Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Működési elv és általános jellemzők Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Működési elv és általános jellemzők Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)1."— Előadás másolata:

1 Működési elv és általános jellemzők Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)1

2 Író Béla2Hő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)

3 Író Béla3Hő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)

4 A működési elv  Járókerék  Lapátok  Ház A radiális kiömlésű szivattyúk esetében a forgó járókerék lapátjai közvetítik a járókerékben lévő folyadékra a centrifugális erőtér hatását. Ennek köszönhetően a folyadék a járókerék kerülete felé törekszik és a járókerék közepénél depresszió alakul ki, létrejön a folyadékszállítás Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)4

5 A működési elv  Járókerék  Lapátok  Ház A radiális kiömlésű szivattyúk esetében a forgó járókerék lapátjai közvetítik a járókerékben lévő folyadékra a centrifugális erőtér hatását. Ennek köszönhetően a folyadék a járókerék kerülete felé törekszik és a járókerék közepénél depresszió alakul ki, létrejön a folyadékszállítás Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)5 Az axiális átömlésű szivattyúk esetében a forgó járókerék szárnyakhoz hasonló lapátjain keletkező, a forgó járókerék tengelyével párhuzamos irányú erőnek köszönhetően jön létre a folyamatos átáramlás a járókeréken át, azaz a folyadékszállítás.

6 A radiális kiömlésű szivattyú jellemző szerkezeti felépítése Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)6 Járókerék Lapát Ház Szívás Szállítás

7 Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)7 • Jó mechanikai hatásfok • Csekélyebb és változó volumetrikus hatásfok • Széles tartományban változó hidraulikai hatásfok A radiális kiömlésű szivattyú jellemző szerkezeti felépítése

8 A folyadék mozgása a radiális átömlésű járókerékben Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)8 u2u2 w2w2 c2c2 β2β2 ua járókerék kerületi sebessége (szállító sebesség) wa járókeréken átáramló folyadék sebessége a járókerékkel együtt mozgó megfigyelő szempontjából (relatív sebesség) ca járókeréken átáramló folyadék sebessége a nyugvó koordináta rendszerben lévő megfigyelő szempontjából (abszolút sebesség), ami az előző kettő vektoriális összege βa lapát érintője és a kerületi sebesség által bezárt szög (lapátszög)

9 A szállítómagasság Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)9 A járókerék által a folyadéknak átadott energia mennyisége, a járókeréken átáramló folyadék súlyegységére vonatkoztatva, ami megegyezik a járókerék hajtásához szükséges teljesítmény és a szállított folyadék tömegáramának hányadosával (J/N=W/(kg/s)=m)

10 A szállítómagasság Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)10 Az időegység alatt átáramló folyadék súlya A járókerékből kilépő és az oda belépő folyadék impulzusnyomatékának különbsége szögsebesség A járókerék által a folyadéknak átadott energia mennyisége, a járókeréken átáramló folyadék súlyegységére vonatkoztatva, ami megegyezik a járókerék hajtásához szükséges teljesítmény és a szállított folyadék tömegáramának hányadosával (J/N=W/(kg/s)=m)

11 A szállítómagasság Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)11 A szállítómagasság a folyadék perdület mentes (c 1u =0) belépése esetén a legnagyobb!

12 A térfogatáram Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)12 c 2u c2c2 w2w2 c 2m β2β2 u2u2 d 2 a járókerék külső átmérője b 2 a járókerék szélessége a kilépésnél

13 Az elméleti jelleggörbe összefüggés a térfogatáram és a szállítómagasság között Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)13

14 Az elméleti jelleggörbe Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)14 Hátrahajló lapátozás (tgβ 2 >0) Radiális lapátozás (β 2 =90 o ) Előre hajló lapátozás (tgβ 2 <0)

15 Alapvető lapátalakok Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)15

16 Valóságos jelleggörbe  Véges lapátszám  Súrlódási veszteség a lapátcsatornában  Örvénylési veszteség a lapátcsatornában  Ütközési veszteség Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)16

17 Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)17 Valóságos jelleggörbe közelítő szerkesztése H e∞ H e =λ∙H e∞ Súrlódás A súrlódás hatása Iránytörés Az iránytörés hatása

18 Az áramlástani szivattyúk veszteségei  mechanikai veszteségek  volumetrikus veszteségek  áramlási veszteségek Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)18

19 Mechanikai veszteségek A tengely és a ház között szükséges tömítésnél valamint a tengely csapágyazásánál keletkezik. Figyelembevétele a mechanikai hatásfokkal történik, mely Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)19 Az összefüggésben P ö a szivattyú tengelyének hajtására fordított összes teljesítmény, P m pedig a mechanikai súrlódás által felemésztett teljesítmény. A P ö -P m különbséget belső teljesítménynek (P b ) is hívják a szakirodalomban.

20 Volumetrikus veszteségek A járókerék és a ház között elkerülhetetlen visszaáramlás történik a nyomóoldalról a szívóoldalra. Figyelembevétele a volumetrikus hatásfokkal történik, mely Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)20 Az összefüggésben a szivattyú térfogatárama, pedig a réseken visszaáramló térfogatáram, a résveszteség.

21 Hidraulikus veszteségek 1. A járókeréken történő átáramlás során keletkező hidraulikai súrlódási veszteség. Figyelembevétele a hidraulikai hatásfokkal történik, mely Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)21 Az összefüggésben a a járókeréken történő átáramlás során keletkező veszteségmagasság.

22 Hidraulikus veszteségek 2. A járókerék és a ház közötti teret folyadék tölti ki a forgás során itt is keletkezik hidraulikai súrlódási veszteség. Figyelembevétele a tárcsasúrlódási veszteség tényezőjével történik, mely Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)22 Az összefüggésben P T az ún. tárcsasúrlódás során felemésztett teljesítmény. Ez rendszerint csekély és így a tárcsasúrlódásra jellemző tényező is kis érték. Sokszor el is hanyagolják a tárcsasúrlódási veszteséget, ill. hatását beleértik a hidraulikai hatásfokba.

23 Az összhatásfok Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)23

24 A jellemző fordulatszám a különböző járókerekek összehasonlításának eszköze Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)24 A kerületi sebesség arányos a járókerék külső átmérőjének és a fordulatszámnak a szorzatával A c 2u sebesség arányos a kerületi sebességgel

25 A jellemző fordulatszám a különböző járókerekek összehasonlításának eszköze Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)25 A kerületi sebesség arányos a járókerék külső átmérőjének és a fordulatszámnak a szorzatával A c 2u sebesség arányos a kerületi sebességgel

26 Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)26 Nem dimenziótlan jellemző hiszen a gravitációs gyorsulást mellőztük az összefüggésből és a fordulatszámot percenkénti értékkel vettük figyelembe. A szállítómagasság méterben a térfogatáram m 3 /s mértékegységben helyettesítendő! A jellemző fordulatszám a különböző járókerekek összehasonlításának eszköze

27 A jellegzetes járókerék kialakítások Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)27 Radiális belépés – radiális kilépés Félaxiális belépés – radiális kilépés Félaxiális belépés – félaxiális kilépés Axiális belépés – Axiális kilépés

28 Jelleggörbék összehasonlítása Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1) n q ~200 n q ~20 n q ~100 n q ~35 n q ~70

29 Jelleggörbék összehasonlítása Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1) n q ~20 n q ~35 n q ~70 n q ~100 n q ~200 Állítható lapátozású propeller szivattyú

30 Jelleggörbék összehasonlítása Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1) n q ~20 n q ~35 n q ~70 n q ~100 n q ~200 Állítható lapátozású propeller szivattyú

31 A jelleggörbe és a fordulatszám A különböző fordulatszámokhoz tartozó jelleggörbék egymásnak megfelelő pontjai ugyanazon a centrális másodfokú parabolán helyezkednek el. Azaz a szállítómagasság a fordulatszám négyzetével arányos, a térfogatáram pedig a fordulatszámmal egyenesen arányos. Ez az affinitás (hasonlóság) törvénye. Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)31

32 A jelleggörbe és a fordulatszám Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)32 n1n1 n 2 =n 1 /2

33 Az affinitás korlátai  A fordulatszám csökkenésével megnő a hidraulikai ellenállás súlya és ezáltal a hatásfok nagyon lecsökken.  A fordulatszám növelése egyfelől szilárdsági problémákat okozhat másrész kavitáció léphet fel. Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)33 A kavitáció (űrképződés) az áramló folyadékban történő gőzbuborék képződés, aminek oka, hogy helyileg a nyomás annyira lecsökkenhet, hogy eléri a hőmérséklethez tartozó telítési gőznyomás értékét. A tovább sodródó gőzbuborékok a nagyobb nyomású helyre érkezve lökésszerűen kondenzálódnak, ami nagy mértékű helyi nyomásnövekedést eredményez. Ha ez a kondenzáció a szilárd test felülete mellett történik, akkor az a sziárd test fizikai roncsolódásához vezet!

34 A kavitáció és a következménye Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)34 Kavitáció keletkezése hajócsavar működése közben

35 A kavitáció és a következménye Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)35 Kavitáció keletkezése hajócsavar működése közben. A kavitáció miatti errozió egy hajócsavar felületén.

36 A valóságos jelleggörbe Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)36

37 Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)37 A kagyló diagram Különböző fordulatszámhoz tartozó jelleggörbéken az azonos hatásfokot biztosító pontokat összekötő görbék alkotják a kagylódiagramot. A kagylódiagram középpontjában található az adott szivattyú esetében egyáltalán elérhető elérhető legjobb hatásfokot biztosító üzemi állapot. Ez a normál pont.


Letölteni ppt "Működési elv és általános jellemzők Író BélaHő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések