Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Föld, mint égitest Alakja, mozgási és ezek következményei.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Föld, mint égitest Alakja, mozgási és ezek következményei."— Előadás másolata:

1 A Föld, mint égitest Alakja, mozgási és ezek következményei

2 A Föld alakja általábanGömb Adatai: Adatai: R = 6371 km, K = km, F = 510 millió km². A gömbalak oka: A gömbalak oka: A gravitáció, mely a tér minden irányában hat. Következményei: Következményei: - Egy hosszúsági kör mentén a sarok felé menve a Nap delelési magassága 111 km-enként 1 °-al csökken; - Egy szélességi kör mentén a Föld forgása miatt 1 °-onként a Nap delelési ideje 4 percet tolódik. Bizonyítékai: Bizonyítékai: - A látóhatár mindenütt kör alakú; - A közeledő hajónak előbb az árboca látszik; - Az űrfelvételek. A Föld (az Apolló 17 felvétele)

3 A Föld, mint forgástest Forgási ellipszoid (lapult gömb) A lapultság (α) mértéke: 1/297. A lapultság (α) mértéke: 1/297. Okai: Okai: - A Föld direkt (Ny-K-i ) tengelyforgása; - A forgás miatt az Egyenlítő felé növekvő kerületi sebesség és centrifugális erő; - A Föld-belső képlékeny szférái (a külső mag és az asztenoszféra) a sarkoknál ezért „lapulnak”, az Egyenlítőnél „dudorodnak”; - A lapultság, a gravitáció és a kifelé ható centrifugális erő eredőjeként jön létre. Következményei: Következményei: - A Föld sarki és egyenlítői sugara nem =: Sarki sugár: 6356 km; Egyenlítői sugár: 6378 km; Különbség: 22 km (Szentendre-Bp.). - A délkörök és az egyenlítő hossza sem =: Egy délkör hossza: km; Az Egyenlítő hossza: km; Különbség: 69 km. A Föld lapultságának kiszámítása és magyarázata

4 A Föld pontos alakjaGeoid A geoid geofizikai fogalom, ami a magyar Izsák Imrének köszönhető; A geoid geofizikai fogalom, ami a magyar Izsák Imrének köszönhető; A Föld elméleti alakja: Az a felület, amelyre a mindenkori nehézségi erő merőleges; A Föld elméleti alakja: Az a felület, amelyre a mindenkori nehézségi erő merőleges; Olyan szintfelület, mely a nyugalmi tengerszinttel esik egybe. Olyan szintfelület, mely a nyugalmi tengerszinttel esik egybe.

5 A Föld tengelyforgása A Föld tengely körüli forgása A forgás időtartama: A Föld képzelt tengelye körül, melynek felszíni döféspontjai a földrajzi pólusok kb. 24 óránként (23 óra 56 perc 4 mp) tesz meg egy teljes fordulatot. Ez a csillagnap. A forgás időtartama: A Föld képzelt tengelye körül, melynek felszíni döféspontjai a földrajzi pólusok kb. 24 óránként (23 óra 56 perc 4 mp) tesz meg egy teljes fordulatot. Ez a csillagnap. A forgás iránya: Direkt; az É-i sarkpont felől nézve az óramutató járásával ellentétes, tehát Ny-ról K-re tart. A forgás iránya: Direkt; az É-i sarkpont felől nézve az óramutató járásával ellentétes, tehát Ny-ról K-re tart. A forgás sebessége: A szögsebességgel és a kerületi sebességgel jellemezhető: A forgás sebessége: A szögsebességgel és a kerületi sebességgel jellemezhető: - A szögsebesség a forgás során az időegység alatt megtett elfordulás mértéke szögben (ω=α/t.) A földfelszín minden pontján egyforma (15°/óra); - A kerületi sebesség a forgás során időegység alatt megtett út a kör kerületén (v=s/t). A forgás tengelyétől való távolsággal nő, így az Egyenlítőn 461 m/s, a pólusokon pedig 0 m/s. Egyenetlenségek: Egyenetlenségek: - Lassulás: évi 0,0029 s); - Ingadozás: lassul (V-X. hó) gyorsul (XI-IV. hó). A mozgás következményei: A nappalok és éjszakák váltakozása, azaz a Nap látszólagos égi járása (felkel, delel, lenyugszik); A nappalok és éjszakák váltakozása, azaz a Nap látszólagos égi járása (felkel, delel, lenyugszik); A centrifugális erő a tengelyre merőlegesen, kifelé hat, emiatt alakult ki a Föld a sarkok lapultsága. A centrifugális erő a tengelyre merőlegesen, kifelé hat, emiatt alakult ki a Föld a sarkok lapultsága. Az eltérítő (Coriolis) erő: Látszólagos erő, ami a földi víz és légtömegeket az É-i féltekén jobb-, a D-in bal kéz felé téríti ki.Csak a Földön érzékelhető, kívülről nem. Oka a sarkok felé csökkenő centrifugális erő. Az eltérítő (Coriolis) erő: Látszólagos erő, ami a földi víz és légtömegeket az É-i féltekén jobb-, a D-in bal kéz felé téríti ki.Csak a Földön érzékelhető, kívülről nem. Oka a sarkok felé csökkenő centrifugális erő. A szögsebesség A kerületi sebesség

6 A Nap körüli keringés  A keringés időtartama: 365 nap 6 óra 9 perc 9 mp. Ez a csillagév vagy sziderikus év.  A keringés iránya: direkt (óramutatóval ellentétes).  A keringés pályája: Ellipszis melynek egyik gyújtó- pontjában van a Nap.  Excentricitása: 0,0176. Excentricitás (e) a középpont (K) és a gyújtópont közti távolság (c), valamint a fél nagytengely hosszának (a) a hányadosa: e=c/a.  A keringés pályasíkja, az ekliptika nem esik egybe az Egyenlítő síkjával: A két sík által bezárt szöget (23,5 °) nevezzük az ekliptika ferdeségének. Emiatt a Föld forgástengelye és az ekliptika síkja 66,5 °-os szöget zár be. A tengely és az ekliptikára merőleges sík által bezárt szöget a forgástengely ferdeségének nevezzük, melynek értéke 23,5 °. A mozgás következményei:  Az ellipszis alakú pálya miatt: - a Nap-Föld távolság évi 5 millió km-t ingadozik. - A pálya Nap-közeli pontja a perihélium (XII.22.); a Naptól legtávolabbi pont az afélium, (VI. 22.). - A Nap-Föld távolság perihéliumban 147,1 millió km aféliumban 152,1 millió km. Átlag 149,6 millió km. - A Föld perihéliumban gyorsabban, aféliumban pedig lassabban halad pályáján (így a tél 5 nappal rövidebb).  Az évszakok váltakozása, mert: A Föld kering a Nap körül; a forgástengely ferde; a tengelyferdeség állandó.Így egy adott szélességi kör mentén az év során változik a napsugarak hajlásszöge. A Föld egyéb mozgásai: Precesszió; Nutáció; Forgás a Föld-Hold középpont körül; Keringés a Nappal a Galaxis-központ körül.


Letölteni ppt "A Föld, mint égitest Alakja, mozgási és ezek következményei."

Hasonló előadás


Google Hirdetések