ha az igénybevevő személy bármilyen, őt érintő kérdésben bizonytalan, valamit nem ért, feltétlenül kérdezze meg kezelőorvosát. Az Egészségügyi Törvényben rögzített betegjogok az ember autonómiájának elismerését, a gyógykezelés alatti jogok érvényesítését, ezáltal az orvos-beteg közötti kapcsolat őszintébbé, bizalmasabbá tételét is szolgálják.

112 Betegjogok A betegjogok minden embert megilletnek. Minden betegcsoportra egyaránt vonatkoznak. Speciális szabályozást csupán a pszichés működés zavarában szenvedőkre dolgoztak ki. Ennek magyarázata, hogy ezek a betegek az átlagosnál is sokkal védtelenebbek. Ugyancsak speciális szabályozás alá esnek a fertőző betegségben szenvedők is, hiszen betegségük fertőző szakaszában akár járvány kialakulását okozhatják. Ennek ismeretében közegészségügyi okokból átmeneti jelleggel - de csak a szükséges ideig és mértékben – a fertőző beteg szabadságában korlátozható, sőt vannak esetek, amikor ezt korlátozni is kell. Garanciális jogszabályok védik a beteget az esetleges jogsérelmektől.

113 1997. évi CLIV. törvény 9 betegjogot nevesít: 1. Egészségügyi ellátáshoz való jog 2. Emberi méltósághoz való jog 3. Kapcsolattartás joga 4. Intézmény elhagyásának joga 5. Tájékoztatáshoz való jog 6. Önrendelkezéshez való jog 7. Ellátás visszautasításának joga 8. Egészségügyi dokumentáció megismerésének joga 9. Orvosi titoktartáshoz való jog

114 I. Az egészségügyi ellátáshoz való jog A betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. – Megfelelő ellátás (eü. szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik, pl. várólistára helyezni) – Folyamatos …………… – Megkülönböztetés nélküli …………………

115 II. Az emberi méltósághoz való jog emberi méltóság tiszteletben tartása szükséges beavatkozások elvégzése, intimitás! a betegjogok csak a törvényben meghatározott mértékben és módon korlátozhatók korlátozó módszerek rögzítése az egészségügyi dokumentációban várakoztatás megalapozott okból lehetséges

116 III. A kapcsolattartási jogok tájékoztatás a látogatási rendről telefonos vagy személyes tájékoztatás? kiskorú felügyelete szülő nő /vajúdás

117 IV. Az Intézmény elhagyásának joga beteg részéről távozási szándék bejelentése / áp.dok. cselekvőképtelen beteg / törvényes képviselő tudtával, beleegyezésével orvos részéről elbocsátás esetén előzőleg /24 órával / tájékoztatni kell a beteget

118 V. A tájékoztatáshoz való jog A tájékoztatást meghatározza – a beteg életkora, iskolázottsága, intelligenciája, – állapota, – illetve a beavatkozás sürgőssége, – valamint az adott ország kulturális szokásai. Felvilágosításon alapuló beleegyezés – felvilágosítás tényének rögzítése írásban (elutasítás esetén is) megfelelő légkörben, – beavatkozások előnyei, hátrányai (kompetencia)

119 WHO szerinti 3-as modell a tájékoztatásban Eltitkolás: ha a beteg nem akarja tudni, hogy mi a baja (a beteg lemondhat a tájékoztatási jogról) Teljeskörű tájékoztatás: mindenféle információt a beteg tudomására hoznak. Egyénre szabott tájékoztatás: előkészítik és megteremtik a tájékoztatáshoz szükséges legoptimálisabb környezetet, a teljes tájékoztatás során ügyel a fokozatosságra, az etikus magatartásra.

120 Az egészségügyről szóló1997. évi CLIV. törvény alapján: A betegnek joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon: – a) egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is, – b) a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, – c) a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól, – d) a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól, – e) döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében, – f) a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről, – g) az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről, – h) a további ellátásokról, valamint – i) a javasolt életmódról. A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz

121 VI. Az önrendelkezéshez való jog A beteg szabadon dönthet, hogy kívánja-e az egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, vagy melyeket utasít vissza, Önrendelkezési jog a tájékozott beleegyezés joga is (nyilatkozattétel, 2 tanú, ha …………..

122 VII. Az ellátás visszautasításának joga Kivéve, ha az ellátás elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. Életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg súlyos betegségben szenved, gyógyíthatatlan, ami miatt rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – bekövetkezne halála.

123 VIII. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen.

124 IX. Az orvosi titoktartáshoz való jog Jogi megfogalmazás szerint: Minden olyan tény titok (magán titok, egészségügyi titok, politikai titok…), melynek megőrzéséhez egy közösség vagy az egyén méltányolható érdeke fűződik. Titok tehát, az ami.: – érdeket véd- pl. eü. adatot nem szolgáltat ki.., – emberi méltóságot véd, – integritást biztosít, – bizalmat erősít, – halott iránti kegyelet.

125 X. A beteg jogainak érvényesítése Az Intézmény köteles a beteget - egészségi állapotától függően - a felvételekor, illetőleg az ellátás előtt tájékoztatni a betegjogokról, azok érvényesítésének lehetőségeiről, illetve a gyógyintézet házirendjéről. E rendelkezés megfelelően alkalmazandó az önrendelkezési jog gyakorlására jogosult egyéb személy vonatkozásában is. A beteg panaszainak kivizsgálása: – A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi Intézménynél, illetve fenntartójánál panaszt tenni. – A panasz kivizsgálásának részletes szabályait az Intézmény belső szabályzatban rögzíti. – A betegjogi képviselő (a betegjogi képviselőhöz való fordulás joga minden beteget megillet)

126 XI. A betegek kötelezettségei 1. A beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani az erre vonatkozó jogszabályokat és intézményi rendet. 2. A beteg - amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi - köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint együttműködni.

127 A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FESZÜLTSÉGPONTOK Lényeges probléma, hogy a törvényi szabályozás adott esetben nem megfelelően érvényesül, sérülnek a betegjogok és ez előtérbe helyezi a specifikus betegérdekek (pl. a lehető legrövidebb időn belüli helyes diagnózishoz jutás) érvényesülésének kérdéseit is. A problémák kiküszöbölése céljából fontos lenne megerősíteni a betegjogi képviseletet és fejleszteni kellene a betegjogi képviselők rendszerét, valamint fokozni a betegjogi képviselői rendszer civil kontrollját, és erősíteni az egészségügyi szolgáltatóktól való függetlenségüket.

128 Betegjogi képviselők államilag kinevezett személy, aki ellátja a beteg törvényben meghatározott védelmét segíti a beteget a jogaik megismerésében és érvényesítésében rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó jogszabályokról, azok változásairól

129 Mivel foglalkozik egy betegjogi képviselő? A betegjogi képviselő tevékenysége különösen az alábbiakat foglalja magában: segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében, segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve - a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben - eljár az arra illetékes hatóságnál és képviseli a beteget, rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi szolgáltatónál.

130 A betegjogi képviselő egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás keretei között járhat el, valamint köteles a betegre vonatkozó orvosi titkot megtartani, és a beteg személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Függetlenségét az garantálja, hogy nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban azzal az egészségügyi szolgáltatóval, amely az általa képviselendő betegek részére egészségügyi szolgáltatást nyújt. Különös figyelmet fordítanak az életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, illetve társadalmi- szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott helyzetben lévők betegjogi védelmére, valamint az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos panaszokra.

131 Az eljárás menete A betegjogi képviselő köteles felhívni a szolgáltató vezetőjének, illetve fenntartójának a figyelmét az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra, valamint javaslatot is kell tennie azok megszüntetésére. Az egészségügyi szolgáltató vezetőjének a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül, a fenntartónak pedig harminc munkanapon belül kell érdemben megvizsgálnia a betegjogi képviselő észrevételeit, és azzal kapcsolatos állásfoglalásáról tájékoztatni őt. A felhívás eredménytelensége esetén a betegjogi képviselő jogosult az illetékes szervhez (ÁNTSZ), illetve személyhez fordulni. Amennyiben a beteget a biztosítási jogviszonyával összefüggésben éri joghátrány, a betegjogi képviselő az eset kivizsgálása érdekében az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz fordulhat. Az egészségügyi szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a betegek és hozzátartozóik a betegjogok képviseletét ellátó személy(ek) kilétét és elérésük módját megismerhessék. Minden egészségügyi intézményben kötelezően ki van függesztve az adott intézményben a betegjogi képviseletet ellátó személy neve és elérhetősége.

132 Kollégája rendszeresen nyitva hagyja a betegek dokumentációját tartalmazó szekrényt. Magyarázza el neki az adatkezelés lényegét! Magyarázatában az alábbiakra térjen ki: Személyes adatok kezelése, védelme Különleges adatok kezelése, védelme Titoktartási kötelezettség Jogszabály szerinti bejelentési kötelezettség esetei Intézményi adatvédelem és külső kommunikáció

133 Adatvédelem. Személyes adatok védelme, és közérdekű adatok nyilvánossága A törvény célja: – Személyes adataival mindenki maga rendelkezzen – A közérdekű adatokat mindenki megismerhesse Hatálya kiterjed minden olyan adatkezelésre és adatfeldolgozásra, amely természetes személy adataira vonatkozik, valamint amely közérdek adatot vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmaz.

134 Személyes adat bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet;

135 különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek- képviseleti szervezeti tagságra, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat;

136 Titoktartási kötelezettség Az egészségügyi dolgozót, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személyt, a beteg egészségi állapotával kapcsolatos, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során tudomására jutott minden adat és egyéb tény vonatkozásában, időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli. E kötelezettsége független attól, hogy az adatokat közvetlenül a betegtől, vizsgálata vagy gyógykezelése során, illetve közvetetten az egészségügyi dokumentációból vagy bármely más módon ismerte meg. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha ez alól a beteg felmentést adott vagy jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét írja elő. Ez utóbbi alapján a nyomozóhatóság, ügyészség, bíróság, orvosszakértő, szabálysértési eljárást lefolytató szerv megkeresésére az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi adatokba betekintést enged, sőt megkeresés nélkül is köteles tájékoztatni a rendőrséget, ha a beteg első vizsgálata során olyan sérülést tapasztal, amely feltehetően bűncselekmény következmeénye (pl. lőtt seb), illetve, ha pl. a gyermek sérülése feltehetően bántalmazás vagy elhanyagolás következménye.

137 Kötelező adatátadás esetei (részletesen az 1997.évi XLVII. törvény megfelelő mellékletében): jogszabály szerinti fertőző betegségek, fertőzéses eredetű mérgezések, jogszabály szerinti szűrő és alkalmassági vizsgálatok céljából, heveny mérgezés, foglalkozási eredetű megbetegedés valószínűsége esetén, ha arra a magzat vagy kiskorú gyermek kezelése érdekében szükség van, bűnüldöző szerv ( XXXIV. törvényben meghatározott feladatok ellátása közben), vagy ügyészség, bíróság, nemzetbiztonsági szerv ( 1995.CXXV. törvényben meghatározott feladatok ellátása közben), továbbá szabálysértési, ügyészi, bírósági eljárás vagy közigazgatósági hatóság rendelkezése alapján.

138 Adattovábbítás hatóságok, külső szervezetek részére 7.1. Adat akkor továbbítható, ha a kérő szervezet írásbeli megkeresésében feltüntette a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat, valamint az adatkezelés pontos célját. 7.2.A megkeresésre adott válasz kiadás céljából minden esetben az orvos- igazgató részére kell továbbítani. Kiadás esetén az iratot az adatvédelmi felelős részére be kell mutatni, aki az adattovábbítást az irattári példányon aláírásával hagyja jóvá. 7.3.Megkereső szerv a : - büntetőügyben, - szabálysértési eljárásban, - hadköteles személlyel összefüggésben eljáró hadkiegészítő parancsnokság vagy egyéb felettes katonai szerv, - nemzetbiztonsági feladatok ellátása érdekében eljáró szervezet, hatóság lehet. A kezelést végző orvos a nyomozó hatóságot a "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatokról.

139 7.4.A rendőrség felé haladéktalanul jelenteni kell az érintett személyazonosító adatait- az első ízben történő orvosi ellátásakor-, ha olyan, 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, amely feltételezhetően bűncselekmény következménye. Ezen adattovábbításhoz az érintett beleegyezése nem szükséges. 7.5.Adatot közigazgatási eljárás, illetve az érintettnek intézményi elhelyezése, gondozása, otthoni ellátása (Otthonápolási Szolgálat) céljából akkor lehet továbbítani, ha arra az érintett jogai érvényesítéséhez vagy kötelezettségei teljesítéséhez van szükség. 7.6.Amennyiben az érintett az egészségügyi adatai más személyt is érintenek,- a kötelező átadás esetei kivételével- az adatok továbbításához e harmadik személy (törvényes képviselő) írásbeli hozzájárulását is be kell szerezni. 7.7.A személyazonosításra alkalmatlan egészségügyi adat időbeli és területi korlát nélkül továbbítható.

140 10. Adatvédelmi felelősség 10.1.Az intézeten belül az egészségügyi és személyazonosító adatok védelméért az orvos- igazgató felelős Az orvos- igazgató feladatai: tudományos kutatáshoz engedélyezi az orvosi dokumentációba való betekintést, adatvédelmi felelőst jelöl ki külön az egészségügyi adatvédelem felügyeletére és külön a számítástechnikai védelem felügyeletére, ellenőrzi az adatvédelmi felelősök tevékenységét, gondoskodik az intézmény adatvédelmi szabályzatának elkészítéséről, dönt a kötelező nyilvántartási időt követően a nyilvántartott adatok további tárolásáról vagy megsemmisítéséről. A feladatok egy részét az általa kijelölt adatvédelmi felelős is elláthatja a törvény alapján.

141 Az adatvédelmi felelős feladatai (a felügyelete alá tartozó területre vonatkozóan) A szervezeti egységenként 20 főnél több adatkezelőt foglalkoztató munkáltató esetén az intézményvezető adatvédelmi felelőst jelöl ki. Feladatai: gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásáról, elkészíti az intézmény egészségügyi és személyazonosító adatainak kezeléséről rendelkező intézményi adatvédelmi szabályzatot, biztosítja az adatkezelők oktatását, 3 évenként felülvizsgálja az intézményi adatvédelmi szabályzatot, ellenőrzi az adatkezeléssel megbízott személyek tevékenységét, kezdeményezi az adatvédelem területén kifejlesztett új technikák és eszközök alkalmazását, biztosítja az adatkezeléssel foglalkozó személyek adatkezelési oktatását, segíti és irányítja az osztályos adatvédelmi felelősök munkáját.

142 Az osztályos adatvédelmi felelős tevékenysége: Az egyes részlegek adatvédelmi rendjének elkészítése a szervezeti egységek vezetőinek feladata. Ez a működési rendben, az egyes tevékenységek végzésének elvei közt szerepel. Azon az osztályokon, amelyeken az egészségügyi ellátást igénybevevők adatai találhatók (fekvőbeteg és diagnosztikus osztályok, rendelőintézet, gondozó intézetek) osztályos adatvédelmi felelőst kell kijelölni. Feladatait az intézeti adatvédelmi felelős irányítása alatt látja el. (NM. végrehajtási rendeletek alapján részletezve)

143 Adatkezelés az egészségügyi ellátóhálózaton kívül Az egészségügyi ellátóhálózaton kívüli intézmény illetve szerv vagy személy a feladatai ellátásához szükséges mértékben és célból kezelhet egészségügyi és személyazonosító adatot. Az érintett elhelyezésére vagy gondozására szolgáló nem egészségügyi intézmény kezelheti az érintett minden olyan egészségügyi és személyazonosító adatát, amely az intézményi elhelyezéshez és gondozáshoz szükséges. Nem egészségügyi intézmény esetén- a betegellátón kívül - adatkezelő az intézményvezető által adatkezeléssel megbízott, továbbá a hatósági jogkört gyakorló személy lehet. A nem egészségügyi intézményben az adatkezelő a működése során tudomására jutott orvosi titkot köteles megtartani.

144 Munkahelyén az utóbbi időben több hatósági ellenőrzés is történt. Munkatársa nem érti, miért van erre szükség. Magyarázza el neki az ellenőrzések célját! Magyarázatában az alábbiakra térjen ki: Az egészségügyi tevékenységhez kacsolódó szabályok Egészségügyi szolgáltatás ellenőrzése Egészségügyi tevékenység ellenőrzése Egészségügyi intézmények működésének ellenőrzése


Letölteni ppt "Vizsgafelkészítő 3.. Halláskárosult beteg/kliens/hozzátartozó érkezik az Ön munkahelyére. Beszélje meg munkatársaival az alkalmazandó kommunikációs stratégiát!"

Hasonló előadás


Google Hirdetések