Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Szöllősy András Hatósági és Jogi Főosztály UCP és Közérdekű Keresetek Osztálya 2012. április 17. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Szöllősy András Hatósági és Jogi Főosztály UCP és Közérdekű Keresetek Osztálya 2012. április 17. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi."— Előadás másolata:

1 dr. Szöllősy András Hatósági és Jogi Főosztály UCP és Közérdekű Keresetek Osztálya április 17. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alkalmazása az NFH gyakorlatában

2 2 Kulcsfogalmak fogyasztó (B2C) tisztességtelenség kereskedelmi gyakorlat ügyleti döntés versenyérintettség valóság igazolása ésszerűen tájékozott fogyasztó

3 3 2005/29/EK irányelv (UCP) Célok: -tagállami tájékoztatási szabályok egységesítése (áruk szabad áramlása) -magas szintű fogyasztóvédelem -tisztességes piaci magatartás előmozdítása Implementáció: A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (Fttv.)

4 4 Ügyleti döntés Fogalom: A fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy -kössön-e, -hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, -hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.

5 5 Szabályozás célja A befolyásmentes ügyleti döntés védelme információs hátrány kiküszöbölése optimális vásárlási döntés meghozatalához szükséges lényeges információk valósághű biztosítása fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme

6 6 Kereskedelmi gyakorlat - fogalom Elemei: -a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenységek vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja -amely kapcsolatban áll az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével.

7 7 A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok GENERÁLKLAUZULA – 3. § (1)-(2) bek. MEGTÉVESZTÉS AGRESSZÍV GYAKORLATOK TevékenységMulasztás FEKETELISTA (melléklet)

8 8 Generálklauzula – 3. § (1)-(2) bek. (1) Tilalom (2) Tisztességtelen a kereskedelmi gyakorlat, ha ellentétes a szakmai gondosság követelményeivel és a fogyasztó gazdasági magatartásának jelentős torzítása.

9 9 Megtévesztő tevékenység – 6. § Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a)valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót ÉS b)ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.

10 10 Passzív megtévesztés (elhallgatás) Passzív megtévesztés (elhallgatás) – 7. § Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, ÉS b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas

11 11 Feketelista – példák 31 pont  Annak valótlan állítása - akár önmagában az árunak a kereskedelmi kommunikációban való megjelenítése által -, hogy a vállalkozást, annak kereskedelmi gyakorlatát vagy áruját valamely közigazgatási hatóság, közigazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szerv vagy erre feljogosított magánjogi jogi személy engedélyezte, jóváhagyta vagy elismerte, vagy ilyen állítás az engedélyezési, jóváhagyási, illetve elismerési feltételeknek való megfelelés nélkül. (4. pont)  Csalogató reklám (5. pont)  A fogyasztó azonnali döntéshozatalra késztetése céljából annak valótlan állítása, hogy az áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, vagy bizonyos feltételek mellett csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, és ezáltal a fogyasztó megfosztása a tájékozott döntéshez szükséges időtől és alkalomtól. (7. pont)

12 12 Feketelista – példák  Annak valótlan állítása vagy olyan hamis benyomás keltése - akár önmagában az árunak a kereskedelmi gyakorlatban való megjelenítése által -, hogy az áru jogszerűen forgalmazható.( 9. pont)  A fogyasztók törvényes jogainak olyanként való bemutatása, mintha azok a vállalkozás ajánlatának sajátosságai lennének. (10. pont)  Meghatározott vállalkozás által előállított áruhoz hasonló áru reklámozása olyan szándékosan megtévesztő módon, hogy a fogyasztó azt gondolhatja, hogy az árut - a valóságtól eltérően - ugyanaz a vállalkozás állította elő. (13. pont)  Annak valótlan állítása, hogy az áru alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására. (17. pont)

13 13 Feketelista – példák  Az áru „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” vagy hasonló jelzőkkel való leírása, ha a fogyasztónak a kereskedelmi gyakorlatban való részvétellel és az áru birtokbavételével, illetve fuvarozásával összefüggő elkerülhetetlen költségeken felül bármit is fizetnie kell. (20. pont)  Olyan benyomás keltése a fogyasztóban, hogy nem hagyhatja el az üzlethelyiséget, amíg nem köt szerződést. (24. pont)  Olyan hamis benyomás keltése, hogy a fogyasztó már megnyert, meg fog nyerni, vagy meghatározott cselekmény megtétele révén fog megnyerni egy nyereményt vagy egyéb előnyhöz jutni, miközben valójában nincs ilyen nyeremény, illetve előny, vagy a nyeremény, illetve egyéb előny érvényesítése, illetve igénybevétele a fogyasztó számára meghatározott pénzösszeg megfizetéséhez vagy költségek viseléséhez kötött. (31. pont)

14 14 Bizonyítás Ket.: = direkt bizonyítás LB: jogsértést a közigazgatási szervnek kell bizonyítani. ↕ Fttv.: kimentő bizonyítás. Az eljárás alá vontnak kell meggyőznie a hatóságot állítása valóságtartalmáról.

15 15 Hatásköri rendszer GVHNFHPSZÁF Elhatárolás alapja: 1. versenyérintettség (NFH – GVH, PSZÁF – GVH) 2. tevékenység, mellyel összefügg a tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat (pénzügyi szolgáltatások, biztosítási tevékenységek stb.)

16 16 Versenyérintettség 11. § (1) A gazdasági verseny érdemi érintettségének megállapításánál - a jogsértéssel érintett piac sajátosságainak figyelembevételével - a következő szempontok irányadóak: a) az alkalmazott kereskedelmi gyakorlat kiterjedtsége, figyelemmel különösen a kommunikáció eszközének jellegére, a jogsértéssel érintett földrajzi terület nagyságára, a jogsértéssel érintett üzletek számára, a jogsértés időtartamára vagy a jogsértéssel érintett áru mennyiségére, vagy b) a jogsértésért felelős vállalkozás mérete a nettó árbevétel nagysága alapján.

17 17 Versenyérintettség 11. § (2) A gazdasági verseny érdemi érintettsége minden egyéb körülményre tekintet nélkül fennáll, ha a) a kereskedelmi gyakorlat országos műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatón keresztül valósul meg, b) a kereskedelmi gyakorlat országos terjesztésű időszakos lap vagy legalább három megyében terjesztett napilap útján valósul meg, c) a fogyasztók közvetlen megkeresésének módszerével végzett kereskedelmi gyakorlat legalább három megye fogyasztói felé irányul, vagy d) az áru eladásának helyén alkalmazott eladásösztönző kereskedelmi gyakorlat legalább három megyében megszervezésre kerül.

18 18 „Átlagfogyasztó” – 4. § 1.„ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el” 2.a fogyasztók egy meghatározott fogyasztói csoport tagjaira általánosan jellemző magatartás 2.1. koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott fogyasztók = érzékeny fogyasztói kör

19 19 Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Kétfokú eljárás –fogyasztóvédelmi felügyelőségek (fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei) –NFH Hatósági eljárások –kérelem alapján –hivatalból (éves ellenőrzési és vizsgálati program alapján)

20 20 „Magyar termék” alapanyag előállítás helye csomagolás helye munkaerő vállalkozás székhelye nyereség

21 21 „Kézműves termék”

22 22 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Dr. Szöllősy András Hatósági és Jogi Főosztály UCP és Közérdekű Keresetek Osztálya 2012. április 17. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések