Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kormány 290/2007 (X. 31.) Korm. rendelete

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kormány 290/2007 (X. 31.) Korm. rendelete"— Előadás másolata:

1 A kormány 290/2007 (X. 31.) Korm. rendelete
„Kivitelezési Kódex” Készítették: Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal munkatársai Henslerné Fódi Ágnes, Koreny Gábor, Varga Csaba

2 Mikor kell alkalmazni? 2008. január 1-jén lép hatályba
a) a hatálybalépését követően kiadott építésügyi hatósági engedély (bejelentés) alapján megvalósuló építőipari kivitelezési tevékenységre, b) a hatálybalépése előtt kiadott építésügyi hatósági engedély (bejelentés) alapján megvalósuló építőipari kivitelezési tevékenység esetén a június 30. után ba) megkötött tervezési és kivitelezési szerződésekre, bb) tervezett kivitelezési dokumentációkra, bc) kezdődő építőipari kivitelezési tevékenységekre, bd) megnyitott építési napló vezetésére

3 Általános rendelkezések
A rendelet hatálya kiterjed: kivitelezési tevékenység folytatása az abban résztvevők építési napló, felmérési napló kivitelezési dokumentáció tervellenőrzés bejelentési adatszolgáltatás befejezést követő eljárások 1. § (1) E rendelet hatálya - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - kiterjed a) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására, b) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításában részt vevő építtető, beruházáslebonyolító, tervező, tervellenőr, kivitelező, felelős műszaki vezető, tervezői művezető és építési műszaki ellenőr feladataira, c) az építési napló és a felmérési napló vezetésére, d) a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeire, e) a tervellenőrzésre, f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentésével kapcsolatos adatszolgáltatásra, és g) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésével kapcsolatos eljárásokra. (4) A közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a Kbt. és az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló kormányrendelet által nem szabályozott kérdésekben e rendelet előírásait kell alkalmazni.

4 Értelmező rendelkezések
kivitelezési tevékenység építési munkaterület építési szakmunka jókarbantartási tevékenység a) építőipari kivitelezési tevékenység: minden olyan építési-szerelési munka vagy munkák összessége, illetve az ezekhez kapcsolódó egyéb építési tevékenység, amely jellemzően irányító, ellenőrző és termelő tevékenység eredményeképpen valósul meg, b) építési munkaterület: az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének helye; ennek minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület is, c) építési szakmunka: szakirányú képesítéssel, jogszabály vagy szabvány alapján végezhető építési-szerelési munka, d) építési-szerelési munka: az építmények, építményrészek megépítésére, bővítésére, korszerűsítésére, felújítására, átalakítására, helyreállítására, karbantartására, javítására vagy lebontására irányuló teljes körű vagy szakági munka, e) jókarbantartó tevékenység: a meglévő építmény, építményrész kármegelőzésére, kárelhárítására, karbantartására, helyreállítására, felújítására, javítására, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tételére, illetve ennek és üzembiztonságának megtartására irányuló építési-szerelési munka.

5 Építőipari kivitelezési tevékenység
Építési szerződés tartalma: tárgya teljesítési határidők vállalkozói díj összege alvállalkozók részvétele kiviteli dokumentáció szolgáltatása Ptk. szerinti egyéb kérdések 3. § (1) Az építtető a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel) a megvalósuló építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési szerelési munka végzésére építési szerződést köt, amelyet a külön jogszabály szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény, építési tevékenység megvalósítása, továbbá a Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházás esetén írásba kell foglalni. a) a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési-szerelési munka pontos megnevezését, az építési munkaterület pontos körülírását (cím, helyrajzi szám), az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, b) a vállalt teljesítési határidőket részletesen (ideértve a kivitelezési tervszolgáltatási, építési munkaterület átadásának, az építési napló megnyitásának időpontját, a tervezett kezdés, a részteljesítés, az átadás-átvétel, a birtokbaadás határidejét vagy határnapját, az igényelt befejezési határidőt vagy határnapot is), c) a vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét, d) annak rögzítését, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez, a szerződés teljesítésébe a vállalkozó kivitelező igénybe vesz-e alvállalkozó kivitelezőt, e) a kivitelezési dokumentáció szolgáltatására vonatkozó rendelkezést. (3) A (2) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban: Ptk.) az építési szerződésre vonatkozó rendelkezései irányadóak.

6 Kivitelezési tevékenység folytatásának általános szabályai
Ép. eng.-hez kötött: Étv 39 § (1) bekezdésben felsoroltak Ép. eng.-hez nem kötött: hész, szabályozási terv egyéb építésügyi szabály OTÉK más hatóság előírásai 39. § (1) Az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha a) az építőipari kivitelezés az építési tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság (a továbbiakban: kivitelező) tevékenységi körében szerepel, b) a kivitelezési tevékenységet névjegyzékbe vett olyan felelős műszaki vezető irányítja, aki a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik, c) a kivitelező és a felelős műszaki vezető rendelkezik kötelező szakmai felelősségbiztosítással, d) az építőipari kivitelezési munkák tervezett megkezdését - jogszabályban meghatározott esetekben és módon - az építésfelügyeleti hatóságnak a kivitelezés tervezett megkezdése előtt 15 nappal az építtető bejelentette, és az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezési tevékenység megkezdését, végzését a bejelentéstől számított 15 napon belül nem tiltotta meg. a) az építésügyi jogszabályok, ideértve a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet is, b) az országos településrendezési és építési követelmények, és c) más hatóság (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi, a munkavédelmi stb.) előírásait megtartják.

7 Az építési munkaterület
egyidejűleg vagy egymást követően több vállalkozó kivitelező is építhet a vállalkozó alvállalkozót vehet igénybe megkezdéskor az építtető átadja a vállalkozónak vállalkozó átadja az alvállalkozónak építési napló megnyitása tájékoztató tábla elhelyezése (5) Az építési munkaterület átadásával egyidejűleg meg kell nyitni az építési naplót és abban a (4) bekezdés szerinti átadás-átvételt - az időpont, a tevékenység és a munkaterület megjelölésével - rögzíteni kell. (6) A 23. § szerint előzetes bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen elhelyezett táblán fel kell tüntetni a) az építtető nevét, megnevezését, b) az építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját, az építési engedély számát, c) a vállalkozó kivitelező megnevezését, d) a tervező nevét, megnevezését.

8 A kivitelezési tevékenység résztvevői
építtető beruházáslebonyolító tervező (szakági tervezők) tervellenőr vállalkozó kivitelező alvállalkozó felelős műszaki vezető tervezői művezető műszaki ellenőr biztonsági és egészségvédelmi koordinátor 5. § Az építtető, a beruházáslebonyolító, a tervező (a kivitelezési dokumentáció tervezője, ideértve a szakági tervezőt is), a tervellenőr, a vállalkozó kivitelező, az alvállalkozó kivitelező, a felelős műszaki vezető, a tervezői művezető, az építési műszaki ellenőr, valamint a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor (a továbbiakban: az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői) kötelesek együttműködni a kivitelezési folyamatok megvalósítása érdekében. 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 3. § (1) A tervező köteles a kivitelezési tervdokumentáció készítése során koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni). A koordinátor megvalósítja a 7. §-ban meghatározott feladatokat, illetve megteszi a kiviteli terv munkahelyi egészség és biztonság szempontjából szakszerű elkészítéséhez szükséges javaslatokat. 4. § A kivitelező az építési munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi a 6. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott tartalmú biztonsági és egészségvédelmi terv.

9 A tervező teendői, főbb dokumentumok
1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 290/2007.(X. 31.) Korm. r. és egyéb építésügyi jogszabályok szerint. 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv) 33. § (1) A tervező felelős: a) az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is) aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért, ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért, ac) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért, b) a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásáért, c) a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők (altervezők) kiválasztásáért, d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért. (2) Az építés minősége, a szakszerű kivitelezés biztosítása, valamint a 31. § (2) bekezdése szerinti és az egyéb jogszabályokban meghatározott követelmények érvényre juttatása céljából a tervellenőr feladata és felelőssége – jogszabályban előírt esetekben és módon – a műszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentáció (tervdokumentáció-rész) tartalmának az (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontja és b) pontja szerinti szakszerű ellenőrzése. 104/2006 (IV.28) Kormány rendelet

10 A tervező (kivitelezési tervek készítője)
Ki bízhatja meg: építtető vállalkozó kivitelelző beruházáslebonyolító 8. § (1) Az építtető vagy megbízása alapján a vállalkozó kivitelező, illetve a beruházáslebonyolító a tervezővel a kivitelezési dokumentáció elkészítésére tervezési szerződést köt,

11 Tervezési szerződés Az eng.hez kötött munkák esetén írásba kell foglalni. tartalma: a tervezési tevékenység megnevezése és a mennyiségi minőségi vállalás teljesítési határidők vállalkozási díj összege, elszámolás módja, fizetés módja és határideje egyebekben a Ptk. a 347/2007 korm. rendelet (engedélyezési kódex) szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmények, építési tevékenységek esetén írásba kell foglalni. (2) A szerződés tartalmazza a) a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos megnevezését, a dokumentációra vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, b) a teljesítési határidőket (figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is), c) a vállalkozási díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét. (3) A (2) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a tervezési szerződésre vonatkozó rendelkezései irányadóak. (4) A tervező a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt készít.

12 A tervező feladatai: építési engedély és engedélyezett tervek alapján szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési tervdokumentáció készítése tervezői nyilatkozat megadása jogosultsága igazolása (névjegyzéki szám feltüntetése a nyilatkozaton) biztosítja a tervellenőr részére a terveket (legalább szakaszosan) (7) A tervező az Étv. 33. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően felelős az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért. (8) A kivitelezési dokumentációt az (5) bekezdés szerinti nyilatkozatával a tervező a szerződésben megállapított ellenérték kézhezvételét követően - a tervezési szerződés teljesítéseként - aláírásával ellátva felhasználás céljából az (1) bekezdés szerinti szerződő fél birtokába adja. (5) A tervező a kivitelezési dokumentáció részeként tervezői nyilatkozatot tesz, amely tartalmazza: a) a tervezett építési tevékenység aa) helyét, címét, helyrajzi számát, az ingatlan jogszabályi védettségére való utalást, ab) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit, b) a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését, c) az építészeti-műszaki tervező és a szakági tervezők nevét, címét, aláírását, tervezői jogosultságuk igazolását, az általuk tervezett dokumentáció(rész) megnevezését, d) annak kinyilvánítását, hogy da) az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, az országos településrendezési és építési követelményeknek és az eseti hatósági előírásoknak, db) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, dc) az építési engedélyezési terv és a kivitelezési terv összhangban van, dd) a dokumentáció a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor közreműködésével készült, és de) műemléki védettség esetén az örökségvédelmi hatósági engedély rendelkezésre áll, e) a betervezett építési termékek megfelelőség igazolására vonatkozó nyilatkozatot, továbbá f) annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól - a jogszabályok keretein belül - a kivitelezési dokumentáció eltér.

13 Építésfelügyeleti bírság kiszabása a tervezővel szemben I.
Nem megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező megbízása, megbízás elfogadása. (mértéke: az építményérték 0,1 %-a, legfeljebb 1 millió Ft) Tervezői nyilatkozat ellenére a kivitelezési terv nincs összhangban az építési engedélyezési tervvel (mértéke: az építményérték 0,1 %-a, legfeljebb 500 e Ft) Írásbeli tervezési szerződés hiányában elkészített és felhasználásra került kiviteli dokumentáció (mértéke e Ft) Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. r. szerint

14 A tervezői művezető Az Étv 33 § (4) alapján, megbízás szerint végezheti (szakági tervezők is) Megbízhatja: építtető beruházás lebonyolító Étv 33 § (4) A tervező - ha erre az építtetőtől megbízást kapott - tervezői művezetést végezhet. Ennek keretében közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását. A hatályos Étv. a tervező- a Ptk.-t általános felelősségi szabályain túlmutató - felelősségét szakmai szempontok alapján túlságosan tömörítve, a gyakorlatban nehezen értelmezhetően tartalmazza, ezért kiegészítésre, pontosítására van szükség. A szakértő és a tervellenőr felelőssége eddig az Étv.-ben szabályozatlan maradt, ezért ennek pótlására volt szükség. A nagyobb beruházások megvalósítása során egyre inkább elterjed a szakági tervező (altervező) alkalmazása, ezért azok feladatait, felelősségét törvényi szinten is meg kell fogalmazni.

15 Tervezői művezető feladata
építészeti-műszaki tervek maradéktalan megvalósítása érdekében közreműködik a kivitelezés során elősegíti a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását

16 A tervellenőr Ellenőrzés köteles tervfajták:
tömegtartózkodásra szolgáló építmények tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek 1999 évi LXXIV. tv szerint legalább 300 főt veszélyeztető építmények honvédelmi és katonai célú építmények kiviteli tervei 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklet (OTÉK) Fogalommeghatározások: 83. Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség vagy tér van. 84. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség. 1999. LXXIV. tv. (katasztrófavédelemről) Értelmező rendelkezések: … k) Katasztrófaveszély: olyan folyamat vagy állapot (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely közvetlenül és súlyosan veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot, ha okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével. l) Katasztrófaveszélyes tevékenység: olyan emberi cselekvés vagy mulasztás, amely katasztrófát vagy annak közvetlen veszélyét idézheti elő. r) Súlyos káresemény: az emberek életét, egészségét és környezetét, anyagi értékeit súlyosan veszélyeztető vagy károsító olyan esemény, amelynek következményei az erre szervezett erőkkel elháríthatók, felszámolhatók és nem igénylik a katasztrófa esetére vonatkozó különleges intézkedések bevezetését. x) Veszélyes létesítmény: olyan, a veszélyes ipari üzem területén lévő technológiai, illetőleg termelésszervezési okokból elkülönülő területrész, ahol egy vagy több berendezésben (technológiai rendszerben) veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, szállítása vagy tárolása történik. Magában foglal minden olyan felszerelést, szerkezetet, csővezetéket, gépi berendezést, eszközt, iparvágányt, kikötőt, a létesítményt szolgáló rakpartot, kikötőgátat, raktárt vagy hasonló – úszó vagy egyéb – felépítményt, amely a létesítmény működéséhez szükséges. y) Veszélyes tevékenység: olyan ipari, biológiai (mezőgazdasági), kémiai eljárások felhasználásával végzett tevékenység, amely ellenőrizhetetlenné válása esetén tömeges méretekben veszélyezteti, illetve károsítja az emberi egészséget, a környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.

17 A feladat ellátásának feltételei
építtetői megbízás szakmagyakorlási jogosultság összeférhetetlenségi szabályok 104/2006 (IV.28) Kormány rendelet 1§ … (2) c) a tervellenőri tevékenység: külön jogszabályban meghatározott műszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentáció(rész) – különösen az Étv. 31. §-ának (1)–(4), valamint 33. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerinti – megfelelőségének ellenőrzése 9§ … (6) A vezető tervezői címmel rendelkező tervező tervellenőrzésre is jogosult azon a szakterületen, amelyen a szakmai kamaránál jogosultsággal rendelkezik. (9) A tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki terveket, iratokat és számításokat, a tervezői nyilatkozatot, tervellenőrzési tevékenységnél a tervellenőri nyilatkozatot alá kell írnia, és ezzel azonos helyen fel kell tüntetnie szakképesítését, értesítési címét (lakcím, székhely, telephely), valamint a tervezői névjegyzékben szereplő nyilvántartási számát. Az építési (létesítési) engedély iránti kérelem mellékletét képező, valamint a kiviteli tervdokumentációban szereplő tervezői nyilatkozaton a tervező szakképesítését az oklevélben szereplő megnevezéssel azonos módon, rövidítés nélkül kell feltüntetni. Rendelet 9 § (4) A tervellenőr tervezői, kivitelezői, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet nem végezhet az általa ellenőrzött építési-szerelési munkában. A tervellenőr továbbá nem láthat el tervellenőri feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol a kivitelezési, anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet [Ptk § c) pontja] végzi, amelynek a tervellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a tervellenőr az előzőekben felsorolt tevékenységeket folytatóknak hozzátartozója nem lehet, velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem állhat.

18 Feladata: A rendeletben felsorolt építmények kiviteli terveinek ellenőrzése tervellenőri nyilatkozat megtétele Ha a tervellenőr azt állapítja meg, hogy az ellenőrzött terv nem megfelelő, a kivitelezés nem kezdhető meg! 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv) 31. § (1) Az építmény elhelyezése során biztosítani kell: a) az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát, b) az építmény közszolgálati (tűzoltó, mentő stb.) járművel történő megközelíthetőségét, c) a környezetvédelem és a természetvédelem sajátos követelményeit és érdekeit, d) a közhasználatú építmények esetében a mindenki számára biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget; e) a rendeltetésszerű telekhasználatot. (2) Az építmények és azok részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos építési szakmai követelményeket, különösen a)–b) c) a mechanikai ellenállás és stabilitás, d) a tűzbiztonság, e) a higiénia, egészség- és környezetvédelem, f) a használati biztonság, g) a zaj és rezgés elleni védelem, h) az energiatakarékosság és hővédelem, i) az életvédelem és katasztrófavédelem követelményeit. (3) Az országos építési szakmai követelmények megtartása alól – külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon – eltérési engedély adható. (4) Az építménynek és részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, felújítása, átalakítása, bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során biztosítani kell: a) a rendszeres karbantartás lehetőségét, b) hogy az építmény rendeltetésszerű használatával járó környezeti terhelés az adott helyen megengedett mértéket ne lépje túl, valamint c) mindenki számára a közhasználatú építmények esetében a biztonságos és akadálymentes használatot, d) a terület geológiai, hidrológiai és szeizmológiai sajátosságainak való megfelelést. 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv) 33 § (2) Az építés minősége, a szakszerű kivitelezés biztosítása, valamint a 31. § (2) bekezdése szerinti és az egyéb jogszabályokban meghatározott követelmények érvényre juttatása céljából a tervellenőr feladata és felelőssége – jogszabályban előírt esetekben és módon – a műszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentáció (tervdokumentáció-rész) tartalmának az (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontja és b) pontja szerinti szakszerű ellenőrzése.

19 A kivitelezési dokumentáció
Minden hatósági engedélyhez kötött építés csak kiviteli terv alapján végezhető. Tartalmát a rendelet melléklete sorolja fel. Műemlék estén egyedi tartalmú terv követelhető meg. A Ptk §-ának (1) bekezdéséből, a 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet 41. §-ának (1) bekezdéséből, 85. §-ának (3) bekezdéséből és 86. §-ából következőleg a tervező (vállalkozó) a tervezési munkát a tervezésre vonatkozó szabályok, hatósági előírások és engedélyek, valamint egyéb szakmai követelmények szerinti tartalommal és minőségben úgy köteles szolgáltatni, hogy az műszakilag korszerű. gazdaságos és kivitelezhető legyen, továbbá hogy az esztétikai követelményeket is kielégítse. A műszaki kivitelezhetőség kívánalma műemlék jellegű tervezés esetén nyilvánvalóan többet tartalmaz, mint egyéb tervezési munkával kapcsolatosan; a kivitelezési tervnek ilyen esetben figyelemmel kell lennie a szóban levő műemlék stílusára, környezetére, elhelyezésére és olyannak kell lennie, hogy pl. a műemlék saját korának stílusában legyen helyreállítható. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy az egyes műemlékek építészeti stílusa, környezete stb. különféle megoldási módozatokat kíván. Kétségtelen az is, hogy a műemlék helyreállítására vállalkozó tervezőnek már a tervezési munka során figyelemmel kell lennie arra, hogy a műemléki szakszempontból illetékes hatóság felülbírálja majd a tervet és ez a felülbírálás különleges követelmények figyelembevételével történik. A tervező adatbeszerzési kötelezettsége is nyilvánvalóan fokozottan érvényesül az ilyen különleges természetű munkák esetében. A műemlék helyreállítására készülő terv akkor rendeltetésszerű, ha az említett követelményeknek megfelel.

20 Mikor nem kell készíteni? (Elég az építési eng. terv)
legfeljebb 3 szintes max 250 m2-es lakóépület és ami ezekkel összefügg. a csak bejelentéshez kötött építmények polgári lőtér hírközlési építmény nem közhaszn. park, játszótér, sportpálya kerítés max 1,5 m-es támfal műemléki épület homlokzatát érintő munkák a) legfeljebb háromszintes (alápincézett földszint + tetőtér-beépítéses) lakóépület és annak használatával szorosan összefüggő rendeltetésű építmények (pl. barkácsműhely, ruhaszárító, mosókonyha, tüzelőtároló, gépkocsi-, motor-, biciklitároló, zöldségtároló, melléképítmények), melyeknek a lakóépülettel együttszámított összes szintterülete legfeljebb 250 m2, Csak ezek a funkciók! b) II. A következő építési tevékenységek - az I. és III. fejezetben foglaltak kivételével - bejelentés alapján végezhetőek: 1. temető területén sírbolt, urnafülke, urnasírbolt építése, 2. rendezvényeket kiszolgáló, ideiglenes, legfeljebb 180 napig fennálló, 60 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 5,0 m vagy annál kisebb a) színpad, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, b) a zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése vagy legfeljebb ugyanekkora méretben történő bővítése, 3. siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló építése, 4. a 100 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületem és 4,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények (pl. állattartási építmény, vadetető, árnyékszék, állványzatok) építése, m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, ideiglenes (szezonális) jellegű, egy évben összesen legfeljebb 6 hónapig fennálló, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése, 6. a telek természetes terepszintjének 3,0 m vagy annál kisebb, végleges jellegű megváltoztatása 7. szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal építése, létesítése, ha a talapzatának magassága 6,0 m vagy annál kisebb, 8. az e rendelet hatálya alá tartozó építményen vagy attól különállóan a 2,0 m2-es felületnagyságot meghaladó reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése, 9. a rendezett terepszinttől számított 3,0 m vagy annál alacsonyabb támfal építése, 10. közforgalom elől elzárt, telken belüli, tehergépjármű-forgalommal is terhelt út, térburkolat, 2 m fesztávnál nagyobb áteresz, bejáró-, átjáróhíd 11. az épület homlokzatára szerelt vagy az épület homlokzata elé épített fix vagy kinyitott állapotú, a homlokzati síktól 3,0 m-nél nagyobb és 20 m2-nél nagyobb vízszintes vetületű kiállású előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, felszerelése, m3-nél nagyobb nettó űrtartalmú tartály elhelyezése, 13. önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított építmény vagy ilyen területen álló meglévő építmény homlokzatán végzett építési tevékenység 14. beépítésre szánt területen a huzamos emberi tartózkodásra nem szánt, a 100 m2 bruttó alapterületet meghaladó és 6,0 m-es építménymagasságnál nagyobb méretű, idényjellegű (szétszedhető), az év során legfeljebb 6 hónapra felállított fóliasátor, üvegház építése, 15. a 30 m3-t meghaladó térfogatú állandó és a 60 m3-nél nagyobb térfogatú szétszedhető, idényjellegű, az év során legfeljebb 6 hónapra felállított magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence építése, 16. háztartási szilárd hulladékgyűjtő, -tartály, -tároló építése 10 m2 felett, 17. meglévő építményben huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása, 18. a pihenés célját szolgáló oldalt nyitott, oszloppal, pillérrel alátámasztott (lábon álló) kerti tető építése 20 m2-es alapterületet meghaladó méretben, 19. az építés közérdekű jellegére tekintettel elektronikus hírközlési építmény esetében, 20. jogszabállyal védett műemléki területen a III. fejezet 3., 4., 6., 8., 10., 17., 22., 27. pontjában meghatározott építési tevékenységek, 21. védett természetvédelmi területen és Natura 2000 területen a III. fejezet 2. pont aüvegház, fóliasátor a beépítésre nem szánt területen is, m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, árusítás célját szolgáló kiskereskedelmi építmény építése, 23. az épület egy teljes homlokzati felületét érintő építési tevékenység h) műemléki védelem alatt álló építmény vagy jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen álló meglévő építmény homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászáró csere, vakolás, színezés, felületképzés), a homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése; az ilyen építményeken, területeken hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése során.

21 Az ép.eng. terven túl mégis szükséges kiviteli tervek
tartószerkezeti: monolit vasbeton elemek esetén 5,4 m-nél nagyobb fal vagy oszlopköz kiváltás 6,6 m-nél nagyobb egy. födém fesztáv 6,0 m-nél nagyobb tetőszerkezet támasz ad) a tetőszerkezetben a talpszelemenek távolsága, vagy bárhol lévő megtámasztás nélküli áthidalás meghaladja a 6,0 m-t,

22 épületgépészeti: a 30 KW-nál nagyobb hőtermelő berendezés esetén
épületvillamossági: a 7 KW-nél nagyobb elektromos áram felvétel energetikai számítás: külön jogszabály szerint 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

23 Mikor kell teljeskörű kiviteli terv?
A fentieken túl egyéb építmények 250 m2-nél nagyobb lakó és kiegészítő közhasználatú épületek Közbeszerzési Törvény hatálya alá tartozó épületek (5) Az építményekre vonatkozó követelmények teljes körére kiterjedő kivitelezési dokumentációt kell készíteni, mely az építők, szerelők, gyártók számára a gyártmányterv elkészítéséhez a megvalósításhoz szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja az építési engedélyezési és a külön jogszabály szerinti ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését

24 Általános követelmények
A kiviteli terv tartalma nem térhet el az engedélyezési tervtől (kivéve azt ami egyébként sem engedélyköteles) Az építési munkaterületen kell tartani Átadás –átvétel után kivitelező az építtetőnek átadja Magyar nyelven, kötelező formai előírások betartásával kell elkészíteni a, Betartásáért a tervező felel d, A kivitelezési dokumentációt magyar nyelven kell összeállítani. A dokumentációt címlappal, aláírólappal, tartalomjegyzékkel és tervjegyzékkel kell ellátni. A címlap a megvalósítás tárgyát képező építési tevékenység szabatos megnevezésén és az ingatlan azonosító adatain túl tartalmazza az építtető nevét, illetve megnevezését és a tervező nevét, megnevezését. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett minden tervező nevét, megnevezését, a tervezési jogosultság számát és a tervező saját kezű aláírását. (4) Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell: a) az építmény megnevezését, az ingatlan címét és helyrajzi számát, b) az adott tervrajz szabatos megnevezését és méretarányát önálló ábránként, c) a tervező(k) nevét, eredeti aláírását jogosultságának (névjegyzéki bejegyzésének) számát, és d) a tervezés dátumát.

25 A kivitelezési dokumentáció tartalma
minden építési munkarészre kiterjedő minden szükséges információ megértéshez szükséges lépték (kamarai szabvány) egyértelmű jelkulcs alkalmazása A kivitelezési dokumentáció: az Étv. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott követelmények kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához - minden munkarészre kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára kellő részletességgel - a szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmazva bemutatja az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés stb. helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését, továbbá tanúsítja az összes vonatkozó előírásokban, valamint az építésügyi hatósági engedélyezésnél és az ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését. A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben kell elkészíteni, amely a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, az ellenőrzéshez szükséges (a dokumentáció egyes munkarészeinek léptékére, kidolgozottsági szintjére a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szabályzatában foglaltak irányadóak). Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású tartószerkezetek tervei az épületen belüli elhelyezkedésük egyértelmű jelölésével összevonhatók. Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a dokumentációban egyértelműen jelölni kell. Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére a dokumentációban feltüntetett, egyedileg meghatározott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni.

26 Munkarészei építészeti tartószerkezeti épületgépészeti
épületvillamossági tűzvédelmi (külön jogszabály szerinti esetekben) építésszervezési környezetrendezési energetikai számítás A kivitelezési tervdokumentációban meg kell határozni: a) az összes építményrész, szerkezeti elem, beépített berendezés térbeli elhelyezkedését, méretét, mennyiségét, b) minőségének meghatározását, c) a mennyiségek és minőségek részletes, tételes költségvetési kiírását a technológiai folyamatok és minőség szerint csoportosítva. 8001/2005. (MK 44.) GKM-KvVM-IHM-TNM együttes tájékoztató az építészeti-műszaki tervezői és műszaki szakértői jogosultsági vizsga követelményrendszeréről 1. AZ ÉPÍTÉSZ KAMARA SZAKTERÜLETÉBE TARTOZÓ TERVEZŐK JOGOSULTSÁGI VIZSGA KÜLÖNÖS RÉSZÉNEK KÖVETELMÉNYEI Jogi, gazdasági, minőségbiztosítási és kamarai eljárási ismeretek 1. Építészeti jogi ismeretek 1.1. tervezési szerződés tartalmi elemei tervező feladatai és kötelezettségei a megbízó feladatai és kötelezettségei tervezői, valamint szakértői jogosultság szabályai 1.2. OTÉK ismeret 1.3. a kiviteli tervdokumentáció 1.4. a tervezői művezetés, az építési napló (a tervező jogai és kötelezettségei)


Letölteni ppt "A kormány 290/2007 (X. 31.) Korm. rendelete"

Hasonló előadás


Google Hirdetések