Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Üzleti gazdaságtan 4. Dr. Michelberger Pál

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Üzleti gazdaságtan 4. Dr. Michelberger Pál"— Előadás másolata:

1 Üzleti gazdaságtan 4. Dr. Michelberger Pál

2 Vállalkozás alapítása A vállalkozás alapításának lehetőségeit meghatározza: • az állam gazdaságpolitikája • piaci viszonyok • gazdasági környezet A vállalkozás alapítása: • jogi aktus • tőkebefektetés • piacon történő megjelenés • mérlegelt gazdasági döntés

3 Vállalkozás létrejöttének lehetséges esetei: • új vállalkozás előzmények nélkül • közös vállalat • meglévő vállalat szervezeti átalakulása • felvásárlás • fúzió

4 Vállalkozási formák • Egyéni vállalkozás • Szövetkezet • Gazdasági társaság  közkereseti társaság (kkt)  betéti társaság (bt)  egyesülés  közös vállalat (kv)  korlátolt felelősségű társaság (kft)  részvénytársaság (rt)

5 Vállalkozási formák közötti választás (figyelembeveendő szempontok) • jogszabályi előírások • alapítói vagyon (alaptőke) nagysága • tőkeszükséglet • tulajdonosi viszonyok • felelősségi fokozatok • kilépés lehetősége

6 Egyéni vállalkozás • legegyszerűbb vállalkozási forma • nincs alapító okirat és alapító vagyon, a szervezet egyetlen személy tulajdonában van • egyedül biztosítja a tőkét és egyedül dönt • bármely jogszabály által nem tiltott tevékenységet folytathat További előnyök: alapítás és megszüntetés egyszerűsége, üzletmenetre vonatkozó nyilvános adatszolgáltatási kötelezettség hiánya, adózási kedvezmények, bedolgozót, alkalmazottat és családtagot foglalkoztathat. Hátrányok: szerényebb profit lehetőségek, korlátozott a pénzügyi erőforrásokhoz jutás, sokoldalú követelmények a vállalkozóval szemben, vagyoni felelősség.

7 Szövetkezet • önkéntes állampolgári társulás • az állampolgárok vagyoni hozzájárulással és személyes munkával vesznek benne részt • fő testülete a közgyűlés • tartozásaiért a vagyonával felel • tagjai a részjegyük erejéig felelősek

8 Közkereseti társaság Valamennyi tag korlátlanul és egyetemlegesen – saját teljes vagyonnal – felel a társasággal szembeni minden követelésért. Állhat jogi és természetes személyekből is (minimum két tag). Alapításához ügyvéd vagy közjegyző ellenjegyzésével ellátott, minden tag által aláírt társasági szerződés szükséges. Alapítói vagyon nagyságára előírás nincs. Személyes közreműködés nem kötelező, de a társasági szerződésben a közreműködés módját meg kell adni… Legfőbb döntéshozó szerv a taggyűlés.

9 Betéti társaság Jogi személyiség nélküli gt. A beltag felelőssége a társaság kötelezettségeiért korlátlan és egyetemleges, részvétele a társaság munkájában kötelező. A kültag csak a betétje erejéig felel, részvétele a társaság munkájában nem kötelező. Alapításához a kkt-nál már említett társasági szerződés kell. Kötelező törzstőke itt sincs. A legfőbb döntéshozó szerv a taggyűlés.

10 Korlátolt felelősségű társaság A tagok csak a bevitt törzsbetét erejéig felelősek a társaság tartozásaiért, azonban ez bizonyos esetekben korlátlanná válhat. A törzstőke összege min ,- Ft. Egyszemélyes kft. esetében könyvvizsgáló kötelező! A bejegyzést követően a tagokat a társasági vagyonból rájuk eső üzletrész illeti meg. Legfőbb döntéshozó szerv a taggyűlés.

11 Részvénytársaság • a legfejlettebb gazdasági társasági forma • személytelen • tulajdonosai a társaság működéséért és tartozásaiért részvénytulajdonukon túl nem tartoznak felelősséggel • mindenképpen szétválnak a tulajdonosi és menedzseri funkciók • a részvénytársaság működhet zártkörűen (ZRt.) vagy nyilvánosan • a részvénytársaság alaptőkéje min ,- Ft • a pénzbeli hozzájárulás az alaptőke 30%-a, de min ,- Ft • a legfőbb döntéshozó szerv a közgyűlés

12 Egyesülés és közös vállalat Az egyesülés jogi személyiséggel felruházott gt. Csak jogi személyek alapíthatják. Célja: a tagok saját gazdálkodási eredményességének előmozdítása, tevékenységük összehangolása. A működéshez szükséges költségeket a tagok évente biztosítják. Legfőbb szerv az igazgatótanács. Az egyesülés tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Közös vállalat olyan gt., amely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel. Ha vagyon a tartozásokat nem fedezi, akkor a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában kezesként felelnek. A kv. lényegében tőkeegyesülés, amelyet a gazdálkodási cél elérése érdekében alapítanak a tagok. Legfőbb szerv az igazgatótanács.

13 Gazdasági társaságok előnyei és hátrányai • külső befektetők bevonásának lehetősége • tulajdonlási lehetőség nagyobb tőke nélkül • jelentősebbek az elérhető hitelforrások • a nyereség a tagok megegyezése alapján kivonható • személyi konfliktusok lehetősége • nem mindig egyértelmű a menedzseri felelősség • jogi személyiségű gt-nél nyilvános adatszolgáltatási kötelezettség • bonyolult és költséges az alapítás és a megszüntetés

14 Társas vállalkozások alapítása Valamennyi tag aláírásával ellátott társasági szerződés megkötése vagy alapító okirat szükséges ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzéssel. Az alapítást 30 napon belül a cégjegyzékbe be kell jegyeztetni (cégbíróság). A gt. a cégbejegyzés napjával jön létre, addig ún. előtársaságként működhet. A cégbejegyzést követően 15 napon belül kötelező bejelenteni a megalakulást: • a Társadalombiztosítási Igazgatóságnál • az Adóhatóságnál • és a helyi önkormányzatnál Számla-nyítás a cégbejegyzés után a megválasztott bankfióknál…

15 KIS- ÉS KÖZÉPES VÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA Közepes vállalkozás: • az összes foglalkoztatotti létszám 250 főnél kevesebb, és • az éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió euró vagy a mérleg-főösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg és • megfelel a függetlenségi kritériumnak.

16 KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA Kisvállalkozás: • az összes foglalkoztatotti létszám 50 főnél kevesebb és • az éves nettó árbevétele legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy a mérleg-főösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg és • megfelel a függetlenségi kritériumnak.

17 KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA Mikrovállalkozás: • az összes foglalkoztatotti létszám 10 főnél kevesebb és • éves nettó árbevétele legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy a mérleg-főösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg és • megfelel a függetlenségi kritériumnak.

18 FÜGGETLENSÉGI KRITÉRIUM Az állam, az önkormányzat vagy KKV-en kívüli vállalatok tulajdoni részesedése (jegyzett tőke vagy szavazati jog alapján) nem haladja meg a 25%-ot. Az előző 3 dia forrása: Az Európai Bizottság által megfogalmazott a egységes fogalmi keret (1996). Magyarország: évi XXXIV. törvény Kis- és közepes vállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról, jan. 1-jén módosítva.

19 Vállalati szervezet kialakítása Cél => Folyamat => Szervezet A szervezeti felépítést befolyásoló tényezők: • a termékek termelésének, ill. a szolgáltatások volumene, • termék és szolgáltatás jellemzők, • a termékek termelésének és a szolgáltatás nyújtásának technológiai, információtechnológiai jellemzői, • szervezet méretjellemzői (iparáganként differenciált), • a vállalat működésének földrajzi kiterjedése, ill. elhelyezkedése, • outsourcing lehetőségei, kooperációs kapcsolatok, • egyéb tényezők (tradíció, vezetési módszerek, kommunikáció technikai lehetőségei

20 Vállalati szervezet (újra…) Tipikus szervezeti formák: • lineáris • törzsegységi • funkcionális • mátrix • divizionális A divizionális szervezetet önálló szervezeti egységekre bontják termék és/vagy piac szerint => stratégiai üzleti egységek (költségközpont v. nyereségközpont v. beruházásközpont…)

21 Outsourcing (erőforrás kihelyezés) A vállalat profiljába nem eső tevékenységeket külső vállalkozásoknak ad át, ill. azok segítségével lát el (pl. csomagolás, vámügyintézés, takarítás, információs rendszer üzemeltetése, bérelszámolás…). Előnyök: magasabb szakmai színvonal, költségcsökkenés és/vagy beruházások elmaradása, stratégiai partnerkapcsolatok kiépítésének lehetősége Hátrányok: visszafordíthatatlanság, kiszolgáltatottság, hosszú távú elkötelezettség, bizalmas vállalati információk kiszivárgása

22 Vállalatok kapcsolatrendszere • inkubátorházak • franchising • ipari parkok • stratégiai szövetségek • disztribúciós láncok létrehozása (pl. kiskereskedelmi egységek, beszállítók felvásárlása) • holding szervezetek, vállalatcsoportok • klaszterek

23 A magyar vállalkozási szféra jellemzői (1990 után) • privatizált állami vállalatok • átalakult vagy megszűnt szövetkezetek • állami tulajdonú vállalatok teljesítmény- és munkavállalói létszám csökkenéssel • beáramló külföldi tőke • nagyszámú, erősödő (?) magánvállalkozás • nagy szervezetek decentralizálása, dezintegrálódása (small is beauty…) • megmaradtak belső rendszerének átalakulása, divíziók és profitcenterek létrejötte…

24 Vállalati kötelezettségek… • teljesítés (határidő, mennyiség, minőség) • kellékszavatosság • jótállás • termékfelelősség • minőségbiztosítás, minőségvédelem • vevőszolgálati feladatok

25 Fontosabb fogyasztói jogok • választás/elutasítás joga • információhoz való jutás joga • biztonság elvárásának joga • véleménynyilvánítás és érdekvédelem joga • arányos kompenzáció joga

26 Jótállás Kereskedelmi forgalomba kerülő (import és hazai előállítású) új termékre terjedhet ki. A tartós használatra szolgáló termékek rendeltetésszerű használata során, meghibásodás esetén a forgalmazó köteles a termék díjmentes javítására az általa vállalt ideig…

27 Szavatosság Rejtett gyártási hiba esetén lehetőség van a jótállási idő lejárta után is a termék díjmentes javítására a szavatosság alapján. Csak olyan hiba esetén alkalmazható, amely már a megvásárláskor is fennállt. A szavatosság 3 évig érvényesíthető…

28 Termékfelelősség A termék gyártója, import esetén annak importálója, vagy ha ők nem találhatók meg a forgalmazók felelnek a termék hibája által okozott kárért. Ez alapján kell megtéríteni a termék hibája folytán előállt halál, testi sérülés v. más egészségkárosodás következtében előállt vagyoni és nem vagyoni kárt. A hiba és a kár közötti összefüggést a károsultnak kell bizonyítania. A termékfelelősség 10 évig terheli a gyártót…

29 Válságot kiváltó okok Belső okok: • vezetési hiányosságok, gyenge menedzsment • nem megfelelő munkaerő-állomány • nem megfelelő termékek • likviditási problémák • nem elégséges innováció • kapacitás kihasználatlanság • jogi ütközés, előnytelen szerződések • túl magas v. túl alacsony készletszint Külső okok: • piaci helyzet romlása (piacvesztés, konkurencia megerősödése, megváltozott vásárlói szokások) • felgyorsult műszaki fejlődés • társadalmi-gazdasági események, kormányzati intézkedések

30 Válság kezelése rövidtávon • likviditásnövelő intézkedések (követelések behajtása, kötelezettségek átütemezése, értékesíthető eszközök eladása, hitelfelvétel…) • költségcsökkentés (nélkülözhető tevékenységek felfüggesztése, bércsökkentés, beruházások visszafogása…) • munkaerő leépítése • bizalomerősítés • esetleg csődeljárás…

31 Likviditási problémák A vállalat zavarait leggyakrabban a fizetésképtelenség jellemzi… Fizetésképtelen egy vállalat, ha: • elismeri tartozását, amit a lejáratot követő 60 napon belül nem egyenlített ki • a hitelező fizetési felszólítására 30 napon belül nem tudja tartozását kiegyenlíteni, és ezt érdemben nem vitatja • a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen maradt • a csődeljárás során kötött egyezségben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette

32 Válság kezelése hosszútávon • feltáró analízis • nem hatékony divíziók eladása • új technológia vagy új termék • K+F kiadások növelése • költségszerkezet átalakítása • hosszú távú pénzügyi terv • esetleg negatív konklúzió Amit nem szabad: termelő berendezéseket eladni, értékes munkaerőt elbocsátani, hosszúlejáratú hitel törlesztését rövid lejáratú hitellel finanszírozni, készleteket túlbecsülni…

33 Csődeljárás • talpra állítási program (profilváltás, felesleges eszközök hasznosítása, szervezet átalakítása, vezetőcsere) • fizetési haladék (moratórium) • vagyonfelügyelő kinevezése • egyezség a hitelezőkkel (követeléseik átütemezése, esetleg elengedése)

34 Vállalat megszűnése A vállalat megszűnik, ha az fizetésképtelen és a lefolytatott csődeljárás eredménytelen => felszámolás A vállalat megszűnik, ha teljesülnek azok a célok, amelyekért létrehozták, vagy a tulajdonosoknak megszűnik az érdekeltsége => végelszámolás A vállalat (gazdasági társaság) megszűnhet jogutóddal v. jogutód nélkül… A megszűnéskor a gazdasági társaságot a Cégbíróság a cégjegyzékből törli…


Letölteni ppt "Üzleti gazdaságtan 4. Dr. Michelberger Pál"

Hasonló előadás


Google Hirdetések