Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tervfázisok és munkarészei és tartalmi követelményei.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tervfázisok és munkarészei és tartalmi követelményei."— Előadás másolata:

1 Tervfázisok és munkarészei és tartalmi követelményei

2 Tervfázisok • Tanulmányterv • Diszpozíciós terv • Engedélyezési terv • Ajánlati terv • Építési terv • Megvalósulási terv

3 Tanulmányterv Cél: – feltárja és ismerteti az aktuális terület vízgazdálkodási és vízrendezési helyzetét – lehetőségeket vázol fel az útépítési feladathoz tartozó és kapcsolódó vízépítési és vízgazdálkodási feladatok megoldására Tervnek tartalmaznia kell: – terület feltárásakor felmerült egyeztetések jegyzőkönyveit, – emlékeztetőit, – az aktuális terület felszíni vízrajzát és az általános, felszínalatti vízmozgás – talajvízmozgás – rajzát, – vízi élőhelyek, egyéb a vízgazdálkodás vagy környezetvédelem szempontjából érzékeny területeket – felszíni vízfolyásokról, szükség szerint a vízfolyásokon meglévő keresztezési műtárgyakról

4 Diszpozíciós terv Cél: – Itt kell tisztázni, felvázolni, bemutatni milyen biztonsági megfontolás és modell alapján készüljenek a vízműtani számítások, építmények, berendezések. – A tervezőnek az építtetővel és a vízügyi hatóságokkal is egyeztetni kell a koncepciót a szükséges igazoló számítások módszerét. – A tanulmánytervi vázlatok után minél konkrétabb leírást ad a következő tervfázis készítőjének, ahol már a részletek kidolgozása nem pedig a koncepció megfogalmazása a feladat. – Ezt a tervet a megbízónak kell elkészíttetnie és jóváhagynia.

5 Engedélyezési terv • Az útépítési engedélyezési terv során vízépítési fejezet készítése szükséges. • mely esetenként – munka nagyságától függően – önálló munkarész is lehet. • Az útépítési engedélyezési tervnek konkrét víztelenítési, vízrendezési és vízgazdálkodási megoldásokat kell tartalmazni minőségügyi fejezettel. • Fontos, hogy ez a terv még nem alkalmas a vízjogi létesítési engedély megkérésére, de - beruházói igény esetén – ez alapján az elvi vízjogi engedély már megkérhető. ( Ez az engedélytípus vízi létesítmények építésére még nem jogosít, de – változatlan műszaki tartalom esetén – köti a vízügyi hatóságot a vízjogi létesítési engedély kiadására)

6 Ajánlati terv • Az ajánlati terv az építési terv egyszerűsített formája, amely a kivitelezés versenyeztetését szolgálja. • Ennek megfelelően vízépítési szempontból is ismerteti a szükséges műszaki megoldásokat, előírásokat, valamint minőségi követelményeket az anyagokra, szerkezetekre vonatkozóan és tender jellegű mennyiség kimutatást is tartalmaz. • E terv alapján az elvi vízjogi engedély megkérhető az illetékes Vízügyi Hatóságtól. • Célszerű a kész építési terv alapján elkészíteni.

7 Építési terv/létesítési engedélyes terv • Az útépítési engedélyek alapján készített, az építmény megvalósulását szolgáló tervfázis, amely vízépítési vonatkozásban a vízjogi létesítési engedély beszerzését szolgálja, melyet kérelemre a területileg illetékes környezetvédelmi- és vízügyi felügyelőség ad ki a szükséges tervdokumentáció alapján. • Az engedélykérelemben (vagy tervdokumentációban) meg kell nevezni, hogy megvalósulásuk után ki lesz a létesítési engedélyben szereplő vízi létesítmények üzemeltetője. • Ennek a tervfajtának kettős szerepe van tehát, vízépítési építmények szempontjából engedélyezési terv, de egyben a megépíthetőséghez és üzembe helyezéshez szükséges valamennyi tervrészletet tartalmaznia kell. Különösen fontos az engedélyezéshez a friss földhivatali tulajdonviszonyok dokumentált megjelenítése. • A terv része kell legyen még a biztonsági és egészségvédelmi terv amelyet csak koordinátor állíthat elő. • A műszaki leírásban tűzvédelmi fejezetnek is lennie kell.

8 Megvalósulási terv • Ezt a tervfajtát a kivitelezés befejezését követően általában a kivitelező készíti el az építés közbeni változásoknak az eredeti építési tervre történő eltérő színű átvezetésével. • Tartalmi és formai követelményeit, a benyújtandó példányszámokat írásban kell rögzíteni a munkaterület átadásakor a vízügy üzemeltetőjével és az építtetővel.

9 Vízjogi engedélyköteles létesítmények kérdése • Nem tartoznak a vízjogi engedélyezési eljárás hatálya alá azokat az úthoz közvetlenül tartozó vízelvezető létesítményeket, amelyek kizárólag a közlekedési létesítmény vízelvezetésében vesznek részt, a kapcsolódó vízgyűjtőre, amelyek az út környezetéhez illeszkednek annak felszíni- és felszín alatti vízviszonyaira nincsenek közvetlen hatással. • Nem vízjogi engedélyköteles az út kisajátítási határán belül megvalósuló szikkasztó árok, burkolt talpárok, kis alapterületű tároló-, vagy szikkasztó medence, amennyiben csak az útfelületről származó vizeket gyűjti össze, valamint az ÉME engedéllyel, vagy CE megfelelőségi bizonylattal rendelkező tisztító műtárgy és áteresz, amennyiben a befogadó vízfolyás medrét, áramlási viszonyait nem változtatja meg. • Vízjogi engedélyköteles az úttól, vagy az útároktól a befogadó vízfolyáshoz vezető csatorna, az útároktól elkülönítetten megvalósuló tároló-, vagy szikkasztó medence, és minden olyan műtárgy, amely a befogadó vízfolyás medrét, vagy áramlási viszonyait érinti, vagy módosítja. • A vízjogi szakhatósági hozzájárulások és a vízjogi létesítési engedélyek kiadásánál a környezetvédelmi és vízügyi hatóság fokozott figyelmet fordít a tervezett útpályaszerkezettel és vízelvezető létesítményekkel érintett vízközmű- és vízfolyás- kezelők nyilatkozatainak vizsgálatára, ezért azt a tervezőnek időben és írásban be kell szereznie a tervezés során.


Letölteni ppt "Tervfázisok és munkarészei és tartalmi követelményei."

Hasonló előadás


Google Hirdetések