Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Polgári jogi alapismeretek: szerződések 1959. évi IV. törvény (polgári törvénykönyv, Ptk.)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Polgári jogi alapismeretek: szerződések 1959. évi IV. törvény (polgári törvénykönyv, Ptk.)"— Előadás másolata:

1 1 Polgári jogi alapismeretek: szerződések évi IV. törvény (polgári törvénykönyv, Ptk.)

2 2 Szerződések és a „hétköznapi ember”… •Hol írjam alá? •Most mi van? •Na, de én nem így gondoltam! •Ez komoly? •Lehet, hogy átvertek? •Hogyan lehettem ilyen…

3 3 A Ptk. szerkezete 1.Bevezető rendelkezések 2.Személyek 3.Tulajdonjog 4.Kötelmi jog ezzel foglalkozunk most! 5.Öröklési jog 6.Záró rendelkezések

4 4 Kötelem és szerződés Kötelmek: •Szerződések •Egyéb, egyoldalú nyilatkozatok pl. a „becsületes” megtalálónak járó díj ígérete •Kártérítési kötelezettség („ aki másnak jogtalanul kárt okoz, köteles azt megtéríteni ”)

5 5 Elveszett Miau névre hallgató cicám. A becsületes megtaláló jutalma 10 ezer Ft! Telefon: … Ez kötelem!

6 6 A kötelmi jogviszony (pozitív tartalmú és relatív szerkezetű) •Tárgya: valamely vagyoni értékű szolgáltatás ( tartalma: pozitív ), amit: •Szereplői: –…az egyik fél (jogosult) követelhet, –…a másik fél (kötelezett) köteles teljesíteni relatív szerkezetű jogviszony csak a szerződésben szereplőket érinti ide vele!

7 7 Tehát a szerződés vonásai is: •Relatív szerkezet •Pozitív tartalom •Ezeken felül még: állami kikényszeríthetőség bíróságon az elévülési időn belül

8 8 A szerződés elévülési ideje •Speciális, ha –jogszabály adott esetre ilyet meghatároz –a felek az általánostól rövidebb időben állapodnak meg •Egyébként a polgári jogban általános elévülési idő: 5 év Ha letelik: a követelés változatlanul jogos, de nem kikényszeríthető!

9 9 A szerződés fogalma

10 10 A szerződés fogalma Felek (legalább 2) között létrejövő •jogi hatás előidézésére irányuló •kölcsönösen egybehangzó •megengedett akaratnyilatkozat

11 11 Szerződés… 1 Felek között létrejövő… •Két ember nem köthet szerződést olyan tartalommal, hogy egy harmadiknak mit kell tennie! •Legalább 2 fél kell hozzá •(Egyébként lehet mindkettő egyszerre jogosult és kötelezett: pl. adásvétel)

12 12 Szerződés… 2 Jogi hatás előidézésére irányuló… •hiszen ha létrejött, kikényszeríthető! Kölcsönösen egybehangzó… •ha lényeges elemekben nem egyeztek meg: létre sem jött a szerződés! Megengedett… •ha tartalma jog által nem tiltott vagy korlátozott

13 13 A szerződés formája

14 14 A szerződés formája (Hétköznapi félreértés: „a szerződés csak írásban köthető”) Valójában: •szóban •ráutaló magatartással •írásban

15 15 Szóban kötött szerződés •Ha a feltételeknek (lásd később) megfelel: érvényes, létrejött! •Hátránya, hogy utólag nehéz bizonyítani •Ezért célszerű elkerülni!

16 16 Szerződés ráutaló magatartással Egyértelműen felismerhető kell, hogy legyen a másik fél számára is pl. bevásárlókosárba tett árúval közelítem meg a pénztárt az önkiszolgáló boltban KASSZA

17 17 Szerződés írásbeli nyilatkozattal •Egyes esetekben jogszabály elő is írja. Ilyenkor – ha nem írásban kötik – semmis! •Fajtái: –egyszerű magánokirat –teljes bizonyító erejű (minősített) magánokirat –közokirat

18 18 Egyszerű magánokirat A nyilatkozat írásos (írógéppelírt, print- out vagy vagy más által kézzel írt!) rögzítése és a felek aláírása

19 19 Minősített magánokirat 1 •A fél a maga által teljes egészében kézzel írt nyilatkozatot aláírja vagy •A géppel vagy más által írt nyilatkozatot a fél + 2 tanú aláírja Fél folytatódik

20 20 Minősített magánokirat 2-3 De a 2 tanú nem a nyilatkozat tartalmát tanúsítja, esetleg azt nem is ismeri hanem azt, hogy –a nyilatkozó személy előttük írta alá az okiratot, vagy – azt korábban tette, de az aláírást a magáénak elismerte 2. Közjegyző által hitelesített (nem készített!) okirat (itt is az aláírásokat hitelesíti) 3. Ügyvéd által ellenjegyzett okirat, de ezt az ügyvéd maga készítette, így annak jogi tartalmáért is felel Ma már: elektronikus aláírás (annak szabályaival!) is

21 21 Közokirat •Közjegyző vagy bíróság készíti •Szigorú alakiság betartásával •Ezért ennek a legnagyobb a bizonyító ereje

22 22 A szerződés létrejötte

23 23 A szerződés létrejötte 1 ajánlattétel elfogadó nyilatkozat létrejön

24 24 A szerződés létrejötte 2 ajánlattétel elfogadó nyilatkozat létrejön Ellen- ajánlat

25 25 A szerződés létrejötte tehát •Ajánlat •Ha a másik egyetért: elfogadó nyilatkozat, ha nem: ellenajánlat •Ha megegyeznek (elfogadó nyilatkozat): a szerződés létrejön

26 26 Miben kell „egyetérteni” Csak a lényeges tartalmi elemekben (ha ezekben nincs megegyezés, nem jön létre a szerződés): •A felek személye •A szolgáltatás és ellenszolgáltatás •Egyéb, ami nélkül - bármelyik fél szempontjából – nem köthető szerződés pl. minőség, mennyiség, a teljesítés időpontja, példám: Ft/nap késés esetén

27 27 Ajánlattétel… De érezzük: ez nem lehet érvényes akármeddig! Ajánlattételi kötöttség: amely időtartamon belül az ajánlat érvényes •ki is köthető a szerződésben •ki is zárható •ha egyik sem történt meg, a Ptk. általános szabályai érvényesek

28 28 Ajánlattételi kötöttség: a Ptk. általános szabályai Ptk.: különbséget tesz a „jelenlévők” (fizikailag vagy telefonkapcsolatban) és „távollévők” esete között •Jelenlévők: ha nyomban nem fogadják el, az ajánlattételi kötöttség megszűnik •Távollévők: addig tart, ameddig – rendes körülmények között – az elfogadó nyilatkozat megérkezhet

29 29 Mikor jön létre a szerződés •Jelenlévők között: amikor elfogadták az ajánlatot •Távollévők között: amikor megérkezik az elfogadó nyilatkozat •Ha az késve érkezik meg: –elfogadható, ha a fél továbbra is akarja a szerződést –nem köteles elfogadni, de ekkor azonnal értesítenie kell a másik felet, hogy a szerződés a késés miatt nem jött létre. Ha ezt elmulasztja: a szerződés létrejött!

30 30 Képviselő útján kötött szerződés •Lehetséges, meghatalmazással •Meghatalmazás: a másik (szerződő) félnek szóló egyoldalú nyilatkozat, előírt alakisággal

31 31 A szerződés érvénytelensége

32 32 A szerződés érvénytelensége Megkötéskor lehetnek olyan – jogszabályban meghatározott – okok, amelyek miatt alkalmatlan lesz joghatás előidézésére Ezek: •semmisségi okok •megtámadhatósági okok A fene egye meg!

33 33 Semmisség és megtámadhatóság Semmisség •Társadalmi érdeket sért •A bíróság hivatalból észleli •Nem kell külön eljárás •Bárki hivatkozhat rá, •bármilyen formában, •határidő nélkül Megtámadhatóság •Magánérdeket sért •A bíróság nem észleli hivatalból •Külön eljárás: a másik félhez intézett írásos nyilatkozat, ha nem fogadja el: nyomban bírósághoz kell fordulni •Csak az hivatkozhat rá (támadhatja meg), akinek érdekeit sérti, •csak írásban, •csak 1 éven belül

34 34 Semmisségi okok 1.Tilos szerződés 2.Akarathiány 3.Az akaratnyilvánítás hibája 4.Lehetetlen szerződés hogyan tanuljuk ezt meg logikusan?

35 35 Semmisségi okok: induljunk ki a „szerződés” definíciójából ! 1.Lehetetlen szerződés 2.Akarathiány 3.Az akaratnyilvánítás hibája 4.Tilos szerződés Szerződés: felek között létrejövő, jogi hatás előidézésére irányuló, kölcsönösen egybehangzó, megengedett akaratnyilatkozat előidézhet jogi hatást? kölcsönösen egybehangzó? megengedett? felek között, ha az egyik nem akarja?

36 36 Lehetetlen szerződés •Jogi lehetetlenség pl. közös tulajdon: az egyik tulajdonostárs nem csak a saját ingatlanrészét, hanem – a többi társtulajdonos meghatalmazása nélkül – az egészet eladja. Az utóbbiakra vonatkozó szerződés semmis •Fizikai lehetetlenség –relatív (az adott személy nem teljesítheti) pl. olyan nyelven vállalt tolmácsolás, amin nem beszél –abszolút „lehozom Neked a csillagot az égről”

37 37 Akarathiány •(emlékszünk: szerződés = minden fél ugyanazt akarja…) Esetei: •Cselekvőképtelenség vagy korlátozott cselekvőképesség esetén nem a jogszabály szerint tette a nyilatkozatát •Fizikai kényszer •Játékból/tréfából, vagy oktatási céllal (nem valós akarat) •Színlelt szerződés –nem is akarnak szerződni, de jogszabály kijátszása érdekében úgy tesznek –akarnak, de nem azt a szerződést kötik meg alacsonyabb vételárat írnak – kisebb illeték, ajándékozás helyett látszat- adásvétel. Ilyenkor a leplező szerződés semmis, a leplezett – más feltételekkel – érvényes!

38 38 Az akaratnyilvánítás hibája •Előírt ( pl. jogszabály = ingatlan adásvételére csak írásban !) forma be nem tartásával •Álképviselő útján kötött jogtalanul jár el más személy nevében: –nincs jogosultsága erre –volt, de megszűnt –még van, de ennek határait túllépi de az ilyen csak akkor érvénytelen, ha az, aki helyett tette, utólag nem hagyja jóvá!

39 39 Tilos szerződés •Jogszabályba ütköző, vagy pl. uzsorakamat •a jó erkölccsel ellentétes pl. halálos beteggel aránytalan eltartási szerződés kötése, amivel mások érdekét sérti

40 40 Megtámadhatósági okok 1.Tévedés 2.Megtévesztés 3.Fenyegetés 4.Feltűnő aránytalanság a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között 5.Tisztességtelen általános szerződési feltételek

41 41 Tévedés •Két ok kell hozzá, amelyek együttesen állnak fenn: •A tévedés a szerződés lényeges elemét érinti •A tévedést –a másik fél okozza azt állítja, hogy a kép egy Picasso, vagy –legalábbis fel kell(ett volna) ismernie ráhagyja, hogy ez egy Picasso

42 42 (jogi tévedés) •Fő szabály: „a jog nem ismerete nem mentesít” •Kivétel: ha –jogi szakember, –munkakörében eljárva, –a felek jelenlétében téves tájékoztatást ad jogszabály tartalmáról)

43 43 Megtévesztés •Hasonlít a tévedés „okozásához” (lásd előbb), de annál szándékosabb pl. a képkereskedő ráhamisítja a képre Picasso kézjegyét •(A joggyakorlatban sokszor nem ismerik el ezt a különbséget!)

44 44 Fenyegetés •(Különbség a semmisségi okként tanult fizikai kényszertől: ez pszichikai kényszer!) •Olyan mértékű, hogy –Az egyik fél akaratát befolyásolja, –A másik féltől •származzon, vagy legalábbis •ezt felismerhesse

45 45 Feltűnő aránytalanság a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között •Csak konkrét esetekben dönthető el •Bizonyítani kell –a feltűnő aránytalanságot, s azt, hogy –az illető felet ajándékozási szándék nem vezérli

46 46 Tisztességtelen általános szerződési feltételek Mi az, hogy általános szerződési feltétel : az egyik fél több szerződést akar kötni, s előre meghatároz ilyeneket (tehát a másik fél ebben nem működhetett közre). Pl. közüzemi szolgáltatások esetén gyakori. Tisztességtelen, ha – a jóhiszeműség követelményeit megsértve – egyoldalúan és indokolatlanul a másik fél hátrányára állapít meg jogosultságokat vagy kötelezettségeket

47 47 A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményei 1 •Érvénytelenség: –Semmisség: a szerződés ex lege érvénytelen –Megtámadhatóság: csak ha az arra jogosult sikeresen megtámadja. Ha ezzel a jogával nem él, vagy a bíróság nem neki ad igazat, a szerződés érvényes! •Ha a szerződés érvénytelen: vissza kell állítani az eredeti állapotot (mintha meg sem kötötték volna a szerződést)

48 48 Az érvénytelenség jogkövetkezményei 2 Ha a szerződés érvénytelen: vissza kell állítani az eredeti állapotot… •…de előfordul, hogy nem lehet. Ilyenkor a bíróság a határozathozatalig hatályossá nyilvánítja a szerződést, s az csak ilyen értelmű határozat esetén érvénytelen – ekkor lehetséges károkozás miatt eljárni... •de előfordul, hogy egyszerűbb az érvénytelenségi okot kiküszöbölni pl. szolgáltatás-ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága: a bíróság ezt megszünteti, s így érvényes szerződéssé alakul

49 49 Szerződéses biztosítékok

50 50 Miért szükséges? •A felek szerződéskötéskor biztosítani akarják, hogy a másik el ne álljon a szerződéstől •Ennek jogi eszközei: a szerződéses biztosítékok –megerősítő biztosítékok –érdek-kielégítést biztosító eszközök

51 51 1. Megerősítő biztosítékok Olyan eszközök, amelyek – következményeik miatt - „ráveszik” a szerződőt, hogy kötelességeit teljesítse •foglaló •kötbér

52 52 Foglaló •= a szerződés megkötésekor, ennek jeleként átadott pénz (vagy más dolog). Ugyanis, ha a szerződés meghiúsul –a foglalót adó fél hibájából, a foglaló elvész –a foglalót kapó fél hibájából, akkor a foglaló 2x-ét kell visszaadnia –mindkét fél hibájából, akkor visszajár. •Ha a szerződés létrejött, –a foglaló az árba beszámít –ha nem számítható be, akkor vissza kell adni

53 53 Igen ám, de… •…most azt mondják: a szerződés megkötésekor a szolgáltató (pl. az építési vállalkozó) előleget is szokott kérni! •Honnan tudom, hogy most előleget adok, vagy foglalót?

54 54 Foglaló vagy előleg? •Az átadáskor egyértelműen, írásban ezt tisztázni kell •Lehet írásban és szóban is (de ez utólag kevésbé bizonyítható) •Amennyiben a felek nyilatkozata ezt nem tartalmazza: az átadott pénz előlegnek számít (ennek biztosítéki szerepe nincs: beleszámít az árba, vagy visszajár)

55 55 Mekkora a foglaló? •A feleken múlik, ált % •Ha az egyik fél túlzott mértékű foglalót kötne ki, azt a bíróság mérsékelheti

56 56 Kötbér 1 •Az egyik fél (kötelezett) meghatározott pénzösszeg kifizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha olyan okból, amiért felelős, –nem teljesít –nem a szerződésben írtak szerint teljesít •Főleg gazdálkodó szervezetek szerződései esetén szokásos •Pénzösszeg, amit a szerződés megkötésekor kötnek ki, csak írásban lehet

57 57 Kötbér 2 •Nem kell kifizetni meghiúsult szerződés esetén sem, ha a kötelezett bizonyítja, hogy az adott helyzetben elvárható módon járt el •A kötbér mértéke is a feleken múlik, hacsak azt jogszabály kötelezően elő nem írja pl. fuvarozási szerződés késés esetén: legfeljebb a fuvardíj mértéke

58 58 2. Érdek-kielégítést szolgáló biztosítékok •kezesség •zálog •óvadék

59 59 Kezesség •Kezesi szerződés: egy harmadik fél (kezes) vállalja, hogy kielégíti a jogosult követelését, ha a kötelezett nem teljesít •Voltaképpen: szerződés a jogosult és a kezes között •Csak írásban vállalható (elfogadni bármilyen módszerrel lehet)

60 60 A kezesség két fajtája •Egyszerű kezes élhet a sortartás kifogásával = előbb a kötelezettől hajtsák be, tőle csak akkor, ha ez eredménytelen •Készfizető kezes: a kötelezett „egy sorban áll”, nem teljesítés esetén rögtön hozzá fordulhatnak Ilyen a Ptk. szerint: –ha a felek így állapodnak meg –ha bank vállalja a kezességet –ha kár megtérítéséért vállalják

61 61 Zálog •Zálogtárgy kerül meghatározásra. A jogosult ebből pénzben meghatározható követelésének teljesítésére (esetleges más követeléseket megelőzően) kielégítést kaphat, de csak bírósági végrehajtással •Fajtái: –kézizálog (a jogosult birtokában tarthatja) –jelzálog

62 62 Mi lehet zálogtárgy •Minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés •Csak írásos szerződéssel, és –kézizálog esetén azt át kell adni –jelzálog esetén •ingatlannál be kell jegyeztetni az ingatlan- nyilvántartásba, de a kötelezett birtokában marad, azt rendeltetésszerűen használhatja •ingó vagyontárgy esetén és vagyont terhelő jelzálognál a szerződést közokiratba kell foglalni, s a zálogjogot be kell jegyeztetni a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásába

63 63 Óvadék •Ha biztosítékként óvadékot nyújtanak, a jogosult a szerződés nem teljesítése esetén követelését abból közvetlenül kielégítheti, bírósági tárgyalás nélkül is •Hasonló a záloghoz, de az óvadék csak pénz (takarékbetét, értékpapír) lehet

64 64 Szerződésszegés

65 65 Szerződésszegés A Ptk. szerint sajátságos jogkövetkezményekkel jár! A szerződésszegés esetei: 1.a kötelezett késedelme 2.a jogosult késedelme 3.a hibás teljesítés 4.a lehetetlenülés 5.a teljesítés jogos ok nélküli megtagadása

66 66 1. A kötelezett késedelme = A kötelezett nem szolgáltat •időben, ha teljesítési idő kétségtelenül megállapítható esküvői torta •vagy ha a jogosult felszólítja Ha a kötelezett késik: –a jogosult •fenntarthatja követelését •ha ez nem érdeke, elállhat a szerződéstől –a kötelezett késedelmi kamatot fizet

67 67 A kötelezett késedelméből eredő kár A kötelezettnek •meg kell térítenie •kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogyan az az adott esetben elvárható •egyébként minden kárért felel, kivéve azokat, amik a késedelem nélkül is bekövetkeztek volna

68 68 2. A jogosult késedelme 1 = a jogosult •nem fogadja el a szerződésszerűen felajánlott teljesítést •nem teszi meg a teljesítéshez részéről szükséges intézkedéseket •nem állít ki nyugtát •nem adja vissza az értékpapírt (ha pl. ilyen volt óvadékként kikötve)

69 69 A jogosult késedelme 2 •Ha a kötelezett ezért nem tudta a szerződést teljesíteni (pl. adott tárgyat átadni), a jogosultnak meg kell téríteni az őrzésből eredő költségeket •Ha a dolog pl. megsemmisül: „mintha már a jogosult birtokában lett volna” •Ha késedelmi kár keletkezett, azt meg kell térítenie

70 70 3. Hibás teljesítés •A szolgáltatás tárgya feleljen meg a szerződésben (vagy jogszabályban) előírt tulajdonságoknak ( kellékszavatosság ) •Hibás teljesítés esetén a jogosult kellékszavatossági jogai: –kijavítás –árleszállítás –csere –elállás

71 71 A kellékszavatossági jogok érvényesítése •6 hónapos elévülési idő vagy •a dolog saját szavatossági ideje, ha ez rövidebb •ha a hiba nem volt felismerhető: 1 év, tartós fogyasztási cikk esetén 3 év

72 72 4. Lehetetlenülés •A szerződés megkötése után ilyen körülmény keletkezik (pl. a dolog megsemmisül) •az (a kötelezett vagy a jogosult) követelhet kártérítést, aki nem felelős

73 73 5. A teljesítés jogos ok nélküli megtagadása Ha a kötelezett ezt teszi, a jogosult választhat a •kötelezett késedelme vagy •a lehetetlenülés következményei közül

74 74 A szerződés teljesítése

75 75 A szerződés teljesítése… …voltaképpen a szerződés szabályos megszűnési módja •A kötelezettnek úgy kell eljárnia, ahogy ez az adott esetben elvárható •A jogosultnak pedig segítenie kell ebben •Bizonyos fontos teljesítési szempontokról a Ptk. intézkedik (ha a felek eltérően nem állapodtak meg)

76 76 A teljesítés fontos szempontjai A teljesítés •helye •ideje •a minőség •a pénztartozás

77 77 A teljesítés helye Ez a kötelezett lakóhelye (székhelye), hacsak jogszabály másképp nem rendelkezik vagy a szolgáltatásból más nem következik

78 78 A teljesítés ideje •Ha határidőben állapodtak meg = a szerződéskötés napja nem számít bele, ha utolsó napja munkaszüneti nap: a következő munkanapon jár le •Ha nem állapodtak meg benne, a jogosult bármikor kérheti •Ha felek egyidejű teljesítésre kötelezettek: egyik sem köteles a másik nélkül •Ha nem, az először teljesítő ezt bizonyos esetekben megtagadhatja - pl. a másik fél vagyonában olyan változás áll be, ami a viszontszolgáltatást kétségessé teszi

79 79 A pénztartozás •A jogosult köteles elfogadni a határnap előtti teljesítést •Ha a főtartozáson kívül költséget és kamatot is kell fizetni, s erre a kötelezettnek nincs elég pénze, a kielégítés sorrendje: –költség –kamat –főtartozás

80 80 A szerződés érdek-kielégítés nélküli megszűnése

81 81 Ez mit jelent: = nem történt teljesítés, de a szerződés mégis megszűnik: •közös megegyezéssel: –felbontás vagy –megszüntetés •bármelyik fél egyoldalú nyilatkozata: –elállás vagy –felmondás •konfúzió •haláleset •lehetetlenülés

82 82 Felbontás, megszüntetés Közös megegyezéssel •Felbontás: a szerződés időpontjára visszamenőleges hatállyal (az eredeti állapot visszaállítása) •Megszűntetés: csak a jövőre nézve (az addig nyújtott szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár, de a továbbiakban a felek nem tartoznak egymásnak)

83 83 Elállás, felbontás Bármely fél egyoldalú nyilatkozata •Elállás: a szerződés időpontjára visszamenőleges hatállyal (az eredeti állapot visszaállítása) – a szerződésben bánatpénz kiköthető elállás esetére •Felmondás: csak a jövőre nézve (az addig nyújtott szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár, de a továbbiakban a felek nem tartoznak egymásnak)

84 84 Konfúzió = a szerződés két jogalanya ugyanaz lesz (a jogosult azonos lesz a kötelezettel) pl. gyermek tartozik az apjának, az meghal, s a gyermek az örökös •Ekkor a szerződés megszűnik

85 85 Haláleset •Csak akkor szüntet meg szerződést, ha az kifejezetten a felek személyéhez kötött ( egyébként mind a jogosultság, mind a kötelezettség a jogutódra száll ) •Kötelezett halála: pl. festőművésztől rendelt kép – a fia az örökös, de nem tud festeni •Jogosult halála: pl. eltartási szerződés de az eltartó előbb hal meg

86 86 Lehetetlenülés = amikor a szerződés lehetetlenné válását harmadik személy okozta •De amelyik fél erről tudomást szerez, annak haladéktalanul értesítenie kell a másik felet •egyébként kártérítési kötelezettsége támadhat

87 87 Néhány tipikus szerződés speciális szabályai

88 88 Adásvételi szerződés Mit jelent: •Eladó: köteles egy dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni (s azt átadni) –viseli az átadással (ingatlan esetén az ingatlan- nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével) kapcsolatos költségeket –köteles a vevőt a dologgal kapcsolatos minden lényeges adatról tájékoztatni •Vevő: köteles a vételárat kifizetni, s a dolgot átvenni –viseli a szerződéskötési költségeket –a tulajdon-átruházási illetéket –az átvétel és tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségeit

89 89 Szállítási szerződés Ez: halasztott adásvétel •Szállító köteles: a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött – későbbi – időpontban a megrendelőnek átadni –legalább 3 nappal előbb értesítenie kell a megrendelőt a teljesítés idejéről •Megrendelő köteles azt átvenni és árát megfizetni –ha minőségvizsgálatra kerül sor: helyszín a megrendelő telephelye –ha a megrendelő hibát fedez fel: köteles a szállítót – szavatossági igényének megjelölésével – haladéktalanul értesíteni

90 90 Vállalkozási szerződés •Vállalkozó egy szolgáltatással vagy dologgal kapcsolatos valamely eredmény elérésére (tervezés-elkészítés-feldolgozás-átalakítás- javítás stb.) köteles –azaz: munkával elérhető eredmény –a munkát saját költségén végzi –alvállalkozót is igénybe vehet, ha ezt a szerződés nem zárta ki •Megrendelő a szolgáltatás átvételére és díjának a teljesítéskor történő megfizetésére –utasításokat adhat a vállalkozónak, de nem szólhat bele a munka szervezésébe

91 91 Kutatási szerződés A vállalkozói szerződés speciális formája •Vállalkozó kutatómunka elvégzésére •Megrendelő díj fizetésére köteles •Megállapodhatnak abban, hogy eredménytelen kutatás esetén is jár a díj •Csak írásban! (Egyébként érvénytelen)

92 92 Megbízási szerződés •Megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni, megfelelő gondossággal, de nem kell feltétlenül eredményt produkálni, mint a vállalkozói szerződés esetén •Személyesen kell eljárnia, másik felet csak akkor vehet igénybe, ha ehhez a megbízó hozzájárult •Díjazás jár érte (ingyenesen is vállalható), ez a megszűnéskor jár. A felmerült költségek a megbízót terhelik, s megbízott ezek megelőlegezésére sem kötelezett

93 93 Fuvarozás •Alanyai: feladó, fuvarozó, címzett •Fuvarozó: díj ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és ott a címzettnek kiszolgáltatni •Fuvarlevél: a szerződés bizonyítéka (jogszabály kötelezővé teheti ) •Feladó: köteles a küldeményt megfelelően csomagolni. (Ha felismerhető, hogy a csomagolás nem felel meg, a fuvarozó csak a másik két fél írásbeli kívánságára és csak akkor továbbíthatja, ha mások épségét, vagyonát nem veszélyezteti) •A fuvarozó követi a feladó utasításait. Ha az veszélyezteti a fuvarozást (figyelemfelhívás után) ez a feladó kockázata és költsége •A fuvarozóval szembeni igények elévülése: 1 év

94 94 Bizomány •Bizományos: szerződés alapján, díjazás ellenében köteles a megbízó javára saját nevében szerződést (pl. adásvételi) kötni. •Megbízó: meghatározza a limit árat (legalacsonyabb, amin eladhat; legmagasabb, amin vehet). Ha ettől bizományos indokolatlanul eltér, viseli a különbözetet •Bizományosi díj csak akkor jár, ha az adásvétel létrejött

95 95 Polgári jogi alapismeretek: a polgári jogi felelősség évi IV. törvény (polgári törvénykönyv, Ptk.) a szerződésekkel kapcsolatos kérdés:

96 96 Jogi felelősség

97 97 Jogi felelősség 1 •=azok az elvárások, amiket a társadalom megkövetel a tagjaitól •Közvetíti a jogi norma Felelősség: •eredményfelelősség (alapja az eredmény bekövetkezése, akár vétkes, akár vétlen magatartás által) •méltányosság: jogellenes károkozás, a felelősség nem állapítható meg, de kártérítésről kivételesen szó lehet, ha a vagyoni viszonyok ezt lehetővé teszik hepatitis C fertőzés vérrel

98 98 Jogi felelősség 2 Szubjektív jogi felelősség 4 kritérium (hogy ne lehessen „mentesülés”): •jogellenes magatartás •okozatiság (az ok-okozat összefüggés megállapítható legyen) •tiltott eredmény •felróhatóság

99 99 Jogi felelősség 3 Objektív (fokozott) jogi felelősség A fokozott veszéllyel járó tevékenységek esetén gépkocsivezetés, szerződés valaminek az őrzésére Mentesülés csak akkor, ha a kár a károsultnak felróható magatartás, vagy elháríthatatlan (a fokozott veszéllyel járó tevékenységen kívül eső) tényező miatt

100 100 Polgári jogi felelősség •Általános (rendes) polgári jogi felelősség •Speciális felelősségi alakzatok –„veszélyes üzem” –alkalmazott károkozása –megbízott károkozása –termékfelelősség

101 101 Általános (rendes) polgári jogi felelősség

102 102 A felelősségre vonás feltételei Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni” Aki •„Aki”: csak az vonható felelősségre, aki vétőképes = látja és felismeri magatartásának lehetséges következményeit (ha vétőképtelen: gondozója felel!) – állat sem vonható felelősségre! Másnak •„Másnak”: ha saját magunknak okozzuk: irreleváns! Jogellenesen •„Jogellenesen”: valamilyen jogszabályba ütközzön (hacsak kizáró okok nem állnak fenn) Kárt •„Kárt”: akár vagyoni, akár nem vagyoni Okoz •”Okoz”: ha egyértelmű az ok-okozati összefüggés Mentesül: •ha bármelyik nem áll fenn •ha bizonyítja, hogy a szokásos módon járt el •Ha nem mentesül: a magatartás felróható = kártérítés

103 103 A jogellenességet kizáró okok •Jogos védelem •Szükséghelyzet •A károsult beleegyezése •Jogszabály zárja ki az első kettőt részletezzük

104 104 Jogos védelem Saját testi épséget fenyegető jogtalan támadás vagy ilyen közvetlen fenyegetés elhárítása történik, az okozott kárt nem kell megtéríteni, ha a védekező elhárítással a szükséges mértéket nem léptük túl oktalanul

105 105 Szükséghelyzet •Más testi épségét, vagyonát fenyegető, más módon el nem hárítható veszély esetén a tulajdonos köteles tűrni, hogy vagyonát a szükséges mértékben igénybe vegyék De •kártalanítás kérhető a szükséghelyzetben lévő személytől, ha a kár a szükséges mértéket nem haladja meg •kártérítés kérhető, ha meghaladja

106 106 Speciális felelősségi alakzatok

107 107 Fokozott veszéllyel járó tevékenység („veszélyes üzem”) 1 •gépi meghajtású közlekedési eszközök •lőfegyver/robbanó/mérgező anyag gyártása, használata, tartása; a gyógyszergyártás is •mérgek tartása •környezeti károk •vadállat tartása

108 108 Fokozott veszéllyel járó tevékenység („veszélyes üzem”) 2 •Az így okozott károkért a veszélyes üzem üzembentartója felel (Gyógyszertárak!) •Csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt külső, elháríthatatlan ok okozta •A speciális elévülési idő 3 év

109 109 Alkalmazott károkozása = ha az alkalmazott •munkaviszonyával összefüggésben •harmadik személynek kárt okoz Felelős: a munkáltató! Ő téríti meg a a harmadik személy kárát, míg közte és az alkalmazott között a munkajogi szabályok az irányadóak (lásd később) (Gyógyszertárak!)

110 110 Megbízott károkozása •A megbízott a megbízóval egyetemlegesen felel! •Egyetemlegesség: a károsult bármelyiküktől kérheti a teljes kár megfizetését – ők egymás között fogják ezt rendezni. •A megbízó mentesül, ha bizonyítja: a megbízott kiválasztásában, utasításokkal való ellátásában, felügyeletében őt mulasztás nem terheli •Ha mind a megbízott, mind a megbízó gazdasági szervezet, és állandó a megbízás, a bíróság alkalmazotti viszonynak is tekintheti (lásd előbb)

111 111 Termékfelelősség = Kereskedelmi forgalomban vásárolt termék hibája miatt keletkezett kár •A vevő nem csak az eladótól, hanem a gyártótól is kérheti kára megtérítését. (Ha a gyártó nem állapítható meg, a forgalmazó minősül annak) •Ha a fogyasztó nem rendeltetésszerűen használta: kármegosztásra kerülhet sor (Gyógyszerek esetében másképp van, lásd a következő szemesztert!)

112 112 A kártérítés

113 113 Kár •Vagyoni pénzben kifejezhető, a károsult vagyoni helyzetében bekövetkező (mindenfajta) hátrány –az okozott kár –a károkozás következtében elmaradt haszon –a károsultnál jelentkező költségek •Vagyoni pénzben nem fejezhető ki, a személyében bekövetkező hátrány, amit bíróság mégis megpróbál megfizettetni (erkölcsi sérelemként társadalmi megvetés, maradandó testi sérülés)

114 114 A károsult kötelezettségei károkozás esetén •kármegelőzés •kárelhárítás •kárenyhítés Ha ezeknek nem tesz eleget: •kármegosztás a károkozó és a károsult között pl. minőségi hibás gyógyszer bomlásterméke által okozott mellékhatás, de a károsult nem megfelelően szedte a szert

115 115 Kártérítés (=a kárt okozó kötelessége) •Aki kárért felelősséggel tartozik, annak vissza kell állítania az eredeti állapotot •Ha ez nem lehetséges, vagy a tulajdonos – alapos okból – nem kívánja, akkor meg kell a kárt téríteni

116 116 A kártérítés mértéke Az az összeg, ami a károsultnál •vagyoni •plusz nem-vagyoni kárként jelentkezett •Általában pénzben kell megtéríteni (hacsak valami ezt másképp nem indokolja)

117 117 A kártérítés megtérítése 1 •egy összegben vasgy •járadék formájában akkor, ha a kártérítés a károsult – vagy eltartott hozzátartozója – tartásának kiegészítésére szolgál Baleset esetén járadék csak akkor, ha a baleset utáni jövedelem kisebb, mint az az előtti

118 118 A kártérítés megtérítése 2 Baleseti halál esetén a meghalt személy által eltartottak tartást pótló járadékot igényelhetnek = akkora összeg, ami biztosítja a baleset előtti életszínvonalukat)

119 119 A kártérítés megtérítése 3 Ha a kár mértéke nem számítható ki pontosan, akkor a bíróság általános kártérítést ítél meg = „várhatóan kielégíti” a károsult igényét. Ha egy összegű, utólag nem reklamálható, ha járadék, a károkozó utólag kérheti a csökkentést vagy a fizetés idő módosítását

120 120 A kártérítés megtérítése 4 A kártérítés mikor esedékes: a károkozás után azonnal! (Ettől a pillanattól késedelmi kamat is jár!) Elévülés: ha szándékosan vagy bűncselekménnyel okozták: 5 évnél rövidebb idő alatt nem évülhet el. (Bűncselekmény esetén addig, amíg annak büntethetősége nem évül el!)

121 121 …s mi lesz vizsgatételben erről?

122 122 Kötelem és szerződés •Kötelem és szerződés –Mi lehet kötelem? (3) –a kötelmi jogviszony tárgya és szerkezete •Szerződés •vonásai és fogalma (definíciója) •formái (hogyan köthető, 3) •az „okiratok” fajtái (3, az egyik még 3 féle)

123 123 A szerződés létrejötte és érvénytelensége •A szerződés létrejötte –lépései (3) –miben kell egyetérteni? –mi az ajánlattételi kötöttség, s ennek esetei •A szerződés érvénytelensége –Semmisség és megtámadhatóság –A 4 semmisségi ok (és aleseteik) –Az 5 megtámadhatósági ok és aleseteik –A szerződés elévülési ideje, ez mit jelent

124 124 Szerződéses biztosítékok, a szerződés teljesítése, szegése és érdek-kielégülés nélküli megszűnése •Szerződéses biztosítékok –Miért szükséges? –A megerősítő biztosítékok (2), különbség az előlegtől –Érdek-kielégülést szolgáló biztosítékok (3) •A szerződés teljesítése –Mit jelent ez? –Fontos szempontjai (5) •Szerződésszegés –5 esete •A szerződés érdek-kielégülés nélküli megszűnése –Mit jelent ez? –Esetei (5)

125 125 A polgári jogi felelősség •A polgári jogi felelősség –2 fajtája •Általános polgári jogi felelősség –definíció (5 szempont) –mentesség (3) •Speciális felelősségi alakzatok (4) •Kártérítés –Mi a kár –kártérítés és kártalanítás A károsult kötelességei (39 –Ki köteles kártérítésre –ennek mértéke –megtérítésének módja (2) –esedékessége és elévülése


Letölteni ppt "1 Polgári jogi alapismeretek: szerződések 1959. évi IV. törvény (polgári törvénykönyv, Ptk.)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések