Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az attitűd oA vásárlói magatartás tanulmányozásának egyik legfontosabb területe. oKözvetlen befolyása van a vásárlási döntésre. oAz attitűdkutatás új termékek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az attitűd oA vásárlói magatartás tanulmányozásának egyik legfontosabb területe. oKözvetlen befolyása van a vásárlási döntésre. oAz attitűdkutatás új termékek."— Előadás másolata:

1 Az attitűd oA vásárlói magatartás tanulmányozásának egyik legfontosabb területe. oKözvetlen befolyása van a vásárlási döntésre. oAz attitűdkutatás új termékek kifejlesztéséhez, a meglévő termékek újrapozicionálásához, reklámkampányok indításához, márkareferenciák előrejelzéséhez, ill. az általános vásárlói magatartás tanulmányozásához ad fontos támpontokat. oAz attitűd fogalmának számos definícióját ismerjük.

2 Az attitűd oAz attitűd a tapasztalat révén szerveződött mentális és idegi készenléti állapot, amely irányító vagy dinamikus hatást gyakorol az egyén reakcióira mindazon tárgyak és helyzetek irányában, amelyekre az attitűd vonatkozik. (1954) /G. Allport/ A különböző attitűddefiníciók közös vonásai: Az attitűd olyan személlyel, vagy tárggyal kapcsolatos, amely az egyén környezetének része.

3 Az attitűd Az attitűdök alakítják annak a módját is, hogy az egyén hogyan értelmezi a környezetét, és hogyan reagál arra. Az attitűdök befolyásolják a környezetünkből történő információfelvételünket, és ennek eredményeként céljaink értelmezését is Az attitűdök tanultak és viszonylag állandóak. Változhatnak ugyan, de nem túl gyorsan Az attitűdök értékélést és érzelmet is kifejezhetnek.

4 Az attitűd Az attitűd többdimenziós felfogása: Néhány kutató szerint az attitűdnek csak 2 alapvető komponense van: meggyőződés o meggyőződés, vagyis annak a mértéke, hogy az egyén milyen valószínűséget tulajdonít annak, hogy egy adott információ igaz oértékek oértékek, amelyeket az határoz meg, hogy a társadalom mit tart jónak, ill. rossznak Pl.: biotermékek Attitűd= Meggyőződés x Érték

5 Az attitűd A marketing-szakirodalom szerint 3 komponense van: kognitív/ismereti komponens, o A kognitív/ismereti komponens, amely a meggyőződésekre vonatkozik. affektív/érzelmi komponens oAz affektív/érzelmi komponens, amely a pozitív vagy negatív érzéseket foglalja magába. konatív/magatartás-tendencia komponense oA konatív/magatartás-tendencia komponense, amely a cselekvéssel kapcsolatos.

6 Az attitűd Az attitűd jellemző vonásai: a) Van tárgyuk b) Van intenzitásuk c) Van struktúrájuk d) Megtanulhatóak a) Az attitűdnek kell hogy legyen tárgya, azaz egy fókuszpontja, ami lehet absztrakt fogalom, kézzel fogható dolog, fizikai dolog, cselekvés, „tétel” (pl. egy társadalmi csoport), de lehet specifikus vagy általános tárgya is.

7 Az attitűd b) Az attitűd kifejezi, hogyan érez egy személy egy bizonyos tárgy iránt. Az attitűd kifejez (1) irányt (a személy érzése lehet kedvező/kedvezőtlen), (2) fokot (a személy mennyire szereti/nem szereti a tárgyat), (3) intenzitást (a tárggyal kapcsolatos bizonyosság/önbizalom kifejezésének szintje). c) Az emberi attitűdök struktúrája hasonló egyfajta körszerkezethez. A központban vannak az egyén fontos értékei és önmagáról alkotott képe. Az attitűdök egymással is kölcsönhatásban vannak, és így komplex egészet adnak.

8 Az attitűd d) Az attitűdök mind közvetlen, mind indirekt élettapasztalatainkból származhatnak. Fontos felismerni, hogy a tanulás megelőzi az attitűd kialakulását és megváltozását. Az attitűd funkciói: Ezek jelentik azt a motivációs bázist, amely alakítja és megerősíti a céltárgyak iránti pozitív attitűdöket (szükségletkielégítő attitűdök), valamint a többi tárgy iránti negatív attitűdöket (büntető/fenyegető attitűdök).

9 Az attitűd 1.) 1.) IGAZÍTÓ/ALKALMAZKODÁSI FUNKCIÓ  Ez a funkció lényegében annak felismerése, hogy az emberek maximalizálni akarják a külvilág jutalmait, és minimalizálni a büntetéseket.  A fogyasztók attitűdje így nagymértékben függ attól az észlelésüktől, hogy mit tekintenek szükségletkielégítőnek és mit büntetőnek. 2.) ÉNVÉDŐ FUNKCIÓ  Ez megvédi az egyéneket attól, hogy saját tökéletlenségükről tudomást szerezzenek.

10 Az attitűd  Az emberek különböző mértékben alkalmaznak védekezési mechanizmusokat. 3.) ÉRTÉKKIFEJEZŐ FUNKCIÓ  Lényege, hogy pozitív kifejeződést adjon az egyén a központi értékeinek és annak a személyiségtípusnak, amelynek képzeli magát.  Ezen funkció kellemes elégedettségi érzéseket hoz felszínre azokon a véleményeken keresztül, amelyek az énképet tükrözik.

11 Az attitűd 4.) ISMERET FUNKCIÓJA  Ez a funkció az attitűdnek az a kognitív komponense, amely tartalmat és irányt ad a tapasztalatnak.  Az embereknek szükségük van standardokra vagy ún. referenciakeretekre, hogy megértsék világukat, és ezek az attitűdök segítenek a standardok fenntartásában.

12 Az attitűd Az attitűd és a sztereotípiák kialakulása:  Az attitűdök könnyen általánosításokhoz vezethetnek. (Pl.: az a fogyasztó, akinek X márkájú tv-je elromlik, hajlamos lesz azt hinni, hogy az összes X márkájú termék rossz konstrukció.)  Sztereotípia az elnevezése annak az emberi tendenciának, hogy korlátozott számú tapasztalat alapján általános egyszerűsített véleményt alkossunk az emberekről, ill. a tárgyakról.  A személyek közötti relációkban az attitűdök működésének elsődleges következménye, hogy

13 Az attitűd kategorizáljuk azokat a személyeket, akikkel kapcsolatba kerülünk.  Nagyon sok kutatás foglalkozott a termékekkel kapcsolatos vásárlói előítéletekkel. Eredményei: 1.) A „made in…” címke befolyásolja a fogyasztó attitűdjét az adott termék iránt, így természetesen vásárlási döntését is. 2.) A származási országról való ismeret befolyásolja a vásárlók attitűdjét a a marketingmix egyéb aspektusait illetően. (pl. garancia, reklám, promóció)

14 Az attitűd 3.) A származási országról való ismeret befolyásolja a tényleges vásárlói magatartást, sőt ezeknek a termékeknek a megvásárlásából származó elégedettség mértékét is. Az attitűd kialakításának forrásai: 1.Személyes tapasztalat  A tárgyakkal mindennapi környezetünkben kerülünk kapcsolatba. Ezek egy része megszokott, más része új.  Kiértékeljük az újat, újraértékeljük a régit, mindez segít bennünket a tárgyak iránti attitűdünk kialakításában.

15 Az attitűd  A személyes tapasztalat feltétele a termék kipróbálása. (minták) 2.Szükségletek  Mivel a szükségletek különbözőek és időben is változóak, az emberek életük folyamán különböző szituációkban különböző attitűdöket fejleszthetnek ki ugyanazzal a tárggyal kapcsolatban. 3.Szelektív észlelés  Az emberek a valóságot egyéni képességeik szerint értelmezik, ezért a termékekről, üzletekről megszerzett információk értelmezésének módja befolyásolja az irántuk kialakuló attitűdöt is.

16 Az attitűd 4.Személyiség  Azt befolyásolja, hogy hogyan dolgozza fel a személy a tárgyakkal kapcsolatban szerzett közvetlen tapasztalatait.  A személy pl. introvertált volta jelentősen meghatározza az általa kialakított attitűdöket is. 5.Csoportkapcsolatok  Bizonyos fokig minden emberre befolyást gyakorolnak annak a csoportnak a tagjai, ahová tartozik. (Különösen a referenciacsoportok esetében erős.)

17 Az attitűd a)Család  A személy attitűdjeinek kialakítására talán a legnagyobb hatással lévő csoport.  A szülők orientálják gyermekeik gondolkodását. b)Referenciacsoportok  A munkahelyen vagy a társasági életben fontos csoportok normái, szabályai erős hatást gyakorolnak az egyén attitűdjére.

18 Az attitűd c)Kultúra és szubkultúra  A kulturális és szubkulturális hovatartozás a szocializációs folyamat eredménye.  Ez az örökség az identifikációnkat jelenti, s erősen befolyásolja a környezetünk tárgyaival kapcsolatban kialakult attitűdjeinket. 6.Egyéb befolyásoló tényezők  Befolyásos személyek, barátok, rokonok, szakértők képesek formálni és változtatni a vásárló attitűdjén. (színészek felkérése)

19 Az attitűd Az attitűd és magatartás •Interaktív kapcsolat •Az attitűd magatartást befolyásoló hatásának erőssége függ: 1.Az attitűd erőssége Minél erősebb egy attitűd, annál nagyobb a valószínűsége, hogy hat a magatartásra is. 2.Más attitűdök létezése Pl. egy fogyasztó minden álma, hogy ellátogasson Tibetbe, ám a repülőúttal kapcsolatos félelmei erősebbek, mint az úttal kapcsolatos pozitív attitűd.

20 Az attitűd 3.Az attitűdre való reakcióképesség Hiába nagyon pozitív a fogyasztó attitűdje a Tokaji aszú iránt, ha anyagi helyzete nem teszi lehetővé a megvásárlását, vagy ha az adott országban nem forgalmazzák. 4.A társadalmi környezet szituációs tényezői Pl. egy családapa lehet, hogy szívesen vásárolna egy CKM magazint, ám attól való félelmében, hogy felesége haragját váltaná ki vele, mégsem teszi.

21 Az attitűd Az attitűd mérése  Fishbein többtényezős attitűdmodellje (1967)  Felhívja a figyelmet az attitűd különböző komponenseire.  A modell arra épül, hogy a személy bizonyos termék iránti teljes attitűdje a termék tulajdonságaival kapcsolatos meggyőződéseiből és ezek értékeléséből származik.  A modell a következőképpen írható fel:

22 Az attitűd A b = a fogyasztó attitűdje a b márka iránt B i = a fogyasztó véleménye a márka teljesítményéről az i tulajdonságot illetően e i = a fogyasztó által a márka i-edik tulajdonságának tulajdonított fontosság n= a vonatkozó meggyőződések száma b= márka i= tulajdonság, termékjellemző  Az adott fogyasztónak a b márkával kapcsolatos teljes attitűdjét úgy kaphatjuk meg, hogy minden egyes tulajdonság, meggyőződés pontszámát megszorozzuk az értékelési pontszámmal, és ha az összes meggyőződést összeadjuk, megkapjuk az A b értéket.

23 Az attitűd  Tételezzük fel, hogy a vásárló attitűdjét szeretnénk meghatározni egy bizonyos autómárkával kapcsolatban.  Az autó fontos tulajdonságai: sebesség; stílus; ár; presztízs  Először mindegyik tulajdonság fontosságát határozzuk meg egy hármas skálát használva. (1-nagyon fontos, 2-fontos, 3-kevésbé fontos)  Ezután mindegyik tulajdonságot értékeljük a hetes skálát alkalmazva, ahol 1-es a magas értékelés, 7-es az alacsony.  Ezután az értékeket összeadjuk.  Annál kedvezőbb az attitűd, minél alacsonyabb az A b összege.

24 Az attitűd  A modell információt szolgáltat arra vonatkozólag, hogy milyen termék, ill. márkajellemzők fontosak a vásárlók számára.  Ez alapul szolgálhat a vállalatok márkapozicionálási törekvéseihez.  Ennek a módszernek nehézsége a tulajdonságok kiemelése, valamint az értékelés megállapítására használt skálázási módszer megválasztása.  Fishbein is felismerte a modell azon korlátait, amelyek a tényleges vásárlási szándék mérését nehézzé teszik.

25 Az attitűd  Az ún. kiterjesztett Fishbein-modell figyelembe veszi a fogyasztók magatartási szándékait is bizonyos termék megvásárlásával kapcsolatban. Ez a modell a fogyasztóknak a termék konkrét megvásárlásával kapcsolatos attitűdjét méri.  Kritikák: a magatartási szándék nem ugyanaz, mint a magatartás.  Nincs pozitív összefüggés az attitűd és a magatartás között.

26 Az attitűd Okai: 1.A fogyasztási szituációk változhatnak, ami az attitűd-magatartás viszony erősségét befolyásolhatja. A fogyasztónak egy adott márka iránti attitűdje a szituációtól függően ténylegesen változhat. 2.A fogyasztó attitűdjének kialakulása és az ezen attitűdjén alapuló magatartási készsége között általában bizonyos idő telik el, mely alatt sok várt vagy éppen nem várt szükséglet is befolyásolhatja magatartását.

27 Az attitűd 3.Különbséget kell tenni a tárgyak iránti attitűd és e tárgyak iránti bizonyos magatartási mód között. 4.A fogyasztókat gyakran befolyásolják azok az észrevételek, hogy mások mit gondolnak cselekedeteikről. Ezért előfordul, hogy a fogyasztó bizonyos vásárlás iránti kedvező attitűdje ellenére sem fog így cselekedni, mivel úgy érzékelheti, hogy számára fontos személyek helytelenítenék cselekedetét. (szubjektív norma)

28 Az attitűd  A Fishbein-modell egy másik továbbfejlesztett verzióját alkalmazza Hawkins-Best-Coney. (1992)  Szerintük néhány tulajdonság esetében a magasabb érték csak bizonyos határig mehet el, további tulajdonságnövelés már nem vezetne pozitív eredményre. (perec-só)  Ideális pont alkalmazása a többtényezős modelleknél

29 Az attitűd A b = a fogyasztó attitűdje egy bizonyos márka iránt X ib = a fogyasztó meggyőződése b márka teljesítményéről az i tulajdonság esetében W i = az i tulajdonság fontossága I i = a fogyasztó elképzelése az i tulajdonág ideális mértékéről n= a figyelembe vett tulajdonságok száma  Tételezzük fel, hogy a fogyasztók egy csoportja (egyetemista lányok) az ideálishoz viszonyítva a következőképpen értékeli a Pepsi Max kólát a következő 4 tulajdonság szempontjából:

30 Az attitűd Jelölések: I=ideális kóla; PM= Pepsi Max  Ez a fogyasztó csoport meg van győződve arról, hogy a Pepsi Maxnak átlagos az ára, kesernyés az íze,kicsit alacsonyabb a státusa és nagyon alacsony a kalóriatartalma.  Az ő ideális üdítőital-elképzelésük: alacsony árú, kellemes ízű, magasabb státusú és nagyon alacsony kalóriájú.

31 Az attitűd  Miután ezek a tulajdonságok nem egyformán fontosak a fogyasztók számára, a tulajdonságoknak megfelelő súlyértéket kell adni fontosságuk szerint Ennek népszerű módja a 100 pontos skála. (100 pont felosztása az egyes tulajdonságok között)  A lányok ezen csoportja a kalóriát tekinti a legfontosabbnak, az íz kissé kevésbé fontos, az ár pedig a legkevésbé az.

32 Az attitűd  Ezen csoport attitűdindexe a Pepsi Max iránt: Pepsi Max= 10 [3-4] + 30 [2-6] + 20 [3-5] + 40 [1-1]= 170  Az attitűdindex relatív mérőszám, amelyet viszonyítani kell a versenytermékek vagy –márkák attitűdindexeihez.  Az ideális üdítőital esetében az attitűdindex 0 lenne.

33 Az attitűd Az attitűdkomponensek mérése: a)Kognitív komponens mérése oa fogyasztók tudatosan értékelték az egyes tulajdonságokat b) Affektív komponens mérése oa fogyasztó kialakult érzéseit állapíthatjuk meg egy termék valamely tulajdonságról vagy az egész márkáról.

34 Az attitűd A magatartási komponens mérése:  Mi a tényleges vásárlás bekövetkezésének valószínűsége?  Ezek az információk felhasználhatók egyes márkajellem- zők megváltoztatására, promóciós üzenetek módosítására és új piaci lehetőségek feltárására. Vásárolt-e már Coca-Cola Lightot? Igen. (Hányszor?...) Nem. Mi a valószínűsége annak, hogy legközelebbi üdítőital vásárlásakor ezt fog venni? Biztosan megveszem. Valószínű megveszem. Lehet megveszem. Valószínű nem veszem meg. Biztosan nem veszem meg.

35 Az attitűd Az attitűd megváltoztatása:  A marketingkommunikáció fontos funkciója. Adott vállalat sikeres Nő a vásárlók bizalma az adott termék iránt Nő a márka kedveltsége Növekvő pozitív meggyőződés Nő a vásárlás valószínűsége Ez az ismertség növelésével érhető el.

36 Az attitűd  A kognitív disszonancia miatt az attitűd megváltoztatásához gyakran elegendő az egyik komponenst megváltoztatni.  A klasszikus kondicionálás jól alkalmazható az attitűd affektív komponensének befolyásolására. (zene, kép)  A termékhez fűződő érzelmi kapcsolat nagyobb márkahűséget eredményez. (Raffalello: szerelem; Fanta: barátság…)  Szponzorálás: célja, hogy a célközönség által kedvelt esemény iránt érzett pozitív attitűd a márkára is kiterjedjen.

37 Az attitűd  Smith-Swinyard (1983) kutatásai szerint a termékek kipróbálása sokkal inkább vezetett attitűdváltozás- hoz, mint önmagukban csak a reklámok. (kuponok, termékminták)  Az attitűd kognitív komponensének befolyásolására általában az információfeldolgozás és a kognitív tanulás használható fel.  Alacsony vásárlói érdekeltség esetén csupán az adott reklám ismétlésének gyakorisága vezethet a márkakedveltség fokozódásához és így a vásárlás valószínűségének növekedéséhez.

38 A vásárlási döntési folyamat, fogyasztóvédelem, a vásárlói magatartás modelljei

39 A vásárlási döntési folyamat  Problémafelismerés  Információkeresés  Értékelés és választás  Üzlet kiválasztása és vásárlás  Vásárlás utáni értékelés Ezek a szakaszok gyakorlatban nem mindig választhatók szét. Függ:a vásárlói döntések típusától; vásárlók érintettségétől.

40 A vásárlási döntési folyamat A vásárlói döntések típusai: a) Impulzusvásárlás b) Rutindöntések c) Korlátozott döntéshozatal d) Kiterjesztett döntéshozatal a) •A fogyasztó egy váratlan, erőteljes és ellenállhatatlan késztetést érez, hogy azonnal megvegyen valamit. •Pszichológiai értelemben: ösztönzés, indíttatás külső ingerek hatására

41 A vásárlási döntési folyamat •Feltétel: az egyén az ingereket érzékelje, és egy belülről jövő pozitív érzelmi reakció hatására azonnal cselekedjen. •Lachmann (2002) szerint az impulzusvásárlás kognitív információfeldolgozás nélküli vásárlás. Minden olyan vásárlási magatartást impulzusnak tekint, amelyek automatikusan és nem tudatosan, külső/belső ingerek hatására jönnek létre, és semmilyen racionális mérlegelés nem előzi meg. •Trommsdorff (2002) megkülönböztet „meleg” és „hideg” impulzusvásárlást.

42 A vásárlási döntési folyamat •Meleg impulzusvásárlások azok, amelyemet erős érzelmi töltés és erős aktivizálás jellemez. •Hideg impulzusvásárlások a szokásokon alapuló, emlékezeti impulzusvásárlások (a termék látványa váltja ki a vásárlást) és a mellékesen történő vásárlások. b) •Ebben az esetben tulajdonképpen nincs is döntés. •A fogyasztó szinte automatikusan a megszokott márkát választja.

43 A vásárlási döntési folyamat A szokásokon alapuló döntéseknek 2 fajtája van: 1.) márkahűségen alapuló rutin 2.) ismételt vásárlás 1.) •Ha a fogyasztó ragaszkodik pl. a sok közül kiválasztott fogkrémhez, a versenytársaknak nagyon nehéz az ilyen vásárlót elcsábítania. •Ha a vásárló ízlésének 4-6 márka is megfelel, és ismételt vásárlásainál ezeket váltogatja, akkor „kvázi” márkahűségről beszélünk.

44 A vásárlási döntési folyamat 2.) •A fogyasztónak az a véleménye, hogy minden fogkrém egyforma, igazán nincs köztük különbség. •Egyszer kipróbálta a szokásos fogkrémet, elégedett volt vele, ezért újra megveszi az üzletben, de nincs kötődése hozzá, nincs meggyőződve arról, hogy ez a legjobb. Ezt a vásárlót a versenytársak könnyen el tudják csábítani. •Ez elsősorban a naponta vásárolt fogyasztási cikkeknél merül fel.

45 A vásárlási döntési folyamat Kiterjesztett, „igazi” vásárlási döntés: •Ebben az esetben a legnagyobb a vásárló érintettsége a termék/márka megvásárlásában. •Igazi vásárlási döntésről általában nagy értékű termékek (autó, ház) esetén beszélünk. •Ezeknek a termékeknek magas az észlelt anyagi, társadalmi kockázata, ezért a vásárló több energiát/időt fektet a vásárlási döntésbe.

46 A vásárlási döntési folyamat Szakaszai: oProblémafelismerés oInformációgyűjtés oÉrtékelés oVálasztás oVásárlás utáni magatartás

47 A vásárlási döntési folyamat PROBÉMAFELISMERÉS: •A szükséglet felmerülése. •A fogyasztó felismeri a különbséget a kívánt állapot és a tényleges állapot között. •Ha a két állapot között nincs eltérés, nincs problémafelismerés és döntés sincs. •A fogyasztó motiválása a probléma megoldására függ a kívánt és az aktuális állapot közötti diszkrepancia nagyságától és a probléma fontosságától.

48 A vásárlási döntési folyamat A problémafelismerés fajtái: •azonnali megoldást követel •nem követel azonnali megoldást A problémafelismerést elősegítő szituációk: •nem megfelelő a készlet •elégedetlenség a meglévő termékekkel •a fogyasztó igénye a változatosság iránt •változás a környezeti körülményekben •változás az anyagi helyzetben •marketingtevékenységek

49 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

50 A vásárlási döntési folyamat INFORMÁCIÓKERESÉS- ÉS ÉRTÉKELÉS •Időigényes, pénzbe és energiába kerül, esetleg le kell mondani más, szívesen végzett tevékenységről. Az információkeresés magába foglal mentális és fizikai tevékenységet is. A keresés lehet: okülső obelső oaktív opasszív

51 A vásárlási döntési folyamat •Aktív keresés az, amikor a fogyasztó több üzletbe bemegy, és összehasonlítja a választékot és az árakat. •Passzív az, amikor nem keresi szándékosan az információt, de felfigyel újságolvasás, vagy tv-nézés közben a reklámokra. •Belső keresés lényege, hogy miután a fogyasztó felismerte a problémát, először mentális keresés történik. PASSZÍV •Általában az igazi vásárlási döntéseknél vesznek a fogyasztók külső információs forrásokat igénybe. (barátok, szomszédok, reklámok, internet…) AKTÍV

52 A vásárlási döntési folyamat Milyen tényezők befolyásolják az információkeresést?  Nagyobb piaci tapasztalat kisebb a keresés  Önbizalom, nyíltság több információkeresés  Nagyobb kockázat több információkeresés  Magasabb iskolai végzettség több információkeresés  Fiatalok több információkeresés Az információkeresést a következő tényezők befolyásolják: •Költség és idő •A termék típusa •Az üzlet típusa •Az észlelt kockázat nagysága

53 A vásárlási döntési folyamat Az észlelt kockázat: •A vásárlási döntés következménye és gyakran a fennálló kockázat miatt bizonytalan. •A vásárlással járó kockázat mindig szubjektív. •Az a kockázat, amelyet a vásárló nem észlel, nem befolyásolja a magatartását. •A termékről/szolgáltatásról való döntés során a fogyasztók azért éreznek kockázatot, mert még nincs tapasztalatuk a termékről.

54 A vásárlási döntési folyamat •Az észlelt kockázat nagysága és mennyisége függ a vásárló személyiségétől, az adott kultúrától, a szituációtól, a termék/szolgáltatás jellegétől és az árától. A kockázat típusaA bizonytalanság típusa Funkcionális A termék az elvárt teljesítményt nyújtja-e? Tartós lesz-e? Pénzügyi Megéri-e az árát? Ez volt-e a legjobb elköltése a pénznek? Fizikai Biztonságos-e a használata? Káros-e az egészségre és a környezetre? Társadalmi Mit szólnak hozzá azok, akiknek a véleménye fontos számomra? Pszichológiai Jól fogom-e érezni magam a használata során?

55 A vásárlási döntési folyamat Fogyasztói lépések a kockázatok csökkentésére: •Azt a márkát vásárolják, amelyeket híres személyek reklámoznak. •Olyan márkát vásárolnak, amit már ismernek és elégedettek voltak vele. (márkahű) •Jól ismert márkát vásárolnak, és bíznak a márka hírnevében. •Olyan márkát vásárolnak, amelyet már egy cég tesztelt és jónak talált. • Olyan márkát vásárolnak, amelynél a cég garanciát ad, ill. lehetőség van a márka visszavitelére. •A legdrágább márkát vásárolja. •Sok információt gyűjt az adott termékről.

56 A vásárlási döntési folyamat Kompenzációs döntési szabályok:  Egyszerű additív szabály •A vásárló egyszerűen összeadja a márkák pozitív tulajdonságainak a számát, és azt a márkát választja, amelyiknél ez az összeg magasabb.  Súlyozott additív szabály •A vásárló az egyes kritériumok fontosságát is figyelembe veszi.

57 A vásárlási döntési folyamat Nem kompenzációs döntési szabályok:  Konjunktív szabály •A vásárló megállapít az összes fontos kritériumra egy minimum értéket, és ez alapján értékeli az egyes alternatívákat.  Diszjunktív szabály •A vásárló minden tulajdonságra megállapít egy elérendő maximális szintet.  Lexikografikus szabály •A vásárló először fontosságuk szerint rangsorolja az egyes kritériumokat.

58 A vásárlási döntési folyamat •Ezután kiválasztja azokat az alternatívákat, amelyek a legjobban teljesítik a legfontosabb kritériumokat. •Ha ezt két vagy több márka teljesíti, akkor a második legfontosabb kritérium alapján is összehasonlítja a márkákat. •Ez a leggyakrabban használt döntési szabály.  Speciális döntési szabály • Érzelmileg irányított szabály: a vásárló a terméktulajdonságok értékelése nélkül dönt.

59 A vásárlási döntési folyamat Üzletválasztás és vásárlás: •Hasonló elveken történhet, mint a márkaválasztás. •„Kiskereskedelmi egység” Az üzlet imázs: •Magába foglalja mindazokat a tényezőket, amelyek a vásárló üzletválasztását befolyásolják DIMENZIÓTÉNYEZŐK Kiskereskedelmi áru minőség, választék, stílus, ár Szolgáltatás hitelkártya- használat, házhoz szállítás, Fizikai környezet tisztaság, az üzlet berendezése Kényelmesség távolság, parkolási lehetőség Promóció reklámok Üzleti atmoszféra kényelmes, kellemes Eladószemélyzet udvarias, képzett, hozzáértő Vásárlóközönség Milyen vásárlók járnak oda?

60 A vásárlási döntési folyamat Kiskereskedelmi hirdetés: •Árhirdetések (mi, mikor, milyen árkedvezménnyel kapható) Az üzlet elhelyezkedése és mérete: •Fontos szerepet játszik a fogyasztó választásában. Előnyök: Nagyobb üzletek: több minden van együtt Kisebb üzletek: személyesebb kiszolgálás, kapcsolattartás

61 A vásárlási döntési folyamat Üzleten belüli döntések: •A vásárlások egy része nem tervezett, a vásárlási döntés az üzletben születik. (50-60%) Mi befolyásolja a nem tervezett vásárlásokat? 1.A pénztár körül elhelyezett áruk. 2.Az eladóhelyi reklámok. 3.Árleszállítás és egyéb árukapcsolás. 4.A termékek elhelyezése a polcokon. 5.Az áru elhelyezése az üzletben. 6.Az üzlet hangulata. 7.Az eladószemélyzet. 8.Készlethiány.

62 A vásárlási döntési folyamat •A pénztár körül elhelyezett árucikkek tipikusan tisztaimpulzus termékek. •Ezek általában kisebb értékű élvezeti cikkek, amelyeket a vásárló várakozás közben hirtelen ötlettel vásárol. •Az eladóhelyi reklámok (POS) több funkciót töltenek be egyszerre: tájékoztatnak; emlékeztetnek; befolyásolnak. /plakát, szórólap, attrap, bevásárlókosár reklám, videoreklámok/

63 A vásárlási döntési folyamat A termékek elhelyezése a polcon: •A fogyasztó figyelme szelektív. •Fontos, hogy a terméket milyen magasságban helyezzük el a polcon. (szem- és derékmagasság) Pozíció: •A „szemmagasság” a szem tényleges magasságánál valamivel lejjebb van. •Polcelhelyezések aranyszabályai (pl. a csokit fektetve)

64 A vásárlási döntési folyamat Az áru elhelyezése az üzletben: •Egy rövidebb napi bevásárlás 8-10 perc •Egy hétvégi nagybevásárlás 40 perc •Rendkívül fontos, hogy a termékeket rendezetten és áttekinthetően mutassák be a fogyasztóknak, ne legyenek kénytelenek hosszan keresgélni a polcok között. Az üzlet hangulata és belső kialakítása: •A vásárló érzelmeire és pszichéjére hat. Ettől függ, hogy szívesen nézelődik-e, vagy hogy visszatér-e az üzletbe máskor is.

65 A vásárlási döntési folyamat •A hangulatot befolyásolja a világítás, az áru bemutatása, az alkalmazott színek, a hangok, a szagok, az eladószemélyzet öltözete és viselkedése, ill. a többi vásárló száma, viselkedése és egyéb jellemzők. Az eladószemélyzet: •Fontos a megfelelő szakmai és pszichológiai felkészítésük. Készlethiány: •A fogyasztó vagy másik márkát vásárol, vagy más üzletbe megy, vagy elhalasztja a vásárlást.

66 A vásárlási döntési folyamat Vásárlás: •Történhet készpénzzel, hitelkártyával, bónuszpontokkal, postai csekkel,átutalással… TÍPUSAI:  Feladatorientált  Élményorientált A vásárlás mint élvezetes társasági forma A vásárlás mint szükségszerű önfenntartó tevékenység Az idő eltöltéseAz idő szűkössége ÖncélEszköz Nem szükségképpen foglalja magába a tényleges vásárlást Mindig magába foglalja a vásárlást ImpulzivitásTervezés Ábrándozás és önámító hedonizmus Gyakorlatias szükségletkielégítés A hatékonyság jelentéktelen A lehető legnagyobb hatékonyság ÉlvezetSzükséglet A mindennapi gyakorlaton kívüli A mindennapi tevékenység része Hangsúlyos élményHangsúlyos racionalitás JátékosságKomolyság

67 A vásárlási döntési folyamat Vásárlás utáni folyamatok: •Fogyasztás során dől el, hogy megfelel-e a termék az elvárásoknak. •Vásárlás utáni kognitív disszonancia Függ:  Mennyire kötelezte el magát a vásárló a márka mellett.  A döntés fontossága.  Az alternatívák közötti választás nehézsége.  A vásárló személyisége.

68 A vásárlási döntési folyamat A termék elhasználása, eldobása: •Vannak termékek, amelyeket teljesen elfogyasztunk, és vannak olyanok, amelyek felhasználásával hulladék keletkezik. •A termékek csomagolása a legnagyobb hulladékképző tényezők. •Az egyre növekvő hulladék mennyisége miatt előtérbe kerültek a környezetvédelmi szempontok, és kifejlesztettek újrafelhasználható csomagolóanyagokat.

69 A vásárlási döntési folyamat A vásárlás értékelése: •A termék bizonyos idejű használata után a fogyasztó észleli a termék teljesítményét. •A fogyasztó ettől függően érezhet elégedettséget vagy elégedetlenséget.

70 Fogyasztóvédelem  A fogyasztópolitika és a fogyasztóvédelem középpontjában a fogyasztó áll, aki megvásárol egy terméket vagy szolgáltatást. A termelt javak felhasználója.  A fogyasztói jog más jogterülethez kapcsolódik, ezért fogalmi rendszere nem letisztult, a definíciók sokfélesége jellemző. I.A fogyasztó jog célja a fogyasztás során felmerülő jogviszonyok szabályozása. II.Középpontban a fogyasztói magatartás racionalizálása áll. A szabályozások fókuszába magát a fogyasztót és a fogyasztónak a gazdaságban betöltött szerepét helyezi.

71 Fogyasztóvédelem A fogyasztói jog célja a fogyasztók védelme, képviselete a jogi döntéshozatali folyamatokban és a tájékoztatás. III.A fogyasztók jogi védelmét célzó jogszabályok összessége. IV.A fogyasztói jog jelenti egyrészről a fogyasztáshoz kapcsolódó jogi aktusra vonatkozó jogi normák összességét, másrészt a fogyasztó kifejezett védelmére szolgáló preventív és korrektív jogorvoslati szabályokat. (I-III. Fazekas Judit)

72 Fogyasztóvédelem  A fogyasztó politika nem más, mint a fogyasztók érdekeinek védelmére orientált állami beavatkozások célrendszere. Középpontjában a gyártók-forgalmazók és a fogyasztók érdekeinek harmonizálása áll az adott ország konkrét viszonyai között.  A fogyasztóvédelem eszköz, amellyel vagy állami, vagy társadalmi (esetleg a kettő kombinációja szerinti) bázison szerveződő intézmények a gyakorlatban megvalósítják a fogyasztóvédelmi politika célkitűzéseit.

73 Fogyasztóvédelem Fogyasztóvédelem az Európai Unióban: •A közösségi konzumerizmus kezdete 1972: ekkor deklarálták, hogy a Római Szerződés 2. cikkelyében megfogalmazott életminőség-javítás egyet jelent a fogyasztóvédelemmel. •1975: első fogyasztóvédelmi program. A fogyasztói Jogok Közös Piaci Magna Chartája:  Egészség és biztonság védelme  A fogyasztó gazdasági érdekeinek védelme  Kárigény érvényesítéséhez való jog  Információ és oktatáshoz való jog  Érdekképviselethez való jog

74 Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelem legfontosabb szervei: o 1991: Fogyasztóvédelmi Felügyelőség (FVF) •országos hatáskörű szervként biztosítja a fogyasztók védelmét • önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező központi hivatal, amelynek irányítására a kormány a gazdasági és környezetvédelmi minisztert jelölte ki. oTerületi fogyasztóvédelmi Felügyelőség •szervezetileg a megyei közigazgatási hivatalok szervezetéhez tartoznak

75 Fogyasztóvédelem •szakmailag önálló igazgatási szervként működnek a FVF irányításával. A Főfelügyelőség és a felügyelőségek feladatai: •Közreműködnek a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában, figyelemmel kísérik és elemzik annak érvényesülését. •Véleményezik a fogyasztókat érintő jogszabály- terveket és jogszabály-módosításokat kezdeményeznek. •Felügyelik a fogyasztóvédelmet érintő jogszabályok magatartását.

76 Fogyasztóvédelem •Piacfelügyeleti tevékenységük keretében ellenőrzik az áruk forgalmazására és a szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások magtartását, vizsgálatot folytathatnak a fogyasztókat érintő ügyekben. •Irányítják a termékbiztonság ellenőrzésével összefüggő piacfelügyeleti feladatokat és működtetik a Központi Piacfelügyeleti Információs rendszert( KPIR). •Figyelemmel kísérik a fogyasztókat érintő általános szerződési feltételeket.

77 Fogyasztóvédelem •Intézik a fogyasztók minőségi kifogásaival és panaszaival kapcsolatos ügyeket. •Együttműködnek a fogyasztóvédelmi tevékenységet ellátó más állami szervekkel. •Szakmai segítséget nyújtanak a fogyasztók érdekképviseletét ellátó társadalmi szervezetek tevékenységéhez és a fogyasztók oktatásához. •Fogyasztói jogokat ismertető kiadványokat, tájékoztató anyagokat jelentetnek meg.

78 Fogyasztóvédelem •Termék-összehasonlító vizsgálatokat végeztetnek és közzéteszik azok eredményét. •Támogatják az önkormányzati tanácsadó irodák működését. •Módszertani segédanyagokat készítenek a helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi tevékenységének segítése és egységesítése érdekében.

79 Fogyasztóvédelem •A tisztességtelen piaci magatartás tilalma: •Magyarországon több területre kiterjed: •a tisztességtelen verseny tilalma •a fogyasztók megtévesztésének tilalma •a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma •a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma Szavatosság: •Minden fogyasztónak joga van ahhoz, hogy hibátlan, törvényben vagy szerződésben meghatározott minőségű árut, ill. szolgáltatást kapjon.

80 Fogyasztóvédelem •Ha a termék nem felel meg az előírt tulajdonságoknak, hibás teljesítésről beszélünk. Ilyenkor a gyártó, a forgalmazó szavatossági felelősséggel tartozik. A jótállás: • A szavatosságnál szigorúbb felelősséget jelent. Alapja lehet jogszabály vagy szerződéses megállapodás. •A felek a szerződésben a jogszabályinál szigorúbb, hosszabb ideig tartó jótállási kötelezettséget is előírhatnak. •A megállapodásnak tartalmaznia kell a jótállás vállalását és időtartamát.

81 A vásárlói magatartás modelljei A Nicosia-modell: •A vállalat és termékeinek potenciális fogyasztói közötti viszonyra koncentrál. (1966) •Felépítésében interaktív: a cég megpróbálja befolyásolni a fogyasztókat, és a fogyasztók –akcióik révén- befolyásolják a vállalatot. •A fogyasztói döntéshozatali folyamat számítógépes folyamatábrája.

82 A vásárlói magatartás modelljei A modell négy fő mezője: 1.A fogyasztó üzenetfelvétel által kialakuló magatartása. 2.Termékkutatás és –értékelés a fogyasztó részéről. 3.A vásárlási aktus. 4.Visszajelzés mind a vállalat, mind a fogyasztó felé a vásárlói tapasztalat formájában. 1.) •A fogyasztónak a vállalat üzenetein alapuló magatartása.

83 A vásárlói magatartás modelljei •2 almező: a)A vállalat fogyasztói magatartást befolyásoló marketingkörnyezetének és kommunikációs erőfeszítéseinek aspektusait foglalja magában. Végeredménye a termék iránti magatartás, amely az üzenet fogyasztó által történt interpretálásán alapul. b)Meghatározza a különféle fogyasztói jellemvonásokat, amelyek a vállalat promóciós üzeneteinek fogadását közvetítik.

84 A vásárlói magatartás modelljei 2.) •A vállalat márkájának alternatív márkákkal való összehasonlítására alkalmas információk és értékelések kutatásával foglalkozik. •Végeredménye a vállalat márkájának vásárlási motivációja. 3.) •A fogyasztónak a cég márkájával kapcsolatos motivációja az illető márkának egy meghatározott kiskereskedőnél történő megvételében jut kifejezésre.

85 A vásárlói magatartás modelljei 4.) •A vásárlási tapasztalat visszajelzésének két fontos típusát mutatja: az egyik a vállalat felé jelez az eladási adatok, a másik pedig a fogyasztó felé a tapasztalat formájában. A Howard-Sheth-modell: •Egy hosszas,a fogyasztói vásárlási döntéshozatal átfogó elméletének kidolgozása érdekében folytatott kutatómunka eredménye. (1969)

86 A vásárlói magatartás modelljei A modell a változók négy fő csoportjából áll: 1.Bemenetek /inputok/ 2.A modell megértését és tanulását segítő szerkezetek 3.Kimenetek /outputok/ 4.Külső /exogén/változók 1.) •Az input változók a fogyasztó környezetében három megkülönböztethető típusú indítékot tartalmaznak. •A márka fizikai jellemzőit tartalmazó (jelentést hordozó indítékok) és a szóbeli vagy vizuális

87 A vásárlói magatartás modelljei termékjellemzőket tartalmazó (szimbolikus indítékok) inputokat a termék szállítója szolgáltatja termék-vagy márkainformáció formájában. •A harmadik típusú indítékot a fogyasztó szociális környezete szolgáltatja. 2.) •A modell központi eleme pszichológiai változókból áll, amelyekről azt feltételezik, hogy akkor érvényesek, amikor a fogyasztó döntést fontolgat. •Ezeket a szerkezeteket elvontnak tekintik, nem használják őket operatívan, és nem mérik közvetlenül.

88 A vásárlói magatartás modelljei •A tanulást segítő szerkezetek a fogalomformálás funkcióját szolgálják. •Ide tartoznak a fogyasztó céljai, a márkákra vonatkozó információk a kiválasztott csoportban, alternatívák értékelési szempontjai, preferenciák, vásárlói szándékok. 3.) •A modell egy sor outputot is jelez, amelyek a tényleges vásárlásokon felül a nevükben megfelelnek a megértést és tanulást segítő szerkezetek néhány változójának.

89 A vásárlói magatartás modelljei 4.) •Nem közvetlen részei a döntési folyamatnak. •A vonatkozó külső változók magukban foglalják a vásárlás fontosságát, a fogyasztó személyiségének jellemvonásait, az időkényszert és a pénzügyi helyzetet.

90 A vásárlói magatartás modelljei Az Engel-Blackwell-Miniard-modell: A modell négy részből áll: 1.A döntési folyamat szakaszai 2.Információbemenet /input/ 3.Információfeldolgozás 4.A döntési folyamatot befolyásoló változók 1.) •A modell középpontja öt alapvető döntési folyamat szakaszból áll: a probléma felismerése; kutatás; alternatívakiértékelés; vásárlás; következmények.

91 A vásárlói magatartás modelljei 2.) •A fogyasztó, szűrőként szolgáló memóriáján áthaladva az információknak a döntési folyamat problémafelismerő szakaszában van befolyásoló szerepük. 3.) •Szakaszának részei: a fogyasztó találkozása az információval; a fogyasztó figyelme; felfogása/megértési szintje; az elfogadás és a marketinginformációk megőrzése

92 A vásárlói magatartás modelljei •Annak érdekében, hogy az információt és tapasztalatot a memória tartósan megőrizze, az üzenetnek át kell haladnia mind az érzékelő memórián, mind az aktív memórián. 4.) •Az egyéni és a környezeti befolyásokat tartalmazza, amelyek döntési folyamat mind az öt állomására hatással vannak. •Egyéni jellemzők: motivációk; értékek; életstílus; személyiség.

93 A vásárlói magatartás modelljei •Társadalmi befolyásoló tényezők: kultúra; referenciacsoportok; család •A modell gyengesége, hogy két különálló blokként kezeli a társadalmi tényezőket és az egyéni jellemzőket, mintha nem lenne kapcsolat köztük. Sheth családi döntéshozatali modellje: •A modell bal oldala különálló pszichológiai rendszereket mutat, amelyek az apa, az anya és más családtagok megkülönböztethető vásárlói döntési hajlamát jelzik.

94 A vásárlói magatartás modelljei •A modell jobb oldala hét tényezőt sorol fel, melyek befolyásolják, hogy egy specifikus vásárlási döntés egyéni vagy közös. /társadalmi osztály; életstílus; szereporientáció; családi életciklusszakasz; a felfogott kockázat; a termék fontossága; időkényszer/ •A modell azt sugallja, hogy a középosztályhoz tartozó, nemrég házasodott, szorosan összetartó családokban, ahol a családi szerepek nem határolódnak el élesen egymástól, a közös döntések dominálnak.

95 A vásárlói magatartás modelljei Hoffmann családi döntéshozatali modellje: •Családi vásárlási döntéshozatali modell, amely a tartós fogyasztási cikkek vásárlási döntéseire vonatkozik. •Abból a feltételezésből indul ki, hogy a fogyasztói döntések nem esetlegesek, véletlenszerűek, hanem külső és belső hatások által befolyásoltak. •Ez az egyetlen modell, ahol megjelennek a tervszerűségi tényezők. •Eszköz-és eredménytényezők között közvetlen kapcsolatot tételez fel, a magatartási tényezőket

96 A vásárlói magatartás modelljei módosító jelleggel veszi figyelembe. •A családot egy döntéshozó egységként kezeli. GAZDASÁGI TÉNYEZŐK MAGATARTÁSI TÉNYEZŐK ESZKÖZTÉNYEZŐKMAGATARTÁSI TÉNYEZŐK 2. Jövedelem nagysága 3. A kiadási szerkezet 5. Szabad rendelkezésű jövedelem nagysága 6. A megtakarítások nagysága 12. A beszerzési javak jellege 11. A takarékosság módja 13. A jövedelem beosztásának módja 14. A pénzjövedelmek kezelési módja EREDMÉNYTÉNYEZŐKTERVSZERŰSÉGI TÉNYEZŐK 8. Lakáshelyzet 4. Tartós fogyasztási cikkek állománya 9. Részletvásárlási készség 7. Az első látásra megvett termékek jellege és értéke DEMOGRÁFIAI TÉNYEZŐKSZUBJEKTÍV TÉNYEZŐK 1. háztartásnagyság16. Reklámbefogadó képesség 15. Vásárlás előtti döntések jellege

97 A vásárlói magatartás modelljei A fogyasztói értékek Sheth-Newman-Gross-modellje: oMegmagyarázza, hogy a fogyasztók „miért” azt választják, amit választanak. (1991) oEz a modell kevesebb elemet tartalmaz. oKülönösen a márkaválasztás, valamint a célpiacok megértésében és szegmentációjában lehet a marketingszakemberek segítségére. oA fogyasztáshoz tartozó értékek elemzésére koncentrál.

98 A vásárlói magatartás modelljei oA modell alkalmazható a terméktípusok teljes körét felölelő fogyasztói választásra. oA modell lényege öt fogyasztási érték: funkcionális; társadalmi; érzelmi; ismereti; feltételes Funkcionális érték: •A fogyasztói választás funkcionális értéke a felfogott hasznosíthatósági vagy fizikai teljesítményhez kapcsolódó hasznosság, ami a választás tulajdonságaiból adódik.

99 A vásárlói magatartás modelljei •A funkcionális érték középpontjában olyan fogyasztóra vonatkoztatott jellemzők állna, mint a megbízhatóság, tartósság és az ár. Társadalmi érték: •A választás társadalmi értékét egy vagy több társadalmi csoportnak egy bizonyos fogyasztói választással kapcsolatos értékelése jelenti. •Egy bizonyos fogyasztói választás azáltal nyer társadalmi értéket, hogy összekapcsolódik társadalmilag pozitívnak vagy negatívnak tekintett demográfiai, társadalomgazdasági és kulturális/etnikai csoportokkal.

100 A vásárlói magatartás modelljei Érzelmi érték: •A választás érzelmi értéke az a tényező, amely képes a fogyasztó érzelmeire hatni. •A választás akkor bír érzelmi értékkel, amikor sajátos érzésekhez kapcsolódik, vagy amikor ezeket az értékeket kiváltja, ill. fenntartja. Ismereti érték: •Egy választás ismereti értéke az, amely a választásnak a kiváncsiságot tápláló, újdonságot nyújtó és/vagy

101 A vásárlói magatartás modelljei megismerés iránti vágyat gerjesztő képességéből fakad. Feltételes érték: •A választás feltételes értéke az, amely a fogyasztót érintő helyzetek vagy körülmények hatására befolyásolja a választást. (kávé reggelihez, napolaj nyáron) oA modell azt állítja, hogy a felsorolt öt fogyasztási érték bármelyike vagy összessége befolyásolhatja a fogyasztó választási magatartását.

102 A vásárlói magatartás modelljei oNem sorolható a fogyasztói magatartás átfogó modelljei közé, mert nem fejezi ki az egyes értékek közötti kölcsönhatást és visszacsatolást sem. oHasznos információt nyújt a márkaválasztás megértéséhez. oKülön érdeme, hogy a megalkotói nemcsak a modell fogalmi összeállítására voltak tekintettel, hanem különös figyelmet fordítottak az öt komponens értékének különböző fogyasztói választási szituációkban történő mérhetőségére is.

103 A vásárlói magatartás modelljei oA modell a szerzők szerint a fogyasztói magatartás előrejelzésére és magyarázatára is használható. oEzek a modellek azért hasznosak, mert a fogyasztókkal és a választási folyamattal kapcsolatban meglévő ismeretanyagot összesítik, ugyanakkor kiindulópontul szolgálnak új vásárlómagatartás- kutatáshoz. oRendszeres vizsgálatuk pedig azért szükséges, hogy szerkezetük mindig hozzáigazítható legyen az elérendő célokhoz.

104 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Az attitűd oA vásárlói magatartás tanulmányozásának egyik legfontosabb területe. oKözvetlen befolyása van a vásárlási döntésre. oAz attitűdkutatás új termékek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések