Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ifjúságvédelem és szabadidő - szervezés pedagógiai vonatkozásai Haász Sándor Főiskolai tanársegéd.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ifjúságvédelem és szabadidő - szervezés pedagógiai vonatkozásai Haász Sándor Főiskolai tanársegéd."— Előadás másolata:

1 Ifjúságvédelem és szabadidő - szervezés pedagógiai vonatkozásai Haász Sándor Főiskolai tanársegéd

2 I.) A szabadidő és a pedagógia (nevelés) kapcsolódási pontjai II.) Szabadidő-szervező vagy tanórán kívüli nevelő

3 I. A szabadidő és a pedagógia (nevelés) kapcsolódási pontjai „A modern oktatási rendszerek egyik fő jellemzője, hogy az iskola mind jobban átfogja a tanulók egész élettevékenységét, s ennek jegyében gazdag lehetőséget biztosít a szabadidő értelmes eltöltésére. „ Mihály Ildikó

4 A szabadidő A tanulás, a fiziológiai szükségletek és a szociális kötelezettség után fennmaradó időegység.

5 A fiatalok időfelhasználása

6 A nevelés „a társadalmilag releváns, egyéni képességek intenzív fejlesztése”

7 A nevelés legfontosabb színterei

8 TANÍTÁSI ÓRA KERETEI KÖZÖTT TANÓRÁN KÍVÜLI NEVELÉS ISKOLAI NEVELÉS TERÜLETEI

9 A tanórán kívüli neveléstől elvárható nevelési feladatok  Élmények nyújtása, melyek a diákok későbbi életében hasznosítható  Személyiségfejlesztés  Kommunikációs készségfejlesztés  Rekreációs program (pl. szabadjáték)‏  A diákok integrációs szintjének javítása (pl. a másság, az etnikum vagy a nemek közötti különbségek elfogadása).

10 A társadalmi beilleszkedés elősegítése, készségek és képességek fejlesztése  a találékonyság fejlesztése  a kíváncsiság fejlesztése  az információs technikák használata  az egészséges életmód  a művészeti és kulturális tevékenységi formák megismerése és gyakorlása  az iskolai eredmények javítása – motiválás  a közösségi és állampolgári létre nevelés

11 A tanórán kívüli nevelés feltételei A tanórán kívüli nevelés tárgyi és személyi feltételei A diák rendelkezésére álló szabadidő A diák akarata, hogy éljen a felkínált lehetőséggel

12 A tanórán kívüli nevelés fajtái 1.) az önálló ismeretszerzés, egyéni felkészülés, vagy ismeretek passzív befogadása (pl. iskolai könyvtár használat, ismeretterjesztő előadás)‏

13 2.) a közösségben végzett tevékenység (pl. önképzőkör, művészeti csoport)‏

14 A tanórán kívüli nevelés tárgyi és személyi feltételei 1.) A fenntartó akarata és lehetősége a tanórán kívüli nevelés finanszírozására. (a fűtés és világítás-számla, az eszközök gyorsabb amortizációja stb.) 2.) Az iskolákban rendelkezésére álló szabadon felhasználható időkeret, szükséges óraszám (szakköri óradíjak, stb.)‏

15 3.) Pedagógus egyéniségének sokszínűsége, gazdagsága A tradíció, emberi humánumhoz kapcsolódó értékek ápolása A multikulturális sokszínűség

16 4.) Szülői, társadalmi elvárások a diákkal szemben Az oktatásban való eredményes részvétel

17 II.) Szabadidő-szervező vagy tanórán kívüli nevelő feladatai  Felkelti diákjaiban a szabadidő értelmes eltöltése iránti igényt.  Megtalálja, vagy biztosítja számukra a rendelkezésre álló időt az iskolában  Az iskolai szervezésben, érdeklődési körüknek, életkoruknak megfelelő szabadidő hasznos eltöltését segíti.

18  A NAT és az iskolák nevelési terve komoly szerepet szán a tanórán kívüli nevelésnek.  Az oktatási törvény az oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak közé sorolja a szabadidő-szervezőket.

19 11/94 MKM rendelet 6/B. § A szabadidő-szervező feladatai:  a pedagógiai programhoz kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások  a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység szervezése  tájékoztat szabadidős programokról, tanulóközösség, diákönkormányzat programjainak segítése  a szülői munkaközösség segítése,  az iskolai hagyományok ápolása  az egészséges életmód, továbbá a szenvedélybetegségek megelőzése

20  az alapvető emberi értékek, nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi hagyományok őrzése  az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatainak ápolása  hazai és a külföldi tanulmányi utak szervezése  együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel  továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást nyújt  segítség a munkába állással kapcsolatos programok megszervezéséhez (diákmeló)

21 A szabadidő- szervező nem százkarú táncoló Síva Isten. Nevelő munkáját csak megfelelő támogatás mellett tudja elvégezni.

22 Egy ideális iskola szerkezeti modell Iskolaigazgató Szakmai igazgató helyettes Közismereti igazgató helyettes Általános igazgató helyettes Szakmai oktatás Szakmai munkakö zösségek Közismereti tantárgyi munkaközös ségek Tanórán kívüli nevelők munkaközössége

23 Tanórán kívüli nevelők munkaközösségének tagjai Szabadidő-szervező Könyvtáros Drogügyi koordinátor Szakkörök és önképzőkörök vezetői Osztályfőnöki munkaközösség vezetője Ifjúságvédelmi felelős Sportkörök és szakosztályok vezetői A diákönkormányzat patronáló tanára

24 A gyermek és ifjúságvédelmi felelős státusza és feladatai  1. számú melléklet az évi LXXIX. törvényhez, a nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezető és alkalmazottak létszáma (a félállású gyermekvédelmi felelős alkalmazásának kötelezettsége) – 1998-tól kötelező érvényű  Jelenleg csak ajánlott!!! – megvonási kísérlet  Tervezet: kötelező iskolai szociális munkás státusz (szociális munkás vagy szociálpedagógus)

25  gyermek- és ifjúságvédelmi felelős (az iskolatípusnak megfelelő, a 17. § (1) bekezdésének b)-e) és j) pontjában, illetve (2) bekezdésében felsorolt vagy pszichológus, szociális munkás végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező szakember) általános iskolában, középiskolában, szakiskolában, kollégiumban 0,5  A szabadidő-szervező státusz megmaradt.  Mindkettő pedagógus-segítő munkakör, így a pótszabadságban és egyéb pedagógusoknak járó juttatásokban részesülnek.

26 Helyettesítés?? Az oktatási-nevelési intézmény vezetője vagy helyettese látja el az ifjúságvédelmi feladatokat, ha nincs felelős kinevezve, vagy akadályoztatva van!!!

27 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 6. § a gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladatai: 1. Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt, segítőket (gyermekjogi képviselő) kereshetnek fel.

28 2. A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét.

29 3. Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. 4. A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.

30 5. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

31 6. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély-telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát.

32 7. Az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére.

33 Egyéb feladatok:  Figyelemmel kíséri a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pályázatokat, aktuális esetben irányítja (segíti) a pályázati tevékenységet.  Egyéni tanácsadás szülőknek, tanulóknak – bizalmi kapcsolat kiépítése.  Preventív tartalmú előadások tartása vagy szervezése (egészség, bűnmegelőzés).

34 Kompetenciák, szerepkörök PEDAGÓGUS:  Pedagógiai dimenzió (formális nevelés, alkalmazott pedagógia)  Intézményesült együttműködési formák (családlátogatás, tanácsadás)  Ősibb professzió a segítésben  Hajlamos az omnipotenciára SZOCIÁLIS SZAKEMBER:  Szociális dimenzió (szociológia, szociálpolitika)  Intézményesült intervenciós formák (egyéni, családi esetmunka, csoportmunka…)  Komplexebb professzió a segítésben (multidiszciplína)  Letisztult kompetenciák


Letölteni ppt "Ifjúságvédelem és szabadidő - szervezés pedagógiai vonatkozásai Haász Sándor Főiskolai tanársegéd."

Hasonló előadás


Google Hirdetések