Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A fogyasztói döntések elmélete. Eredetileg értékelmélet Az értéket a hasznosság határozza meg Az értékparadoxon feloldása A hasznosság a mennyiség függvénye.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A fogyasztói döntések elmélete. Eredetileg értékelmélet Az értéket a hasznosság határozza meg Az értékparadoxon feloldása A hasznosság a mennyiség függvénye."— Előadás másolata:

1 A fogyasztói döntések elmélete

2 Eredetileg értékelmélet Az értéket a hasznosság határozza meg Az értékparadoxon feloldása A hasznosság a mennyiség függvénye Csökkenő határhaszon elve Az 1870-es években egymástól függetlenül dolgozták ki S. Jevons, L. Walras, K. Menger

3 3 Összhaszon és határhaszon Elfogyasztott jószágegység (Q) Összhaszon (TU)Határhaszon (MU=  TU/  Q) = = = = = = 2

4 4 Csökkenő határhaszon Q Q TU öszhaszon MU határhaszon TU MU Telítettségi pont q1q1 q1q1 MU (q) = d TU(q) / dq Ahol TU max. ott MU =0 TU=f(q)

5 Kardinális elmélet 1.A hasznosság mérhető, 2.A mérés tőszámokkal történik, ezek kifejezik a hasznosság fokát 3.A termék hasznosság a nem függ más termékektől

6 6 Hermann Heinrich Gossen ( ) Gossen I. tv: (csökkenő határhaszon elve): az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő. Feláldozott haszon = Nyert haszon: fogyasztói optimum Előnykiegyenlítődés elve: a fogyasztását optimalizálni kívánó fogyasztó összhasznát mindaddig növelheti, ameddig fogyasztási szerkezetének átrendezésével nyert haszna nagyobb a feláldozott haszonnál.

7 7 Alfred Marshall ( ) Marshall fogalmazta meg a mai egyensúlyelmélet alapelemeit, megalapozta a napjaink mikroökonómiájában is uralkodó elemzési elveket. A XX. századi közgazdaságtan több kiváló képviselőjét is tanította Principles of Economics

8 8 Marshall-kereszt A piac modellje: a keresleti és kínálati függvény egy koordináta rendszerben ábrázolva Az olló példa Price Quantity Supply Demand Pe Qe

9 Az egyéni keresleti görbe levezetése Növekvő mennyiség esetén az ár csökken Visszavezeti Gossen I. törvényére Ha a mennyiség nő, MU csökken, ha a pénz határhaszna konstans az ár csökken De! Giffen paradoxon

10 A piaci keresleti görbe pxpx x „A” fogyasztó egyéni keresleti görbéje „B” fogyasztó egyéni keresleti görbéje összpiaci keresleti görbe: az egyéni keresletek összessége

11 11 Gossen II. tv.: A fogyasztó akkor költi el optimálisan a jövedelmét, ha az egy pénzegység által nyerhető határhaszon bármelyik termékre nézve ugyanakkora. Optimális fogyasztói döntés több termék esetén

12 Ordinális elmélet 1.A hasznosság mérése nem lehetséges, nem is szükséges, 2.A fogyasztó legyen képes összehasonlításra és rangsorolásra (preferenciák) 3.Jószágkosarakat hasonlít össze

13 A fogyasztói magatartás A fogyasztó célja: A fogyasztásból származó hasznosságérzet, -vagyis a szükségletkielégítés fokának - maximalizálása! A racionális fogyasztó tehát cselekedeteivel haszonmaximalizálásra törekszik!

14 14 Szigorúan preferált: Gyengén preferált : Közömbös : Preferencia relációk

15 15 A preferenciarendezés axiómái Teljesség: minden kosarat képes értékelni Reflexivitás: két teljesen egyforma kosár közömbös Tranzitivitás: A  B és B  C, akkor A  C. Ez a követelmény feltételezi a fogyasztó racionalitását Gyenge axióma: Dominancia elve: a több az jobb (a fogyasztó telhetetlen)

16 16 A közömbösségi görbék A közömbös kosarak (pl: A, B és C) adják a közömbösségi görbét. A közömbösségi görbe ( azonos hasznosságú jószágkombinációk ): a fogyasztó számára egymással közömbösségi viszonyban álló jószágkosarak (termékkombinációk) mértani helye a fogyasztói térben. – Azonos hasznosságú pontok – Nem metszhetik egymást (tranzitivitás követelménye) – Minél távolabb = annál preferáltabb Y X

17 17 Közömbösségi görbe Azon pontok mértani helye, amelyek egymással közömbösségi viszonyban álló jószágokat/fogyasztói kosarakat jelöl (két dimenzióban) y x 0 U növekedésének iránya

18 18 Jól viselkedő közömbösségi görbék jellemzői Negatív meredekségű (a dominancia elve) Origóra konvex ( az átlagot preferálja a szélsőségekkel szemben) Végtelen sűrűségű (folytonos hasznossági függvény)

19 19 Különleges alakú közömbösségi görbék

20 A hasznossági függvény U=f(X,Y) Y X U A B hasznossági pontok YBYB YAYA XAXA XBXB UAUA UBUB

21 Koppány Krisztián, SZE 2005 Egy kétváltozós hasznossági függvény és közömbösségi görbék

22 22 Helyettesítési ráta Azonos közömbösségi görbén a fogyasztó elmozdul egyik kosárból (A) a másikba (B) Mekkora mennyiségű y termékről kell lemondani, hogy valamennyi x termékből többet fogyasszon Differenciahányados – szelő meredeksége A B y 0 x

23 23 Helyettesítési határráta – Azonos közömbösségi görbén a fogyasztó végtelenül kicsiny elmozdulás Differenciálhányados – pontban vett meredekség E y 0 x

24 A helyettesítési ráta nagysága

25 A fogyasztói modell feltevései és adottságai kéttermékes modell: x és y termék korlátozó feltétel – adott a két termékre költhető pénzmennyiség (I, income) – adott mindkét termék ára (p x, p y ) – a költségvetési halmaz és a költségvetési egyenes (elviekben mindkét termék végtelenül osztható) célfüggvény – a fogyasztó célja a két termék fogyasztásából származó hasznosságérzet maximalizálása – a hasznossági függvény, U (x,y)

26 26 Kö ltségvetési egyenes Azon pontok mértani helye, amelyek a jövedelemből vásárolható maximális jószágokat/fogyasztói kosarakat jövedelem x termék ára x x termék mennyisége y termék ára általánosan y y termék mennyisége

27 27 Költségvetési egyenes jellemzői Általános alakja Rendezve Meredeksége árarány

28 Az optimális választás meghatározása geometriai úton x y U0U0 U1U1 y opt x opt U2U2 B D C A E

29 Optimális fogyasztói döntés Határhaszon arányok= árarányok

30 30 Kö ltségvetési egyenes elmozdulása 1 Jövedelem változik (növekszik) y x 0

31 31 Kö ltségvetési egyenes elmozdulása 2 x termék ára változik (növekszik) y x 0

32 32 Optimalizálás jövedelem növekedésnél Jövedelem változik (növekszik) y x 0

33 33 Optimalizálás, ha az egyik termék ára növekszik x termék ára változik y x 0

34 34 Engel görbe y x 0 x 0

35 35 I QaQa Inferior jószág Engel-görbéje Pl. szalonna I QaQa Luxus cikk Engel-görbéje Pl. kaviár Normál jószág Engel-görbéje Pl. ruházat I QaQa

36 36 Egyéni keresleti görbe levezetése y x 0 x 0

37 Árváltozás hatásának felbontása Teljes árhatás: az árváltozás miatt bekövetkező keresletváltozás (a keresleti görbe mutatja) Helyettesítési hatás: az árarány változás miatt bekövetkező keresletváltozás Jövedelmi hatás: a reáljövedelem változása miatt bekövetkező keresletváltozás Teljes árhatás= helyettesítési hatás + jövedelmi hatás

38 Reáljövedelem értelmezése Hicks-féle: az árváltozás után az eredeti hasznossági szint elérésekor nem fog változni a reáljövedelem Slusky-féle: nem változik a reáljövedelem, ha az árváltozás után az eredeti jószágkosár megvásárolható

39

40


Letölteni ppt "A fogyasztói döntések elmélete. Eredetileg értékelmélet Az értéket a hasznosság határozza meg Az értékparadoxon feloldása A hasznosság a mennyiség függvénye."

Hasonló előadás


Google Hirdetések