Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az interjúzás, beszélgetésvezetés típusai, esetdokumentálás és esetírás Borbély-Pecze Mariann – Borbély-Pecze Tibor Bors.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az interjúzás, beszélgetésvezetés típusai, esetdokumentálás és esetírás Borbély-Pecze Mariann – Borbély-Pecze Tibor Bors."— Előadás másolata:

1 Az interjúzás, beszélgetésvezetés típusai, esetdokumentálás és esetírás Borbély-Pecze Mariann – Borbély-Pecze Tibor Bors

2 2 Interjú vs. segítő beszélgetés Interjú: külvilágnak szól (olvasónak, nézőnek, a kutatás céljainak stb…) Segítő beszélgetés:  Két fél (tanácskérő és konzultáns) / vagy csoport (tanácskérő(k) és konzultáns(ok) közötti  Non-direktív  Célorientált Problémadefinícióra A kliens „dolgoztatására” épülő célirányos beavatkozás Min. 3 alkalom, ülésenként perc perc dokumentáció (konzultáns felkészülése és összegzése önmaga számára) Az interjú dokumentálása is a külvilágnak szól a segítő beszélgetés dokumentálása a két fél közös munkáját segíti elő a konzultáns oldaláról  A lezárt eset bemutatását szolgálja az esetleírás ez már kifelé a szakmai közélet felé szól Esetcsoport, intervízió, szupervízió (más és más összetétellel, más célokat szolgál!

3 3 A segítő beszélgetés kompetencia szintjei és tartalmi kérdései

4 4 A tanácsadási folyamatban három jól elkülöníthető egység van Megismerő szakasz: az egyén megismeri a pálya- munkavállalás szempontjából kiemelten fontos tulajdonságait (ezek az érdeklődés, képesség, érték, munkamód). A tanácskérő önmagáról alkotott képének összetevőit strukturálja. Fejlesztő szakasz: azoknak a képességeknek a kiemelését jelenti, amelyek segíthetnek a célok elérésében. Megalapozza továbblépési irányokat és esélyeket. Szintetizáló szakasz: itt történik az öndefiníció megfogalmazása. A személyiség kialakít magáról egy képet, melynek középpontjában egy pályakép áll, és ehhez kapcsolódnak a valódi tulajdonságai, melyeket a tanácsadási folyamatában megismert, tudatosított és megerősített.

5 5 A konzultáns az ülések/ csoportok után rendszeresen dokumentálja a tevékenységét

6 6 A konzultáns az ülések/ csoportok után rendszeresen dokumentálja a tevékenységét II. Forrás: Szilágyi Klára 2000

7 7 Kapcsolatfelvétel Első interjú  Nyugodt körülmények, az érintett felek részvételével  Titoktartás kiemelése  Önmagában is terápiás lehet (érzelmek kiadása, probléma pontosítás)  Ha nem önként jelentkezik: lehet ellenséges, védekező, nem kooperatív

8 8 A segítés folyamata állapotfelmérés Probléma- meghatározás Kezelési terv készítése Haladás nyomon- követése Kezelési terv készítése Haladás nyomon- követése

9 9 Motivációs állapotfelmérés elemei 1. Miért éppen most fordult segítségért Magától/küldték; mi volt az utolsó mozzanat 2. Alkohol/droghasználat jellemzői Korábbi használat (összes szer: mokar először, gyakoriság, utolsó használat) Jelen használat – elmúlt 30 nap (hányszor, hol, milyen eredménnyel próbálta abbahagyni, miért, hol, kikkel használó) 3. Dependencia mértéke Tolerancia, elvonási tünetek, szociális-viselkedési repertoár 4. Egyéni háttér Munkahelyi, anyagi, családi, támogatórendszer, érdeklődési kör, fontos személyek, szexualitás (óvatosan!), illegális tevékenységek, jogi problémák, kockázati magatartások

10 10 Motivációs állapotfelmérés elemei II. 5. Szomatikus problémák Társuló betegségek (HIV, Hep. szűrések) Egyéb betegségek 6. Pszichiátriai zavarok Depresszió, szorongás, öngyilkossági gondolatok, hallucinációk Kezeléstörténet (hányszor, hol, milyen eredménnyel) 7. Motivációs állapotfelmérés Prochaska-DiClemente 8. Önjellemzés Erősségek-gyengeségek, célok, kapcsolatok, coping Önéletrajz íratása, mit vár a terápiától, jövőtől

11 11 Motivációs állapotfelmérés Motiváció – annak valószínűsége, hogy a kliens mennyire lép be, mennyire elszánt a változásra. Motivációs interjú, mint technika Alap: Prochaska-DiClemente felépülési modell  mutatja, hol tart a kliens a változás folyamatában  Hangsúly: nem a kialakuláson, a folyamaton és befejezésen van  Kémiai és viselkedési addikciók esetében is használják  = a változás modellje

12 12 Motiváció A motiválás fontos elemei  Bizalomteli kapcsolat  A változás különbségeinek tudatosítása – eredmények  Empátia, kongruencia Csapdák:  Kérdés-felelet  Konfrontáció, tagadás  Szakértői csapda  Címkézés  Túl korai fókuszálás  hibáztatás

13 13 Motiváció II. Eredményesség alapelvei  Empátia kifejezése  Diszkrepancia kialakítása(előnyök- hátrányok)  Megfelelő célok találása  Krízis kezelés  Vitatkozás elkerülése  Ellenállás kezelése  Önbizalom támogatása

14 14 Egyéb technikák:  Nyitott kérdések  Folyamatos összegzés  Gyakori visszakérdezés – tisztázás  Figyelem, érdeklődés kifejezése  Optimizmus  Megerősítés kérése  Aggodalom kifejezése

15 15 Mindennapos gondolkodási hibák Minden vagy semmi gondolkodás (ha nem lehetek a legjobb…) Túláltalánosítás (rosszra fordult, úgy is marad) Mentális szűrő (csak a rossz dolgokat látja) Pozitív negatívba fordítása (józan, mert nem volt olyan helyzet) Katasztrófává alakítás (nem bírom ki) Érzelmek és tények összekeverése (úgy érzem, nem bírom ki) Megszemélyesítés (magát okolja) Önleértékelés (apró tévedés túlzott reakciója) Kell, muszáj használata Nem vagyok rá képes (meg tudná tenni, de fél a következm.-től) Megpróbálni – megtenni (megpróbálta, de nem tudta megtenni) Figyelmeztető jelzések

16 16 Interjúkészítés célja Egy bizonyos kérdésben megtudjunk valamit közvetlenül a kutatott személytől, saját megfogalmazásában kvalitatív (mélyfúrásra alkalmas) módszer kvantitatív (jelenségek összehasonlítását célzó) módszer hiba: néhány mélyinterjúból statisztika készítése Kérdőíves adatfelvétel előkészítésének segédeszköze Próbamegkérdezés (pilot study) a nem végleges interjú kérdezése – vélemény kérése a kérdésekről is végleges vázlat (strukturáltnál)

17 17 Az interjútípusok Spontán interjú Az interjúer tudja, hogy helyzetben van – cél a tájékozódás, viszonyok feltérképezése Hosszabb terepmunka során alkalmazzák – tudatosan beszélget a partnerével, és amikor lehetősége lesz rá, lejegyzi

18 18 Az interjútípusok Strukturált interjú  A kérdések sorrendje kötött  Szó szerint teszik fel őket  A kutató kötelezően választ vár ezekre  A kérdőíves adatfelvételre hasonlít – de itt válaszok saját szavakkal  Sablon alkalmazása  Diktafonra (videóra) rögzítve  Közvélemény-kutatás, piackutatás használja  Előnye: sok infohoz jut  Hátránya: a válaszok nehezebben operacionalizálhatók; mélyebb kifejtésre kevésbé van mód, mint a mélyinterjúnál  Használat: Ha a kutató tudja, mit akar megtudni Ha még csak a téma körüljárása folyik, félig strukturált vagy spontánt készítsünk Nem, vagy minimálisan lehet eltérni az interjúvázlattól – a kérdéseket lehetőleg szó szerint kell feltenni – összehasonlítható! Nem magyarázhatók a kérdések, csak megismételhetők

19 19 Az interjútípusok Kevert típusú interjú  Legideálisabb, de nehéz elkészíteni 1. strukturált kérdések feltétele 2. egyre nyitottabb kérdéseket tesz fel  Visszahúzódik, egyre több teret engedve a válaszadónak  Nehézség: figyelem! válasz 1. Kérdés Kérdés részletesebb kifejtése válasz 2. Kérdés Kérdés részletesebb kifejtése Életút interjú „Arra kérem, mesélje el az életét” A kérdések egy része kötött (gyermekkor, szülők, iskola, pályaválasztás, házasság…) Cél: az alany élettörténete alapján megértsük motivációit, érzelmeit. tetteit -Elvezet egy szélesebb csoport helyzetének megismeréséhez -Elemzéssel genogram készíthető

20 20 1. Születési hely: ………………….. Jelölje, hogy milyen település-típusnak felel meg! · falu, község · város · megyei jogú város · Budapest 2. Szülők foglalkozása: Anya Apa · tulajdonos · kisvállalkozó · felsővezető · középvezető · alsóvezető · szabadf. értelmiségi · egyéb szellemi · szakmunkás · egyéb fizikai · gazdálkodó · egyéb mezőgazdasági · fegyveres testület tagja · egyéb · NT/NV 3. Szülők iskolai végzettsége: Anya Apa · 8 általánosnál kevesebb · 8 általános · Szakmunkásképző · Szakközépiskola · Gimnázium · Főiskola · Egyetem · NT/NV 4. Lakóhely típusa: · falu, község · város · megyei jogú város · Budapest 5. Testvérek száma:……………fő Hol született? Kérem, meséljen a családjáról! (szülei foglalkozása, iskolai végzettsége, lakóhely típusa, testvérek száma) Ezt a kérdést akár egy kérdőívben is fel lehetne tenni az alábbi formában: A strukturált interjú annyiban mégiscsak különbözik a kérdőíves adatfelvételtől, hogy a válaszok rögzítése – lehetőség szerint – az interjúalany szavaival történik, szemben a kérdőívben előre megadott válaszlehetőségek jelölésével. Ez mindig további „puha” információval is szolgál, mely a vizsgálat további részében felhasználható.

21 21 Interjú előkészítése 1. Interjúvázlat készítése A sorrend másodlagos – azt írja elő, milyen kérdésekre kell választ kapnunk Lehet először spontán interjú vázlat nélkül, majd ennek alapján vázlat írása Lehetőleg a teljes témát fedje le – mint az érhálózat a testben 2. Eltérés az interjúvázlattól Sorrend szabad kezelése Ha a tapasztalat azt mutatja, érdemes alakítani a vázlaton (többen elidőznek vmely témán…) Akkor jó egy interjú, ha egyben jó beszélgetés is

22 22 Az interjú készítése Elvek  Szerepünk: hallgatás Csönd keltette feszültség nem rossz Csönd alatt:figyeljük az interjúalanyt Emlékezzünk az elmondottakra Elemezzük, amit mondott Felkészülünk egy továbbsegítő kérdésre  Interjú irányítása Figyelünk rá, ezt érezze (kavargó folyó legyen, ne pingpong mérkőzés) – ne mechanikus bólogatás  Ne legyünk előítéletesek Megfelel elvárásainknak Vagy tiltakozik, támad Próbáljuk kérdéssé szelídíteni előítéleteinket

23 23 Az interjú készítése Kezdés  Bemelegítés (warming up) Át kell vezetni az interjúba (idő, közlekedés…)  Világosan, tömören elmagyarázni az interjú témáját (tartsuk is meg – bizalom) Lehet széles a téma, de ne legyen más! Ha szűk a keret vagy más: azt érzi, unatkozol…  Technikai eszközök használata Asztalra a beszélgetés kezdetekor, kérdezzük meg Ha nem: mondjunk le róla és tegyük el engedélykérés legyen egyértelmű (saját haszn., nem azonosítható…) Ha igen: nyugtassuk meg jelezze, ha egy részt nem akar magnóra beszélni, de akkor is rögzítsük majd a fel nem vett szöveget is

24 24 Az interjú készítése Kérdések  Kerüljük az eldöntendő kérdéseket  Semlegesség (ne nyilvánítsunk véleményt, vagy bólogassunk hevesen… Többé-kevésbé függetlenek az elmondottak attól, ki a kérdező  Reálisnak ható, fiktív helyzeteket vázoló kérdések (mit tenne, ha…)  Egyszerre csak egy kérdés Mit gondol arról, hogy az állam csökkenti az isknak nyújtott támogatást, miközben egyre nő a hh tanuló? (hosszú, 2 kérdés, sugalmazó)  Ne oktassunk, ne veszekedjünk de: vita  Ne erőszakoskodjunk

25 25 Az interjú készítése  Felkészültség (de ne legyünk tudálékosak)  Tisztázó kérdések Alany is tele van ellentmondással – jó interjú ezt felszínre tudja hozni finoman! („Az előbb azt mondta hogy… most viszont…”)  Kérdés az alanyhoz szabva Írástudatlan szülőt látens diszfunkciókról ne kérdezzük!!!  Életszerű, elképzelhető helyzet adása Itt a faluban milyen a romák helyzete?

26 26 Körülmények, helyszín Alkalmazkodjunk az alany életritmusához Nyugodt körülmények, de ha nem, az is mutat valamit Többször beszélni vele, több helyszínen (alany=szerepháló része) Nem várt események (tel., benyitás)  Felfüggeszteni a felvételt  Nem húzni a szánkat  Esetleg hagyni az egészet Nonverbális infok (ruha, környezet, időpont, beszéd,hallgatás, ülés, cigi…) nem feltétlenül tesz hozzá vagy vesz el

27 27 Befejezés Akkor van vége, amikor úgy érezzük  Elfogynak a kérdések  Elfáradunk  Megtudtuk, amit akartunk  Ő vet véget Átvezetés itt is kell – visszarázódás, „simogatás” A hossza a témától, alanytól függ (pl. abortusz után hosszabb) Hogyan tovább megbeszélése (újabb besz., mások felkeresése, segítség kérés…) Ne ígérjünk olyat, amit nem tudunk megtartani (közbenjárás)

28 28 Interjú kör Kérdésfeltevés Egy időben egy téma Rövid, világos és tárgyilagos Nyitott kérdések Megvizsgálni a válaszokat Bátorítás Kidolgozás Tisztázás Kérdés megismétlése Válasz megismétlése Bevezetés Bemutatkozás Válaszadó választás Interjú tárgya Jegyzetek vagy felvételek készítése Személyes kérdések Anonimitás Interjú hossza A válaszok értékelése Teljesség Világosság Fontosság Következetesség Válaszok rögzítése Összegzés Jegyzetelés Befejezés Összegzés Ígéret Egyéb kapcsolat

29 29 Az esetbemutatás főbb szerkezeti elemei a kliens demográfiai adatai – a kliens anonimizálása (maszkolása) a beszélgetés körülményei, okainak bemutatása, az ellátó környezet és a körülmények jelenlegi életkörülmények a probléma definiálása (jellemzően azonos az első/ második találkozás tartalmával) családtörténet  gyermekkor és ifjúkor (családi szerepek)  a kliens érdeklődése, hobbik, környezet  szomszédok  munkatársak  barátok párkapcsolat személyes tulajdonságok, túl kell haladni az objektív tények leírásán pl. van szakmája mert van OKJ-s bizonyítványa: tudja is végezni, szeret is stb… kiegészítjük a leírást a segítő beszélgetésben megdolgozott tapasztalatokkal szerrel vagy viselkedési addikcióval való kapcsolat  a kliens szubjektív érzései, meglátásai  objektív visszajelzések (pl. elküldték a munkahelyéről, elhagyták, megbírságolták, stb..) viszonya a joggal a segítő beszélgetés/ interjú alatt milyen volt a kliens viselkedése megállapodás – tennivalók – a kliens házi feladatainak bemutatása és összevetése a problémadefinícióval problémás területek, beavatkozási pontok a kliens jövőképe (nem a segítőé!) az esetbemutatás lezárása, az adott eseten túlmutató általános szakmai feladatok megfogalmazása


Letölteni ppt "Az interjúzás, beszélgetésvezetés típusai, esetdokumentálás és esetírás Borbély-Pecze Mariann – Borbély-Pecze Tibor Bors."

Hasonló előadás


Google Hirdetések