XXI. századi közoktatás a TÁMOP projekt bemutatása

Az előadások a következő témára: "XXI. századi közoktatás a TÁMOP projekt bemutatása"— Előadás másolata:

1 XXI. századi közoktatás a TÁMOP 3.1.1. projekt bemutatása
Sinka Edit Budapest 2013. február 27.

2 A programról Konzorciumvezető: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Partnerek: Oktatási Hivatal Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Időtartam: 30 hónap Cél: A közoktatás-fejlesztés szakmai, informatikai támogatása, minőségbiztosítása és nyomon követése

3 Tartalmi fejlesztések
Új kerettantervek fejlesztése és iskolai bevezetésük segítése Tankönyv- és taneszközfejlesztés kutatása és akkreditációs szakértőik felkészítése Minta egy kiválasztott évfolyam tantárgyi standardjaira – kimeneti követelmények újragondolása Az új tartalmi szabályozók szükségessé teszik a Nemzeti Köznevelésről szóló évi CXC. törvénynek megfelelő új kerettantervek tartalmi fejlesztését, iskolai bevezetésük segítését, a tankönyv- és taneszközfejlesztés kutatását és akkreditációs szakértőik felkészítését. A tartalmi szabályozók fejlesztésének részeként a projekt mintát ad egy kiválasztott évfolyam tantárgyi standardjaira, valamint ezt is felhasználva a kimeneti követelmények újragondolását is elvégzi.

4 Pedagógiai szakmai szolgáltatások
A szolgáltatási szükségletek azonosítása a pedagógusok mesterségbeli tudásának elemzésével A megújított szolgáltató intézmények szakmai profiljának és feladathálójának kialakítása, egységes szakmai irányításuk támogatása A referenciaintézmények szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások rendszerében

5 Nevelési-oktatási programok kidolgozása
A fejlesztések a kerettantervek által le nem kötött időkeretre irányulnak, egész napos iskolában gondolkodva. Alsó tagozat Komplex művészeti nevelés Természettudomány Gyakorlati élet Felzárkóztatás Ökoiskola Az új tartalmi szabályozók a tanulók személyiségének és tudásának komplex fejlesztését helyezik a középpontba, amelynek legeredményesebb eszközét az olyan nevelési-oktatási programok jelentik, amelyek az iskolai életet egészében kezelik, azaz nem kizárólag a tanórákra koncentrálnak, hanem a nevelés –oktatás részének tekintik a tanórán kívül az iskolában eltöltött időt is. Ilyen komplex nevelési-oktatási programok kidolgozása elsősorban azokon a területeken szükséges, amelyek fejlesztése az elmúlt években elmaradt, vagy háttérbe szorult. Az Európai Unió prioritásaival összhangban a fejlesztések elsősorban a természettudományos oktatásra, a művészeti nevelésre, a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesülésére, és a gyakorlati életre nevelésre irányulnak. A nevelési-oktatási program egy olyan komplex rendszert kínál az iskolai szereplők számára, amely magában foglalja az eredményes bevezetéshez és alkalmazáshoz szükséges támogató elemeket. Egész napos iskola az iskolarendszer minőségének javulása érdekében (Németország – Ganztagsschule) : Németországban az oktatáspolitika egyik válasza az volt a PISA-sokkra, hogy "A jövő oktatása és nevelése" néven szövetségi programot (Zukunft Bildung und Betreuung) indítottak 2003-ban, melytől az iskolarendszer minőségi javulását várták. Ennek keretein belül az elmúlt évtizedben valósult meg az egész napos oktatás kiterjesztése. Míg 2007-ben az alapfokú iskolába járó diákok mindössze 2,7%-a vett részt ilyen programban, ez az arány 2008-ra 18,9 %-ra nőtt, ma pedig már a diákok közel fele tanul egész napos iskolában. Ezekben az intézményekben a délutáni tanórán kívüli tevékenységek szorosan kapcsolódnak a délelőtti tanuláshoz. Délután azonban nincs klasszikus tanítás. Segítenek a diákoknak a házi feladataik megoldásában, és vannak különféle sport- és kreatív programok, amelyeket az iskolai tantervvel összhangban terveznek meg. Az iskolákban mindenhol csak választható az egész napos oktatási forma. Egy 2008-ban készült reprezentatív felmérés szerint a szülők háromnegyede támogatta Németországban az egész napos iskolát, egy másik, 2009-es kutatás eredményei pedig azt mutatták, hogy a megkérdezettek 53%-a szerint minden alapfokú iskolának egész napos iskolaként kellene működnie az országban. Igazolhatóan pozitív hatásokat a tanulók magatartása terén tudtak kimutatni, a továbbtanulásnál nem. Viszont az egyértelműen igazolódott, hogy az egész napos oktatásban részt vevő diákok viselkedése kevésbé problémás, mint azon iskolatársaiké, akik csak a délelőttöt töltik az iskolában. Ezen túl pedig a családi légkörre is kimutathatóan pozitív hatása volt az egész napos iskolában való tanulásnak. Kiterjesztett szolgáltatások – általában nem ingyen (Anglia - Extended school) Az Egyesült Királyságban nagyjából a némettel egy időben indult program célja az volt, hogy a helyi közösség számára az iskola legyen képes szélesebb szolgáltatásokat is nyújtani, vagyis ne csupán oktassa a diákokat, hanem tanórán kívüli tevékenységekkel, sőt szociális és egészségügyi szolgáltatásokkal is célozza meg a családokat. A sajátos nevelési igényű diákok extra fejlesztést, a házi feladatok elkészítésében segítségre szorulók korrepetálást vehetnek igénybe, de hagyományosabb sport- és művészeti foglalkozások is megtalálhatóak ezen iskolák palettáján. Az iskoláknak és fenntartóiknak nagy szabadságuk van a kiterjesztett szolgáltatások körének meghatározásában, és ezek többnyire nem is ingyenesek, ám a rászorulók számára vannak támogatások, akár a díjak 100%-áig terjedően. A program értékelése során kimutatták, hogy azok a diákok, akik részt vesznek tanórán kívüli tevékenységekben, jobb eredményeket érnek el az iskolában, mint korábbi tanéveik során, amikor ilyen lehetőségük még nem volt. A programfejlelesztéssel párhuzamosan megtörténik a tanórán kívüli foglalkozások jó gyakorlatainak gyűjtése, a jó gyakorlatok megújított struktúrájának kialakítása, jó gyakorlatok új struktúrában történő közzététele és a jó gyakorlatok átvételének nyomon követési rendszerének kielakítása. Tanórán kívüli foglalkozások jó gyakorlatainak gyűjtése

6 Policy elemzések Tudástár
A szakmapolitikai döntéshozatal támogatása kiemelten az alábbi területeken: az iskolafenntartás változásainak a közoktatásra gyakorolt hatásai, a közoktatás finanszírozásával kapcsolatos változások várható hatásai, a kötelező óvodáztatás korhatára kiterjesztésének várható hatásai, a tanulási utak elemzése középfokon, a hátránykompenzációra irányuló fejlesztések szakmai megalapozása, a közoktatás minőségének és eredményességének vizsgálata, az iskola belső világát alakító tényezők vizsgálata az iskola nevelő szerepének fejlesztése érdekében. Tudástár létrehozása, amely a köznevelési ágazati irányítási és szakmapolitikai döntések megalapozását segíti

7 Korábbi fejlesztések hatásának vizsgálata
Az eddigi beavatkozások komplex (jogi, finanszírozási, fejlesztési) elemzése, értékelése és fejlesztési célú visszacsatolása Kiemelt területek: Tehetséggondozás, Felzárkóztatás, szakiskolai fejlesztési programok, pedagógus-továbbképzés. Kimutatható-e összefüggés a beavatkozások és az oktatás eredményessége, minőségi javulása között?

8 Az Oktatási Hivatal feladatai a projektben
A Köznevelési Információs Rendszer megújítása, a köznevelési rendszer átalakulásával keletkező új igények kiszolgálása Eredmény: KIR 2.0 Az új köznevelési rendszerhez kapcsolódó jogalkotási feladatok közoktatás-szakmai támogatása Eredmény: összefoglaló elemzés és javaslat az új köznevelési rendszerhez illeszkedő jogszabályokról, egyéb jogalkotási feladatokról, a jogalkotási gyakorlatról A fejlesztés egyik célja, hogy a KIR 2.0-ban megjelenjenek a köznevelés új rendszere által igényelt új szolgáltatások is, illetve hogy az ott található minden szolgáltatás egységesen magas színvonalú (átlátható, egyszerűen kezelhető) legyen. E feladatokat az OH és az Educatio közösen oldja meg, az OH végzi az igények pontos feltárását és szakmai specifikálását, az Educatio felel az informatikai fejlesztésért. A fejlesztés minőségbiztosítását az OH végzi. Célunk, hogy a megújítás után a KIR 2.0 modulok egységes alapelvek mentén működjenek. A kutatás tárgya a hatályos jogszabályok áttekintése, összevetése a köznevelési stratégiával, hatás- és kapcsolatrendszerük feltérképezése, a rendszerben fennálló ellentmondások, a logikátlan szabályok, továbbá a párhuzamosságok feltárása. Feladata továbbá a stratégiához, a köznevelési törvényhez és az uniós fejlesztésekhez illeszkedően javaslatok megfogalmazása – hatásvizsgálatok, elemzések, folyamatleírások készítésével – a szabályozás átalakítására és megújítására.

9 Az Oktatási Hivatal feladatai a projektben
Köznevelési Információs és Közösségi Portál kialakítása A Nemzeti Köznevelési Akkreditációs Központ kialakítása Eredmény: összefoglaló tanulmány a jelenlegi akkreditációs eljárásokról javaslat a meglévő akkreditációs eljárások megújítására, illetve új akkreditációs eljárások kidolgozására, a szükséges akkreditációs szakértők képzési tananyagára, az NKAK szakmai és tárgyi feltételrendszerére A Köznevelési Információs és Közösségi Internetes Szolgáltatás, amely az Oktatási Hivatal hivatalos honlapjának, az oktatas.hu–nak lesz része, a köznevelési rendszert érintő jogszabályok értelmezésében, a változásokban való eligazodást segíti. A portálon teljes körű, naprakész és hivatalos tájékoztatást kaphat minden odalátogató. Fontos, hogy ez a portál lesz a hivatalos felület. A portál indításával az OH a felhasználók aktuális kérdéseinek azonnali, közvetlen megválaszolására help-desk szolgáltatást is működtet. A portált látogató különböző típusú csoportoknak (pedagógusok, szülők, intézményvezetők csoportjainak) biztosítunk teret, közös kommunikációra való lehetőséget a mai közösségi oldalak mintájára: cset, blog, tartalmak megosztása, stb. Remélhetőleg a köznevelés azonos érdeklődésű közösségei szívesen használják majd ezeket a lehetőségeket. Az OH vizsgálata a tankönyvek és digitális tananyagok, a pedagógus-továbbképzések jelenlegi akkreditációs eljárásaira terjed ki. Ezek az eljárások különböző időben, különböző céllal, különböző oktatáspolitikai megfontolásból jöttek létre, és néhány szempontból lényegesen különböznek egymástól. Célunk, hogy egységes követelményrendszer mentén dolgozzunk ki egységes szakmai elvekre épülő, informatikai eszközökkel támogatott új akkreditációs eljárásokat, melyek a régi eljárások bevált elemeit is tartalmazzák Az új eljárásoknak biztosítaniuk kell az oktatás minőségét, a tanulók érdekeit, és minden eljárásban érvényesülnie kell az egyenlő bánásmód követelményének. A jelenlegi pedagógus-továbbképzési rendszer komplex felülvizsgálata és megújítását szolgáló javaslatok megfogalmazása a TÁMOP projekt feladata. A szakmai, tartalmi követelményeket az OFI kutatásai határozzák meg, az eljárások folyamataiért az Oktatási Hivatal a felelős. Továbbá megvizsgáljuk a köznevelésben meglévő akkreditációkhoz kapcsolódó feladatainak hosszú távú, magas színvonalú ellátására Nemzeti Köznevelési Akkreditációs Központot létrehozásának lehetőségét.

10 Az Oktatási Hivatal feladatai a projektben
A közoktatási konstrukciókban kifejlesztett szolgáltatások és termékek egyenletesen magas minőségi szintjének biztosítása Eredmény: kutatási jelentés a jelenlegi minőségbiztosítási eljárások vizsgálatáról, javaslat a köznevelési minőségbiztosítási rendszerre, képzésfejlesztési folyamatleírások, minőségbiztosítási kézikönyv(ek). Tájékoztatás, kiadványok, rendezvények Ez a pályázat az oktatáshoz kapcsolódó eszközök és szolgáltatások minősítését, tanúsítását, akkreditálását, továbbá fejlesztésük vagy bevezetésük folyamatainak minőségbiztosítását kívánja feltérképezni, és külföldi illetve hazai kutatások alapján egy egységes, jól áttekinthető és alkalmazható rendszerbe fűzni. Feladatok: A tankönyvek, taneszközök fejlesztéséhez kapcsolódó minőségellenőrzési eljárások kialakítása, valamint a nevelési-oktatási programok fejlesztési folyamatának meghatározása, a fejlesztés minőségbiztosítási rendszerének kialakítása, eljárásrendek kidolgozása (közösségi szolgálat, Híd-program, egész napos iskola, pályaorientáció, határon túli osztálykirándulás, az óvodai neveléshez kapcsolódó fejlesztések, valamint a tanórán kívüli tevékenységek minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása.) Az Nkt. kiemelt nevelési feladataihoz minőségbiztosítási rendszer kidolgozása

11 Az óvodai neveléshez kapcsolódó fejlesztések támogatása
2014. szeptember 1-jétől 3 éves kortól kötelező az óvodába járás  100 óvodásból 25 él olyan családban, ahol a segélyezési küszöb alatti jövedelemből élnek, és a szülők egyikének sincs 8 általános iskolai osztálynál magasabb iskolai végzettsége  Jelenleg a tanköteles korúak 20-22%-a óvodában marad még egy évet! Kutatások hazai és nemzetközi jó gyakorlatok területén „Javaslatok” és „Stratégiai dokumentáció” a szakmapolitikai döntéshozatal támogatására Módszertani, szervezetfejlesztési és képzési programok 300 óvodapedagógus bevonásával A Kutatás-fejlesztés célja a köznevelési rendszer megújításának részeként – az óvodai ellátás minőségének emelése. A II. szakasz óvodai fejlesztése komplex, kétágú szakmai hátteret biztosít : egyrészt szintetizálja a témákról jelenleg rendelkezésre álló tudásokat, hazai és nemzetközi gyakorlatok példáival, annotációs gyűjteménnyel segíti az óvodapedagógusokat. A Kutatási jelentés szakmai tartalma a képzési programokban kerül feldolgozásra, ezt 300 óvodapedagógus sajátíthatja el országszerte. 2 kötet kerül kiadásra, példányban. Másrészt a K+F a szakmapolitika közvetlen támogatását szolgálja: rendszerszintű és intézményi szintű javaslatok kerülnek kidolgozására annak érdekében, hogy az óvoda-iskola átmenet és a hátránycsökkentés konkrét feladatokban jelenjenek meg a szabályozásban. (Pl. intézményközi megállapodások, ágazatközi együttműködési pontok stb.) A stratégia támogató dokumentuma lehet jogalkotóknak, döntéshozóknak, és segítséget nyújthat az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a megyei fejlesztési tervekre vonatkozó aktuális szabályozók megalkotásához.

12 Korai gyermekkori ellátórendszer fejlesztése
A különleges bánásmódot igénylő gyermekek oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférésének támogatása – tevékenységek és várható eredmények Korai gyermekkori ellátórendszer fejlesztése Átlagosan 11 ezer gyerek igényel korai terápiás fejlesztést protokoll modellprogramok 2009-ben az elsősök 35%-a az iskolaév során kapta meg az SNI kategóriát Diagnosztikus ellátórendszer támogatása Nyelvi képességeket vizsgáló eszközök Szakemberek képzése 5 teszt – eset 200 szakember Munkaerő-piaci átvezetés támogatása Kora gyermekkori ellátórendszer fejlesztése összességében jelenleg kb. 8 ezerre tehetjük azoknak a gyerekeknek a számát, akik az általunk ismert egészségügyi, pedagógiai, szociális intézményekben kora gyermekkori intervenciós ellátásban részesülnek. A gyerekek egy része továbbra sem jut be az intézményes ellátásba. A közoktatási statisztika alapján megállapítható, hogy 2009-ben a 7382 elsős sajátos nevelési igényű gyermekből 2577 az első iskolaév során kapta meg a sajátos nevelési igényű kategóriát, tehát az adott korcsoportban érintettek nagyjából 35%-áról nem tudjuk, mi történt vele az iskolába lépésig. Ezeknek a gyerekeknek a fejlődési elmaradása, zavara, netalán fogyatékossága valamilyen oknál fogva rejtve maradt a közoktatási, illetve a szociális rendszer előtt, illetve az iskolai teljesítményzavarok megjelenése kapcsán válik nyilvánvalóvá, diagnosztizálhatóvá. Feltételezésünk szerint ezeknek a gyerekeknek többsége a szociális hátránya okán a rendszerbe be nem jutott gyermek. Ezért nagyon fontos, hogy kidolgozásra kerüljenek az ellátás minőségét és eljárási folyamatait támogató protokollok, valamint a korai ellátásban az optimális gyerek utak modellezése az ágazatközi (egészségügy, szociális, oktatás) területek együttműködésében. A kidolgozott modelleket pilot program keretében kipróbáljuk. Diagnosztikus ellátórendszer támogatása A TÁMOP I. szakaszában került sor öt nyelvi képességet vizsgáló eszköz kismintás bemérésére. Ezeknek az eszközöknek a nagymintás bemérése valósul meg a kiemelt projekt II. szakaszában. Ezzel további eszközökkel járulunk hozzá, hogy korszerű, jogtiszta, a hazai viszonyokra bemért mérőeszközök álljanak a szakemberek rendelkezésére és ezek az eszközök minél több képességterület és/vagy életkorú gyermekek, tanulók vizsgálatához biztosítanak kínálatot. Munkaerő-piaci átvezetés támogatása Az érintett célcsoport számára a munkaerő-piacra történő kilépés és átmenet különösen nehezített. A közoktatás kiemelt szerepet játszik abban, hogy a munkaerő-piacon történő sikeres részvételhez szükséges kompetenciákat megalapozza. A munkaerőpiacra történő átmenet támogatása mindezidáig csak érintőlegesen szerepelt a közoktatási fejlesztések fókuszában, ezért ebben a fejlesztési időszakban az közoktatás–munkaerő-piac kapcsolatát, a célcsoport esélyei szempontjából feltáró alapvető kutatások elvégzése, valamint a feltárt eredményekre támaszkodva a legfontosabb fejlesztések elvégzése a feladat. A fejlesztési prioritások kijelölését követően, kiemelten szeretnénk foglalkozni az egyéni átvezetési programok modelljeinek kialakításával, elterjesztésével (tervezés, team munka, felkészítés, standard); tervezzük a pályaorientációt, munkaerő-piaci átmenetet támogató jó gyakorlatok gyűjtését, minősítését, nyilvánosság biztosítását az adaptációs feltételek és folyamatok meghatározásával, mindezen fejlesztéseket a munkaerő-piaci szereplők bevonásával és felkészítésével kívánjuk megvalósítani támaszkodva A fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségért Közhasznú Nonprofit Kft. (FSZK) ehhez a témához kapcsolódó, korábban megvalósult fejlesztéseinek eredményeire. helyzetfeltárás hiányterületi fejlesztés egyéni átvezetési programok

13 Hálózatkoordináció Jó gyakorlatok
Értékelési rendszer Minősítési eljárás Új adatbázis, új funkciókkal Már publikus jó gyakorlat Országos lefedettség 50 műhelymunka Operatív cél, hogy valósuljon meg a szakmai együttműködések kialakításának támogatása a horizontális és hálózati formák koordinációja. A TÁMOP kiemelt projekt második szakaszában a műhelymunkák koncepciója szorosan összefügg a közoktatás megújításának irányelveivel. EvaSys rendszeren keresztül és a helyszíneken a hiányterületek feltérképezésével, a javasolt témák beépítésével, továbbá a megvalósuló interaktív részvétellel, a műhelymunkák valós aktuális igényekre adnak választ. Továbbá ezen a fórumon jelennek meg a köznevelési célokhoz kapcsolódó fejlesztési tartalmak és módszerek is. A naprakész szakmai információk átadásával, a gyakorlati tevékenységek támogatásával, interaktív szakmai konzultációkkal olyan támogató rendszer jön létre, amely elősegíti az intézmények minőségi megújulását, ezáltal várhatóan javul majd a pedagógiai munka országszerte, és az intézmények magasabb színvonalon tudnak megfelelni a köznevelési céloknak. 2013 januártól május végéig 10 műhelymunka megrendezésére kerül sor. Már megrendezett műhelymunka: január 11-én, partnerségben az EGYMI-k és a kiemelt projekt hálózati feladatai a befogadó pedagógiai környezet megteremtéséért címmel, budapesti helyszínnel. Továbbiak: február 13. Befogadó intézmények pedagógiai gyakorlata - Kecskemét március 7. Erkölcsi nevelés - hogyan? - Miskolc március 26. Erkölcsi nevelés - hogyan? - Győr április 10. Erkölcsi nevelés - hogyan? - Budapest április 16. Tanórán kívüli tevékenységek szerepe a személyiségfejlesztésben - Debrecen április 26. Erkölcsi nevelés - hogyan? - Kaposvár május 9. Tanórán kívüli tevékenységek szerepe a személyiségfejlesztésben - Szeged május. 23. Szakmai feladatok az óvodákban a módosított alapprogram tükrében - Budapest június. 4. Tanórán kívüli tevékenységek szerepe a személyiségfejlesztésben - Szombathely A jó gyakorlatok koncepciója és jelenlegi – az Educatio Szolgáltatói Kosarában megismert – adatbázisa korábbi pályázatok keretében jött létre. A köznevelés megújításához kapcsolódva azonban továbbra is jelentős – és egyre fontosabb – szerepet játszanak majd. A TÁMOP kapcsán ezért szükségessé vált a jógyakorlat-koncepció továbbfejlesztése, a jó gyakorlatok minősítési rendszerének kidolgozása. A minősítési eljárás célja egy új adatbázis létrehozása az Educatio Iskolatáska-oldalán: itt kapnak nyilvánosságot azok a jó gyakorlatok, amelyek megkapták a minősítést. Minden jó gyakorlat, amelyet a jövőben hoznak létre, akkor kerülhet föl az Iskolatáskába, ha sikerrel szerepel a minősítési eljáráson. A Szolgáltatói Kosár nem bővül tovább, de továbbra is látható lesz. Azok a jó gyakorlatok azok, amelyek itt találhatók, átkerülhetnek az Iskolatáskába, ha teljesítik a minősítés feltételeit. Az Iskolatáska a tervek szerint a korábbinál sokkal több információt tartalmaz az egyes jó gyakorlatokról és olyan kereső tartozik majd hozzá, amely részletesebb böngészést tesz lehetővé. Az érdeklődők így célirányosan kereshetnek majd és sokkal könnyebben találhatják meg a számukra szükséges tartalmakat. Országos konferenciák

14 Referenciaintézmények
594 TÁMOP 3.1.7 Előminősítés Felkészülés Minősítés 780 minősítési eljárás kidolgozása minősítési eljárás lebonyolítása referenciaintézményi adatbázis létrehozása A referenciaintézményi hálózat kiépítésének célja, hogy a legkiválóbb intézményeket fogja össze. Saját tudásuk és képességeik – amelyeket önerőből és továbbképzéseken szereztek – alkalmassá tehetik őket arra, hogy más intézményeket segíthessenek a szakmai fejlődésben. A TÁMOP során a feladatunk az, hogy megvizsgáljuk: melyik előminősítéssel rendelkező intézmény alkalmas valóban arra, hogy hosszú távon megfeleljen ennek a kihívásnak. A referenciaintézmények országos hálózata

15 Digitális pedagógia m-learning Nyílt forráskód IKT és SNI
Virtuális oktatás Digitális írástudás Mobil eszközök alkalmazása az oktatásban (m-learning) A tervezett tevékenység magába foglal mobileszközök (okostelefonok, tabletek, geolokációs eszközök) oktatási alkalmazásaira vonatkozó kutatást, majd iskolai körülmények között zajló pilot kipróbálást, különös tekintettel a természettudományos tárgyak oktatása során kínálkozó előnyökre. A tevékenység során elkészül egy tanulmánykötet a mobileszközök pedagógiai módszertani alkalmazási lehetőségeiről. A kutatás első fázisa, a szakirodalmi áttekintés és elemzés imputot szolgáltat a fejlesztés során létrejövő Sulinet m-learning szolgáltatások specifikációjához, illetve a mobil alkalmazások beta verziója elkészül az osztálytermi tesztelés idejére, így azok kipróbálása is megtörténhet. A kipróbálás tapasztalatai alapján történik meg az alkalmazások tökéletesítése. Nyílt forráskódú operációs rendszerek és szoftverek pilot projektje A tevékenység célja annak vizsgálata, hogy az oktatásban használt operációs rendszerek, irodai alkalmazások és egyéb szoftverek (pl. oktató szoftverek, táblaszoftverek) helyettesíthetőek-e nyílt forráskódú szoftverekkel, milyen előnyei és hátrányai vannak a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazásának a közoktatásban, illetve milyen tevékenységek szükségesek egy esetleges átállás előkészítéséhez. A tevékenység része a nyílt forráskódú szoftverek, oktatási tartalmak közoktatási alkalmazásaira vonatkozó kutatás, majd iskolaszintű, valamint osztálytermi kipróbálás. OpenSulinet néven három oktatási csomag jön létre, amelyek szoftvereket és képzést tartalmaznak iskolai rendszergazdáknak pedagógusoknak intézmény fenntartóknak IKT a sajátos nevelési igényű diákok és a speciális módszertani igények támogatására A tanulásban tartósan akadályozott tanulók speciális módszertani igényeinek támogatására számos lehetőséget nyújt az infokommunikációs technológia. Jelenleg számos lehetőség kiaknázatlan mind a gyógypedagógiai fejlesztés, mind az inklúzió terén. A tevékenység magában foglalja ezeknek a lehetőségeknek a feltérképezését egy kutatás során, majd iskolai pilot projekt lebonyolítását. Lokalizálásra kerül a European Schoolnet (EUN) SEN munkacsoportja által fejlesztett “Inclusion and Accessing Technology” című képzés, a kutatásban részt vevő pedagógusok ezen a képzésen vesznek részt, majd a pilot során alkalmazzák a képzésen tanultakat. A bevont pedagógusok és tanulók tapasztalatait kutatás vizsgálja. Ezt követően a tartalom kiegészül hazai specifikumokkal úgy, hogy egy 30 órás pedagógus továbbképzési modul akkreditációjára kerül sor. A kutatás eredményeként a megállapítást nyer, hogy milyen technológiai és tartalomfejlesztési lépések szükségesek a Sulinet komplex etanulás rendszer informatikai akadálymentesítéséhez. Virtuális oktatási környezetek a tanulás és a tanítás folyamatában, valamint a pedagógus továbbképzésben A virtuális környezetek oktatási alkalmazása kurrens oktatástechnológiai trend. A virtuális oktatási környezetek alkalmazása többek között olyan esetekben lehet célravezető, amikor az elsajátítandó tananyag kipróbálására, megélésére a való életben nincs lehetőség, mert az túl költséges vagy túl veszélyes lenne. Egyúttal alkalmasak arra, hogy egyenlő esélyeket teremtsenek mozgásszervi vagy más fogyatékkal élők, illetve bármilyen sajátos nevelési igényű tanulók számára. A virtuális környezet segítségével a fennáló akadályok ellenére saját élménnyé tehető a tanulás. A tevékenység része kutatás és osztálytermi kipróbálás pilot projekt keretében. A tesztelés eszközrendszerének megteremtése érdekében szükséges virtuális környezet kialakítása, fenntartása, karbantartása, létrejön a Sulinet virtuális iskola és a Sulinet virtuális továbbképző központ a Second Life rendszerben. Digitális írástudás kutatás A fejlesztés során a kutatási eredmények alapján a Sulinet portált a tanórai munkát még inkább segítő felületté válik,  a közösségi munka támogatására a kollaboratív munkát támogató fejlesztéseket, közös dokumentumszerkesztést és fájltárolást, kommunikációs felületeket, közös munkaszervezést támogató alkalmazásokat, mérő- és értékelő rendszert alakítanak ki. Kutatás-fejlesztéis eredményeken alapuló ergonómiai szempontok figyelembevételével a Sulinet portál alportállal fog bővülni a kisgyermekkori IKT kompetenciafejlesztés elősegítése érdekében. A kutatási eredményekre támaszkodó fejlesztés eredményeképpen létrejön egy eSafety minősítési rendszer, ami az internetbiztonsággal kapcsolatos összes lényeges szempontra kitér, mint például a gyerekek adatainak kezelése, az iskola honlapja, levelezése, e-etikettje, szerzői jogokhoz való hozzáállás.

16 Sulinet fejlesztése Digitális jó gyakorlatok
Digitális írástudás kutatás Sulinet a pedagógiai gyakorlatban Pedagógiai feladatok támogató alkalmazások fejlesztése. Interaktív táblára alkalmas megjelenítők fejlesztése és portál szolgáltatások kapcsolatának előkészítése más portál keretrendszerekbe. Események, online aktivitások kölcsönös publikálásának támogatása. Sulinet Junior Alportál létrehozása  a legfiatalabb iskolás korosztály számára annak érdekében, hogy a Sulinet Tudásbázis tananyagtartalmait egy ingerekben gazdag, változatos és biztonságos interaktív felületen jelenjenek meg. Az új felület a netgeneráció legfiatalabb tagjainak multimédiás eszközhasználati szokásaihoz igazodik, figyelmüket kellőképpen leköti, az új ismeretek elsajátítását, készségeik fejlesztését a korosztályra szabottan támogatja. A tevékenység során az általános iskola alsó tagozatán, illetve óvodákban dolgozó pedagógusok számára olyan 30 órás továbbképzés kerül kidolgozása és akkreditálásra, amelynek révén fejleszthető digitális írástudásuk, pedagógiai eszköztáruk kibővül a tartalomkészítés és a korszerű IKT-eszközök használatának ismeretével. eSafety minősítési rendszer A biztonságos internethasználat minden korosztály számára fontos, és ennek elsajátítása mindenképpen már az iskoláskorban elkezdődik. A kutatás kitér arra, hogy milyen feltételekkel tudják a kisgyermekek biztonságosan használni az IKT eszközöket és az internetet, illetve milyen más internetbiztonsággal kapcsolatos eSafety minősítési rendszerek léteznek nemzetközi szinten. A kutatás eSafety (eBiztonságos iskola) minősítési és önértékelési rendszer bevezetésének feltételeit is megvizsgálja. Az eSafety minősítés megszerzéséhez kapcsolódó képzés kidolgozása is szükségessé válik a pedagógusok számára, hogy a minősítés szempontjainak meg tudjanak felelni, és a biztonságos internethasználatot képviselni tudják az intézményükben. A képzés kidolgozása és kipróbálása megelőzi a minősítési rendszer bevezetésének pilot projektjét. suli.net.tan A suli.net.tan pályázat célja a digitális írástudás fejlesztését szolgáló innovatív oktatási projektek kidolgozása és megvalósítása. A pályázaton indulók közül egy szakmai zsűri az első fordulóban kiválaszt 18 résztvevőt. A pályázat  első fordulójában a nyertes tanárok szakkollégiumi munka  keretében fejleszthetik tovább saját tudásukat és projektjeiket. A munka során részt vehetnek az Intel® Teach Essentials akkreditált pedagógus-továbbképzésen, melynek célja, hogy a tanárok digitális  eszközökkel támogatott oktatási projektet dolgozzanak ki, mely a helyi tantervbe illeszkedően megvalósítható. A szakkollégiumi munka végére nagy gyakorlatot szereznek oktatási projektek tervezése és lebonyolítása terén, ezzel fejlesztve saját módszertani eszköztárukat. IKT műhely Az IKT Műhely egy immár hagyományosnak mondható komplex esemény, amelynek során a suli.net.tan pályázat résztvevői az ország több helyszínén bemutató órák, videó esettanulmányok felvételében működnek közre. A tevékenység egyik fókuszában a természettudományos oktatás módszertanának fejlesztése áll. Az országszerte készülő filmek hozzájárulnak a módszertani ötletek terjesztéséhez, segítik a jó gyakorlatok adaptálhatóságát. A program hozzájárul az innovatív ötletek megvalósításához és az eredmények disszeminálásával a kapcsolódó rendezvényeken, nyomtatott kiadványban és online formában segíti az innovációk ismertté válását mind szélesebb körben. Intel® Az Intel® Teach tanár-továbbképzési program keretében folytatódik a Támop első szakaszában már adaptált Intel® Teach Essentials képzés elterjesztése Magyarországon.  Lezajlik egy képzők képzése 18 leendő képző bevonásával és a képzés átadásra kerül más szervezeteknek. Az Educatio Nkft. az átadott képzések minőségbiztosítását végzi. Az Intel® Teach Essentials pilot projekt és bevezetés a felsőoktatásba alprojekt során a felsőoktatási intézményekkel kötött együttműködési megállapodás alapozza meg a közös munkát. Megtörténik az Intel®  Teach Essentials képzés akkreditációja felsőoktatási kurzusként. Az oktatók képzők képzésén vesznek részt. A kurzusokról dokumentáció készül és az Educatio Nkft. minőségbiztosítja azokat. Az Intel® Teach Transforming Learning with One to One (Pedagógiai megújulás egy az egyhez technológiával) egy haladó szintű tanárképzési/tanár továbbképzési program és tananyag, amely az egy az egyhez számítógépes környezetben történő tanítás módszertanának elsajátítását tűzi ki célul. A szakmai adaptáció során kerül sor a képzési tananyag elkészítésére 30 órás pedagógusképzéshez igazítva, a hazai speciális környezethez illeszkedő, de az eredeti kurzus tartalmával egyező és koherens formában. Az akkreditáció során rögzített feltételeknek megfelelően lezajlik egy próbaképzés 20 fő részvételével.

17 Köszönöm a figyelmet! Sinka Edit