Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Wittich Tamás főigazgató Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2008. október 21. „Fogyasztóvédelem – tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat” A fogyasztóvédelmi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Wittich Tamás főigazgató Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2008. október 21. „Fogyasztóvédelem – tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat” A fogyasztóvédelmi."— Előadás másolata:

1 Wittich Tamás főigazgató Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság október 21. „Fogyasztóvédelem – tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat” A fogyasztóvédelmi hatósági rendszer és a UCP törvény

2 A UCP törvény hatásköri szabályai Eljáró hatóságok Versenyt nem érintő ügyekben: -Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság – általános hatáskörrel -Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - ha az érintett kereskedelmi gyakorlat a vállalkozás olyan tevékenységével függ össze, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CXXXV. törvény alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyel Versenyt érintő ügyekben -a Gazdasági Versenyhivatal - ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas -Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság - ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kizárólag a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, illetve a termékhez adott használati és kezelési útmutatóban vagy jótállási jegyben jelenik meg, -DE! - ha a címkén megjelenített kereskedelmi gyakorlat azonos formában és tartalommal más kommunikációs eszköz útján is megvalósul, és ez utóbbi kereskedelmi gyakorlat tekintetében az eljárás a gazdasági verseny érdemi érintettsége miatt a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik  GVH

3 A UCP törvény hatásköri szabályai Versenyérintettség Irányadó szempontok: -az alkalmazott kereskedelmi gyakorlat kiterjedtsége, figyelemmel különösen -a kommunikáció eszközének jellegére, -a jogsértéssel érintett földrajzi terület nagyságára, -a jogsértéssel érintett üzletek számára, -a jogsértés időtartamára vagy -a jogsértéssel érintett áru mennyiségére -a jogsértésért felelős vállalkozás mérete a nettó árbevétel nagysága A gazdasági verseny érdemi érintettsége minden egyéb körülményre tekintet nélkül fennáll, ha -a kereskedelmi gyakorlat országos műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatón keresztül valósul meg -a kereskedelmi gyakorlat országos terjesztésű időszakos lap vagy legalább három megyében terjesztett napilap útján valósul meg, -a fogyasztók közvetlen megkeresésének módszerével végzett kereskedelmi gyakorlat legalább három megye fogyasztói felé irányul, vagy -az áru eladásának helyén alkalmazott eladásösztönző kereskedelmi gyakorlat legalább három megyében megszervezésre kerül.

4 NFH A UCP törvény hatása az NFH hatáskörére szeptember 1-je előtt2008. szeptember 1-je után Tisztességtelenség (B2C)‏ GVH NFH PSZÁF GVH

5 2008. szeptember 1-je előtt2008. szeptember 1-je után régi Grtv.UCP-törvény ágazati előírások Tpvt. Eljáró hatóság: Gazdasági Versenyhivatal Eljáró hatóságok: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Gazdasági Versenyhivatal A UCP törvény hatása az NFH hatáskörére Eljárási jogosítványok megtévesztés (B2C) esetén

6 A UCP törvény hatása az NFH hatáskörére Ellenőrzési és eljárási lehetőségek a UCP hatályba lépése óta szeptember 1-je előtt2008. szeptember 1-je után Reklámfelügyelet a régi Grtv. alapjánReklámfelügyelet az új Grtv. alapján Termék címke, használati útmutató, jótállási jegy, árfeltüntetés, egyéb fogyasztói tájékoztatáshoz kapcsolódó normák megtartásának ellenőrzése -Kereskedelmi gyakorlatok megítélése az UCP törvény alapján – egyes esetekben versenyérintettségtől függetlenül -Kereskedelmi gyakorlatok megítélése az UCP törvény alapján – érdemi versenyérintettség hiányában

7 2008. szeptember 1-je előtt2008. szeptember 1-je után különleges ajánlatUCP törvény – csalogató reklám burkolt reklám tilalmaUCP törvény – szerkesztői tartalomnak álcázott reklám ál-összehasonlítás tilalmaUCP törvény – tisztességtelenség tilalma gyermek- és fiatalkorúak védelmekiterjedtebb – „érzelmi fejlődés” -közvetlen megkeresés módszere alkoholreklámozásrészletezettebb szabályozás (200 méter, címoldal)‏ dohányreklámozásnem megengedőbb szabályozás Egyes tilalmak megítélésének változása

8 Egyes tilalmak megítélésének változása – „akciók” Szabályok szeptember 1-je előtt Különleges ajánlatra - ideértve a különleges árajánlatot is - vonatkozó reklámot akkor lehet közzétenni, ha az egyértelműen és közérthetően jelzi, hogy a különleges ajánlat mely árura, mely időponttól és mely időpontig érvényes, vagy azt, hogy az ajánlat csak a jelzett időponttól az áru rendelkezésre állásáig érvényes. Szabályok szeptember 1-je után -megtévesztés tilalma -csalogató reklám tilalma

9 Egyes tilalmak megítélésének változása – árfeltüntetés Kettős árfeltüntetés A terméken – vagy a polcon – feltüntetett árhoz képest a pénztárban magasabb árat fizet a vásárló Fgytv: több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár vagy szolgáltatási díj felszámítására. Jogsértés: -vásárlói megkárosítás -a fogyasztó ügyleti döntését befolyásoló megtévesztő kereskedelmi gyakorlat  eljárási lehetőség a UCP törvény alapján

10 Egyes tilalmak megítélésének változása – élelmiszer- ellenőrzés az élelmiszerlánc-törvény alapján MGSZH-hatáskör élelmiszer-jelölési előírások: az élelmiszer csak akkor hozható forgalomba, ha jelölése magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan tartalmazza az élelmiszerlánc-törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott információkat az ott meghatározottak szerint NFH-hatáskör Az élelmiszer-jelölés és az alkalmazott jelölési módszer, továbbá az élelmiszerek megjelenítése (formája vagy alakja, csomagolása, bemutatásának módja, kellékei) nem tévesztheti meg a végső fogyasztót -az élelmiszer tulajdonságai – így különösen az élelmiszer természete, azonossága, jellemzői, összetétele, mennyisége, eltarthatósága, származási helye vagy eredete, illetve előállítási vagy termelési módja – tekintetében, -azáltal, hogy az élelmiszernek olyan hatást vagy tulajdonságot tulajdonít, amelyekkel az valójában nem rendelkezik, -annak állításával vagy olyan benyomás keltésével, hogy az élelmiszer különleges tulajdonsággal rendelkezik, ha ugyanezekkel a tulajdonságokkal minden más hasonló élelmiszer is rendelkezik.

11 Egyes tilalmak megítélésének változása – élelmiszer- ellenőrzés az élelmiszerlánc-törvény alapján NFH-hatáskör Az élelmiszer-jelölés és az alkalmazott jelölési módszer – ha külön jogszabály vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus eltérően nem rendelkezik – nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, illetve nem keltheti ezen tulajdonságok meglétének benyomását.  folyamatban lévő vizsgálat az étrendkiegészítőkről „idős korban lévőknek és mindazoknak, akik szeretnék védelmezni ízületi porcaik egészségét”

12 Egyes tilalmak megítélésének változása – élelmiszer- ellenőrzés az élelmiszerlánc-törvény alapján „hatóanyagának tulajdonítják a szívinfarktus jóval ritkább előfordulását Franciaországban” „Klinikai vizsgálatok és népegészségügyi adatok bizonyítják … érrendszerre gyakorolt kedvező, és rákellenes hatását. ” „Erősíti a máj és a vese harmonikus működését és méregtelenítését, csökkenti a szédülést, a fülzúgást és a fejfájást, illetve a máj és a vese meridiánjai okozta egyéb tüneteket. Megerőltetés és szemfájdalom esetén is ajánlott” „A kínai természetgyógyászok szerint csökkentik a vércukorszintet, ezáltal rendben tartják a szervezet cukor-háztartását. Elűzik a fáradtságot, javítja a látást, akadályozza a zsírfelszívódást”

13 Egyes tilalmak megítélésének változása – termékbemutatók Eljárási lehetőségek az első félévhez képest UCP-törvény – tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat -A fogyasztó azonnali döntéshozatalra késztetése céljából annak valótlan állítása, hogy az áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, vagy bizonyos feltételek mellett csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, és ezáltal a fogyasztó megfosztása a tájékozott döntéshez szükséges időtől és alkalomtól. -Annak valótlan állítása, hogy az áru alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására. -Téves tényszerű információ közlése a piaci feltételekről vagy az áru fellelhetőségének lehetőségeiről azzal a szándékkal, hogy a fogyasztót az árunak a szokásos piaci feltételeknél kedvezőtlenebb feltételek melletti megvételére, illetve igénybevételére bírja rá. -Olyan benyomás keltése a fogyasztóban, hogy nem hagyhatja el az üzlethelyiséget, amíg nem köt szerződést.

14 Egyértelmű esetekFokozott körültekintést igénylő kérdések a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a címkén, használati útmutatón, jótállási jegyen valósul meg versenyérintettség fennállása – az „érdemi érintettség” hol kezdődik? komplex kampányok megítélése a szakmai gondossági teszt – egységes jogértelmezéssel ügyleti döntés teszt – egységes jogértelmezéssel fokozott szabályozó szerep a jogalkalmazás mikéntjén Eljárási kérdések a UCP törvény alkalmazása során

15 Együttműködési garanciák Értesítési rendszer Állandó Munkacsoport Egymás joggyakorlatának kölcsönös figyelemmel kísérése Eljárási kérdések a UCP törvény alkalmazása során

16 Változó eljárási szabályok szeptember 1-je előtt2008. szeptember 1-je után fogyasztó a gazdálkodó szervezet is, bizonyos feltételekkel fogyasztó csak a természetes személy (UCP-átlagfogyasztó)‏ nyilatkozattétel lehetőségenyilatkozattétel kötelezettsége a bírságnak felső határa nincsa bírság összege az előző évi nettó árbevételhez igazodik, maximuma 2 milliárd Ft hatósági szerződés csak közösségi jogsértések esetében hatósági szerződés belföldi ügyben szakmai együttműködés informális módonFogyasztóvédelmi Charta Fogyasztóvédelmi Tanács egységes szankcionálás kialakítása a hatóságra bízva normatív utasítás a jogkövetkezmények alkalmazásának elveiről korlátozott határozat nyilvánosságteljes határozat nyilvánosság

17 Változó nyilvánosságra hozatali szabályok A fogyasztóvédelmi hatóság valamennyi — szeptember elsejét követően indult eljárásokban meghozott — jogerős határozatát köteles nyilvánosságra hozni. honlapon egyéb célszerűnek tartott módon

18 Változó nyilvánosságra hozatali szabályok Jogerőre tekintet nélkül közzéteszi a hatóság a határozatát, ha -a határozat fellebbezésre tekintet nélkül történő végrehajtását rendelte el az Fgytv 49. § (2) bekezdése alapján, azaz –18 éven aluliak szeszes itallal, dohánytermékkel vagy szexuális áruval való kiszolgálásának tilalmát tartalmazó rendelkezések megsértése esetén megtiltotta az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását, illetőleg a rendelkezések ismételt megsértése esetén elrendelte a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárását, –környezetvédelmi okból, –a fogyasztók testi épségének, egészségének védelme érdekében, továbbá –a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében -a határozathozatalra azért került sor, mert a fogyasztóvédelmi hatóság a vonatkozó kormányrendelet szerinti eljárása során megállapítja, hogy a vizsgált termék nem felel meg a biztonságossági követelményeknek, vagy -a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását vagy az áru forgalmazásának, illetve értékesítésének megtiltását rendelte el

19 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Wittich Tamás főigazgató Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2008. október 21. „Fogyasztóvédelem – tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat” A fogyasztóvédelmi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések