Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 Rendszeres óralátogatás (3 hiányzás).  Saját kutatási téma kiválasztása.  Kérdőív megszerkesztése.  Próbakérdezés.  30 fővel kitöltetni a kérdőíveket.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " Rendszeres óralátogatás (3 hiányzás).  Saját kutatási téma kiválasztása.  Kérdőív megszerkesztése.  Próbakérdezés.  30 fővel kitöltetni a kérdőíveket."— Előadás másolata:

1

2

3  Rendszeres óralátogatás (3 hiányzás).  Saját kutatási téma kiválasztása.  Kérdőív megszerkesztése.  Próbakérdezés.  30 fővel kitöltetni a kérdőíveket.  Kapott eredmények elemzése.  Tudományos igényű „tanulmány” írása.

4  H ÉRA Gábor-L IGETI György (2005): Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris, Bp.  B ABBIE, Earl(2001): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Bp.

5  Times New Roman betűtípus,  12-es betűméret,  1,5-es sorköz,  2-es margó,  Sorkizárt bekezdések.

6  Hogyan keressünk szakirodalmat?  Ne legyen plágium a dolgozatban! ( Ctrl+C Ctrl+V helyett elolvasom, majd saját szavaimmal leírom. Ilyenkor saját gondolatok is be fognak ugrani! Ekkor is kell hivatkozni.)  Szövegtörzsbe ágyazott jegyzet és végjegyzet javasolt, lábjegyzetbe csak a dolgozathoz kapcsolódó megjegyzéseket tegyük!

7 „blablabla…” (S ZERZŐ, évszám: oldalszám). Szövegben Egész műre S ZERZŐ neve (kiadás éve) : Cím. Kiadó, Kiadás helye. Tanulmányra S ZERZŐ neve (kiadás éve) : Cím. In: Szerző(k)/ szerkesztő – név után zárójelben (szerk.) : Cím. Kiadó, Kiadás helye. Oldalszám. S ZERZŐ neve (kiadás éve) : Cím. In: Folyóirat címe évszám/ évfolyam, … szám. oldalszám. Internetes hivatkozás S ZERZŐ (k): Cím. URL-cím. [ letöltés ideje] Irodalomjegyzékben

8 1. Kiindulópont: elmélet, probléma… 2. A probléma megfogalmazása, célmeghatározás (mit, miért, hogyan) 3. Szakirodalmi háttér áttekintése, korábbi kutatások tanulmányozása 4. Hipotézis felállítása (végig tartsuk szem előtt!!!) 5. Konceptualizáció 6. Operacionalizáció (mérhetővé tétel) 7. Mintavétel (reprezentativitás) 8. Adatgyűjtés (pl.: interjú, kérdőív, megfigyelés) 9. Elemzés (tapasztalatok, kiinduló elméletekkel való összevetés) 10. Eredmények közzététele.

9  Fogalmak pontos tisztázása, meghatározása.  Vizsgálat körének meghatározása, elemzési egységek (egyén/háztartás/szervezet →kiket/miket, miért pont őket).  Területi lehatárolás.  Indikátorok meghatározása (olyan mutatók, amik a főbb jellegzetességeket viszonylag jól mérik).  Kutatási módszerek kijelölése (egy vagy több módszer – fontos, hogy mi a célunk).  Időbeniség végiggondolása (mennyi időm van a kutatásara).  Vizsgálat időbeni megtervezése (Gantt-diagramm: táblázatba foglalva a feladatok és a tól-ig időhatárok).  Kutatás költségeinek végiggondolása, költségterv készítése.

10  Szakirodalom tanulmányozása, problématerület mélyebb megismerése.  Kérdőív/interjúvázlat elkészítése.  Mintavétel.  Adatgyűjtés (megfigyelés, kérdőív, interjú, előtte próbakérdezés).  Adatfeldolgozás (Excel/SPSS).  Tanulmány megírása, hipotézisek elfogadása/elvetése.

11 1. Témaválasztás (miért ezt választottam, mit akarok pontosan kutatni → tkp. Bevezetés). 2. Szakirodalmi áttekintés, egyéb kutatások. 3. Hipotézis. 4. Vizsgálat alanyai, helyszíne. 5. Vizsgálati módszer bemutatása. 6. Adatelemzés. 7. Összegzés (hipotézis elfogadása/elvetése). 8. Jövőre utaló kép (esetleg szubjektív javaslatok). 9. [Költségvetés (tudományos, megbízásos munkáknál).] 10. Irodalomjegyzék. 11. Mellékletek (kérdőív).

12

13 Többnyire meglévő (társadalmi) elméletekből indul ki, ezeket empirikus adatfelvétel eszközeivel igyekszik igazolni/cáfolni/módosítani. Alapkutatás Valamilyen konkrét szituációt, helyzetet stb. a megrendelő számára akar feltárni (piackutatás, településfejlesztés, közvélemény- kutatás…) Alkalmazott kutatás Lehetéses-e teljes objektivitás? Minden kutatásnál objektivitásra kell törekednie a kutatónak.

14 Felderítő jellegű kutatás A vizsgálni kívánt jelenségről még nincs kellő előzetes információnk, célunk a több információ, tapasztalat szerzése. Leíró jellegű kutatás A vizsgálni kívánt jelenség/csoport tulajdonságaira vagyunk kíváncsiak. Magyarázó kutatás A vizsgált jelenség kapcsán ok-okozati viszonyokat is fel akarunk tárni. a. Nincs kapcsolat b. Determinisztikus kapcsolat van c. Sztochasztikus kapcsolat van (tendenciaszerű).

15  Keresztmetszeti vizsgálat: „pillanatfelvétel”, egyszeri vizsgálat.  Longitudinális vizsgálat: időben egymást követő vizsgálatok › Trend-vizsgálatok (nagy populációban bekövetkező változásokat vizsgálja)  Több különböző időpontban: Kemény Gábor cigányságot vizsgáló felmérései: 1971, 1993,  Egy vizsgálat, amelyben korábbi dolgokra is rákérdezünk (milyen volt az anyagi helyzete 10 éve). › Kohorsz-vizsgálat (pl.: középiskolások) › Rendszeresen ismétlődő (pl.: népszámlálás 10-évente).

16  Átfedésmentes vizsgálatok.  Átfedéses vizsgálatok. › Panel-vizsgálatok

17 Gyakori a mélyinterjú, leíró kutatásokra jellemző, érzelmek, motivációk, érzések stb. vizsgálatánál hasznos. 1. Kvalitatív („minőségi”) Survey-technika: kérdőívezés. Általában nagy alapsokaságnál használják: nagy mennyiségű, számszerűsíthető adat gyűjtése. Az adatok összehasonlíthatóságához elengedhetetlen a standardizáció. A válaszadóval folytatott beszélgetés nagyon kötött. 2. Kvantitatív („mennyiségi”)

18  A szakirodalom tanulmányozása után érdemes feltenni.  A hipotézis fontos vezérfonal a kutatás során, szem előtt tartása biztosítja, hogy ne tegyünk fel irreleváns kérdéseket.  Kijelöljük vele a kutatás irányát, céljait.

19  A vizsgált tulajdonságok, jellemzők kapcsolatát kell jelölnie.  Egyszerű, tömör megfogalmazás.  Legyen egyértelműen igazolható vagy cáfolható!  Támaszkodjon a meglevő ismeretekre, tudásanyagra!  Egyértelmű, világosan megfogalmazott fogalmakat használjunk (nem jó pl. „boldogság”…)

20 Konceptualizáció: › a vizsgálat során használt fogalmak pontos tisztázása, meghatározása (pl. „jogtudatos”). › Fogalmainkat úgy kell átdolgozni, hogy a vizsgálat során értelmezhetőek legyenek a megkérdezett számára (is). › Ezt az átalakítást az indikátorok és dimenziók meghatározásánál tudjuk elvégezni.

21  Dimenziók: › Azok a tényezők, melyek fogalmaink meglétét/hiányát jelölik, fogalmaink lényeges alkotóelemei. › A dimenziók kiválasztása a kutatón múlik, de fontos, hogy az egyes dimenziók között ne legyen átfedés, a dimenziók lehetőleg fedjék le a jelölni kívánt fogalom teljes tartalmát. Indikátorok : az egyes dimenziók empirikus mutatókon (=indikátor) keresztül mérhetők (tkp. az egyes kérdések, és az ezekre adható válaszok).

22

23  A konceptualizált („letisztított, meghatározott”) fogalmak mérhetővé tétele  Azaz: hogyan, milyen formában tegyük fel kérdéseinket a kérdőívben: a mi fogalmainkat lefordítjuk a válaszadó nyelvére.  Pl. el kell döntenem, hogy egy kérdést hogyan teszem fel: nyílt vagy zárt formában (függ attól, hogy mit kutatok).

24 1. Milyen információkra van szükségünk? 2. Milyen típusú (önkitöltő/kérdezőbiztos) kérdőívet, milyen módszerrel (posta, telefon, internet, szermélyes, kombinált) kérdezek le. 3. Mely kérdéseket tesszük fel nyitott és melyeket zárt formában? 4. Írjuk le a kérdések konkrét megfogalmazását! 5. Döntsük el, hogy milyen típusú skálákat, táblázatokat vagy különleges eszközöket használunk a kérdőívben (ha használunk). 6. Határozzuk meg a kérdések megfelelő sorrendjét úgy, hogy „gördülékeny” legyen, ha kell, ellenőrző kérdésekkel! 7. Határozzuk meg a kérdőív szerkezetét, elrendezését, küllemét! 8. Végezzük el e próbakérdezést, ha kell, javítsuk a hibákat!

25  Végig a hipotézis lebegjen a szemünk előtt, hogy ne térjünk el a tárgytól!  A hipotézisben megfogalmazottaktól (kutatási témánk) ne térjünk el, de azt alaposan járjuk körül.  Pl. a téma szempontjából van-e értelme rákérdezni a családi állapotra?

26  A kérdőív megszerkesztése előtt döntsük el!  Függ a témától, lehetőségeinktől. › Kényes témánál jobb az önkitöltős kérdőív. › Más módszernél más a kiküldött kérdőívek és a visszaérkezett válaszok aránya. › Más-más célközönséget tudunk elérni (pl. interneten keresztül).

27  Nyitott kérdés: felteszem a kérdést, de nem adok meg válaszlehetőségeket. Több információt kapok, a „miértekre” érdemes nyitott formában rákérdezni.  Zárt kérdés: kész válaszok közül kell a megkérdezettnek választania. Könnyebb elemezni, a „mi” kérdésekre kapunk jól elemezhető választ.  Általában mindkettőt használjuk, sok zárt, kevesebb nyitott kérdést (pl. zárt, utána egy nyitott: miért…; vagy zárt válaszlehetőségek, de nyitott „egyéb” lehetőség).  Kérdéseink legyenek viszonylag rövidek, érthetőek (függ a megkérdezettek tulajdonságaitól is)!  NT, NV lehetőségek felkínálása fontos.  Teljesség és kizárólagosság teljesüljön: minden lehetséges válasz szerepeljen, és ne legyen átfedés (pl. jövedelem)!

28  A kérdőív minden egyes szavát pontosan át kell gondolni! › Mit kellene tenni az … ügyben → 82% › Mit tudnánk tenni az … ügyben → 77% › Mit lehetne tenni az … ügyben → 63%  Magázódjunk, ha nem csak fiatalokat kérdezünk meg!  Tökéletesen érthető kérdéseket tegyünk fel (idegen szavak, kétértelmű szavak/kifejezések mellőzése)!  A tulajdonságjelző mellékneveknek szenteljünk külön figyelmet (pl. mindenki/gyakorlatilag mindenki/a döntő többség/ igen nagy többség…)  Soha ne használjunk sugalmazott kérdéseket! Legyünk objektívek a kérdésfeltevésnél, mintavételnél egyaránt!  A skáláknál MINDIG szimmetrikus legyen a megfogalmazás!  Mindig egyértelműek legyenek a kérdések (pl. bruttó vagy nettó/egyéni, egy főre jutó vagy háztartási jövedelem…)

29  Névleges skála: a számok csupán sorszámok. ( pl. mely népcsoportot fogadná el szomszédjának? 1. zsidó 2. német…)  Sorrendi skála ( pl. rangsorolás: a felsorolt számozatlan lehetőségeket kell sorba állítani ).  Intervallumskála (rangsorolás: osztályozza őket 1-5-ig, mint az iskolában ).  Aránymérőskála ( osztályozás pl ig 0: legrosszabb, 100: legjobb, a többit érzése szerint helyezze el ).  FONTOS, hogy egy kérdőíven belül ne változzon a számok jelentése (pl. 1-es végig a legrosszabb választ jelentse)!

30  Szimmetrikus differenciálskála (általában 7 fokozatból álló skálán kell osztályozni, ahol két végpontot megadunk (megbízható…….megbízhatatlan)  Guttmann-skála: egymondatos állítások sorozata, mely általában a válaszadó nézeteit, elveit tükrözheti (társadalmi távolság mérése; igen-nem válaszlehetőségek).  Likert-skála: egy állítással mennyire ért vagy nem ért egyet (Teljesen egyetértek-részben egyetértek-részben nem értek egyet-egyáltalán nem értek egyet). › A megfogalmazás szimmetrikus legyen! › Összeg jellegű skála: minden kérdésemre kijön egy átlagos számérték. › A válaszok száma lehet páros (mindenképp döntenie kell valamelyik irányban), vagy páratlan (megadom a pártatlanság lehetőségét, ilyenkor célszerű legalább 5-fokú skálát megadni).

31  Először legyen rövid bevezető szöveg! Tartalmazza a kérdező/megbízó nevét, célját, biztosítsa az anonimitást, az önkéntességet és azt, hogy nem fog sehol megjelenni az ő véleménye, legfeljebb összesített statisztikai adat formájában.  Ha van „szűrő kérdés”, akkor mindenképp ezzel kezdjünk!  A későbbiekben is lehetnek ilyen kérdések egy-egy témánál (pl. „ha igen, ugorjon a 8-as kérdésre!”).  A kérdőívnek legyen egy íve, látható/érezhető legyen, hogy honnan hová akarok eljutni!  A „könnyebb” kérdésekkel célszerű kezdeni, a nehezebben érthető vagy kényesebb kérdések később legyenek!  Ha több témát érintünk, lehetnek átvezető szövegek (kérdezőbiztos szóban is elmondhatja, önkitöltősnél legyen leírva).  A demográfiai kérdések lehetnek az elején vagy a végén, egy csoportot alkossanak, amit háttér-információként kérdezünk meg.  A végén köszönjük meg a segítséget!

32  Ne legyen zsúfolt!  Legyen rajta a nyomtatás dátuma, hogy ne keveredhessen más hasonló kérdőívekkel (akkor, ha több kutatást is végzünk).  A kérdéseket sorszámmal lássuk el, ezek jól láthatóan különüljenek el válaszlehetőségek sorszámaitól!  Egységesen karikázni/ikszelni/aláhúzni kelljen, ezt tisztázzuk az elején!  Jelezzük, hogy egy vagy több válaszlehetőség adható!  Jobb az egyoldalas kérdőív, mert lekérdezéskor könnyebb lapozni, a tinta biztos nem fog átütni.  A kérdéseket simán, kis betűkkel írjuk, a kérdezőbiztosnak vagy a kitöltőnek szánt utasításokat CSUPA NAGY BETŰVEL!  Zárt kérdésnél, ha nincs túl sok válaszlehetőség (kb 5), akkor azokat egymás alá, egy oszlopba tegyük!  Értékelő skálánál lehet egymás mellé is.

33  kérdezés (nekünk most 5)  Teszteljük a kérdőív/interjú hosszát (hány perc)!  Győződjünk meg róla, hogy teljesen érthető-e a kérdőív!  Ha javítanunk kellett a kérdőíven, újra próbakérdezést kell végeznünk.  A tesztelést élesben végezzük! (Ha középiskolásokat fogok vizsgálni, akkor a próbakérdezést is rajtuk kell elvégezni.)


Letölteni ppt " Rendszeres óralátogatás (3 hiányzás).  Saját kutatási téma kiválasztása.  Kérdőív megszerkesztése.  Próbakérdezés.  30 fővel kitöltetni a kérdőíveket."

Hasonló előadás


Google Hirdetések