Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Felkészülés, felkészítés a munkahelyi gyakorlatra pedagógiai szempontok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Felkészülés, felkészítés a munkahelyi gyakorlatra pedagógiai szempontok."— Előadás másolata:

1 Felkészülés, felkészítés a munkahelyi gyakorlatra pedagógiai szempontok

2 I. Bevezetés

3 A tudásalapú társadalom - jellemzők Fogalma: "Tanítani és tanulni - a kognitív társadalom felé" (EU). Tudás: Információk, készségek, képességek, cselekvések, magatartás, attitűdök, érdeklődés, szokások, világkép, világnézet, amelyek a célzott tevékenységben jelennek meg. Az oktatás jelentősége növekszik - a tudás közkinccsé válik, így az egész társadalom tudásszintje növekszik. Tudásipar megjelenése!!! A tudás támogatja a fejlődést - a tudományos fejlődés a társadalmi fejlődés egyik feltétele. A folyamatosságot a tudás generációk közötti továbbadása, átszármaztatása jelenti. (Tudomány – termelés – oktatás egysége.) Tudás Tudományos fejlődés Társadalmi fejlődés 3

4 A tudásalapú társadalom - jellemzők Az oktatás négy alappillére: –Megtanulni megismerni: A tudás eszközeiben való jártasság. Figyelem, emlékezet, gondolkodás – memóriafejlesztés! –Megtanulni dolgozni: A munkavégzés megtanulása, szakértelem. A fizikai jellegű munka a szellemi tevékenység irányába tolódik el – gépek irányítása, felügyelete, tervezés, szervezés, info-kommunikáció. –Megtanulni élni: Önismeret, önértékelés, értékrend, identitás. –Megtanulni másokkal élni: Szociális viselkedés, mások felfedezése, elfogadása, csoportmunkára való alkalmasság, kooperatív munkavégzés. A világ változik – az egyén viszonyulása is kell, hogy változzon – élethosszig tartó tanulás. 4

5 A tudásalapú társadalom - jellemzők A négy alappillér (tudás – szakértelem – együtt élni tudás – létezni tudás) együttes érvényesülésének lehetőségét meg kell alapozni. Törekvések: – Kellő motivációs bázis kiépítése a tanulásra; – A tanulói aktivitás biztosítása; – A tanulók közvetlen részvétele a tanítási-tanulási folyamatban; – Tudatos tanulási, önképzési stratégiák kialakítása a tanulókban; – Megfelelő módszertani háttér biztosítása; – A megszerzett tudás, szakértelem társadalmi elismerése, stb. 5

6 II. Szakmai szocializáció, szakmai nevelés

7 Szocializáció Szocializáció: Tágabb értelemben: a kultúra elemeinek elsajátítása. Konkrétabban: a társadalomba való beilleszkedés folyamata, melyben az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat. Normák, értékek, hagyományok elsajátítása, melyek az adott kultúrára, környezetre jellemzők. A folyamat eredménye: az egyén viselkedése módosul - megfelel a környezete által vele szemben támasztott követelményeknek. A szocializáció tehát: kölcsönhatás az egyén és a környezete között. 7

8 Szakmai szocializáció Szakmai szocializáció: Az egyén a munkavégzés kultúrájának elsajátításával bekapcsolódik a társadalmi munkamegosztásba. Munkakultúra: A kultúra területeinek azon elemei, melyeket az ember a munkavégzés során felhasznál. Objektív oldala: ‒ A társadalmi munkamegosztás színvonala; ‒ Az elosztási viszonyok; ‒ A munkavégzés tárgyi feltételei, adottságai, körülményei, technológia, jogi és gazdasági szabályozók, munkaszervezetek. Szubjektív oldala: ‒ Az ember szaktudása, munkája minősége, értékrendszer, motivációk, attitűdök, stb.

9 Szakmai szocializáció A szakmai szocializáció folyamatának négy szakasza: 1.Pályaorientáció: az adott szakmára való ráirányulás, beállítódás szakasza - a pályaválasztással zárul. 2.A szakmai tanulmányok megkezdése: A pályaválasztást követően. Az egyén előmenetelét és fejlődését személyes adottságai és ambíciói, illetve az iskola munkájának színvonala határozza meg. A szakmai tanulmányok eredményes befejezése: a potenciális pályaérettség szintje. 3.Pályakezdés: A szakmával való közvetlen találkozás során derül ki, hogy sikerült-e a jelöltet szakmailag és emberileg úgy felkészíteni, hogy az életcéljának tekintse a szakmai munkát. Sikeres pályára lépés: pozitív érzelmi viszonyulás a szakmához, hivatásérzet, ami a pályán maradás feltétele. 4.A pályavitel szakasza: A pályakezdő már képes önállóan dolgozni, hivatásérzete, a szakmai munka iránti vonzalma mélyült. A szakember ezen fokon már nem csak érzi hanem tudja is, hogy pályaválasztása helyes volt.

10 Szakmai nevelés A szakmai szocializáció folyamatában a szakmai kultúra elsajátítása folyik, szakmai nevelés keretében. Szakmai nevelés: Egy adott szakmára vonatkozó szakmai műveltség elsajátítása, illetve annak gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése, jártasságok, készségek kialakítása. (Kompetenciák) A szakmai nevelés három alapvető feladata: 1.a szakmai műveltség kialakítása; 2.adekvát szakmai attitűdök kialakítása, 3.a szakma gyakorlásához szükséges képességrendszer kialakítása. A három feladatot szoros kapcsolat jellemzi.

11 Szakmai nevelés – a szakmai műveltség 1.Műveltség Olyan tudás, amely hatékonyan segíti az egyéni fejlődést, a személyes boldogulást, a másokkal való kapcsolattartást, a társadalmi munkamegosztásban való részvételt. (Csapó Benő) Az adott kultúrában releváns, felhasználható készségek, képességek, ismeretek összessége, társadalmilag értékes tudás. Elemeit az tünteti ki, hogy a társadalom elfogadja, értékeli az adott tudást. Szakmai műveltség: A szakmai nevelés eredménye. Meghatározott, speciális tudásrendszert foglal magában, amely az általános műveltségre alapozva alakul ki. A szakmai műveltséghez tartozik a szakmai látókör kialakulása, amely a tudományos és technológiai ismeretek közötti egységet jelenti. Egyén és környezet harmóniája!

12 Szakmai nevelés – az attitűd 2. Attitűd Személlyel, tárggyal, jelenséggel, szituációval, emberekkel kapcsolatos értékelő beállítódás, ‒ amely viszonyítási alapul szolgál, ‒ aminek alapján az egyén véleményt alkot, viselkedik, viszonyul. Az attitűd összetevői: ‒ Kognitív összetevő: A tudás, az ismeret szintje. Ez az attitűd tárgyára vonatkozó ismereteket, nézeteket, véleményeket, gondolatokat jelenti. ‒ Érzelmi, affektív összetevő: Érzelmi értékek, az attitűd tárgyához való viszonyulást fejezik ki. ‒ Viselkedéses szint, konnatív összetevő: Hogyan viselkedünk az attitűd tárgyával kapcsolatban.

13 (Rosenberg és Hovland nyomán) Szakmai nevelés - az attitűd komponensei Háromelemes attitűdmodell: Az attitűd közvetít a viselkedést megelőző megfigyelhető inger és az azt követő viselkedés között.

14 Edvard Munch: Sikoly

15 Szakmai nevelés – az attitűd funkciói Az attitűd funkciói: ‒ Alkalmazkodási funkció: Elősegítik a társadalmi környezethez való alkalmazkodást. Ha az ember attitűdjei megegyeznek környezete attitűdjeivel, akkor sokkal könnyebben be tud illeszkedni. ‒ Önvédelmi (énvédő) funkció: A valóságot az attitűdjeink torzító tükrén keresztül szemlélve nem kell észrevennünk az énünket veszélyeztető tényeket. ‒ Értékkifejező funkció: Az attitűdök érzelmi összetevőjük segítségével tükrözik értékeinket. ‒ Tudás funkció: Az attitűdök segítik a világban való tájékozódást.

16 Szakmai nevelés - az attitűd dimenziói a./ Érzelmi-értékelési tartomány: Pozitív-negatív irányban polarizál. ‒ Pozitív: rajongás, szeretet, kedvelés, előnyben részesítés. ‒ Negatív: undorordás, gyűlölet, elutasítás, mellőzés, hátrányos megkülönböztetés. b./ Intenzitás: Hol helyezkedik el a +/-skálán? Bizonyosság, stabilitás, időbeni tartósság. c./ Relevancia: A szóban forgó tárgyhoz kapcsolódó attitűd mennyire fontos a személy számára, milyen könnyen mozgósítható, és milyen mértékben elkötelezett iránta a személy. Az attitűd személyiségbe való beágyazottságát mutatja ‒ hit, meggyőződés, elhivatottság. A kevéssé releváns attitűdök idővel véleményekké transzformálódnak.

17 Szakmai nevelés – szakmai attitűd Szociális attitűd: A társadalmi vonatkozások, társadalmi kötelességek vagy társadalmi nézetek iránti fogékonyságot jelenti. Szakmai attitűd: Megalapozása a tanulók különböző szakmákkal való megismertetése, illetve az ezek iránti érdeklődés kialakítása révén. Olyan motivációs tényező, amely kihat a tanuló jövőbeli értelmi tevékenységére, pályaválasztására, munkatevékenységére. A szakmai képzés megalapozása speciális kompetenciák által valósul meg.

18 Szakmai nevelés – képességek 3. Szakmai képességrendszer megalapozása: Bizonyos általános és speciális (műszaki, szenzomotoros) képességek, illetve gyakorlati jártasságok és készségek által történik. Általános képességek: megfigyelőképesség, kreativitás, gondolkodás. Speciális képességek: A gondolkodás az alkalmazási területek függvényében differenciálódik. Műszaki, közgazdasági, stb. gondolkodás, adekvát képességek, képzetek, műveletek, amelyeket bizonyos adott (műszaki, közgazdasági, stb.) feladatok megoldásában használunk fel. Gyakorlati jártasságok, készségek: A szakmai feladatok elvégzésének, végrehajtásának szintjei.

19 Szakmai nevelés - eredmények Eredménye: –Tanulási képességek fejlődése: logikus gondolkodás; –Életszerűség: kételkedés, térbeli tájékozódás, gyakorlati kultúra erősítése a virtuális jellegű tevékenységek materializálása révén. –Környezettel való építő kölcsönhatás, melynek tényezői: • A közvetlen környezet, földrajzi tér, földrajzi közeg ismerete, az ezzel való kölcsönhatások kialakításának képességei; • A lakóhelyi közösség, szociológiai közeg természetének, múltjának, jelenének és a jövővel kapcsolatos aspirációinak megértése, kezelése; • A közvetlen környezet szellemiségét meghatározó kulturális közeg ismerete, megértése, valamint a megőrzéséhez és gyarapításához való tevőleges hozzájárulás képességei. ‒ A szaktudás iránti igény állandósulása, az élethosszig tartó tanulás feltételeinek kialakulása; ‒ Munkamorál: a munkával kapcsolatos minőségi szempontok. 19

20 adottságok végzettség tapasztalat szükségletek célok értékek preferenciák Képességek S ZEMÉLY Vágyak Munkajellemzők Követelmények M UNKA munkaterhelés teljesítmény- követelmény aktív részvétel foglalkozás munkakör munkaszervezet E REDMÉNYEK munkával való elégedettség; testi, pszichológiai egészség; motiváció; teljesítmény; hiányzás; fluktuáció; pályamódosítás. Személy – munka összeillés modellje 20

21 III. Gyakorlati képzés és kompetenciák

22 A gyakorlati képzés - alapfogalmak A gyakorlat tevékenységi rendszer, amelyben ‒ az elsajátított ismeretek alkalmazása, ‒ a jártasságok és készségek, képességek kifejlesztése, ‒ a tevékeny, alkotó, kezdeményező emberi magatartás kimunkálása történik. A szakmai nevelés megvalósításának színtere a gyakorlati képzés. A GYAKORLATI KÉPZÉS ÁLTALÁNOS CÉLJA : A képzésben résztvevő tanulók a folyamat végén a gyakorlati munkavégzés feltételeit, a szakma gyakorlásához szükséges kompetenciákat birtokolják. Kompetenciák: szakmai, személyes, társas és módszertani.

23 A gyakorlati képzés - feladatok A GYAKORLATI KÉPZÉS FELADATAI : • A kompetenciák megszerzése érdekében elsősorban gyakorlati ismeretek nyújtása a tanulók számára; • Azoknak a speciális munkaműveleteknek a megismertetése, amelyek a szakma gyakorlásához szükségesek; • Folyamatos kapcsolatteremtés az elmélet és a gyakorlat között, a tudatos munkavégzés biztosítása céljából: A gyakorlati munka végzése során a már megszerzett elméleti ismeretek felhasználása, a tevékenységnek a felmerült probléma megoldására irányítása. Ez a gyakorlatias, problémamegoldó gondolkodás nem spontán módon alakul ki, kialakítása és fejlesztése ugyanolyan összetett feladat, mint a gondolkodás fejlesztése.

24 Felkészítés a munkahelyi gyakorlatra Szintvizsga (gyakorlati): A gyakorlati képzés szervezője a szakmai és vizsgakövetelményben előírt vizsgát szervez annak mérésére, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat. Általános elvárások: ‒ A tanuló ismereteit képes legyen rendszerezni és folyamatba építeni; ‒ Ismerje fel a logikai kapcsolatokat, összefüggéseket; ‒ Lássa át a munkatevékenység szerkezetét; ‒ Gyakorlott legyen az általános és speciális munkafunkciókban.

25 A kompetenciák figyelembevétele 1. S ZAKMAI KOMPETENCIÁK : az ismeretek alkalmazási típusa, valamint a szakmai készségek, képességek szintjei. a)Szakmai ismeretek: a)Szakmai ismeretek: A foglalkozás feladatainak ellátásához szükséges általános, ill. speciális ismeretek. Lényegében a munkavégzés során alkalmazott tények, fogalmak, eljárások, összefüggések tudása, megértése és alkalmazása. b)Szakmai készségek: A foglalkozás jellemző feladatainak ellátásához szükséges és általánosan alkalmazott készségek. A készségek az elsajátított ismeretek automatizált felhasználási szintjét, az alkalmazható tudás automatizált - szellemi és fizikai - tevékenységformáit jelentik, melyben kifejezésre jut a tevékenységben való gyakorlottság magas színvonala

26 A kompetenciák figyelembevétele A tanuló szakmai felkészítésének szempontjai: ‒ Felkészítéskor szempont az ismeretalkalmazás minősége (önállóság, gyorsaság, hibátlanság) ‒ A tanuló munkavégzése a munkatevékenység céljának feleljen meg; ‒ Legalább a megszokott munkahelyi körülmények között tudjon munkát végezni; ‒ A feladat megoldásához szükséges információkat, információhordozókat önállóan használja; ‒ Ismerje fel a hibákat és azokat önállóan javítsa ki; ‒ Önellenőrzés és javítás után megfelelő eredménnyel történő ismeretalkalmazás.

27 A kompetenciák figyelembevétele 2. S ZEMÉLYES KOMPETENCIÁK : a)Adottságok: A szakmához tartozó feladatok ellátásához szükséges FIZIKAI (pl. erős fizikum), FIZIOLÓGIAI (pl. látás, hallás, térlátás) és PSZICHOLÓGIAI (pl. érzelmi stabilitás, tűrőképesség) jellemzők. b)Jellemvonások: Személyiségbeli sajátosságok, ösztönzik, szervezik és regulálják az eredményes munkavégzést. • Kitartás: Képes a munkatevékenység által igényelt energiabefektetés hosszabb távú fenntartására. Képes akaratát huzamosabb időn át a feladat elvégzésére összpontosítani. Lehetőségek: Olyan feladatok esetén is képes jó teljesítményt elérni, amelyeket nem szeret. Mindenképpen az elvégzésére törekszik. Kitartóan küzdi le a munka közben felmerülő akadályokat. Kudarcok esetén is befejezi a feladatot. Képes figyelmét hosszú ideig a feladat elvégzésére összpontosítani.

28 A kompetenciák figyelembevétele • Megbízhatóság: A feladatait következetesen elvégzi, a munka során rendelkezésre áll, lehet rá számítani. A munkához kapcsolódó szabályokat egyaránt betartja (pl. munkavédelmi szabályok, a munkavégzésre előírt technológia). Lehetőségek: Betartja a munkavégzés szabályait. Bizalmasan kezeli az információkat (adatokat, tényeket stb.). Kiszámítható a viselkedése. Szavahihető. Viselkedését nem magyarázza, nem keres kifogásokat, vállalja tévedéseit. Nyílt és egyértelmű a kommunikációja. • Monotóniatűrés: Az ismétlődő feladatokat is megfelelő figyelemmel, a kívánt minőségben, határidőre látja el. Fontos olyan szakmák esetében, ahol a gyakran ismétlődő, változatlan, unalmas feladatok jellemzik a tevékenységet. Lehetőségek: Szívesen végez gyakran ismétlődő feladatokat. Ilyen esetben is hatékonyan végzi a munkáját. Hosszú ideig képes a monoton munkavégzésre folyamatosan képes a figyelmét fenntartani.

29 A kompetenciák figyelembevétele • Precizitás: Képes a közel hibátlan munkavégzésre. Lehetőségek: Megszerzi a feladat végzéséhez a hiányzó információkat. A munkakezdés előtt információt gyűjt az elvárásokról. Feladatát az előírt és elvárt szempontok, standardok szerint végzi. A munkaeszközöket, szerszámokat, berendezéseket pontosan használja. Feladatai kivitelezésében igényes. A minőségi elvárásoknak megfelelően végzi munkáját. Elvégzett feladatait a szükséges alapossággal, a szükséges időközönként ellenőrzi. Ha szükséges, a feladat végzése közben időben korrigálja munkáját. • Szorgalom, igyekezet: A rendelkezésre álló időt kihasználja. Keresi az új feladatokat. Vállalja a többletmunkával járó feladatokat is. Lehetőségek: Igyekszik megismerni a vele szemben támasztott elvárásokat, követelményeket és azoknak megfelelően cselekszik. Többlet erőforrásokat (idő, energia) is mozgósít, ha a feladat megkívánja. Teljesítménye általában jobb, mint amit a munka megkövetel. A munkavégzés ideje alatt a munkára koncentrál. Munkaidejét teljes mértékben kihasználja.

30 A kompetenciák figyelembevétele • Türelmesség: Képes a feladatokból adódó helyzetek nyugodt kezelésére. Olyan szakmákban fontos, ahol a munkafolyamatokból adódóan szükséges a hosszabb várakozási idő nyugodt kezelése. Lehetőségek: Nyugodtan, türelmesen kezeli a munkafolyamatokból adódó hosszabb várakozási időt. Természetesnek tekinti és elfogadja a várakozási helyzeteket. Természetesnek fogja fel a munkából adódó hosszabb várakozási időt. Megőrzi nyugalmát olyan helyzetekben, ahol mások munkájára, válaszára stb. kell várnia. Türelmes a nála lassabb gondolkodású egyénekkel szemben.

31 A kompetenciák figyelembevétele 3. T ÁRSAS KOMPETENCIÁK : • Kapcsolatteremtő képesség: Könnyen alakít ki új kapcsolatokat. Olyan szakmák esetében van rá szükség, ahol a munka sikere nagymértékben múlik a gyorsan kiépített kapcsolat minőségén. Lehetőségek: Szívesen teremt kapcsolatot másokkal. Keresi a szakmai kapcsolatok kialakításának lehetőségeit. Felismeri a másokkal való kapcsolat kiépítésének lehetőségeit. Nyitottságával igyekszik felkelteni mások érdeklődését. Tudatosan dolgozik a kapcsolat kiépítésén, erőfeszítéseket tesz ezért. • Segítőkészség: Mások számára megfelelő módon és tartalommal nyújt támogatást a feladatok elvégzése során. Ott fontos, ahol az eredmény, vagy mások testi épsége múlhat azon, hogy a tanuló felismeri-e és megfelelően kezeli-e a kritikus helyzeteket. Lehetőségek: Felismeri mások szükségleteit, és ennek megfelelően viselkedik. Mások számára szakmai támogatást nyújt. A saját szükségleteit és mások szükségleteit jól szét tudja választani.

32 A kompetenciák figyelembevétele • Irányíthatóság: Elfogadja és fegyelmezetten követi a munka irányítójának utasításait. Azokban a szakmákban különösen fontos, ahol bizonyos helyzetek kezelése, megoldása, vagy elkerülése azon múlik, hogy a tanuló mennyire tudja elfogadni és követni az irányítást. Lehetőségek: Elfogadja, ha utasítják. Fegyelmezetten végrehajtja az utasításokat. Kifogásait, ellenvetéseit indokolt esetben közli a munka irányítójával.

33 A kompetenciák figyelembevétele 4. M ÓDSZERKOMPETENCIÁK : • Áttekintő képesség: Képes a tevékenységek, a technológiai folyamatok és kapcsolatok egészben történő megragadására. Ott, ahol nem csak a részfeladatokat, hanem az egész folyamatot szükséges átlátni az eredményes munkavégzés érdekében. Lehetőségek: Átlátja a rendszereket, folyamatokat. Nem veszik el a részletekben. A teljes folyamatot „megfelelő” részekre képes tagolni. • Logikai képességek: Felismeri a logikai összefüggéseket, a munkaműveleteket ezeknek megfelelően tervezi és végzi. Olyan szakmánál ahol az adatok, tények közötti összefüggések pontos, gyors felismerése elengedhetetlen a munkafolyamat tervezéséhez, a feladat megvalósításához, a hibák, problémák elhárításához stb. Lehetőségek: Képes megérteni és alkalmazni egy rendszer saját logikáját. Felismeri az ok-okozati összefüggéseket. A rendelkezésre álló információk alapján helyes következtetésekre jut.

34 A kompetenciák figyelembevétele • Rendszerező képesség: Képes egymástól különálló elemek csoportosítására. Olyan szakmáknál, ahol a munkavégzés során az információk, feladatok, eszközök stb. válogatására, rendszerezésére, elrendezésére van szükség. Lehetőségek: Felismeri a magasabb rendű kategóriákat. Felismeri az egymástól különböző elemek közös jellemzőjét. Felismeri az egymáshoz hasonló elemek megkülönböztető jegyeit. A rendelkezésére álló információkat, elemeket kategóriákba tudja sorolni. • Kreativitás, ötletgazdagság: Képes a feladat elvégzéséhez szükséges ötletek kigondolására. Azokban a szakmákban, ahol a munka eredményessége eredeti ötletek kigondolásától függ. Lehetőségek: Folyamatok javítása érdekében újító ötletekkel, javaslatokkal áll elő. Szokatlan megoldások kialakítására képes. A feladatok megoldása során újszerű eljárásokat alkalmaz. Képes a feladatokat az eddigiektől eltérő módon és eszközökkel megoldani. Szemléletmódja eltér a megszokottól, egyedi látásmóddal rendelkezik.

35 A kompetenciák figyelembevétele • Ismeretek helyén való alkalmazása: Az információkat, ismereteket megfelelő szituációban, munkakörnyezetben tudja alkalmazni. Olyan szakmákban, ahol a tanulónak a sokféle megoldási mód közül kell kiválasztania a legeredményesebbet. Lehetőségek: Egy konkrét feladat elvégzéséhez felidézi a megfelelő ismereteit. Ismeretei alapján tudja, milyen további információra van szüksége a feladat elvégzéséhez. Ha szükséges, további információt gyűjt a feladat elvégzéséhez. A megoldási lehetőségek közül a helyzetnek leginkább megfelelőt választja • Felfogóképesség: Megérti a munka elvégzéséhez szükséges utasításokat, leírásokat. Ott, ahol gyakran változik a munkát szabályozó, vagy meghatározó információ, az utasítások pontatlan értelmezése vagy félreértése komoly következményekkel járhat. Lehetőségek: Szakmai ismeretei, tapasztalatai alapján helyesen értelmezi a feladat elvégzéséhez szükséges információt. Figyelmet és energiát fordít az információk egészen pontos megértésére.

36 A kompetenciák figyelembevétele • Következtető képesség: Képes a hallott, látott, tapasztalt információk alapján a hiányzó információk megtalálására. Ott, ahol nem áll rendelkezésre a munka elvégzéséhez szükséges valamennyi információ, ezért a szakembernek kell az észlelt információkból a megfelelő következtetéseket levonnia. Lehetőségek: Felismeri az információhiányt. Szakmailag helyes következtetéssel pótolja a hiányzó információt. Ellenőrzi következtetése helyességét. Következtetéseit az aktuális tapasztalatokra alapozza. Nem von le elhamarkodott következtetéseket. • Hibakeresés (diagnosztizálás): Képes bonyolult, összetett információhalmaz elemzésén alapuló adatkiválasztásra, a legfontosabbnak minősíthető információ megtalálására. • Lehetőségek: A hibakeresés során betartja az elemzésre vonatkozó szabályokat. A rendelkezésre álló halmazból módszeresen kiválogatja a releváns információkat. Szisztematikusan végiggondolja a probléma/hiba lehetséges okait. Képes olyan hibák felismerésére is, amelyekkel még nem találkozott.

37 A kompetenciák figyelembevétele • Helyzetfelismerés: Képes objektíven meglátni, és helyesen értelmezni a váratlanul kialakult munkahelyzetet. Ott, ahol gyors és pontos szituáció felismerés szükséges, mivel a helyzet félreértelmezésének következményei lehetnek. Lehetőségek: Felismeri a számára új problémahelyzeteket. Felismeri a valós problémákat. Gyors helyzetfelismerés jellemzi a problémák megközelítése és a megoldások keresése során. Objektíven szemléli a helyzeteket. Tényekre, adatokra, hiteles forrásokra épít a helyzetek elemzésekor. • Módszeres munkavégzés: A tevékenységeket előre meghatározott lépéssorrend alapján végzi el. Ott, ahol a folyamat egymásra épülő tevékenységekből, feladatokból áll. A feladatsorrend megváltozása emberi, anyagi következményekkel járhat. Lehetőségek: Jól ismeri / értelmezi a feladat egyes elemeinek sorrendiségét. Pontosan betartja a feladat végzésére vonatkozó technológiai sorrendet. Pontosan a feladat elvégzéséhez szükséges tevékenységeket végzi, kerüli a kísérletezést, a próbálkozást.

38 A kompetenciák figyelembevétele • Körültekintés, elővigyázatosság: Munkáját gondosan, a körülmények figyelembevételével végzi. Felismeri a korlátokat, helyesen ítéli meg a valós következményeket. Ott, ahol életveszélyes helyzet, vagy nagy vagyoni, környezeti kár veszélye állhat fenn a feladat végzése közben. Lehetőségek: Alaposan felkészül. Figyelmesen végzi a munkáját. A munkaeszközöket az előírásoknak megfelelően használja. Ismeri a munka közben felmerülő veszélyes helyzeteket és azok következményeit. Törekszik a veszélyes helyzetek elkerülésére. Folyamatosan értékeli a helyzetet és mérlegeli a kockázati tényezőket.

39 A kompetenciák figyelembevétele • Figyelem, összpontosítás: Képes figyelme hosszú távú fenntartására. Képes a környezeti hatásokat kiküszöbölni. Sok figyelemelterelő tényező előfordulása esetén, illetve ahol fokozottan kell koncentrálni a feladat pontos elvégzésére. Lehetőségek: Képes tartósan koncentrálni a fő feladat elvégzésére. Több inger esetén figyelme gyorsan rátalál a megfelelő ingerre. Egyszerre jelenlévő, nagy intenzitású ingerek esetén is tartósan a releváns ingerre tudja irányítani figyelmét. A figyelme nem terelhető el könnyen a feladat végzése közben. Figyelmét tudatosan képes irányítani, átváltani egyik tevékenységről a másikra. • A környezet tisztántartása: Munkakörnyezetét az elvárásoknak megfelelően rendben tartja. Szakszerűen használja és tárolja a munkaeszközöket. Fokozott veszélyhelyzet esetén. Lehetőségek: Rendszeresen megtisztítja a munkavégzés tárgyi feltételeit (eszköz, berendezés, szerszám). Szakszerűen tárolja a munkaeszközöket. A munkavégzés környezetét tisztán tartja. Saját magára is figyelmet fordít. Törekszik az ápolt, tiszta megjelenésre, a higiéniai szabályok betartására.

40 IV. Az ismeretek alkalmazásának stratégiái

41 A megvalósítás stratégiái Tanítási-tanulási folyamat: részben ismeretszerzést, részben az ismeretek alkalmazását foglalja magába. (Nagy S.) Alkalmazási stratégia: Az ismeretek alkalmazásának megvalósítása. ‒ Reproduktív (begyakorlás): a készségfejlesztést szolgálják; ‒ Produktív (alkotó alkalmazás): összetettebb feladatok, problémák sokrétűbb, bonyolultabb megoldását eredményezik. Algoritmus: Eljárási műveletek lánca. Olyan megengedett lépésekből álló módszer, utasítás, részletes útmutatás, amely valamely felmerült probléma megoldására alkalmas. Az oktatási folyamat jellegétől függően az algoritmus: ‒ Tanulható, elsajátítható (reproduktív folyamat) ‒ Felismerhető (produktív folyamat, algoritmizálás).

42 A megvalósítás stratégiái 1.A Z ISMERETEK OPERATÍV ALKALMAZÁSA Előfeltétel: A feladat megértéséhez, a tevékenység végrehajtásához és az eredmény ellenőrzéséhez, értékeléséhez szükséges ismeretek birtoklása. Általában összetett feladatoknál, komplex műveleteknél. Összetett feladatok: egymással összefüggő részfeladatok. Komplex műveletek: elemi műveletek sorozata. Operatív alkalmazás a mezőgazdaságban: A termelési folyamat felosztása munkafolyamatra, munkaműveletekre, műveletelemekre, munkamozdulatokra. Külső algoritmusok: A tevékenység végrehajtásához szükséges ismereteket a tanuló kívülről kapja. (Tanári bemutatás, rajz, szöveges utasítás.) Belső algoritmusok: Gyakorlások révén alakulnak ki.

43 A megvalósítás stratégiái 2. F ELADATMEGOLDÓ ALKALMAZÁSI STRATÉGIA A tanuló ismer legalább egy olyan algoritmust, amely alkalmazása azonnal eredményre vezet. Ennek ismétlő alkalmazása, begyakorlása eredményezi a végrehajtás készség-szintjét. 3. P ROBLÉMAMEGOLDÓ STRATÉGIA „Probléma minden olyan szituáció, amely cselekvésre késztet, s amelyben nem azonnal adott, hogy a cselekvési igény milyen úton, milyen algoritmussal elégíthető ki.” (Nahalka I.) Egy probléma megoldásához szükséges képességek: ‒ Elemző képesség; ‒ Az adekvát ismeretek kiválasztásának képessége; ‒ Összehasonlítás, megkülönböztetés képessége ‒ A lényeges elemek kiemelésének képessége; ‒ Az alternatívákban gondolkodás képessége; ‒ Döntési képesség; ‒ Problémamegoldó képesség; ‒ Speciális gyakorlati (mozgásos-cselekvéses) képességek.

44 A megvalósítás stratégiái 4. T ANULÁS MUNKAVÉGZÉS ÚTJÁN A munkatanulás jellemzői: – a megismerési folyamat, – a cselekvés folyamata, – a munkához fűződő viszony alakulása A műveletek tanításának általános mozzanatai: ‒ A tevékenység céljának ismertetése, motiváció; ‒ A tevékenység tudatos technikai alapjának megtanítása vagy felidézése; ‒ A tevékenység végrehajtásának bemutatása és ismertetése; ‒ A tevékenység elemzése, fázisokra bontása (lassabb bemutatása); ‒ A tevékenység gyakorlása fázisok szerint, majd folyamatosan; ‒ Az ellenőrzés, mely az egész folyamatot áthatja. együttesen jelenik meg.

45 V. Tanulás munkavégzés útján

46 A munkatanulás szervezése: 1. A foglalkozások feltételeinek megteremtése Személyi feltételek: • A tanulók felkészítése a munkavégzésre (célok, elvárások ismertetése, előismeretek felidézése, munkavédelmi szempontok; • Gyakorlati oktató folyamatos jelenléte a munkavégzéskor. Tárgyi feltételek: • A munka tárgyának pontos megválasztása; • Gépek, berendezések, szerszámok, egyéb eszközök, anyagok biztosítása. Környezeti feltételek: • A munkavégzés helyszínének biztosítása; • A biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtése.

47 A munkatanulás szervezése: 2. Pontos tanulási célok kitűzése Lehetőségek a célkitűzésre és motivációra: ‒ Egyszerű bejelentés; ‒ A hiányos ismeretek kiegészítésére utalás; ‒ Probléma-felvetés; ‒ Érdeklődés-felkeltő kérdések; ‒ Az elvégzendő tevékenység céljának tudatosítása; ‒ Az elvégzendő feladat fő fázisainak bemutatása; ‒ Az ismeretek társadalmi hasznosságának felismertetése. Célok: A tantervi célokkal összhangban. Célkitűzés - egyben motivációs bázis is legyen!

48 A munkatanulás szervezése: 3. Adekvát követelmények támasztása Elvárások az oktatóval szemben: ‒ A tanügyi dokumentumok következetes alkalmazása a képzési követelményrendszer figyelembevételénél; ‒ A képzési követelményrendszer pontos értelmezése: ismeretek, képességek, készségek, attitűdök, magatartásformák; ‒ A szakmai elvárások figyelembevétele a képzési követelmények értelmezésénél – kompetenciák; ‒ Megfelelés a mérhetőség szempontjainak.

49 49 A munkatanulás szervezése: 4. A foglalkozások tartalmának meghatározása A foglalkozások tartalmának meghatározása: A termelési folyamatot a cselekvéstanulás szempontjából elemezni kell, részekre kell bontani. ‒ Termelési folyamat (őszibúza termesztési folyamata) Munkafolyamat (az őszibúza gyomirtása) ‒ Munkaművelet: (a permetezőgép feltöltése) ‒ Műveletelem (feltöltés vízzel, vegyszer hozzáadása, keverés) ‒ Munkamozdulat

50 A munkatanulás szervezése: 5. A tanulók motiválása és aktivizálása a.Kapcsolat kialakítása a tanulóval –Ne csak tanulási szituációban találkozzunk a tanulóval. –Tanuljuk meg a tanulók nevét. –Ismerjük meg közelebbről a tanulókat. –Ismerjük meg a szülőket. b.Pozitív légkör teremtése a tanulócsoportban –Törekedjünk az érzelmi biztonság megteremtésére. –Törődjünk a tárgyi környezettel. –Ne féljünk a játékosságtól és a humortól. –Tartózkodjunk az intellektuális agressziótól. –Akadályozzuk meg tanulók közötti agressziót. c.Követendő példák felmutatása d.Életszerű tanítás e.Hatékony megerősítés

51 A munkatanulás szervezése: 6. A tanulók közötti különbségek figyelembevétele A differenciálás szempontjai: ‒ A nemek közötti eltérések; ‒ A tanulók képességei közötti eltérések; ‒ A tanulók előismeretei közötti különbségek; ‒ Az érdeklődésben, értékrendben tapasztalt különbségek; ‒ A tanulók közötti fizikai különbségek; ‒ A családi háttérben megjelenő különbségek; ‒ A tanulók szakmai indíttatásában megjelenő különbségek.

52 A munkatanulás szervezése: 7. Feladatismertetés, feladatkiadás A) A feladatok ismertetése a csoportok előtt ‒ A munkavégzés célja, mennyiségi és minőségi célok, elvárások, a csoportok elosztása; ‒ A munkavégzés menetére vonatkozó terv ismertetése; ‒ A munkafeladat és az idő meghatározása, a csoportváltás menete. Jó megoldás feladatlapok használata. Ezeken a csoportonként és tanulónként elvégzett munka jellegének és minőségének, a munkavégzés során felmerült problémák vezetése. ‒ A tanulók motiválása, az érdeklődés felkeltése a munkafeladat iránt. Pl. egy-egy aktuális probléma felvetése, és a tanulók érdeklődésének a problémamegoldás irányába történő terelése. ‒ Csak a vagyon- és munkabiztonság szempontjából szükséges paramétereket adjuk meg. Lehetőség a tanulóknak arra, hogy maguk állítsanak fel probléma-megoldási alternatívákat, maguk döntsenek a megfelelő megoldási séma mellett. 52

53 A munkatanulás szervezése: 7. Feladatismertetés, feladatkiadás B) A feladatok részletes ismertetése, a szükséges instrukciók megadása munkahelyenként A csoportelosztás után a kijelölt munkahelyek végigjárása, a legszükségesebb információk megadása a csoport tagjainak. Kiindulás: a leggyengébb csoport. A gyakorlati oktató részletesen ismertesse a feladatokat, esetleg személyekre is lebontva, megadva a megoldás egy lehetséges változatát is. Törekedni kell arra, hogy a tanulók elgondolkodjanak a kapott munkafeladaton, átgondoltan tervezzék meg a feladat végrehajtásának menetét, a műveletek sorrendjét. A munkavégzéshez szükséges anyagokat, eszközöket, szerszámokat, azok fajtáját, mennyiségét lehetőleg a tanulók határozzák meg. 53

54 A munkatanulás szervezése: 8. A tanulók munkájának irányítása • Megértették-e a tanulók a kijelölt feladatot; • Életkori sajátosságaiknak megfelel- e a feladat; • Bekapcsolódnak-e a munkafolyamatba; • Tudatos-e ez a bekapcsolódás; • Hogyan szervezik meg saját és a csoport többi tagjának a munkáját; • Szakszerűen használják-e a gépeket, berendezéseket, szerszámokat, eszközöket; • Betartják-e a munkavédelmi előírásokat; • Ergonómiai szempontból (testtartás, mozdulatok) helyes-e a munkavégzésük; • Milyen típushibákat követnek el; • Milyen az együttműködés a csoport tagjai között; • Mennyire jellemzi önállóság a tanulók munkáját; • Milyen adatbázisokra támaszkodnak, ez mennyire tudatos vagy ötletszerű; • Képesek-e követni a változó munkafeltételeket; • Hogyan alakul a tanulók munkateljesítménye; • Milyen a munkaminőség iránti igény; • Milyen a tanulók igénye a munkahelyi környezettel kapcsolatban. Megfigyelési szempontok: 54

55 A munkatanulás szervezése: 8. A tanulók munkájának irányítása A megfigyelés eredményeként feltárt hibákat, hiányosságokat korrigálni kell. A korrekció szempontjai: ‒ A tanuló rávezetése a hiba felismerésére, annak következményeire, a hiba kiküszöbölésének lehetőségeire és a korrekció hogyanjára, ne csak egyszerűen közöljük a hibát a tanulóval; ‒ Ha indokolt, kisegítő magyarázattal vagy bemutatással segítsük a tanuló munkáját; ‒ Ahol lehetőség van rá, használjunk analógiát a probléma, vagy a megoldás érzékeltetésére, ezzel is segítve a megoldás felé történő elmozdulást. 55

56 A munkatanulás szervezése: 9. A tanulók munkájának támogatása a) Támogatás megerősítés útján Megerősítés: A tanulói teljesítményre értékelő módon történő reagálás. A tanulók igénylik a folyamatos megerősítést! Azonnali és objektív reakció a tanuló tevékenységének folyamatára, annak eredményére, minőségére. • Pozitív megerősítés: az oktató a tanuló munkáját elfogadta, megfelelőnek találta és ezt közölte a tanulóval. • Negatív megerősítés: a tanulói munkavégzésre adott reakció kritizáló, elmarasztaló. A megerősítés az értékeléshez, mint pedagógiai funkcióhoz kötődik. A munkatevékenységet és a munkához való viszonyulást folyamatosan értékelni kell. Az értékelésben kifejeződő megerősítés növeli annak valószínűségét, hogy azonos helyzetben a válasz újra megjelenik.

57 A munkatanulás szervezése: 9. A tanulók munkájának támogatása b) Támogatás hibafeltárással A megfigyelés eredménye: hibák, hiányosságok feltárása, amelyeket korrigálni kell. A korrekció lehetőségei: ‒ A hibát ne egyszerűen közöljük a tanulóval - próbáljuk meg őt rávezetni a hiba felismerésére, annak következményeire, a hiba kiküszöbölésének lehetőségeire és a korrekció hogyanjára; ‒ Ha indokolt, kisegítő magyarázattal vagy bemutatással segítsük a tanuló munkáját; ‒ Ahol lehet, használjunk analógiát a probléma, vagy a megoldás érzékeltetésére, ezzel is segítve a megoldás felé történő elmozdulást. 57

58 A munkatanulás szervezése: 9. A tanulók munkájának támogatása c) Támogatás közvetlen beavatkozással Gyakran előfordul, hogy az oktatónak be kell avatkoznia a tanuló munkájába. Akkor indokolt, ha helytelen munkavégzés következtében közvetlen balesetveszély, vagy környezeti ártalom kialakulásának lehetősége jelenik meg, vagy ha annak a veszélye áll fenn, hogy a munkavégzés bizonyos elemei nem megfelelő módon rögződnek. 58

59 A munkatanulás szervezése: 10. Beavatkozás Beavatkozás: ‒ Helytelen munkavégzés, közvetlen balesetveszély esetén; ‒ Ha fennáll a veszély, hogy a munkavégzés elemei nem megfelelő módon rögződnek. A beavatkozás lehetőségei: ‒ A probléma észlelésekor a munkavégzés azonnali megállítása, gyakorlati oktató maga mutatja meg a munka folytatásának helyes irányát; ‒ A munkavégzés megállítása után az oktató felhívja a figyelmet a helyes megoldástól való eltérésekre, azok okaira és az eltérések magyarázatára. A tanuló ilyenkor döntési lehetőséget kap; ‒ Az oktató a problémák feltárása után megmutatja a helyes utat, eljárást; ‒ A gyakorlati oktató csak olyan mértékben avatkozik bele a tanuló munkájába, hogy felhívja a figyelmet a pontosságra, a figyelem és a felelősségérzet fontosságára. 59

60 A munkatanulás szervezése: 10. Beavatkozás a tanuló munkájába A beavatkozás mértékét befolyásoló tényezők: ‒ A tanuló személye; ‒ A feladat jellege, nehézségi foka. A beavatkozás mértéke: ‒ Ha a tanuló a helyes megoldás irányába mozdul el, akkor célszerű hagyni őt dolgozni, folytatni a munkát; ‒ Ha a tanuló a rossz megoldás felé mozdul, akkor be kell avatkozni, tanulási zavar, anyagi kár, vagy balesetveszély megakadályozása miatt. A beavatkozás egyszerű korrekció, végső esetben a munkavégzés leállítása is lehet. A beavatkozás módszertani megfontolásai: Az oktató vegye figyelembe a tanuló önállósodási folyamatát. ‒ Kezdetben erőteljesebb gyakorlati oktatói támogatás. ‒ A begyakorlottság magasabb fokán sem hagyjuk magára a tanulót, a megfigyelés, háttér-irányítás jelentősége nem csökken, csak a jellege és a célja változik meg. 60

61 A munkatanulás szervezése: 11. A tanulók munkájának ellenőrzése-értékelése Ellenőrzés-értékelés: Visszajelentés a munkatanulás eredményességéről: ‒ Hol tart a tanuló? (szakmai kompetenciák megszerzése); ‒ Milyen további ismeretekre van szüksége? Hiba esetén az elemzés szempontjai: ‒ Mi az elkövetett hiba tényleges oka? (szervezés; nem megfelelő munkavégzés; szerszám hibája; anyaghiba, stb.). ‒ Milyen súlyos az elkövetett hiba? (könnyen, nehezen, vagy egyáltalán nem korrigálható). ‒ A foglalkozás mely fázisában történt a hiba elkövetése? (Szervezés, kivitelezés, ellenőrzés). ‒ Mik a hiba elkövetésének pedagógiai okai? (Szabályok nem ismerése; képességek, begyakorlottság hiánya; önbizalom hiánya; helytelen önértékelés; figyelmetlenség, fegyelmezetlenség, stb.). 61

62 A munkatanulás szervezése: 11. A tanulók munkájának ellenőrzése-értékelése a) Folyamatos megfigyelés: A gyakorlati foglalkozások állandó kísérője. ‒ Részvétel a munkavégzés folyamatában; ‒ A tanulók figyelme, aktivitása, érdeklődése; ‒ Megértették-e a munkafeladatot? ‒ A kollektív munkában való részvétel; ‒ Válaszaik, hozzászólásaik a gyakorlati munka során. b) Ellenőrzés alkalmazásban: A megtanult ismereteket a tanulók hogyan tudják alkalmazni a gyakorlatban. Alkalmazás közben a jártasságok, készségek felmérése. A feladatvégzés után mindig értékelés, vagy csak szóban, vagy szóban, osztályzattal. 62

63 A munkatanulás szervezése: 11. A tanulók munkájának ellenőrzése-értékelése Követelmények a tanulókkal szemben: a) Szakszerű munkavégzés: ‒ Helyes sorrend megválasztása; ‒ A technológiai előírások betartása; ‒ A munkavégzés jellemző paramétereinek betartása; ‒ A munkaműveletek kötött sorrendjének betartása; ‒ A mozdulatok helyes elvégzése; ‒ A szerszámok megválasztása és szakszerű kezelése. b) Fegyelmezett munkavégzés: Munkahelyi magatartási szabályok tudatosítása, az ezektől való eltérés. Lehetőségek: ‒ A gyakorlati oktató által nyújtott minták; ‒ A fegyelmezetlen munkavégzés negatív hatásainak érzékeltetése. 63

64 A munkatanulás szervezése: 11. A tanulók munkájának ellenőrzése-értékelése c) Megfelelő teljesítmény elérése Munkafeladat elvégzése: kötött idő alatt. Pontos időrend készítése a gyakorlati foglalkozásra. Ebben figyelembe kell venni: az elvégzésre kerülő munka jellegét, fázisait, nehézségi fokát, a tanulók sajátosságait, stb. A reális időterv elkészítéséhez minden fontos szempontot figyelembe kell venni. ‒ Ha több időt terveztünk a munkafeladat végrehajtására, akkor a fennmaradó időben a munkavégzés során szerzett ismereteket szilárdítsuk meg, mélyítsük el, esetleg pótfeladatokat jelöljünk meg. ‒ Ha a tervezett idő nem elegendő a munkafeladat teljesítésére, akkor – akár más feladat rovására is – a befejezéshez szükséges időt biztosítani kell. 64

65 A munkatanulás szervezése: 11. A tanulók munkájának ellenőrzése-értékelése d) Az ellenőrzés és az önellenőrzés képességének fejlesztése Ki kell alakítani a tanulókban a minőségi munka végzésének igényét - a tanulók önmagukkal és a környezetükkel szemben olyan elvárásokat fogalmazzanak meg, amelyek egy kulturált társadalomban a társadalmi igényekkel összhangban vannak. Az ellenőrzés és az önellenőrzés igénye csak ezeknek a képességeknek a megfelelő szintre fejlesztésével teljesíthető. A cél hogy ezek a képességek a szakmai képességekkel együtt, a gyakorlati munkavégzés során fejlődjenek a tanulókban a megfelelő szintre. 65

66 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Felkészülés, felkészítés a munkahelyi gyakorlatra pedagógiai szempontok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések