Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nevelés Dr. Horváth H. Attila. Nevelés definíciója •"Nevelésen azokat a cselekvéseket értjük, amelyek által az emberek megkísérlik más emberek lelki diszpozícióinak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nevelés Dr. Horváth H. Attila. Nevelés definíciója •"Nevelésen azokat a cselekvéseket értjük, amelyek által az emberek megkísérlik más emberek lelki diszpozícióinak."— Előadás másolata:

1 Nevelés Dr. Horváth H. Attila

2 Nevelés definíciója •"Nevelésen azokat a cselekvéseket értjük, amelyek által az emberek megkísérlik más emberek lelki diszpozícióinak bonyolult rendszerét valamilyen vonatkozásban tartósan javítani, vagy az értékesnek ítélt összetevőket megtartani, illetve a rossznak ítélt diszpozíciók létrejöttét megakadályozni." (Brezinka, 1978)

3 A nevelés célja, célrendszere •Céltételezésre csak az emberi faj képes •A nevelés céltudatos és értékvezérelt tevékenység •Tartalma történelmileg változó –Centralizált, autokratikus, totalitáriánus társadalmi rendszerek –Modern plurális demokráciák

4 A célok felosztása Idődimenziók szerint vannak •távlati célok (eszmények) •stratégiai (eszményt realizálni kívánó tevékenység alapvető elemei) •taktikai (konkrét célok rövid intervallumra) •operatív célok (itt és most elérhető, a magasabb rendűekkel adekvát célok)

5 Nevelési koncepciók •A nevelési célkitűzések meghatározott típusú életvezetés megalapozására, kialakítására irányulnak (konstruktív életvezetés). •Az egyes nevelési koncepciók között nem célkitűzéseik pozitív jellegű tartalma alapján tehetünk különbséget elsősorban, hanem cél- és értékelméletük kidolgozottsága, célmegvalósító és értékközvetítő törekvésük tudatossága alapján.

6 A nevelési értékközvetítés és célmegvalósítás tudatossága, kidolgozottsága szerint megkülönböztethetünk: •normatív és •értékrelativista koncepciókat.

7 Normatív koncepciók •Az értékek és a normák hosszú távon fennmaradóak; szerepet kell hogy kapjanak az egyén életében. •Pontosan meghatározzák célkitűzéseiket, s alapvető teendőjüknek tekintik cél- és értékelméletük részletes kidolgozását, bemutatását és indoklását. •A normativitás önmagában sem nem rossz, sem nem jó. •A meghatározó tényező a közvetítésre kerülő tartalom, a célkitűzések minősége.

8 Értékrelativista koncepciók •A magatartási normák, a szociális-etikai értékek múltbeli emberi tapasztalatok alapján fogalmazódtak meg. •Alkalmazhatóságuk relatív ← az élet és a világ folyton változik •A pedagógust ne avatkozzon be az értékképződés folyamatába, a magatartási normák, vagy erkölcsi értékek közvetítése helyett a gyerekeket életszerű körülmények között kell tevékenykedtetni. • Ezeknek a tapasztalatoknak az átgondolása alapján alakítja ki majd az egyén azokat a normákat, valamint a jóról és a rosszról alkotott fogalmait, amelyeket az életben érvényesülni vél. •Veszély: alacsony hatékonyság

9 A nevelési cél determinálja a nevelési koncepció egyes elemeit: •személyiségértelmezést, •folyamatkoncepciót, •hatásszervezési modellt, •nevelésmetodikát

10 Személyiség értelmezése Sajátosan pedagógiai jellegű, a célrendszerből levezetett személyiségkép Ennek két egymással összefüggő eleme: •a megfelelően konstruált és a célnak megfelelően hierarchizált személyiségkomponensek (szervező – végrehajtó vagy motivációs jellegű) •tevékenység- és magatartásrepertoár.

11 A nevelési folyamatfelfogás alakulása •Irányított nevelési folyamatkoncepciók •Szabad nevelési folyamatkoncepciók •A befogadásra épülő nevelési folyamatkoncepciók •Az aktivitásra épülő nevelési folyamatkoncepciók

12 Irányított nevelési folyamatkoncepciók •A nevelési folyamat külső tényezők által történő irányítása (kevés teret ad a gyerek ötleteinek, kezdeményezésének, kívánságának, érdeklődésének) •A nevelők erőteljes szelektív hatásrendszert működtetnek, vagyis megerősítő hatásokkal ösztönzik a nevelési céllal egybeeső megnyilvánulásokat, s leépítő hatásokkal gátolják az ettől eltérőeket. •Értékelés-központú magatartás, az erőteljes és permanens kontroll. •Veszély: a túlzott szabályozás és az erős kötöttségek kifejezett demotiváló hatása

13 Szabad nevelési folyamatkoncepciók •A nevelést önkibontakozási folyamat ként értelmezi, amelyet ennek megfelelően a gyermek spontán érdeklődéséhez, szükségleteihez, életkori sajátosságaihoz kell igazítani. •A pedagógus a nevelési folyamatnak szolgáltató és nem szabályozó tényezője; tevékenységi alternatívák felkínálása •Elvben lehetséges, hogy a felkínált tevékenységformák közül az egyes gyerekek az érdeklődésüknek megfelelőeket magas motiváltsági szinten hajtják végre. •Ugyanakkor a meglévő érdeklődés gátló tényezője is lehet a fejlődésnek. •A nevelő orientáló hatásainak hiánya következtében a gyerekek nem kapnak megfelelő támpontot a követendő, illetve a leépítendő magatartásformák tekintetében

14 A befogadásra épülő nevelési folyamatkoncepciók •Azt feltételezi, hogy a fejlesztő hatások fő forrása nem az aktivitás, hanem a pedagógus. •A passzív befogadást helyezi előtérbe, s gátolja, esetleg szankcionálja a szellemi és fizikai aktivitás külső megnyilvánulási formáit is. •Szűk tevékenységi kínálatot biztosít a gyerekeknek. •Monotonná teszik a munkafolyamat egészét, így demotiváló, frusztráló, elriasztó hatásúak. Kényszerítő-szankcionáló hatásokat kell érvényesítenie

15 Az aktivitásra épülő nevelési folyamatkoncepciók •A tanulás mellett az önkormányzat, az önkiszolgáló, a klubjellegű tevékenység, a termelőmunka, a művészi és alkotó tevékenységformák sokasága •Bevon a tevékenység tervezésébe, szervezésébe, értékelésébe is. • A változatosság aktivitásra ösztönzi a gyerekeket. Nagyrészt feleslegessé válnak ennek következtében a kényszerítő, szankcionáló hatások. •Mindezt a pozitív hatást fokozza a változatos és aktivitásra késztető munkaformák (csoportmunka, páros munka, individuális munka) kidolgozása és bevezetése.

16 Hatásszervezési modellek Intellektualisztikus modell •A legtöbb nevelési feladatot vagy problémát általában szóbeli hatásokkal törekszik rendezni. •Feltételezi, hogy a kultúra és a tudomány eredményeinek megismertetése döntő mértékben járul hozzá a neveltek magasrendű életvezetési elképzeléseinek, valamint konstruktív meggyőződéseinek kifejlesztéséhez. •Kevésbé alkalmas a szokások, vagy az interiorizált magatartási minták kialakítására. •A gyerekek tudatossági szintje, normaismerete, ítélőképessége, összefüggéslátása, anticipációs képessége fejleszthető,

17 Hatásszervezési modellek Naturalisztikus-tapasztalati hatásszervezési modell •mellőzhetőnek tartja a nevelési folyamatban az intellektuális és verbális hatásokat; de legalábbis erősen leértékeli szerepüket. •Úgy véli, hogy a nevelési folyamatban elsősorban a konstruktív magatartási szokások kialakítására kell törekedni. •Nem becsüli le a meggyőződések formálását, de gyakorlati- tapasztalati úton létrejött meggyőződések magatartás- és életvezetést befolyásoló szerepét értékeli magasabbra. •A gyerekek saját tapasztalataikat nem mindig tudják részben helyesen, részben pedig kellő mélységben elemezni. Ennek következtében a megfelelő következtetések és általánosítások megfogalmazása elmarad.

18 Nevelésmetodikai koncepciók Direkt nevelési metodika •A direkt vagy közvetlen nevelési módszerek alapvető jellemzője az, hogy alkalmazásuk során a nevelő közvetlenül hat a növendékre minden áttételezés nélkül •A közvetlen módszerek egyoldalú vagy túl nagy gyakorisággal történő alkalmazása, különösen a serdülés időszakától kezdődően gyakran válthat ki a növendék részéről a nevelő hatásaival, eljárásaival és követelményeivel szemben személyi ellenállást. •A nevelési folyamat direkt módszerekkel történő túlszabályozása az önvezérlő képesség kifejlődését, az autonóm magatartás és életvezetés kialakulását gátolhatja meg. •Ugyanakkor a közvetlen hatásrendszer korrigálja, kiegészíti a közvetett hatások irányításbeli gyengéit. •A közvetlen nevelési módszerek teljesen nem mellőzhetők a nevelési folyamatban, s kirekesztésük szükségszerűen különböző torzulásokat okozna.

19 Nevelésmetodikai koncepciók •Indirekt nevelési metodika. •A nevelő nem közvetlenül hat a növendékre, hanem közbeiktatja a feladatokat, s a közösséget, annak életét, tevékenységbeli feltételeit célirányosan szervezi. •Az indirekt nevelési módszerek igen jó hatásfokúak az önállóság, az önvezérlő képesség, vagyis az autonómia fejlesztésében. Ugyanakkor a közvetett hatásrendszerre jellemző, hogy mivel nem áll minden részletében a nevelő szoros szabályozása alatt, nem mindig a kívánatos ösztönzők vagy magatartásformák megerősödését eredményezi

20 A nevelési folyamat irányítása •A nevelési folyamat irányítása ebben a modellben indirekt jellegű. Az irányítás tehát itt latens módon, a tevékenységi alternatívák kínálatán keresztül érvényesül. •Az aktivitásra épülő nevelési folyamatmodell megjelenhet szabad vagy irányított formában is.


Letölteni ppt "Nevelés Dr. Horváth H. Attila. Nevelés definíciója •"Nevelésen azokat a cselekvéseket értjük, amelyek által az emberek megkísérlik más emberek lelki diszpozícióinak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések