Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mit és hogyan tanít(s)unk a klímaváltozásról? Egy természettudomány tanulási projekt Közgazdasági Politechnikum, Budapest Oktatáskutató és Fejlesztő intézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mit és hogyan tanít(s)unk a klímaváltozásról? Egy természettudomány tanulási projekt Közgazdasági Politechnikum, Budapest Oktatáskutató és Fejlesztő intézet."— Előadás másolata:

1 Mit és hogyan tanít(s)unk a klímaváltozásról? Egy természettudomány tanulási projekt Közgazdasági Politechnikum, Budapest Oktatáskutató és Fejlesztő intézet Természettudományos műveltség Természettudományos kulcskompetencia

2 címen.

3 A projekt céljai •A korábbi (2002 – 2003) integrált természettudományos pedagógiai rendszer fejlesztéshez való kapcsolódás. •Az általános iskolák 7.évfolyamán és a szakiskolák 9. évfolyamán használható, 15 modult (tanórát) tartalmazó mintaprojekt kidolgozása. •Alkalmazást segítő pedagógiai ajánlások, óratervek elkészítése. •A modulok kipróbálása 10 iskolában. •A kompetencia fejlesztés eredményességének mérése a projekt kipróbálásához kapcsolódóan. •A projekt termékek közzététele nyomtatott kiadványban és Interneten.

4 A projekt tervezés problémája Két komplex rendszer összekapcsolása: Iskola: Szabályozás: Nat, kerettanterv, tankönyvek, helyi tanterv Tanárok: szaktárgyi képzettség, módszertani felkészültség, túlterhelés Iskola: eszközellátottság, időkeretek, tantárgyak Tanulók: érdeklődés, előzetes tudás, eltérő kompetenciák, heterogén csoportok Éghajlat: A „szférák problémája”: (Litoszféra, hidroszféra, (krioszféra), atmoszféra, bioszféra, technoszféra) Az idő nyila: Múlt – jelen - jövő

5 Új: •Testre szabott oktatási berendezkedés •Az egyéni fejlődés értékelése •A tanár facilitátor és csapattag •A tanulók felelősek a saját tanulási folyamatukért •Kihívásokkal szolgáló tanulási környezet •Széles tanulási terület és célkitűzés rendszer •A tudás érvényessége •Az értelmes tudás és a tudásépítés fontossága •A kompetenciák értékelése és fejlesztése •Élethosszig tartó tanulás •A diákok erősségeinek támogatása Régi: Korosztályos csoportok Középpontban a tanulók átlagos fejlődése Tankönyvek és oktatási segédeszközök használata Tartalom központúság A tudás hosszú távú érvényessége 21. Század - Új pedagógiai paradigma

6 A fejlesztés aktuális környezete, tartalmi-, módszertani alapjai Cél:Természettudományos műveltség (Scientific literacy) Tudományos ismeretek Ismeretek a tudományról (gondolkodásmód, társadalmi hatás) PISA 2006:természettudományos kompetenciarendszer, tanulói attitűdök, kontextus területek és szintek NAT 2007: természettudományos kulcskompetencia meghatározása IPCC 2007:természettudományos alapok hatások, alkalmazkodás, sebezhetőség kibocsátás mérséklése

7 A PISA vizsgálatok természettudományos kompetenciarendszere Természettudományi problémák felismerése •Természettudományosan vizsgálható problémák felismerése •Természettudományos információk megkereséséhez szükséges kulcsszavak felismerése •A természettudományi vizsgálatok főbb tulajdonságainak felismerése Jelenségek természettudományi magyarázata •Adott helyzetnek megfelelő természettudományi ismeretek alkalmazása •A jelenségek megfelelő leírása vagy értelmezése és a változások előrejelzése •A megfelelő leírás, értelmezés és előrejelzés felismerése Természettudományi bizonyítékok alkalmazása •Természettudományi bizonyítékok értelmezése, valamint következtetések levonása és megfogalmazása •A következtetések hátterében álló feltevések, bizonyítékok és érvek azonosítása •Természettudományi vagy műszaki vívmányok társadalmi következményeinek megítélése

8 Természettudományokkal és alkalmazásukkal kapcsolatos tanulói attitűdök (PISA) A természettudományok iránti érdeklődés •A természettudományi problémák iránti kíváncsiság •Hajlandóság többletismeretek és gyakorlat szerzésére •Természettudományi pálya választása A természettudományi kutatás támogatása •Alternatív nézőpontok •Valóságos információk és ésszerű magyarázatok •Logikus és körültekintő következtetés A természeti erőforrások és a környezet iránt érzett felelősség •A z egyéni felelősség érzékelése •Tudatosság az egyéni tevékenység társadalmi- és a környezeti következményeivel kapcsolatban •Hajlandóság a cselekvésre [

9 Természettudományos (és műszaki) kulcskompetencia elemei (Nat 2007 alapján) Ismeretek: •A természeti világ alapelvei • Alapvető tudományos fogalmak, módszerek • A tudományos elméletek társadalmi folyamatokban játszott szerepe • A technológiák előnyei, korlátai és társadalmi kockázatai • Az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásai Készségek, képességek: • Természettudományos és műszaki műveltség alkalmazása • Természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatala • Új technológiák, berendezések megismerése és működtetése Attitűdök: • Szándék és képesség a fenntartható fejlődés érdekében lokálisan és globális vonatkozásban való cselekvésre • Etikai kérdések iránti érdeklődés • Kritikus és kíváncsi attitűd • Biztonság és a fenntarthatóság tisztelete a tudományos és technológiai fejlődés hatásaival kapcsolatban

10 Fejlesztési feladatok – Nat 2007, Ember a természetben •Tudomány, technika, társadalom •Természet •Technika, technológia •A természet megismerése •Megfigyelés, kísérletezés, mérés •Halmazállapotváltozás •Elemek, vegyületek, keverékek, oldatok, elegyek •Energia •Az energia terjedése •Az energiaátalakulásokkal kapcsolatos társadalmi, technikai problémákhoz való viszony •Idő és mozgás •Rendszer •Állapot, változás, folyamat, •Egyensúly •Élet •Irányítás, vezérlés, szabályozás •Fenntarthatóság, a környezet védelme

11 Alkalmazási területEgyéni szintTársadalmi szintGlobális szint Egészségegészségmegőrzésbetegségek/kórokozók terjedésének kontrollálása járványok, fertőző betegségek terjedése Természeti erőforrások az egyén anyag- és energiafogyasztása a népesség ellátása, termelés és elosztás, energiaellátás megújuló és nem megújuló energiaforrások, népességnövekedés Környezetanyagok használata, hulladéktermelés népességeloszlás, hulladékkezelés, környezeti hatások biodiverzitás, fenntarthatóság, levegőszennyezés ellenőrzése Veszélyeka természet vagy az ember által előidézett kockázatok termékbiztonság klímaváltozás Természettudomány és technika határterületei a természeti jelenségek iránti érdeklődés új anyagok, új műszerek és eljárások, szállítás fajok kihalása, űrkutatás, PISA vizsgálatok természettudományi kontextusai

12 Kognitív kompetenciák fejlesztése •Problémakezelés (probléma felismerés, probléma állítás, -megoldás) •Rendszerszemlélet •Alkotóképesség (véleményalkotás is) •Kreativitás (rugalmasság, eredetiség, ötletgazdagság) •Alternatívaállítás •Kritikus gondolkodás •Valószínűségi szemlélet •Történeti szemlélet •Osztályozás, rendszerezés •Oksági gondolkodás •Modellalkotás •Lényeg kiemelése

13 Személyes, társas (és környezeti) kompetenciák fejlesztése • Önértékelés (önbizalom, önérvényesítés is) • Nyitottság (kíváncsiság, érdeklődés) • Normaismeret (norma- és szabálykövetés is) • Empátia • Együttműködési képesség (csoportmunka képesség) • Társas aktivitás (kezdeményezőképesség, részvételi igény-, képesség) • Önfejlesztés (igény és képesség) • Pozitív gondolkodás • Egészségtudatosság • Környezettudatosság • Társadalmi érzékenység • Etikai érzék • Felelősségérzet • Szervezőképesség • Döntésképesség • Harmóniára törekvés

14 Kooperatív tanulási módszerek Beszámoló forgóban Beszélőkorongok Szóforgó Páros szóforgó Csoport szóforgó Csoportinterjú Ellenőrzés párbanFeladatcsere FeladatküldésFelfedező riporter Szakértői mozaikFordított szakértői mozaik Kupaktanács – ötletelőKéptárlátogatás Kooperatív vitaMozaik PlakátSzóháló – pókháló

15 Projekt alapú tanulás Tanárok: • Az aktív tanulási modell alkalmazása • A szakterületek megosztása a kollégák között • Figyelembe veszi a személyes tudásépítés gyakorlati vonatkozásait. • A valóság felfedezését Kutató Kérdésekkel kezdi. • Elsődleges forrásként technológiai eszközöket használ • A gyakorlati irányítás, a mentori szerep felvállalása Diákok: • Megértéses tanulás • Az előzetes tudás közreadása • Ismereteket szereznek a saját projekt alapú tanulásukról • Kommunikálnak és meghallgatják egymást • Társadalmilag tájékozottabbá válnak és növekszik a tantárgyi tudásuk • A különbözőségükön alapuló tanulási munkamegosztást alakítanak ki.

16 Fejlesztő értékelés Technikák: •Portfóliók, e-portfóliók, feljegyzések, tanulói naplók •Visszajelzések •Megbeszélések •Kérdések •Rávezetés •Tanulói önértékelés •Társak értékelése •Csoportmegbeszélés •Követelmény minták, példatárak alkalmazása •Fogalmi térképezés (concept map) •Diagnosztikus teszt

17 A projekt modulok pedagógiai leírása Bemutatja a modul általános jellemzőit, eligazít az alkalmazás lehetőségeiről Fejlesztendő kompetenciák (NAT kompatibilitás) Készségek, attitűdök: A kompetenciafejlesztés célrendszere, fókuszpontok(kulcskompetenciák, kereszttantervi kompetenciák) Ismeretek: Az építendő tudásrendszer jellemzői, építőelemek (alapfogalmak, új fogalmak, elvek, kulcsszavak), kapcsolatok (összefüggések, viszonylatok) Előzetes tudás: Készségek: A modul tanításához szükséges, meglévő tanulói készségek, képességek, kompetenciák Ismeretek: A modul tanításához szükséges, meglévő tanulói ismeretek (fogalmak, összefüggések) Kapcsolódás: A tananyag más moduljaival, szaktárgyi területekkel Háttér: Szakmai-, pedagógiai háttér leírás a tanár számára

18 Tanulásszervezés Ajánlás: A modul tanórai feldolgozásának ajánlott módja (tanulói tevékenységek választéka, tanári szerep/feladatok) Változatok: A modul tanórai feldolgozásának lehetséges változatai, ezek indoklása, feltételei Differenciálás: A differenciálás szempontjai és lehetőségei (pl. a változatok alkalmazásával) Tanulási környezet: Osztálytermi elrendezés, IKT/multimédia eszközök, nyomtatott anyagok, tárgyi eszközök/anyagok, információ források, segédletek… Értékelés: (osztály-, csoport-, és egyéni szinten) Diagnosztikus: Előzetes tudás, tanulási szükségletek felmérése Fejlesztő (formatív): Osztálytermi környezetben, feladathoz kapcsolódó, segítő értékelés, visszajelzés Kiegészítések: A modul alkalmazása más környezetben (iskolatípus, évfolyam), a továbbfejlesztés lehetőségei

19 Feladat leírása: A feladatlap mellékleteként összefoglalja, bemutatja az egyes feladatok jellemzőit, a felhasználás/újrafelhasználás lehetőségeit Téma (Tudásterület, kulcsszavak) Pl.: A tudomány működése (Mérés, előfeltevés, bizonyítás, modell) Mérések az éghajlatkutatásában Időigény (perc)15 – 20 Kapcsolódás (előzmények, kimenetek Előzmény: Minőségi és mennyiségi tulajdonságok, mértékegységek (tömeg, energia, sűrűség, koncentráció…) Kimenet: éghajlati modellek készítése (bemenő adatok) Feldolgozás, tanulásszervezés (alapeset, változatok) Alap: egyéni olvasás, páros interjú, szövegértési kérdésekre válaszolás csoport szinten Változat: a)szóforgó (nincs páros interjú) b)szakértői mozaik (4 részre osztott szöveg) DifferenciálásSzempontok és lehetőségek (pl. a változatok alkalmazása) Fejleszthető kompetenciák Szövegértés, természettudományos gondolkodás, valóságtudat-bizonyítás Értékelési módokSzóban, csoportszinten Feltételek, szükségletek Nyomtatott feladatlap (x. számú)

20 A modul /a tanóra/ forgatókönyve: Összefoglalja, áttekinthető formában bemutatja a modul szerkezeti felépítését, a tanóra menetét Lépés (szakasz) 5. Idő (perc) 8 Feladat (megnevezés) Mozaik első lépése Alternatív energiahordozók (12.3.) Tevékenység (Tanuló/tanár) Tanár: ismerteti a feladatot Tanulók: a feladatlap segítségével szétosztják egymás között a betűjeleket, mindenki önállóan, vagy a másik csoportból az azonos betűjelű társaival együttműködve dolgozik. Szükséglet (feltételek, anyag, eszköz) 12.3.melléklet feladatlap, betűjelek, lap, íróeszköz, számítógépek, internet

21 A projekt logikai felépítése Csomópontok, magmodulok 0. Az éghajlatváltozási probléma megjelenése a projekt nyitása, csoportmunka szervezése 1. Az éghajlati rendszer természeti- és társadalmi alrendszerek és kapcsolataik 2. A rendszer állapotának leírása tudományos módszerek, megfigyelések, mérések, információgyűjtés 3. Változások tények, adatok az éghajlati rendszerben már bekövetkezett változásokról 4. Folyamatok előrejelzések a megfigyelt változások és a rendszermodellek forgatókönyvei alapján 5. Tudás alkalmazás, cselekvés kényszerek és lehetőségek kibocsátás csökkentés és alkalmazkodás helyi szinten

22 1.Globális éghajlatváltozás – bevezetés Feladatok: •A globális éghajlatváltozás problémájának megjelenése nemzetközi szinten •Szemelvények a globális felmelegedés hatásairól •Állítások a hajlított véleményvonal kialakításához MODULOK

23 2. Az éghajlati rendszer Feladatok: •Rendszer: A geoszférák és kölcsönhatásaik •Fogalomkártyák, fogalomháló •Geoszférák és kölcsönhatásaik. – rendszer modell •Az üvegházhatás bemutatása – számítógépes animációkkal •Az éghajlati rendszer elemeinek vizsgálata •Az éghajlati rendszer elemei •Ellenőrző feladat •Értékelő lap

24 Az éghajlati rendszer komplex vázlata

25 3. A levegő széndioxid- és páratartalmának hatása a földi hőmérsékletre Feladatok: •Táblázat a páratartalom meghatározásához •A vízpára, a széndioxid mennyisége és az időjárás alakulása. (szöveges feladat) •Csoportfeladatok – Vízpára, szén-dioxid A levegő nedvességtartalmának meghatározása Harmatpont meghatározása Szalmaszálas nedvességmérő készítése és használata Köd a nagyvárosokban Szén-dioxid mint üvegház gáz •Kiegészítés a 9. évfolyam számára: Szén-dioxid moláris tömegének meghatározása (közös mérés)

26 4. Hőtágulás Feladatok: • Folyadékok hőtágulási együtthatójának meghatározása piknométerrel • Szilárd testek vonalas hőtágulása • Gázok hőtágulása

27 5. A globális klímaváltozás és a társadalmi folyamatok kapcsolata Feladatok: • Izmael – egy gorilla gondolataitól a tudományos-technikai forradalomig • Gazdasági tevékenység és üvegházhatású gázok

28

29 6. Éghajlati rendszerek állapotának leírása Feladatok: •A meteorológiai radarok működése • Hogy működik a Légköri Infravörös Érzékelő (AIRS)? • Hőmérséklet mérés - elektromos hőmérők • Hőmérsékletmérés - gyakorlat • Hőmérsékletmérés folyadékkristályokkal • Hőmérsékletmérés, hőmérők • Üvegház gázok légköri koncentrációjának mérése Magyarországon • Légkör megfigyelések, mérések Magyarországon • Légköri Környezet Megfigyelési Osztály tevékenysége • Az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlat kutatási tevékenysége • Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőállomásának eszközei

30 7. A természeti környezet változása az emberi tevékenység következtében Feladatok: • Globális hőmérsékletváltozás, világszintű eltérések • Élelmiszer-kilométerek • Infravörös sugárzás elnyelődése különböző felületeken (kísérlet)

31 Élelmiszer-kilométerek

32 8. Változások Feladatok: • Időjárási szélsőségek • A klímaváltozás regionális hatásai Az éghajlatváltozás hatása az édesvízkészletre Regionális különbségek az éghajlatváltozás következtében Biológiai sokféleség csökkenése Sarki jégtáblák olvadása • Szélsőségek, rekordok (Internetes feladat, adatelemzés) Hőmérsékleti adatok, csapadék adatok, Balaton, Budapest • Biodiverzitás - animáció

33

34 9. Az éghajlatváltozás folyamatának tudományos előrejelzése Feladatok: • Az éghajlati forgatókönyvek • Éghajlati modellek • Időjárási előrejelzések beválásának vizsgálata • Megbízhatóak-e az éghajlati modellek? • Mérés és modell – 1. Hőmérsékleti anomáliák a 20. században • Mérés és modell – 2. Éves átlagos csapadék • Mérés és modell – 3. A sarkvidékek jégtakarójának nagysága • Mérés és modell – 4. Felszíni- és felszín közeli hőmérséklet • Modell és előrejelzés – az időjárás előrejelzése • Éghajlati modellek fejlődése

35

36 10. Az éghajlatváltozási folyamatok előrejelzései – globális szint Feladatok: • Globális éghajlati előrejelzések A Föld hőmérsékletének várható változása A Föld csapadékosságának várható változása A tengerek szintjének várható változása • Nem fogok tudni síelni • Az éghajlatváltozás várható társadalmi hatásai Banglades, Marshall-szigetek, északi sarkvidék, Szahara • A globális éghajlatváltozás problémájának kezelése Javaslatok egy nemzetközi konferencia asztalára

37 A Föld középhőmérsékletének előrejelzése különféle globális modellek alapján

38 11. Az éghajlatváltozási folyamat előrejelzései - helyi szinten Feladatok: • Bevezetés a klímapolitikába kibocsátás csökkentés (mitigation) aktív alkalmazkodás (adaptation) • Éghajlatváltozás és VAHAVA • Magyarország éghajlata, előrejelzések (Vaktérképes feladat) • Településfejlesztés és éghajlatváltozás Klímaváltozás és az egészségügy Árvíz, belvíz, aszály, vízgazdálkodás •A klímaváltozás turizmusra gyakorolt hatásai és a jövő kilátásai •Települések és épületek

39 12.A Az energiaátalakítás lehetőségei Magyarországon Feladatok: • A fogmosás kis dolog? • Energiahordozók használata Magyarországon Fosszilis tüzelőanyagok felhasználása • Alternatív energiaátalakítási módok Magyarország atomenergia felhasználása Biomassza, geotermikus energia, vízenergia, szélenergia, napenergia Magyarország energiagazdálkodása (VAHAVA jelentés)

40 12.B - A háztartások energiatakarékos működése – elektromos energia, hulladék Feladatok: • Magyarország energiafelhasználásának alakulása – gazdasági ágazatonként • A lakosság elektromos energiaigénye • Az energiafelhasználás csökkentési lehetőségei Energiamegtakarítási lehetőségek - háztartás Főzés, mosás, centrifugálás, szárítás, vasalás, mosogatás, Energiamegtakarítási lehetőségek - világítás Energiamegtakarítás – szórakozás • Hulladékprobléma - Kukaügy Minőségi városfejlődés A hulladéktermelő nagyváros

41 12.C - Célszerű-e hazánkban atomerőművet építeni? Feladatok: •Az atomenergia felhasználási lehetőségei •Kockázatok összehasonlítása •Adatgyűjtés, véleménykutatás, vita

42 13. Szén-dioxid kibocsátás csökkentés – épületek, közlekedés A – változat: labor/tantermi óra B – változat: számítógépes tantermi óra C – változat: tantermi óra Feladatok: • A gépkocsi energiafelhasználása • A hő terjedésének módjai • A Mi autónk… • Autó alternatívák • Az üzemanyagcella működési elve • Gépkocsik energetikai hatékonysága • Hidrogénhajtású gépkocsi • Energiabrigádok az iskolában • Hőáramlás szemléltetése • Hőszigetelő anyagok összehasonlító vizsgálata • Nyílászáró szigetelés • Kibocsátás csökkentés – Épületek fűtése • Az elektromos autó – kutató feladat

43 14. Alkalmazkodási lehetőségek Feladatok: •Alkalmazkodás – Globális szint • Alkalmazkodási kényszerek és lehetőségek - EURÓPA vízkészletek, erdők, vizes élőhelyek, életközösségek, biodiverzitás, mezőgazdaság, energiaszolgáltatás, egészségügy • Kánikula 2007 – Esettanulmány

44 15. „Fenntartható lakóhely – a MI településünk” Feladatok: • Éghajlatvédelmi terv készítése (szituációs játék) • Település és éghajlatváltozás (VAHAVA) • Települési éghajlatvédelmi stratégia (Energiaklub)

45 Visszajelzések a kipróbáló iskoláktól •Kooperatív módszerek alkalmazása •Csoportmunka •Tanulói motiváció •Időbeli tervezés •Természettudomány és társadalom •Integrált szemlélet •Előkészítés •Kapcsolódás a szaktárgyakhoz (pl. 7. évf földrajz) •Magmodulok •Fogalomhasználat •Szövegek, képek •Feladattípusok •Fénymásolás, papírhasználat •Továbbfejlesztés (tanári kézikönyv, munkafüzet, ellenőrző feladatok


Letölteni ppt "Mit és hogyan tanít(s)unk a klímaváltozásról? Egy természettudomány tanulási projekt Közgazdasági Politechnikum, Budapest Oktatáskutató és Fejlesztő intézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések