Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fogyatékosságügyi politika Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár, SzMM Szociális és Munkaügyi Minisztérium.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fogyatékosságügyi politika Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár, SzMM Szociális és Munkaügyi Minisztérium."— Előadás másolata:

1 Fogyatékosságügyi politika Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár, SzMM Szociális és Munkaügyi Minisztérium

2 Statisztikák  A világ népességének 10 százaléka, azaz 610 millió személy fogyatékossággal él, és közülük 386 millió tartozik a éves korcsoporthoz (WHO, 1998)  EU régi tagállamaiban a munkaképes-korú lakosság 14,5 %-a (26 millió ember) fogyatékos (Európai Közösség Háztartási Panelvizsgálat, 2001)  Újonnan csatlakozott országok népességének 25 %-a él valamilyen fogyatékossággal (Eurobarométer, 2002)  Magyarország: 577 ezer fő (5,7 %) (2001. évi népszámlálás, önbevallás alapján)  Foglalkoztatottak aránya az unióban: % (súlyos fogy %), Magyarországon: 9-12 %

3 A fogyatékos emberek száma Magyarországon  Ez a csoport sokáig „láthatatlan” réteg volt  2001-es népszámlálás: 577 ezer fogyatékos ember él Magyarországon (alábecsült adat)  Ez a teljes lakosság csaknem 6%-a  Növekedés prognosztizálható (népesség elöregedése, új orvosi megoldások)

4 Fogyatékossági típusok szerinti megoszlás

5 Fogyatékos személyek és a teljes népesség kormegoszlása Magyarországon, 2001 (%)

6 Kik a fogyatékos emberek?  Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. tv. (Fot.)  4. § (1) a) fogyatékos személy az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során; egyéni (orvosi) aspektus társadalmi aspektus

7 WHO, 2001: A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO) TEST funkció/struktúra (károsodások) TEVÉKENYSÉG (akadályozottság) RÉSZVÉTEL (korlátozottság) környezeti tényezők személyes tényezők egészségi állapot (betegség, rendellenesség) (ábra: Dr. Kullman, 2005)

8

9 Az Európai Unió alapszerződés módosítsa: az Amszterdami Szerződés (1997) Új fejezetet nyitott a fogyatékosságügyben, amikor az Európai Közösséget létrehozó szerződés korábbi (6.a) cikke helyébe az alábbi (13. cikk) lépett: „E szerződés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül és a szerződés által a Közösségre átruházott hatáskörök keretén belül a Tanács, a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag megfelelő intézkedéseket tehet a nemen, a faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére.”

10 Alapvető Emberi Jogok Chartája (2000)  A Chartát a nizzai értekezleten tárgyalták és bár azt kötelező érvényű dokumentumként nem fogadták el, az Európai Unió történetében meghatározó jelentőségű. Hat fejezetből és 54 cikkelyből áll: méltóság, szabadságjogok, egyenlőség, állampolgári jogok, igazságszolgáltatás és általános rendelkezések. „21. cikkely: 1.) Tilos bármilyen megkülönböztetés nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi eredet, genetikai jellegzetesség, nyelv, vallás vagy hit, politikai vagy más meggyőződés, nemzeti kisebbséghez tartozás, tulajdon, származás, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján. 2.) Az Európai Közösséget alapító Szerződés és az Európai Unióról szóló Szerződés alkalmazási körében és az említett szerződések különleges rendelkezéseinek sérelme nélkül, a nemzeti hovatartozás alapján történő bármiféle megkülönböztetés tilos.” „26. cikkely: Az Unió elismeri és tiszteletben tartja a fogyatékossággal élő személyek jogát ahhoz, hogy olyan intézkedéseket élvezzenek, amelyek célja önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük és a közösség életében való részvételük biztosítása.”

11 „A fogyatékos emberek esélyegyenlősége: Európai Cselekvési terv” című Európai bizottsági COM(2003) 650 számú közleménye (2003)  Az Európai Cselekvési Tervet október 30-án fogadták el annak érdekében, hogy 2003 után is fenntartható eredményeket lehessen elérni.  A dokumentum 2010-ig kétéves ciklusokban tervezi a feladatokat és azok ellenőrzését megszervezni.  Szinte teljes körű áttekintést nyújt a fogyatékos személyekkel kapcsolatos politikákat meghatározó dokumentumokról és programokról, az Európai Unió évig elért eredményeiről.  Az első tervezési időszak évekre szólt. Célkitűzései a foglalkoztatási lehetőségek elérése és a foglalkoztatásban maradás, az élethosszig tartó tanulás, az új technológiák lehetőségeinek kihasználása, a nyilvános épített környezet hozzáférhetőségének biztosítása.  Valamennyi célkitűzés esetében részletesen meghatározzák a cselekvés kereteit. Lényeges, hogy a cselekvési terv végrehajtásáról a tagországoknak kétévente be kell számolniuk.

12 A fogyatékkal élők helyzete a kibővült Európai Unióban: az Európai Akcióterv COM (2007) PRIORITÁSOK Fellépések a fogyatékkal élők társadalmi részvételéért és integrációjáért az akadálymentesítés eszközével a) A munkaerőpiachoz való hozzáférés elősegítése b) A termékek, szolgáltatások és az infrastruktúra akadálymentesítésének fellendítése c) A Bizottság elemző kapacitásának megszilárdítása az akadálymentesítés támogatása érdekében 4.2. Fellépések az alapvető jogok teljes körű biztosítása érdekében a) Az ENSZ-egyezmény végrehajtásának előmozdítása b) A hátrányos megkülönböztetés elleni védelemre vonatkozó közösségi jogszabályi keret kiegészítése

13 EURÓPA TANÁCS (2006)5. ajánlás  Európa Tanács Akcióterve, amely a fogyatékos emberek jogainak érvényesítését, társadalomban való teljes körű részvételük előmozdítását segíti elő a fogyatékos emberek életminőségének javításával Európában a közötti időszakban  Külön figyelem Fogyatékos nők és lányok Súlyosan és halmozottan fogyatékos emberek Fogyatékos gyermekek és fiatalok Fogyatékos emberek idősödése Kisebbségek és a migráns közösségek fogyatékos tagjai

14 EURÓPA TANÁCS (2006)5. ajánlás  Fő akcióterületek Részvétel a politikai és közéletben Részvétel a kulturális életben Információ és kommunikáció Oktatás Foglalkoztatás, pályaorientáció és képzés Az épített környezet Közlekedés Közösségi lakhatás Egészségügyi ellátás Rehabilitáció Szociális védelem Jogi védelem Erőszakkal és visszaéléssel szembeni védelem Kutatás - fejlesztés Tudatformálás

15 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 54. § (1) „A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.” 70/A. §(1) „A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.” az egész jogrendszer tekintetében az állam kötelezettségévé teszi minden személy egyenlő méltóságának tiszteletben tartását és védelmét

16 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya  70/A § (3): „A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.” Fontos fordulat:

17 Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló évi CXXV. törvény  Alapgondolat: az esélyegyenlőség előmozdítása állami kötelezettség (lásd: Alkotmány és Fot.)  Hatálya kiterjed  az államra  önkormányzatokra  fegyveres testületekre  közhatalmat gyakorló szervekre  közalapítványokra, köztestületekre  oktatási intézményekre  egészségügyi szolgáltatókra, stb.

18 Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló évi CXXV. törvény Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjával szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Nem sérthetik meg mások emberi méltóságát Mindenkinek jogosultként igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék

19 A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény  Az első kifejezetten fogyatékosságügyi jogszabály Magyarországon  Legfontosabb alapelvei:  a fogyatékos emberek egyenrangúsága és egyenjogúsága  megelőzés  a fogyatékos embereket megillető jogok érvényesítésének állami kötelezettsége  indokolt esetekben pozitív diszkrimináció

20 A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény /Preambulum/ „A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni.” 1. § „E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.”

21 A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény  Alapvető fogalmak:  fogyatékos személy,  rehabilitáció,  közszolgáltatás,  akadálymentesség,  egyenlő esélyű hozzáférés, stb.  A fogyatékos embereket megillető jogok 5 területe:  környezet  kommunikáció  közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés  közlekedés  támogató szolgálat, segédeszköz

22 22 ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAM 10/2006 (II. 16.) OGY határozat Alapelvek:  prevenció elve  egyéni szükségletek elve  rászorultság elve  integráció elve  normalizáció elve  rehabilitáció elve  egyenlő esélyű hozzáférés elve  egyetemes tervezés elve  „semmit rólunk nélkülünk” elv

23 Alapelvek  Prevenció: fogyatékos állapot kialakulás, vagy rosszabbodás megelőzése  egyéni szükségletek: heterogén csoportok vannak, a többszörös diszkrimináció elkerülésére  Rászorultság: differenciálás  Integráció: teljes értékű részvétel a társadalomban  normalizáció: a társadalom más tagjaival azonos életminták, életfeltételek elérhetővé tétele  rehabilitáció: állapot helyreállítása, képességek javítása  egyenlő esélyű hozzáférés: a többségi társadalom tagjaival azonos minőségben és mennyiségben vehetik igénybe a közszolgáltatásokat  egyetemes tervezés: épített és mesterséges környezetet úgy kell tervezni, hogy hozzáférhető legyen a fogyatékos emberek által is  „semmit rólunk nélkülünk”: fogyatékos emberek saját jogon vagy maguk választotta képviselőik útján részt vesznek az életüket meghatározó döntések meghozatalában

24 Az új Országos Fogyatékosügyi Program  7 évre  7 évre határoz meg fogyatékosságügyi prioritásokat 4 célterületen: társadalmi szemléletformálása fogyatékos személyek és családjuk életmin ő ségének javításaa társadalom életében való aktív részvételrehabilitáció

25 A Középtávú Intézkedési Terv (KIT)  Az OFP alapján a Kormány fogadja el, határozati formában  Horizontális megközelítés  Az OFP által felölelt 7 évet két időbeli egységre osztja  Részletezi és ütemezi az OFP által kijelölt prioritásokat:  Az elérendő célokhoz konkrét feladatokat rendel  Meghatározza az egyes feladatok  államigazgatási felelősét (felelőseit)  a végrehajtás határidejét  a szükséges forrásokat

26 KIT Fogyatékosságügyi Programok – SzMM  Társadalmi szemlélet-formáló projektek támogatása  Jeltolmács szolgáltatás támogatása  Akadálymentesítés  egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása  Közszolgáltatások  Turisztikai szolgáltatások  Közszolgálati műsorok feliratozása  Elemi rehabilitációs hálózat kiépítése (látássérült, később más csoportok is)  Lakóotthonok fejlesztése, kitagolás  Autizmus Stratégia, képzés  Habilitációs kutya kiképzés  Alternatív kommunikációs eszközkölcsönző rendszer kiépítése  FECSKE program (szülők, családtagok munkába állását segítő)  Új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervről szóló 1062/2007. (VIII. 7.) Kormányhatározat végrehajtásának koordinálása

27 KIT - Egyéb fogyatékosságügyi programok  Társadalmi szemlélet-formáló projektek támogatása  Fogyatékos fiatalok támogatása – kultúra, művészet, tudomány területén  SNI tanulók – egyéni tanulási igények (jobb) alkalmazása  Integrált oktatási formák  Fogyatékos emberek foglalkoztatási programjai  Felnőttképzési programok  Kedvezményes számítógép vásárlás pénzügyi konstrukciója  Gyógyászati segédeszköz ellátás rendszerének felülvizsgálata  Fogyatékos emberek sportja támogatása, egészséges életmód  Tömegközlekedési rendszerek akadálymentesítése  Közszolgáltatások internet-alapú hozzáférés biztosítása  Támogatott döntéshozatal  Kora-gyermekkori szűrés és diagnosztika fejlesztése

28 Fogyatékos emberek életminőségét javító intézkedések az ÚMFT-ben 1. TIOP 3.3 és ROP-ok Egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a közszolgáltatást nyújtó intézményekben 2. TÁMOP 1.1 Komplex rehabilitációs szolgáltatás rendszerbe lépők részére szolgáltatások nyújtása 3. TÁMOP 1.2 Megváltozott munkaképességű munkavállalók részére foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások nyújtása 4. TÁMOP 1.3 ÁFSZ szervezetrendszerének fejlesztése 5. TÁMOP 1.4 Munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése 6. TÁMOP 5.4 Elemi rehabilitációs szolgáltatások kiépítése 7. TÁMOP 2.6 Civil szolgáltatók akkreditációs rendszerének kialakítása

29 A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény (2007. évi XCII. törvény)  Első átfogó nemzetközi – nem csak európai - dokumentum a fogyatékos emberek jogairól  Szemléletváltás – a korábbi orvosi- egészségügyi megközelítést felváltja az emberi jogi megközelítés

30 ENSZ Egyezmény  Célja  az emberi jogok és alapvető szabadságok teljes körű és egyenlő élvezetének előmozdítása  Alapelvei  a veleszületett méltóság és az egyéni autonómia tisztelete  a hátrányos megkülönböztetés tilalma  teljes körű társadalmi befogadás  a másság tisztelete  esélyegyenlőség  hozzáférhetőség  nemek közötti egyenlőség  a fogyatékos gyermekek fejlődésének és identitásának tiszteletben tartása

31 Egyezmény  Fogyatékossággal élő személy minden olyan személy: aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását  Bővebb, mint a hatályos magyar definíció (pl. pszichiátriai betegek)

32 Az Egyezmény által biztosított egyes jogok  Más nemzetközi egyezmény ek ben is fellelhető, általános jogok  jogegyenlőség, diszkrimináció tilalma,  személyes szabadság és biztonság,  kínzás, kegyetlen, embertelen bánásmód tilalma,  véleménynyilvánítási és szólásszabadság,  magánszféra védelme, stb.  Speciális jogok  fogyatékos gyermekek jogai  fogyatékos nők jogai  habilitációhoz és rehabilitációhoz való jog  hozzáférhetőség (komplex akadálymentesség)  személyes mobilitás  szociális védelem

33 A Fakultatív Jegyzőkönyv  Fő jellemzői:  nem kötelező,  kihirdetése az Egyezmény kihirdetéséhez kötött.  Lényege: az egyéni panaszmechanizmus  magánszemélyek vagy csoportok ún. közlést intézhetnek a Bizottsághoz (magyar tagja is van)  ha úgy érzik, hogy az állam megsértette az Egyezményt, és  a hazai jogorvoslati eszközöket már kimerítette  a Bizottság megvizsgálja a közlést, és  tájékozódik az érintett állam képviselőinél,  intézkedést kezdeményezhet,  jelentést kérhet

34 Végrehajtás  Magyarország a világon másodikként ratifikálta, a Fakultatív jegyzőkönyvet elsőként  Hatályba lépés: május 3.  Folyamatos végrehajtás

35 Akadálymentesítés

36 Akadálymentesítés Akadálymentesítés = rámpa  Az akadálymentesítés lehet  Fizikai  Info-kommunikációs  Ún. komplex vagy teljes körű (ma már csak ezt támogatjuk!)  Egyenlő esélyű hozzáférés  (köz)szolgáltatások

37 Célcsoportok  Fogyatékos emberek  Mozgássérült emberek  Látássérült emberek  Hallássérült emberek  Értelmi sérült emberek  Autista emberek  Idős emberek  Kismamák, babakocsival közlekedők  Mozgásukban vagy kommunikációjukban egyéb okból átmenetileg akadályozottak

38 Jogszabályi háttér  Fot. (A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XVI. törvény)  Értelmező rendelkezések:  Akadálymentesség  Egyenlő esélyű hozzáférés (EEH)  Közszolgáltatás  Kötelező akadálymentesítés  A kormányzati és önkormányzati szférában december 31-ig  Az önkormányzatok számára kötelező ütemezéssel  A privát szférában december 31-ig  Országos Fogyatékosügyi Program  4. célterület: A fogyatékos személyeknek a társadalom életében való aktív részvételének elősegítése  4.2. Egyenlő esélyű hozzáférés  Középtávú Intézkedési Terv  Pl.: turisztikai szolgáltatások, internetes felületek akadálymentesítése

39 A kormányzat szerepe  Állandó, folyamatosan ellátandó feladatok  Lakások akadálymentesítésének támogatása  Jelnyelvi tolmácsszolgáltatás működtetése  Segítőkutya-kiképzés  Akadálymentes kommunikáció  stb.  Eseti fejlesztések  Két irány:  Kifejezetten akadálymentesítési vagy EEH tárgyú projektek  Az EEH horizontális szemléletű beültetése valamennyi projektbe

40 Az EU-források felhasználása 4 tervezési szint: Új Magyarország Fejlesztési Terv Akciótervek Operatív programok (országos és regionális) Intézkedések

41 EEH-projektek  TIOP > A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése a kormányzati és állami szférában:  bíróságok, ügyészségek, rendőrség, országos hatáskörű szervek, stb.  TÁMOP > Az egyenlő esélyű hozzáférés szakmai hátterének kialakítása:  25 akkreditált (!) képzés 4 témakörben:  Egyetemes és akadálymentes tervezés  Egyenlő esélyű hozzáférés  Jelnyelvi képzések és továbbképzések  Speciális képzési programok  ROP-os programok > önkormányzati közszolgáltatások akadálymentesítése minden régióban

42 A horizontális szemlélet  Az  esélyegyenlőség,  a fogyatékosságügy,  az akadálymentesítés és  az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése nem (csak) ágazati kérdés!  A tervezés és a szabályozás minden ágában és minden szintjén figyelembe kell(ene) venni. Kormányzati koordináció

43 Jelnyelv

44 A jelnyelvi tolmácsszolgáltatás  A jelnyelvet használó hallássérült emberek számára ez jelenti az egyenlő esélyű hozzáférést.  Magyarországon óta szervezett formában működik  100%-os állami finanszírozással,  kezdetben regionális szintű volt, 7 szolgálattal  ma már megyei szintű, összesen 23 szolgálattal  2007-től a siketvak embereket is ellátja

45 Hatályos jogszabályi háttér  Hallássérült ügyfél esetén kötelező jelnyelvi tolmácsot alkalmazni  büntetőeljárás,  polgári peres eljárás,  közigazgatási hatósági eljárás,  szabálysértési eljárás,  közjegyző előtti eljárás során.  Jogilag nem szabályozott  A tolmácsszolgáltatásra való jogosultság  A szolgálatok működésének személyi és tárgyi feltételei  A hálózat finanszírozási rendszere (Ez ma mind pályázati úton valósul meg, évről évre.)

46 Szabályozási terveink  Törvényi szintű szabályozás:  A jelnyelv önálló nyelvként történő elismeréséről;  A jelnyelvi tolmácsszolgáltatásra való jogosultságról;  A siket identitás és kultúra megőrzésének, ápolásának, átadásának jogáról;  Arról, hogy a tolmácsszolgáltatás működtetése az állam kötelezettsége.  Rendeleti szintű szabályozás  A finanszírozási rendszerről,  A szolgálatok működésének szakmai feltételeiről,  A jelnyelvi tolmácsokkal szemben támasztott követelményekről

47 Jelnyelv és oktatás  Három fő fejlesztési irány:  Jelnyelvi tolmácsok képzése  A jelnyelv (mint önálló nyelv) oktatása  A jelnyelven történő (ún. bilingvális) oktatás

48 Tolmácsképzés  óta csak OKJ-s „jelnyelvi tolmács” képesítésű tolmácsok láthatják el a feladatot  Két rész-szakképesítés:  Relé-tolmács (magas nyelvi kompetenciával bíró hallássérült tolmácsol alacsony nyelvi kompetenciájú hallássérült személy részére)  Társalgási jelnyelvi tolmács  Kezdetben 360 órás tanfolyam volt  Ma már 1200 órás, 5 féléves képzés (pillanatnyilag csak a Bárczin zajlik)

49 A jelnyelv oktatása  Rendkívül fontos  leendő jelnyelvi tolmácsoknak,  siket gyermekek szüleinek, vagy  más érdeklődő hallóknak,  gyógypedagógusoknak, és  maguknak a hallássérülteknek is!  Több helyen is zajlik, de nincs egységes  tematika,  tananyag,  vizsgáztatási rendszer, és  nincs államilag elismert oklevél.

50 A jelnyelven történő oktatás  Alapvetően az általános iskolát érinti.  Ma Magyarországon kizárólag ún. auditív-verbális (szájról olvasáson alapuló) rendszerben tanulhatnak a hallássérült diákok.  (Ennek egyik oka, hogy a gyógypedagógiai képzésnek nem része a jelnyelv oktatása)  Az oktatás így rendkívül lassú, nehézkes, ezért  a hallássérült gyermekek komoly lemaradást halmoznak föl, és így  minimális arányban jutnak be a felsőoktatásba.

51 A TÁMOP  Rendkívül jelentős jelnyelvi fejlesztéseket tartalmaz  Kidolgozza  a jelnyelv (mint „idegen nyelv”) 5 szintű nyelvi tananyagát  A jelnyelv oktatásának módszertanát  A bilingvális oktatáshoz kapcsolódó képzéseket  Előkészíti a felsőfokú, BA szintű jelnyelvi tolmácsképzést

52 Szabályozási elképzelések  A TÁMOP eredményeire támaszkodnak  Egységes végzettséghez és feltételekhez kívánjuk kötni  A jelnyelv oktatását,  és a vizsgáztatást,  a jelnyelvi tolmácsolást (A Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékének létrehozásával)  Lehetővé kívánjuk tenni a bilingvális – jelnyelven történő - oktatást a hallássérült diákokat ellátó általános iskolákban

53 Foglalkoztatás

54 Az Európai Unió Foglalkoztatási Stratégiája (1997)  Amszterdami szerződés, VI/a. számozással új fejezet, Foglalkoztatás címmel  Európai Tanács november 20–21-én Luxemburgban megtartott foglalkoztatási csúcsértekezlete  Négy cselekvési irányt (pillért) jelöltek ki: 1. a foglalkoztathatóság javítását, 2. vállalkozásbarát környezet megteremtését, 3. a vállalkozások és alkalmazottaik alkalmazkodóképességének a fejlesztését 4. a nők és férfiak esélyegyenlőségi politikájának a megerősítését.  Felülvizsgálat:  Lisszaboni csúcs (2000)  Stockholm (2001)  Barcelona (2002)  Brüsszel (2003)  Brüsszel (2005) COM24

55 Foglalkoztatási irányvonalak az EU-ban 1. Aktív és preventív intézkedések a munkanélküliek és az inaktívak számára 2. Munkahelyteremtés és vállalkozások ösztönzése 3. Felkészülés a változásokra, az alkalmazkodóképesség és a munkaerőpiaci mobilitás elősegítése 4. A humán tőke fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás támogatása 5. A munkaerő-kínálat növelése és az aktív öregedés elősegítése 6. Nők és férfiak egyenlősége 7. A munkaerőpiaci integráció elősegítése és küzdelem a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő emberek diszkriminációja ellen 8. Ösztönzés a munkavállalásra (a munka kifizetődővé és vonzóvá tétele) 9. A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett munkává 10. Regionális munkaerőpiaci különbségek csökkentése

56 A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló Európai Tanácsi 2000/78/EK irányelv (2000)  Az Irányelv célja – többek között – a fogyatékosságon alapuló foglalkoztatás és munkavégzés során alkalmazott hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem általános kereteinek a meghatározása, tekintettel az egyenlő bánásmód elvére.  Definiálja a közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetés fogalmát.  Az irányelvet az alábbi területeken kell alkalmazni: munkavállaláshoz, önálló vállalkozáshoz, foglalkoztatáshoz jutás feltételei, pályaválasztási tanácsadás, szakképzés, szakmai továbbképzés és átképzés, alkalmazási és munkakörülmények, a munkavállalók és a munkaadók szervezeteiben való tagság vagy részvétel.  Leírja a fogyatékos személyek igényeihez való észszerű alkalmazkodás kritériumait, a pozitív és különleges intézkedések szükségességét és a minimumkövetelményeket.  Rendelkezik a jogvédelemről, a bizonyítási teher megfordításáról, a tájékoztatási kötelezettségről és a szociális párbeszéd szükségességéről.

57 2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményről 1. A részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek munkavállaláshoz fűződő, mindenkit megillető jogát: szabadon választott munka, nyílt, inkluzív és a fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhető munkaerőpiacon történő munkavállalás, ezért (a) megtiltanak mindennemű megkülönböztetést; (b) a fogyatékossággal élő személyek méltányos és kedvező munkafeltételekhez való jogát másokkal egyenlő alapon védik; (c) biztosítják, hogy a mindenkit megillető módon gyakorolhassák munkaügyi és szakszervezeti jogaikat; (d) biztosítják, hogy bekapcsolódhassanak az elhelyezkedést segítő általános technikai programokba; (e) előmozdítják elhelyezkedési és előrelépési lehetőségeit, valamint segítséget nyújtanak a munkahely felkutatása, annak megszerzése, megtartása, és a foglalkoztatásba történő visszatérés során; (f) támogatják az ön-foglalkoztatás, a vállalkozás, a szövetkezetek fejlesztésének lehetőségeit és az egyéni vállalkozások indítását; (g) fogyatékossággal élő személyeket foglalkoztatnak a közszférában; (h) elősegítik a fogyatékossággal élő személyek magánszektorban történő alkalmazását; (i) biztosítják, hogy a munkáltatók gondoskodjanak az ésszerű alkalmazkodásról; (j) gondoskodnak a fogyatékossággal élő személyek számára munkatapasztalat szerzéséről a nyílt munkaerőpiacon; (k) gondoskodnak a fogyatékossággal élő személyek szakmai és foglalkozási rehabilitációjáról, munkában tartási és munkába visszavezetési programjairól.

58 Kik lehetnek a fogyatékos munkavállalók? Fogyatékossági támogatás ~ p Fogyatékos emberek száma ~ p Egészségkárosodott emberek száma ~ p Rokkant-nyugdíjasok száma ~ p Megváltozott munkaképességű munkavállalók száma

59 A foglalkozási rehabilitációs ágazat irányítási rendszere S ZOCIÁLIS ÉS M UNKAÜGYI M INISZTÉRIUM Foglalkoztatá si és Szociális Hivatal KM- RMK NYD- RMK DD- RMK DA- RMK ÉM- RMK KD- RMK ÉA- RMK FOGLALKOZTA- TÁSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI SZAKÁLLAMTIT- KÁR Foglalkoztatási Főosztály SZOCIÁLPOLITI- KAI SZAKÁLLAMTIT- KÁR Szociális és Családi Szolgáltatások Főosztálya Rehabilitációs Programiroda ESÉLYEGYENLŐ- SÉGI SZAKÁLLAMTIT- KÁR Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztály

60 Rehabilitációs Programok 2008-ban elindított fejlesztések 1.Nyílt munkaerőpiaci "Munkahelyi Gyakorlat" program támogatása Támogatott Foglalkoztatás©Szolgáltatás értelmi sérült személyeknek és komplex munkaerőpiaci szolgáltatások támogatása "Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességű Munkavállalóknak (4M)" c. program támogatása Komplex rehabilitációval kapcsolatos ellátás-szervezői (mentori) hálózat kialakítása Megváltozott munkaképességű személyek elemi és foglalkozási rehabilitációjának támogatása Foglalkozási rehabilitáció a képzési rehabilitációt követően Megváltozott munkaképességű munkavállalók és munkáltatók foglalkoztatási aktivitásának ösztönzése Súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek szüleinek munkavállalásának elősegítése Munkahelyfeltárás/munkakörelemzés szakmai protokolljának kialakítása, képzési program kidolgozása Rehabilitációs, szociális gazdasági modell-programok támogatása Megváltozott munkaképességű munkavállalók nyílt munkapiaci foglalkoztatását elősegítő tranzit foglalkoztatási modellek támogatása Komplex rehabilitációs minta-intézmények kialakításának támogatása Munkahely-teremtés autista személyeknek

61 A foglalkozási rehabilitáció szabályozása  évi XCII. törvény a fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről (Egyezmény)  évi. LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról (Rjtv.)  évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szoctv.)  évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Flt.)  évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról (Fot.)  321 /2007. (XII. 5. ) Kormányrendelet a komplex rehabilitációról  112/2006. (V. 12.) Kormányrendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról  177/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglakoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról  176/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól  30/2000. (IX. 15.) GM rendelet a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról  6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő- piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról  13/2007. (III. 28.) SZMM rendelet a regionális munkaügyi központok illetékességéről  213/2007. (VIII. 7.) Kormányrendelet az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól  291/2006. (X. 17.) Kormányrendelet az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról

62 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Fogyatékosságügyi politika Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár, SzMM Szociális és Munkaügyi Minisztérium."

Hasonló előadás


Google Hirdetések