Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közigazgatási ügyvitel. • Magyarországon a közigazgatási eljárást jelenleg a 2004. évi CXL törvény a közigazgatási eljárás általános szabályairól elnevezésű.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közigazgatási ügyvitel. • Magyarországon a közigazgatási eljárást jelenleg a 2004. évi CXL törvény a közigazgatási eljárás általános szabályairól elnevezésű."— Előadás másolata:

1 Közigazgatási ügyvitel

2 • Magyarországon a közigazgatási eljárást jelenleg a évi CXL törvény a közigazgatási eljárás általános szabályairól elnevezésű törvény szabályozza. • A jogszabály viszonylag átfogó szabályozást biztosít a magyarországi rendszernek. Eljárás fogalma: legáltalánosabban a szervezetek működési, vagy cselekvési rendjének megjelölését értjük alatta. • Minden szervezet működése a szervezetet alkotó személyek által kifejtett cselekvések sorozatából tevődik össze. • Az eljárás ilyen értelemben a szervezet teljes működését átfogja.

3 • Ezt a folyamatot általános értelemben kiterjesztve a közigazgatási eljárásra, azt mondhatjuk, hogy a közigazgatási eljárás a közigazgatási szervek valamennyi cselekvésének az egymást követő rendjét értjük. Közigazgatási eljárás: • legáltalánosabban: a közigazgatási szervek valamennyi cselekvésének az egymást követő rendje. • jogtudományi értelemben: alanyi joghoz való viszonya az anyagi jog érvényesülésének feltétele (a római jogban az eljárási cselekményeket legis actionak nevezték, ami azt jelentette, hogy az anyagi jognak meg volt a maga keresete) • tágabb értelemben: konkrét közigazgatási aktusok kibocsátásának cselekvési rendjét értjük a közigazgatási eljárás fogalma alatt

4 A fogalom meghatározását vizsgálhatjuk még a következők értelmezése szerint is: • legtágabb értelemben: a közigazgatás az aktusok kibocsátásával van összefüggésben, hiszen az anyagi jogérvényesülése a közigazgatásban az aktusok kibocsátásával lehetséges. Vagyis a közigazgatási aktusok és jogihatással nem bíró közigazgatási cselekvések egymás utáni rendje. • szűkebb értelemben: a hatósági eljárást, a belső eljárást, és az ügyvitelt értjük alatta. • legszűkebb értelemben: közigazgatási szervek hatósági eljárása a közigazgatási szervek hatósági jogalkotási aktusainak kibocsátási rendjét szabályozza.

5 A közigazgatási hatósági eljárás három nagy szakaszra tagolható: I. Alapeljárás: megindulástól számítjuk, és az I. fokú érdemi határozatig tart. • Első feladat a joghatóság, hatáskör, illetékesség tisztázása • Második feladat a tényállás tisztázása: ami a bizonyítási eljárással vagy anélkül lehetséges

6 II. Jogorvoslati eljárás: nem feltétlenül kapcsolódik minden alapeljáráshoz, csupán azokhoz, ahol jogorvoslati eszközöket vesznek igénybe. • Kérelemre indult az eljárás: fellebbezéssel, bírósági felülvizsgálattal, újrafelvételi eljárással, méltányossági eljárással • Hivatalból indult az eljárás: saját hatáskörben módosítás vagy visszavonás, felügyeleti eljárás, ügyészi óvás

7 III. Végrehajtási eljárás: amelyben olyan eszközöket alkalmaznak, amelyek a döntés hatályosulását eredményezik. • A végrehajtási eljárásra csak abban az esetben kerül sor, ha hivatalból indul az eljárás és a kötelezett kötelezettséget nem teljesítette. • Vagy ha kérelemre indult az eljárás és a jogosult kéri a végrehajtási eljárás megindítását.

8 Hatály Tárgyi hatály : Közigazgatási hatósági ügy • minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez, • a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés • tevékenység végzését vagy foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti.

9 • területi hatály: hol? A földrajzi területet jelöli, amelyen a jogsz. alkalmazni kell. Mo. és a külképviseletek • időbeli hatály: mikor? Azt az időtartamot jelenti, melyen belül a jogsz.-t alkalmazni kell

10 Közigazgatási hatóság 1.államigazgatási szerv, 2.helyi önkormányzat képviselő-testülete, ideértve a megyei önkormányzat közgyűlését is, valamint bekezdése szerint átruházott hatáskörben annak szervei és társulása, 3.a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője 4.főjegyző, jegyző, körjegyző, a képviselő-testület hivatalának ügyintézője, a hatósági igazgatási társulás, 5.tv vagy kormányr. által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezet, köztestület vagy személy. 6.szervezetet, köztestületet vagy személyt jogosít fel meg kell határozni az ügyeket,

11 Törvény hatálya nem terjed ki: • a szabálysértési eljárásra, • a választási eljárásra, • a népszavazás előkészítésére és lebonyolítására, • a területszervezési eljárásra • az állampolgársági bizonyítvány kiadásának kivételével - az állampolgársági eljárásra

12 Ket. szubszidiárius, azaz másodlagos szerepbe helyezi: • 1. iparjogvédelmet • 2. államháztartás javára (Közösségi) kötelező befizetéseket, támogatásokat • 3. idegenrendészeti ügyeket • 4. menedékjogi ügyeket • 5. piacfelügyeleti és –szabályozási ügyeket • 6. pénz- és tőkepiac felügyeletével kapcsolatos ügyeket • 7. biztosítás felügyeleti ügyeket • 8. önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenységével összefüggő felügyeleti ügyeket • 9. magán-nyugdíjpénztári tevékenység felügyeletével kapcsolatos ügyeket • 10. közbeszerzési ügyek jogorvoslati eljárásait

13 Ket. korlátozott másodlagossága (azaz ügyfajtán belül csak egy-egy eljárási jogintézményben szorítja magát másodlagos szerepbe). • 1. atomenergia alkalmazása – hatásköri összeütközés • 2. veszélyes létesítmények – hiánypótlás • 3. TB pénzbeli ellátások – jogorvoslat • 4. haditechnikai eszközök, szolgáltatások engedélyezésének ügye – egyezség • 5. kettős rendeltetésű termékek és technológiák külkereskedelmi engedélyezésének engedélyezése – eljárás • felfüggesztése • 6. nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások – kézbesítés

14 Ügyfél, ügyfélképesség, jogutódlás. Ügyfél • Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. • Tv. Vagy kormányr. alapján ügyfajtában megállapíthatja hogy ügyfélnek minősül – hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. – hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő szervet is, amelynek feladatkörét az ügy érinti. – ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogainak gyakorlását törvény ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot tesz vagy kérelmet nyújt be.

15 • Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogainak gyakorlását törvény ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot tesz vagy kérelmet nyújt be.

16 Eljárási képesség • A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. • Jogsz. meghat. esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. • Az eljáró hatóság hivatalból vizsgálja az eljárási képesség meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, úgy az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba, illetve ügygondnok kirendelését kéri. • Az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

17 Jogutódlás • ha a hatósági ügy személyes jellege vagy a kötelezettség tartalma nem zárja ki, a polgári jog szerinti jogutódja lép – a) hivatalból indított vagy folytatott eljárásban a kieső ügyfél vagy – b) kérelemre indult eljárásban - az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve - a kieső ügyfélhelyébe. • Kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél jogutódja - az eljárásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a jogutódlástól számított hat hónapon belül - kérheti a jogutódlás megállapítását. • Ha a jogerős határozattal megállapított kötelezettség tekintetében a kötelezett helyébe jogutód lép, számára lehetőséget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére.

18 A hatóságnak a jogutódlás előtt hozott végzése hatályos a jogutóddal szemben, kivéve • eljárás akadályozása vagy az idézésről való távolmaradás miatt kötelezettséget megállapító végzést, • fizetési kedvezményt megállapító végzést, • költségmentességet engedélyező végzést.

19 ÜGYFÉLKÉPESSÉG • Csak az a magánszemély, jogi személy, vagy egyéb szervezet lehet ügyfél, aki jogképes • Az általános közigazgatási jogképesség azt jelenti, hogy valamely magánszemély vagy szervezet általában közigazgatási jogviszony alanya lehet. • Az ügyfélképesség azt jelenti, hogy valaki a konkrét közigazgatási ügy alanya lehet-e, azaz a jogát, jogos érdekét, vagy jogi helyzetét érinti-e az adott ügy. • Az ügyfélképességet az eljárás minden szakaszában vizsgálni kell. • Ügyfélképesség hiányában az eljárás nem indul meg. • Előfordulhat az is, hogy az ügyfélképesség az eljárás során szűnik meg. • ELJÁRÁSI KÉPESSÉG – általános

20 • Különbséget kell tenni az ügyfélképesség és az eljárási képesség között. • Eljárási képességgel csak az olyan ügyfél rendelkezik, aki az eljárás tárgyát képező ügyben érvényesen rendelkezhet • Az eljárási képességet mindig az eljárás tárgyát képező közigazgatási hatósági ügyhöz viszonyítva kell vizsgálni! • Az a természetes személy, aki képes saját akaratának megfelelően önállóan eljárni, eljárásképes. • Az eljárási képességet a cselekvőképesség hiánya, vagy korlátozása szünteti meg.

21 Joghatóság, hatáskör, illetékesség Joghatóság • Magyar állampolgár, Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél hatósági ügyében a MK területén a magyar hatóság jár el. • Ha az ügyfél nem magyar állampolgár, illetve külföldön nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akkor hatósági ügyében a MK területén magyar hatóság jár el, feltéve, hogy az eljárásban az EU közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusát vagy magyar jogszabályt kell alkalmazni. • Törvény vagy kormányrendelet alapján az ügyfél hatósági ügyében külföldön a külpolitikáért felelős miniszter vagy a konzuli tisztviselő jár el.

22 A hatáskör megállapítása és az eljárási kötelezettség • A hatóság hatáskörét, ügyfajta meghatározásával jogszabály állapítja meg. • Tv eltérő rendelkezése hiányában jogszabály a hatóság szervezeti egységére hatáskört nem telepíthet. • Jogszabályban kell megjelölni az elsőfokú, és a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot.

23 Önkormányzati hatósági ügyben első fokon a • képviselő-testület, • törvény rendelkezése alapján a polgármester jár el. • A képviselő-testület ezt a hatáskörét önkormányzati rendeletben a polgármesterre, • a részönkormányzat testületére, • a képviselő-testület bizottságára • társulásra ruházhatja át.

24 • A hatóság a hatáskörét vagy annak gyakorlását más hatóságra nem ruházhatja át, kivéve, ha tv kivételesen lehetővé teszi. • A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.. • Ha a bíróság valamely ügyben a hatáskörét vagy annak hiányát állapította meg, vagy az ügy érdemében határozott, ez a döntés az eljáró hatóságra kötelező. • A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köt. eljárni. • Ha a hatóság ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv az erre irányuló kérelem megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül kivizsgálja és határidő tűzésével a mulasztó hatóságot az eljárás lefolytatására utasítja.. • Ha az újabb határidő eredménytelenül telt el, a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki, egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. megindítása kötelező • A kijelölt hatóság az ügyben irányadó ügyintézési határidőn belül köteles döntést hozni.

25 Az ismételten mulasztó hatóságtól az ügy nem vonható el, • ha a hatóság hatásköre hatósági igazolvány vagy hatósági bizonyítvány kiadására, • hatósági nyilvántartás vezetésére terjed ki, • ha hatásköre kizárólagos, vagy ha belföldi jogsegély iránti megkeresés alapján kell eljárnia.

26 • A hatóság legkésőbb a felhívástól számított tizenöt napon belül köteles eleget tenni elmulasztott kötelezettségének. • Ha a képviselő-testület, a polgármester, a bizottság, a részönkormányzat testülete, a társulás önkormányzati hatósági ügyben eljárási kötelezettségét elmulasztotta, az ügyfél kérelmére vagy hivatalból a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv felhívja a mulasztó tisztségviselőt vagy testületet, hogy soron kívül, illetve a testület legközelebbi ülésén, de legkésőbb harminc napon belül folytassa le az eljárást. • önkormányzati hatósághoz intézett felhívás eredménytelen esetén ügyfél kérelmére a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság kötelezi a hatóságot az eljárás lefolytatására.

27 • Hatáskörelvonás A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. Az eljárás során a fokozatok megtartása kötelező, vagyis minden közig szerv csak azon a fokon járhat el, amelyet jogszabály lehetővé tesz számára. A hatáskörelvonás: jogszabálysértés! Kivétel a hatáskörelvonás tilalma alól: Köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna (életveszély, jelentős kár, elemi csapás). Csak közig intézkedés eszközölhető!!A hatóság az ideiglenes intézkedésről – végzése megküldésével – haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül értesíti az ügyfelet, továbbá a joghatósággal, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet, amely az ideiglenes intézkedés szükségességét felülvizsgálja.

28 HATÁSKÖR • A hatáskör azt mutatja meg, hogy az adott szerv milyen ügyekben hozhat döntést, vagyis azokat a döntési jogosultságokat jelenti, amelyeket jogszabályi felhatalmazás alapján gyakorolnia kell. • Szűkebb értelemben a hatáskör megmutatja, hogy egy konkrét ügyben az adott szervnek van-e döntési jogosultsága, azaz jogszabály által biztosított jogai és kötelességei.

29 • A KET kimondja, hogy a hatóság hatáskörét jogszabály állapítja meg. Ebben meg kell jelölni az első fokon eljáró hatóságot. • Önkormányzati szervek részére tv vagy kormányrendelet biztosíthat államigazgatási hatáskört. • Az Ötv évi LXV. tv hatósági jogkört állapíthat meg az önkormányzat jegyzője számára. • Kivételesen tv vagy tv felhatalmazása alapján kormányrendelet a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei kgy. elnökét is felruházhatja államigazgatási hatósági hatáskörrel.

30 Az eljárási kényszer törvénybe foglalását két tényező indokolja: • a közig szervek hatósági eljárásuk során a közérdeket érvényesítik, ezért nem elehet a szerv mérlegelésére bízni, hogy adott ügyben el kíván-e járni, vagy nem • az ügyfelek érdeke is azt kívánja, hogy az eljárás mindenképpen meginduljon és érdemi elbírálásra kerüljön sor. • Eljárási kényszer akkor keletkezik, ha az eljárás megindításának vagy folytatásának az anyagi jogi jogszabályban foglalt feltételei beállnak (pl. meghatározott tartalmú kérelem + mellékletek) • Az eljárási kötelezettség a kérelem benyújtásakor keletkezik. • Hivatalból indítható eljárás esetén a közig hatóság eljárási kötelezettsége akkor keletkezi, ha az eljárás megindításának feltételei bekövetkeznek. • Az eljárási kényszer nemcsak az eljárás megindítására, hanem annak lefolytatására és érdemi döntés hozatalára vonatkozó kötelezettséget is jelent. • Az eljárási kötelezettség nemcsak az elsőfokú eljárásban, hanem az eljárás minden szakaszában terheli a közig szervet.

31 Hatáskörök csoportosítása: • Általános hatáskör (a szervnek biztosított jogosítványok a közigazgatás valamennyi ágazatában érvényesíthetők) • Különös hatáskör (csak a közigazgatás egy meghatározott ágazatában érvényesíthető) • Anyagi jogi hatáskör (a közig szerv részére az érdemi döntés meghozatalára, kiegészítésére, módosítására, visszavonására, megváltoztatására vagy semmisségének megállapítására biztosít lehetőséget) • Eljárási jogi hatáskör(belső eljárási hatáskör: a szervezeten belüli joghatással bíró cselekmény elvégzésére jogosítja fel a közig szervet;

32 külső eljárási hatáskör: a szervezeten kívüli személyek és szervek jogait és kötelezettségeit érintő döntések meghozatalához biztosít jogosítványokat; szervezeti hatáskör: szerv létrehozására, átalakítására, megszüntetésére jogosítja fel a közig szervet) • Önálló döntési hatáskör (a közig szerv meghatározott ügyekben önállóan, más szerv közreműködésétől függetlenül hozhat döntést) • Megosztott hatáskör (az érdemi döntést más szakhatóság vagy hatáskörrel rendelkező szerv döntésének kell megelőznie) • Külső hatáskör (ügyfél – hatóság viszonya) • Belső hatáskör (a jogviszony alanyai egymásnak alá-fölé rendelt államig szervek)

33 • Jogilag kötött hatáskör (a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén a szerv csupán egyfajta döntést hozhat) • Szabad mérlegelésű hatáskör (a szerv olyan döntési lehetőséggel rendelkezik, melynek keretében több törvényes lehetőség közül választhat) • Elsőfokú hatáskör (elsőfokú eljárás lefolytatására és érdemi döntés meghozatalára jogosult) • Másodfokú hatáskör (az első fokon eljárt szerv jogorvoslattal megtámadott döntésének felülvizsgálatára jogosult)

34 Az illetékesség Fogalma: azonos hatáskörrel rendelkező szervek közül melyik jogosult eljárni, területi (földrajzi) munkamegosztás alapján. Illetékesség alapjai: 3 komponens • 1. illetékességi terület: területi igazgatási egység, általános amelyben a szerv működik, kivéve pl.: hatósági igazgatási társulás, általános a szerv létrehozásakor határozza meg • 2. illetékességi ok: tény, körülmény, helyzet, amelynek segítségével jogszabályok határozzák meg mely területen működő közigazgatási szerv illetékes, Ket.-ben taxatív felsorolás nincs • 3. kapcsolat a kettő között.

35 Ket. szerinti megfogalmazása 21. §: (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az a hatóság jár el, amelynek illetékességi területén – a) az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye (a továbbiakban együtt: lakcím), illetve székhelye, telephelye, fióktelepe (a továbbiakban együtt: székhely) van, – b) az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik, – c) az ügy tárgyát képező tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, vagy – d) a jogellenes magatartást elkövették. (2) Ha törvény vagy kormányrendelet hatósági ügyben több hatóságot jogosít fel valamely hatáskör gyakorlására, jogszabálya hatóságok illetékességére csak azonos okot állapíthat meg. (4) Ha az ügyfél lakcíme ismeretlen, akkor az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye illetve székhelye, telephelye, fióktelepe alapján alapított illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakcíme alapján kell megállapítani.

36 • Ennek hiányában: Ha jogszabály másként nem rendelkezik - az eljárásra az adott ügyfajtában a fővárosban eljárásra jogosult hatóság, jegyző hatáskörébe tartozó ügyben a fővárosi főjegyző az illetékes.

37 Illetékességi okok fajtái I. Általános illetékességi okok: • ügyfél lakóhelye vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye vagy fióktelepe, ennek hiányában • szálláshelye • kisegítő rendelkezésként az utolsó ismert lakóhelye (külföld vagy ismeretlen hely), ha ez sem ismeretes, akkor • fővárosi hatóság vagy főjegyző rendelkezik általános illetékességgel

38 II. Különös illetékességi okok • ingatlanra vonatkozó ügyben: amelynek területén található az ingatlan • engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenység esetén: ahol a tevékenységet gyakorolja, vagy gyakorolni kívánja • jogellenes magatartás: ahol a cselekményt elkövették

39 III. Sajátos illetékességi okok • megelőzési illetékesség: ha megállapítja végzéssel megszünteti, érdemi határozat esetén pedig visszavonja azt • kizárólagos illetékesség: pl. nemzetgazdasági szempontból jelentős ügyek vagy különleges szakértelmet igénylő ügyek,köteles kikérni a kijelölés hiányában illetékes szerv véleményét, de az nem köti • kijelölési illetékesség

40 Joghatóság, hatáskör és illetékesség vizsgálata Ket. szabályozásában 22. §: • (1) A hatóság a joghatóságát - ezzel összefüggésben az alkalmazandó jogot -, valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. • (2) Hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat - az ügyfél egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől, folyamatban levő ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.

41 • (3) A hatóság - tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére - hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. • (4) A hatóság az ideiglenes intézkedéséről szóló végzését közli az ügyféllel, valamint a joghatósággal és hatáskörrel rendelkező illetékes hatósággal, amely az ideiglenes intézkedés szükségességét felülvizsgálja, és szükség esetén megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedést. • (5) Az ideiglenes intézkedés felülvizsgálatánál nem érvényesül a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme.

42 Változás • eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni • joghatóság vált.: csak unió jogi aktusa, nemzetközi szerz. v. tv. rendelkezése alapján • hatáskör vált.: jogszabály rendelkezése folytán • illetékesség vált.: nemcsak jogszabály, hanem pl.: ügyfél lakóhelye vált. Áttétel • hivatalból köteles vizsgálni • haladéktalanul, de maximum 8 napon belül köteles áttenni • ügyfelet egyidejűleg értesíteni

43 Ideiglenes intézkedés • egyetlen kivétel a hatáskörelvonás tilalma alól • a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna • mérlegelnie kell, mert ha elmulasztja felelősséggel tartozik • csak közigazgatási intézkedés tehető • haladéktalanul, de maximum 8 napon belül értesíti az ügyfelet és a joghatósággal és hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságot, amely vizsgálja annak szükségességét

44 Hatásköri, illetékességi vita Ket. szabályozása alapján 23. §: • (1) Ha ugyanabban az ügyben • a) több hatóság állapította meg hatáskörét és illetékességét (pozitív hatásköri vita) • b) több hatóság állapította meg hatáskörének és illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy nincs folyamatban (negatív hatásköri vita) • c) több illetékes hatóság előtt indult az eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik hatóság jogosult az eljárásra, • az érdekelt hatóságok kötelesek egymás között hivatalból vagy kérelemre megkísérelni a vita eldöntését.

45 • (2) Az egyeztetést annak a hatóságnak kell kezdeményeznie, amelyiknél az eljárás később indult meg, amelyik hatáskörének és illetékességének hiányát később állapította meg, vagy amelyik hatóságnál az ügyfél az egyeztetés lefolytatása iránti kérelmét benyújtotta. • (3) Ha a hatásköri, vagy illetékességi vita miatt az eljárás nem vezetett eredményre, az eljáró hatóságot a következő szerv jelöli ki: • a) illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felügyeleti szerv, ennek hiányában a Kormánynak a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, • b) hatásköri összeütközés esetén a Fővárosi Ítélőtábla.

46 • (4) Az egyeztetést kezdeményező hatóság kérelmére a vitát eldöntő szervnek tizenöt napon belül kell kijelölni az eljáró hatóságot. • (5) Ha az egyeztetés sikerrel járt, az a hatóság, amely a továbbiakban nem jár el, az előtte folyamatban lévő eljárást megszünteti, az eljárás során hozott döntését visszavonja, egyúttal az ügy iratait és bizonyítékait átteszi az eljárást lefolytató hatósághoz. Az eljárást megszüntető végzés és a döntést visszavonó döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. • (6) Az illetékességi vitában hozott végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. 24. §(1) A Fővárosi Ítélőtábla a hatásköri vitában az ügyfél vagy a hatóság kérelmére soron kívül nemperes eljárásban dönt. • (2) A Fővárosi Ítélőtábla határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

47 A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, az eljárás megindítása, megszüntetése, felfüggesztése. A jogszerű és jogszerűtlen hallgatás. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása • A kérelem benyújtását követően a hatóság feladata annak megállapítása, hogy az eljárás lefolytatható-e. Ehhez nélkülözhetetlen a tényállás feltárása, melynek során a hatóság azt rögzíti, hogy a kérelemben foglaltak közigazgatási ügynek minősülnek-e, és ha igen, mely ügytípusba tartoznak. • A tényállás megállapítása után kell vizsgálni, hogy az adott ügytípusban a hatóság rendelkezik-e joghatósággal, hatáskörrel, intézkedési jogkörrel. • A hatáskör fennállása esetén meg kell vizsgálni az ügy egyéb körülményeit (az ügyfél lakóhelye, ingatlan fekvése stb.) azaz az illetékességi okokat.

48 Az elutasítás indokai kérelemre indult eljárásnál: • 1. Ha a kérelem vizsgálata során a hatóság azt állapítja meg, hogy: • az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága, • a hatóságnak nincs hatásköre vagy illetékessége, az áttételnek nincs helye • a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul • a kérelmét az ügyfél késedelmesen (vagy idő előtt) terjesztette elő • az ügyet a hatóság egyszer már érdemben elbírálta • a kérelem nem az előterjesztésre jogosulttól származik, vagy • az ügy nem hatósági ügy, a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, 8 napon belül végzéssel elutasítja.

49 II. Az eljárás megszüntetése • Megszünteti érdemi vizsgálat után, de érdemi döntés nélkül • az ügyfél a kérelmét visszavont (kivéve, ha hivatalból is megindítható) • az eljárást ellehetetlenítő ok keletkezik (az ügyfél halála, jogi személy megszűnése) • az ügyfél a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget és a rendelkezésre álló adatok alapján az ügy nem bírálható el • díj-, vagy illetékfizetés elmaradásának jogkövetkezménye • Az eljárás megszüntetéséről mindazokat értesíteni kell, akiket az eljárás megindításáról is értesíteni kellett. Az eljárás megszüntetéséről végzéssel dönt. Fellebbezésnek van helye.

50 III. Az eljárás felfüggesztése • Érdemi döntés nélkül felfüggeszti az eljárást • Az alapügyben a döntéshez más szerv állásfoglalására van szükség. Amíg a másik szerv az előzetes kérdésben nem foglalt állást az eljáró hatóság nem tudja az érdemi döntést meghozni, ezért nem képes az ügyintézési határidőt betartani. A felfüggesztés időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be. • A bíróság a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte, azonban ezt a bírósági döntést perújítási vagy felülvizsgálati kérelemmel megtámadták. Az új bírósági döntés meghozataláig az eljárást fel kell függeszteni.

51 • Egy esetben a felfüggesztést az ügyfél is kérheti (ha mások érdekeit a felfüggesztés nem sérti, helyben lehet hagyni). • Az eljárásban jogutódlás következett be, de a jogutód személye vitás. • Hosszabb időt igénybevevő szakvélemény elkészítéséig vagy tanú meghallgatásáig. • Az eljárást felfüggesztő végzéssel szemben fellebbezéssel lehet élni. • A kérelem áttételének általában akkor nincs helye, ha az ügy elbírálása nem közigazgatási, hanem más, közhatalmat gyakorló szerv (pl. a bíróság, az Alkotmánybíróság, vagy az ügyészség) hatáskörébe tartozik.

52 IV. Az eljárás megindítása A közigazgatási eljárás három fő részre tagozódik: • 1. Alapeljárás: Az eljárás meghatározó szakasza, és abban az esetben, ha annak résztvevői az eljárás szabályait maradéktalanul betartják, úgy az eljárás további szakaszára nincs is szükség. • 2. Jogorvoslati eljárás: a Magyar Köztársaság az alapvető jogok körébe sorolja a jogorvoslathoz való jogot, mely szerint mindenki jogszabályban meghatározott módon élhet jogorvoslattal. A jogorvoslat jogbiztonságot teremt, és biztosítja mindenkor az ellenérdekű fél jogainak érvényesíthetőségét is. • 3. Végrehajtási eljárás: főszabályként akkor alkalmazható, ha egy kötelezettséget tartalmazó döntésben foglaltaknak az ügyfél önkéntesen nem tett eleget a számára nyitva álló határidőn belül.

53 Az eljárás: • Résztvevői: az ügyfél és a hatóság. • Megindulása: kérelemre vagy hivatalból. • Ha ügyfél által indul az eljárás, akkor: az történhet – 1. Kérelemre. 2. Bejelentés alapján. 3. Nyilatkozatra vagy 4. Panaszra indulhatnak. • Ha hatóság által indul az eljárás, akkor: az történhet – 1. Hatósági kezdeményezésre. 2. „Más hatóság” kezdeményezésére. 3. Ügyfél pozícióba kerül a hatóság, és kérelmez. 4. Észlelésre.

54 Hivatalból történő hatósági eljárás megindítására akkor kerülhet sor, ha: • Azt jogszabály előírja. • Arra a bíróság kötelezést mond ki. • Arra felügyeleti szerv utasítást adott. • Életveszély, vagy kárveszélyállt elő.

55 Kérelem formája: • írásban vagy szóban (előírhatja szóban, ha szükséges tény, információ, adat másképp nem) • ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetés esete áll fenn, akkor telefonon is • melyet az arra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet megtenni, ha azt jogszabály előírja

56 Kérelem tartalma: • ügyfél és képviselő neve, lakcíme vagy székhelye • a kifejezett kérelem, és annak tárgya • meg lehet adni: elektronikus levélcímet, telefax vagy telefonszámot • ha jogszabály előírja egyéb azonosítószámot is meg lehet, vagy kell adni

57 • csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket • az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell • a kérelem minden esetben tartalma szerint bírálandó el • az eljáró hatóság haladéktalanul ellenőrzi • van-e joghatósága, hatásköre, illetékessége • ideiglenes intézkedés szükségességét • fenti követelményeket

58 • 8 napon belül kell a hiánypótlást beadni, illetve hosszabb időről jogszabály eltérően rendelkezhet • a kérelem a határozat, vagy eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig visszavonható • a határozatot annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely hatóság • hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik • lakcím vagy munkahelye szerint illetékes • lakcím vagy munkahelye szerint illetékes jegyző, aki továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékeshez • kijelölt hatósághoz: közreműködő hatóság

59 V. A jogszerű hallgatás • A közigazgatási szerv hallgatásán azt a jogi helyzetet értjük, amikor az elintézési határidő jogszabályban előírt időtartama már eltelt és az eljáró hatóság ennek ellenére nem hozott érdemi határozatot. Tehát az elintézési határidő utolsó napján következik be és mindaddig tart, amíg az eljáró hatóság az érdemi határozatot meg nem hozta.

60 • Ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul, és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt, másik hatóság vagy szakhatóság eljárásra való kijelölése helyett jogszabály rendelkezhet úgy, hogy • az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést, • ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. • A legfontosabb kitétel, hogy ellenérdekű ügyfél ne legyen.

61 VI. A jogszerűtlen hallgatás • Jogszerűtlen hallgatás elleni törvényi szabályozás alapját általában az alapelvek között találjuk. • Ket. alapelvek: – Hatékony és gyors ügyintézéshez való jog. – Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézés. – Az ügyfeleket megilleti a határidőben hozott gyors döntés.

62 • Hogyha ezek az alapelvek nem érvényesülnek, és a közigazgatási szerv nem hoz döntést adott határidőn belül, akkor a felügyeleti szerv az erre irányuló kérelem megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül kivizsgálja a mulasztás okát, és - az ügyfajtára irányadó ügyintézési határidő és a döntés- előkészítés fokának figyelembevételével megállapított - határidő tűzésével a mulasztó hatóságot az eljárás lefolytatására utasítja.

63 Az ismételten mulasztó hatóságtól az ügy nem vonható el, és az eljárásra más hatóság nem jelölhető ki: • ha a hatóság hatásköre hatósági igazolvány vagy • hatósági bizonyítvány kiadására, hatósági nyilvántartás vezetésére terjed ki, • ha jogszabály alapján hatásköre kizárólagos, vagy • ha belföldi jogsegély iránti megkeresés alapján kell eljárnia. • A hatóság legkésőbb a felhívástól számított tizenöt napon belül köteles eleget tenni elmulasztott kötelezettségének.

64 A képviselet. Az ügyfél jogi helyzete az eljárásban. Képviselet: • ha tv nem írja elő az ügyfél személyes eljárását • helyette: – tv képviselője – v általa v tv képviselője meghatalmazott személy – v ügyfél és képviselője együtt • tehát 3 formája van: – törvényes:JSZ alapul – meghatalmazotti:jogügyleten alapul – ügygondnoki

65 TÖRVÉNYES: szülő, gyám, gondnok MEGHATALMAZOTT: • Ket. nem fogalmaz meg egzakt kritériumokat • DE: csak eljárási képességgel rendelkező személy lehet,ugyanaz a személy ellenérdekű felek képviseletét nem láthatja el • H visszautasítja: – ha nem alkalmas a képviselet ellátására – v képviseleti jogosultságát felhívás ellenére sem igazolja

66 ÜGYGONDNOK • gyámhatóság rendeli ki • eljáró H kezdeményezésére • természetes személy ügyfélnek, ha – ismeretlen helyen tartózkodik – v nem tud az ügyben eljárni – nincs tv képviselője v meghatalmazottja

67 • Hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát vizsgálja • meghatalmazott: főszabályként ezt írásban köteles igazolni

68 KÉPVISELET tartalma: • teljes körű felhatalmazáson nyugvó: – H előtt teljes körű eljárás az ügyfél nevében – eljárási cselekményeken való részvétel – beadványok elkészítése – indítványok előterjesztése – jognyilatkozat, stb. • meghatározott eljárási cselekmény elvégzésére • képviselő esetén: – Hatóság iratokat a Képviselő részére küldi meg – DE: személy megjelenésre szóló idézés kézbesítése ügyfél részére, Képviselő értesíteni kell • +: eljárási képességgel rend. ügyfél a maga részére is kérheti az iratok kézbesítését

69 Hatósági képviselő: • H és ügyfél v ellenérdekű ügyfelek közötti • vita rendezésére • H hatósági közvetítőt vehet igénybe Ket hatálya: nem terjed ki a külön tv szabályozott közvetítői és békéltetői eljárásokra • követelmény: elfogulatlan és pártatlan legyen nem lehet HK: – ügyfél, az eljárásban ügyfélként részt vevő szervezet tulajdonosa, tisztségviselője, alkalmazottja, illetve az ügyféllel munkavégzésre irányuló szerződéses kapcsolatban álló személy – H vagy a H felügyeleti szervével közszolgálati v más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy – aki személyében v hozzátartozója révén érintett az ügyben – akitől más okból nem várható elfogulatlan közreműködés

70 HK feladatai: – tájékoztatás érintetteknek: eljárás céljáról, következményekről, intézkedésekről – tájékoztatás ügyfeleknek: JSZ és jogairól – közvetít a H és az ügyfelek, illetve az ellenérdekű ügyfelek között – kölcsönösen elfogadható megoldásért – összegyűjti + H rendelkezésére bocsátja az ügyfelek észrevételeit jogai: – iratokba való betekintés – segítség tevékenysége ellátásához

71 kötelezettségei: – védett adatok védelme – személyes adatok védelme egyéb: – ha felróhatóan nem teljesíti feladatát: eljárási bírság + felmerült ktsg is – díj illeti meg – igényt tarthat ktsgtérítésre – területi kormányhivatal által vezetett nyilvántartásban, mely nyilvános

72 AZ ÜGYFÉL JOGI HELYZETE: • tisztességes ügyintézés, határidőben hozott döntéshez való jog • anyanyelv használatának joga • kártérítéshez való joga • jogorvoslathoz való joga: • tájékoztatáshoz, kitanításhoz való jog, iratbetekintési jog • ügyfél köteles a jóhiszemű eljárásra

73 A tényállás tisztázása, a bizonyítási teher. A bizonyítás rendszere. • TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁSA: jogilag releváns tények összegyűjtése, a hatóság kötelessége a tények feltárása, ha az eljárás kérelemre indult, akkor is a hatóság kötelessége, de mellérendelődik az ügyfél (ügyfél együttműködési kötelessége – alapelv) • Def.: az érdemi döntés meghozatalához szükséges releváns tények feltárása.

74 Bizonyítási eljárás: funkciója, hogy az eljáró szerv a megállapított tények és körülmények valódiságáról meggyőződjön, bizonyítékok beszerzése és értékelése, vannak ügyek, amikor a releváns tényeket bizonyítási eljárás nélkül meg lehet állapítani Szabad bizonyítási rendszer: az eljáró hatóság belátására van bízva, milyen bizonyítási eszközöket, bizonyítékokat vesz igénybe a tényállás tisztázása érdekében. Kötött bizonyítási rendszer: a jogszabályok tételesen meghatározzák, hogy az eljáró szerv döntése meghozatala előtt milyen bizonyítékokat kell beszereznie.

75 • Vélelem: jogszabály erejénél fogva: valószínűt valósnak fogadunk el. Megdönthető vélelem valótlannak a valókénti elfogadása. Bizonyításnak nincs helye. (Pl. ha nincs lakóhely, sem tartózkodási hely, akkor a BP-i főjegyző jár el) • Fikció: esetén ellenbizonyításnak nincs helye. • A tényállás tisztázása a hatóság kötelezettsége. • A bizonyítási teher az eljárásban eltérően alakul attól függően, hogy az eljárás hivatalból v kérelemre indul. • A hivatalból indult eljárásban a biz teher a hatóságot terheli. Az ügyfelet ilyenkor ellenbizonyítás joga illeti meg. • A kérelemre indított eljárásban a bizonyítás annak az érdeke, aki állítja a tényállást, tehát az ügyfél oldalán van. A hatóságot ellenbiz illeti meg.

76 • Ellenérdekű ügyfelek esetén a biz teher mindkét felet terheli, és megilleti az ellen biz joga. • A tényállás tisztázása érdekében az ügyfélnek együttműködési kötelezettsége van. • Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, úgy a rendelkezésre álló adatok alapján hozza meg a döntést, vagy az eljárást megszünteti.

77 A tényállás tisztázása • A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. • hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytathat le. • A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. • A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére.

78 Bizonyíték különösen: • az ügyfél nyilatkozata, • az irat, a tanúvallomás, • a szemléről készült jegyzőkönyv, • a szakértői vélemény, • a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv • a tárgyi bizonyíték.

79 • A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. • Törvény előírhatja, hogy a hatóság a határozatát kizárólag valamely bizonyítási eszközre alapozza, • meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, • illetve előírhatja valamely szerv véleményének a kikérését. • A hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

80 • Az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság a tényállás tisztázása érdekében jogosult lefoglalni – ha a tényállás másként nem tisztázható vagy az jelentős késedelemmel járna, – vagy a lefoglalás mellőzése a tényállás tisztázásának sikerét veszélyeztetné. – A lefoglalás érdekében a dolog birtokosát fel kell szólítani, hogy a dolgot adja át. – Nem köteles a dolog átadására az, aki tanúként nem hallgatható meg. – Ha a dolog átadására köteles személy nem adja át a dolgot, a hatóság a lefoglalást a rendőrség közreműködésével foganatosítja, – és a dolog átadására köteles személyt eljárási bírsággal sújthatja.

81 A lefoglalást elrendelő, valamint a lefoglalás megszüntetése iránti kérelmet elutasító végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. • A fellebbezésnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya. • A hatóság a lefoglalt dolgot elszállítja és megőrzi, • a dolgot a birtokos őrizetében hagyja a használat és az elidegenítés jogának megtiltásával. • A lefoglalásról készített jegyzőkönyv a lefoglalt dolgot egyedi azonosításra alkalmas módon írja le. • A lefoglalt dolgot úgy kell őrizni, hogy az változatlan maradjon, a lefoglalt dolgot ne lehessen kicserélni, és az azonossága könnyen megállapítható legyen. • Az irat birtokosának kérelmére és költségére a lefoglalt iratról hiteles másolatot kell kiadni.

82 A lefoglalást a hatóság megszünteti, ha • az elrendelésének oka megszűnt, • a hatóság az eljárást megszüntette, vagy • az ügy érdemében döntést hozott.

83 • lefoglalt dolgot nyolc napon belül ki kell adni annak, akitől azt lefoglalták. • Ha a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az, akitől a dolgot lefoglalták, a dolog birtoklására nem jogosult, a hatóság a dolgot az arra jogos igényt bejelentő személynek adja ki. • Ha a dolog természetben már nem adható ki, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenértéket alapul véve, a költséggel csökkentett, a megtérítés időpontjáig eltelt időre számított jegybanki alapkamattal növelt összegét kell megtéríteni. • A jogosult az ezt meghaladó igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti. • Ha a lefoglalás alaptalan volt, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenérték a dolog kezeléséből, tárolásából eredő költséggel nem csökkenthető. • Ha a lefoglalt dolog értéktelen, és arra senki sem tart igényt, a lefoglalás megszüntetése után azt meg kell semmisíteni. • A megsemmisítés költségei a lefoglalt dolog tulajdonosát és birtokosát egyetemlegesen terhelik.

84 A dolog előzetes értékesítéséről dönt, • ha a lefoglalt dolog gyors romlásnak van kitéve, vagy huzamos tárolásra alkalmatlan. • kezelése, tárolása, illetve őrzése aránytalan és jelentős költséggel járna,

85 • A lefoglalt dolog akkor értékesíthető, ha a hatóság felhívásától számított öt napon belül a lefoglalt dolog kiadása iránt senki nem jelentett be jogos igényt.

86 A bizonyítási eszközök jellemzése. NYILATKOZAT: Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban v. szóban nyilatkozatot tegyen, v. a nyilatkozattételt megtagadja. • Ha a tényállás tisztázása szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet a kérelmére indult eljárásban nyilatkozattételre hívhatja fel, melyben közli a nyilatkozattétel elmaradásának következményeit. • Az ügyfél v. képviselője az ügy szempontjából jelentős tényt állít, ill. elhallgat, eljárási bírsággal sújtható. • Az ügyintéző köteles az ügyfelet meghallgatása előtt a szükséges tájékoztatással ellátni, továbbá jogaira és kötelességeire figyelmeztetni.

87 IRAT : Az okiratot azzal a céllal állítják ki, hogy tartalma később bizonyítékul szolgáljon. • Az okirat lehet: magánokirat, közokirat. • Közokirat: Bíróság, közjegyző, más hatóság* • Közirat – jogszabályban meghatározott formában állítják ki ügykörében. • Magánokirat: teljes bizonyító erejű magánokirat,nem teljes bizonyító erejű – A külföldön kiállított közokirat, illetőleg a hitelesített magánokirat – bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. – A nem magyar nyelven kiállított okirat - ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.(felülhitelesítés)

88 A tanú hatósági tanú: A tanúként megidézett személy köteles a meghallgatása végett megjelenni és tanúvallomást tenni. Tanúként nem hallgatható meg • a) az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás, • b) védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól A tanúvallomás megtagadható, • a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, • a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná • Törvényben meghatározott esetek kivételével a diplomáciai mentességben részesülő személy nem köteles tanúvallomást tenni.

89 Hatósági tanú: A hatósági tanú az eljárási cselekmény során történt eseményeket és az általa tapasztalt tényeket a jegyzőkönyv aláírásával igazolja. • A hatóság a biztosítási intézkedés alkalmazása során, szemlénél, lefoglalásnál, hatósági ellenőrzésnél hatósági tanút vehet igénybe. • Nem alkalmazható hatósági tanú, ha az eljárási cselekményről hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készül.) Nem lehet hatósági tanú • az ügyfél hozzátartozója, • az eljáró hatósággal közszolgálati, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy • az eljárási képességgel nem rendelkező személy.

90 A tárgyalás. A jegyzőkönyv. A hatóság tárgyalást tart: – tényállás tisztázása során vagy – ha jogszabály előírja( pl. kisajátítási elj.)vagy – a tényállás tisztázásához illetve ellenérdekű ügyfelek között egyezségi kísérlet lefolytatásához • szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására. • A tárgyalás az a fórum ahol az ügyben érintett valamennyi személy egyidejűleg jelen van és lehetőség nyílik a nyilatkozat tételre.

91 A tárgyaláson 1.A hatóság: • 1. meghallgatja az ügyfelet-ket, tanút, a szakértőt, a hatósági közvetítőt • 2. megszemlélheti a szemletárgyat 2. ügyfél: • 1. észrevételt tehet a tárgyaláson elhangzottakra • 2. kérdést intézhet a meghallgatott személyhez • 3. indítványozhatja más személy meghallgatását • 4. vagy más bizonyítékok beszerzését 3. a tárgyalás vezetője: • 1. rendreutasítja azt aki a tárgyalást rendjét zavarja • 2. ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasíthatja • 3. továbbá eljárási bírsággal sújthatja

92 A tárgyalásról kötelező jegyzőkönyvet felvenni. A tárgyalás lehet: • - nyílt: - bárki részt vehet az ügyfelek nem kifogásolják • - zárt:- védett adat és zártan kezelt adatok védelmében A hatóság közmeghallgatást tart: • 1. jsz előírja • 2. az elj-ban több mint 50 ügyfél vagy több mint 5 (alapvető jog védelmére vagy közérdek érvényre juttatására irányul) ügyfélnek minősülő szervezet vesz részt • 3. h. nyilvánosság véleményének megismerése érdekében ezt szükségesnek tartja • Helyéről és idejéről: 3 nappal korábban hirdetmény úton v. közhírré tétel útján

93 A hatósága közmeghallgatásról jegyzőkönyvet készít. Tartalmazza: • h. megnevezését, ügyi. nevét, ügy tárgyét és ügyiratszámot • k.m.h. helyét idejét • k.m.h. elhangzottak összefoglalását • jegyzők. • Készítésének időpontját eljáró ügyi. és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását.

94 Kötelező jegyzőkönyvet felvenni: • tárgyalásról • lefoglalásról • jsz-ban meghatározott eljárási cselekményekről • szóbeli kérelemről- ügyfél kéri vagy az eljárás érdekében szükséges • ügyfél, tanú, szakértő meghallgatásáról • a szemle lefolytatásáról • más bizonyítási cselekményről • hatósági tanú alkalmazásáról

95 A jegyzőkönyv 3 fő egysége: • I. bevezető rész • II. érdemi rész • III. záró rész

96 Bevezető rész • a hatóság megnevezését • ügytárgyát • ügyiratszámot • ügyintéző nevét • meghallgatott nevét, lakcímét, eljárásjogi helyzetét, egyéb elérési lehetőségét • alkalmazott hatósági tanú nevét • a meghallgatott személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetést megtörténtét • ( A Ket. Kimondottan nem rögzíti, de helyes, ha ennél a résznél a jegyzőkönyvben rögzítjük annak a tényét, hogy a figyelmeztetést megértette, tudomásul vette, amit aláírásával kifejez.)

97 Érdemi rész • ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és válaszokat és megállapításokat • a fent felsorolt eljárási cselekmények során tapasztalt • 3. az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat • Ideértve a hatósági tanú észrevételeit is.

98 • Zárórész • jegyzőkönyv készítésének helyét és időpontját • a meghallgatott személy, az eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője, • hatósági tanú, az eljáró ügyintéző, a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását. • Aláírás előtt: – felolvasni – meghallgatottnak át kell adni elolvasásra

99 Záradék: • Gyakorlatban előfordul, hogy az alany az üggyel összefüggésben a jegyzőkönyv elolvasása után nyilatkozni kíván. • Ezt formailag „záradékolással” rögzíthetjük vagy az adott jegyzőkönyvi bekezdésbe foglalhatjuk. • Ha a meghallgatottnak nincs észrevétele, mindenben elfogadta a jegyzőkönyvben rögzítetteket úgy azt a megállapítást is jegyzőkönyvezni kell. • Ha a meghallgatott személy megtagadja a j.k. aláírását. Ebben az esetben szintén a tényt záradékolni kell az ok megjelölésével- ha nem közli akkor ennek kifejezésével. • És a jegyzőkönyvvezető és egy hitelesítő aláírja a j.k-vet. A hangfelvételre, kép és hangfelvételre a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Iratokhoz kell csatolni, vagy eljárás befejezéséig jegyzőkönyvet kell készíteni.

100 A hatóság döntései. A határozat. A hatóság döntései: A hatóság • 1. az ügy érdemében határozatot hoz • 2. az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki.

101 Általában: • határozat ( egyszerűsített határozat) • végzés Külön nevesített formában: • ideiglenes intézkedés • ideiglenes biztosítási intézkedés • szakhatósági állásfoglalás • egyezség jóváhagyása • hatósági szerződés • határozat jellegű okirat(pl. hatósági bizonyítványok) • jogszerű hallgatással létrehozott határozat • jogszerű hallgatással kialakított szakhatósági állásfoglalás

102 A határozat : • Alakszerű határozat: – teljes – egyszerű • Nem alakszerű határozat: – jegyzőkönyvbe foglalt – ügyiratra feljegyzett – jogszerű hallgatással született – okiratban foglalt

103 Alakszerű határozat részei: 4 fő rész • Fejrész( másképp fejléc, bevezető rész vagy azonosító rész) • rendelkező rész • indoklás • záró rész (másképp záradék, utolsó rész vagy hitelesítő rész)

104 Fejrész Tartalmazza a hatósági jogviszonyban résztvevők és a hatósági ügy legfontosabb adatait: • - eljáró hatóság megnevezését • - ügyintézőjének nevét • - ügy számát • - ügy tárgyának megjelölését • - Ügyfél ( jogosult vagy kötelezett) nevét és lakcímét vagy székhelyét • - ügyfél által kérelemben megadott személyazonosítására szolgáló adatot

105 Rendelkező rész: Lényegében a döntést és az ahhoz kapcsolódó tartalmi elemeket foglalja magába. • - hatóság döntését • - jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást, • - a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét, • - az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél vagy központi költségvetés részére történő megfizetésre vonatkozó döntést, • - az eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt, • - az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, ha arról a hatóság nem külön dönt, • - a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés • elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást, • - a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást,

106 Indokolás Elsődleges rendeltetése a döntés ténybeli és jogi megalapozása és annak elfogadtatása. Indoklás első eleme: • - a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, • - az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, • - a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket, • - a szakhatósági állásfoglalás indokolását, Indoklás második eleme: • - azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta, • - a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást,

107 Zárórész • A döntéshozatal helyét és idejét, • a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, • a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával, • a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát.

108 Egyszerűsített határozat (döntés) Általában az indoklás marad el, de mellőzhető a jogorvoslatról szóló tájékoztatás. Egyszerűsített döntést lehet hozni:  a hatóság az ügyfél kérelmének teljes egészében helyt ad és  az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél vagy  a döntés az ellenérdekű ügyfél jogát és jogos érdekét nem érinti.  a döntés kizárólag valamely eljárási cselekmény ( pl: tárgyalás, tanúmeghallgatás)  időpontját határozza meg.  egyezséget jóváhagyó egyszerűsített döntés ( indoklás kihagyható)  ha az indoklás késleltetné a döntés meghozatalát és a késedelem életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet kialakulásához vezethet. De itt az indoklás pótlandó és az ügyfél részére utólag elküldeni.


Letölteni ppt "Közigazgatási ügyvitel. • Magyarországon a közigazgatási eljárást jelenleg a 2004. évi CXL törvény a közigazgatási eljárás általános szabályairól elnevezésű."

Hasonló előadás


Google Hirdetések