Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Csatár Miklós. I. téma: Gazdaságpolitika fogalmi megközelítése  A gazdaságpolitika az állam nézeteit, elhatározásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Csatár Miklós. I. téma: Gazdaságpolitika fogalmi megközelítése  A gazdaságpolitika az állam nézeteit, elhatározásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit."— Előadás másolata:

1 Dr. Csatár Miklós

2 I. téma: Gazdaságpolitika fogalmi megközelítése  A gazdaságpolitika az állam nézeteit, elhatározásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit jelenti, amelyeket az állam társadalmi- politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz. A gazdaságpolitika a gazdaság és a politika egyfajta szimbiózisa.  A gazdaságpolitika szintjei:  regionális (területi, térségi, tartományi),  nemzeti és nemzetközi (integrációs forma, például az Európai Unió)  A gazdaságpolitika céljai:  gazdasági növekedés  teljes foglalkoztatás  valutastabilitás  külső egyensúly

3 Gazdaságpolitika, pénzügypolitika A pénzügypolitika és a gazdaságpolitika között a rész és az egész viszonya áll fenn. A pénzügypolitika az államnak a pénzügyekre, pénzmozgásokra, pénzkapcsolatok szabályozására vonatkozó célrendszerét, és a célok megvalósításának eszközeiről, módszereiről vallott nézetrendszerét foglalja magában. A pénzügypolitika fő megjelenési formája a modern gazdaságokban a fiskális és a monetáris politika.  Költségvetési (fiskális) politika: A költségvetés a gazdaságirányítás fontos eszköze, mert meghatározza és befolyásolja a vállalkozások, lakosság rendelkezésére álló jövedelem nagyságát és elosztását. A költségvetési politika szolgálhat stabilizációs, allokációs és elosztási célokat.  Stabilizáció: Célja a visszaesés megelőzése, infláció elkerülése vagy mérséklése, termelés növelése, foglalkoztatás természetes szinten tartása, külső egyensúly, valutastabilitás biztosítása  Allokáció: Közjavak biztosítása, akár annak állami előállítása, akár állami megrendelése útján.  Elosztás: Szociálpolitikai célokat szolgál. Az elosztás eszköze a progresszív jövedelemadó, differenciált ÁFA kulcs, transzferkifizetések.

4 A költségvetési politika a pénzügyi politika szerves része, de viszonylagos önállósággal bír, mert saját eszközrendszerrel (pl. adók, támogatások, államkötvények adásvétele), saját intézményrendszerrel (pl. adóhivatalok), valamit saját célrendszerrel (pl. közös fogyasztás biztosítása) rendelkezik. A költségvetési politika kialakításánál figyelembe kell venni:  a gazdaság helyzetét  GNP alakulását  munkanélküliek számát  árváltozás várható mértékét  stb.  A monetáris politika a pénzkínálatra hat, irányítója az MNB. A monetáris intézményrendszer: jegybank, kereskedelmi bankok, egyéb pénzügyi intézmények. A monetáris politikával a Jegybank beavatkozik a gazdaság pénzügyi rendszerébe, hogy a pénzkínálat és a pénzkereslet a megfelelő szinten legyen. Cél az infláció leszorítása, a hazai valuta külső és belső értékének állandósága.

5 A monetáris politika fajtái:  Expanzív: a nominális pénzmennyiség, ezáltal a kereslet növelését célozza meg.  Restriktív: a pénzkínálat szűkítését, ezáltal a kereslet csökkentését célozza meg. A monetáris irányítás eszközei: Mennyiségi: amikor a monetáris hatóságok nem tesznek különbséget a gazdasági alanyok között  Refinanszírozási kamat: a központi bank számítja fel a kereskedelmi bankok számára folyósított hitelek után.  Nyíltpiaci műveletek: az állampapírok adásvételével szabályozza a forgalomban levő pénzmennyiséget és a hitelállományt.  Kötelező tartalékráta: a központi bank a kereskedelmi bankok tartalékának, azaz a jegybanki pénzállománynak, és betéteinek arányát írja elő.  Árfolyampolitika: az MNB jegyzi és teszi közzé az átváltási árfolyamokat.  Sterilizáció: a külföldről beérkező tőke hatásainak ellensúlyozása. M π, a beérkező pénzmennyiséget ki kell vonni a gazdaságból.  Inflációs célkitűzés: minden évben meghirdetett inflációs cél elérése kamatpolitikával, árfolyampolitikával. Minőségi: differenciálás, kontingensek, adósságkezelés: különbségtétel a gazdálkodó alanyok között.

6  Devizapolitika: Olyan döntések, intézkedések összessége, amelyek a fizetési mérleg kiegyensúlyozásának, illetve az egyensúly fenntartásának feltételeit és eszközrendszerét alkotják. Részterületei:  nemzetközi árfolyampolitika  valutaárfolyam politika  nemzetközi hitelpolitika  tartalékpolitika

7 Pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban  Pénzügyi rendszer olyan piacok, egyének, intézmények, törvények, szabályok és technikák összessége, amelyek lehetővé teszik a pénz- és tőkekapcsolatokat a gazdaságban.  Három alapvető piac működik  Erőforrás piac  Termékpiac  Pénzügyi piac

8 Pénzügyi piacok csoportosítása  Pénz és tőkepiac: • Pénzpiac: néhány napos (vagy néhány órás) kölcsönöktől egy éves lejáratig foglalja magában a hiteleket. • Tőkepiac: hosszú lejáratú (egy évnél hosszabb lejáratú kölcsönök és részvények piaca.  Nyílt és zárt piac • Nyílt piacon lényegében bárki részt vehet a tőkebevonásban. 2 megjelenési forma: tőzsdei és tőzsdén kívüli • Zárt piacon: előre meghatározott partnereknek, kiválasztott befektetői kör kívánja bevonni  Elsődleges és másodlagos piac • Elsődleges piac: az értékpapírok első forgalomba kerülését, vagyis kibocsátását jelenti. • Másodlagos piac: a már kibocsátott („használt”) értékpapírok adásvétele.  Azonnali (prompt) és határidős (futures, forward piac) • prompt: azonnali, az eladás és a vétel nem szakad el egymástól • határidős: jelenben kötött adásvételnél valamilyen jövőbeni időpontban teljesítendő szállításban állapodnak meg.

9 Bankrendszer  A bankrendszer a banktevékenységgel összefüggő jelenségek törvényszerűségét, a bankári cselekvések meghatározott elvekhez igazodó rendjét, folyamatos, állandóan visszatérő és megújuló jellegét foglalja magában. Az előzőeket kiszolgáló intézményeket nevezik banknak, az intézmények összességét pedig bankszervezetnek.  Két alrendszere van:  központi vagy jegybank  üzleti bankok  A bankrendszer központi intézménye a Jegybank, mely a törvényes fizetőeszköz kibocsátásának kizárólagos jogával bír.  A Jegybank fontos tulajdonsága, hogy a monetáris politika kialakításának eszköztárát hordozza.  kötelező jegybanki tartalékráta  likviditási tartalék-előírás  refinanszírozási hitel  árfolyamszabályozás  nyíltpiaci műveletek

10 A Jegybank monetáris feladatai  Az „állam bankjaként” a kormány tranzakcióinak lebonyolítását végzi. Vezeti az államháztartás, költségvetés számláit. Ez egy pénzforgalmi jellegű számla, melyen a költségvetés összes bevétele és kiadása naponta felvételre kerül.  A „bankok bankjaként” koordinálja az üzleti bankok funkcióit. A Jegybank elsődleges feladata az üzleti bankok hitelkihelyezéseinek és likviditásának alakítása.  Végső hitelezőként formálja a hitelviszonyokat és a hitelnyújtás feltételeit, amelyen keresztül hatást gyakorol a fizetőképes keresletre. Ezt a kamatláb, a kibocsátható hitelek mennyisége, és a kötelező tartalékráta segítségével éri el.  Részt vesz a belső valuta külső értékének szabályozásában.  Kibocsátja és szabályozza a forgalomban levő pénztömeget.

11 Pénzforgalom A pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összességét fejezi ki. A pénzforgalmon belül megkülönböztetjük a nemzeti és a nemzetközi fizetési műveleteket. A pénzáramlások 3 nagy csoportja 1. Bankszámlapénz-forgalom 2. Készpénzforgalom 3. Készpénzkímélő és készpénz-helyettesítő forgalom 1. Bankszámlapénz-forgalom: előfeltétele, pénzforgalmi bankszámlát kell nyitni. A pénzforgalomra vonatkozó szabályok és rendeletek a jegybanktól származnak. Fizetési módok:  Átutalás: a vevő kezdeményezi, megbízza a bankját, hogy a bankszámlája terhére meghatározott összeget utaljon át a kedvezményezett számlájára.  Beszedési megbízás, inkasszó: a szállító kezdeményezi a fizetés teljesítését. Megbízza a számlavezető bankját, hogy számlája javára követelését szedje be és írja jóvá. (határidős, azonnali)

12  Keresztezett csekk: kizárólag a bankszámlák közti forgalom lebonyolítására szolgál. Csalás, hamisítás ellen használatos, ezzel nem lehet készpénzt felvenni.  Akkreditív: nemzetközi forgalomban elterjedt, az akkreditív megnyitásával a bank kötelező fizetési ígéretet tesz, amennyiben az eladó az akkreditív minden feltételének megfelel.  Átvezetési megbízás: ugyanazon ügyfél különböző számláinak pénzmozgását követi. 2. Készpénzforgalom: 3 esete:  effektív kp-vel valósul meg  postautalvány  kp. felvételi utalvány A gazdasági alanyok nemzeti valutában történő fizetéseinek, bevételeinek és kiadásainak összessége. A készpénzes fizetési forma elsősorban a gazdálkodó szervezetek és a lakosság közötti, valamint a lakosságon belüli pénzkapcsolatokra jellemző.

13 3. Készpénzkímélő és – helyettesítő forgalom A készpénz csak az egyik oldalon jelenik meg valós, fizikai formájában, a másik oldalon készpénz nélküli fizetési módozat van (terhelés vagy jóváírás).  Csekk: a csekk kibocsátója kötelezettséget vállal a csekken szereplő összeg számlakövetelése terhére történő kifizetésre. Az üzleti életben inkább a keresztezett csekk terjedt el, míg a lakossági csekkek elsősorban a készpénzfelvétel lehetőségét biztosítják. Nemzetközi fizetési forgalomban: • bankok rendeletére szóló csekk (saját banknál beváltható) • utazási csekk (külföldi fiz.eszköz igénybevételére szóló dokumentum) • kiírt csekk (előre rögzített összeg) • üres csekk (kitöltetlen) Csekk forgalmának nehézségei: közvetlen hitellehetőséghez nem lehet jutni, könnyen hamisítható, kezelése körülményes, hosszadalmas, költséges.

14  Bank-, betét-, hitel- és vegyes típusú kártyarendszerek: A különféle kártyák elterjedése elsősorban az üzleti bankoknak, az egyéb kártyakibocsátóknak, az elfogadóknak és az eszköz gyártóinak közös érdekeltsége.  A kártyák jellege szerint  betéti típusú: elkülönített kártyaszámlán lévő fedezet erejéig használható  hitelkártyák: hitelkeret mértékéig  vegyes típusú: bizonyos arányú túlköltekezésre is mód van  Felhasználásuk alapján: csak belföldön, csak külföldön, bel és külföldön egyaránt fizetésre szolgál.  Fizetés időbenisége: előre fizetett, azonnali fizetést megtestesítő, utólagos fizetést biztosító kártyák. Teljes pénzforgalom részei: a bank ügyfelei közti pénzforgalom alkotja a „belső klíringkört”. Amikor a fizetés két bank ügyfelei között történik, azaz a „külső klíringkörben”, akkor ehhez közvetítő szükséges. A bankok közti elszámolások érdekében jöttek létre az ún. elszámolási központok, amelyek ma már számítógépes hálózat segítségével automatizált klíringhálózatként működnek.

15 Bankjegy-kereskedelem • Más országok valutáival történő, bel és külföldi bankok közti adásvételi üzleteket értjük. • Általában azok a közép és nagy üzleti bankok foglalkoznak ezzel az üzletággal, amelyek országos hálózattal is rendelkeznek. • A bankjegy-kereskedelem lehetővé teszi, hogy az üzleti bankok valuta- és devizaállománya mindig a piaci igényekhez igazodó mértékben és összetételben álljon rendelkezésre. • A jelentősebb valutapiacok, ahol a bankjegy-kereskedelem lebonyolódik Bécs, Frankfurt, Zürich, London, Basel.

16 II. téma: Az államháztartásrendszere Államháztartás: pénzügyi rendszer, a kp-i kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás közfeladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere 4 alrendszer 1. az államháztartás központi szintje 2. az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásból finanszírozó alapok 3. helyi önkormányzatok és helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetése 4. a társadalom közös – biztosítási és szolidaritási elvek alapján működő – kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere

17 Mit kell biztosítani az áht. működtetése során?  a kijelölt állami feladatvállalás teljesítését  a közpénzekkel való hatékony gazdálkodást  a gazdálkodás ellenőrizhetőségét  a megfelelő pénzügyi egyensúlyt Az államháztartás alapegységei: költségvetési szervek, alapok, előirányzatok Államháztartás bevételei: adó, illeték, vám, járulék, hozzájárulás, bírság, díj

18 18 Az államháztartás funkciói TradicionálisSzociálisGazdaságpolitikai - szabadság, biztonság, közügyekben való részvétel - társadalom megszervezése - jogalkotás, jogalkalmazás, - külső, belső biztonság - szociális ellátórendszer - egészségügy - nyugdíj és egészségügyi biztosítás - oktatás, közművelődés, - gyermek és ifjúságvédelem - gazdasági növekedés élénkítése - kereslet, kínálat szabályozás - antiinflációs intézkedések - fejlettségi különbségek mérséklése

19 Az államháztartás gazdálkodásának alapelvei:  költségvetés: pénzügyi terv, pénzügyi alap…(deficit, szufficit)  bevételi előirányzatok telj. kötelezettsége  kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultsága  elszámolási kötelezettség  globális fedezettség elve  jóvá kell hagyni a hiány fin.-t, a többlet felhaszn.-át  pénzforgalmi szemlélet  bruttó elszámolás elve  nyilvánosság elve  azonos szerkezet elve  szerepek és felelősség egyértelműsége

20 Központi költségvetés Áht. alrendszere Fogalma:  pénzügyi terv: naptári évre szólóan a közfeladatok ellátáshoz szükséges pénzeszközöket központosítja és újra elosztja, befolyásolva a nemzetgazdaság fejlődését  pénzügyi alap: az állami és közfeladatok megvalósításához szükséges pénzeszközök, melyek elosztásáról az Országgyűlés dönt Bevételei: gazd. szervezetek befizetései(társ. adó, külön adó), fogyasztáshoz kapcsolt adók(ÁFA, jöv. adó), lakossági befizetések(SZJA, illeték), Jegybank befizetései, helyi önk.-ok befizetései, elk. állami pénza.-ok befizetései, adósságszolg. kapcsolatos bevételek, egyéb bevételek Kiadásai: gazdálkodó szervezetek támogatása, fogy-i árkiegészítés, TB alapok támogatása, kp-i szervek támogatása, elkülönített pénzalapok támogatása, helyi önk.ok tám.,adósságszolgálat, ált. tartalék, állam által vállalt garanciák és kezességek érvényesítése

21 A központi költségvetés szerkezeti rendje:  fejezet: a tervezés, végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan felügyelt, irányított szervek és előirányzatok összessége (OM, Orsz.gy.)  cím: szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó e.i.-ok összessége: kp-i költségvetési szerv, területileg széttagoltan működő de azonos tev-et végző szervek, pártok támogatása, fejezeti kezelésű e.i.-ok (MAKI, VPOP)  alcím: egy költségvetési címhez tartozó költségvetési szervek és alapok (Rendőrkapitányságok, Orsz. Kis. Önk. tám.)  előirányzat csoport : működési, felhalmozási  kiemelt előirányzat: működési (személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli jutt.) felh. (beruházsok, felújítások, közp. beruházások)  funkciócsoport, jogcímcsoport, jogcím: a tevékenység jellegéhez való kötődést jelzi (mely tev.hez kapcsolódnak)

22 Az állami költségvetéssel kapcsolatos hatásköri és eljárási szabályok 1. Országgyűlés: törvényalkotás (elfogadás, végrehajtás, módosítás), felhatalmazás a Kormánynak 2. Kormány: elkészítés, előterjesztés, végrehajtás, átcsoportosítás, tartalék felhasználása (általános-, céltartalék) 3. Pénzügyminisztérium: Kincstár működtetése, döntés- előkészítés, koordinálás, törvénytervezetek előkészítése, nyilvántartások vezetése, e.i.átcsoportosítási jog fejezetek között 4. Fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője (miniszter): irányelvek kialakítása, tervezés irányítása, végrehajtás, fejezeten belül átcsoportosítás

23 Elkülönített állami pénzalapok  Előre meghatározott, konkrét célra a költségvetéstől elkülönített pénzalap. Az alap állami feladatot lát el, így része az államháztartásnak, és független a központi vagy helyi költségvetéstől.  létrehozása: törvénnyel (rendeltetés, bevételi források, teljesíthető kiadások, a rendelkezésre jogosult, felelős miniszter megnevezése)  költségvetés alapján gazdálkodik  költségvetését és zárszámadását az Ogy. fogadja el  a beszámolót könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell

24 Munkaerőpiaci Alap cél: foglalkoztatási helyzet kezelése, képzési programok, munkanélküliek ellátásának biztosítása kezelő: munkaügyi miniszter bevételek: járulékok (munkaadói, munkavállalói), költségvetési támogatás, egyéb kiadások: célhoz kapcsolódó kifizetések, működési kiadások, képzés feltételeinek megteremtése, munkahelyteremtés Központi Nukleáris Pénzügyi Alap cél: radioaktív hulladékok elhelyezése, kezelő: gazd. miniszter bevételek: radioaktív anyagokat elő-, átalakítók, felhasználók befizetései kiadások: elhelyezés, tároló kialakítása Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Alap Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Nemzeti Kulturális Alap Szülőföld Alap

25 A társadalombiztosítási alrendszer  Fogalma: A társadalom szolidaritási és biztosítási alapon működő, közös kockázatvállaláson alapuló, kötelező biztosítási rendszere.  Részei: • Egészségbiztosítási rendszer • Nyugdíjbiztosítási rendszer  Állami feladat: • A tb rendszer működtetése és fejlesztése • A mögöttes anyagi felelősség vállalása

26 Nyugdíjbiztosítási ágazat  Nyugdíjbiztosítási alap  Irányítás: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság  Nyugdíjbiztosítási ellátások: • saját jogú: öregségi, rokkantsági, baleseti-rokkantsági • hozzátartozói: özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti-hozzátartozói nyugdíj  Fedezet: TB járulék, nyugdíjjárulék Egészségbiztosítási ágazat  Egészségbiztosítási alap  Irányítás: Országos Egészségbiztosítási Pénztár  Egészségbiztosítási ellátások: • Természetbeni: járóbeteg szakellátás, gyógyintézeti- kórházi ellátás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz • Pénzbeli: táppénz, terhességi gyermekágyi segély, gyed

27 Önkormányzati alrendszer  Az önkormányzatok az államháztartáson belül • ellensúlyként működnek a "központi" állammal szemben • helyi szinten ellátják a közfeladatokat: ivóvízellátás, szennyvíz-elvezetés; nemzeti és kisebbségi jogok biztosítása; közutak, köztemetők fenntartása; egészségügyi, szociális ellátások; oktatás  Bevételei: • Központi költségvetésből eredő bevételek  Átengedett bevételek  Normatív támogatások (közvetlenül, felhasználási kötöttség nélkül illetik meg őket)  Központosított előirányzatok ( kötött felhasználású)  Cím és céltámogatások (önerőn alapuló, felhalmozási jellegű)  OEP finanszírozás  Kiegészítő támogatások ( CÉDE, TEK, ÖNHIKI, vis maior) • Saját bevételek  Helyi adók  Intézményi bevételek  Átvett pénzeszközök  Hitelek  Kiadásai: • Működési ( intézményfenntartás) • Tartalék • Felhalmozási ( beruházás, felújítás)

28 III. téma: Adózási ismeretek Adó fogalma Adók rendszerezése • adóztatási jog szerint: kp-i adók – helyi adók • a teherviselés szerint: közvetlen (egyenes) – közvetett adó • adó mérték szerint: lineáris (arányos): adómérték állandó – progresszív: adó mértéke az adóalap függvényében változik (sávosan – lépcsőzetesen ) Adózás elvei: alkotmányos elvek: általánosság, egyenlőség, arányosság eljárási elvek: legalitás, törvényesség, mérlegelés, méltányos eljárás, megkülönböztetés tilalma, tájékoztatáshoz való jog, adózó jóhiszemű joggyakorlásának elve és együttműködési kötelezettsége, szerződések tartalom szerinti minősítése, rendeltetésszerű joggyakorlás, piaci ártól való eltérés tilalma (kapcsolt váll.)

29 Adóhatóságok feladata: nyilvántartás, adó, támogatás megállapítása, behajtás, beszedés, végrehajtás, ellenőrzés, kiutalás, adószámla vezetés APEH, VPOP, önkormányzat jegyzője Alapfogalmak: Adózás: Adókkal és költségvetési támogatásokkal kapcsolatos eljárás. ha annak megállapítása, beszedése, végrehajtása, kiutalása v. ellenőrzése az adóhatóság hatáskörébe tartozik. Adóalany: Az a személy, aki aki az adóköt. alapjául szolgáló tényállást megvalósítja és akit az anyagi jogszab. a fiz. köt. címzettjeként megjelöl. Adózó: Adóalany + akinek az adóköt.-ét az Art. állapítja meg (kifizető, munkáltató, adatszolg.ra köt.) Adótárgy: Az a tárgy, dolog, jog, jogviszony, tény, amelyre az adóztatás irányul. Adómérték: Azt fejei ki, hogy az adóalap után mennyi adót kell fizetni. (adókulcs: % - adótétel: fix összeg)

30 Adóalap: Az adótárgynak pénzzel, vagy más term. mértékegységgel kifejezett mennyisége, amelyből adókulcs,vagy adótétel alkalmazásával az adó összege meghatározható. (SZJA – jöv. – Ft) Adómentesség: Az adótárgyban v. az adóalanyban rejlő ok miatt nem keletkezik tényleges adófizetési köt. Adókedvezmény: A tényleges adófiz. köt. joszab. alapján mérsékeltebb összegű Adójogviszony: tárgya az adóalany által kifejtett magatartás, tartalma: jogok és kötelezettségek, alanyai: adóalany – adóhatóság és közvetetten az állam Adózás rendje E törvény célja, az adózás rendjének, az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása.  Területi hatály: A Magyar Köztársaság területén  Székhellyel, telephellyel rendelkező gazd. tevékenységet folytató jogi személy  Lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező magánszemély  Vagyonnal rendelkező vagy bevételt, jövedelmet elérő magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet

31  Közigazgatási vagy bírósági eljárásban résztvevő személy  Tárgyi hatály: adónak minősül: adó, járulék, illeték, adóelőleg, pótlék, bírság, költség, költségvetési támogatás, adó visszaigénylés, -visszatérítés,adók módjára behajtható köztartozások.  Személyi hatály: Adózó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, akire a törvény adókötelezettséget, adófizetési kötelezettséget ír elő. Adózó jogosultsága:  Iratbetekintés: az adózó jogosult a saját adózására vonatkozó iratok megismerésére. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet, vagy kérhet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. Az iratbetekintés korlátozásáról az adóhatóság végzéssel dönt.  Önellenőrzési jog: az adózó önadózás esetén jogosult az önellenőrzésre. Az adózó a korábban benyújtott bevallásait önellenőrzéssel módosíthatja, amíg az adóhatóság meg nem kezdi a vizsgálatokat.

32  Adózó kötelezettségei 1. Bejelentés, nyilatkozattétel Adóköteles tevékenységet csak adószámmal rend. adózó folytathat – bejelentkezés az állami adóh.-nál adószámért  egyéni váll. – körzetkp. jegyzőjéhez  üzletszerű gazd. tev. – cégbírósághoz  ha a fenti kettőhöz nem kötött – állami adóh. (nyomtatvány) határidő 15 nap, Írásos forma, tartalma: iratok őrzésének helye, jogelőd adóazonosítója, levelezési cím, a tevékenységhez szükséges engedély, naptári évtől eltérő üzleti év mérlegforduló napja Elektronikus adóbevallás: regisztrálás okmányiroda, bejelentés állami adóhatóság, Önkormányzati adóhat.: önadózás és adóbeszedés esetén – bejelentési köt. tev. megkezdésétől szám.15 napon belül egyéb esetén bevallás benyújtásával.

33 ÁFA bejelentése: Az adóköteles tev. megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozni kell: • kizárólag TM tevékenységet végez, ehelyett adóalanyiságot választ, vagy AM-et választ, az adó megállapítás mely módját kívánja alkalmazni, EK más tagállamában keresk. kapcsolatot kíván létesíteni, csoportos adóalanyiságot választ Változtatást az adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az alanyi mentességre jogosító értékhatárt év közben lépi túl – 15 napon belül bej. Közösségi adószám: Aki az Európai Közösség valamely más tagállamában illetőséggel bíró adózóval szeretne kereskedelmi kapcsolatot létesíteni Változás bejelentése – ha adókötelezettséget érint. Adózót az adóhatóság nyilvántartásba veszi.

34 2. Adó megállapítás adó megállapításra kötelezett személy adó megállapítási módok adózó önadózás (főszabály, kivételek: ép.adó, telekadó, elj. ill, vagyonszerzési ill.) kifizető és munkáltatóadólevonás adóbeszedésre kötelezett adóbeszedés adóhatóság kivetés (ép.adó, telekadó, magánszemély komm. adója, gépjárműadó, vámhatóság: reg.adó), kiszabás (vagyonszerz. ill.), adatszol. alapján adóhatósági megáll., utólagos adómegáll.

35 3. Bevallás • tartalmazza: azonosításhoz szükséges adatokat, mentességeket és kedvezményeket, adó alapjának és összegének megállapításhoz szükséges adatokat. • az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja • adótanácsadó, adószakértő ellenjegyezheti • helyességét az adóhatóság megvizsgálja: kijavítás (számítási hiba, v. elírás – 30 napon belül értesítés) • ha adózó nem ért egyet – egyeztetés (15 napon belül) – eredménytelenség esetén adóeljárás megind. – hat. • ha a bevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható – hiánypótlás 15 napon belül 4. Bizonylat-kiállítás és –megőrzés, könyvvezetés Ellenőrzésre alkalmas legyen. Az iratokat az adó megállapításhoz való jog elévüléséig meg kell őrizni.

36 5. Adófizetés és adóelőleg-fizetés Az esedékességkor az köteles megfizetni, akit arra a jogszab. kötelez. • a levont adót, adóelőleget annak, aki levonta • a beszedett adót a beszedésre kötelezett Az adót meg kell fizetni az előírt esedékesség időpontjában Adóhat. által megáll. adó esetén a hat. jogerőre emelkedésétől 15 napon belül időpontja: bankszámla – terhelés dátuma, pénztárba való befizetés, egyéb – adóhatóság számláján jóváírás Visszatérítés: az igény beérkezésétől számított 30 napon belül 6. Adatszolgáltatási kötelezettség kifizetőt, biztosító intézetet, földhivatalt, illetékhivatalt, pénzintézetet, vámhatóságot, jegyzőt, munkaügyi kp.-ot stb.

37 Adótitok: az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat adóhatóság – titoktartási kötelezettség megszegése, ha a kötelezett az adózás vagy bírósági eljárás során megismert adótitkot vagy más titkot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, felhasznál, közzétesz. alapos okkal használják fel: adóigazgatási elj. megindítását, adatszolg.-ra kötelezett szervek tájékoztatását szolgálja, törvény előírja, megengedi, érintett hozzájárul Adóhatóságok hatásköre illetékessége: APEH – általános, Vámhatóság: reg. adó, jöv. adó, külföldi gépj. adó, energiaadó, termékimportot terhelő adó (kivéve ÁFA), Jegyző: helyi adók, belf. gépj. adója, termőföld bérbeadásából szárm. jöv., adók módjára behajtható köztartozások, Illetékesség: lakóhely, székhely,telephely, gazd.i tev. gyak.

38 Ellenőrzés cél: az adóbevétel megrövidítésének, visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása, a jogszab. kötelezettségek teljesítésének v. megsértésének megáll. fajtái: utólagos vizsgálat, állami garancia beváltásához kapcsolódó ell., adóköt. telj. ell.,adatok gyűjtését célzó ell., illetékkötelezettség telj, ell., ismételt ell., határidő: 30 nap, ismételt ellenőrzés 90 nap meghosszabítható szakaszai: ellenőrzés megindítása (előzetes értesítés v. ennek mellőzése), megbízólevél – szolgálati igazolvány, a hivatali helyiségben nem szükséges, próbavásárlás esetén a jogosultságot a vásárlás befejezésekor kell igazolni. bizonyítási eszközök: irat, szakértői vélemény, adózó nyilatkozata, tanúvallomás, helyszíni szemle, próbavásárlás, helyszíni leltározás, más adózók adatai, adatszolg. tartalma, nyilvántartások

39 adóhatóság jogai: helyiségbe beléphet, helyszínt átvizsgálhat, iratokat, munkafolyamatokat vizsgálhat, nyilatkozatot és felvilágosítást kérhet, próbavásárlást tarthat, bizonyítást folytathat le adózó jogai: személyazonosságról és megbízásról meggyőződhet, ellenőrzési cselekménynél jelen lehet, képviseletről gondoskodhat. köteles együttműködni, a feltételeket biztosítani az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül – reagálhat az adózó egyszerűsített ellenőrzés: az adóhatóság az adóköt. teljesítését a rendelkezésre álló adatok és a benyújtott adóbevallás egybevetésével ellenőrzi, ha minden rendben – határozat, ha nem – jegyzőkönyv becslés: az adó alapját valószínűsíti, alkalmazása: vagyonszerzési illeték, ha az adó alapja nem állapítható meg, hiányos bevallás v. nyilatkozat, iratok nem állnak rendelkezésre

40 Hatósági eljárás hivatalból v. kérelemre  adóalap, adó, adómentesség, adókedvezmény. megállapítására  költségvetési támogatás jogosultság megállapítására  ellenőrzés során feltárt jogsértés és jogkövetkezmények megállapítására  törvényben előírt fizetési kötelezettségtől való eltérés engedélyezésére formái: utólagos adó-megállapítás, adó soron kívüli megállapítása (adózó halála), adó feltételes megállapítása (PM díjfizetés ellenében), fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése (fizetési nehézség esetén, ha az adózónak nem róható fel, átmeneti jellegű, megfizetés valószínűsíthető), adómérséklés (ha a megfizetés a megélhetést súlyosan veszélyezteti v. a gazdálkodási tev.-et ellehetetleníti. Mag. személy: adó, pótlék, bírságtartozás, Vállalkozó: pótlék és bírás tartozás

41 JOGORVOSLATOK Módosítás és visszavonás (saját hatáskörben), feltétele: felettes szerv v. bíróság által el nem bírált, jogszabálysértő, 1 éven túl csak az adózó javára Fellebbezés: I. fokú határozat ellen, 15 napon belül, utólagos adómegállapításnál30 napon belül Felügyeleti intézkedés: felettes adóhatóság ill. pénzügymin., ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata jogszabálysértő, Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata: II. fokú hat. VÉGREHAJTÁS: adótartozás behajtása, alapja - végrehajtási okirat: fiz. köt.-et megállapító jogerős hat., önadózás esetén fiz. adót tartalmazó bevallás, adóhatósági adó-megállapítás, I. fokú adóhatóság folytatja le ELÉVÜLÉS – 5 év

42 JOGKÖVETKEZMÉNYEK • Késedelmi pótlék: napi mértéke a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része • Önellenőrzési pótlék: késedelmi pótlék 50 %-a, ismételt önellenőrzés – 75 %-a • Adóbírság: adóhiány esetén – ennek 50 %-a • Mulasztási bírság: adókötelezettségek elmulasztása. Magánszemély adózó 200 ezer Ft-ig, más adózó 500 ezer Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. • Intézkedések: lefoglalás, le (be) zárás és felfüggesztés. SZJA közvetlen, progresszív és lineáris alapelvei: arányosság és méltányosság, általánosság, célhoz kötöttség, valós tartalom szerinti minősítés alanya: magánszemély (belföldi illetőségű, külföldi illetőségű), kifizető, társasház, ha közös név alatt jövedelmet szerez.

43 tárgya: jövedelem – a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze v. a törvényben elismert költségekkel csökkentett része v. annak törvényben meghatározott hányada bevétel: bármilyen jogcímen és formában megszerzett vagyoni érték (pénz, dolog, keresk. utalvány, értékpapír, szolgáltatás) • Adóköteles bevételek: összevontan adózó jöv.(önálló, nem önálló tev., egyéb jöv.), külön adózó jöv. (egyéni váll., vagyonátruházás, tőkejöv., term. jutt., ép.) • Adómentes bevételek: az adóalap számításánál nem kell figyelembe venni. SZJA tv. 1. sz. mell., TK. 66.o. Költség: a bevételszerző tev.gel közvetlenül összefüggő, a naptári évben ténylegesen kifizetett és igazolt kiadás.

44 ÖSSZEVONT ADÓALAP 1. önálló tevékenységből származó jöv.: egyéni váll., mezőgazd. őstermelő - kedvezmények, bérbeadó, választott könyvvizsgáló, szellemi tev., ingatlan-ingó hasznosítása - bevétel költség: tételes költségelszámolás v. 10 %: feladatok 2. nem önálló tevékenységből származó jövedelem: munkaviszonyban folytatott tevékenység, országgyűlési – helyi önkormányzati tev.,társas vállalkozás tagjának személyes közreműködése, segítő családtag, gazd. társ. vezető tisztségviselőjének tevékenysége 3. egyéb jövedelem: adóterhet nem viselő járandóság (nyugdíj, GYES, GYET, ápolási díj, külf-i kiküldetés címén kapott bevétel, praxis átruházásból származó bevétel, borravaló.) Számított adó: A évi adótábla azonos a évivel Ft-ig 18 %, efelett Ft + az Ft felüli rész 36 %-a

45 Az adójóváírás Alap: 2008.január 1-jétől megszűnt. a kiegészítő adójóváírás. Az adójóváírás a bérjövedelem 18 %-a, legfeljebb havi Ft, 12 hónapra Ft. Ez teljes egészében évi Ft jövedelem alatt érvényesíthető, Ft jövedelemig a különbözet 9 %-val kell csökkenteni. A havi adójóváírást a munkáltatónak kell levonnia az adóelőlegből. Jogosultsági hónap: amelyre a magánszemélyt bér illette meg. Feladatok Az adóalap adóját csökkentő kedvezmények: tandíj kedvezménye, személyi és családi kedvezmények, biztosítások kedvezménye, társadalombiztosítási és magánnyugdíj pénztári befizetések kedvezménye, közcélú adományok kedvezménye

46 Külön adózó jövedelmek 1. Egyéni vállalkozásból származó Az a magánszemély, aki egyéni vállalkozói igazolványa alapján vállalkozási tevékenységet végez, továbbá a közjegyző, az önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivő, az ügyvéd, a magán-állatorvos, a magángyógyszerész, az európai közösségi jogász Adózás módjai: Vállalkozói jövedelem szerinti adózás, fajtái: vállalkozói adóalap után 16 %-os mértékű adó, osztalékalap után 25 %-os illetve 35 %-os adó, vállalkozói kivét után adótábla szerinti adó 2008.január 1-jétől az egyéni vállalkozónak a vállalkozói adóalap legfeljebb 50 millió forintos része után 10 % vállalkozói személyi jövedelemadót kell fizetnie, ha az alábbi feltételek egyszerre teljesülnek:  nem érvényesít adókedvezményt  foglalkoztatottjainak létszáma az adóévben legalább 1 fő  az adóévben meghatározott járulékalap után vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

47 A 10 %-kal adózó vállalkozói adóalap 6 %-ának megfelelő összeget az egyéni vállalkozó köteles a belföldi pénzforgalmi bankszámláján lekötni abban az évben, amikor bevallotta, és az adóév utolsó napján fennálló követeléséből lekötött számlakövetelésként kimutatni. Átalányadózás: feltételei – megelőző adóévben max. 8 millió Ft (kizárólag kiskereskedelmi tev.: 40 millió Ft) bevétel, nem áll munkaviszonyban, bevétel – tv-ben meghatározott költséghányad= jövedelem – számított adó adótábla szerint

48 2. Vagyonátruházásból származó jövedelem Ingó: bevétel (eladási ár, cserébe kapott dolog piaci értéke) – költségek (megszerzésre fordított összeg. Értéknövelő beruházások, átruházással kapcsolatos kiadások), mértéke 25 %, nem kell megfizetni az év során együttesen keletkező jövedelem adójának 50 ezer Ft-ot meg nem haladó részét Ingatlan, vagyoni értékű jog: bevétel, költségek, ugyanaz, ha az átruházás a megszerzés évében v.az azt követő 5 évben történik jöv. = számított jöv. Ha ezt követően a számított jövedelmet csökkenteni kell évente 10 %-kal, 15 év után nincs adó. Az adóból visszajár vagy nem kell megfizetni, melyet a jöv. Megszerzését megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélra fordítanak (lakás építése, vétele stb.) Feladat

49 3. Tartási, életjáradéki v. öröklési szerződésből származó jövedelem, mérték 25 % 4. Tőkejövedelmek Kamatjövedelem – 20 % Értékpapír kölcsönzésből származó jövedelem – 25 % Osztalékból származó jövedelem – 25 ill. 35 % Árfolyamnyereségből származó jövedelem – 25 % Tőzsdei ügyletből származó jöv. – 20 % 5. Természetbeni juttatások adója: (reprezentáció, üzleti ajándék, egyéb adóköteles term,. jutt.) – 54 %, cégautó adó 6. Vegyes jövedelmek – kisösszegű kifizetés: Ft-ot meg nem haladó kifizetés, a magánszemély választhat vagy a kifizető vonja le, vagy saját maga a bevallásában ingatlan bérbeadásából származó jöv. – 25 %, nyereményből származó jövedelem: pénzbeli nyeremény esetén 25 %, más vagyoni érték esetén 33 % Feladatok

50 Társasági adó Közvetlen adó, alapelvei: • tartalmi megközelítés elsődlegessége • egyszeres figyelembe vétel elve • nemzetközi szabályok elsődlegességének elve • számviteli törvénnyel való összhang elve alanyai: belföldi adózó: teljes körű adóköt. terheli, külföldi adózó: korlátozott – belföldi telephelyen végzett váll. tev-ből származó jövedelemre terjed ki nem alanya: MNB, MTI, ÁPV Rt., pártok, EVA alanya, stb.. adó alapja: adózás előtti eredmény – csökkentő tételek + növelő tételek elvárt jövedelem: től, ha az így megállapított adóalap nem éri el a bevétel – ELÁBÉ értékének 2 %-át, akkor ez lesz az adóalap.

51 adó mértéke a pozitív adóalap 16 %-a a pozitív adóalap 5 millió Ftot meg nem haladó összegéig 10 %, ha az adózó • nem vesz igénybe adókedvezményt • legalább 1 fő a foglalkoztatottak átlagos létszáma • az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér másfélszeresének (kedv. kistérség esetén 1 szeresének) adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbizt. járulékot. adómentességek • közhasznú szervezet – ha a váll. bevétele max 10 millió Ft • önkéntes kölcs. pénztár, ha kieg. váll. tv.ből származó bevétele nem haladja meg az összes bevétel 20 %-át adókedvezmények: beruházási, K+F, fejlesztési kedv., kis és középváll. kedvezménye (hitelszerződés és pénzügyi lízing esetén) fizetendő adó = számított adó – adókedvezmények adóelőleg fizetés: havonta (ha az előző évi fizetendő adó meghaladja az 5 millió Ft-ot) vagy háromhavonta

52 ÁFA közvetett, hozzáadott érték adó, összfázisú ( a termelés minden fázisában felszámolásra kerül), nettó alapú, semleges, harmonizált. területi hatály – belföld alanya: gazdasági tevékenységet folyt. személyek, szervezetek, tulajdonostársak közössége, új közl. eszközt értékesítő személy, adófiz. köt. nem alanya: EVA, közhatalmat gyakorló szervek tárgya: termékértékesítés (ellenérték fejében, ellenérték nélkül, közösségen belüli vagyonáthelyezés), közösségen belülről történő termékbeszerzés, termékimport; szolgáltatásnyújtás ellenérték fejében, ellenérték nélkül) termékért. nek és szolgáltatásnyújtásnak nem minősülő ügyletek: közcélú adomány, is értékű ajándék, sajtótermék köteles példánya alapja: a teljesítés ellenértéke, mértéke: 20 % - 5 %

53 Adómentességek tárgyi (tv. 2. sz. melléklete), alanyi (választható) adólevonási jog: az adóhalmozódás elkerülésének eszköze: kizárólag az adó fizetésére kötelezett gyakorolhatja, az előzetesen felszámítható adó vonható le (bizonylattal igazolt) Számlaadási kötelezettség formája: számla v. kp. esetén egyszerűsített számla v. nyugta számlahelyesbítés: ha az adóalany az áthárított adó összegét módosítja v. az adót utólag kívánja felszámítani storno számla: ha a kib. követően a teljesítés meghiúsul, hibát kell javítani, műszaki hiba miatt újra elő kel állítani. bevallási rend: havi, negyedéves, éves különleges adózási módok: mezőgazdasági tev-et folytató adóalany, bolti kisker. tev.

54 Jövedéki adó Tárgya – jövedéki termékek: ásványolaj, alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, dohánygyártmány, köztes alkoholtermék alanya: jövedéki termék belföldi előállítása esetén – terméket előállító ill. adóraktár engedélyes (ha az előállítás a raktárban történik); importálás esetén – importáló; betárolás esetén – betároló adóraktár engedélyese adóraktár: fizikailag elkülönített, helyrajzi számmal beazonosított, egy technológiai egységet képező üzem, ahol adóraktári engedély birtokában jövedéki termék előállítása folyik ill. ahol olyan jöv. termék tárolását, raktározását végzik, amely után az adót még nem fizették meg. Vámhatóság jogosult az engedély kiadására feltételei: kettős könyvvitel, nincs vám- vagy adótartozása, nem áll csőd- felszámolási vagy végelszámolási elj. alatt, könyvvizsgáló által auditált mérleg, elektronikus adóbevallás, jövedéki ügyintézői szakképesítés

55 Helyi adók Önk. fogalmi elemei: gazdasági önállóság – helyi adó megáll. joga – rendelet Önkormányzat joga – kiterjed: adó bevezetése, időpontjának meghatározása, mértékének megállapítása a helyi sajátosságokhoz igazítva, mentességek illetve kedvezmények biztosítása, részletes szabályok megállapítása korlátok törvényi keretek, egy adótárgy esetében csak egyfajta adó, adómaximum, naptári éven belül súlyosítási tilalom, a mentességeket nem bővítheti (ip. adó, telekadó, ép. adó, váll. komm. adó) az adó alanya: mag. személy, jogi személy …., külföldi mag. személy és szervezet, kivéve, ha nemzetközi szerződésben mentesség az adótv. hatálya nem terjed ki : MNB, ÁPV Rt., ÁKK Rt. Off shore cégek – helyi ip. adó

56 Adómentesség: társ-i szervezet, egyház, alapítvány, közszolgáltató szervezet, köztestület, kht., önkéntes kölcs, bizt, pénztár, magán-nyugdíjpénztár, költségvetési szerv Adó tárgyak : • ingatlantulajdon, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog • munkaerő foglalkoztatása, • nem állandó lakosként való tartózkodás, • gazdasági tevékenység gyakorlása

57 Vagyoni típusú adók: építményadó (lakás, épület),alanya: tulajdonos, vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult, alapja: korr. forgalmi érték vagy hasznos alapterület telekadó: beépítetlen belterületi földrészlet, telek tulajdonosa, vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult, terület v. korr. forgalmi érték Kommunális jellegű adók: idegenforgalmi adó: nem állandó lakosként legalább 1 vendégéjszaka kommunális adók: 1.magánszemélyek komm.adója: építmények, beépítetlen belterületi földrészlet, lakásbérleti jog. 2. váll. komm. adója: vállalkozó, foglalkoztatottak korrigált statisztikai létszáma Helyi iparűzési adó: állandó v. ideiglenes jelleggel végzett gazd.-i tevékenység, vállalkozó,

58 Gépjárműadó tárgya: belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű és pótkocsi; a MK. területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű alanya: üzembentartó, ennek hiányában tulajdonos; használt autó – január 1-i állapot, új forgalomba helyezés – aki enek a hónapnak az utolsó napján tul. alapja: személyszállító gépjármű – telj. kw-ban; autóbusz, nyergesvontató, lakópótkocsi – saját tömeg; tehergépjármű – saját tömeg + raksúly 50 %-a adómentességek: költségvetési szerv, egyház, társ. szervezet, alapítvány, helyi és helyközi tömegközlekedést lebonyolító gépjármű, súlyos mozgáskorlátozott személy tul.

59 Társadalombiztosítási járulékok Alapelvek: kötelező részvétel, korlátozott biztosítási elv, arányosság, állami feladatvállalás elve, foglalkoztató együttműködési kötelezettségének elve Foglalkoztató által fiz. járulék: term. beni eb. járulék – 4,5 %, pénzbeli – 0,5 %, nyugdíjbiztosítási jár. – 24 %, táppénz hozzájárulás (1/3-a) Biztosított által fizetendő járulékok: term. beni eb. járulék – 4 %, pénzbeli – 2 %, nyugdíjjárulék – 9,5 %, ha magánnyugd. pénztári tag 1,5 – 8 % EHO: százalékos mértékű – 11 %, tételes: 1950 Ft/hó Munkaadói járulék – 3 %; munkaadó Munkavállalói járulék – 1,5 % Szakképzési hozzájárulás – bérköltség 1,5 %-a

60 EVA kiváltja :  egyéni váll. esetében – váll. szja, osztalékadó v. átalányadó, cégautó adó, ÁFA  gt. esetében – ta., tagnak juttatott osztalék utáni SZJA váll.-ból kivont jöv. utáni SZJA, cégautó adó, ÁFA  alanya: egyéni váll., kkt., bt., kft., szöv., erdőbirtokossági társulat, végrehajtói iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivő iroda  Feltételei: számos eljárási feltétel + max. 25mFt árbevétel  alapja: összes bevétel  mértéke: a pozitív adóalap 25 %-a

61 Pénz fogalma és funkciói: olyan dolog, amit egy adott társadalom tagjai azonnal és értéken fogadnak el fizetőeszközül. Feladata: gazd-i szereplők közötti kapcs. teremtés – lsd. pénzforgalom árupénz – arany és pénzhelyettesek – mai pénz (nincs belső érték – hitelpénz)  értékmérő: termékek árát, egymáshoz való arányt hat. meg  forgalmi eszköz: áruk forgalma pénz segítségével – nem árucsere  fizetési eszköz: később is realizálódhat  felhalmozási: megtakarítás fogyasztás helyett  nemzetközi pénz (világpénz): konvertibilitás pénzteremtés : pénzkibocsátás (MNB), hitelnyújtás, devizavásárlás (ker. bankok) valuta – deviza – árfolyamok (vételi, eladási, közép, rögz., lebegő)

62 Bankrendszer felépítése Mo.-on 1. Központi bank 2. Kereskedelmi bankok 3. Nem monetáris pénzintézetek - bankrendszerűen működők (bef. bankok, lízingtárs., bef. alapok - nem bankjellegű pü. intézmények (bizt. társ., nyugdíjalapok) Bankműveletek  passzív: pótlólagos pénz érkezik a bankba, egyidejűleg tartozás keletkezik a pénztul.-sal szemben – betétgyűjtés, banki ép. kibocs., hitelfelv. a jegybanktól v. más ker. banktól  aktív: pénzkihelyezés, köv. keletkezik a hitelfelvevővel szemben – hitelnyújtás, betételh. más bankoknál (pl. köt. tartalék), ép. vásárlás, tőkeérdek. szerzése  fizetési forgalom lebonyolítása  bankszolgáltatások (semleges bankműv.): ép. letéti kezelése, ép. tőzsdén kívüli adás-vétele, határidős ép. ügyletek kötése, devizaszámla vezetése, valuta váltás, határidős dev. ügyletek, bef. és pénzügyi szolg.; jutalék formájában bevétel

63 Fizetési mérleg adott ország valutában és devizában lebonyolított nközi ker. ügyleteinek – a külföldről származó valamennyi bevételnek és a külföldi kiadásoknak a mérlegszerű összevetése tartalma:  külker. kiadások és bevételek  fiz. forgalom  tőke- és hitelmozgások  valuta- és aranyállomány változása Jell.:  a nemzetgazd. jöv. számítás szerves része  a nemzetgazd. külföldi megítélésében fontos szerepet játszik  feladata, hogy átfogó képet adjon az ország devizamozgással járó tranzakcióiról  kettős könyvelés elvére épül

64 Vállalati hitelnyújtás hitel: pénzeszközök ideiglenes átengedése kamatfizetés ellenében (bankhitel), v. olyan áruszállítás, melynek ellenértékét későbbi időpontban egyenlítik ki (ker. hitel) fin. forrás típusok: rövid lejáratú forgóeszköz hitelek  forgóeszközigény fin.  a vállalat pü-i helyzetének és hitelképességének vizsgálata hosszú lejáratú projekt hitelek  a bank adott beruházást finanszíroz  csak a projekt pü-i életképességét vizsgálja Hitelképesség vizsgálata gazd.-i körny. vizsg. (makrogazd. tendenciák, pol. tényezők, infláció, kamatlábak, költségvetési és fizetési mérleg vizsg.) ágazati vizsg. (iparág elemzése, versenytárs értékelés, jövőbeli kil.) pénzügyi helyzet vizsgálata (legalább 1 év pü-i kimut., mut. számok)

65 Pénzügyi beszámolók mérleg – eredménykimutatás – kieg. melléklet – üzleti jelentés mérleg: eszközök és források, váll. pénzügyi helyzete er. kimutatás: a váll. meghatározott időszakra vonatkozó nyereségességét összefoglaló pénzügyi kimutatás: bevételek – ráfordítások – adózott eredmény – profit kieg. melléklet: segítséget nyújt az előző 2 teljes körű értékeléséhez, és többletinf. nyújt. (értékelési elj. bem., écs. elsz. módszerének ism.) üzleti jelentés: váll. története, tárgyévi ill. jövőbeli események, változások, tervek, kutatás és fejl. eredménye, Pénzügyi mutatók likviditási mutató: forgóeszközök/rövid lej. tartozások gyors likvid. mutató: (forgóeszközök-készletek) / rövid lej. tartozások eladósodottsági mutatók: adósság/saját vagyon=idegen forrás/saját f. eszközarányos megtérülés (ROA): adózott eredmény/összes eszköz sajátvagyon-arányos megtérülés ROE): adózott eredmény/saját vagyon

66 I. Vállalat – vállalkozás A. gazdasági élet törvényszerűségei – kereslet kínálat – gazdasági élet szereplői – piac (az együttműködés és a gazdasági kapcsolatok színtere) vállalkozás: emberi tevékenység, célja a fogyasztói igények (szükségletek) kielégítése nyereség elérése mellett. vállalat: az üzleti vállalkozás szervezeti kerete, jogilag körülhatárolt struktúra – feltételei  önálló szervezeti egység – saját döntéshozatal  profitorientáltság  kockázatvállalás  valóságos piacon való működés, ahol az árat a piac hat. meg  megfelelő tőkével való rendelkezés alapító – tulajdonos, célja vagyonnövelés, profit, hosszú távú műk.

67 B. Vállalkozási formák 1. jogi személyiség nélküli társaságok (személyes váll.):  egyéni váll. (természetes személy tev.-e – vállalkozói ig.) – egyéni cég  közkereseti társ. (tagok korlátlan és egyetemleges felelőssége)  betéti társ. (beltag – kültag) 2. jogi személyiségű társaságok – korlátozott vagyoni fel., alaptőke egyesülés: jogi személyek alapítják, cél gazdálkodás eredményességének javítása, szakmai érdekképviselet közös vállalat: jogi személyek hozzák létre, vagyonfelhasználással történik az üzleti tev. végzése kft.: előre meghat. összegű törzsbetétekből álló törzstőkével jön létre. rt.: előre meghat. névértékű részvényekből álló, adott összegű alaptőkével létrehozott társaság

68 C. A vállalkozás vagyona A cégek működésének feltétele, hogy megfelelő reáljavakkal rendelkezzenek. Ezek a javak megjelenhetnek befektetési formában, azaz lehetnek tárgyi eszköz formájúak, valamint forgóeszközök. A reáljavak összessége jelenti a cég vagyonát. A reáljavak összetétele meghatározza a cég vagyonstruktúráját, ill. a vagyonstruktúra rugalmasságát. Minden cégnél megtalálhatók a következő jellemzővel rendelkező vagyontárgyak:  a vagyonstruktúra szempontjából merev eszközök. Ezek a tartósan lekötött eszközök, tárgyi javak, a forgóeszközök nehezen értékesíthető részei.  a vagyonstruktúra alapján rugalmas eszközök (forgóeszközök) A vállalat alkalmazkodóképességét jelzi a vagyonrugalmasság mutatója. Vagyonrugalm. = forgóeszközvagyon mutató tartós befektetések területére tartozó vagyon

69 A vagyonstruktúra értékelése során jelentős figyelmet kell fordítani a vagyon összetételére, mely a következő részarányokra osztható:  produktív vagyonrész: ez tudja az eredményt jelentősen növelni  biztosítékul szolgáló vagyonrész  felesleges vagyonrészek (átállások, struktúraváltások miatt): ezek a cég jövedelmezőségét jelentősen csökkentik. D. A tőke fogalma, formái Két lehetőség:  Saját tőke: a cég alapítói a saját vagyonuk átadásával biztosítják a cég működését. Ez két formát ölthet, lehet pénz formájú, és lehet nem pénzben átadott.  Idegen tőke: lehet hosszúlejáratú idegen tőke és/vagy rövidlejáratú idegen tőke. E. A finanszírozás szerepe jelentősége a vállalkozásban A finanszírozás pénzellátást jelent.

70 Befektetési és finanszírozási döntések A pénzügyi döntések a cég eszközeinek, forrásainak vagy mindkettőnek a változásait hozzák. A döntések típusokba sorolása a következőképpen lehetséges: 1. A pénzügyi döntések a cég eszközeinek változásait okozzák, ekkor befektetési döntéseket hoznak a cég vezetői, változik a cég eszközeinek állománya és összetétele. 2. A pénzügyi döntések a cég forrásszerkezetének módosulását idézik elő, ekkor finanszírozási döntésről van szó. A finanszírozási döntések kapcsán a cég tőkeszerkezete jelentősen átalakul, valamint változik a pénzügyi szerkezet is. 3. A pénzügyi döntések időtartamuk szerint is csoportokba sorolhatók, ekkor lehetnek  Hosszú távú pénzügyi döntések, amelyek a cégek működésére hosszú távon hatnak, a tartós források és a befektetett eszközök cégjellemzőit határozzák meg.

71  Rövid távú pénzügyi döntések, amelyek a cégek forgóeszközeinek és rövid lejáratú forrásainak jellemzőit határozzák meg (nagyság és összetétel szerint) Befektetés szempontjából a cég pénzügyi politikája kétféle lehet:  engedékeny: magas a forgóeszköz-állomány, kedvező feltétellel nyújt kereskedelmi hiteleket, a cég hozama és kockázata alacsony.  szigorú: a forgóeszközök és az árbevétel vagy összes eszközök aránya alacsony, azaz pénz-, készletek forgóeszközök állománya alacsony, a cég szigorú hitelezési politikát folytat, a cég hozama és kockázata magas. Adott cég tőkeszükségletét tartós forrásokkal és rövid lejáratú forrásokkal lehet kielégíteni. Illeszkedési elv: Tartós eszközlekötés finanszírozása tartós forrásból történjen, azaz a források esedékessége (lejárata) és az eszközök megtérülése között összhang legyen.

72 Az illeszkedés elv alapján a cégek eltérő finanszírozási stratégiákat alakítottak ki, ezek a következők:  Óvatos, vagy konzervatív: a cég az eszközök nagyobb hányadát finanszírozza tartós forrásokkal, mint amekkorát az eszközök megtérülési idő szerinti struktúrája megkövetelne.  Szolid: a források lejárata és az eszközök megtérülési struktúrája azonos.  Agresszív: a cég eszközeinek megtérülési idő szerinti struktúrájához képest alacsony szintűek a tartós források, ezért a cég tartósan lekötött eszközei egy részét is rövid távú forrásokkal finanszírozza.

73 II. Beruházások, befektetések A beruházás folyamatnak tekinthető, amely több részegységből tevődik össze, ezek: a beruházás előkészítése, a beruházás kivitelezése, megvalósítása, a beruházás üzembe helyezése, - aktiválása -, majd a hasznos üzemidő, amely az eredménytermelés egész időszakát jelenti. A beruházás hosszú távon megjelenő pénzbefektetés. A beruházás olyan tevékenység, amelynek során a vállalat pénztőkéjét átalakítja a tevékenysége végzéséhez szükséges reáljavakká. A beruházási döntések tehát a tőkeszükséglet és a tőkeellátottság közötti egyensúlyt hivatottak megteremteni a cég gazdálkodásában. A szükséges tőke megszerzése a finanszírozás területére tartozik, finanszírozási döntésnek minősül. Amennyiben a vállalkozás számviteli mérlege alapján vizsgáljuk a folyamatokat, akkor a hosszú távú befektetéseknek két nagy területével találkozhatunk:

74 1. Pénzügyi befektetések során a vállalat részesedést szerez más vállalatoknál, cégeknél, olyan értékpapírokba fekteti a pénzét, amely a vállalkozás tevékenységét tartósan szolgálja. 2. Reálfolyamatokba történő befektetések során a vállalat immateriális javak és tárgyi eszközök vásárlására fordítja a pénzét. A beruházások jellemzői:  idő és pénzigényes folyamatok  a környezetet formáló erőként jelennek meg pl: földrajzi környezet változásai, lakosság átalakulása  az egész gazdaság esetében változásokat eredményezhetnek, a gazdasági egyensúly változására, a fizetési mérleg egyensúlyra is előnyös hatást gyakorolhatnak.  súlyos következményeke eredményez a lassú befejezés. A beruházások csoportosítása a) Rendeltetésük szerint a beruházások lehetnek:

75  termelő jellegű beruházások  nem termelő jellegű beruházások (pl: egészségügyi fejlesztések, város és községfejlesztések, közműfejlesztés) b) Tárgyi eszközök állománya megjelenése a tárgyi eszközrendszer szerkezetében  nemzetgazdasági beruházások, amelyek a teljes eszköz állományt növelik, adott ország egészének gazdálkodásában a jövedelemtermelő képességet javítják (pl. hídépítés, autópálya építés)  üzemgazdasági beruházások, amelyek nemzetgazdasági szinten nem módosítják a tárgyi eszközök állományát. c) Infrastruktúra fejlesztését szolgáló beruházások  termelő infrastruktúrát változtathatnak pl. hidak, vízi utak, kikötők  fogyasztási jellegű infrastruktúrát alakító beruházások (sport, oktatás egészségügy)

76  emberi erőforrások fejlesztése (műveltségi színvonal, kulturáltság)  tudományos kutatás és ennek eredményessége d) Összefüggés a beruházások ill. a létrehozók kapcsolataiban  alapberuházás: a beruházás a kitűzött cél elsődleges és közvetlen megvalósítását szolgálja  kapcsolódó beruházás: segíti az alapberuházás működését, de önálló üzemeltetésre is gazdaságos lehetőséget ad. pl. víz-, gáz-, csatornavezeték.  közös beruházást több gazdálkodó hozhat létre. a költségeket közösen vállalják, a hozadékon megállapodás szerint osztoznak. e) Döntés szabadságfoka szerint  önálló döntésű beruházás: a beruházó saját érdekeinek megfelelően, alapos előkészítés után dönti el a beruházás megvalósítását.  indukált döntésű beruházás akkor jelenik meg, ha a beruházó

77  külső gazdasági, vagy környezeti feltételek indítják adott beruházás létrehozására (pl. piaci feltételek megváltozása) A beruházások fajtáik tekintetében két csoportba sorolhatók:  Vállalkozást létesítő beruházás, egyszer jelenik meg, a bevitt összes vagyontárgy ezt a tevékenységet szolgálja.  Vállalkozást fenntartó beruházás, amelynek igényét a létesítő beruházás teremti meg.  piaci viszonyokhoz hozzáigazító formájúak  piacot formáló vagy alakító beruházások

78 III. Beruházási javaslatok és döntések – A beruházás- gazdaságossági számítások módszerei 1. A beruházási javaslatok és döntések megalapozása A beruházási döntések meghozatala előtt beruházási javaslatok készülnek, amelyek különböző célokat szolgálhatnak:  a cég bevételeinek növelését célzó beruházások  a költségek csökkentését célzó beruházások  hazai és nemzetközi hatósági előírásoknak való megfelelés A beruházások minden esetben jelentős pénzigényűek, ezért a döntés nagy felelősség. Figyelemmel kell lenni a pénz időértékére, a projekt és a környezet kapcsán a kockázatok alakulására. A döntés megalapozását a gazdaságossági számítások segítik, amelyek a gazdasági jelenségek és ezek hatásainak vizsgálatát, értékelését jelentik meghatározott elvek és összefüggések figyelembevételével.

79 2. A beruházás-gazdaságossági számítások módszerei A tőkebefektetésekkel kapcsolatos gazdaságossági számítások két csoportját lehet megkülönböztetni, ezek:  Statikus beruházás-gazdaságossági számítások: a készítő a pénz időértékét nem veszi figyelembe, és más tényezők közötti kapcsolatot sem vizsgálnak, viszont egyszerűek a számítások és értelmezésük könnyű.  Dinamikus beruházás-gazdaságossági számítások, amelyeknél a pénz időértéke fontos szerephez jut, a számítások aprólékosak, nagy precizitást igényelnek, értelmezésük során összefüggéseket is figyelembe kell venni. A. Statikus beruházás-gazdaságossági számítások Az ilyen számítások az összehasonlításon alapulnak, leggyakrabban a következők: a) Költségek összehasonlításának módszere: ez esetben természetes mértékegységre vetítik az egyszeri ráfordítások és

80 és az üzemeltetési költség összegét adott évben. A választás a legkisebb költségű változatot jelenti. A módszer csak homogén jellegű termelés esetén lehetséges. b) Eredmények összehasonlításának módszere esetén adott évre vetítve, termékegységre határozzák meg az eredményt. Heterogén termelés esetén célszerű alkalmazni. c) Rentabilitás: a beruházással elérhető éves eredmény és a beruházás egyszeri ráfordításainak hányadosaként határozható meg. d) Megtérülési idő számítása: a beruházás egyszeri ráfordításainak összege és az éves eredmény hányadosa. A kapott eredmény azt mutatja, hogy mennyi idő szükséges a beruházás megvalósításához felhasznált pénzbefektetés megtérüléséhez a beruházással elérhető éves eredmény alapján. b-c d-c Megtérülési idő = t +

81 t: az utolsó teljes év, ahol a kezdő tőkebefektetés összegénél alacsonyabb a halmozott jövedelem b: a kezdő tőkebefektetés összege c: a halmozott jövedelem a t-edik évig d: a halmozott jövedelem a t+1-edik évig e) Beruházási pénzeszközök forgási sebessége mutatja, hogy a beruházás hasznos üzemideje alatt elérhető eredményből a beruházás ráfordításai hányszor térülnek meg. f) Beruházás átlagos jövedelmezősége jelentős a pénz időértékét figyelembe vevő számítási módszer. Ez a módszer a beruházással képződő eredmény nagyságát helyezi előtérbe. a beruh. teljes élettartama alatt keletkező jövedelmek éves átlaga beruh. eredeti költsége vagy beruházás átlagos nettó könyv. sz. ért. %-ban jutunk a jövedelmezőséghez. A beruházás teljes élettartama alatt figyeli a hozamok alakulását. Nem veszi figyelembe a pénz időértékét és a számviteli eredménnyel számol.

82 B. Dinamikus beruházás-gazdaságossági számítások  A pénz időértéke A pénz időértéke hozamnövekményt jelent, és azon alapul, hogy a mai pénz egysége többet ér, mint a későbbi pénz egysége. A pénz időértékét két csoportra osztható számítással lehet meghatározni, ez egyszerű és speciális pénzáramokat eredményez. Az egyszerű pénzáramok esetében a különböző időponti pénzek összehasonlítására két lehetőség kínálkozik, ezek  kamatszámítás, amely a jövőbeli értéket alakítja ki  diszkontszámítás, amely a jelenbeli értéket határozza meg Az egyszerű pénzáramok meghatározása – kamatszámítás A jövőbeli érték azt mutatja, hogy a ma befektetett vagy a bankban elhelyezett egységnyi pénzösszeg későbbi időpontban, egy előre meghatározott időszak végén milyen összeget adott, meghatározott kamatláb figyelembevételével. A jövőérték (FV) esetében a különböző időpontban rendelkezésre

83 álló pénz azonos időpontra történő átszámítása kamatláb (r) segítségével történik. A kamatláb adott, egységnyi pénz után, meghatározott (egységnyi) időre fizetett kamat. A kamatlábidő az az időszak, amelyre a kamatláb vonatkozik. A kamatszámítás többféle lehet, ezek: Az egyszerű kamatozás azt jelenti, hogy a kezdő tőkebefektetés összegére számítják a kamatot. FV n = C 0 + n x (C 0 x r) ahol: FV – jövőérték, r – kamattényező, n – időszakok száma, C – a tőke adott időpontban. Kamatos kamatozás: a befektetett összeg után járó kamatot is tőkésítik, a befektető a tőkésített kamatra is hozadékot kap. Jövőérték általános alakja: FV n = C 0 x (1 + r) n

84 A gazdasági gyakorlatban gyakran előfordul, hogy a kamatfizetések gyakoribb időszakonként követik egymást, így a tőkésítési periódusok száma megnő, a kamatfizetési intervallum kicsi lesz. Az így érvényesülő kamatozást nevezzük folytonos kamatozásnak. A jövőérték meghatározása a következő: FV n = C 0 x e nr ahol: n – a periódusok, évek, időszakok száma, r – a kamatláb, e – 2,718 Diszkontszámítás A jelenértéket úgy határozzuk meg, hogy a jövőben értéket a hozamrátával diszkontáljuk. A diszkonttényező vagy diszkont faktor általános formája 1/(1+r) n A várható jövőbeni pénzösszegek együttes jelenértéke a következő: C n (1+r) n PV = ∑ t=1 n

85 Ahol: C n – az n-edik évben esedékes pénzösszeg, n – a vizsgált év, t – az időszak jelzésére szolgál az összesítés jelölésénél A jövőben keletkező pénzáramok jelenértékét két tényező határozza meg: az esedékesség időpontja, és a diszkonttényező nagysága. Speciális pénzáramok – örökjáradék Az örökjáradék végtelen számú, időszakonként egyenlő nagyságú pénzáramok sorozata. Az örökjáradék jelenértéke: PV perp.= C/r ahol: PV perp. – a jövedelmek jelenértéke, C – az évenkénti fix összegű pénzáramok, r – a kamatláb vagy hozamráta Növekvő örökjáradék: végtelen számú elemből áll, és az egyes elemek összege állandó növekedést mutat.

86 Jelenértéke: C 1 r-g Annuitás számítás Az annuitás (évjáradék) olyan jellegű pénzáram, amelynek minden eleme, tagja megegyező összegű, és meghatározott időszakon keresztül történik az áramoltatása. Az annuitás két jellemző formát ad:  általában az időszak végén történik a fizetés, ez a késleltetett vagy halasztott annuitás  esedékes annuitás: az időszak elején fizetik a járadékot Annuitás jelenértéke egyenlő a meghatározott időszakon keresztül esedékes egyedi pénzáramok jelenértékének összegével. Az annuitás tényezőjét három feltétel alakítja:  kamatlábak nagysága, ill. ennek változása  a jövedelem nagysága, ill. alakulása PV =

87  az időszak nagysága PVA = C x PVIFA r,n ahol: PVA – az annuitás jelenértéke, PVIFA – annuitási tényező, C – az adott évben esedékes összeg, r – az elvárt hozam, n – az időszakok száma Az annuitás diszkonttényező meghatározása a következő (két örökjáradék különbözeteként kapjuk) PVIFA n,r =1/r -1/r x (1+r) n Annuitás jövőértéke Ezen számítási feltételnél minden évben meghatározott azonos összeget elhelyezünk valamely banknál, amely összeghez meghatározott időpontban juthatunk kamataival növelt összegben. (1+r) n -1 r ahol: FVIFA – annuitás-faktor, r – kamattényező, n – időszakok száma FVIFA =

88  Dinamikus beruházás-gazdaságossági számítások 1. Egyszeri és folyamatos ráfordítások együttes diszkontált összege alapján történő döntés során feltétel, hogy a ráfordításokat minden évben év végén felmerültnek feltételezzünk, és a termelés minden szempontból a hasznos üzemidő alatt azonos. A számítás az azonos célú és kockázatú, egymást kölcsönösen kizáró beruházási változatok közötti döntésnél alkalmazható. 2. Diszkontált hozadékérték alapján valós döntés esetén a beruházás egyszeri ráfordításait és a bruttó/nettó eredményt a beruházás kezdő időpontjára diszkontált értékben meghatározzuk. Célszerű az alkalmazása az azonos célú és kockázatú beruházási változatok közötti rangsorolásnál. 3. Annuitás számítással történő döntésre akkor kerülhet sor, ha a beruházás egyszeri ráfordításával –meghatározott időszakon keresztül, minden évben azonos összegű eredmény keletkezik.

89 Alkalmazható azonos kockázatú, egymást kölcsönösen kizáró beruházási változatok közötti döntéseknél. 4) Nettó jelenérték (NPV): Az NPV a beruházás hasznos üzemideje alatt keletkező jövedelmek/pénzáramok diszkontált jelenértéke és az egyszeri ráfordítások (kezdő pénzáramok) diszkontált jelenértéke közötti különbségként képződik. A beruházás megvalósítása akkor lehetséges, ha a kapott érték legalább nulla. A kezdő pénzáram összege mindig negatív. A nettó jelenérték számítása: NPV = PV – C 0 ahol: NPV – nettó jelenérték, PV – beruházás várható pénzáramainak jelenértéke, C 0 – beruházás kezdő pénzárama jelenértéke Pontosabban: C t (1+r) t NPV = - C 0 + ∑

90 Azok a beruházások fogadhatók el, amelyek esetén a kapott nettó jelenérték pozitív. Segít jó döntést hozni az azonos célú, egymást kölcsönösen kizáró beruházási lehetőségek között. A nettó jelenérték számításakor előnyök és hátrányok egyaránt megjelennek, ezek: Előny  a pénz időértékével számolja a pénzáramokat, ezért a gazdaság pénzügyi feltételeinek változásait képes figyelembe venni pl. infláció, defláció  az időérték lehetőséget ad az adatok összesítésére  csak jól számszerűsíthető adatok határozzák meg az eredményt nincs benne szubjektív elem Hátránya, hogy erőforráskorlát megjelenésekor nem teszi lehetővé a maximális vagyonnövekedést. 5. Diszkontált megtérülési idő alkalmazása A diszkontált megtérülési idő megpróbálja figyelembe venni a

91 kockázatokat és a likviditást is, miközben a diszkontált jövőbeni pénzáramokkal számol. Azt vizsgálja, hogy hány év diszkontált jövedelmének összege teszi lehetővé a beruházás megtérülését. 6. Belső megtérülési ráta alkalmazása (IRR): Adott beruházás belső megtérülési rátája, vagy másként belső kamatlába fejezi ki, hogy a beruházó hozzájut-e az elvárt hozamhoz. Valamely beruházás belső megtérülési rátája diszkont kamatlábként értelmezhető, amelyet úgy határozunk meg, hogy az egyszeri és a folyamatos ráfordítások diszkontált összegét egyenlővé tesszük a bevételek diszkontált értékével. C t (1+r) t Ahol NPV=0, és a nevezőben szereplő „r” jelenti a belső megtérülési rátát. NPV = - C 0 + ∑

92 7. Hozam-költség arány mutató alkalmazása (BCR): A hozam- költség aránymutató arra ad feleletet, hogy a beruházás egyszeri ráfordításának vagy az egyszeri és a folyamatos ráfordítás együttes összegének diszkontált értéke hogyan térül meg a beruházással elérhető haszon diszkontált értékéből. 8. Jövedelmezőségi index (PI): Azt mutatja, hogy egységnyi befektetés a befektetés egész időszaka alatt mekkora jelenértékű pénzáramlást biztosít. A számítás során a beruházás hasznos üzemideje alatt képződő jövedelmek diszkontált értékét a kezdő pénzáramhoz mérjük. Nem alkalmazható az azonos célú, egymást kölcsönösen kizáró beruházások értékelésére, miközben könnyű a számítása és kedvezőbb a döntés lehetősége erőforráskorlát esetén, mint az NPV. PI = ∑ C t /(1+r) t C0C0

93 9. Könyv szerinti hozam: Azt jelzi, hogy a beruházás egységnyi könyv szerinti értékére mekkora hozam jut.  Beruházások kockázatkezelése A kockázat lehet:  teljes kockázat, amely a beruházás egészére jellemző, és a nettó cash-flow összegeinek változékonyságával jellemezhető  piaci kockázat, amely a tőkeköltség segítségével kifejezhető A kockázatok mérésére, és így kezelésükre többféle módszer kínálkozik, ezek: 1. Érzékenységi elemzés: Feltárják az olyan lehetséges változásokat, amelyek a beruházás eredményességét jelentősen alakítják. A kritikus tényezők ismeretében három becslést készítenek, optimista, átlagos és pesszimista értékekkel. 2. Kockázatkezelés a beruházás még megengedhető legmagasabb összege alapján: Nem költség oldalról, hanem cél oldalról

94 közelíti meg a feladatot. 3. Kockázatkezelés a nyereségküszöb meghatározásával: Fontos szerephez jut az eredménynek az az összege, amely mellett a beruházás nettó jelenértéke pozitív. Amely feltételnél ez bekövetkezik, azt tekinthetjük a nyereségküszöb szintjének. 4. Kockázatkezelés a fedezeti pont meghatározásával: A fedezeti pont azt a mennyiséget jelöli, amely mellett valamely tevékenység még nem veszteséges. F c +EAC P – v ahol: Q – az értékesítés darabszáma, F c – fix költség, P – a termék egységára, v – változó költség/darab, EAC – kezdő befektetés éves átlagos tőkeköltsége 5. Szimulációs módszer Q =

95 6. Biztos, kockázatmentes egyenértékesek alkalmazása: A módszer alkalmazásakor a kockázatos pénzáramokat biztos pénzáramokra kell átszámítani, egy átváltási faktor segítségével. Az átváltási faktor 0 és 1 közötti értéket vehet fel. Minél közelebb van az átváltási faktor az egyhez, annál kisebb a jövőbeni pénzáram kockázata. A biztos egyenértékesek használatakor valamennyi jövőbeni kockázatos pénzáramot át kell váltani biztos pénzáramokra, majd ezeket a biztos pénzáramokat egy kockázatmentes kamatlábbal diszkontálva számítjuk ki a beruházás nettó jelenértékét.

96 IV. Beruházások finanszírozása A vállalatok működése során vannak olyan források, amelyeket a cég önállóan hoz létre, az így megszerzett pénz a  Belső finanszírozási forrás, amely lehet értékcsökkenés leírás, eredmény-visszatartás/osztalékpolitika, tartalékolás és a belső tartalékok feltárása és átcsoportosítása  Külső finanszírozási források, amelyek részesedésfinanszírozás formájában ill. idegen finanszírozás formájában (idegen tőke megszerzése) jelennek meg. 1. Belső finanszírozás Ez esetben a kiegészítő pénztőke a vállalkozás működéséhez adott időpontban fel nem használt vagyonrészekben lekötött pénztőke felszabadításából, illetve a saját erőből képzett tőke a forgalomból keletkezik. A vállalat a belső forrásokat a következő formákban szerezheti meg:

97 a) Az értékcsökkenési leírás jelenti a belső finanszírozás egyik forrását. Az amortizációból visszatérült tőke tesz lehetővé a tárgyi eszközök cseréje mellett a kapacitást bővítő beruházások finanszírozását is. b) Visszatartott eredményből történő finanszírozás – osztalék felhasználása és következményei Ez a vállalat számára az önfinanszírozás teljes szabadságát jelenti, mivel nem függ a piac igényeitől, várakozásaitól, önálló döntés alapján felhasználható. Lehetőségét és mértékét azonban több tényező alakítja: • a vállalat eredményének alakulása a jogszabályi feltételeknek megfelelő • az adott évi adózásra vonatkozó szabályozás és a kedvezmények alakulása • az osztalékpolitika, amely meghatározza a vállalat önfinanszírozási feltételeit, mivel hat a saját tőke alakulására,

98 és alakítja a cég tőkeköltségét is. Az osztalékpolitikát a következő tényezők alakítják adott cég döntéseit figyelembe véve:  Amennyiben a kifizetés a céget fizetésképtelenné tenné, általában tiltják az osztalékfizetést, és meghatározzák, hogy csak az adózott eredmény használható fel a célra.  A partnerekkel megkötött szerződések erős limiteket jelölhetnek meg pénzügyi mutatók, vagy meghatározott döntések betartása érdekében.  Az osztalék kifizetése csökkenti a cég rendelkezésére álló pénzösszeget, ezért nehezíti a likviditás megfelelő szinten tartását.  A növekedés ill. a piacszegmens bővítése jelentős befektetéseket igényel, ezért a vállalatok pénzigényüket két forrásból szerezhetik meg: saját forrás ill. külső forrás.  Az adópolitika és az ehhez kapcsolódó „adóelkerülési” lehetőségek mérlegelésével kell kialakítani a cég stratégiáját az

99 osztalékok kifizetését illetően. A részvényesek több formában is hozzájuthatnak az éves osztalék összegéhez, ezek:  szokásos osztalékfizetés  osztalékrészvény alkalmazható pénzbeli osztalék helyett  extra osztalék fizetésére akkor kerül sor, ha a cég év közben alacsony összegű osztalékelőleget fizet. Az osztalékpolitika stratégiai kezelése azért jelentős a vállalatok életében, mert hat a cégérték alakulására. c) Tartalékolás Jelenben képződött eredményből a későbbi feladatok ellátása érdekében tartalék képzése. d) Belső tartalékok feltárása és átcsoportosítása Többféle megoldási lehetősége van, ilyen az átvilágítás, műveletelemzés, értékelemzés.

100 2. Külső finanszírozás A tevékenység megvalósításának forrásait részben megszerezheti a vállalat a tőkepiac segítségével, ezt nevezzük külső finanszírozásnak. Ilyen úton saját (részvénykibocsátás útján saját tőke megszerzése) és idegen forráshoz (kötvénykibocsátás segítségével hitel megszerzése) egyaránt juthat a vállalat. Két jellemző finanszírozási forma: A. Részesedésfinanszírozás: A cég tulajdonosává válik a finanszírozó, ezért a cég sikerei, az eredmény növekedése közvetlen érdekeltséget jelent számára. B. Hitelfinanszírozás: A forrásszerzés a pénz a pénz-, és tőkepiacon történik, így jellemző formája a hitelezés. Ennek tényleges megvalósítása lehet bankhitel, vagy kötvénykibocsátás. A hitellel történő finanszírozás lehet közép és hosszúlejáratú beruházási célhitel és a fejlesztési pénzeszközök képződését megelőlegező, nem céljellegű hitel.

101 Minden cég a hitelfelvételt megelőzően tájékozódik, hogy milyen feltételekkel juthat hitelhez. Ennek megfelelően a feltételek három csoportba sorolhatók, ezek  általános hitelnyújtási feltételek  projektre vonatkozó feltételek  hitelképesség mérésének és a megfelelésnek feltételei Általános hitelnyújtási feltételek  Saját forrás részarányának meghatározása azért szükséges, hogy a beruházó a tevékenység megvalósításához belső forrásokkal is rendelkezzék. Ezt a hiteltől elkülönítetten kell kezelnie, és a finanszírozásba először kell bevonnia.  Lejárat: A szerződésben meghatározzák a hitel visszafizetésének végső határnapját.  Kamatfizetés: A kamat mértéke két tényező függvényeként alakul ki, részben a jegybanki refinanszírozási kamatláb, részben az üzleti bank kamatrése a meghatározó.

102 Amennyiben a hitelt igénybevevő a futamidő alatt nem tudta visszafizetni hiteltartozását, késedelmi kamatot kell fizetnie. A hitelfelvevő kötelezettsége a rendelkezésre tartási jutalék és a hitel egyéb költségeinek a megfizetése is (ilyen lehet a biztosítási díj, a közvetítői jutalék).  Biztosítékok: Garanciát ad a hitelező számára, hogy ha a hitelt igénybevevő nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, követelését a biztosíték segítségével érvényesítheti. A biztosítékokkal szemben minősítési ismérvek jelennek meg:  könnyen kiköthető legyen  könnyen értékelhető  piacképes  értékálló  tartós, azaz hosszabb időszakon keresztül a piacon könnyen értékesíthető  könnyen ellenőrizhető

103 A biztosítékok két csoportba sorolhatók: I. Személyi biztosítékok: kezesség, egyszerű kezesség, váltókezesség, bankgarancia II. Tárgyi biztosítékok: zálog, jelzálogjog, kézizálog, bankhitelt biztosító zálogjog, óvadék, követelések engedményezése A hitelezési igényt megjelenítő beruházási terv értékelése Adott cég hitelképességét három követelménynek megfelelően lehet meghatározni, ezek:  a cég jövedelemtermelő képessége és hatékonyságának alakulása  a cég likviditási feltételeinek változása és jellemzői  a cég adósságviselő képessége A jövedelemtermelő képesség és hatékonyság alakulása során a bank azt méri fel, hogy adott időszakot alapul véve, a termelési tényezők hogyan alakították az eredményt. A jövedelemtermelő képesség a termelési tényezőknek a jövedelem termelésében megnyilvánuló szerepére, a vagyonváltozásra irányuló számításokat jelentik.

104 E területre a következő jellemző mutatók tartoznak:  árbevétel arányos jövedelmezőség  eszközjövedelmezőség  saját tőke arányos jövedelmezőség  bérarányos jövedelmezőség  belső növekedési ráta  adóráta A jövedelemtermelő képesség jelzőszámai a cég belső gazdálkodási jellemzőinek megismerésére szolgálnak, azaz arra, hogy milyen mértékben tudja alakítani a közvetlen és közvetett költségeket, a készletek szintjét és hogyan alakulnak a követelésbehajtás lehetőségei. Hatékonysági mutatók:  egy napi árbevétel  vevőállomány forgási sebessége  késztermék forgási sebessége

105  pénzeszközök forgási sebessége  költségek az árbevétel %-ában A cég likviditási feltételeinek változása és jellemzői kapcsán a vállalkozás fizetőképességének felmérését végzi el a bank. A cég fizetőképességét a hitelező vagy kölcsönt nyújtó bank szempontjából a következő likviditási mutatók jellemzik:  készpénzlikviditás = (pénz + bankjóváírások)/esedékes kötelezettségek  elsőfokú likviditás = (pénzeszközök mérleg szerint + vevőállomány)/rövidlejáratú kötelezettségek  másodfokú likviditás = (pénzeszközök mérleg szerint + vevőállomány + készletek)/rövidlejáratú kötelezettségek  harmadfokú likviditás = forgóeszközök/rövidlejáratú kötelezettségek Az így meghatározott likviditás az alanyi likviditás. A tárgyi likviditás meghatározása azon alapul, hogy a vállalat elhatározásából meghatározott vagyoni értékeket gyorsabban vagy

106 lassabban alakítanak át olyan eszközzé, amellyel fizetéseket teljesíthetnek. A cég adósságviselő képessége területére több mutató számítása tartozik, ezek:  Adósság-vagyon arány mutatója azt fejezi ki, hogy a cég milyen mértékben adósodott el. Számítása: hosszú lejáratú idegen tőke/összes tőke. A mutató azt jelzi, hogy a teljes tőkelekötésben milyen részarányt képvisel (hány %) a hosszúlejáratú idegen tőke.  Adósság – saját tőke-arány mutató: saját tőke/összes tőke, amely mutatja, hogy a teljes tőkelekötés összegében milyen részarányú (hány %) a saját tőke.  Tárgyi eszköz fedezeti mutató: tárgyi eszköz nettó értéke/hosszúlejáratú adósság. Jelzi, hogy a tárgyi eszközök nettó értéke hányszor haladja meg az igénybevett hitelek összegét.  Adósságszolgálati fedezet mutató: legátfogóbb mutató, jelzi a beruházás hitelképességét. Együttes jelzést ad arra vonatkozóan

107 hogy a cég az adózott eredmény és amortizáció elszámolt összegéből képes-e teljesíteni az adósságszolgálatot adott időszakban. Számítása: adózott er. + elsz.amort. + hosszú lej.kölcsönök kamata h.lej.kölcsönök kamata + h. lej. kölcs. éves esedékes törl.részlete


Letölteni ppt "Dr. Csatár Miklós. I. téma: Gazdaságpolitika fogalmi megközelítése  A gazdaságpolitika az állam nézeteit, elhatározásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit."

Hasonló előadás


Google Hirdetések