Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSEKRŐL Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSEKRŐL Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet Nemzeti Fejlesztési Ügynökség."— Előadás másolata:

1 A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSEKRŐL Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezeti, energetikai és klíma tárgyú értékelések bemutatása Budapest, április 25.

2 A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSEKRŐL 4 KHV versus SKV 4 Stratégiai dokumentumok cél-hierarchiája (és a hozzá rendelhető indikátorok) 4 ÚMFT / ÚSzT célok, … KEOP célok 4 ‘Bruttó’ és ‘nettó’ környezeti tevékenység- értékelés

3 Környezeti hatásvizsgálat és stratégiai környezeti vizsgálat

4 Környezeti hatásvizsgálat ( KHV, angolul EIA ) és stratégiai környezeti vizsgálat ( SKV, angolul SEA ) 4 A beruházások környezeti hatásvizsgálata (KHV – 1995 óta nálunk is előírás) 4 Tervezett létesítmények várható környezeti hatását méri fel, becsüli meg 4 Átfogja a következményeket (technológia, gyártási folyamat, termék, kibocsátás, hulladék) de már elhatározott beruházást vizsgál, visszamenőlegesen nem tehet már fel szakpolitikai szintű kérdéseket (‘kell-e ez egyáltalán?’) 4 Környezetvédelmi szakemberek készítik 4 Az eljárás lelke a hatás-mátrix kitöltése

5 HATÁS-MÁTRIX Tevékenységek Környezetre kifejtett hatásaikkal Környezeti elemek terhelhetőségi limitjeikkel

6 Környezeti hatásvizsgálat ( KHV, angolul EIA ) és stratégiai környezeti vizsgálat ( SKV, angolul SEA ) 4 Stratégiai környezeti vizsgálat 4 Szakpolitikák, tervek, programok környezeti megfelelőségét vizsgálja, tehát a döntéshozatal korábbi fázisához kapcsolódik 4 Tervezési célokat minősít – (környezeti) célkitűzésekhez 4 Az adott szakterülethez értő teameket igényel 4 Két markánsan különböző értelmezése van: 4 (1) Egy olyan KHV, amit a tervezés egy korábbi fázisában hajtanak végre (amikor még nyitottak az alternatív megoldások) 4 (2) A fenntarthatóság értékelésének alkalmas eszközévé kezd válni ( stratégiai? környezeti? vizsgálat? )

7 KÖVETKEZMÉNY-MÁTRIX A stratégia cél- és prioritásrendszere Célok, prioritások, feladatok, Környezetpolitikai célok (Fenntarthatósági célok)

8 KHV Mire vonatkozik: projektek Célja: a környezeti terheléseket és a hatásaikat veti össze a környezeti határértékekkel. Eljárás: előírt, rögzített lépések Ki készíti: környezeti szakemberek SKV Mire vonatkozik: ‘policies, plans, programs’ (=’stratégiák’, közpolitikák, tervek, programok) Célja: a stratégiákban megjelenő célokat veti össze a fenntarthatósági (környezet- politikai) célkitűzésekkel Eljárás: nem rögzített, talán nem is szabványosítható Ki készíti: az adott terület, ágazat szakértői Környezeti hatásvizsgálat ( KHV, angolul EIA ) és stratégiai környezeti vizsgálat ( SKV, angolul SEA )

9 Stratégiai dokumentumok cél- hierarchiája (és a hozzá rendelhető indikátorok)

10 Az össztársadalmi célok figyelembevétele 4 Értékelés: a különböző szintű céloknak a teljesülése 4 Nemzetgazdasági, társadalompolitikai célok (pl. versenyképesség, fenntarthatóság, esélyegyenlőség, térségi kiegyenlítés stb.) 4 A fenti célokat elősegítő ( ágazati ) stratégiai főirányok 4 A ( ágazati ) stratégiát megvalósító programok 4…4… 4 A programokba illeszkedő projektek Két értékelési kérdés: 4 Az adott szint célkitűzése teljesült-e 4 Az adott szint célkitűzése megfelelően illeszkedik-e a magasabb szintű célok teljesüléséhez.

11 Az össztársadalmi célok figyelembevétele SZINTCÉLINDIKÁTORPÉLDA PROJEKTadott létesítmény megépítése input, output elköltött pénz, elkészült út [km]

12 Az össztársadalmi célok figyelembevétele SZINTCÉLINDIKÁTORPÉLDA PROGRAMbizonyos típusú fejlesztések kijelölése teljesítmény eredmény utazási idő-változás, balesetszám-csökkenés PROJEKTadott létesítmény megépítése input, output elköltött pénz, elkészült út [km]

13 Az össztársadalmi célok figyelembevétele SZINTCÉLINDIKÁTORPÉLDA SZAKPOLITIKAa gazd-társadalom- politikai céloknak megfelelő ágazati célok teljesítmény hatás modal split változása, kibocsátás csökkentése PROGRAMbizonyos típusú fejlesztések kijelölése teljesítmény eredmény utazási idő-változás, balesetszám-csökkenés PROJEKTadott létesítmény megépítése input, output elköltött pénz, elkészült út [km]

14 Az össztársadalmi célok figyelembevétele SZINTCÉLINDIKÁTORPÉLDA GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOM- POLITIKA a gazd-társadalom- politikai célok teljesítmény hatás térségi kiegyenlítődés, versenyképesség javulás jobb környezet-minőség SZAKPOLITIKAa gazd-társadalom- politikai céloknak megfelelő ágazati célok teljesítmény hatás modal split változása, kibocsátás csökkentése PROGRAMbizonyos típusú fejlesztések kijelölése teljesítmény eredmény utazási idő-változás, balesetszám-csökkenés PROJEKTadott létesítmény megépítése input, output elköltött pénz, elkészült út [km]

15 Az össztársadalmi célok figyelembevétele SZINTCÉLINDIKÁTORPÉLDA GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOM- POLITIKA a gazd-társadalom- politikai célok hatástérségi kiegyenlítődés, a térségi versenyképesség növekedése SZAKPOLITIKAa gazd-társadalom- politikai céloknak megfelelő ágazati célok hatásmodal split változása, kibocsátás csökkentése PROGRAMbizonyos típusú fejlesztések kijelölése eredményutazási idő-változás, balesetszám-csökkenés PROJEKTadott létesítmény megépítése input, output elköltött pénz, elkészült út [km]

16 ÚMFT / ÚSzT célok, KEOP célok

17 Új Magyarország Fejlesztési Terv 4 Felkészülési fázisban négy pillére volt a tervnek ( NSRK = > ÚMFT ): –Gazdasági növekedés –Foglalkoztatás bővítése –Területi és társadalmi kohézió –Fenntarthatóság 4 ÚMFT két átfogó cél + horizontális politikák –Gazdasági növekedés –Foglalkoztatás bővítése –+ „kiemelt figyelmet kell fordítani” –Gazdasági, területi és társadalmi kohézió –Fenntarthatóság 4 A környezetvédelem és a fenntarthatóság ekkor vesztette el az első csatát, vagyis amikor átfogó cél helyett bizonytalan státuszú horizontális politika lett belőle. 4 A második csatavesztés akkor következett be, amikor az ÚMFT és az OP -k elfogadásáig nem készült el a Fenntartható Fejlődés Stratégia, de ez nem képezte akadályát a program indításának, és senki nem kérte számon a FFS elveit a terven és a programokon.

18 Új Magyarország Fejlesztési Terv SZINTCÉLINDIKÁTORPÉLDA GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOM- POLITIKA a gazd-társadalom- politikai célok hatástérségi kiegyenlítődés, a térségi versenyképesség növekedése SZAKPOLITIKAa gazd-társadalom- politikai céloknak megfelelő ágazati célok hatásmodal split változása, kibocsátás csökkentése PROGRAMbizonyos típusú fejlesztések kijelölése eredményutazási idő-változás, balesetszám-csökkenés PROJEKTadott létesítmény megépítése input, output elköltött pénz, elkészült út [km]

19 Új Magyarország Fejlesztési Terv SZINTCÉLDOKUMENTUMCÉLOK GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOM- POLITIKA a gazd-társadalom- politikai átfogó célok ÚMFT, ÚSzT foglalkoztatás bővítése, tartós növekedés elősegítése GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOM- POLITIKA a gazd-társadalom- politikai tematikus prioritások ÚMFT, ÚSzT gazdaságfejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi megújulás, környezeti és energetikai fejlesztés, területfejlesztés, államreform SZAKPOLITIKAa gazd-társadalom- politikai céloknak megfelelő közlekedési cél KözOP stb. (1) nemzetközi elérhetőség javulása, (2) térségi elérhetőség javulása, (3) áruforgalmi gócok fejlesztése, (4) személyforgalmi gócok (város- előváros) közl. fejlesztése

20 Új Széchenyi Terv SZINTCÉL DOKUMENTUM CÉLOK GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOM- POLITIKA a gazd-társadalom- politikai pillérei ÚMFT, ÚSzT növekedés, egyensúly és foglalkoztatás (gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés) GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOM- POLITIKA a gazd-társadalom- politikai kiemelt programok ÚMFT, ÚSzT 1. Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program 2. Zöldgazdaság-fejlesztési Pr. 3. Otthonteremtés – Lakásprog 4. Vállalkozás-fejlesztési Pr. m 5. Tudomány – Innováció Pr. 6. Foglalkoztatási Program 7. Közlekedésfejlesztési Progr. SZAKPOLITIKAa gazd-társadalom- politikai céloknak megfelelő közlekedési cél KözOP stb. (1) nemzetközi elérhetőség javulása, (2) térségi elérhetőség javulása, (3) áruforgalmi gócok fejlesztése, (4) személyforgalmi gócok (város- előváros) közl. fejlesztése

21 Környezeti értékelés 4 Az indikátorok kiválasztása időszakában erős ellenállás mutatkozott a valódi hatásindikátorok, a komplex célok elérését minősítő indikátorok választásával szemben. „sok egyéb tényezőtől függ az aggregált hatás” „mi van, ha számon kéri az unió a teljesülést” 4 Nem csak hivatalos indikátorként, de belső önellenőrzésként sem került sor az átfogó célok elősegítése mértékének a mérésére. 4 Ezért nem került sor az azzal való szembesülésre sem, hogy a célok valójában nem következetesen épülnek egymásra, a programok nem az átfogó célokból lettek levezetve, a projektek pedig előbb kiválasztásra kerültek, mintsem a stratégiák elkészültek volna. 4 (Úgy tűnik, ez most is így lesz…) 4 A környezeti célok esetében még komplikáltabb a helyzet, a környezet egyszerre ágazat is és átfogó cél „horizontális politika”

22 ’Bruttó’ és ’nettó’ környezeti tevékenység-értékelés

23 Környezeti értékelés 4 Az első Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-I – 1997) fontos alapelve volt a környezetpolitikának az ágazati politikákon keresztül történő érvényesítése (feldolgozó ipar, mezőgazdaság, energetika, közlekedés, vízgazdálkodás, turizmus) 4 Az elkészült környezetorientált ágazatpolitikák visszapattantak az ágazatokról, mindenhol ellenállásba ütköztek. Az ágazati határokat erős bástyák védik. 4 Ahogy az Új Széchenyi Terv nem terjeszkedik túl a Nemzet- gazdasági- és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítása alá eső alágazatokon, úgy a környezetvédelem is gyakran visszaszorul a környezeti iparnak elkönyvelt területekre. 4 Vagy: foglalkozhat a közforgalmú közlekedés és a kerékpározás fejlesztésének az elősegítésével, de jobb, ha nem értékeli az autópálya-építések környezeti hatásait. - Hasonlóképpen szívesen látott szövetséges, ha a megújuló energia arányának növeléséről van szó, viszont jobb elkerülni pl. az atomenergia előállítás környezeti kérdéseinek értékelését…

24 Környezeti értékelés 4 Környezet és Energia Operatív Program prioritási tengelyek –1 Egészséges, tiszta települések prioritási tengely –2 Vizeink jó kezelése prioritási tengely –3 Természeti értékeink jó kezelése prioritási tengely –4 A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely –5 Hatékony energia-felhasználás prioritási tengely –6 Fenntartható életmód és fogyasztás prioritási tengely 4 Jelentős környezeti állapotváltozást okozó konstrukciók hatása az uniós kötelezettségek és a nemzeti célkitűzések teljesülésére - Vizsgált részterületek: –Közlekedésfejlesztés –Gazdaságfejlesztés –Turizmusfejlesztés –Energetikai projektek –Településfejlesztés –Vízvédelem –Hulladékgazdálkodás –Emberi egészség és élet védelme –Természetvédelem

25 Összefoglalás 4 A környezeti értékelés fontos eszköze a stratégiai környezeti vizsgálat, illetve a fenntarthatósági vizsgálat. Fontos tudatában lenni annak, hogy ez az eljárás elsősorban a stratégiai dokumentumok célrendszerét kell összemérje a környezeti és fenntarthatósági célokkal. 4 A célokat értékelő eljárás rávilágít arra is, ha a vizsgált dokumentum céljai nem világosak, nem épülnek egymásra, ha a projekt szintű célok nem támogatják a cél-hierarchia magasabb szintjén kialakított célokat. 4 Az ÚMFT kialakítása során a környezeti és fenntarthatósági célok másod-vonalba szorultak (mint horizontális politikák) illetve nem szolgáltak keretül (FFS) a dokumentum elfogadásakor. Az indikátorok (a néhány áttekintett esetben legalább is) nem mérik, hogy a projektek és akciók szolgálják-e a terv fő célkitűzéseit. 4 A célok közötti hiányzó szerves kapcsolat tette viszont lehetővé a központi dokumentum lecserélését és új célok kitűzését – lényegében zavartalanul továbbvitt operatív programokkal. 4 Nem elég, ha ágazati szintre szorul a környezet-értékelés

26 A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSEKRŐL Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezeti, energetikai és klíma tárgyú értékelések bemutatása Budapest, április 25.


Letölteni ppt "A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSEKRŐL Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet Nemzeti Fejlesztési Ügynökség."

Hasonló előadás


Google Hirdetések