Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A matyókultúra mint idegenforgalmi vonzerő Készítette: Haraszti Boglárka.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A matyókultúra mint idegenforgalmi vonzerő Készítette: Haraszti Boglárka."— Előadás másolata:

1 A matyókultúra mint idegenforgalmi vonzerő Készítette: Haraszti Boglárka

2 Tartalomjegyzék Matyóföld A Matyókultúra A matyóhímzés, mint turisztikai vonzerő Képek A matyóhímzés rejtélyei

3 Matyóföld Néprajzilag a Tisza-vidék és a palócság kiterjedésének határvidékén találjuk meg Matyóföldet. A Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán terül el. Kezdetben, a 19. század elejétől a Mezőkövesden és környékén lakókat nevezték matyóknak. A Matyóföld egyedi népművészetéről híres

4 Matyókultúra A matyó hímzések az 1896-os Millenniumi Kiállításon tettek szert országos hírnévre. A szegény paraszti életmód és a cifra ruházkodás kontrasztját fejezte ki a közmondás: "Hadd korogjon, csak ragyogjon!" A női test alakját kiemelő matyó népviseletet a 19. század végén szívesen öltötték magukra az arisztokrata hölgyek is. Testhez simuló felsőrész, vállnál megemelt ujj, derékban elálló fodor, hosszú, alul fodros szoknya jellemzi.

5 Matyókultúra A férfi viselet jellegzetessége a nagyon bő ujj, gyakran széles hímzéssel, horgolt csipkével. A matyó hímzésre legjellemzőbb a "matyó rózsa". A leghíresebb "íróasszony" Kis Jankó Bori volt, ő alkotta meg a rózsa legtöbb variációját. Emlékére háromévente hímzőversenyt rendeznek.

6 Matyókultúra Mezőkövesden és Debrecenben is jellemző a Matyókultúra. Mezőkövesd már a népvándorlás korában lakott volt. Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre, de 1275-ben egy egyházi összeírás lakatlan faluként utal rá, feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult el. A 14. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése. A 15. században már mezővárosként említik.

7 Matyókultúra Mezőkövesden és Debrecenben is jellemző a Matyókultúra. Mezőkövesd már a népvándorlás korában lakott volt. Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre, de 1275-ben egy egyházi összeírás lakatlan faluként utal rá, feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult el. A 14. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése. A 15. században már mezővárosként említik.

8 A matyóhímzés, mint turisztikai vonzerő A matyó hímzés legjellegzetesebb eleme az úgynevezett matyó rózsa, melynek számtalan formája ismert. A leghíresebb matyó íróasszony, azaz mintatervező Kisjankó Bori szülőháza ma már az egyik leglátogatottabb emlékházként funkcionál a jellegzetes Hadas városrészben. Elődeink örökségét őrzi, ápolja és bemutatja az ősi településszerkezetet megtartó Hadas népi műemlékházakkal, és az azokban tevékenykedő népi iparművészekkel.

9 Képek

10 A matyóhímzés rejtélyei Eredetileg egyszerű vászonhímzéseket használtak piros és kék, fénytelen pamutfonallal. A legismertebb motívumok a rózsa, a "cipe" (cipő), a madár (kedvelt volt a kakas motívum), a "macskafark", azaz csigavonal, valamint a körök, bimbók voltak. A kompozíció tömör, zsúfolt volt: bokorminta, vagy végtelen sor.

11 A matyóhímzés rejtélyei II. Később a férfi szűcsök által úgynevezett szűcs hímzéssel készített bőrruhákat díszítő "matyórózsa", "szívrózsa", "cserfarózsa", tulipános levelek, bimbók használata is hatott a női hímzésre. A motívumoknak tengelyes (egy tengelyből ágaznak ki a levelek, virágok) A pamut- és gyapjúfonal mellett tarkább, fényesebb szűcsselyemmel is kezdtek dolgozni, s áttértek a több szín használatára. Eleinte 5 színnel (piros, kék, sárga, zöld, fekete), később még többel.

12 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A matyókultúra mint idegenforgalmi vonzerő Készítette: Haraszti Boglárka."

Hasonló előadás


Google Hirdetések