Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MTA Regionális Kutatások Központja Közigazgatási eszközök a szuburbanizáció hatásainak kezelésére a Pozsonyi agglomeráció területén Somlyódyné Pfeil Edit.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MTA Regionális Kutatások Központja Közigazgatási eszközök a szuburbanizáció hatásainak kezelésére a Pozsonyi agglomeráció területén Somlyódyné Pfeil Edit."— Előadás másolata:

1 MTA Regionális Kutatások Központja Közigazgatási eszközök a szuburbanizáció hatásainak kezelésére a Pozsonyi agglomeráció területén Somlyódyné Pfeil Edit AGGLONET záró konferencia Somorja, október 6.

2 MTA Regionális Kutatások Központja 2 Az előadás tartalma A projekt célja egy nemzetközi együttműködési hálózat létrehozása, hozzá az intézményesítés szervezeti kereteinek megtalálása. A jogszabályi keretek és közigazgatási eszközök összefoglalása, amelyek a szuburbán térségben jelentkező speciális problémák kezelésében irányadók: –A szlovák állampolgárok státusza –A közszolgáltatások igénybevételének következményei a lakhelyül szolgáló önkormányzatok működésével összefüggésben –Bizonyos adózási kérdések.

3 MTA Regionális Kutatások Központja 3 Nemzetközi kitekintés Az EU területén folyamatosan növekszik a határon átnyúló ingázás volumene (EB- vizsgálata, 2009.) Mobilitás –Kiingázás –Visszaingázás – amikor az ingázó egy szomszédos országból közelíti meg saját államának munkaerőpiacát → leginkább a lakáspiac fejlődése motiválja. Jó gyakorlatok? •A Dánia-Svédország közötti mobilitás a hátárrégióra vonatkozó együttműködés keretei között zajlik 1993 óta •Államközi megállapodás alapján Dánia Svédországnak kompenzációt fizet a közszolgáltatások igénybevételéért → az érintett önkormányzatoknál jelentkező veszteségek orvoslása még nem jutott nyugvópontra •Az adózás kérdésének rendezése mindenhol komplikált – a helyzet gyakran inkább hátrányos mint előnyös az ingázó munkavállalókra.

4 MTA Regionális Kutatások Központja 4 A kormányzati szerepvállalás fontossága A régi uniós tagállamok viszonyában a mobilitás hatásainak rendezése a központi és a regionális hatóságok bevonásával államközi szerződés formájában történik. Következtetés: –kormányzati szerepvállalás nélkül az önkormányzatokra nézve sem kerülhet nyugvópontra a mobilitás kezelése. –minden határrégió speciális, a megoldás csak érintett tagállamok nemzeti jogának keretei között képzelhető el. A problematika még mindig újnak nevezhető, de kezelése sürgető, hiszen a lakhely-változtatás különféle jogosultságok elvesztéséhez vezet az ingázó saját hazájában. Az EU egyelőre diagnosztizált…(Scientific Report on the mobility of Cross-Border Workers within the EU-27)

5 MTA Regionális Kutatások Központja 5 A betelepülő külföldi állampolgárok státusza Magyarországon A téma feldolgozásában irányadó I.az Európai Unió joga, az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjainak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról II.Magyarország nemzeti joga évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról és annak végrehajtási rendelete. Kiindulópont: A határ menti térségben letelepedő szlovák állampolgárok EGT-állampolgárok, hiszen az EU tagállamának polgárai.

6 MTA Regionális Kutatások Központja 6 Az Európai Unió joga •Az EK alapító szerződése, a Maastrichti Szerződés értelmében az uniós állampolgárság kiegészíti és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot (II. cím 9. cikk). •Az uniós polgárok jogosultak –a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni –választásra jogosultak és választhatók a lakhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain ugyanolyan feltételekkel mint az adott állam állampolgárai (II. cím 20. cikk).

7 MTA Regionális Kutatások Központja 7 A Magyar Köztársaság által biztosított jogok •A beutazástól számított három hónapot meg nem haladó tartózkodás joga az EGT-állampolgárt megilleti érvényes úti okmány vagy személyi azonosító igazolvány birtokában, mindaddig, amíg tartózkodása nem jelent indokolatlan terhet a MK szociális ellátórendszerére. •Az EGT- állampolgár három hónapot meghaladó tartózkodása esetén – legkésőbb a beutazástól számított 93. napon – köteles a tartózkodását személyes adatainak közlésével bejelenteni. Az igazolást a hatóság azonnal kiállítja. Illetékes a jövőbeli lakhely szerint illetékes Idegenrendészeti Hivatal regionális igazgatósága → a regisztrációs igazolás határozatlan ideig érvényes. • Állandó tartózkodási engedély megszerzésére az az EGT-állampolgár jogosult, aki keresőtevékenység céljából tartózkodik Magyarországon és öt éven át megszakítás nélkül tartózkodik itt → tartózkodási kártya igazolja.

8 MTA Regionális Kutatások Központja 8 Az önkormányzatok által nyújtott közszolgáltatások – szociális ellátások évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról • A törvény hatálya kiterjed a letelepedettekre. • A törvény hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a MK területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Egyértelműen érzékelhető az EU irányelvének hatása a szociális biztonságról.

9 MTA Regionális Kutatások Központja 9 Következtetések •Következésképpen az uniós tagállam polgára jogosult a Szt. által szabályozott feltételekkel igénybe venni pénzbeli szociális ellátást, a természetben nyújtott szociális ellátásokat, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást – feltéve, hogy bejelentett lakhellyel rendelkezik. •A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. •Viszont a szociális ellátások finanszírozása az állandó lakosok után járó normatív állami hozzájárulást garantálja az önkormányzatok számára (Szt §) – hiány?

10 MTA Regionális Kutatások Központja 10 Közoktatás •Az EGT- állampolgárok noha esetünkben szlovák nemzetiségűek, s e népcsoport nemzeti kisebbségként elismert Magyarországon, mégsem alkalmazható rájuk a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény. •Irányadó évi LXXIX. törvény a közoktatásról szóló törvény VII. fejezete – nemzetközi vonatkozású rendelkezések. • „A” variáns - Föltételezzük, hogy az anyaország állampolgárai számára szlovák nyelvű nevelési-oktatási intézményt létesít Magyarországon.

11 MTA Regionális Kutatások Központja 11 Külföldi intézmény alapításának kezdeményezése kormányzati szinten –MK területén külföldi nevelési-oktatási intézmény létesülhet –Államközi megállapodás keretében jön létre, amit az oktatásért felelős miniszter vesz nyilvántartásba, illetőleg adja meg a fenntartónak a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt. „B” variáns - Föltételezzük, hogy a betelepülő állampolgárok számára a lakhely önkormányzat vagy az együttműködést intézményesítő szervezet biztosítja az oktatást –A közoktatásról szóló törvény hatályának megállapítása körében nem rendelkezik az EGT-állampolgárokról. –A törvény a tanulói jogviszony keletkezésével összefüggésben állandó lakhelyhez vagy tartózkodási helyhez köti a gyermek felvételét – a szlovák állampolgárok tekintetében feladatellátási kötelezettség keletkezik. –A választójoggal rendelkező szlovák állampolgárok a lakóhelyüket adó önkormányzat részévé válnak → szolgáltatás-szervezési kötelezettség. –Problematikus a finanszírozás: normatíva – bekerülési költség.

12 MTA Regionális Kutatások Központja 12 Szlovák-magyar államközi egyezmény Adójog – közteherviselés évi C. törvény a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Pozsonyban, augusztus 5-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről •Az egyezmény hatálya kiterjed a jövedelem- és vagyonadókra, a MK- ban –A magánszemélyek jövedelemadójára –A társasági adóra –A földadóra –Az építményadóra. •Az egyezmény hatálya azokra a személyekre terjed ki, akik egyik, vagy mindkét Szerződő Államban belföldi illetékességűek.

13 MTA Regionális Kutatások Központja 13 Az adóalany Az egyezmény szerint az „ egyik szerződő államban belföldi illetőségű személy” kifejezés olyan személyt jelent, aki ennek a Szerződő Államnak a jogszabályai szerint lakóhelye, állandó tartózkodási helye, üzletvezetési helye vagy bármilyen más hasonló ismérv alapján ebben az államban adóköteles. •Amennyiben a magánszemély mindkét államban belföldi illetékességű, jogállását az alábbiak szerint kell meghatározni (2. § 4. cikk): –abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik ; amennyiben mindkét államban rendelkezik állandó lakóhellyel, úgy abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak, ezt hívjuk „létérdekei központjának”, mondja a jogszabály. –Ha nem állapítható meg, hogy melyik államban van „létérdekei központja” vagy pedig egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelynek állampolgára. → következésképpen a szlovák állampolgár ilyen esetben Szlovákiában fog adózni.

14 MTA Regionális Kutatások Központja 14 A kettős adóztatás kizárásának hatása Kifizetési jogcímenként szabályoz a törvény, ami meglehetősen komplikálttá teszi a jogalkalmazást és magát az adóztatást is. A lakhelyül szolgáló önkormányzat normatív állami támogatásban akkor részesül, ha magyar belföldi illetékességű személyként Magyarországon fizet SzJA-t a szlovák ingázó. A közszolgáltatások bekerülési költsége és a normatíva közötti különbség még mindig hiányként jelentkezhet.

15 MTA Regionális Kutatások Központja 15 Következtetések az együttműködés intézményesítésére Összességében az önkormányzatok autoritását meghaladó problémák jelentkezhetnek. A kooperáció formalizálásának lépései: •Az Ötv. 10.§ (1) bek. f) pontja, valamint az évi CXXXV. törvény 19.§-a alapján együttműködési megállapodást köthetnek külföldi önkormányzatokkal a szuburbanizációs települések → hálózat •Szükség szerint kormányközi tárgyalások kezdeményezése a problémák megoldásában történő állami szerepvállalás érdekében. •A továbblépés iránya: –Egy államközi megállapodás keretei között szorosabb intézményesítése a kooperációnak –EGTC létrehozása.

16 MTA Regionális Kutatások Központja 16 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "MTA Regionális Kutatások Központja Közigazgatási eszközök a szuburbanizáció hatásainak kezelésére a Pozsonyi agglomeráció területén Somlyódyné Pfeil Edit."

Hasonló előadás


Google Hirdetések