Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 Beruházás: A vállalkozó pénztőkéjét a beszerzési piacokon az értékteremtő tevékenységhez szükséges anyagi javakká (termelő berendezés, anyagok, áru)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " Beruházás: A vállalkozó pénztőkéjét a beszerzési piacokon az értékteremtő tevékenységhez szükséges anyagi javakká (termelő berendezés, anyagok, áru)"— Előadás másolata:

1

2  Beruházás: A vállalkozó pénztőkéjét a beszerzési piacokon az értékteremtő tevékenységhez szükséges anyagi javakká (termelő berendezés, anyagok, áru) váltja át.  Beruházási döntésektőkegazdálkodási döntések  Beruházásokhoz szükséges tőke megszerzésefinanszírozási döntés 1. Beruházási tevékenység értelmezése

3  Beruházás definiálható úgy is, mint:  rendelkezésre álló (megszerzett) tőke (pénzügyi eszköz) hosszú lejáratú lekötése a vállalkozás eszközjellegű vagyonában  Műszaki- gazdasági tevékenység ( tőkebefektetés milyen anyagi javakban valósul meg.

4  Tárgya:  Új tárgyi eszköz létesítése, beszerzése  Használt tárgyi eszköz beszerzése  Gépek, berendezések, felszerelések és járművek tartozékainak első beszerzése,  üzemeltetés biztonsága, az egészségvédelem érdekében a rendeltetésszerű használat feltételeit biztosító tartozékoknak a tárgyi eszközt nővelő első beszerzése  A selejt tárgyi eszközök pótlása, cseréje  Meglévő tárgyi eszköz olyan korszerűsítése, amelynek eredményeként további műveletek vagy új feladat végzésére válik alkalmassá  Földterület megszerzése

5  Csoportosítása:  - fináncberuházások: pénzügyi befektetést jelentő beruházások  -reálberuházások: anyagi eszközökben megtestesülő tőkebefektetések  Fináncberuházás ok (befektetett pénzügyi eszközök)  - részesedések  - értékpapíroknak az egy évnél hosszabb idejű pénzlekötés céljából történő vásárlása  Egy évnél hosszabb időre adott kölcsönök  Egy évnél hosszabb lejáratu bankbetétek

6  Reálbefektetések: (befektetett eszközök)  Immateriális javak  Alapítás, átszervezés aktivált értéke  Kíséreti fejlesztés aktivált értéke  Vagyoni értékű jogok  Szellemi termékek  Üzleti vagy cégérték  -

7  Tárgyi eszközök  Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok  Műszaki berendezések, gépek, járművek  Egyéb berendezések, felszerelések, járművek  Tenyészállatok  Beruházások, felújítások

8 2. A beruházás fajtái BERUHÁZÁS Vállalkozást létesítő Vállalkozást fenntartó Piacot formálóA piaci viszonyokhoz hozzáigazodó BővítésPótlás Átállítás Diverzifikáció

9  Létesítő: - vállalkozás alapítása esetén bevitt vagyontárgyak  - működő vállalkozás esetén a termelő tevékenységet szélesíti  Fenntartó: szükségletét a létesítő beruházás teremti meg, életképesség megtartása, növekedése  Piacot formáló: piaci viszonyokba való aktív beavatkozás a cél  Hozzáigazító: passzív módon reagál a megváltozott piaci körülményekre, piaci részesedés fenntartása a cél

10  Pótlás: fizikailag elhasználódott vagy technológiailag elavult, műszaki szempontból nem megfelelő kicserélése  Bővítés:gyártási kapacitás növelése, pótlás és bővítés egybe olvadhat  Átállási(átszervezési) beruházás: meglévő termelő berendezések átalakítása, másra való kicserélése (nem használódott el!)  Termékszerkezet váltás  Új, korszerűbb termék gyártása  Vállalkozás szervezete és a szervezet irányításának átszervezése érdekében

11  Diverzifikációs beruházás:  a vállalkozás az eddigi tevékenységi köréből kilép  Cél:  a kockázat csökkentése,  Több piacról származó nyereség  a vállalkozás stabilizálásának biztosítása

12 3. Beruházások rendszere  a.) Nemzetgazdasági, üzemgazdasági beruházás  b.) termelő, nem termelő beruházás  c.) alap, kapcsolódó és közös beruházás  d.) infrastruktúra fejlesztést szolgáló beruházások

13 4. A beruházási szükségletek felismerése  A beruházást kiváltó okok:  a) beszerzés területén:  Szakmai kiadványok, kiállítások, vásárok során szerzett ismeretek  Ajánlatok, prospektusok  Dokumentációk  Árak változásának tendenciái

14  b) termelés területén  Gyártás és értékesítés összevetése, hibás gyártás, selejt% javítási költségek  Szűk keresztmetszet, teljesítés késedelme  c) értékesítés területén  Termék életgörbéje  Forgalom változás  Fogyasztói szokások változása  Garanciális javítás, reklamáció  Piaci telítettség

15  d)innováció területén  Termelő berendezések, gyártási eljárások, termelés szervezése és irányítása terén elért új eredmények  Új terméke, gyártási eljárások kifejlesztése  e)szociális és humánpolitika területen  Balesetek okai, gyakorisága  Panaszok a munkafeltételekre  Megbetegedések okai és gyakorisága  Munkaerő hullámzás, okai  Bérek, fizetések alakulása

16  f)pénzügyi területen  Eszközstruktúra alakulása, eszközök likviditási fokozata  Vagyonváltozások, vagyon struktúrájának alakulása  Pénzügyi eredménymutatók alakulása  Tőkeszerkezeti és likviditási lehetőségek  Pénzügyi preferenciák  A termelés eszköz és élőmunka igénye  Kalkulált és ténylegesen elért árak alakulása  Kihasználatlan ill. túlfoglalkoztatott kapacitások pénzügyi eredményre gyakorolt hatása  Vagyonvesztés okai

17  g)vezetés, igazgatás területén  Adatok, információk megszerzésének körülményei  Adatfeldolgozás idő- és élőmunka szükséglete  Döntések előkészítésének idő- és élőmunka szükséglete  Döntések realizálásának technikai feltételei  Visszacsatolás technikai feltételei

18 5. Beruházási döntések megalapozása gazdasági számításokkal  Szubjektív megítélést számszerűsített információkkal támasztja alá.  Döntések során az alábbi tőkefelhalmozási lehetőségeket mérlegeljük:  - választás beruházás és nem beruházás jellegű befektetés között  - választás azonnali és későbbi időpontban eszközölt beruházás között  - választás azonos beruházási koncepció (azonos beruházási cél) egymástól eltérő megvalósulásai változatai között

19  - választás különböző beruházási koncepciók között  Azonnali vagy későbbi beruházás közötti választás során  - a tőkét most kell-e befektetni (pl. működő berendezés cseréje)  - pontosan még nem ismert, hogy a létrehozandó, a jövőben létrehozandó beruházások konkurálhatnak-e a jelenlegi tőkebefektetési lehetőséggel

20  Egymástól eltérő megvalósulási változatok közötti választás a leggyakoribb  Azonos beruházási koncepció, eltérő tőkeértékkel  Egymást kölcsönösen kizáró gépek. Berendezések  A piacról szerezzék-e be vagy maguk állítsák elő  A különféle beruházási koncepciók közötti választás célja, hogy a vállalkozás legjövedelmezőbb területére irányuljon

21  Tőkebefektetés célszerűségét a jövedelmezőség és a megtérülési idő alapján ítéljük meg.  Jövedelmezőség = A tőkebefektetéssel elérhető évi eredmény*100  Az egyszeri befektetés összege  (egységnyi tőkebefektetéssel milyen nagyságú eredményt lehet elérni)

22  A különböző beruházási koncepciók jövedelmezőség alapján való összemérése - gazdaságossági vizsgálat (elemzés)  Gazdaságosság: viszonylagosságot fejez ki, relatív, a jövedelmezőségnél tágabb fogalom

23 6. A ráfordítások számbavétele a beruházás- gazdaságossági számításokban  Beruházással kapcsolatos ráfordítások funkciójuk szerint:  - egyszeri ráfordítások  - folyamatos (üzemeltetési) ráfordítások  Egyszeri ráfordítások:  - immateriális javak, tárgyi eszközök  - beruházással összefüggő, tartósan lekötött forgóeszközök ráfordításai  Folyamatos ráfordítások: holt és élőmunka ráfordítások (költségnemek

24 7. Az eredmény meghatározása a beruházás gazdaságossági számításokban - A várható jövedelmet az értékesítési tervből kiindulva kell meghatározni. - Az elvárt eredményt kimutathatjuk - Adózás előtti eredmény (bruttó hozadék) - Adózott eredmény formájában. A tőkebefektetés akkor jár eredménnyel, ah a befektető visszakapja a befektetett tőkét és mellette tőkehozadékhoz, azaz nettó nyereséghez is jut!

25 8. A gazdaságossági számítások módszerei  Lehetnek:  - statikus vagy  - dinamikus számítások.  Statikus számítások feltételrendszere  Fejlesztés egyszeri ráfordítással kapcsolatos pénzkiáramlás (tőkelekötés) egy éven belül végbemegy  A fejlesztés folyamatos ráfordításai évente azonos összegűek  Az évenkénti árbevétel azonos nagyságrendű

26  Üzemeltetési időhorizonton belül évente azonos nagyságrendű eredmény  Amortizációt évente a költségek között elszámolják Számítások során - nem veszi figyelembe a pénz időértékét - nincs tekintettel arra, hogy van-e, ha igen milyen összefüggés áll fenn a tőkebefektetés és mindazon tényező között, amelyek annak eredményességét befolyásolják

27 Rangsorolja az azonos célú fejlesztési változatokat -a költségek összehasonlítása - a nyereség összehasonlítása, vagy -egyéb tényezők összehasonlítása alapján Költségösszehasonlítások alapján – csak homogén jellegű termelés esetén lehetséges Számítása: B+Ü/T= termékegységre eső ráfordítás B=egyszeri tárgyi eszköz+forgóesz. befekt. Ü= üzemeltetési költség T= termelés természetes mértékegységben

28  Nyereség-összehasonlítás – heterogén termelés esetén  változatok közötti nyereségkülönbözet megállapítása  Egyéb műszaki, gazdasági paraméterek alapján,( ha az előző kettő nem nyújt elég információt)  Rentabilitási és/vagy megtérülési mutatók  Beruházás rentabilitása(Br)= E/B  E= beruházással elérthető évi nyereség  B= beruházás egyszeri tárgyi- és forgóeszköz befektetése Meghatározása arra irányul, hogy feltárja az a nyereség- optimumot, amely alapján a különböző fejlesztési változatok közül kiválasztja a gazdaságos változatot.

29  Pl. a beruházás egyszeri tárgyi- és forgóeszköz befektetése 8000 e Ft, a beruházással elérhető évi nyereség 1600 eFt, a beruházás rentabilitása:  Br= 1600 eFt/8000 eFt= 20 %  Megtérülési idő (Bm): a fejlesztéshez szükséges pénzbefektetés (B) mennyi idő alatt térül meg a vele elérhető évi nyereségből (E)  Bm= B/E = 8000/1600= 5 év

30  Beruházási pénzeszközök forgási sebessége: Üzemeltetési idő alatt a beruházási pénzeszköz hányszor térül meg Bs= Hi/B:EHi= használati idő Minél nagyobb a forgási sebesség, annál hatékonyabb a beruházási pénzeszközök felhasználása.

31  Nyereségráta: az élettartam a során várt jövedelem és a beruházás egyszeri befektetésének hányadosa  Nem számol az időtényezővel.

32  Dinamikus tőkebefektetési számítások:  A pénz időértéke: kifejezi azt a hozadékot (jövedelmet) amelyet pénzünktől elvárunk  Jövőbeni érték:  - mai befektetett egységnyi pénzeszköz, mekkora összegre gyarapodik egy előre meghatározott időtartam végén a számításba vett kamatláb alapján  - pénzünkkel mekkora jövedelmet érünk el  - nagyságát befolyásolja, hogy egyszerű vagy kamatos kamatozást alkalmaznak

33  Jelenérték: egy maghatározott időben befektetett pénzünk „n” év múlva mekkora összegre növekszik.  - kiszámítása: a jövőben várt bevételt a hozamrátával diszkontáljuk  A jelenérték kisebb az „n” év múlva esedékes összegnél.

34  A jövőbeni bevétel jelenértékének nagyságát befolyásolja:  - a bevétel pénzértékének nagysága  - a bevétel jelenértékének időpontja  - a kamatráta, illetőleg diszkontráta  Diszkontráta = haszonáldozat vagy a tőke alternatív költsége  Alternatív befektetés esetén, ha a bevétel összege és a haszonáldozat nagysága azonos, a bevétel jelentkezésének éve határozza meg a jelenérték nagyságát és befolyásolja a döntést. 

35  Örökjáradék:  Pénzáramlás, amelynek minden tagja megegyezik és végtelen tagból áll.  Kiszámítása= Évenkénti konstans jövedelem/  hosszú távon elvárt hozam %  Növekvő örökjáradék:  Végtelen tagból áll, egy elemek(tagok) értéke állandóan növekszik.  Kiszámítása=  Járadéktag/Hozam - osztaléknövekedés 

36  Annuitás:  Évjáradék, azaz állandó tagú járadék, amely egy meghatározott időponttól kezdődően, adott számú éven keresztül a jogosultat megilleti.

37  Dinamikus tőkebefektetési számítások  A fejlesztés (beruházási) időben végbemenő folyamat:  A cél elérésével kapcsolatos első tőkebefektetéssel (egyszeri ráfordítás) kezdődik, a gazdaságilag hasznos üzemidő utolsó évével fejeződik be.  A tőkét anyagi eszközre és élőmunkára váltják.  Időintervallum két része:  - kivitelezési (megvalósítási) idő (lerövidülésével eredménytöbblet )  - üzemeltetési idő (termelőképesség-hasznosítás)

38  Kivitelezés: egymástól eltérő nagyságrendben, időben merül fel  Befektetés megtérülése =  Nyereség jelenértéke/Befektetés jelenértéke= 1 (legalább )  Alapvető követelmény,hogy a beruházás élettartama alatt a tőke megtérüljön. Arra kell törekedni, hogy a beruházás teljes élettartama alatt minél többször térüljön meg.  E követelmény teljesülésének feltétele:  - jól határozzák meg az amortizációs idő hosszát és a tőke törlesztésének módszerét

39  - vegyék figyelembe a technikai színvonal változását és a piaci körülményeket befolyásoló tényezőket  - az egyes években az árbevételeket, a folyamatos ráfordításokat és az eredményt úgy vegyék számításba, ahogy az ténylegesen bekövetkezik, és tekintettel kell lenni arra, hogy

40  A termelő berendezések fizikai elhasználódása és avulása következtében csökken azok termelőképessége  Az előállítható termékek mennyiségének csökkenése együtt jár a fajlagos költségek növekedésével  Csökken az árbevétel  Az üzemeltetési időben, az egymást követő években különböző nagyságrendekben jelentkező eredményeknek (tőkehozadéknak) más-más értéke van.

41  A kamatláb feladata és jelentősége:  Különböző időpontban jelentkező ráfordításokat és eredményeket azonos időpontra un. jelen időpontra számíjuk át.  Jelen időpont lehet:  - a beruházás megkezdésének az éve  - a beruházás üzembe helyezésének az éve

42  Kalkulativ kamatláb (külső kamatláb):  amellyel a ráfordításokat és eredményeket a jelen időpontra átszámítjuk  Kifejezi: ha a tőkét más célra fektették volna be, az évente milyen hasznot hoz (tőke helyettesítési költsége vagy marginális hozam)  Külső kamatláb: mekkora minimális hasznot érne el, ha a tőkét nem az adott beruházásra fordítanák.  Belső kamatláb: Az a kamatláb, amely mellett a beruházás egyszeri és működés folyamatos költségeinek és a bevételnek valamely időpontra vonatkoztatott értéke zéró.

43  A beruházási projektek kiválasztása a dinamikus tőkebefektetési számítás egyes módszereivel  a.) Azonos célú és kockázatú beruházási változatok rangsorolása az egyszeri és folyamatos ráfordítások együttes összege alapján  Az azonos célú fejlesztés egyes változatainak egyszeri és folyamatos ráfordításait teszi összeadhatóvál  Az az előnyösebb, amelynél az egyszeri és folyamatos ráfordítások együttes összege a kisebb

44  b.) Azonos célú és kockázatú beruházási változatok rangsorolása diszkontált hozadékszámítással  A fejlesztés egyszeri ráfordításait és a bruttó (nettó) nyereséget (eredményt) a beruházás megkezdésének időpontjára diszkontáljáka kalkulatív kamatláb figyelembe vételével  Nevezik tőkeérték számításnak is. (Tőkeérték = az eredmény diszkontált értéke)  A fejlesztés akkor fogadható el, ha a tőkeérték nagyobb mint a fejlesztés egyszeri ráfordításának diszkontált értéke, de legalább nulla.

45  c.) Nettó jelenérték: a befektetés révén keletkező jövedelmek diszkontált értéke és a jövedelem elérése érdekében történő egyszeri ráfordítás diszkontált értéke közötti különbözet. d.) Azonos célú és kockázatú beruházási tervek ellenőrzése hozam – költség aránymutató alkalmazásával: a beruházás egyszeri ráfordításának diszkontált értéke hogyan térül meg a beruházással elérhető haszon diszkontált értékéből.

46  e.) A beruházási projektek kiválasztása belső megtérülési ráta számításával  belső megtérülési ráta: az a diszkont kamatláb, amelynek alkalmazásával az egyszeri és a folyamatos ráfordítások, valamint a bevételek nettó jelenértéke kiegyenlíti egymást  Azokat a beruházásokat fogadhatjuk el,amelyek belő megtérülési rátája egyenlő a tőke alternatív költségével, azaz a kalkulatív kamatlábbal

47  f.) Egymást kölcsönösen kizáró, azonos kockázatú beruházási változatok vizsgálata annuitás számításával Akkor alkalmazhatjuk, ha a beruházás egyszeri ráfordításával „n” éven át állandó összegű évi bevételt (eredményt) lehet elérni.  g.) azonos célú beruházási változatok rangsorolása az egyszeri befektetés megtérülési ideje alapján  - megtérülési idő: években kifejezett időtartam, amely alatt a kezdeti tőkebefektetés a vele elérhető bevételekből (hozamokból) megérül

48  h.) Azonos célú beruházási változatok rangsorolása a jövedelmezőségi index alapján  Jövedelmezőségi index=  Diszkontált pénzáram/ kezdeti tőkebefektetés  Azt a beruházást részesítjük előnybe, amelynek a jövedelmezőségi indexe nagyobb 1-nél.  Minél nagyobb, annál nagyobb lesz a befektetés nettó hozama.

49  i.) Befektetési döntés a könyv szerinti érték átlagos hozama alapján  A beruházás könyv szerinti átlagos évi hozama =  A beruházás által elérhető éve átlagos eredmény  A beruházás könyv szerinti átlagos nettó értéke  A beruházás akkor valósítható meg, ha annak könyv szerinti átlagos hozama nem kiesebb a beruházó által a befektetéstől elvárt hozam


Letölteni ppt " Beruházás: A vállalkozó pénztőkéjét a beszerzési piacokon az értékteremtő tevékenységhez szükséges anyagi javakká (termelő berendezés, anyagok, áru)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések