Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2013. február Sepsiszentgyörgy Zathureczky Berta Öregotthon EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ÉS A DAGANATOS BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2013. február Sepsiszentgyörgy Zathureczky Berta Öregotthon EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ÉS A DAGANATOS BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE."— Előadás másolata:

1 2013. február Sepsiszentgyörgy Zathureczky Berta Öregotthon EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ÉS A DAGANATOS BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE

2  Egészséges életmóddal  Egészséges táplálkozással  Rendszeres fizikai aktivitással A DAGANATOS BETEGSÉGEK TÖBB MINT EGYHARMADA MEGELŐZHETŐ!

3  2000-ben a Párizsi Charta február negyedikét a "Rák Világnapjává" nyilvánította, hogy a rák ellen folytatott küzdelem eszméje "a világon élő összes ember szívében és gondolataiban éljen".  „A rák elleni felelősségteljes küzdelem mindannyiunk közös ügye!” A RÁK ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJA 2013 FEBRUÁR 4

4  A daganatos betegségek még most is a legpusztítóbb betegséget, az emberiség legnagyobb ellenségét jelentik.  Bár a tudomány minden területe, így az orvostudomány is nagy lépésekkel fejlődik, a rák sajnos mind a mai napig nem előzhető meg.  Mivel azonban ismerjük a kialakulás kockázatának tényezőit (dohányzás, táplálkozás, életmód stb.), ezért nem állunk teljesen tehetetlenül daganatos betegségekkel szemben: a rák kialakulásának veszélye csökkenthető!  Mindenki tehet valamit, s csak közös összefogással vehetünk erőt e szörnyű kór uralmán! MI FEBRUÁR NEGYEDIKE ÜZENETE? MIT KELL, HOGY JELENTSEN MINDANNYIUNK SZÁMÁRA A "RÁK VILÁGNAPJA"?

5  Betegek és orvosok, kutatók és gyógyszergyártók, politikusok és a média képviselői mind-mind tehetnek a daganatos betegségek ellen, hiszen a rák csak 15%-ban orvosi kérdés.  Emberi életünk szinte minden egyes területe érintett: a családtól a társadalom széles köréig (nemzeti rákellenes programok), a munkavédelemtől a közlekedéspolitikáig, a törvényhozástól a környezetvédelemig minden területen kimutatható a felelősség a rákkal szemben. MI FEBRUÁR NEGYEDIKE ÜZENETE? MIT KELL, HOGY JELENTSEN MINDANNYIUNK SZÁMÁRA A "RÁK VILÁGNAPJA"?

6  A rák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség.  Tulajdonképpen olyan rendellenes szövettömeg, amelynek a szaporodási üteme meghaladja a normál szövetét, annak a növekedésével, szaporodásával nincs összhangban.  A rákos sejtek a szervezet saját sejtjeiből indulnak ki, növekedési, szaporodási ütemük független a szervezet szabályozó mechanizmusától.  A rákbetegség nevét több nyelvben, így a magyarban is a rák állattól kapta, mintegy találóan jelezve, hogy ez a daganatféleség csápszerűen terjed az egészséges szövetekbe, befűzve azokat. MI A RÁK?

7  A rákos sejtek kiszabadulnak a szervezet szabályozó tevékenysége alól, így szinte önálló életet élve, mértéktelenül szaporodnak.  A rosszindulatú daganatos sejtek merőben különböznek az ép szövetek sejtjeitől.  Általában nagy, sötét magvú értéktelen sejtek ezek, amelyek között az összetartó erő kicsi, ezért a daganatból könnyen kiválnak, és többnyire a nyirok, máskor a véráram útján a szervezet más helyeire is eljutnak, s ott belőlük áttétes daganatok alakulhatnak ki.  A rákos burjánzás-amennyiben nem kezelik- a szervezet senyvedéséhez, pusztulásához vezet. MI A RÁK?

8  A daganatos betegségek több mint egyharmada megelőzhető!  Egészséges életmóddal - a dohányzás mellőzése és rendszeres fizikai aktivitás, sok mozgás - valamint egészséges táplálkozással. EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ÉS A DAGANATOS BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE

9 • 20 éve ismert a táplálkozás és a daganatos betegségek megelőzhetőségének kapcsolata. • Két oxfordi epidemiológus, Richard Doll és Richard Peto 1981-ben kimutatta, hogy a tudatos és egészséges táplálkozással a daganatos halálozás mintegy 35 %-os csökkenését lehetne elérni. • Azóta közlemények sokasága igazolta a táplálkozásnak a daganatos betegségek kockázatát csökkentő, illetve növelő szerepét, majd a világ legkitűnőbb szakembereinek közreműködésével 5 évvel ezelőtt vaskos könyv jelent meg az USA-ban, amely az időközben felhalmozódott adatokat elemezte, értékelte és a megelőzésben szerepet játszó ajánlásokat megfogalmazta. • A könyv szerzői a táplálkozás és a daganatos betegségek közötti összefüggéseket bizonyított, valószínű és feltételezhető csoportba sorolták.

10  1. Az elhízás/túlsúly bizonyítottan növeli a méh (endometrium), valószínűleg a vese és feltehetően a vastagbél daganat veszélyét;  a változás kora után kialakuló testtömeg-növekedés valószínűleg fokozza a mellrák kockázatát.  A kilencvenes évek első felében a férfiak 62 %-a, a nők nem egészen 50 %-a elhízott/túlsúlyos volt, azóta ez az arány valószínűleg nőtt (Európa szerte növekszik az elhízás gyakorisága), tehát a túlsúly, mint kockázat jelen van. TÁPLÁLKOZÁSI KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ÉS AJÁNLÁSOK A KOCKÁZAT CSÖKKENTÉSÉRE

11  Az egészséges testtömeg megtartása, illetve visszaszerzése egészséges táplálkozással és rendszeres mozgással.  A testtömegcsökkentő táplálkozás lényege: kevesebbet kell enni (férfiak számára 1500, nőknek 1200 kcal/nap), elsősorban a zsiradék és cukorbevitelt kell erélyesen csökkenteni.  A diéta alapja: a zöldség-főzelékfélék bősége, valamint a teljes értékű gabonafélék (korpát is tartalmazó barna lisztből készült termékek), sovány tej és tejtermékek, sovány húsok. AJÁNLÁS:

12  A bőséges zöldség-főzelék- és gyümölcsfogyasztás bizonyítottan csökkenti a szájüreg, garat, nyelőcső, tüdő (elsősorban a zöldfőzelékek), gyomor (főleg a nyersen fogyasztható zöldségfélék, hagyma, sárgarépa, paradicsom, citrusfélék), valamint a vastagbél, végbél daganat kockázatát.  Valószínűleg csökkenti a gége, hasnyálmirigy, mell és hólyagrák, továbbá feltételezhetően csökkenti a máj, petefészek (ovárium), méh (endometrium), méhnyak (cervix), dülmirigy (prosztata) és vese daganatok kialakulását.  A Romániai zöldség-főzelék-, gyümölcsvásárlás Európában a negyedik legkisebb volt 1995-ben, a hazai vásárolt mennyiség a 36 %-a a görög, 62 %-a a spanyol és 54 %-a az olasz vásárlásnak, ezekben az országokban a daganatos halálozás mintegy harmada-fele az angliai rákos halálozásnak.  A nemzetközi ajánlás: g/nap, Romániában 2010-ben a háztartások egy főre jutó élelmiszervásárlásából számított mennyiség 285 g/nap volt.  Az elégtelen zöldség-főzelék- és gyümölcsfogyasztás, mint kockázati tényező jelen van ahazai táplálkozásban.

13  Legalább 400, de inkább g/nap zöldség-főzelék és gyümölcs fogyasztása mindenki számára.  Együnk naponta háromszor zöldség-főzelékfélét, gyümölcsöt! AJÁNLÁS:

14  A teljes értékű gabonafélék, hüvelyesek, gumósok bőséges fogyasztása ( g/nap) feltehetően csökkenti a gyomor, vastagbél, végbél- daganat kockázatát.  A bennük lévő élelmi rostok bőséges bevitele feltehetően csökkenti a vastagbél-, végbél-, mell- és hasnyálmirigy-daganat kockázatát, a bőséges cukorfogyasztás feltételezhetően növeli a vastag- és végbél rák kialakulás veszélyét. A teljes értékű gabonafélék vásárlásáról nincs adat, Romániában az összes gabonatermék vásárlása a negyedik legkisebb volt Európában 1995-ben. Hazánkban a férfiak élelmi rostbevitele átlagosan 27, a nőké 25 g/nap volt az ajánlott g/nap helyett, és a férfiak 47, a nők 55 %-ának bevitele 25 g-nál kevesebb volt a nyolcvanas évek második felében.  A hazai cukorvásárlás az ötödik legnagyobb volt Európában 1995-ben és a hozzáadott cukor energiaaránya 14, ill. 17 %-volt az ajánlott 10 energia % helyett a kilencvenes években.  A gabonafélék elégtelen fogyasztásából, az élelmi rostok elégtelen, a cukor bőséges beviteléből származó kockázat jelen van a hazai táplálkozásban.

15  a teljes értékű gabonafélék bőséges napi fogyasztása, a hüvelyesek rendszeres (nem naponta történő) fogyasztása. AJÁNLÁS:

16  A túlzott és rendszeres alkoholfogyasztás bizonyítottan növeli a szájüreg-, garat-, gége-, nyelőcső-, máj- és valószínűleg a vastagbél-, végbél- és mellrák kockázatát.  Romániában a kereskedelemből származó eladott mennyiségből számítva az egy főre jutó etanol-terhelés (tiszta, 100 %-os alkohol) liter/év két évtizede, ez 1998-ban a nyolcadik legnagyobb érték volt Európában.  A túlzott és rendszeres alkoholfogyasztás daganatos kockázatnövelő veszélye fennáll a lakosság egy részében.

17  aki nem iszik, ne kezdje el, aki fogyaszt alkoholt, mértékkel tegye (mérsékelt fogyasztás: egy egység = 10 g tiszta alkoholnak megfelelő ital naponta nőknek, kétszer ennyi férfiaknak). AJÁNLÁS:

18  A túlzott zsiradékbevitel feltehetően növeli a tüdő, vastagbél, végbél, mell és prosztata daganat, és a túlzott állati zsír- bevitel feltehetően növeli a tüdő, mell, vastagbél, végbél, méh (endometrium) és dülmirigy daganatos megbetegedésének kockázatát.  Európában a romániai zsiradékvásárlás volt az egyik legnagyobb 1995-ben, ebben az időben a hazai táplálkozásban a zsírenergia arány 38 % volt az ajánlott 30 energia % helyett, és a telített zsírok energiaaránya 14 % volt férfiak és 15 % nők esetében az ajánlott 10 energia % helyett.  A daganatos kockázatnövelő túlzott zsiradék és telített zsírbevitel veszélye jelen van a hazai táplálkozásban.

19  csökkentsük az ételkészítéshez és kenyérkenéshez használt zsiradék, elsősorban az állati eredetű zsírok mennyiségét, és kerüljük a zsiradékban gazdag élelmiszerek fogyasztását.  Kerüljük a nyílt láng fölötti sütést és az étel megégetését. AJÁNLÁS:

20  A túlzott sóbevitel valószínűleg fokozza a gyomorrák kialakulásának veszélyét. Romániában a férfiak csaknem négyszer, a nők mintegy két-és- félszer több sót fogyasztanak az ajánlott napi 6 g-nál.  A túlzott sóbevitel kockázatnövelő veszélye jelen van a hazai táplálkozásban.

21  a sózás és a sóban gazdag élelmiszerek kerülése;  a szokásos élelmiszerek kisebb sótartalmú változatainak gyártása és forgalmazása. AJÁNLÁS:

22  Összefoglalva megállapítható, hogy számos daganatos betegség kockázati tényezője felismerhető a lakosság táplálkozásában, illetve jelenlétére következtetni lehet az élelmiszervásárlási (makrostatisztika), illetve a háztartásstatisztikai (mikrostatisztika) adatokból, valamint a korábban elvégzett táplálkozási vizsgálatok eredményeiből.  Ezek a tényezők a következők: a férfi lakosság kétharmadát, a nők felét érintő túlsúly/elhízás, az elégtelen zöldség-főzelék- és gyümölcsfogyasztás, az elégtelen (teljes őrlésű) gabonafogyasztás, az elégtelen élelmi rostbevitel, a túlzott cukorbevitel, a rendszeres alkoholizálás elterjedtsége, a túlzott zsiradék- és állati zsírbevitel, valamint a túlzott sóbevitel.  Az egészséges táplálkozás ajánlásai, amelyek a táplálkozással összefüggő betegségek kockázati tényezőinek megszüntetésére irányulnak tartalmazzák az említett javaslatokat.

23  Az egészséges táplálkozással - zöldség-főzelékfélék és gyümölcsök, valamint teljes értékű gabonafélék bőséges fogyasztása minden nap, sovány tej és tejtermékek, sovány húsok és húskészítmények naponta történő fogyasztása, kevés zsiradék, elsősorban kevés állati zsír felhasználás, csökkentett cukorfogyasztás, az alkoholos italok mellőzése, vagy mértékletes fogyasztása, a sózás kerülése, az ételek odaégetésének, nyílt láng fölött való készítésének kerülése - csökkenteni lehet a daganatos betegségek kialakulásának veszélyét.

24  novem­be­ré­ben köz­zé­tet­tek egy nagy­sza­bású jelen­tést, amely átte­kin­tette a külön­böző típusú daga­na­tos meg­be­te­ge­ dé­sek viszony­la­gos koc­ká­za­tát az élet­mód­dal össze­füg­gés­ben. A jelen­tés, ame­lyet a Rák­ku­ta­tási Világ­alap (World Can­cer Rese­arch Fund, WCRF) és az Ame­ri­kai Rák­ku­tató Szö­vet­ség (Ame­ri­can Ins­ti­tute for Can­cer Rese­arch, AICR) közö­sen adott ki, kor­szerű kuta­tást és nem­zet­közi tudo­má­nyos tapasz­ta­la­tot fel­so­ra­koz­tatva a leg­kor­szerűbb isme­re­te­in­ket összegzi az élel­mi­sze­rek, a tes­tössze­té­tel, fizi­kai akti­vi­tás, és a külön­ böző daga­nat­tí­pu­sok között.

25  Az első, tíz évvel ezelőtti WCRF jelen­tés óta a rák­meg­elő­zés kuta­tása drá­ma­ian növe­ke­dett, és új, fej­let­tebb elekt­ro­ni­kus mód­sze­re­ket fej­lesz­tet­tek ki a tapasz­ta­la­tok vizs­gá­la­tára és érté­ke­lé­sére.  Egy­ér­telművé vált, hogy szük­ség van egy kor­szerű­sí­tett jelen­ tésre.  Egy öt évig tartó folya­mat során a világ több mint 20 vezető tudósa meg­vizs­gált egy sor, a tudo­má­nyos iro­da­lom­ból spe­ci­á­ li­san kivá­lasz­tott folyó­ira­tot, hogy fel­mérje a vál­toz­tat­ható élet­mód­beli tényezők­nek a rák koc­ká­za­tára gya­ko­rolt hatá­sát (WCRF/AICR 2007). A JELEN­TÉS HÁTTERE

26  A bizo­nyí­té­kok minő­sé­gé­nek és erős­sé­gé­nek alap­ján meg­ítél­ ték, hogy az élel­mi­sze­rek, táp­anya­gok, tes­tössze­té­tel, és fizi­ kai akti­vi­tás közti ok-okozati, illetve védő kap­cso­la­tok meggyőzőek, való­színű­sít­hetők vagy kor­lá­to­zot­tak.  Ha a jár­vány­tani bizo­nyí­té­kok, kísér­leti és egyéb bio­ló­giai ered­mé­nyek össze­sí­tett, súlyo­zott ered­mé­nye kézen­fekvő, ésszerű, tor­zí­tás­tól men­tes, erő­tel­jes, követ­ke­ze­tes, meg­is­mé­ tel­hető, akkor való­színű­sít­hető az ok-okozati kap­cso­lat.  Egye­di­leg ezen tényezők egyike sem való­színű, hogy elég­sé­ges legyen egy ok-okozati kap­cso­latra követ­kez­tetni, de rávi­lá­gít a leg­fon­to­sabb, a tárgy­hoz tar­tozó ok-okozati kap­cso­la­tokra vonat­kozó meggyőző és való­színű nézetekre.

27  Habár az embert arra terem­tet­ték, hogy rend­sze­re­sen fizi­kai tevé­keny­ sé­get végez­zen, az utóbbi évek­ben, külö­nö­sen a magas jöve­delmű orszá­gok­ban, a fizi­kai akti­vi­tás szintje tovább csök­kent.  Tovább nőtt az ülőmunka ará­nya, az uta­zá­sok több­sége gép­jármű­vel tör­té­nik, a min­den­napi házi­munka nagy részét gépek vég­zik, az aktív pihe­nés helyét átvette a TV és a video­já­ték.  Az akti­vi­tás ezen hiá­nya fel­te­hetően fon­tos sze­re­pet ját­szik a túl­súly­ ban és az elhí­zás­ban, ame­lyek növe­lik bizo­nyos rák­tí­pu­sok koc­ká­za­tát.  A jelen­tés egyet­ért azzal az álta­lá­nos nézet­tel, hogy az embe­rek arra fejlőd­tek és alkal­maz­kod­tak, hogy az élet során végig fizi­ka­i­lag aktí­vak legye­nek, és hogy az ülő élet­mód egész­ség­te­len lehet.  Meggyőző bizo­nyí­té­kok állnak ren­del­ke­zésre arról, hogy a fizi­kai akti­vi­ tás véd a vas­tag­bél­rák ellen, és való­színű­leg védi a meno­pa­u­zán túli nőket a méh­nyál­ka­hár­tya– és mell­rák ellen.  A bizo­nyí­té­kok arra utal­nak, hogy min­den fokú és típusú fizi­kai akti­vi­ tás védő hatású lehet, ugyan­ak­kor bizo­nyos moz­gás­faj­ták­ról kor­lá­to­zott mennyi­ségű adat áll csak rendelkezésre. FIZI­KAI AKTIVITÁS

28  Vála­szul a nap­ja­ink­ban tapasz­tal­ható anyagi bőségre, egy új és sür­gető egész­ségi prob­léma jelent­ke­zett; a jár­vány­szerű túl­súly és elhí­zás.  A test túl­zott zsír­tar­tal­má­nak a rák koc­ká­za­tát növelő hatás­me­cha­niz­ musa még nem kellő­kép­pen ismert. Ennek elle­nére a bizo­nyí­té­kok arra utal­nak, hogy: 1.- Az elhí­zás, külö­nö­sen a hasi zsír­feles­leg, amely a nor­má­lis feletti hor­ mon­szin­te­ket okoz és a növe­ke­dési hor­mon, amely elő­se­gíti a rák­sej­tek növe­ke­dé­sét. Pél­dául a magas inzu­lin­ter­me­lés növeli a vas­tag­bél­rák és a méhnyálkahártya-rák, eset­leg a has­nyál­mi­rigy és a vese rák­já­nak koc­ká­za­tát, míg a vér túl­zott lep­tin­tar­talma a kolo­rek­tá­lis– és prosz­ta­ ta­rák­kal áll kapcsolatban. 2.- Az elhí­zást ala­csony fokú idült gyul­la­dá­sos álla­pot jel­lemzi. A gyul­la­ dás élet­tani válasz vala­mely fertő­zésre vagy sérü­lésre, amely az akut sza­kasz­ban hasz­nos lehet. Azon­ban a kró­ni­kus gyul­la­dás DNS- károsodást ered­mé­nyez­het és elő­se­gít­heti a rák kialakulását TEST ZSÍ­ROS­SÁGA

29  Álta­lá­nos véle­ke­dés, hogy az ember min­den­evő, és az egész­ sé­ges étrend mind növé­nyi, mind pedig állati ere­detű étele­ket tar­tal­maz, pél­dául húso­kat, barom­fi­húst, halat és tojást.  Ezek az ételek kiváló for­rá­sai jó minő­ségű fehér­jék­nek és szá­ mos élet­fon­tos­ságú mik­ro­táp­anyag­nak.  Azon­ban a vörös húsok (pl. marha, bárány és ser­tés) fogyasz­ tása során, fel­te­hetően a magas hem-vas tar­talma miatt, a test­ben meg­emel­ke­dik az N-nitrozó vegyü­le­tek szintje.  Továbbá, sok fel­dol­go­zott hús, pél­dául a sonka, sza­lonna, füs­ tölt hús, kol­bá­szok, sült kol­bász, ‘hot dog’ tar­tal­maz a keze­lés során hoz­zá­adott nit­rá­tot, nit­ri­tet és más tar­tó­sí­tó­sze­re­ket.  Az élelmi nit­rá­tok és nit­ri­tek fel­te­hetően emberi kar­ci­no­gé­ nek, mert a test­ben N-nitrozó vegyü­le­tekké ala­kul­nak át. HÚSOK, BAROM­FI­HÚS, HAL ÉS TOJÁS

30  A tejet és tej­ter­mé­ke­ket, pél­dául a saj­tot, vajat, ghee-t (tisz­tí­ tott vajat) és jog­hur­tot az embe­ri­ség azóta fogyasztja, ami­óta erre a célra meg­fe­lelő kérődző álla­to­kat házi­a­sí­totta.  A nyu­gati terü­le­te­ken, pél­dául Euró­pá­ban, az ételből szár­mazó kal­ci­um­nak jelzője lehet a tej­ter­mé­kek fogyasz­tása.  Az étrend­ben talál­ható kal­ci­um­ról úgy vélik, hogy véd a rák ellen, ugyanis köz­vet­le­nül hatás­sal van a sej­tek növe­ke­dé­sére és meg­úju­lá­sára, és epe­sa­vak­hoz és zsí­rok­hoz kap­cso­lód­hat a bél­ben, így meg­előzi, hogy azok káro­sít­sák a bél­fa­lat.  A tej bio­ak­tív anya­go­kat is tar­tal­maz, ame­lyek­nek szin­tén védő sze­repe lehet. Más­részről, a magas kal­ci­um­be­vi­tel elő­se­ gít­heti a sej­tek bur­ján­zá­sát a prosztatában. TEJ ÉS TEJTERMÉKEK

31  A zsí­rok és ola­jok a leg­in­kább ener­gia­dús össze­tevői az étrend­ nek. A cuk­rok édes ízű szén­hid­rá­tok. A zsí­rok és cuk­rok sok ener­gi­á­ban gaz­dag étel és ital alko­tó­ele­mei, ame­lyek a hízás­hoz és elhí­zás­hoz hoz­zá­já­ruló tényezők lehet­nek, ame­lyek növel­he­tik a rák koc­ká­za­tát. Ennek elle­nére nincs meggyőző vagy való­színű bizo­nyí­ték, hogy a zsír, ola­jok vagy cuk­rok kife­je­zet­ten vala­mely rák­tí­pust okoz­ná­nak.  A só (nátrium-klorid) alap­vető fon­tos­ságú a szer­ve­zet műkö­dése szem­pont­já­ból, a múlt­ban érté­kes árunak szá­mí­tott. Manap­ság sóból bősé­ges a kíná­lat, és főleg a sóval tar­tó­sí­tott ételek­ben, sózott húsok­ban, halak­ban, olí­va­bo­gyó­ban, sok fel­dol­go­zott étel­ ben, kol­bá­szok­ban, kész­ét­elek­ben, már­tá­sok­ban, és még köz­vet­ le­neb­bül csip­szek­ben, mogyo­ró­ban, és más ízle­tes falat­kák­ban talál­ható meg. Bizo­nyí­tott, hogy a magas sóbe­vi­tel káro­sítja a gyo­mor­fa­lat, elő­se­gíti az N-nitrozó vegyü­le­tek ter­melő­dé­sét, és támo­gatja a hasi karcinogéneket. ZSÍ­ROK, OLA­JOK, CUK­ROK ÉS SÓ

32  A nem fertőző beteg­sé­gek, bele­értve a rákot is, világ­szerte a leg­ főbb egész­ség­ügyi ter­het jelen­tik.  A jelen tanul­mány azzal, hogy átte­kinti a meg­lévő bizo­nyí­té­ko­ kat, jelentő­sen hoz­zá­já­rul az isme­ret­bá­zi­sunk­hoz, mert segít meg­ha­tá­rozni, hogy az ételek, a táp­lál­ko­zás, fizi­kai akti­vi­tás, tes­tössze­té­tel milyen mér­ték­ben módo­sítja a rák kiala­ku­lá­sá­nak koc­ká­za­tát, és fel­hívja a figyel­met a leg­fon­to­sabb tényezőkre. Eze­ket az infor­má­ci­ó­kat a nem­zeti kor­má­nyok által kiadott, az egész­sé­ges élet­mó­dot elő­se­gítő aján­lá­sok­kal páro­sítva lehet a leg­job­ban felhasználni.  Fia­tal kor­ban és a felnőtt­kor során jól meg­vá­lasztva étke­zési szo­ká­sa­in­kat és élet­mó­dun­kat segít csök­ken­teni bizo­nyos beteg­ sé­gek, mint pél­dául az elhí­zás, szív­be­teg­ség, magas vér­nyo­más, cukor­be­teg­ség, és egyes rák­fé­lék koc­ká­za­tát. Az egész­sé­ges étrend sok­féle és vál­to­za­tos táp­lá­lék kiegyen­sú­lyo­zott bevi­te­lé­ vel és bizo­nyos ételek mér­sé­kelt fogyasz­tá­sá­val érhető el.

33  A rendszeres fizikai aktivitás előnyei "nemre és korra tekintet nélkül" jól ismertek. A testedzés, a sport általános kedvező hatásain túlmenően alkalmazható egyes betegségek prevenciójában, kezelésében és rehabilitációjában. Számos hazai és nemzetközi közlemény állásfoglalása alapján megállapítható: - A rendszeres fizikai aktivitás (edzés) csökkenti a hipertónia, a diabétesz, a koszorúér-betegség, az elhízás következtében fellépő megbetegedések és a korai halálozási esetek számát. - Előnyös hatása áthangolja a mozgatórendszert. - Javul a központi idegrendszer szabályozása. - Az endokrin rendszer kapacitása nő. - Az anyagcsere gazdaságosabbá válik. - Előnyösen befolyásolja az immunrendszer funkcióját. - Javul a szervezet oxigénellátása. A RENDSZERES FIZIKAI AKTIVITÁS HATÁSA A SZERVEZETRE

34  A rendszeres fizikai aktivitás a celluláris és humorális immunválaszt egyaránt előnyösen befolyásolja. Terhelés hatására a B-limfociták száma nő és az IgA koncentrációja csökken. A T-limfocitákhoz kötött immunválasz egyes irodalmi adatok szerint nem, mások szerint pedig a helper/szuppresszor sejtek aránya csökken. A természetes ölősejtek (NK) száma és aktivitása a fizikai terhelés hatására nő, amelyet a fokozott katecholamin- és b-endorfin-elválasztással magyaráznak. A terhelés intenzitásától függően változik a leukociták száma, edzett állapotban a leukocitózis csökken. Ugyanakkor a terhelést követő fehérvérsejtszám-emelkedés átmeneti jellegű, általában perc. A fehérvérsejt-változás mechanizmusa többféleképpen magyarázható. Ezek: - Hemokoncentráció. - A tüdő fokozott perfúziója több fehérvérsejtet juttat a keringésbe. - A fokozott katecholaminszekréció a fehérvérsejteket a raktárakból mobilizálja. - Az emelkedett glükokortikoidszint a granulocitákat mobilizálja a csontvelőből. - Az interleukin mennyiségének emelkedése stimulálja a granulocitózist. A RENDSZERES TESTEDZÉS ÉS AZ IMMUNRENDSZER KAPCSOLATA

35  A vastagbéltumorok gyakoribbak inaktív egyéneken. Ugyanez vonatkozik az emlő- és a tüdődaganatokra is. A prosztata- és a pancreasdaganatokra vonatkozóan nem találtak szignifikáns különbséget az aktív, illetve az inaktív csoportok között.  A leírtak szerint megállapíthatjuk, hogy a rendszeres testedzés során létrejövő adaptáció az anyagcsere számos területét érinti. A genetikai adottságok mellett a fizikai terhelés indukálta válasz, az edzés- és versenyszituációkhoz való alkalmazkodás, az edzésadaptáció a sportteljesítmény meghatározója. A RENDSZERES FIZIKAI AKTIVITÁS ÉS A MALIGNUS TUMOROK KAPCSOLATA

36  Az elhízás primer és szekunder megelőzésében és szövődményeinek kezelésében a rendszeres fizikai aktivitás szerepe világszerte elfogadott.  A kalorikus túltáplálás és a testedzés hiányából adódó kövérség a magyar lakosság jelentős részét érinti. Az energiafelhasználásban a testmozgással járó izomműködés nélkülözhetetlen tényező. Az elhízás szövődményei, a hyperinsulinaemia, a hyperlipidaemia, a cukorbetegség, a hipertónia és a mozgásszervi ártalmak stb. megfelelő intenzitású és rendszerességű fizikai aktivitással megelőzhetők.  Az edzéssel járó izomtevékenység kitűnően kiegészíti a diétás és a gyógyszeres kezelés hatásait. A testedzés megfelelő étrenddel párosítva a szervezet energiabevitelét és -felhasználását szabályozni képes. Lehetővé válik az "ideális" testsúly fenntartása, az izomtömeg növelése és a zsírszövet csökkentése.  A sporttevékenységet lehetőleg gyermekkorban kell elkezdeni és egy életen át folytatni kell. A rendszeres mozgás megkönnyíti a mindennapos stresszhatások elviselését, biztosítja a metabolikus fittséget, csökkenti a testsúlyt és meghosszabbítja az életet. A RENDSZERES FIZIKAI AKTIVITÁS HATÁSA AZ ELHÍZÁSRA

37 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

38 Laz ă r Klaudia Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság , Sepsiszentgyörgy, Gödri Ferenc utca, 12 szám Egészségügyi Nevelés Iroda Tel Web:


Letölteni ppt "2013. február Sepsiszentgyörgy Zathureczky Berta Öregotthon EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ÉS A DAGANATOS BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE."

Hasonló előadás


Google Hirdetések