Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2004/05 tanév első félév Oktató neve: Fleischer Tamás Kurzus címe:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2004/05 tanév első félév Oktató neve: Fleischer Tamás Kurzus címe:"— Előadás másolata:

1 BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2004/05 tanév első félév Oktató neve: Fleischer Tamás Kurzus címe: Közlekedéspolitika és az EU-csatlakozás

2 Az előző óra témája: Az EU közlekedéspolitikája: „Time to Decide” Mit kell megoldani: torlódások, minőség, környezet, biztonság, izolált régiók Elszámolás az 1992-es CTP felemás eredményeivel Stratégia: megtörni a kapcsolatot a közlekedés és a gazdaság fejlődése között - a közúti forgalom csökkentése közgazdasági eszközökkel, - más módok hatékonyságának a javítása, - célzott beruházások… …a TEN hálózatba… Hatvan intézkedés – négy blokkban. - kiegyensúlyozás a különböző módok között, - szűk keresztmetszetek megszüntetése, - felhasználó-centrikus közlekedéspolitika, - a globalizáció kezelése.

3 BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2004/05 tanév első félév Kurzus címe: Közlekedéspolitika és az EU-csatlakozás Hatodik óra A magyar közlekedéspolitika stratégiai környezeti vizsgálata

4

5 Felül: részlet a Közlekedéspolitika előszavából Forrás: Magyar Közlekedéspolitika 2003 – Magyar Köztársaság, Budapest, 2004 március. [A szövegkiemelés tőlem származik F.T.]

6 Jobbra: részlet a Közlekedéspolitika 8. oldaláról. Forrás: op. cit [A szövegkiemelés tőlem származik F.T] Felül: részlet a Közlekedéspolitika előszavából Forrás: Magyar Közlekedéspolitika 2003 – Magyar Köztársaság, Budapest, 2004 március. [A szövegkiemelés tőlem származik F.T.]

7 A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA Bevezetés. A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV), és helye az EU környezetvédelmi programjában ill. az NKP-II-ben A SKV megjelenése a környezetvédelem logikájában A KHV és az SKV megkülönböztetése és a SKV további tagolása közlekedési stratégiák esetében A magyar közlekedéspolitika stratégiai környezeti vizsgálata A tanulságok összefoglalása

8 AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI AKCIÓPROGRAMJA „Környezet 2010 – a mi jövőnk, a mi választásunk” 2001 január Új prioritási területek az éghajlatváltozás szempontja, a biodiverzitás és a természet megőrzése, a környezet és az egészség szempontja, fenntartható erőforrás-gazdálkodás és hulladékgazdálkodás

9 AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI AKCIÓPROGRAMJA „Környezet 2010 – a mi jövőnk, a mi választásunk” 2001 január Érvényesek az előző program fő céljai a környezetpolitika integrálása az ágazatpolitikákba partnerség az üzleti / hatósági / állampolgár szereplők között gazdasági ösztönző eszközök alkalmazása környezettudatosság fejlesztése földhasználat módjának szabályozása

10 AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI AKCIÓPROGRAMJA „Környezet 2010 – a mi jövőnk, a mi választásunk” 2001 január Módszerbeli kulcsszempontok az előírások betartatása, ágazatpolitikákba integrálódó környezetvédelem, együttműködés a piaci szférával, a fogyasztókkal, több és jobb információ a lakosok számára, a területhasználat környezetbarát megközelítése

11 AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI AKCIÓPROGRAMJA „Környezet 2010 – a mi jövőnk, a mi választásunk” 2001 január Csatlakozó országok számára A környezetvédelmi joganyag teljes bevezetése, A környezeti célok integrálásának négy kulcsterülete: fenntartható gazdasági fejlődés, a közforgalmú közlekedés megőrzése, kompakt városfejlesztés, környezettudatosság fejlesztése.

12 A időszakra szóló NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (NKP-II) OGY. Határozat 2003 július Az NKP-II célrendszerét etalonként használjuk az alábbiakban, mint a környezetpolitika kinyilvánított céljait.

13 A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátás ágazatpolitika (SKV) hulladék

14 A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátás ágazatpolitika (SKV) hulladék

15 A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátás ágazatpolitika (SKV) hulladék

16 A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátás ágazatpolitika (SKV) hulladék

17 A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátás ágazatpolitika (SKV) hulladék

18 A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátás ágazatpolitika (SKV) hulladék

19 Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátás ágazatpolitika (SKV) hulladék A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA

20 Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátás ágazatpolitika (SKV) hulladék A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA

21 BERUHÁZÁSOK KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATA (KHV ill. EIA) 1995 óta Magyarországon is előírás vonatkozik rá. Kötött eljárási rendje van projektekre, (beruházásokra) vonatkozik, környezeti kibocsátásokat – megengedett limitekhez mér (ez a KHV lelke, a „hatásmátrix”) környezetvédelmi szakemberek művelik, rögzített lépésekből áll, ami jól számon kérhető.

22 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV ill. SEA) Stratégiai környezeti vizsgálat tervekre, programokra és szakpolitikákra vonatkozik, tervezési célokat – (környezeti) célkitűzésekhez mér az adott szakterülethez értő team-eket igényel, egyelőre nincsen kialakult eljárásrendje. Két markánsan különböző értelmezése van. –(1) Egy olyan KHV, amit a tervezés egy korábbi fázisában hajtanak végre (amikor még nyitottak az alternatív megoldások) –(2) A fenntarthatóság minősítésére alkalmas új eszköz stratégiai? környezeti? vizsgálat?

23 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT KHV Alanya: projektek, (beruházások) Tárgya: környezeti igénybevételeket és terhelé- seket, valamint ezek hatásait viszonyítja környezeti határértékekhez. Felépítése: előírásban rögzített eljárási lépések SKV Alanya: szakpolitikák, tervek, programok (=’stratégiák’, ‘ppp’) Tárgya: a stratégiákban megjelenő célkitűzéseket elemzi a fenntarthatósági célokkal való összhang szempontjából Felépítése: nem rögzült, várhatóan teljesen nem is egységesíthető

24 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Az SKV alanya elkezd tovább darabolódni A kezdetben közösen kezelt „szakpolitikák, tervek, programok” önálló kategóriákat kezdenek alkotni (Fischer-Seaton 2002), főleg az SKV eljárása szempontjából. (ld. még EU „egyes tervek…”) Tervezési szintek érdemi elhatárolása (Bina 2001) –(Társadalom)politikai stratégiai szint –Politikai célok teljesülésére irányuló stratégiai döntések –Fejlesztési programok szintje –(Projekt szint, ez már nem a SKV tárgya) Fizikai térbeli kategorizálás közlekedés esetében (Manual 1999) –Hálózati szint –Korridor szint –(Egyedi projektek szintje, már nem az SKV tárgya)

25 A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 2004 januárjában a BMGE Környezetgazdaságtani Tanszéke kapta a megbízást SKV készítésére, formálisan a közlekedéspolitika végrehajtására készülő Intézkedési Terv vizsgálatára. A munkába bevonta a MTA VKI-t. A közlekedéspolitikát a parlament már tárgyalta, ill. végső egyeztetése zajlott, (2003-ban kellett volna elfogadni.) márciusban elfogadták, néhány cél módosításával. „Környezetvédelmi hatásvizsgálati módszertan és alkalmazás a közlekedéspolitikai Intézkedési Tervhez” címmel a GKM megrendelésére készített XI-1/767/2003 sz. tanulmány a BMGE Környezetgazdaságtani Tanszék koordinálásával, témafelelős dr. Szlávik János és dr. Kósi Kálmán. A teljes anyag a GKM Közlekedéspolitikai Főosztályán, az OKT Titkárságán és a BMGE Környezetgazdaságtani Tanszékén érhető el.

26 A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA Mi a közlekedéspolitika ? szak- (ágazat-, köz-) politika azaz policy, nem politics. „Műfaja”: Kormányzati stratégia kialakítása a közlekedési ágazathoz tartozó tevékenységek működtetésének és fejlesztésének a biztosítására, - az adott társadalmi elvárások, gazdasági, műszaki stb. lehetőségek figyelembevételével. E keretek között szakmai célok megfogalmazása, és e célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása (prioritások, feladatok, programok… …projektek?). Módszertanunk alapján először a közlekedéspolitikában kitűzött célokat azonosítottuk, e célok belső és külső konzisztenciáját vizsgáltuk, majd a célrendszert környezeti és fenntarthatósági célokkal ütköztettük. Mit értékelünk – mivel értékeljük (társadalmi szempont !)

27 A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA A célok belső konzisztenciája: egyértelműen azonosíthatók-e, strukturáltak-e a célok, az általános célokból kibonthatók-e a főbb ágazati stratégiai irányok, majd a részletesebb célok és intézkedések. (Szektorpolitikákkal szemben támasztható általános elvárás) A célok külső konzisztenciája: NFT, KAK, KIOP, TEP, ill. EU-CTP-2001 (beilleszkedés a hazai tervezési környezetbe) A célok környezeti / fenntarthatósági minősítése az NKP-II értékrendje szerint, ill. fenntarthatósági (hazai és nemzetközi ) értékrenddel összevetve.

28 A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA A közlekedéspolitika feladata: (A Közlekedéspolitikában szerepel (p2 ill. 7-8), a Határozatban nem) 1(-3). feladat:(1) a tartós gazdasági növekedés elősegítése, (cél*) (2) az életminőség javítása (3) a környezet szempontjából fenntartható mobilitás biztosításával A közlekedéspolitika három prioritása: (A Közlekedéspolitikában szerepel (p1), a Határozatban nem) 1. prioritás:(4) a hiányzó infrastruktúra kiépítése, 2. prioritás:(5) az EU közlekedésben alkalmazott szabályozásának követése, 3. prioritás(6) környezetkímélő közlekedési rendszer megteremtése (+ két üzemeltetési-forgalmi prioritás… közforgalmú és nem-motorizált személyközlekedés ill. vasúti, vízi és kombinált szállítás)

29 A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA A közlekedéspolitika öt stratégiai főiránya: (A Határozatban szereplő formában) 1. főirány: (7) az életminőség javítása, (8) az egészség megőrzése, (9) a területi különbségek csökkentése (10) a közlekedés-biztonság növelése, (11) az épített és természeti környezet védelme, 2. főirány:(12) az Európai Unióba való sikeres integrációnk elősegítése, 3. főirány (13) a környező országokkal a kapcsolatok bővítése és feltételeinek javítása, 4. főirány:(14) a területfejlesztési célok megvalósításának előmozdítása, 5. főirány:(15) a hatékony üzemeltetés feltételeinek megteremtése a szabályozott verseny segítségével

30 A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA A közlekedésfejlesztési program kilenc követelménye: (A közlekedésfejlesztés programjából) 1. követelmény:(16) a fenntartható fejlődés biztosítása, 2. követelmény:(17) a közlekedésbiztonság növelése, 3. követelmény:(18) az ország védelmi képességének erősítése, 4. követelmény:(19) magas színvonalú közlekedési szolgáltatások biztosítása, 5. követelmény:(20) a meglévő közlekedési elemek hatékony kihasználása, 6. követelmény:(21) a hiányzó infrastrukturális elemek kiépítése, 7. követelmény:(22) kiszámítható finanszírozási rendszer, 8. követelmény:(23) nemzeti és nemzetközi szintű versenyképesség és hatékonyság, 9. követelmény:(24) korszerű szaktudás és technológia alkalmazása.

31 A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA A közlekedéspolitikai célok megvalósítását szolgáló hat általános közlekedési elem: (Közlekedéspolitika p8. ill a Határozatban szereplő formában) 1. általános elem:(25) a páneurópai hálózat magyarországi bővítése a főváros- központúságot oldó gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével, * 2. általános elem:(26) a közlekedési alágazatok összehangolása a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával, 3. általános elem:(27) a közlekedésbiztonság javítása, 4. általános elem:(28) a környezetszennyezés csökkentése, 5. általános elem:(29) EU konform közlekedési díjak, támogatások rendszere, 6. általános elem:(30) a közlekedésben foglalkoztatottak jövedelmének növelése.

32 A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 4 Alternatív javaslat a közlekedéspolitikai főirányok egy homogén formájára: *

33 A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 4 Alternatív javaslat a közlekedéspolitikai szakmai célok homogén formájára: *

34 A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

35

36 AZ INTÉZKEDÉSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA A közlekedéspolitika 2015-ig szóló Intézkedési Terve (Tervezet, 2004 május) Első feladat lett volna annak ellenőrzése, hogy a 44 pontba sorolt 57 intézkedés mennyire következik a Közlekedés- politikában deklarált, ill. a Határozatban nevesített 13 intézkedésből. Nincs összhang, de már a 13 intézkedés sincs levezetve a Közlekedéspolitika főirányaiból, így a kérdésnek nincs valódi jelentősége. 44 (57) intézkedés összközlekedési ill. alágazati csoportra volt osztva. Fontosabbnak találtuk az intézkedések kapcsolatát a tényleges változtatást eredményező beavatkozásokkal. Négy csoportban az intézkedések rendre (a) külön eldöntött programok figyelemmel kisérésére, (b) konkrét fejlesztésekre, (c) jogi-közigazgatási jellegű szabályozások kidolgozására, illetve (d) leendő intézkedéseket megalapozó kutató-elemző munkára irányultak.

37 AZ INTÉZKEDÉSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

38 A KÖRNYEZETKÍMÉLŐ KÖZLEKEDÉS STRATÉGIÁJA ÉS CSELEKVÉSI PROGRAMJA Az Intézkedési Terv 1. pontja egy 30 pontos program figyelemmel kísérése volt a környezetkímélő közlekedés stratégiájára, még kidolgozási fázisban. Hét stratégiai irány és 30 cselekvési programpont alkotta a javaslatot. Az alább bemutatandó vizsgálat a stratégiai irányok és a cselekvési programpontok belső konzisztenciájának az elemzésére irányult, és végrehajtható volt, mert a megnevezett célok között jó összhang állt fenn (amit vizsgálati módszerünk segítségével tovább javíthatónak találtunk).

39

40 A KÖRNYEZETKÍMÉLŐ KÖZLEKEDÉS STRATÉGIÁJA ÉS CSELEKVÉSI PROGRAMJA A környezetkímélő közlekedés stratégiája és cselekvési programja tervezete tartalmazott egy Határozati javaslatot is az Országgyűlés részére. Érthetetlen, hogy a jól kidolgozott szakmai anyag alapulvétele helyett egy gyengécske négypontos javaslat alkotta a határozati javaslatot, aminek az első három pontja lényegében ugyanazt az általános kívánságot ismételte (a közlekedési infrastruktúra fejlesztése legyen környezetbarát) miközben a határozatból kimaradtak a közlekedési munkamegosztásra és a tömegközlekedésre vonatkozó stratégiai irányok, az ágazatok közötti integráció követelménye vagy a közlekedésben az informatika felhasználását szorgalmazó felvetés.

41 A TANULSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA A közlekedéspolitika céljai nem olvashatók ki világosan a dokumentumból, megszövegezésük nem következetes, és különböző szintű célok keverednek a dokumentum különböző helyein. A közlekedéspolitika dokumentum hierarchiája eltér az egyes dokumentumrészekben közölt célok hierarchiájától. A közlekedéspolitika és az abból következő dokumentumok elfogadási időrendje felborította a hierarchiának megfelelő sorrendet, az ágazat a legjelentősebb alágazati programok külön kormányzati szintű elfogadtatásával kész helyzetet produkált a közlekedéspolitika érdemi döntései számára.

42 A TANULSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA A környezetkímélő közlekedés stratégiájára és cselekvési programjára készült külön programtervezet célrendszerének belső konzisztenciáját jónak, ugyanakkor módszerünk segítségével még tovább javíthatónak találtuk. Összességében a stratégiai környezeti vizsgálat lefolytatását hasznos segédeszköznek találtuk, különösen kedvező lett volna olyan stádiumban elkezdeni, amikor a tanulságok még a jelenlegi közlekedéspolitikába beépíthetőek lettek volna. A közlekedéspolitika érdemi átdolgozását azonnal meg kellene indítani.

43 BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2004/05 tanév első félév Kurzus címe: Közlekedéspolitika és az EU-csatlakozás Hatodik óra VÉGE (hetedik?) A magyar közlekedéspolitika stratégiai környezeti vizsgálata


Letölteni ppt "BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2004/05 tanév első félév Oktató neve: Fleischer Tamás Kurzus címe:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések