Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hazai fejlesztési irányok és nemzetközi tendenciák „XXI. századi köznevelés” A TÁMOP 3.1.1. és TÁMOP 3.1.5. projektek nyitókonferenciája 2013. február.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hazai fejlesztési irányok és nemzetközi tendenciák „XXI. századi köznevelés” A TÁMOP 3.1.1. és TÁMOP 3.1.5. projektek nyitókonferenciája 2013. február."— Előadás másolata:

1 Hazai fejlesztési irányok és nemzetközi tendenciák „XXI. századi köznevelés” A TÁMOP és TÁMOP projektek nyitókonferenciája február 27. Halász Gábor OFI - ELTE PPK Ez az előadás a „Közoktatás-fejlesztési beavatkozások hatásmechanizmusai” c. (101579) OTKA kutatás eredményeinek felhasználására épül

2 AZ ITT KÖVETKEZŐ DIÁKON A NARANCSSÁRGA KERETES KÉPEKRE RÁ KELL KATTINTANI, HOGY MINDEN DIA MEGJELENJEN

3 Fejlesztés a közoktatásban Két szorosan összekapcsolódó program –TÁMOP „XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció)” (a kurrikulum-reform implementálásának szakmai támogatása) –TÁMOP „Pedagógusképzés támogatása” (a pedagógusok szakmai fejlődésének támogatása) Vajon e fejlesztési programok mennyire állnak összhangban a domináns nemzetközi tendenciákkal? Válaszkeresés: a programok egy-egy eleméhez kapcsolható 3-3 konkrét példa tükrében

4 Példák/ (Fejlesztéskoordináció) Az „okos reform” (Kanada) Szakpolitikai kísérletezés a kurrikulum-fejlesztésben (Kína) Adatokkal támogatott, célzott beavatkozás (Hollandia)

5 Példák/ (Pedagógusok szakmai fejlesztése) Iskolai gyakorlatba ágyazott fejlesztés (Németország) Közös tanulást támogató tudásépítés (Japán) Intelligens, fejlesztő tanárértékelés (Chile)

6 A példák összegzése/1 A sikeres fejlesztés intelligens fejlesztési gondolkodást igényel, olyan elemekkel, mint: –Szakpolitikai kísérletezés, pilot programok, fokozatos terjesztés, kulcsszereplők dinamizálása, a fejlettségi szint figyelembe vétele –Megbízható mikro-adatokra épülő, célzott beavatkozások –A kurrikulum reformhoz szükséges sajátos „implementációs intelligencia” (pl. makro/mikro perspektíva, adaptáció, idő a tanulásara/terjedésre)

7 A példák összegzése/2 A pedagógus középpontba állítása, olyan elemekkel, mint –A pedagógusok szakmai fejlesztésének beágyazása saját iskolai gyakorlatukba - a kölcsönös, horizontális tanulást támogató gyakorlat-közösségek és hálózatok támogatása –Konszenzusra és szakmai együttműködésre (pl. egyetemek, szakmai szervezetek) épülő, modern eszközöket (pl. portfólió) alkalmazó, fejlesztő pedagógusértékelés

8 Konklúzió  A és a programok terveiből kiolvasható fejlesztési megközelítések jól köthetőek a példákkal illusztrált nemzetközi trendekhez  A nemzetközi tapasztalatokból különleges inspiráció meríthető, ezek erős szakmai hátteret adnak a fejlesztési programjaink számára

9 Köszönöm a figyelmüket!

10 A kurrikulum-implementáció és a pedagógusok szakmai fejlesztése „Több ezer kurrikulum dokumentum porosodik a polcokon, melyeket soha nem implementáltak vagy nem intelligens módon implementálták őket.” (Colin J. Marsh (2009): Key Concepts for Understanding Curriculum. Routledge. p. 92.).Key Concepts for Understanding Curriculum „A tanár a kurrikulum” (Jack Kirkland, Washington University, conference speech)conference speech

11 Az „okos reform” (Kanada, Ontario) 2003-ban indult sikertörténet A célok –A tanulási eredmények látványos javítása az alapképességek területén (Literacy, Numeracy) –„Elérni minden egyes tanulót” (Equity) –„Energiát vinni” a rendszerbe (Energyzing) Háttér: itt működik a világ legismertebb szakmai műhelye, amely az oktatási változások elméletével foglalkozik. Harvard Education Press

12 Az „okos reform” (Kanada, Ontario) Az iskola mint „élő rendszer” Lokális szereplők aktivizálása Iskolavezetés fejlesztése Saját fejlesztés program minden intézményben (ownership) „Nehéz iskolák” azonosítása, (adatok!) - célzott programok Úttörő kísérleti programok (pilot projects) Fokozatos elterjedés logikája Jó gyakorlatok megosztására épülő pedagógus-tanulás Az „implementációs intelligencia” példája

13 Szakpolitikai kísérletezés: kurrikulum-reform Kínában A kontextus –Politikai kísérletezés hagyománya –A „pontból a felszínre” („from point to the surface” - 由点到面 ) –Előbb mindent „kicsiben kipróbálni” A as oktatásfejlesztési stratégiában (50 oldal) - a kipróbálás („pilot”) szó 21-szer - az kísérlet („experiment”) szó 11-szer fordul elő („one step at a time, running pilot projects first”) (forrás)forrás Innováció és nyomon követés a közszférában „A helyi hatóságok legyenek bátrak az innovációban és legyenek kreatívak” „Az implementációs folyamat egészét monitorozni, értékelni és szorosan felügyelni kell” (forrás)forrás

14 Kísérletezésre épülő kurrikulum reform A reform tartalma és indítása –Politikai döntés (1999): „tanuló-centrikus”, „kompetencia alapú” kurrikulum reform –Három szint aktivizálása (nemzeti, lokális, iskolai) –„Kísérleti kurrikulum” (2001) 38 kísérleti zóna, a tanulók növekvő arányának bevonásával –2001 – 10-15% –2002 – 35% –2003 – 65-70% –2005 – 100% „Fejlesztés-kutatás” kutatóközpont az állami fejlesztési politikák hatásainak elemzésére (Education Development Research Centre)

15 Adatokkal támogatott célzott beavatkozás (Hollandia) Nemzeti Regionális Települési Intézményi –Lemorzsolódás-csökkentési céladatok –Idősoros lemorzsolódási tényadatok „ Drop-out explorer”

16 Változás-kutatás: implementációs intelligencia Makro és mikro perspektívák Az idődimenzió Hűség/adaptáció Aktív támogató ágensek Pedagógusok tanulása Pedagógusok szakmai fejlesztése

17 A kurrikulum: makro > mikro Nemzet feletti szint Nemzeti szint Lokális szint Intézményi szint Tanári, osztálytermi szint Az egyes tanulók szintje

18 „Kurrikulum-szintek” Nemzet feletti szint Nemzeti szint Lokális szint Intézményi szint Tanári, osztálytermi szint Az egyes tanulók szintje

19 Idődimenzió: fejlettségi szinteknek megfelelő beavatkozások Alapkészségek fejlesztése A szegényestől a megfelelőig A megfelelőtől a jóig A jótól nagyon jóig A nagyon jótól a kiválóig Standardok meghatározása A tanári szakma fejlesztése Horizontális tanulás és innováció (Az Ontario reform ennek egyik gyakran idézett példája) MIT KELL TENNI? ATTÓL FÜGG, HOL TARTUNK! McKinsey jelentés: az előszót az Ontario reform fő tanácsadója írta Jellegzetes kapcsolódó beavatkozás-típusok

20 Iskolafejlesztésbe ágyazott szakmai tanulás (Baden-Württemberg) A tanár-továbbképzési források 25-30%-át átirányították iskolára szabott képzési programokra („Wünschkurse”) A képző megy az iskolához Az iskola speciális szükségleteihez illeszkedő, „méretre szabott” (tailor made) képzési tartalom Iskolafejlesztési projektbe ágyazott képzés Forrás: Gábor Halász, Phillip McKenzie, Paulo Santiago, Mats Ekholm and Peter Matthews (2004): Attracting, Developing and Retaining Effective Teachers. Country Note: Germany Landesakademie für Fortbildung und Personalentwicklung an Schulen in Baden-Württemberg

21 Gyakorlatba ágyazott szakmai tanulás: kollektív tanóraelemzés Japánban (lesson study - kenkyu jugyo) Iskolai szintű, a pedagógusok által elemzett „tanóra-kísérletek” Egyszerre innovációs mechanizmus és továbbképzési forma Évszázados hagyomány minden japán iskolában A japán oktatási csoda háttere? Az egész világon terjed

22 Intelligens, fejlesztő tanárértékelés (Chile) Kb. 10 évig tartó egyeztetés a kormány és a szakszervezetek között az elvekről Szereplők: kormány, iskolafenntartó önkormányzatok, tanári szakma és egyetemek Egyetemek szerepe: –A szakmai koncepció –A rendszer működtetése Nemzetközi tanulás Többszöri pilot kipróbálás 2004-ben indították el

23 A chilei tanárértékelési rendszer Cél: fejlesztő és közvetett karriercélú Minden tanárt négy évenként értékelnek 1500 képzett értékelő tanár (“Peers Evaluators”) Elemek és súlyok –Önértékelés (10%) –Kolléga által készített interjú (20%) –Felettes értékelése (10%) –Portfólió videofelvétellel (!) (60%) A portfóliót egyetemek értékelik! Eredmények Innovációs és szakmai tanulási platform és tudásháttér Nagyfokú transzparencia

24 A chilei tanárértékelési rendszer eredmények (2011, %) Kiváló az, „aki a pedagógiai stratégiák széles körét alkalmazza és gazdag didaktikai rutinnal rendelkezik”


Letölteni ppt "Hazai fejlesztési irányok és nemzetközi tendenciák „XXI. századi köznevelés” A TÁMOP 3.1.1. és TÁMOP 3.1.5. projektek nyitókonferenciája 2013. február."

Hasonló előadás


Google Hirdetések