Gödöllő. 2010. február 03. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÜLSŐ ELLENŐRZÉSE Bihary Zsigmond főigazgató Címzetes egyetemi docens Címzetes főiskolai tanár.

Az előadások a következő témára: "Gödöllő. 2010. február 03. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÜLSŐ ELLENŐRZÉSE Bihary Zsigmond főigazgató Címzetes egyetemi docens Címzetes főiskolai tanár."— Előadás másolata:

1 Gödöllő. 2010. február 03. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÜLSŐ ELLENŐRZÉSE Bihary Zsigmond főigazgató Címzetes egyetemi docens Címzetes főiskolai tanár

2 Gödöllő. 2010. február 03. 2 A számvevőszéki ellenőrzés történelmi gyökerei(1) •A magyar pénzügyek fő felelőse a 16. Század első felében alapított KIRÁLYI KAMARA volt amely kezelte a - kincstári és koronai jószágokat, - bányauradalmakat. •Az elszámoltatás és a számvitel korai nyomai a királyi kamarák irataiban. •A legrégebbi irat 1528- ból való: - só jövedelmek; - posta és lottó jövedelmek; - harmincadvámok; - hadiadó; - törvényhatóságok működését fedező adó; - pénzverési és bányaregálé hozadéka.

3 Gödöllő. 2010. február 03. 3 A számvevőszéki ellenőrzés történelmi gyökerei(2) •A magyar Országgyűlésnek 1848 előtt csak adó megajánlási joga volt. •Az ADÓK BESZEDÉSE az autonómiájukat következetesen őrző VÁRMEGYÉK hatáskörébe tartozott. •XVIII. század végén fogalmazódtak meg a parlamentáris alkotmányosság igényei. •KOPPI KÁROLY (Pesti Egyetem) szerint nemcsak a kincstár ellátása, hanem annak ELSZÁMOLTATÁSA is a nemzet joga.

4 Gödöllő. 2010. február 03. 4 A számvevőszéki ellenőrzés történelmi gyökerei(3) •Az 1848-as forradalom parlamenti rendszerének részévé vált a pénzügyi ellenőrzés elve •A pénzügyi ellenőrzés szükségességének támogatói voltak: Hajnóczi József, Berzeviczky Gergely, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc, Kossuth Lajos •A kiegyezést követően kialakult az önálló magyar államháztartás •Szükségessé vált működésének pénzügyi ellenőrzése, hazai pénzügyi ellenőrző szervezet létrehozása.

5 Gödöllő. 2010. február 03. 5 A számvevőszéki ellenőrzés történelmi gyökerei(4) •1868 CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI legfőbb Állami Számvevőszék a monarchia közös kiadásait ellenőrizte: - külügyi - hadügyi és - általános pénzügyi kiadások ellenőrzése.

6 Gödöllő. 2010. február 03. 6 A számvevőszéki ellenőrzés történelmi gyökerei(5) •1870-ben jött létre történelmi elődünk, az Állami Számvevőszék (1870. június 3. képviselőházi kihirdetés, főrendek házában június 21. ;1870. évi XVIII. Törvény ). •1914-től Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék (1914. évi IV. törvénycikk).

7 Gödöllő. 2010. február 03. 7 A számvevőszéki ellenőrzés történelmi gyökerei(6) •A számvevőszék statútuma hasonló volt napjaink számvevőszékéhez A kormánytól független, önálló hatáskörű szervezet Az Országgyűlést szolgálta A közpénzekkel és a közvagyonnal való gazdálkodást ellenőrizte Alapvető feladata volt a zárszámadás elkészítése, parlamenti vitára benyújtása

8 Gödöllő. 2010. február 03. 8 A számvevőszéki ellenőrzés történelmi gyökerei(7) •A történelmi előd ellenőrzései kiterjedtek: •az állami költségvetésre •a költségvetési támogatást felhasználó szervezetekre •az állami pénzalapokra •a nyugdíjrendszer működésére •a számviteli rend előírásainak betartására

9 Gödöllő. 2010. február 03. 9 A számvevőszéki ellenőrzés történelmi gyökerei(8) •A minisztériumokban, a megyékben és a városokban számvevőségek működtek. Ellenjegyezték, könyvelték és ellenőrizték a közpénzek felhasználását. Felügyeletüket a Belügyminisztérium látta el.

10 Gödöllő. 2010. február 03. 10 A számvevőszéki ellenőrzés történelmi gyökerei(9) •A LÁSZ-t 1949-ben megszüntették. •1950-1955 Állami Ellenőrző Központ •1955-1956 Állami Ellenőrzési Minisztérium •1957-1989 Központi Népi Ellenőrzési Bizottság /minisztertanács hatáskörében) •A kormány hatáskörébe került az állami ellenőrzés irányítása és központi szervezete

11 Gödöllő. 2010. február 03. 11 A számvevőszéki ellenőrzés történelmi gyökerei(10) •A 80-as évtizedben felgyorsultak a társadalmi és politikai változások, és előtérbe került a végrehajtó hatalom folyamatos elszámoltatásának igénye •Az 1989. október 23-i Alkotmány-módosítással újra létrejött az Állami Számvevőszék (ÁSZ) •1989. október 28-án fogadták el az 1989. évi XXXVIII. törvényt az ÁSZ-ról, működését 1990. Január 1-el kezdte meg (300 fő, 300 mill. Ktsgvetés) •Az ÁSZ törvényt legutóbb a 2004. évi XLVI. törvény módosította, amely számos ponton tovább erősítette az ÁSZ függetlenségét

12 Gödöllő. 2010. február 03. 12 Az Állami Számvevőszék jogállása, az államszervezetben elfoglalt helye(1) •A demokratikus jogállam működésének garanciális feltétele a közpénzek és a közvagyon felhasználásának jogszerűsége, átláthatósága, elszámoltathatósága •A közpénzek és a közvagyon hasznosítását az Állami Számvevőszék ellenőrzi •Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi- gazdasági ellenőrző szerve, az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve, a demokratikus államberendezkedés egyik garanciális alapintézménye •Ellenőrzéseit utólagosan törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi

13 Gödöllő. 2010. február 03. 13 Az Állami Számvevőszék jogállása, az államszervezetben elfoglalt helye(2) •A hatályos jogrend biztosítja függetlenségét, mert –csak a törvényeknek és az Országgyűlésnek van alárendelve –a törvényben meghatározott feladatkörében általános hatáskörrel rendelkezik –az ÁSZ-ról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő képviselők kétharmadának igen szavazata kell –az elnök és az alelnökök megválasztásához az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogató szavazata szükséges. Az elnököt és az alelnököket az Országgyűlés 12 évre választja és újraválaszthatók –az elnök és az alelnökök mentelmi joggal rendelkeznek –politikai tevékenységet nem fejthetnek ki

14 Gödöllő. 2010. február 03. 14 Az Állami Számvevőszék jogállása, az államszervezetben elfoglalt helye(3) •az elnökre és az alelnökökre, valamint az ÁSZ főtitkárára,főigazgatóira, vezetőire és számvevőire szigorú összeférhetetlenségi előírások és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek vonatkoznak  önállóan állítja össze az állami számvevőszéki fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a kormány a központi költségvetés, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként terjeszt elő az Országgyűlésnek  önállóan állapítja meg (működési) létszámát

15 Gödöllő. 2010. február 03. 15 Az Országgyűlés szolgálatában(1) •Az ÁSZ ellenőrzéseivel, illetve az ezekről készült jelentésekkel, javaslataival, ajánlásaival járul hozzá az Országgyűlés törvényhozó és ellenőrző tevékenységéhez. •Évente átlagosan 70 jelentés készül a mintegy 3000 helyen végzett vizsgálatokról.

16 Gödöllő. 2010. február 03. 16 Az Országgyűlés szolgálatában(2) •Meghatározott jelentéseket - így kiemelten a zárszámadásról, a költségvetési tervezés megalapozottságáról - az Országgyűlés plenáris ülése is megtárgyalja, további jelentéseket - évente 20-30 témában - a bizottsági üléseken tárgyalják meg. •Külön rendszerszemléletű, elemző jelentés készül az ÁSZ éves tevékenységéről. Elfogadásáról az Országgyűlés határozattal dönt.

17 Gödöllő. 2010. február 03. 17 Az Országgyűlés szolgálatában(3) •Az ÁSZ elnöke állandó meghívottként részt vehet és felszólalhat mind a plenáris, mind a bizottsági üléseken •Expozét mond a zárszámadási, valamint a költségvetési törvényjavaslat és az ÁSZ éves jelentésének tárgyalásakor •Kapcsolatot tart az Országgyűlés tisztségviselőivel, frakció és bizottsági vezetőivel

18 Gödöllő. 2010. február 03. 18 Az Országgyűlés szolgálatában(4) •A képviselők az elnöknek – a feladatkörébe tartozó ügyekben – kérdést tehetnek fel. • Az elnök, az alelnökök, a témában illetékes számvevők, közreműködnek a bizottsági munkában – a jelentések vitáin túlmenően a pénzügyi rendszert érintő napirendek tárgyalásain is.

19 Gödöllő. 2010. február 03. 19 Az Országgyűlés szolgálatában(5) •Az ÁSZ vezetése a parlamenti ciklus elején a képviselőcsoportok, szakbizottságok véleményét kéri az Országgyűlés munkáját szolgáló számvevőszéki tevékenységhez •Az Országgyűlés külön Számvevőszéki Bizottsággal is rendelkezik, mellyel folyamatos az együttműködés

20 Gödöllő. 2010. február 03. 20 Az Országgyűlés szolgálatában(6) –Az ÁSZ képviselői részt vesznek a bizottsági ülések ellenőrzéseket érintő napirendjeinek tárgyalásában. –A bizottság megvitatja az ÁSZ ellenőrzési tervét, éves jelentését, intézményi költségvetési javaslatát és annak végrehajtását.

21 Gödöllő. 2010. február 03. 21 Az Állami Számvevőszék szervezete és irányítása

22 Gödöllő. 2010. február 03. 22 Mintacím szerkesztése •Mintaszöveg szerkesztése –Második szint •Harmadik szint –Negyedik szint »Ötödik szint 22

23 Gödöllő. 2010. február 03. 23 A számvevőszék elnöke(1) •Egy személyben irányítja az Állami Számvevőszéket. •Gondoskodik a hatályos jogrendben foglalt kötelezettségek teljesítéséről: - az általa jóváhagyott éves ellenőrzési terv megvalósításáról, - a jelentéseknek az Országgyűlés elé terjesztéséről. •Felelősséggel tartozik a jelentések helytállóságáért. •Képviseli az Állami Számvevőszéket.

24 Gödöllő. 2010. február 03. 24 A számvevőszék elnöke(2) •Irányítja, összefogja a tevékenységét segítő, operatív feladatokat ellátó Elnöki Értekezlet, valamint a stratégiai döntések kialakításában közreműködő Tanácsadó Testület munkáját •Kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezik a szervezetet érintő alapvető döntések meghozatalában, tervek, szabályzatok, beszámolók elfogadásában, valamint az Országgyűlésnek a szervezetet érintő javaslat beterjesztésében.

25 Gödöllő. 2010. február 03. 25 A számvevőszék elnöke(3) •Kialakítja az alelnökök tevékenységi körét, az elnök helyettesítésének rendjét. •Munkáltatói jogokat gyakorol és szakmai képzéseket szervezhet. •Tanácskozási joggal részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésén.

26 Gödöllő. 2010. február 03. 26 A főtitkár •Az ÁSZ hivatali szervezetét az elnök irányítása alatt, a jogszabályi és szakmai követelményeknek megfelelően a főtitkár vezeti, aki irányítja a Szervezetirányítási és Működtetési Igazgatóságot és egyben a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogosítványait is gyakorolja. •Az ÁSZ irányítását, kapcsolatainak vitelét és fejlesztését segítő (funkcionális) igazgatóság ellátja a jogi és igazgatási, a humánerőforrás-gazdálkodási, a stratégiai-összefoglalói, a hazai (parlament, sajtó stb.) és nemzetközi kapcsolattartási, informatikai, működtetési és gazdálkodási feladatokat.

27 Gödöllő. 2010. február 03. 27 A főigazgatók •Az ellenőrzési igazgatóságokat a főigazgatók irányítják. •Az ellenőrzéseket két igazgatóság végzi: –Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság –Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság

28 Gödöllő. 2010. február 03. 28 Az ellenőrzési igazgatóságok(1) •Egyenrangú feladat a központi kormányzat, valamint a helyi önkormányzatok közpénz és közvagyon felhasználásának ellenőrzése. •A két igazgatóság ellenőrzési kapacitása nagyságrendileg azonos. •Mindkét igazgatóság három – vizsgáló osztályokból felépülő – főcsoportból áll. •Az önkormányzatokat ellenőrző igazgatósághoz fővárosi osztály és megyei ellenőrzési irodák is tartoznak.

29 Gödöllő. 2010. február 03. 29 Az ellenőrzési igazgatóságok(2) Az igazgatóságok ellenőrzési módszerei egységes elvekre épülnek és megfelelnek a fejlett ellenőrzési kultúrájú országok számvevőszéki gyakorlatának: • szabályszerűségi ellenőrzéseket • teljesítmény-ellenőrzéseket • az előzőeket kombináló ún. átfogó ellenőrzéseket és •rendszer ellenőrzéseket végeznek.

30 Gödöllő. 2010. február 03. 30 Az ÁSZ szakmai-tudományos háttérintézménye •A számvevőszéki tevékenységet szakmai műhelyként támogatja az ÁSZ Kutatási és Fejlesztési Intézete. •Az Intézet saját, illetőleg gesztorált kutatások útján – a számvevőszéki ellenőrzés közegére hatást gyakorló, a pénzügyi rendszert, a köz- és a versenyszféra működését befolyásoló makrogazdasági összefüggésekkel is foglalkozik.

31 Gödöllő. 2010. február 03. 31 Az ellenőrzési feladatok(1) •Az ÁSZ-ról szóló törvényben foglalt általános ellenőrzési felhatalmazást további mintegy 30 törvény részletezi •A törvényi kötelezettségek és jogosultságok teljes részletességgel megismerhetők az ÁSZ internetes- honlapján (http://www.asz.hu)

32 Gödöllő. 2010. február 03. 32 Az ellenőrzési feladatok(2) •A számvevőszéki ellenőrzések kiterjednek –a teljes államháztartásra –az állam kincstári és vállalkozói vagyonára –az államháztartáson kívüli egyes szervezetek gazdálkodására –az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozó intézmények működésére –az állami költségvetésből nyújtott támogatás, illetve az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználására –a pártok gazdálkodásának törvényességére

33 Gödöllő. 2010. február 03. 33 Kiemelt jelentőségű, garanciális jellegű alkotmányos feladatok(1) •Az Országgyűlés költségvetési jogának gyakorlása szempontjából meghatározóak –a költségvetés egészének megalapozásához, tervezéséhez és –az elszámoltatáshoz, a zárszámadáshoz kapcsolódó számvevőszéki feladatok.

34 Gödöllő. 2010. február 03. 34 Kiemelt jelentőségű, garanciális jellegű alkotmányos feladatok(2) •A legfontosabb “klasszikus” feladat a költségvetési törvény végrehajtásának, a zárszámadásnak az ellenőrzése. •Hasonló súlyú – a nemzetközi gyakorlatban azonban nem jellemző – a költségvetési törvényjavaslat megalapozottságának számvevőszéki véleményezése.

35 Gödöllő. 2010. február 03. 35 Az ellenőrzések gyakorisága(1) •Éves gyakoriságú ellenőrzések: - költségvetési törvényjavaslat (kivéve, ha nem éves javaslat készül); - zárszámadási törvényjavaslat; - az önkormányzatok költségvetési kapcsolatai; - a nemzeti hírügynökség gazdálkodása; - az állami vagyonkezelő szervezet működése.

36 Gödöllő. 2010. február 03. 36 Az ellenőrzések gyakorisága(2) •Két évenkénti ellenőrzések: a rendszeres költségvetési támogatásban részesülő pártok gazdálkodása. •Rendszeres ellenőrzések: a költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, illetve a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása.

37 Gödöllő. 2010. február 03. 37 Az ellenőrzések gyakorisága(3) •Ellenőrzés az Országgyűlés utasítására: Az ÁSZ-ról szóló törvény szerint a Számvevőszék (eseti) ellenőrzést végez (köteles végezni) az Országgyűlés utasítására. •Ellenőrzést végezhet a Kormány felkérésére.

38 Gödöllő. 2010. február 03. 38 Az ellenőrzések gyakorisága(4) •Az ÁSZ elnöke dönt a törvényekben elő nem írt vizsgálatok gyakoriságáról.

39 Gödöllő. 2010. február 03. 39

40 Gödöllő. 2010. február 03. 40 Egyéb feladatok(1) •Az ÁSZ elnöke - ellen jegyzi a költségvetés hitelfelvételére vonatkozó szerződéseket; - figyelemmel kíséri az államháztartás számviteli rendjének betartását és az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszerének működését; - véleményezi a továbbfejlesztésükre vonatkozó javaslatokat (egyúttal maga is tehet javaslatot);

41 Gödöllő. 2010. február 03. 41 Egyéb feladatok(2) - véleményezi az állami vagyonkezelő szervezet belső ellenőrzési szabályzatát; - javaslatot tesz - az állami vagyonkezelő szervezet, illetve az állam legalább többségi befolyása alatt álló, 200 millió Ft-nál nagyobb jegyzett tőkével rendelkező gazdálkodó szervezetek felügyelő bizottságának elnökére;

42 Gödöllő. 2010. február 03. 42 Egyéb feladatok(3) - az állami vagyonkezelő szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. és az elkülönített állami pénzalapok könyvvizsgálóira.

43 Gödöllő. 2010. február 03. 43 Ellenőrzési program •Minden ellenőrzés, ellenőrzési (vizsgálati) program alapján valósul meg. •A programot az elnök hagyja jóvá. •A program tartalmazza –az ellenőrzés célját, szempontjait, helyszínét, a vizsgálat kérdéseit, a kapcsolódó joganyagot, a közreműködőket és munkamegosztásukat, a megvalósítás ütemezését.

44 Gödöllő. 2010. február 03. 44 A számvevő felelőssége •A számvevő (az ÁSZ megbízásából ellenőrzést végző személy) felelős –az ellenőrzési feladatnak a vizsgálati programban foglaltak szerinti végrehajtásáért –minden lényeges tény megállapításáért és írásban rögzítéséért –a megállapítások helytállóságáért és adatszerű megalapozásáért.

45 Gödöllő. 2010. február 03. 45 Az ÁSZ sajátos jogosultságai •A vizsgálat tartama alatt, kármegelőzés céljából, meghatározott feltételek és eljárás mellett a Számvevőszék (a munkabérek kivételével) –anyagi- és pénzeszközöket zárolhat; –a költségvetésből finanszírozott beruházás esetében a pénzeszközök felhasználását felfüggesztheti.

46 Gödöllő. 2010. február 03. 46 Minőségbiztosítási eljárás •Az ÁSZ ellenőrzések megbízhatóságának garanciális eleme a többszintű, komplex belső minőségbiztosítási rendszer. •Az ellenőrzési alaptevékenység hézagmentes belső kontrollját biztosítja. •Támogatja a módszertani fejlesztéseket is. •Összhatásában a számvevőszéki tevékenység egésze minőségének javítását segíti elő.

47 Gödöllő. 2010. február 03. 47 A jelentések nyilvánosságának biztosítása •A vizsgálati jelentéseket az OGY elnöke, az érintett bizottságok vezetői, a képviselőcsoportok vezetői, a miniszterelnök és a felelős miniszterek részére az ÁSZ elnöke kísérőlevéllel küldi meg. A levélben felhívja a figyelmet a legfontosabb megállapításokra, következtetésekre és javaslatokra. •A jelentéseket az alkotmányos szervezetek vezetői is rendszeresen megkapják –a köztársasági elnök –az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Legfőbb Ügyész, az országgyűlési biztosok.

48 Gödöllő. 2010. február 03. 48 A Számvevőszék javaslatainak hasznosulása(1) •A javaslatok egyrészt az Országgyűlés ellenőrző és törvényalkotó munkájában és a kormány szintjén, másrészt pedig az ellenőrzötteknél hasznosulnak •Évente átlagosan 200 átfogó jellegű javaslat, többségében a kormánynak, a pénzügyminiszternek(a javaslatok mintegy 30 %- a irányul a költségvetési gazdálkodás tipikus, gyakran rendszerbeli hibáinak, ellentmondásainak feloldására, illetőleg joghézagok megszűntetésére, jogszabályok módosítására).

49 Gödöllő. 2010. február 03. 49 A Számvevőszék javaslatainak hasznosulása(2) •Közel ezernyi javaslat az ellenőrzötteknek(a javaslatok fele az önkormányzati gazdálkodást érinti). •Az ÁSZ következetesen nyomon követi, visszatérően ellenőrzi és elemzi a javaslatok hasznosulását és ezzel kapcsolatos tapasztalatairól is tájékoztatja az Országgyűlést.

50 Gödöllő. 2010. február 03. 50 A Számvevőszék javaslatainak hasznosulása(2) •Az ÁSZ szükség esetén következetesen él a jogi konzekvenciákkal együtt járó kezdeményezés eszközeivel. •A feljelentések jellemzően a számvitel rendjének megsértése, hűtlen, illetőleg hanyag kezelés, csalás és jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt történnek. •Egyéb mulasztás esetében az ÁSZ a felelősség tisztázását, illetve érvényesítését kezdeményezheti.

51 Gödöllő. 2010. február 03. 51 Tájékoztatás az ellenőrzésekről(1) •Az ÁSZ széles körben él a nyilvánosság lehetőségeivel, erejével. Bármikor, akár állampolgári érdeklődésre is biztosítja a betekintést jelentéseibe. Azok teljes terjedelmükben megtalálhatók az OGY belső információs hálózatán, illetve az Interneten. Jelentéseit eljuttatja a tömegtájékoztatási fórumoknak, a szakkönyvtáraknak, egyetemeknek, főiskoláknak. A jelentések összefoglalói megjelennek a Magyar Köztársaság hivatalos lapjának mellékletében, a Hivatalos Értesítőben és az összes önkormányzathoz eljutó Önkormányzati Tájékoztatóban.

52 Gödöllő. 2010. február 03. 52 Tájékoztatás az ellenőrzésekről(2) •Az ÁSZ sajtótájékoztatókat tart a parlament épületében évente 10-12 alkalommal. A Számvevőszék vezetői, szakemberei rendszeresen publikálnak szaklapokban, elsősorban a Pénzügyi Szemle, a Magyar Közigazgatás, az Ellenőrzési Figyelő, valamint az önkormányzati sajtó hasábjain. Sokszor szerepelnek az elektronikus sajtó szakmai műsoraiban. Mindez évente átlagosan 4000 különféle publikációt, illetőleg híradást jelent.

53 Gödöllő. 2010. február 03. 53 Tájékoztatás az ellenőrzésekről(3) •Az ÁSZ elnöke internetes fogadóórákat tart előre meghirdetett időpontokban és témákban, az érdeklődéstől függően, általában negyedévente. Az internetes honlapon „ÁSZ Fórum” rovat működik, ahol az Internet használók számára folyamatos lehetőség nyílik arra, hogy, az ÁSZ ellenőrzéseivel, működésével kapcsolatos kérdéseiket megfogalmazhassák. A kérdésekre, felvetésekre az ÁSZ vezetői adnak választ.

54 Gödöllő. 2010. február 03. 54 A számvevőszéki munka minőségének fejlesztése(1) •Stratégiai jelentőségű a számvevőszéki tevékenység minőségének, hatásfokának folyamatos fejlesztése. •A cél az, hogy az ÁSZ képes legyen alkalmazkodni az új kihívásokhoz, a megváltozó gazdasági és társadalmi feltétel- és követelményrendszerhez. •Az ÁSZ a koncepcionális fejlesztési irányvonalat, tevékenysége súlypontozását megalapozó stratégiát készít a parlamenti ciklusok időhorizontjára kiterjedően.

55 Gödöllő. 2010. február 03. 55 A számvevőszéki munka minőségének fejlesztése(2) •A stratégia vonalvezetésére, súlypontjaira épül –az éves ellenőrzési terv, –a funkcionális teendőket tartalmazó feladatterv, –a továbbképzési terv, –az informatikai fejlesztési terv (IT stratégia), –a nemzetközi kapcsolatépítési program, –az intézményi költségvetés, a gazdálkodás és a fejlesztés tervei.

56 Gödöllő. 2010. február 03. 56 A számvevőszéki stratégia (2006-2010) (1) •A stratégia alapelve változatlan: olyan számvevőszéki ellenőrzésre van szükség, amely elősegíti a közpénzek és a közvagyon felhasználásának átláthatóságát és elszámoltathatóságát •A stratégia pillérei, alapvonásai: az Állami Számvevőszék •végigviszi az ellenőrzési metodika korszerűsítését, így a ciklus végére az ellenőrzések lebonyolítása, metodikája teljes mértékben megfelel majd a nemzetközi sztenderdeknek, az európai uniós elvárásoknak

57 Gödöllő. 2010. február 03. 57 A számvevőszéki stratégia (2006-2010) (2) •teljesebbé teszi a zárszámadás ellenőrzését:elvégzi a költségvetési fejezetek igazgatási címei és fejezeti kezelésű előirányzatai beszámolóinak, s a nemzetgazdasági elszámolásoknak a megbízhatósági minősítését; •kiterjeszti a h elyi önkormányzatok ellenőrzését:rendszeresíti az átfogó ellenőrzést, s azzal, valamint a zárszámadási ellenőrzéssel egy választási ciklusban az összes helyi önkormányzat ellenőrzését megvalósítja; •a nemzetgazdaság egy-egy területén jellemző folyamatokról és háttér-összefüggésekről több év alatt készült jelentései alapul vételével átfogó képet ad, kritikai véleményt formál. Az ellenőrzési stratégiát humánpolitikai, módszertani, valamint informatikai rész-stratégiák támogatják.

58 Gödöllő. 2010. február 03. 58 Stratégiai szemlélet az éves ellenőrzési tervben •Három évre kitekintő ún. ellenőrzési irányelv a stratégia alapján, amely tartalmazza az éves ellenőrzési terv rendező elveit, fő irányait és ajánlott belső arányait. •Többszöri belső egyeztetés alapján készül a kapacitás-számításokkal is alátámasztott éves tervjavaslat.

59 Gödöllő. 2010. február 03. 59 A tervkészítés folyamata •Az ÁSZ elnöke kikéri az országgyűlési állandó bizottságok véleményét, s a tervezetet megtárgyalja a Számvevőszéki Bizottság (november) •Az ÁSZ elnöke véglegesíti, jóváhagyja az éves ellenőrzési tervet (december)

60 Gödöllő. 2010. február 03. 60 Az éves ellenőrzési terv tartalma(1) •A terv gyakorlatilag több évet átfog: a megelőző évről áthúzódók mellett, az adott évben kezdődő és befejeződő, valamint a következő évre átnyúló ellenőrzéseket is tartalmazza.

61 Gödöllő. 2010. február 03. 61 Az éves ellenőrzési terv tartalma(2) •Az ellenőrzési terv fő fejezetei: –a költségvetés végrehajtásával és a költségvetés előirányzatainak véleményezésével, –a központi költségvetéssel, –a helyi önkormányzatokkal, –a társadalombiztosítási alapokkal, –az elkülönített állami pénzalapokkal –az állam vállalkozói és kincstári vagyonával, –a külföldi támogatásokkal –az államháztartáson kívüli szervezetekkel, –egyéb – az előzőekhez nem sorolható – témákkal, feladatokkal összefüggő ellenőrzések.

62 Gödöllő. 2010. február 03. 62 Az éves ellenőrzési terv tartalma(3) •Az éves ellenőrzési terv megszabja az egyes ellenőrzések legfontosabb jellemzőit (célja, jelentősége, kezdési és befejezési időpontja, a tervezett kapacitás igény – az ellenőri napok számával kifejezve). •A vezetői információs rendszer egyik számítógépes programja (a „szekreter”) alkalmas arra, hogy segítse az ellenőrzési terv elkészítését, nyomon kövesse a vizsgálatok előrehaladását, a számvevők munkáját, az ellenőrzések országgyűlési realizálását és a javaslatok megvalósítását.

63 Gödöllő. 2010. február 03. 63 Köszönöm a figyelmet!