Különleges bánásmódot igénylő gyermekek és gyermekcsoportok

Az előadások a következő témára: "Különleges bánásmódot igénylő gyermekek és gyermekcsoportok"— Előadás másolata:

1 Különleges bánásmódot igénylő gyermekek és gyermekcsoportok
Golnhofer Erzsébet, 2005.

2 A befogadó pedagógia Európában
Stabil, jó ideje létező, karakteres, koherens oktatáspolitika, amely mögött erős és aktív szakmai csoportok állnak. (Halász, 2004) Speciális oktatás Európában:

3 A múlt: elkülönítés Elutasítás ----- elfogadás
Polgárosodás --- iskolatörvények: tanuláshoz való jog Kivéve azokat, akik….. a fogyatékosok felmenthetők vagy kizáratnak (1868); a kizártak hogyan tesznek eleget tankötelezettségűknek (1921) Speciális intézmények ---- elkülönítés (szegregálás)

4 Az integrációt ösztönző folyamatok
Demokratizálódás: emberjogi megközelítés; esélyegyenlőség, méltányos oktatás A szülői igények árnyalt megfogalmazása, érvényre juttatása A teljesítményközpontú iskola kritikája Elégedetlenség a gyógypedagógiai intézményekkel

5 Befogadó iskola – új nevelési paradigma
A speciális nevelési szükséglet tág értelmezése Mindenki iskolája Minden egyes gyermek nevelési szükségleteinek kielégítése Minden egyes tanuló szükségleteinek kielégítése

6 Egy térben…

7 Különleges bánásmódot igénylő gyermekek
Speciális nevelési szükségletűek (SNI) Tanulási problémákkal küzdők Tanulási nehézség Tanulási zavar Magatartási zavarokkal küzdők Visszahúzódó, depresszív Ellenséges, inkonzekvens Kivételes képességűek, tehetségesek SNI: értelmileg akadályozottak; beszédben akadályozottak; látássérültek, hallássér.-k; mozgáskorlátozottak; autisták: szociális, kognitív és kommunikácoós zavarok, amelyek a személyiségfejlődését is befolyásolják. Magatartászavarok. Tanulási n: motiválatlanok, lassúak; hátrányos helyzetűek. T.zavar: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar, súlyos beszédhiba Teh.: intellektuális, művészi, szociális (szervező, vezető..), pszichomotoros.

8 SZEGREGÁCIÓ SNI gyerekek elkülönített nevelése, fejlesztése
Speciális intézmények Szakemberek Speciális környezet Egyéni bánásmód „olyan iskolában tanuljon, ahol neki a legmegfelelőbb” Szakemberek: szakmai tanácsadás, fejlesztő munka Tárgyi, emberi feltételek (segítés)

9 INTEGRÁCIÓ FOGADÁS a többségi iskolában: LOKÁLIS INTEGRÁCIÓ
SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ FUNKCIONÁLIS INTEGRÁCIÓ Részleges Teljes Fordított integráció Spontán integráció F.I.: speciális isk. fogad be nem fogyatékos tanulókat Spontán: befogadják, de nem készülnek fel az int.-ra.

10 INKLUZIÓ ELFOGADÓ BEFOGADÓ MINDEN GYERMEK NEVELÉSI IGÉNYEIT KIELÉGÍTŐ
Egyenrangú, azonos értékű, jogú egyén BEFOGADÓ Feltételek megteremtése Szociális befogadás MINDEN GYERMEK NEVELÉSI IGÉNYEIT KIELÉGÍTŐ Átalakuló többségi iskola (adaptivitás) A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS A VALÓSÁG Tárgyi, személyi feltételek. Speciális fejlesztés biztosítása

11 ÉRVEK PRO ÉS KONTRA A szociális tanulás lehetőségei
Hatás az iskolai teljesítményre Közel a családhoz Kik integrálhatók? Mennyit bír el egy osztály? Az iskolák felkészültsége Pedagógusok (szemlélet, tudás) Tárgyi feltételek Gyógypedagógusok Szülők, tanulók A család magatartása Gazdasági hatékonyság Szociális státuszuk önértékelésük alacsonyabb (Csányi, Perlusz,2001) Magasabb követelmények, igényesség

12 Az integrált oktatás hazai megjelenése
Az első hivatalos kutatás Viták, kisebb lépések Az évi közoktatási törvény Nevelés-oktatás külön vagy együtt?

13 A 2003. évi közoktatási törvény aktuális vonatkozásai
Az évi törvény módosításai

14 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYEK
testi, mozgásszervi fogyatékos érzékszervi fogyatékos (vak, gyengénlátó, siket, nagyothalló) értelmi fogyatékos (enyhe fokú, középsúlyos) beszédfogyatékos autista halmozottan fogyatékos tanulásban tartósan, súlyosan akadályozott (dyslexia, dysgr.,dyscalc., mutizmus, hyperkinetikus v. kóros aktivitászavar)

15 Külön támogatásban részesülhetnek
egyéni továbbhaladásra engedélyezettek (1.-4. osztály) felzárkóztató évfolyamon tanulók hátrányos szociális helyzetű tanulók tanulási kudarcnak kitett tanulók nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók

16 A SZÜLŐK JOGAI, KÖTELESSÉGEI
Lakóhelyén kérheti a polgármester segítségét, hogy az SNI gyermek neveléséhez a településen teremtsék meg a feltételeket / § (5)/ A nev.-i-okt.-i intézményt a szülő választja ki a szakértői bizottság véleménye alapján. / § (2)/ A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével szakértői vizsgálaton jelenjen meg, és a szakértői vélemény alapján gyermekét a kijelölt nevelési-oktatási intézménybe írassa be / § (4)/

17 AZ INTEGRÁLT NEVELÉSHEZ-OKTATÁSHOZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK
A szakértői bizottság által meghatározott foglalkozáshoz szükséges - szakirányú végzettségű gyógypedagógus - szakmai szolgáltatások A gyógypedagógiai nevelés irányelvei Speciális tantervek, tankönyvek; intézményi pedagógiai programok Speciális gyógyászati és technikai eszközök

18 Különtámogatási formák
Megemelt normatív támogatás Csökkentett osztálylétszám Utazó tanár, konduktor, logopédus Kötelező rehabilitációs foglalkozások Nem kötelező tanórák Tantárgyi felmentés Felmentés egyes tárgyak osztályzása alól Az ellenőrzés, vizsgáztatás módosítása Egyéni továbbhaladás a 4. osztályig Felzárkóztató oktatás ( o.)

19 Csökkentett osztálylétszám
Két tanulónak számít: beszédfogy., enyhe ért.fogy, pszich. fejl. zavar miatt a tanulási folyamatban tartósan akadályozott beilleszk., magatart-i, tanulási nehézséggel kűzdő gyermek

20 Csökkentett osztálylétszám
Három tanulónak számít: a testi fogyatékos az érzékszervi fogyatékos a középsúlyos értelmi fogyatékos az autista

21 Utazó gyógypedagógus, konduktor, logopédus
Óvodában vagy iskolában heti legalább 5 óra foglalkozás esetén 8 gyermekenként 1 fő alkalmazható

22 Kötelező habilitációs, rehabilitációs foglalk.-ok
Óraszám 8 fős csoportra: az évfolyamra meghatározott óraszám 50% -a a siket, az autista tanulónál 40% -a a mozgásfogy., a vak, a nagyothalló és a beszédfogyatékos tanulónál 35% -a a gyengénlátónál 15% -a a fennmaradó csoportoknál Csak szakirányú végzettségű pedagógus tarthatja !

23 Nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások
Cél: felzárkóztatás fejlesztés tehetséggondozás konzultáció Időkerete: a heti kötelező órák 10 ( o.), ( o.), 15 ( o.), ( o.) százaléka. 30 (7.- 8-), A fenntartóval egyeztettve nagyobb időkeret is lehet !

24 TANTÁRGYI FELMENTÉSEK
„A SNI tanulókat, ill. a beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő tanulót……szakértői vélemény alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól.” § (9) Helyette: egyéni fejlesztési terv alapján egyéni foglalkozásokat kell szervezni.

25 MÓDOSITOTT VIZSGÁK Tantárgyi mentesítés esetén: másik tantárgy választása Továbbá: hosszabb felkészülési idő írásbeli beszámolóknál segédeszközök (pl. számítógép, írógép) használata szükség esetén szóbeli helyett írásbeli vagy írásbeli helyett szóbeli beszámoló

26 ELŐKÉSZITŐ ÉVFOLYAM, EGYÉNI TOVÁBBHALADÁS
Az 1. évfolyam, mint előkészítő év (felmentés a minősítés alól, játékosság) Az egyéni haladást szakértői vélemény alapján határozzák meg: Egyes tárgyakból vagy valamennyiből ? Melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig ? (legkésőbb a 4.oszt. végéig!)

27 FELZÁRKÓZTATÓ OKTATÁS
Lehetőség a 8. osztályt be nem fejezett és a 16. évet már betöltött tanulóknak. Időtartam: 10 vagy 20 hónap Támogatás: Ft/év

28 Statisztikai adatok (1) (2002/2003. tanév: óvoda - középisk.)
Összes fogyatékos gyermek, tanuló : fő Integrált nevelésben, oktatásban részesülőként jelzettek: összesen: fő (28,3%) óvodás: fő

29 Statisztikai adatok (2) Integrált nevelésben résztvevők
TIPUS FŐ ÉRINTETTEK (%) Súlyos magatart. z ,4 Részképes. zavar Testi, érzékszervi f ,58 Enyhe ért. fogy ,3 Középs. ért. fogy ,46

30 Hivatalos eljárások 1. Szakvélemény elkészítése, kiállítása:
- A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság - Országos szakértői és rehabilitációs bizottság - Nevelési tanácsadó

31 Országos Integrációs Hálózat
Céljai: nevelési-oktatási intézmények és velük együttműködő más szervezetek hálózatának kiépítése (bázisintézmény-rendszer), szakmai háttér-szolgáltatások rendszerének kialakítása, belső szegregáció csökkentése, továbbtanulás elősegítése, munkaerőpiaci helyzetük megerősítése

32 Országos Integrációs Hálózat szervezeti struktúrája
Integrációs Központ Regionális koordinátorok Kistérségi koordinátorok Feltételek: Az osztályba sorolás szempontjai Tanulási – tanítási módszerek Együttműködésen alapuló értékelési rendszer Műhelymunka – továbbképzési koncepció, terv

33 Szakértői Bizottságok
Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ Beszédvizsgáló Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ Hallásvizsgáló Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ Látásvizsgáló Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ

34 Pedagógiai Szakszolgáltatás Korai fejlesztés és gondozás
Megelőzi az óvodai nevelést, azonban nem helyettesíti azt. Egyéni foglalkozás, vagy – legfeljebb három–öt gyermekből álló – csoportfoglalkozás keretében Feladatait – a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményére épített – egy fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján kell végezni.

35 Budapesti Korai Fejlesztő Központ
Tájékoztat: intézményekről: ambuláns, nappali és hetes (korai fejlesztők, speciális és integrált bölcsődék, óvodák és iskolák, fejlesztő központok, napközi otthonok, gyermekfelügyelet...) terápiákról (pl. mozgás-, zene-, pszichoterápiákról...) szakemberekről, akik egyéni fejlesztést vállalnak érdekképviseleti szervekről szabadidős lehetőségekről szakirodalomról olyan szakemberek elérhetőségéről, akik szociális, egészségügyi vagy jogi területen dolgoznak.

36 A korai fejlesztés és gondozás helyszínei:
gyógypedagógiai tanácsadó fejlesztő és gondozó központ a konduktív pedagógiai intézet a bölcsőde a fogyatékosok ápoló, gondozó otthona otthoni ellátás utazó gyógypedagógussal Egyéni fejlesztési terv és fejlesztési napló az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottságok szakvéleményei alapján kell elkészíteni A korai fejlesztés és gondozás a szülő számára jog és nem kötelezettség!

37 Alapítványok, egyesületek
Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Sérült Gyermekekért Alapítvány Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége Fogyatékosok Esélye Közalapítvány Fogyatékos Fiatalok Re/Integrációját Segítő Szolgálat

38 Az eredményes iskolai gyakorlat jellemzői
Kooperatív tanítás: multidiszciplináris tanári és szakértői teamek Heterogén csoportok: Rugalmas tanulásszervezés Kooperatív tanulás: egymást segítő tanulók, csoportmunkák Eredményes tanítás: igényesség, folyamatos visszajelzés, egyéni tanulási tervek Problémamegoldás: együttműködés, megállapodáson alapuló világos szabályok (Meijer, 2001)

39 Alternativitás az iskolai környezetben

40 Az iskolák, mint szervezetek
Az iskolák, mint intézmények tárgyiasult szerveződések: Önálló hatalom Az emberektől elkülönült létezés Az iskolák, mint mentális képződmények: Az emberek együttesen keltik életre Elképzeléseik alapján tartják fenn (emberi közösségek) (Greenfield, 1974) Fenomenológiai viták: a szervezetek vizsgálata értékmotivált tényezők figyelembevételével Programokat tűznek ki, szervezeti formákat hoznak létre, gazdálkodnak az erőforrásokkal, tevékenykednek a saját célok megvalósítására, értékeik, attitűdjeik megtartása mellett, igényeik kielégítésével.

41 „A mi iskolánk, a mi hajónk.”

42 Az iskolai kultúra megítélése, fejlesztése
Az iskolai kultúra láthatatlan fogalmi alapjai: értékek, az iskola filozófiája, világnézet Az iskola cselekvési programjának érzékelhető és jelképszerű megnyilvánulásai: célok, szándékok; tanterv; hasonlatok, amikkel élünk; iskolai sztorik; az intézmény hősei; intézményi struktúrák; materiális dolgok; tárgyak, emlékek; jelmondatok; formaruha; iskolai rituálék; tanítás-tanulás; a működési folyamat (belső, külső) A kultúra a szervezeti élet megfogható, megfoghatatlan és szimbolikus elemeinek összessége: az iskolák egyediségének jellemzői; a fejlesztéskor nélkülözhetetlen a megismerésükÉlő közösség: belső összhang, építő jelleg. Ellenkultúra?!

43 Az eredményes inklúzió feltételei
Tanári attitűdök: szociális érzékenység; empátia; másság elfogadása; a különbségek kezelésének képessége A tanárok szakmai kompetenciája: gazdag módszertani repertoár a sokféleség kezeléséhez Támogató környezet az iskolán belül és kívül: igazgató; helyi irányítás; helyi közösségek; kormányzat; szakmai szervezetek Egyértelmű kormányzati politika, megfelelő finanszírozási rendszer (Meijer, 2001)

44 Az inklúziós index szempontjai
Az inklúziós kultúra megteremtése Közösségépítés Az inklúziós értékek meghonosítása Az inklúziós alapelvek kialakítása Iskolafejlesztés mindenkiért A sokféleségből fakadó igényeknek való megfelelés Az inklúzió gyakorlatának létrehozása A tanulás megtervezése A lehetőségek kihasználása

45 Segédanyag az inklúzió meghonosításához: az inkluziós index
Önértékelési szemlélet meghonosítása Az iskolai élet minden elemének értékelése fejlesztési célból A változtatások fontossági sorrendjének meghatározása Booth, T.- Ainscow, M., 2002:

46 „Közben felnő egy elfogadó nemzedék…” Kőpatakiné Mészáros Márta
Cél: minden tanuló fejlesztése Elkötelezettség: inklúzió; együttműködés; Pedagóguskompetenciák: egyéni, közösségi motiváció-teremtés; egyéni fejlesztési módszerek; stb. Osztálytermi folyamatok: adaptív, felfedeztető, problémaközpontú oktatás Tanulóközpontú tárgyi környezet Nyitott intézmények Innováció: a teljes rendszer megváltoztatása Tanulói mozgást lehetővé tevő berendezések; tanulói munkák megjelenítése

47 Különleges bánásmódot igénylő csoportok
Azok a társadalmi csoportok, amelyek támogatás nélkül nem vagy csak aránytalan nehézségek árán képesek társadalmi helyzetük megőrzésére, javítására: Nemzeti kisebbségek Etnikai kisebbségek Bevándorlók

48 Eltérések Az anyanyelv és a többségi nyelv birtoklása
A csoport kulturális sajátosságai; eltérés a többségi kultúrától Csoportkohézió; a többséghez való viszony

49 Együttélési folyamatok
A kisebbségi csoport (egyén) viszonya… …a többség kultúrájához elfogadja elutasítja …a saját kultúrájához megőrzi INTEGRÁ-CIÓ SZEGRE-GÁCIÓ elveti ASSZIMI-LÁCIÓ MARGI-NALIZÁCI-Ó

50 Az eltérő bánásmód indokai
Olyan szocializáció, amely a csoportok értékeit és érdekeit is vállalja. Sajátos identitás, énkép, világkép Nyelv és kultúra Oktatási hagyományok Önmeghatározás; külső környezet hatása; nyelv: kohézió; rövidebb-hosszabb oktatási hagyományok

51 Multikulturalizmus és interkulturalizmus
Multikult.: A kisebbségi társadalmi csoportok nyelvének és kultúrájának megjelenítése a pedagógiai hatásrendszerben. Interkult.: Egy iskolában a többséghez és a kisebbséghez tartozó gyerekek együttnevelése

52 Interkulturális nevelés

53 Kisebbségpedagógia A kisebbségek nevelésének másoktól megkülönböztethető szempontjainak érvényesítése a pedagógiában. Az egyéni és csoportos sajátosságok figyelembevétele.

54 Kisebbségi csoportok oktatása
Anyanyelvű oktatás Kétnyelvű oktatás Nyelvoktató kisebbségi oktatás Cigány kisebbségi oktatás Interkulturális oktatás Külföldi tanulók oktatása Változatos szervezeti keretekben!