Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

PROJEKTMENEDZSMENT ÉS PÁLYÁZATÍRÓI KÉPZÉS

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "PROJEKTMENEDZSMENT ÉS PÁLYÁZATÍRÓI KÉPZÉS"— Előadás másolata:

1 PROJEKTMENEDZSMENT ÉS PÁLYÁZATÍRÓI KÉPZÉS
HUSK/1101/1.5.1/0232 – KÉT LÁBON ÁLLVA – HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLAT ÉS ERŐFORRÁS FEJLESZTŐ PROGRAM / STOJAC PEVNE- PROGRAM PRE ROZVOJ CEZHRANIČNÝCH VZŤAHOV A ZDROJOV

2 A CÉLORIENTÁLT PROJEKTTERVEZÉS - LOGIKAI KERET MÓDSZER (LKM) – LOGICAL FRAMEWORK (LOGFRAME)

3 Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer (LKM)
MIÉRT CÉLORIENTÁLT PROJEKTTERVEZÉS? a célorientált projekttervezés egyrészről biztosítja, hogy egy támogató szolgáltat működtetéséhez és szolgáltatásainak kialakításához, fenntartásához szükséges menedzsment ismeretekkel rendelkezzenek, másrészt az Európai Unióban kötelezőn használt módszer, amely felkészíti a szervezeteket a későbbi EU csatlakozás elvárásainak történő megfelelésre.

4 Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer (LKM)
MIÉRT CÉLORIENTÁLT PROJEKTTERVEZÉS? a menedzsment számára nyújtott célcsoport ismeretek segítik, hogy a célcsoport és a szolgálat működésének legmegfelelőbb döntéseket tudja meghozni a menedzsment, amely a célcsoport ismeretére és igényeire épít. a menedzsment szolgáltatásfejlesztésre történő képzése lehetőséget teremt a menedzsment ismeretek keretében elsajátított elméletek gyakorlati alkalmazására és egyben a szervezet különböző szintjein dolgozók team együttműködését alapozza meg.

5 Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer (LKM)
CSELEKVÉS SZINTJE: Program – meghatározott célok érdekében egymás mellett, egymás hatását erősítő különböző projektek egységben és rendszerként való összefogása. Projekt – meghatározott célok érdekében kifejtett tevékenység

6 Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer (LKM)
CÉLKATEGÓRIÁK: Fejlesztéspolitikai célok Kormányzati vagy regionális szinten megfogalmazott fejlesztéspolitika Felsőbb célok Kormányzati vagy regionális együttműködésekben az arra vonatkozó megállapodás az együttműködők között, hogy melyek a közös célok. Előírásokat is tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy milyen koncepció alapján kerüljenek kialakításra a projektek.

7 Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer (LKM)
CÉLKATEGÓRIÁK: Fejlesztési célok A fejlesztési cél fogalmazza meg azt a változást, amire a célcsoportok maguk is törekednek. A projektek a változások támogatására jönnek létre. A fejlesztési célok különböző csoportok közötti tárgyalások eredményeként jön létre. Projektcélok A projektcél az emberek vagy szervezetek cselekedeteinek tervezett változásait írja le. A projekt szolgáltatásai arra irányulnak, hogy ez a változás bekövetkezzék. Ezáltal a célcsoportok olyan helyzetbe kerülnek, hogy javítani tudnak helyzetükön.

8 Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer (LKM)
ELEMZŐ SZAKASZ TERVEZŐ SZAKASZ 1. lépés: ÉRDEKEGYEZTETÉS, IGÉNY- ÉS SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS azon csoportok, személyek, szervezetek számbavétele, akikre a projekt valószínűleg hatással lesz, továbbá az alapvető problémák, korlátok, lehetőségek felderítése, amelyekkel az érintettek szembesülnek. 5. lépés: FELTÉTELEK ÉS KOCKÁZATOK PONTOSÍTÁSA azoknak a projektvezető hatáskörén kívül álló körülményeknek a meghatározása, amelyek a projekt megvalósítását valószínűleg befolyásolni fogják. 2. lépés: PROBLÉMAELEMZÉS problémák megfogalmazása, ok és okozat összefüggések meghatározása, probléma diagramm készítése. 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA a projekt fejlődését mérő módszerek meghatározása, haladás és teljesítménymutatók megfogalmazása, mérési módszerek meghatározása 3. lépés: CÉLELEMZÉS konkrét problémákból a célkitűzések meghatározása, célok eléréséhez szükséges eszközök feltárása, majd a célok logikus csoportosítását követően a projekt stratégia kidolgozása 7. lépés: TEVÉKENYSÉGEK ÜTEMEZÉSE az egyes tevékenységek sorrendjének kapcsolódásainak meghatározása, a projekt előrelátható időtartamának meghatározása, az egyes feladatok felelőseinek kijelölése 4. lépés: A projekt BELSŐ LOGIKÁJÁNAK KIALAKÍTÁSA a projektösszetevők meghatározása, azok belső logikájának vizsgálata, mérhető célok megfogalmazása 8. lépés: KÖLTSÉGTERV KÉSZÍTÉS a szükséges befektetések meghatározása, költségterv majd részletes költségvetés kézítése

9 Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer (LKM)
leírás teljesítménymutatók mérés Feltételek és kockázatok Általános célok Általános célok teljesítésének mértéke Az eredmények ellenőrzéséhez használt információ források és módszerek Konkrét célok Konkrét célok teljesítésének mértéke A konkrét és általános célok közötti kapcsolatot befolyásoló feltételek Eredmények Eredmények elérésének mértéke Tevékenységek Bemenetek – a szükséges humán és tárgyi feltételek Humán és tárgyi feltételek költségei A tevékenységek és eredmények közötti kapcsolatot befolyásoló feltételek

10 Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer (LKM)
1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés azon csoportok, személyek, szervezetek számbavétele, akikre a projekt valószínűleg hatással lesz, továbbá az alapvető problémák, korlátok, lehetőségek felderítése, amelyekkel az érintettek szembesülnek.

11 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés
A legfőbb érintettek meghatározása, a projektben való érintettségük vagy “érdekeltségük” megbecsülése, és annak megállapítása, hogy az érdekek hogyan befolyásolják a projekt megvalósíthatóságát és kockázatait. Az érintetteknek a megfogalmazott problémával kapcsolatos érdekeltsége, valamint a főbb, a projektben vállalt szerepkörök kialakítása

12 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés
A projektre veszélyt jelentő érdek-összeférhetetlenségek tisztázása a projekttagok között Meglévő és potenciális kapcsolatok a leendő projekttagok között, melyekre építve növelhető a projekt sikerének az esélye A leendő projekttagok projektben való részvételének megfelelő módozatai

13 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés
Érdekcsoport Miben érdekeltek Folyamatos támogatásuk feltétele Megfelelő részvételi mechanizmus

14 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés
Partner kategóriák 1. Támogatásban részesülő partner (a támogatási szerződésben Támogatásban részesülő partner): Olyan partner, aki aláírja a támogatási szerződést, valamint a partnerségi megállapodást és közvetlenül részesül a támogatásból. A projekt megvalósulásáért saját feladata, és a kapott támogatás mértékéig felel. A pályázat kiírója ösztönözni kívánja azon szereplők összefogását, akik közösen hatékonyabban tudnak cselekedni a pályázati célok elérése érdekében.

15 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés
Partner kategóriák 2. Közreműködő partner: A projekt végrehajtásában résztvevő, de a támogatásból nem részesülő partner. A projekt megvalósulásában a saját feladata megvalósításáért felelős. A támogatási szerződést nem, de a partnerségi megállapodást aláírja.

16 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés
Partner kategóriák 3. Egyéb partner: A projekt megvalósítását kívülről támogató szervezet vagy egyén, amely a kitűzött célok eléréséhez nem konkrét tevékenységgel járul hozzá, és sem közvetett, sem közvetlen módon nem részesül a támogatásból, nem írja alá a támogatási szerződést, sem a partnerségi megállapodást

17 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés
Pályázó (a támogatási szerződésben Főkedvezményezett): Az a szervezet, amely benyújtja a pályázatot. A partnerségi együttműködés kereteiben benyújtott pályázatok esetében a partnerségben vezető szerepet betöltő szervezet nyújtja be a pályázatot, és vállal teljes körű felelősséget a projekt megvalósításáért, a pályázatban foglaltak maradéktalan teljesítéséért.

18 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés
Pályázó (a támogatási szerződésben Főkedvezményezett): A pályázó szervezet feladata a projektmenedzsment biztosítása, különösképpen a partnerek és alvállalkozók szerződtetése, tevékenységük nyomon követése, a projekt megvalósításának koordinálása, a partneri együttműködés szervezése és fenntartása, a pénzügyi és szakmai menedzsment, valamint az adminisztráció.

19 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés
Pályázó (a támogatási szerződésben Főkedvezményezett): Minden partnerségi együttműködésben csak egy pályázó van. A partnerségi együttműködésben részt vevő partnerek számát a pályázó a pályázati programmal összhangban önmaga határozhatja meg. A partnerekkel közösen kialakított és a partnerségi megállapodásban rögzített feladat-és felelősség-megosztás alapján vesznek részt az egyes partnerek a projekt megvalósításában.

20 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés
A partnerválasztás főbb szempontjai: Érdek azonosság. Közös jövőkép A partnerség célja A partner feladatai. Az eddigi kapcsolatok, tapasztalatok. A projekt haszna a partnerségből. Mennyiben segít a partner a projekt végrehajtásában. Meglévő hivatalos és nem hivatalos kapcsolatok. A partner különleges adottságai, lehetőségei.

21 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés
A partnerség kialakítása során tisztázandó főbb szempontok: A partnerség célja, előnyei a szervezetek számára A feladatok és felelősségek megosztása A támogatás megosztása A belső kommunikáció rendje Az együttműködés szabályai A teljesítmény értékelés rendje Az ellenőrzés rendje, módja, eszközei, személyei A felmerült problémák kezelésének szabályai Adminisztrációs rend, tájékoztatási kötelezettség, adatkezelés rendje

22 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés
A partnerség kialakításának szabályai: Részletes minden szempontra kiterjedő egyeztetés A projekt kérdéseiben teljes egyetértés kialakítása A részmegállapodások írásos rögzítése, és a résztvevők által történő aláírása A részletes szabályokat tartalmazó együttműködési megállapodás aláírása

23 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés
Intézményi értékelés A projekt sikerének fő eleme a résztvevő intézmények teljesítménye és kapacitása. Ahhoz, hogy valamennyi résztvevő intézmény érdekeltségét elemezzük egy projekten belül, intézményi értékelést kell készíteni. A SWOT analízis az intézményi értékelés egy olyan módja, amely az intézményt az alábbi 4 kategória alapján elemzi:

24 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés
Intézményi értékelés - SWOT elemzés: Erősségek (Strengths) – intézmény pozitív belső jellemzői Gyengeségek (Weaknesses) – intézmény negatív belső jellemzői Lehetőségek (Opportunities) – az intézmény kilátásait javítható külső tényezők Veszélyek (Threats) – az intézmény kilátásait veszélyeztető külső tényezők

25 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés
A szükségletfelmérés során minden esetben be kell mutatni a jelenlegi helyzetet, számszerű adatokkal alátámasztva, meg kell jelölni az adatok forrását. Szükség esetén több forrás adatait össze kell vetni. Az adatokat úgy kell bemutatni, hogy az itt megadott számszerű adatok majd lehetőséget biztosítsanak a projekt eredményeinek mérésére, értékelésére. Szükség esetén a projekt indokoltságának alátámasztására saját adatgyűjtést kell végezni.

26 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés
A szükséglet felmérésbe be kell vonni a helyi munkaügyi szerveket, a szociális területen tevékenykedő szakembereket, hogy a felmérés naprakész adatokat tartalmazzon. Az igények felmérésébe a célcsoport tagjait, érdekképviseleti szerveit, civil szervezeteit be kell vonni. Egyeztető megbeszéléseket kell szervezni és ezek tapasztalatait, eredményeit a szükségletfelmérésben be kell mutatni.

27 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés
Különös hangsúlyt kell fektetni a társadalmi összefogás erősítésének igényére, a különleges célcsoport specifikus igényekre.

28 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés
A felmérés során be kell mutatni a célcsoportot: demográfiai jellemzőit, iskolai végzettségét, lakókörnyezetét, munkaerő piaci helyzetét, munkavégzési lehetőségeit, életvezetési szokásait, különleges az átlagostól eltérő kultúrájának jellemzőit, tipikus problémáit, képzésre, munkavállalásra motiváltságát speciális igényeiket munkaerő piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférését érdekérvényesítő képességét anyagi helyzetét, szociális rászorultságát

29 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés
Be kell mutatni a projekt megvalósításának helyszínét: A megvalósulás helyszínének földrajzi elhelyezkedését, régiót, kistérséget különös tekintettel arra, hogy a program hátrányos helyzetűnek minősített kistérségben, vagy régióban valósul-e meg. (az ilyen területen megvalósuló projektek a kiírás szerint előnyt élveznek) A projekt megvalósulásának helyszínén a település szerkezet, adottságokat, speciális jellemzőket, különösen akkor, ha ez a projekttel közvetlenül kapcsolatba hozható. A kulturális és természeti értékeket. A hely népességi adatait, demográfiai jellemzőit, iskolai végzettségének főbb mutatóit.

30 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés
Be kell mutatni a projekt megvalósításának helyszínét: A roma lakosság arányát, összehasonlítását az országos átlaggal. A megvalósulás helyszínén a gazdasági helyzetet, a vállalkozások jelenlétét, fejlődését, átalakulását, esetleges csökkenését, a piac jellemzőit, az elmúlt évek gazdasági változásának főbb trendjeit. A fejlődés lehetőségeit. A terület szociális helyzetét, hátrányos helyzetűek arányát, a társadalmi leszakadás trendjét, a kirekesztődés jellemző folyamatai, főbb okait. A munkaerő-piaci helyzetet, a munkanélküliség mértékét, arányát az országos átlaghoz viszonyítva, a munkanélküliség okát, a betöltetlen álláshelyek jellemzőit, betöltetlenség okát.

31 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés
Be kell mutatni a projekt megvalósításának helyszínét: A munkaerő piacról kiszorult csoportok (pl. nők, 50 év feletti munkavállalók, alacsony iskolai végzettségűek, gyermeküket egyedül nevelők, pályakezdők, stb.) speciális problémáit, létszámát A megváltozott munkaképességűek munkavállalási lehetőségeit A gyermekvédelmi intézményben felnőtt fiatalok elhelyezkedési esélyeit A megvalósítás helyszínén az infrastruktúrát, úthálózatot, közlekedést, informatikai fejlettséget

32 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés
Be kell mutatni a projekt megvalósításának helyszínét: A megvalósítás helyszínén ill. annak közelében lévő oktatási intézményeket, a képzések főbb csoportjait. A civil társadalmat, a civil szerveztek főbb tevékenységét, eddigi eredményeket, a civil társadalom önszervező képességének fejlődését, az érdekképviseleti szervezeteket, érdekérvényesítő képességüket. A környezetvédelem helyzetét, a környezettudatos magatartást.

33 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés
A projekt megvalósítása során támogatást jelentő lehetőségek bemutatása: A szervezet szakmai hátterét, szakember ellátottságát. A szervezet beágyazottságát, a szakmai kapcsolatokat, a szakma esetleges igényeit. Az egyéb támogatóknál felmerült igényeket. Civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok, társadalom igényeit.

34 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés
Be kell mutatni, hogy milyen korábbi kísérletek történtek az adott célcsoport reintegrációjára milyen tapasztalatai vannak a pályázó intézménynek és konzorciumnak a célcsoporttal való foglalkozásban bemutatni, hogy a pályázó konzorcium által alkalmazott módszerek (képzés és foglalkoztatás) miért a legalkalmasabbak a célcsoport rehabilitációjára és reintegrációjára

35 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés
Források: A célcsoport személyes megkeresése (kérdőív, interjú stb.) Önkormányzati adatbázisok Helyi / kistérségi / regionális fejlesztési tervek, akciótervek, fejlesztési koncepciók Népszámlálási adatok KSH adatok Munkaügyi Központok és kirendeltségeik statisztikái Érdekképviseleti szervezetek adatai Képzőközpontok adatai A szociális ellátást biztosító intézmények (családsegítő, gondozási központ) adatai, személyes tapasztalatai

36 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés
Forma: A szükséglet és igényfelmérés kb. 5 oldal terjedelmű legyen, és lehetőleg két szempontot tartson szem előtt. Egyfelől pontos, forrásokra hivatkozott adatokat tartalmazzon a megadott jelenségekről, támassza alá grafikonokkal, ábrákkal, egyéb szemléltető, könnyen értelmezhető és átlátható módszerekkel a pályázat indokoltságát. Másfelől tartalmazzon szövegesen megfogalmazott konklúziókat, a grafikonokon és ábrákon túlmutató belátásokat, érzékeltesse a folyamatokat, adjon leíró formában beszámolót a jelenségekről, okairól és következményeiről, hivatkozzon a szak-publikációknál elvárható pontossággal forrásaira

37 1. lépés: Érdekegyeztetés, igény- és szükségletfelmérés
Forma: Adjon olyan helyzetképet, mely sem pusztán az adatokból, sem az adott célcsoportra vagy régióra vonatkozó köztudomású tényekből nem lenne feltárható. Alapvető elvárás, hogy átlátható és könnyen értelmezhető legyen.

38 Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer
ELEMZŐ SZAKASZ TERVEZŐ SZAKASZ 1. lépés: ÉRDEKEGYEZTETÉS, IGÉNY- ÉS SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS azon csoportok, személyek, szervezetek számbavétele, akikre a projekt valószínűleg hatással lesz, továbbá az alapvető problémák, korlátok, lehetőségek felderítése, amelyekkel az érintettek szembesülnek. 5. lépés: FELTÉTELEK ÉS KOCKÁZATOK PONTOSÍTÁSA azoknak a projektvezető hatáskörén kívül álló körülményeknek a meghatározása, amelyek a projekt megvalósítását valószínűleg befolyásolni fogják. 2. lépés: PROBLÉMAELEMZÉS problémák megfogalmazása, ok és okozat összefüggések meghatározása, probléma diagramm készítése. 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA a projekt fejlődését mérő módszerek meghatározása, haladás és teljesítménymutatók megfogalmazása, mérési módszerek meghatározása 3. lépés: CÉLELEMZÉS konkrét problémákból a célkitűzések meghatározása, célok eléréséhez szükséges eszközök feltárása, majd a célok logikus csoportosítását követően a projekt stratégia kidolgozása 7. lépés: TEVÉKENYSÉGEK ÜTEMEZÉSE az egyes tevékenységek sorrendjének kapcsolódásainak meghatározása, a projekt előrelátható időtartamának meghatározása, az egyes feladatok felelőseinek kijelölése 4. lépés: A projekt BELSŐ LOGIKÁJÁNAK KIALAKÍTÁSA a projektösszetevők meghatározása, azok belső logikájának vizsgálata, mérhető célok megfogalmazása 8. lépés: KÖLTSÉGTERV KÉSZÍTÉS a szükséges befektetések meghatározása, költségterv majd részletes költségvetés kézítése

39 2. lépés: Problémaelemzés
problémák megfogalmazása, ok és okozat összefüggések meghatározása, probléma diagramm készítése.

40 2. lépés: Problémaelemzés
A problémaelemzés célja, hogy a problémagráfon keresztül meghatározzuk a problémák közötti ok-okozati összefüggéseket. A problémagráf nem más, mint a problémák hierarchikus rendszerben történő ábrázolása.

41 2. lépés: Problémaelemzés
A problémaelemzés két feladatból áll: a kedvezményezettek előtt álló főbb problémák meghatározása és a problémagráf felvázolása az okok és hatások meghatározásához

42 2. lépés: Problémaelemzés
A központi problémát felírjuk, a kapcsolódó, másodlagos problémát pedig ehhez viszonyítjuk: ha a probléma egy ok, akkor egy szinttel lejjebb kerül ha a probléma egy okozat, akkor egy szinttel feljebb kerül ha a probléma sem nem ok, sem nem okozat, akkor ugyanarra a szintre kerül.

43 Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer (LKM)
ELEMZŐ SZAKASZ TERVEZŐ SZAKASZ 1. lépés: ÉRDEKEGYEZTETÉS, IGÉNY- ÉS SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS azon csoportok, személyek, szervezetek számbavétele, akikre a projekt valószínűleg hatással lesz, továbbá az alapvető problémák, korlátok, lehetőségek felderítése, amelyekkel az érintettek szembesülnek. 5. lépés: FELTÉTELEK ÉS KOCKÁZATOK PONTOSÍTÁSA azoknak a projektvezető hatáskörén kívül álló körülményeknek a meghatározása, amelyek a projekt megvalósítását valószínűleg befolyásolni fogják. 2. lépés: PROBLÉMAELEMZÉS problémák megfogalmazása, ok és okozat összefüggések meghatározása, probléma diagramm készítése. 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA a projekt fejlődését mérő módszerek meghatározása, haladás és teljesítménymutatók megfogalmazása, mérési módszerek meghatározása 3. lépés: CÉLELEMZÉS konkrét problémákból a célkitűzések meghatározása, célok eléréséhez szükséges eszközök feltárása, majd a célok logikus csoportosítását követően a projekt stratégia kidolgozása 7. lépés: TEVÉKENYSÉGEK ÜTEMEZÉSE az egyes tevékenységek sorrendjének kapcsolódásainak meghatározása, a projekt előrelátható időtartamának meghatározása, az egyes feladatok felelőseinek kijelölése 4. lépés: A projekt BELSŐ LOGIKÁJÁNAK KIALAKÍTÁSA a projektösszetevők meghatározása, azok belső logikájának vizsgálata, mérhető célok megfogalmazása 8. lépés: KÖLTSÉGTERV KÉSZÍTÉS a szükséges befektetések meghatározása, költségterv majd részletes költségvetés kézítése

44 3. lépés: Célelemzés 3. lépés: Célelemzés Konkrét problémákból a célkitűzések meghatározása, célok eléréséhez szükséges eszközök feltárása, majd a célok logikus csoportosítását követően a projekt stratégia kidolgozása

45 3. lépés: Célelemzés Amíg a problémaelemzés a meglévő helyzet negatív oldalait ábrázolja, addig a célelemzés a jövőben elérni kívánt helyzet pozitívumait mutatja be. Magába foglalja a problémák célokká történő átalakítását, ezért a célgráf felfogható, mint a problémagráf pozitív tükre.

46 Célok meghatározása, jellemzői:
3. lépés: Célelemzés Célok meghatározása, jellemzői: Realitás – a projekt megvalósíthatósága az adott pénzügyi és tárgyi feltételekkel és a kitűzött időn belül Konkrétság – bármely, a cél irányába megtett haladás a projektnek legyen tulajdonítható és ne egyéb oknak. Mérhetőség – elfogadható áron és erőfeszítéssel a projekt teljesítménye mérhető legyen

47 A célok megfogalmazása
3. lépés: Célelemzés A célok megfogalmazása történjen erős igékkel, azok főnévi igeneves formájában (tenni valamit), határozzák meg a projekttel (célcsoporttal) elérni kívánt változás természetét, rendelkezzenek mérhető mutatókkal, mellyel tájékoztatják a tervezőket és döntéshozókat a program közeli és távoli céljainak megvalósulási mértékéről.

48 A “stratégia” szorosan kapcsolódó célok csoportjaiból áll.
3. lépés: Célelemzés Célok csoportosítása A célgráf több célt tartalmaz, mint amennyi a projektben majd szerepel. A célelemzés utolsó része, a programon belül vagy azon kívül alkalmazott stratégiák kiválasztása. A “stratégia” szorosan kapcsolódó célok csoportjaiból áll. A stratégiaelemzés meghatározza, hogy mely célcsoportnak kell bekerülniük a projektbe, továbbá vizsgálja azok megvalósíthatóságát.

49 3. lépés: Célelemzés

50 Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer (LKM)
ELEMZŐ SZAKASZ TERVEZŐ SZAKASZ 1. lépés: ÉRDEKEGYEZTETÉS, IGÉNY- ÉS SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS azon csoportok, személyek, szervezetek számbavétele, akikre a projekt valószínűleg hatással lesz, továbbá az alapvető problémák, korlátok, lehetőségek felderítése, amelyekkel az érintettek szembesülnek. 5. lépés: FELTÉTELEK ÉS KOCKÁZATOK PONTOSÍTÁSA azoknak a projektvezető hatáskörén kívül álló körülményeknek a meghatározása, amelyek a projekt megvalósítását valószínűleg befolyásolni fogják. 2. lépés: PROBLÉMAELEMZÉS problémák megfogalmazása, ok és okozat összefüggések meghatározása, probléma diagramm készítése. 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA a projekt fejlődését mérő módszerek meghatározása, haladás és teljesítménymutatók megfogalmazása, mérési módszerek meghatározása 3. lépés: CÉLELEMZÉS konkrét problémákból a célkitűzések meghatározása, célok eléréséhez szükséges eszközök feltárása, majd a célok logikus csoportosítását követően a projekt stratégia kidolgozása 7. lépés: TEVÉKENYSÉGEK ÜTEMEZÉSE az egyes tevékenységek sorrendjének kapcsolódásainak meghatározása, a projekt előrelátható időtartamának meghatározása, az egyes feladatok felelőseinek kijelölése 4. lépés: A projekt BELSŐ LOGIKÁJÁNAK KIALAKÍTÁSA a projektösszetevők meghatározása, azok belső logikájának vizsgálata, mérhető célok megfogalmazása 8. lépés: KÖLTSÉGTERV KÉSZÍTÉS a szükséges befektetések meghatározása, költségterv majd részletes költségvetés kézítése

51 4. lépés: A projekt belső logikájának kialakítása
a projektösszetevők meghatározása, azok belső logikájának vizsgálata, mérhető célok megfogalmazása

52 4. lépés: A projekt belső logikájának kialakítása
A projekt belső logikája nem más, mint a projekt leírása a célhierarchia négy szintjén – tevékenységek, eredmények, konkrét és általános célok. A belső logika meghatározása az első lépés. Vízszintes logikai sáv a projekt célját határozza meg, tisztázza az ok-okozati összefüggéseket és kijelöli a projektmenedzser hatáskörén kívül eső körülményeket és bizonytalansági tényezőket. A függőleges logikai sáv a főbb teljesítménymérési mutatók leírásával összekapcsolja a projekt hatásának mérését, a felhasznált forrásokat és a mérést ellenőrző eszközöket.

53 4. lépés: A projekt belső logikájának kialakítása

54 4. lépés: A projekt belső logikájának kialakítása
Kitöltés ajánlott sorrendje a számoknak megfelelően. A céloknak a logikai diagramból egy logikai vázba való beillesztésekor általános problémát jelent a különbségek tisztázása a célok, az eredmények és a tevékenységek között. A logikai váz mátrix egy vezetési eszköz, és ami a célok, eredmények és a tevékenységek közötti különbséget meghatározza az a “kezelhetőség”. A kezelhetőség szorosan kapcsolódik a projekttervben található vállalásokhoz és kockázatokhoz.

55 Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer (LKM)
ELEMZŐ SZAKASZ TERVEZŐ SZAKASZ 1. lépés: ÉRDEKEGYEZTETÉS, IGÉNY- ÉS SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS azon csoportok, személyek, szervezetek számbavétele, akikre a projekt valószínűleg hatással lesz, továbbá az alapvető problémák, korlátok, lehetőségek felderítése, amelyekkel az érintettek szembesülnek. 5. lépés: FELTÉTELEK ÉS KOCKÁZATOK PONTOSÍTÁSA azoknak a projektvezető hatáskörén kívül álló körülményeknek a meghatározása, amelyek a projekt megvalósítását valószínűleg befolyásolni fogják. 2. lépés: PROBLÉMAELEMZÉS problémák megfogalmazása, ok és okozat összefüggések meghatározása, probléma diagramm készítése. 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA a projekt fejlődését mérő módszerek meghatározása, haladás és teljesítménymutatók megfogalmazása, mérési módszerek meghatározása 3. lépés: CÉLELEMZÉS konkrét problémákból a célkitűzések meghatározása, célok eléréséhez szükséges eszközök feltárása, majd a célok logikus csoportosítását követően a projekt stratégia kidolgozása 7. lépés: TEVÉKENYSÉGEK ÜTEMEZÉSE az egyes tevékenységek sorrendjének kapcsolódásainak meghatározása, a projekt előrelátható időtartamának meghatározása, az egyes feladatok felelőseinek kijelölése 4. lépés: A projekt BELSŐ LOGIKÁJÁNAK KIALAKÍTÁSA a projektösszetevők meghatározása, azok belső logikájának vizsgálata, mérhető célok megfogalmazása 8. lépés: KÖLTSÉGTERV KÉSZÍTÉS a szükséges befektetések meghatározása, költségterv majd részletes költségvetés kézítése

56 5. lépés: FELTÉTELEK ÉS KOCKÁZATOK PONTOSÍTÁSA
azoknak a projektvezető hatáskörén kívül álló körülményeknek a meghatározása, amelyek a projekt megvalósítását valószínűleg befolyásolni fogják.

57 5. lépés: FELTÉTELEK ÉS KOCKÁZATOK PONTOSÍTÁSA

58 5. lépés: FELTÉTELEK ÉS KOCKÁZATOK PONTOSÍTÁSA
A projekt tervezőjének egyik feladata meghatározni a külső tényezőket, és amennyire lehet védekező mechanizmusokat építeni a projekttervbe, hogy kezelni tudják őket vagy ellenőrizni a hatásukat. Ezek a projekt kockázatának megállapítására szolgálnak.

59 Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer (LKM)
ELEMZŐ SZAKASZ TERVEZŐ SZAKASZ 1. lépés: ÉRDEKEGYEZTETÉS, IGÉNY- ÉS SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS azon csoportok, személyek, szervezetek számbavétele, akikre a projekt valószínűleg hatással lesz, továbbá az alapvető problémák, korlátok, lehetőségek felderítése, amelyekkel az érintettek szembesülnek. 5. lépés: FELTÉTELEK ÉS KOCKÁZATOK PONTOSÍTÁSA azoknak a projektvezető hatáskörén kívül álló körülményeknek a meghatározása, amelyek a projekt megvalósítását valószínűleg befolyásolni fogják. 2. lépés: PROBLÉMAELEMZÉS problémák megfogalmazása, ok és okozat összefüggések meghatározása, probléma diagramm készítése. 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA a projekt fejlődését mérő módszerek meghatározása, haladás és teljesítménymutatók megfogalmazása, mérési módszerek meghatározása 3. lépés: CÉLELEMZÉS konkrét problémákból a célkitűzések meghatározása, célok eléréséhez szükséges eszközök feltárása, majd a célok logikus csoportosítását követően a projekt stratégia kidolgozása 7. lépés: TEVÉKENYSÉGEK ÜTEMEZÉSE az egyes tevékenységek sorrendjének kapcsolódásainak meghatározása, a projekt előrelátható időtartamának meghatározása, az egyes feladatok felelőseinek kijelölése 4. lépés: A projekt BELSŐ LOGIKÁJÁNAK KIALAKÍTÁSA a projektösszetevők meghatározása, azok belső logikájának vizsgálata, mérhető célok megfogalmazása 8. lépés: KÖLTSÉGTERV KÉSZÍTÉS a szükséges befektetések meghatározása, költségterv majd részletes költségvetés kézítése

60 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA
a projekt fejlődését mérő módszerek meghatározása, haladás és teljesítménymutatók megfogalmazása, mérési módszerek meghatározása

61 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA
A cél meghatározása nem elegendő. Fontos kialakítani az elért haladás mérésének módját is. Egy cél mérhetőségéhez mutatókat kell mellérendelni és meg kell adni a mérésének eszközeit is. A mutatók kiválasztása segít egy cél pontos jelentésének tisztázásában, illetve a cél realitásának, konkrétságának és mérhetőségének megállapításában.

62 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA
A mutatók kiválasztása négy lépésből áll: a mutató meghatározása; a minőség meghatározása mennyiség meghatározása idő meghatározása

63 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA
Mérés kialakítása forma, amelyben az információt hozzáférhetővé kell tenni (pl. haladási jelentések, projekt elszámolások, projekt adatok, statisztikák, stb.) személy, aki az információt szolgáltatja gyakoriság, amivel az információszolgáltatás történik (havonta, negyedévente, évente, stb). Azokat a mutatókat, amelyekhez nem lehet alkalmas mérési eszközt rendelni, más mutatóval kell kicserélni. A tevékenységeket megfelelő részletességgel kell meghatározni.

64 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA
A mutatóknak négy típusa van, és mind a négy típushoz kapcsolni kell két dimenziót - a mennyiségi és a minőségi leírás lehetőségét, mert csak ekkor kellően kidolgozott és megfelelő információtartalommal rendelkező egy mutató. A mutatók négy típusa a következő, 1.) a forrás- vagy input mutató; 2.) a kimenet vagy output mutató; 3.) az eredménymutató és 4.) a hatásmutató.

65 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA
A forrás- vagy input-mutatók annak a pontos azonosítását szolgálják, hogy egy adott cél eléréséhez milyen források bevonására van szükség (pénzügyi, személyi, szervezeti, idői ráfordítás), illetve milyen eszközök rendelkezésre állása esetén valósítható meg a cél (helyiség, gépek, eszközök). A forrásmutatókban válik láthatóvá a partnerség a mutatókban. Itt jelenik meg a támogató (donor) szervezet pénzügyi hozzájárulása a projekt megvalósításához, és a projektet megvalósítók által adott humán erőforrás, szakértelem, szervezeti háttér.

66 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA
A forrás- vagy input-mutatók A partnerség keretében összerendezett források teszik lehetővé a közös célok teljesülését – a projekt megvalósulását. Például forrásmutatók azok, hogy 200 nm2–es tanácsadó iroda rendelkezésre bocsátása, 3 fő master képzettségű szociális munkás tanácsadó felvétele a projektbe.

67 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA
A kimenet vagy output-mutatók. Minden outputnak minősül, ami (köz)kiadás eredményeként jön létre, amely valamely operatív cél megvalósulását teszi lehetővé. A kimenet mutatók a feltételek megvalósulását teszik azonosíthatóvá. A kimenet mutatók közé tartoznak azok is, amelyek a jövőben bekövetkező tevékenységek megvalósulásához szükséges feltételeket biztosítják.

68 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA
A kimenet vagy output-mutatók. A fenti példát folytatva, az iroda működéséhez szükséges költségek 3 évre biztosítottak, valamint a tanácsadásra Ft.- ( Euró) 3 évre, ami idő alatt 5000 tanácsadói óra biztosítására van lehetőség. A kimenet mutatók tehát egyrészt megvalósuló feltételek, másrészt jövőbeni tevékenységekhez szükséges feltételek biztosításai együttesen.

69 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA
Az eredménymutatók a projekt azonnali és közvetlen hatásaira vonatkoznak. A közvetlen résztvevőket, illetve igénybevevőket érintő változásokról, a specifikus célok teljesüléséről nyújtanak információt. Például 175 fő vett részt tanácsadáson és ennek eredményeként 110 fő helyezkedett el munkában és 30 fő kapcsolódott be képzésbe. Az eredménymutatók teszik azonosíthatóvá azt is, hogy a kimenet mutatókban tervezett tevékenységekből mi valósult meg.

70 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA
Az eredménymutatók Például 3500 óra tanácsadás valósult meg a 3 év alatt. Az eredménymutatók azt is jelentik, hogy az output mutatókban feltételként rendelkezésre álló keretből, a tényleges teljesítés eredményének megfelelő pénzösszeg hívható le a projekt számára ( Ft. vagy Euró).

71 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA
A hatásmutatók a projekt olyan következményeire utalnak, amelyek jellemzően közvetlenül és hosszabb időtávon jelentkeznek és az érintettekre gyakorolt közvetlen és azonnali hatáson túlmenően jönnek létre. A hatások bekövetkezése a projekten kívül álló tényezőktől is függ.

72 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA
A hatásmutatók Például a képzésben résztvevők közös nonprofit foglalkoztatási szervezetet hoztak létre, önmaguk foglalkoztatására. A szervezet tevékenysége olyan sikeres, hogy további 15 fő foglalkoztatására tudnak lehetőséget biztosítani. Ezt a hatást nevezik externáliának is túlterjedő hatásnak, amelyek a projekttől egészen távol lévő személyekre vagy szervezetekre is hatnak.

73 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA
A hatásmutatók Egy projekt hatásainak mindig illeszkednie kell az adott program/prioritás/intézkedés célkitűzéseihez, és ennek egyértelműen meg kell jelennie az indikátorok meghatározásakor. Például a 110 munkában elhelyezkedett ember 80%-a 1 év múlva is dolgozik bejelentett munkakörben.

74 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA
A mutatókhoz kapcsolható két dimenzió a mennyiségi mutató és a minőségi mutató képzésére vonatkozó eljárás.

75 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA
A mennyiségi mutató egy célkitűzés teljesítését, erőforrás mozgósítását, az eredmények létrejöttét, egy véghatás elérésének bemutatását szolgálja. A mutató által szolgáltatott információ mennyiségi természetű, és tények, vélemények mérésére használatos (pl. a beavatkozás által támogatott személyek száma; képzésben részesültek aránya).

76 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA
A mennyiségi mutató A mutatónak – egyebek között – egyszerű információt kell nyújtania, ami könnyen érthető mind a szolgáltató, mind a felhasználó oldaláról tekintve. Segítenie kell a program megvalósítóit a kommunikációban, a tárgyalásokban és a döntésben. Következésképpen célszerű, ha a beavatkozás sikerének kritériumaihoz kapcsolódik, és pontosan tükröznie kell, amire vonatkozik (konstruktív érvényesség).

77 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA
A mutatónak és mérési egységének érzékenynek kell lennie, azaz a mért mennyiségnek jelentősen kell változnia a tevékenység bekövetkeztekor. Az értékelő csoport kidolgozhat speciális mutatókat, és számszerűsítésük történhet vizsgálatok vagy statisztikai adatok segítségével. Sokszor a monitoring rendszerből vagy a statisztikai adatsorokból veszik a mutatókat, ami lehet elemi, vagy származhat más mutatókból viszonyszámok, indexek formájában.

78 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA
Egy értékelésben nem engedhető meg, hogy elemzési köréből ki legyenek zárva fontos tények, illetve hatások, csak azért, mert mennyiségileg nehéz azokat mérni. Ilyen esetben célszerű minőségi adatokat gyűjteni, és azokat strukturálni leírások segítségével.

79 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA
A minőségi mutató (leírás) tömör formájában, tiszta és határozott állítás egy elérendő célkitűzésről vagy egy elért hatásról. Például vizsgálni lehet egy rendelkezés hatását az esélyegyenlőségről és választható a következő előre meghatározott leírás: “a rendelkezés a legtöbb női érintett számára lehetővé teszi, hogy a férfiak számára fenntartott munkákat megkaphassa”, vagy “a rendelkezés a nők nagy hányada részére vonzóvá teszi, hogy olyan munkákat kapjon; amelyekről úgy vélik, férfiak számára vannak fenntartva.”

80 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA
A minőségi mutató (leírás) A leírások strukturált hálózatba szervezése lehet az első lépés egy mutató kialakításában. Ha előzetesen több leírás jött létre, ezek egy megfigyelői hálózatot alkothatnak. E hálózat segítségével a jelenségek, illetve változások minőségileg és strukturáltan megfigyelhetővé és leírhatóvá válnak.

81 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA
A projektek indikátorainak meghatározásakor figyelembe kell venni négy minőségi kritériumot. Az adatok tényleges hozzáférhetősége a legelső minőségi kritérium. Ha egy adott mutató hozzáférhetetlen, akkor gyakorlatilag nem alkalmazható. Célszerű tehát olyan indikátort megnevezni, amely a megvalósítás adott szakaszában biztosan kimutatható.

82 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA
Az indikátor meghatározásakor már meg kell jelölni azokat a dokumentációs eljárásokat, eszközöket, amelyek biztosítják azt, hogy az adott mutató meghatározott időnként, milyen módon kerül mérésre, és ennek az adatnak a szolgáltatása kinek a felelősségi körébe tartozik.

83 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA
Az indikátor legyen megbízható, azaz a valós állapotot tükrözze. Az információ frissessége nagyon fontos minőségi kritérium, azaz egy adott időponthoz kötött indikátornak valóban arra az adott időpontra vonatkozó információt kell mutatnia.

84 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA
A mutatónak relevánsnak kell lennie, azaz a projekt azon jelenségét kell mérnie, ami érdekes a program egésze szempontjából (képzési projekt esetében például releváns kimenet mutató a képzés óraszáma, de nem annyira érdekes, hogy ezt délelőtt vagy délután tartják-e).

85 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA
A jó mutatónak meghatározottnak kell lennie, hogy bárki, akinek használnia kell, megértse, és valóban arra a jelenségre vonatkozzon, amit mérni szeretnénk. A mutató értelme, jelentése, azonos kell, hogy legyen a döntéshozók, a nyilvánosság és a projekt-menedzsment számára, pontosan kell tükröznie a mért, vizsgált fogalmat – az elért eredményt, vagy csökkenő jelenséget. A mutatók minden érintett számára azonos jelentést hordozó jellemzője, a partnerség egyik eleme.

86 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA
A közpénzből finanszírozott projektek nyilvánosságát és átláthatóságát biztosítja, az így kialakított mutatórendszer, valamint a későbbiekben leírásra kerülő „mutatók kialakításának társadalmasítása” akkor tud megtörténni és az érintettek részvételével közösen kialakítani a mutatórendszert, ha ez az azonos jelentés minden érintett számára adott.

87 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA

88 Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer (
ELEMZŐ SZAKASZ TERVEZŐ SZAKASZ 1. lépés: ÉRDEKEGYEZTETÉS, IGÉNY- ÉS SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS azon csoportok, személyek, szervezetek számbavétele, akikre a projekt valószínűleg hatással lesz, továbbá az alapvető problémák, korlátok, lehetőségek felderítése, amelyekkel az érintettek szembesülnek. 5. lépés: FELTÉTELEK ÉS KOCKÁZATOK PONTOSÍTÁSA azoknak a projektvezető hatáskörén kívül álló körülményeknek a meghatározása, amelyek a projekt megvalósítását valószínűleg befolyásolni fogják. 2. lépés: PROBLÉMAELEMZÉS problémák megfogalmazása, ok és okozat összefüggések meghatározása, probléma diagramm készítése. 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA a projekt fejlődését mérő módszerek meghatározása, haladás és teljesítménymutatók megfogalmazása, mérési módszerek meghatározása 3. lépés: CÉLELEMZÉS konkrét problémákból a célkitűzések meghatározása, célok eléréséhez szükséges eszközök feltárása, majd a célok logikus csoportosítását követően a projekt stratégia kidolgozása 7. lépés: TEVÉKENYSÉGEK ÜTEMEZÉSE az egyes tevékenységek sorrendjének kapcsolódásainak meghatározása, a projekt előrelátható időtartamának meghatározása, az egyes feladatok felelőseinek kijelölése 4. lépés: A projekt BELSŐ LOGIKÁJÁNAK KIALAKÍTÁSA a projektösszetevők meghatározása, azok belső logikájának vizsgálata, mérhető célok megfogalmazása 8. lépés: KÖLTSÉGTERV KÉSZÍTÉS a szükséges befektetések meghatározása, költségterv majd részletes költségvetés kézítése

89 7. lépés: TEVÉKENYSÉGEK ÜTEMEZÉSE
az egyes tevékenységek sorrendjének kapcsolódásainak meghatározása, a projekt előrelátható időtartamának meghatározása, az egyes feladatok felelőseinek kijelölése

90 7. lépés: TEVÉKENYSÉGEK ÜTEMEZÉSE
A tevékenység ütemterve a projekt tevékenységeinek bemutatására szolgál, meghatározza a tevékenységek sorrendjét és a tevékenységért felelős személyt.

91 7. lépés: TEVÉKENYSÉGEK ÜTEMEZÉSE
Az ütemterv készítésének lépései: a fő tevékenységek felsorolása a fő tevékenységek kezelhető feladatokká lebontása a tevékenységek és feladatok sorrendjének és kapcsolatának tisztázása minden tevékenység és feladat kezdetének, időtartamának, és befejezésének megbecsülése olyan haladási mutatók vagy határpontok meghatározása, amelyekkel mérni lehet a projekt teljesítményét tevékenységek és feladatok elvégzéséhez szükséges szakértelem meghatározása feladatok elosztása a projekttagok között

92 7. lépés: TEVÉKENYSÉGEK ÜTEMEZÉSE
Gantt diagramm vagy táblázat

93 Célorientált projekttervezés - Logikai Keret Módszer
ELEMZŐ SZAKASZ TERVEZŐ SZAKASZ 1. lépés: ÉRDEKEGYEZTETÉS, IGÉNY- ÉS SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS azon csoportok, személyek, szervezetek számbavétele, akikre a projekt valószínűleg hatással lesz, továbbá az alapvető problémák, korlátok, lehetőségek felderítése, amelyekkel az érintettek szembesülnek. 5. lépés: FELTÉTELEK ÉS KOCKÁZATOK PONTOSÍTÁSA azoknak a projektvezető hatáskörén kívül álló körülményeknek a meghatározása, amelyek a projekt megvalósítását valószínűleg befolyásolni fogják. 2. lépés: PROBLÉMAELEMZÉS problémák megfogalmazása, ok és okozat összefüggések meghatározása, probléma diagramm készítése. 6. lépés: MUTATÓK MEGHATÁROZÁSA a projekt fejlődését mérő módszerek meghatározása, haladás és teljesítménymutatók megfogalmazása, mérési módszerek meghatározása 3. lépés: CÉLELEMZÉS konkrét problémákból a célkitűzések meghatározása, célok eléréséhez szükséges eszközök feltárása, majd a célok logikus csoportosítását követően a projekt stratégia kidolgozása 7. lépés: TEVÉKENYSÉGEK ÜTEMEZÉSE az egyes tevékenységek sorrendjének kapcsolódásainak meghatározása, a projekt előrelátható időtartamának meghatározása, az egyes feladatok felelőseinek kijelölése 4. lépés: A projekt BELSŐ LOGIKÁJÁNAK KIALAKÍTÁSA a projektösszetevők meghatározása, azok belső logikájának vizsgálata, mérhető célok megfogalmazása 8. lépés: KÖLTSÉGTERV KÉSZÍTÉS a szükséges befektetések meghatározása, költségterv majd részletes költségvetés kézítése

94 8. lépés: KÖLTSÉGTERV KÉSZÍTÉS
a szükséges befektetések meghatározása, költségterv majd részletes költségvetés készítése

95 8. lépés: KÖLTSÉGTERV KÉSZÍTÉS
Költségvetési terv készítésének lépései: minden egyes tevékenység elvégzéséhez szükséges eszközlista eszközök költségkategóriákba sorolása egységek, mennyiségek és egységárak meghatározása pénzügyi forrás meghatározása költségkódok elosztása költségek ütemezése fenntartási költségek megbecsülése költségösszefoglaló táblázat elkészítése

96 Esélyegyenlőség A Új Széchenyi Terv keretében megvalósítandó projektnek tehát meg kell felelniük a környezetvédelem feltételeinek, valamint hozzá kell járulniuk az egyenlőtlenségek megszüntetéséhez. A pályázóknak az esélyegyenlőség megvalósítása érdekében olyan célokat és elvárt eredményeket kell megfogalmazniuk, amelyek hozzájárulnak az alábbi társadalmi rétegek és csoportok helyzetének javításához: a nők, a roma kisebbséghez tartozók és a fogyatékos személyek.

97 Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség szempontja nem választható, azaz nem elhagyható, mindenhol, ahol csak lehetséges, érvényesíteni kell. Az esélyegyenlőség szempontja nem járulékos elem, a projekt szerves részét képezi, emellett a projekt minőségét is javítja, tehát mindenhol érvényesíteni kell. Az esélyegyenlőség szempontjának érvényesítése európai uniós követelmény mind a pályázók, mind az értékelők számára.

98 Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőségi szempontokat a projekt előkészítésének és megvalósításának minden szakaszában érvényesíteni kell, így: a tervezésben, a megvalósításban, a nyomon követésben és az értékelésben is.

99 Disszemináció TOVÁBBADJA
Disszemináció az a folyamat, amelynek során egy adott szakmai tevékenységben részt vett személy vagy csoport (szervezet): A) az általa elsajátított, megszerzett információkat, ismereteket, tapasztalatokat, B) az általa megismert és összegyűjtött produktumokat, eredményeket, C) az általa megélt, megtapasztalt szakmai és személyes folyamatok élményét TOVÁBBADJA olyan célszemélyeknek és/vagy célcsoportoknak, akik közvetlenül NEM vettek részt a tevékenységben.

100 1. MIT? Ismeretek, tananyagok, megközelítések, módszerek, eljárások,
Disszemináció 1. MIT? Ismeretek, tananyagok, megközelítések, módszerek, eljárások, tapasztalatok, ötletek, élmények stb.

101 A disszemináció szintjei
Saját intézményen belül A partnerszervezetek között A régióban Az oktatási és képzési szektorban Más szektorokban Nemzeti szinten Nemzetközi szinten Saját intézményen belül – Integrálni. Gyakran házon belül sem ismert A partnerszervezetek között - kulcsszerepben A régióban – ld. Regionális fejlesztési tervek, az erőforrások optimális kihasználása Az oktatási és képzési szektorban - Más szektorokban – az ami átvihető )pl. Munkamódszerek) Nemzeti szinten - Nemzetközi szinten – nk relevanciával is bírhat

102 Disszemináció a projektszakaszokban
Végfel-használók bevonása A mód-szerek terjesz-tése Jó meg-oldások terjesz-tése Köl-csönös tanulás Háló-zatok Hasznosu-lás Igény-felmérés Terve-zés Fejlesztőmunka Tesz-telés Kidol-gozás Terjesz-tés, értéke-sítés

103 Disszeminációs módszerek
beszámoló tartása munkaközösségi megbeszélésen; beszámoló tartása munkaközösségek közötti megbeszélésen, értekezleten; kollégák számára tartott bemutató/"workshop”-szerű foglalkozás; tervezett belső továbbképzés keretében egy–két "workshop"-szerű foglalkozás és/vagy előadás tartása; Más szakmák kollégáinak tartott beszámoló/"workshop”; szakmai beszámoló írása helyi szakmai szervezet által gondozott kiadvány számára; részben szakmai, részben közvélemény formáló beszámoló írása helyi, nem szakmai kiadvány számára; publikáció írása szélesebb körben terjesztett szakmai fórum számára;

104 Disszeminációs módszerek
bemutató tartása, utána véleménycsere; kölcsönös látogatások (peer-observation) lebonyolítása és megvitatása speciális szakmai szempontok alapján; videó felvétel készítése saját vagy kolléga munkájáról szakmai továbbképzések céljából; előadás/demonstráció tartása helyi vagy országos szakmai konferencián; tapasztalatok közreadása online formában helyi honlapon; tapasztalatok közreadása online formában levelező lista tagjainak; rendszeres részvétel online szakmai vitafórumban; részben szakmai, részben közvélemény formáló tapasztalatok közreadása a helyi elektronikus médiában.

105 Disszeminációs anyagok
Brosúrák Sajtóközlemények Újságcikkek Szemléletető anyagok Poszterek Honlapok Brosúrák – a lehető leghamarabb: általános elvek: tevékenységtípusok, résztvevők, várható haszon, rendszeresen frissíteni Sajtóközlemények – rövid, világos, képek, ábrák, táblázatok Cím (Eladni a projektet) Bevezető (Kinek, mit, mikor) Leírás (világos) Újságcikkek – a lehető leggyakrabban, interjúkra lehetőségek – adjunk mindig háttéranyagot, ellenőrizni! Szemléletető anyagok – előadásokhoz, háttéranyagnak Poszterek - projekteredményekről Honlapok – Hogy hívják rá fel a figyelmet, Rendszeresen frissíteni. Lnkeket alakítani ki. Kihasználni az ICT lehetőségeket

106 A Disszemináció csatornái
Írott sajtó Rádió és televízió Célzott információ Elektronikus információ Hálózatok Rendezvények Személyes kapcsolatok Írott sajtó – szakmai folyóiratok, hálózati kiadványok, a partnerek belső kiadványai, helyi, megyei, regionális és országos lapok, magazinok stb. Rádió és televízió – főként a helyi adók szerepe. Ha tényleg van hírértéke. Célzott információ – személyes meghívások workshopokra pl. Szakértők, döntéshozók, újkságírók esetében Elektronikus információ – röviden. Csak a aszövegre támaszkodhat: érthetően. Levelezőlisták. Növekvő szerep, azonban célcsoportfüggő a hozzáférés és a használat szintje. Hálózatok – a disszemináció kitűnő eszközei (projekthálózatok, intézményi hálózatok, szakmai hálózatok, személyi hálózatok (ld. Menedzserek, döntéshozók) Rendezvények – konferenciák, workshopok, kiállítások és vásárok, intézményi, helyi, országos vagy nk. szinten Személyes kapcsolatok – Kulcsszereplőknél gyakran a személyes beszélgetés a legmeggyőzőbb.

107 A Disszemináció járulékos előnyei
Átfogó kép alkotása a projektről Az érintettek bevonása Tapasztalatcsere Ötletek új projektekhez Megtanulni közösen tanulni Bővülő egyéni kompetenciák Versenyképesebb intézmény A disszemináció filozófiájának meghatározásakor az a kulcskérdés, hogy miért fontos a disszemináció. Ha a disszeminációt szisztematikus és kölcsönös tanulási folyamat részeként, a projektmunka hatékonysága és minősége nő. A hatékony disszemináció előnyei Disszeminációs terv: Annak tisztázása, hogy miért is fontos a projektmunka Az érintettek és a megfelelő célcsoportok bevonása A tapasztalatcsere elősegítése – hatékonyabb projektmunka Sikeres hálózati munka: ha a hálózat tagjai képesek interaktív módon megosztani egymással a tapasztalataikat, a tudásukat és a munkamódszereiket Ötletek új projektek indításához. Megtanulni közösen tanulni - A közös tanulás elősegíti a fejlesztést, a befogadást és az alkalmazást. Az egyén szakmai képességei javulnak, munkavégző kapacitása erősödik, munkamódszerei fejlődnek Az intézmény képzési kínálata bővül, ezáltal versenyképessége erősödik. Nincs a disszeminációnak általános szabálykönyve: minden projekt esetében külön ki kell dolgozni a projekt sajátosságainak megfelelően.

108 A környezeti fenntarthatóság
A gyakorlatban a fenntartható fejlődés célja, hogy a gazdasági fejlesztések oly módon valósuljanak meg, hogy azok biztosítsák a környezeti értékek maximális védelmét és a természeti erőforrások megőrzését, és figyelembe vegyék a társadalom érdekeit. A disszemináció filozófiájának meghatározásakor az a kulcskérdés, hogy miért fontos a disszemináció. Ha a disszeminációt szisztematikus és kölcsönös tanulási folyamat részeként, a projektmunka hatékonysága és minősége nő. A hatékony disszemináció előnyei Disszeminációs terv: Annak tisztázása, hogy miért is fontos a projektmunka Az érintettek és a megfelelő célcsoportok bevonása A tapasztalatcsere elősegítése – hatékonyabb projektmunka Sikeres hálózati munka: ha a hálózat tagjai képesek interaktív módon megosztani egymással a tapasztalataikat, a tudásukat és a munkamódszereiket Ötletek új projektek indításához. Megtanulni közösen tanulni - A közös tanulás elősegíti a fejlesztést, a befogadást és az alkalmazást. Az egyén szakmai képességei javulnak, munkavégző kapacitása erősödik, munkamódszerei fejlődnek Az intézmény képzési kínálata bővül, ezáltal versenyképessége erősödik. Nincs a disszeminációnak általános szabálykönyve: minden projekt esetében külön ki kell dolgozni a projekt sajátosságainak megfelelően.

109 A környezeti fenntarthatóság
A fenntartható fejlődésnek ezért három, egyenrangú pillére a gazdaság, társadalom és környezet harmonikus fejlesztése. A disszemináció filozófiájának meghatározásakor az a kulcskérdés, hogy miért fontos a disszemináció. Ha a disszeminációt szisztematikus és kölcsönös tanulási folyamat részeként, a projektmunka hatékonysága és minősége nő. A hatékony disszemináció előnyei Disszeminációs terv: Annak tisztázása, hogy miért is fontos a projektmunka Az érintettek és a megfelelő célcsoportok bevonása A tapasztalatcsere elősegítése – hatékonyabb projektmunka Sikeres hálózati munka: ha a hálózat tagjai képesek interaktív módon megosztani egymással a tapasztalataikat, a tudásukat és a munkamódszereiket Ötletek új projektek indításához. Megtanulni közösen tanulni - A közös tanulás elősegíti a fejlesztést, a befogadást és az alkalmazást. Az egyén szakmai képességei javulnak, munkavégző kapacitása erősödik, munkamódszerei fejlődnek Az intézmény képzési kínálata bővül, ezáltal versenyképessége erősödik. Nincs a disszeminációnak általános szabálykönyve: minden projekt esetében külön ki kell dolgozni a projekt sajátosságainak megfelelően.

110 A környezeti fenntarthatóság
A környezeti követelmények elfogadása és megtartása Célkitűzés: Az egyéni döntéshozatalban és a tervezésben tükröződjenek a környezeti értékek és a környezetvédelemre vonatkozó szabályok. A környezeti információkat nem nélkülözheti a megfontolt tervezés és cselekvés. A disszemináció filozófiájának meghatározásakor az a kulcskérdés, hogy miért fontos a disszemináció. Ha a disszeminációt szisztematikus és kölcsönös tanulási folyamat részeként, a projektmunka hatékonysága és minősége nő. A hatékony disszemináció előnyei Disszeminációs terv: Annak tisztázása, hogy miért is fontos a projektmunka Az érintettek és a megfelelő célcsoportok bevonása A tapasztalatcsere elősegítése – hatékonyabb projektmunka Sikeres hálózati munka: ha a hálózat tagjai képesek interaktív módon megosztani egymással a tapasztalataikat, a tudásukat és a munkamódszereiket Ötletek új projektek indításához. Megtanulni közösen tanulni - A közös tanulás elősegíti a fejlesztést, a befogadást és az alkalmazást. Az egyén szakmai képességei javulnak, munkavégző kapacitása erősödik, munkamódszerei fejlődnek Az intézmény képzési kínálata bővül, ezáltal versenyképessége erősödik. Nincs a disszeminációnak általános szabálykönyve: minden projekt esetében külön ki kell dolgozni a projekt sajátosságainak megfelelően.

111 A környezeti fenntarthatóság
II. Az emberi szükségletek kielégítése és a megfelelő környezet állapot között egyensúlyt kell biztosítani Célkitűzés: A gazdaság és környezet harmóniájának biztosítása érdekében a szükségletek kielégítése és a természeti/környezeti értékek megőrzése között hosszú távú egyensúlyt kell elérni. Azaz a folytonos gazdasági növekedés nem járhat a környezetminőség folytonos romlásával. A disszemináció filozófiájának meghatározásakor az a kulcskérdés, hogy miért fontos a disszemináció. Ha a disszeminációt szisztematikus és kölcsönös tanulási folyamat részeként, a projektmunka hatékonysága és minősége nő. A hatékony disszemináció előnyei Disszeminációs terv: Annak tisztázása, hogy miért is fontos a projektmunka Az érintettek és a megfelelő célcsoportok bevonása A tapasztalatcsere elősegítése – hatékonyabb projektmunka Sikeres hálózati munka: ha a hálózat tagjai képesek interaktív módon megosztani egymással a tapasztalataikat, a tudásukat és a munkamódszereiket Ötletek új projektek indításához. Megtanulni közösen tanulni - A közös tanulás elősegíti a fejlesztést, a befogadást és az alkalmazást. Az egyén szakmai képességei javulnak, munkavégző kapacitása erősödik, munkamódszerei fejlődnek Az intézmény képzési kínálata bővül, ezáltal versenyképessége erősödik. Nincs a disszeminációnak általános szabálykönyve: minden projekt esetében külön ki kell dolgozni a projekt sajátosságainak megfelelően.

112 A környezeti fenntarthatóság
III. Természeti erőforrások fenntartható használata Célkitűzés: A gazdaság szereplőinek és a társadalom tagjainak a természeti erőforrásokat úgy kell használniuk, hogy azok igénybe-vétele ne haladja meg a források keletkezésének, illetve megújulásának a mértékét. A jövő generációkért érzett felelősség pedig mindenkitől megköveteli a természeti erőforrások felhasználásában a takarékosságot és a racionalitást. A disszemináció filozófiájának meghatározásakor az a kulcskérdés, hogy miért fontos a disszemináció. Ha a disszeminációt szisztematikus és kölcsönös tanulási folyamat részeként, a projektmunka hatékonysága és minősége nő. A hatékony disszemináció előnyei Disszeminációs terv: Annak tisztázása, hogy miért is fontos a projektmunka Az érintettek és a megfelelő célcsoportok bevonása A tapasztalatcsere elősegítése – hatékonyabb projektmunka Sikeres hálózati munka: ha a hálózat tagjai képesek interaktív módon megosztani egymással a tapasztalataikat, a tudásukat és a munkamódszereiket Ötletek új projektek indításához. Megtanulni közösen tanulni - A közös tanulás elősegíti a fejlesztést, a befogadást és az alkalmazást. Az egyén szakmai képességei javulnak, munkavégző kapacitása erősödik, munkamódszerei fejlődnek Az intézmény képzési kínálata bővül, ezáltal versenyképessége erősödik. Nincs a disszeminációnak általános szabálykönyve: minden projekt esetében külön ki kell dolgozni a projekt sajátosságainak megfelelően.

113 A környezeti fenntarthatóság
IV. A meglévő értékek védelme és megőrzése Célkitűzés: A természetben és a kulturális hagyományok révén létrejött értékeket meg kell őrizni a jövő generációk számára. A kardinális értékek elvesztésével járó folyamatok nem tűrhetők el. A disszemináció filozófiájának meghatározásakor az a kulcskérdés, hogy miért fontos a disszemináció. Ha a disszeminációt szisztematikus és kölcsönös tanulási folyamat részeként, a projektmunka hatékonysága és minősége nő. A hatékony disszemináció előnyei Disszeminációs terv: Annak tisztázása, hogy miért is fontos a projektmunka Az érintettek és a megfelelő célcsoportok bevonása A tapasztalatcsere elősegítése – hatékonyabb projektmunka Sikeres hálózati munka: ha a hálózat tagjai képesek interaktív módon megosztani egymással a tapasztalataikat, a tudásukat és a munkamódszereiket Ötletek új projektek indításához. Megtanulni közösen tanulni - A közös tanulás elősegíti a fejlesztést, a befogadást és az alkalmazást. Az egyén szakmai képességei javulnak, munkavégző kapacitása erősödik, munkamódszerei fejlődnek Az intézmény képzési kínálata bővül, ezáltal versenyképessége erősödik. Nincs a disszeminációnak általános szabálykönyve: minden projekt esetében külön ki kell dolgozni a projekt sajátosságainak megfelelően.

114 A környezeti fenntarthatóság
V. A helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosítása Célkitűzés: A társadalom számára biztosítani kell, hogy továbbra is az évszázadok során kialakult harmóniában élhessenek környezetükkel. Meg kell adni mindenkinek a lakóhelyén a környezethez alkalmazkodó és az emberhez méltó élet lehetőségét mind a jelenben, mind a jövőben. A fenntartható fejlődést csak a felelősségteljes ember érheti el. A disszemináció filozófiájának meghatározásakor az a kulcskérdés, hogy miért fontos a disszemináció. Ha a disszeminációt szisztematikus és kölcsönös tanulási folyamat részeként, a projektmunka hatékonysága és minősége nő. A hatékony disszemináció előnyei Disszeminációs terv: Annak tisztázása, hogy miért is fontos a projektmunka Az érintettek és a megfelelő célcsoportok bevonása A tapasztalatcsere elősegítése – hatékonyabb projektmunka Sikeres hálózati munka: ha a hálózat tagjai képesek interaktív módon megosztani egymással a tapasztalataikat, a tudásukat és a munkamódszereiket Ötletek új projektek indításához. Megtanulni közösen tanulni - A közös tanulás elősegíti a fejlesztést, a befogadást és az alkalmazást. Az egyén szakmai képességei javulnak, munkavégző kapacitása erősödik, munkamódszerei fejlődnek Az intézmény képzési kínálata bővül, ezáltal versenyképessége erősödik. Nincs a disszeminációnak általános szabálykönyve: minden projekt esetében külön ki kell dolgozni a projekt sajátosságainak megfelelően.

115 A környezeti fenntarthatóság
A környezeti hatások szempontjából kétféle fejlesztés különböztethető meg: A fejlesztés során közvetlen környezeti hatás jelentkezik: negatív környezeti hatás várható (pl. közlekedésfejlesztés); pozitív környezeti hatás várható (pl. szennyvíztisztítás). Közvetlen környezeti hatás nincs, de meghatározhatók olyan környezeti tartalmak vagy a fenntarthatósággal kapcsolatba hozható eredmények, amelyek elősegítik a környezettudatos magatartási formák kialakulását, elterjesztését (pl. egészségügy, oktatás, K+F stb.), lehetőséget adnak egy fenntarthatóbb fejlődési pálya követésére. A disszemináció filozófiájának meghatározásakor az a kulcskérdés, hogy miért fontos a disszemináció. Ha a disszeminációt szisztematikus és kölcsönös tanulási folyamat részeként, a projektmunka hatékonysága és minősége nő. A hatékony disszemináció előnyei Disszeminációs terv: Annak tisztázása, hogy miért is fontos a projektmunka Az érintettek és a megfelelő célcsoportok bevonása A tapasztalatcsere elősegítése – hatékonyabb projektmunka Sikeres hálózati munka: ha a hálózat tagjai képesek interaktív módon megosztani egymással a tapasztalataikat, a tudásukat és a munkamódszereiket Ötletek új projektek indításához. Megtanulni közösen tanulni - A közös tanulás elősegíti a fejlesztést, a befogadást és az alkalmazást. Az egyén szakmai képességei javulnak, munkavégző kapacitása erősödik, munkamódszerei fejlődnek Az intézmény képzési kínálata bővül, ezáltal versenyképessége erősödik. Nincs a disszeminációnak általános szabálykönyve: minden projekt esetében külön ki kell dolgozni a projekt sajátosságainak megfelelően.

116 A környezeti fenntarthatóság
A humán fejlesztés típusú projektek esetében, ahol közvetlen környezeti hatás nem következik be érdemes végiggondolni, hogy a fenntarthatóság szempontjából, olyan fontos kérdések, mint a helyi, hagyományos kultúra elemei, a helyi munkaerő és erőforrások, a környezetkultúra szempontjai milyen mértékben alkalmazhatók a projektben. A disszemináció filozófiájának meghatározásakor az a kulcskérdés, hogy miért fontos a disszemináció. Ha a disszeminációt szisztematikus és kölcsönös tanulási folyamat részeként, a projektmunka hatékonysága és minősége nő. A hatékony disszemináció előnyei Disszeminációs terv: Annak tisztázása, hogy miért is fontos a projektmunka Az érintettek és a megfelelő célcsoportok bevonása A tapasztalatcsere elősegítése – hatékonyabb projektmunka Sikeres hálózati munka: ha a hálózat tagjai képesek interaktív módon megosztani egymással a tapasztalataikat, a tudásukat és a munkamódszereiket Ötletek új projektek indításához. Megtanulni közösen tanulni - A közös tanulás elősegíti a fejlesztést, a befogadást és az alkalmazást. Az egyén szakmai képességei javulnak, munkavégző kapacitása erősödik, munkamódszerei fejlődnek Az intézmény képzési kínálata bővül, ezáltal versenyképessége erősödik. Nincs a disszeminációnak általános szabálykönyve: minden projekt esetében külön ki kell dolgozni a projekt sajátosságainak megfelelően.

117 A környezeti fenntarthatóság
A környezet szempontjából alapvető érdek, hogy az erőforrások (akár természeti, akár a munkaerő) helyben hasznosuljanak. A humán fejlesztések során felhasznált áruk és szolgáltatások nagy távolságokról történő „importálása” egyrészt jelentős környezetszennyezéssel (pl. nagyobb forgalom következtében kialakuló zaj, légszennyezés, stressz) járnak, másrészt a helyi erőforrások és kapacitások kihasználásának hiánya kedvezőtlen a helyi közösség számára. A disszemináció filozófiájának meghatározásakor az a kulcskérdés, hogy miért fontos a disszemináció. Ha a disszeminációt szisztematikus és kölcsönös tanulási folyamat részeként, a projektmunka hatékonysága és minősége nő. A hatékony disszemináció előnyei Disszeminációs terv: Annak tisztázása, hogy miért is fontos a projektmunka Az érintettek és a megfelelő célcsoportok bevonása A tapasztalatcsere elősegítése – hatékonyabb projektmunka Sikeres hálózati munka: ha a hálózat tagjai képesek interaktív módon megosztani egymással a tapasztalataikat, a tudásukat és a munkamódszereiket Ötletek új projektek indításához. Megtanulni közösen tanulni - A közös tanulás elősegíti a fejlesztést, a befogadást és az alkalmazást. Az egyén szakmai képességei javulnak, munkavégző kapacitása erősödik, munkamódszerei fejlődnek Az intézmény képzési kínálata bővül, ezáltal versenyképessége erősödik. Nincs a disszeminációnak általános szabálykönyve: minden projekt esetében külön ki kell dolgozni a projekt sajátosságainak megfelelően.

118 A környezeti fenntarthatóság
A tervezés lépései A projekt megvalósulási helyén a környezeti, társadalmi problémák megismerése. 2. A projektciklus elemzése, vizsgálata (tervezés, kivitelezés, működés, bezárás) a projekthez kapcsolható fenntarthatósági elvek szempontjából. A disszemináció filozófiájának meghatározásakor az a kulcskérdés, hogy miért fontos a disszemináció. Ha a disszeminációt szisztematikus és kölcsönös tanulási folyamat részeként, a projektmunka hatékonysága és minősége nő. A hatékony disszemináció előnyei Disszeminációs terv: Annak tisztázása, hogy miért is fontos a projektmunka Az érintettek és a megfelelő célcsoportok bevonása A tapasztalatcsere elősegítése – hatékonyabb projektmunka Sikeres hálózati munka: ha a hálózat tagjai képesek interaktív módon megosztani egymással a tapasztalataikat, a tudásukat és a munkamódszereiket Ötletek új projektek indításához. Megtanulni közösen tanulni - A közös tanulás elősegíti a fejlesztést, a befogadást és az alkalmazást. Az egyén szakmai képességei javulnak, munkavégző kapacitása erősödik, munkamódszerei fejlődnek Az intézmény képzési kínálata bővül, ezáltal versenyképessége erősödik. Nincs a disszeminációnak általános szabálykönyve: minden projekt esetében külön ki kell dolgozni a projekt sajátosságainak megfelelően.

119 A környezeti fenntarthatóság
A tervezés lépései 3. A vonatkozó fenntarthatósági elvek illesztése a projekt céljaihoz. 4. A projekt végrehajtása során megvalósítható környezetbarát technológiák, eljárások alkalmazhatóságának vizsgálata. A disszemináció filozófiájának meghatározásakor az a kulcskérdés, hogy miért fontos a disszemináció. Ha a disszeminációt szisztematikus és kölcsönös tanulási folyamat részeként, a projektmunka hatékonysága és minősége nő. A hatékony disszemináció előnyei Disszeminációs terv: Annak tisztázása, hogy miért is fontos a projektmunka Az érintettek és a megfelelő célcsoportok bevonása A tapasztalatcsere elősegítése – hatékonyabb projektmunka Sikeres hálózati munka: ha a hálózat tagjai képesek interaktív módon megosztani egymással a tapasztalataikat, a tudásukat és a munkamódszereiket Ötletek új projektek indításához. Megtanulni közösen tanulni - A közös tanulás elősegíti a fejlesztést, a befogadást és az alkalmazást. Az egyén szakmai képességei javulnak, munkavégző kapacitása erősödik, munkamódszerei fejlődnek Az intézmény képzési kínálata bővül, ezáltal versenyképessége erősödik. Nincs a disszeminációnak általános szabálykönyve: minden projekt esetében külön ki kell dolgozni a projekt sajátosságainak megfelelően.

120 A környezeti fenntarthatóság
A tervezés lépései 5. A projekt végrehajtása során a környezet-tudatos magatartás (vállalat, intézmények, dolgozók, fogyasztók és más érintettek) ösztönzése érdekében vállalt feladatok leírása. 6. A környezeti fenntarthatóságra vonatkozó várható eredmények értékelése. A disszemináció filozófiájának meghatározásakor az a kulcskérdés, hogy miért fontos a disszemináció. Ha a disszeminációt szisztematikus és kölcsönös tanulási folyamat részeként, a projektmunka hatékonysága és minősége nő. A hatékony disszemináció előnyei Disszeminációs terv: Annak tisztázása, hogy miért is fontos a projektmunka Az érintettek és a megfelelő célcsoportok bevonása A tapasztalatcsere elősegítése – hatékonyabb projektmunka Sikeres hálózati munka: ha a hálózat tagjai képesek interaktív módon megosztani egymással a tapasztalataikat, a tudásukat és a munkamódszereiket Ötletek új projektek indításához. Megtanulni közösen tanulni - A közös tanulás elősegíti a fejlesztést, a befogadást és az alkalmazást. Az egyén szakmai képességei javulnak, munkavégző kapacitása erősödik, munkamódszerei fejlődnek Az intézmény képzési kínálata bővül, ezáltal versenyképessége erősödik. Nincs a disszeminációnak általános szabálykönyve: minden projekt esetében külön ki kell dolgozni a projekt sajátosságainak megfelelően.


Letölteni ppt "PROJEKTMENEDZSMENT ÉS PÁLYÁZATÍRÓI KÉPZÉS"

Hasonló előadás


Google Hirdetések