Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea1 Honlap: www.msztarsasag.huwww.msztarsasag.hu.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea1 Honlap: www.msztarsasag.huwww.msztarsasag.hu."— Előadás másolata:

1

2 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea1 Honlap:

3 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea2 Nemzetközi számviteli sajátosságok Elméleti és gyakorlati kérdések a IFRS (IAS) és US GAAP gyakorlatában

4 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea3 A nemzetközi számviteli rendszerek versengése

5 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea4 A nemzetközi számviteli rendszerek  Az Európai Unió Irányelvei, a tagországok nemzeti törvényeibe ágyazva  A Nemzetközi Számviteli Standardbizottság (IASC/IASB) által kiadott Nemzetközi Számviteli Standardok (IAS) és Nemzetközi Beszámoló-készítési Standardok (IFRS)  Az Amerikai Egyesült Államokban Általánosan Elfogadott Számviteli Elvek (US GAAP)  Egyéb nagyobb nemzeti számviteli rendszerek (UK GAAP, Canadian GAAP)

6 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea5 A szabályozás szükségessége A globalizáció folyamata és hatásai:  Gyors tőkeáramlás  Vállalati kapcsolatok kiszélesedése  Nemzeti határok átlépése  A vállalatok tőkeigénye folyamatosan nő  A befektetési lehetőségek is széleskörűek  Az eltérő beszámolók összehasonlítása többletköltséget okoz  Elemzők munkájának támogatása

7 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea6 A harmonizáció akadályai  Nacionalizmus: más ország normáit nem hajlandóak elfogadni  Gazdasági, jogi és hagyománybéli különbségek nemzeti és nemzetközi téren egyaránt  A beszámolás adózással való kapcsolata  Jellemző finanszírozási struktúrák hatása

8 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea7 A jogrendszerbe illesztés problémája  Jogcsaládok  szocialista jogok,  a vallási vagy tradicionális jogrendszerek,  római-germán jogcsalád (kontinentális jog),  angolszász jogcsalád: Anglia, USA, Kanada, India,  Magyarország jogrendszere kontinentális alapokon nyugszik. Minden európai ország jogrendszere ezen az alapon áll. Valamint a legtöbb dél-amerikai és afrikai ország, Indonézia, Japán.

9 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea8 Kontinentális jogcsalád  szabályai írott törvényeken és rendeleteken nyugszanak,  a jog által szabályozott magatartásminta általánosságban szabályozza.  fontos szerep jut a jogértelmezésnek, azaz a bírói gyakorlatnak,  a joganyag zárt rendszerén belül minden kérdésre választ kell kapnia az értelmezőnek.

10 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea9 Angolszász jogcsalád  Esetjogi rendszerre (case law) és törvényi rendszerre épül (statute law).  A bírói gyakorlat folyamatosan továbbfejleszti és példaadó ítéletek (precedensek) folytonos láncolata jelenti a jogrend egyik pillérét (case law).  Nincsenek általános érvényű joganyagok.  A jogrendszer nyílt, azaz szabályai minden egyes bírói döntéssel szélesedhetnek.  Szabályai örök érvényűek, hacsak más döntés felül nem írja őket, minél régebbi egy döntés, annál inkább nő érvényességének súlya.  Az alkotmánnyal ellentétes szabály nem szabály, amit minden bíró saját maga dönthet el.

11 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea10 US GAAP számviteli rendszere

12 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea11 Securities and Exchange Commission (SEC)  A tőzsdei forgalomba kerülő vállalkozásoknak kötelessége a SEC előírásai szerint, könyvvizsgált információikat közzétenni.  A SEC nem könyvvezetést szabályoz.  A szabályok értelmezésére közlemények kerülnek kibocsátásra (Financial Reporting Releases, FRRs, Accounting and Auditing Enforcement Releases, AAERs).  Kiemelt S-X tartalmak: közel 80 db jelentésformátum.  K iemelt S-K tartalmak: jogi eljárások bemutatása, iparági elemzések, összehasonlítások.

13 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea12 American Institute of Certified Accountants (AICPA)  A számviteli eljárásokat kidolgozó bizottsága (Committee on Accounting Procedure, CAP) 51 iránymutatást (ARBs) dolgozott ki között.  1959-ben önálló hivatallá alakult át a bizottság (Accounting Principles Board, APB) és 31 állásfoglalást (APBs) hozott.  1973-ben a hivatal feloszlott. Az Intézet a számviteli eljárásokat kidolgozó bizottsága helyett számviteli standardokat fejlesztő bizottságot hozott létre (Accounting Standards Executive Committee, AcSEC) :  mérlegtételekhez kapcsolódó számviteli és könyvvizsgálati állásfoglalások (Statement of Position, SOP),  iparági számviteli útmutatók (Industry Audit and Accounting Guides),  gyakorlati iránymutatások a standardokon kívül eső elszámolások bemutatására (Practice Bulletins),  számviteli értelmezések (Accounting Interpretations).

14 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea13 Financial Accounting Standards Board (FASB)  1973-ban a standardalkotásra a Financial Accounting Standards Board-ot (FASB)  A FASB-on belül működik az azonnali Döntőbizottság (Emerging Issues Task Force, EITF). 

15 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea14 A FASB standardalkotása  Az FASB szabályainak hierarchiája:  szabályok (Statements, SFAS),  a meglévő standardokat módosító és értelmező magyarázatok (Interpretations).  a jövőbeli standardok kifejlesztéséhez, standard alkalmazáshoz szükséges fogalmi magyarázatok, alapelvek (Financial Accounting Concepts, SFAC),  alkalmazási iránymutatások (Technical Bulletins).

16 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea15 A US-GAAP fejlődése

17 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea16 IFRS (IAS) standardok

18 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea17 Az IAS fejlődésének folyamata  Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság (IASC) megalakulása évben  Az alapvető standardok elkészülnek és felülvizsgálásra kerülnek évre  évben  Az IASC elfogadja új alapszabályát  Az EU javaslata az IAS alkalmazására évtől  évben:  az IASC átalakul IASB-vé, az új alapszabály hatályba lép  az új standardok megnevezésére az IFRS (Nemzetközi Pénzügyi Jelentés Standardok vagy Nemzetközi Beszámoló-készítési Standardok) megnevezést bevezette  évben az EU jóváhagyja a évi javaslatot, k ötelező az alkalmazása:  Ha a vállalatcsoport részvényeit az EU országainak tőzsdéjére bevezeti  És a leányvállalatait a teljes konszolidálásba bevonja.  Lehetőség van a nem jegyzett társaságokra való kiterjesztésre is, azaz az egyedi beszámolókban való alkalmazásra.  Kis- és középvállalkozásokra is alkalmazni kell.

19 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea18 Az IAS felépítése  Keretelvek (Framework), a hatályban lévő IAS és IFRS standardok.  A standardok felépítése azonos: 1. Meghatározásra kerül a standard célja, hatálya, alkalmazási területe. 2. Majd a standardban alkalmazott fogalmak definíciója olvasható, az adott standard értelmezését elősegítve. 3. A standard témájának feldolgozása következik; elsőként besorolási, elszámolási szabályokat, majd értékelési előírásokat nyújtva a standardot alkalmazóknak. 4. A kiegészítő információként közzéteendő adatok és a standard hatályba lépésének dátuma zárja az egyes standardokat. 5. Több esetben a standard után - de nem a standard részeként - mellékletként példákat, eseteket mutatnak be a standard gyakorlati alkalmazásának illusztrálásra.

20 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea19 A beszámoló összeállításához kapcsolódó előírások  IAS 1, A pénzügyi kimutatások formája és tartalma  IAS 8, Számviteli politika, számviteli becslések és alapvető hibák  IAS 10, Mérlegfordulónap utáni események  IAS 14, Szegmens jelentések  IAS 15, Árváltozások hatását bemutató információk (-2004)  IAS 24, Kapcsolt felekre vonatkozó információk  IAS 29, Pénzügyi kimutatások a hiperinflációs gazdaságokban  IAS 34, Évközi pénzügyi kimutatások  IAS 35, Megszűnő tevékenységek (IFRS 5, Értékesítési céllal tartott befektetet eszközök)  (2005- IFRS 1, Első alkalmazás)

21 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea20 A mérleghez kapcsolódó előírások  IAS 2, Készletek  IAS 7, Cash Flow kimutatás  IAS 16, Tárgyi eszközök  IAS 17, Lízing  IAS 32, Pénzügyi instrumentumok: Közzététel és besorolás  IAS 39, Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás és értékelés  IAS 37, Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések  IAS 38, Immateriális javak  IAS 40, Befektetési célú ingatlanok

22 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea21 Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó előírások  IAS 18, Bevétel  IAS 12, Jövedelemadók  IAS 11, Építési szerződések  IAS 20, Állami támogatások elszámolása  IAS 21, Az árfolyamváltozások hatása  IAS 23, Hitelezési költségek  IAS 33, Egy részvényre jutó eredmény  IAS 36, Eszközök értékvesztése

23 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea22 Egyéb, még nem ismertetett előírások  Speciális kérdések:  IAS 19, Munkavállalói juttatások  IAS 26, Nyugdíjjuttatási alapokkal kapcsolatos elszámolások és jelentések  (2005- IFRS 2, Részvényalapú kifizetések)  Konszolidáció:  IAS 22, Cégfelvásárlás (2005- IFRS 3, Üzleti kombinációk)  IAS 27, Konszolidált pénzügyi kimutatások és a leányvállalatok számvitele  IAS 28, Társult vállalkozások számvitele  IAS 31, Közös vezetésű vállalkozások számvitele  Sajátos területek:  IAS 30, Bankok és egyéb pénzügyi intézmények pénzügyi kimutatásaiban közzéteendő információk  IAS 41, Mezőgazdaság  (2005- IFRS 4, Biztosítási szerződések) ……

24 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea23 A globális számvitelé a jövő?

25 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea24 A harmonizáció hiánya  Ha a US GAAP beszámolóiban kimutatott adózott eredményeket 100%-nak vesszük, akkor:

26 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea25 HAR vs IFRS (IAS) vs US GAAP

27 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea26 Miért más a nemzetközi a HAR-hoz képest?  Számviteli standardok - a SzTv. 178 § (1) e) alapján  Konszenzus látszik kialakulni az IAS- szel való összhangra  Konszenzus alapjai:  Standard alkotás IAS-hez hasonló szerkezetben.  Meg kell vizsgálni a kisvállalkozások helyzetét.  Választási lehetőségek közül a magyar helyzetre alkalmazhatót kell átvenni.

28 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea27 Beszámolási rendszer, keretelvek

29 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea28 Fontosabb kapcsolódó nemzetközi szabályok  IFRS (IAS)  Keretelvek  IAS 1., A pénzügyi kimutatások prezentálása  US GAAP  SFAC 1., Objectives of Financial Reporting by Business Enterprises  SFAC 2., Qualitative Characteristics of Accounting Information  SFAC 3., Elements of Financial Statements of Business Enterprises  SFAC 5., Recognition and Measurement in Financial Statements of Business Enterprises  SFAC 6., Elements of Financial Statements  SFAC 7., Using Cash Flow Information and Present Value in Accouning Measurements

30 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea29 A Keretelvek célja  Segítse a pénzügyi kimutatások készítőinek feladatát az alkalmazásban az értelmezések együttes használatával.  Támogassa a könyvvizsgálók munkáját: eldönteni, hogy a beszámolók a standardokkal összhangban készültek-e.  A harmonizáció előmozdítása az alternatív metódusok csökkentésével.

31 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea30 Beszámolási rendszer  A nemzetközi beszámolás (financial reporting) fő tartalmi elemei:  Pénzügyi kimutatások (financial statement), ide tartoznak:  Mérleg (balance sheet),  Eredménykimutatás (income statement),  Cash Flow,  Tulajdonosi és részvényesi tőkekimutatás (statement of owners’ or stockholders’ equity), ezen belül  Nyereségelszámolás (statement of retained earnings),  Teljes vállalkozási jövedelem kimutatás (comprehensive income statment)  A fentiekhez kapcsolódó lábjegyzetek, megjegyzések az egyes kimutatásokhoz (note disclosures).  Egyéb pénzügyi jelentések (other financial reports).

32 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea31 Alapelvek a nemzetközi számvitelben

33 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea32 Alapelvek, minőségi jellemzők  Vállalkozás folytatásának elve (going concern assumption)  Realizáció elve (accrual base)  Minőségi jellemzők:  megbízhatóság (reliability), valósághű bemutatás  semlegesség Ha egy információ egy érdekhordozó javát szolgálja vagy a beszámolókból történő kihagyása egy másik érdekhordozó ellenében történik. Az érdekhordozókat egymás javára vagy terhére nem lehet előnyben részesíteni.  óvatosság (conservatism)  teljesség (full diclosure principle)  összemérés (comparability)  nettósítás (bruttó elszámolás)

34 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea33 …  Világosság (understandability)  Következetesség (consistency)  A gazdálkodási egység (economic entity assumption) elhatárolhatósága  A gazdasági események hatásait számszerűsíteni pénzértéken (monetary unit assumption) lehet  Rendszeresség (periodicity assumption)  Múltbéli bekerülési (historical cost principle) érték  Teljesítettség (revenue recognition principle)  A költség-haszon elve (cost-benefit relationship). Nem szükséges bemutatni mindazon információkat, amelyek:  nem feltétlenül a vállalkozás vezetőitől elvárható adatok (például: versenytársak adatai, elemzései),  hátrányosan érintik a vállalkozás versenypozícióját,  üzleti terveket nem kell közreadni,  olyan információkat kell közzétenni, amelyek mind a felhasználók mind a vezetés által egyaránt igényeltek.  Az iparági sajátosságok (industry practices) figyelembe vétele.

35 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea34 Lényegesség  Lényegesség  Lényeges a jövő becslésénél, múlt megismerésénél felhasznált adat és a múlt megértését befolyásoló adat.  A lényeges információknak időben kell rendelkezésre állniuk  Mind a minőségi, mind a mennyiségi tényezőket figyelembe kell venni  A szándékos hibák semmilyen körülmények között sem fogadhatók el  Az ágazati gyakorlat nem írhatja felül a szabályokat  Lényeges, ha:  Trendek változásait kendőzi el  Veszteséget nyereséggé változtat  Vezetés prémiuma függ tőle  A tőzsdei árfolyamok fenntartását szolgálja  Earnings management miatti (növekedési ütemek ingadozásainak kiegyenlítésére)  Jelentős piaci reakciót váltana ki

36 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea35 A tartalom elsődlegessége  Az alapelv erőteljesen érvényesül:  a kockázatos részletre eladott nagy értékű eszközök bevételelszámolásának korlátozása, a részteljesítések hiányában történő bevétel-elszámolás tilalma,  a pénzügyi lízing sajátosságainak közgazdasági tartalma,  a készletek elszámolásának gyakorlati sajátosságai (visszavásárlási garanciák kérdése),  a konszolidált beszámoló készítésekor az egyedi beszámolók készítésének mentesítése,  a csereügyletek piaci értéken történő realizáltságának elhatárolása, stb.

37 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea36 Mutassa be az időbeli elhatárolások elszámolását a nemzetközi számvitelben! Jelölje meg melyik típusról van szó! • A 2XXX. év december 31-én, kedden az alábbi év végi elszámolások szükségesek: –5 dolgoz ó 7 napra FAB fizet é st kap, ebből 2 nap esik az üzleti évre. –F é l é ves alb é rleti d í j befolyt november 1- é n FAB. –F é l é ves alb é rleti d í j november 1-től, esed é kes az időszak v é g é n FAB. –December 1- é n kifizetett é ves rekl á moz á s k ö lts é gei é vente 12-szer megjelenő lapban, havi megjelen é ssel FAB.

38 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea37 Megoldás 5 dolgozó heti FAB fizetést kap. • Accrued expenses • 2 napi munkabér elhatárolása T Bérköltség – K Jövedelemelszámolás 400 FAB Féléves albérleti díj befolyt november 1-én FAB. • Unearned revenues • Megfizetett díjakT Pénzeszközök – K Kötelezettségek FAB • Esedékes díjakT Kötelezettségek – K Bevételek FAB Féléves albérleti díj november 1-től, esedékes az időszak végén FAB. • Accrued revenue • Esedékes díjakT Követelések – K Bevételek FAB December 1-én kifizetett éves reklámozás költségei évente 12-szer megjelenő lapban, havi megjelenéssel FAB. • Prepaid expenses • Kifizetett díjakT Követelések – K Pénzeszközök FAB • Esedékes díjakT Reklámköltség – K Követelések FAB

39 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea38 Párosítsa a fogalmat a megfelelő tartalommal! • Economic entity • Periodicity • Historial cost • Matching • Full disclosure • Materiality • Industry practices • Conservatism • Revenue recognition a) Inflációs árhatás nem érvényesíthető a számvitelben. b) A készletértékelésnél a beszerzési és a piaci ár közül az alacsonyabb érték a meghatározó. c) Tájékozott befektetőt nem érhet meglepetés a közölt információkkal kapcsolatban. d) A használat időszakában kerül elszámolásra az eszköz értéke. e) Javítási anyagok beszerzésükkel kerülnek a kiadások közé. f) A brókercégek piaci áron értékelik értékpapírjaikat. g) Minden vállalkozás elkülönül tulajdonosaitól. h) Minden lényeges mérlegfordulónap utáni esemény bemutatott. i) Bevétel jogi teljesítettség esetén számolható el. j) A bevétel és költség elhatárolás elszámolandó. k) A konszolidációs elszámolást nem tiltja. l) Meghatározott időközönként kell beszámolót készíteni. m) Bizonytalan befolyású bevétel ki nem mutatható. n) Goodwill csak beszerzéskor mutatható ki. o) A reklámkiadás nem lehet eszközérték.

40 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea39 Megoldás • Economic entity - Minden vállalkozás elkülönül tulajdonosaitól. A konszolidációs elszámolást nem tiltja. • Periodicity - Meghatározott időközönként kell beszámolót készíteni. • Historial cost - Inflációs árhatás nem érvényesíthető a számvitelben. Goodwill csak beszerzéskor mutatható ki. • Matching - A használat időszakában kerül elszámolásra az eszköz értéke. A bevétel és költség elhatárolás elszámolandó. A reklámkiadás nem lehet eszközérték. • Full disclosure - Minden lényeges mérlegfordulónap utáni esemény bemutatott. • Materiality - Tájékozott befektetőt nem érhet meglepetés a közölt információkkal kapcsolatban. Javítási anyagok beszerzésükkel kerülnek a kiadások közé. • Industry practices - A brókercégek piaci áron értékelik értékpapírjaikat. • Conservatism - A készletértékelésnél a beszerzési és a piaci ár közül az alacsonyabb érték a meghatározó. Bizonytalan befolyású bevétel ki nem mutatható. • Revenue recognition - Bevétel jogi teljesítettség esetén számolható el.

41 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea40 Párosítsa a fogalmat a megfelelő tartalommal! • Economic entity • Going concern • Monetary unit • Periodicity • Historial cost • Matching • Full disclosure • Cost-benefit • Materiality • Industry practices • Conservatism a) A kiadás és bevétel elszámolási időszakának meghatározója. b) A piaci értékelést a beszerzéstől eltekintve korlátozza. c) Biztosítja lényeges események bemutatását. d) Emiatt nem likvidációs értékek jelennek meg a riportokban. e) Minden veszteség elszámolását szükségesség teszi. f) Biztosítja az egyes gazdálkodási egységek elkülönítését. g) Időszaki beszámoltatást ír elő. h) Bizonyos esetekben megengedi a piaci érték használatát. i) A döntéssel elérhető haszon arányában mutat be eseményeket. j) Minden USD-ben szerepel a kimutatásokban. k) Pénzügyi kimutatások és jelentések mutatnak be minden tárgyévi eseményt.

42 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea41 Megoldás • Economic entity - Biztosítja az egyes gazdálkodási egységek elkülönítését. • Going concern - Emiatt nem likvidációs értékek jelennek meg a riportokban. • Monetary unit - Minden USD-ben szerepel a kimutatásokban. • Periodicity - Időszaki beszámoltatást ír elő. • Historial cost - A piaci értékelést a beszerzéstől eltekintve korlátozza. • Matching - A kiadás és bevétel elszámolási időszakának meghatározója. • Full disclosure - Pénzügyi kimutatások és jelentések mutatnak be minden tárgyévi eseményt. • Cost-benefit - A döntéssel elérhető haszon arányában mutat be eseményeket. • Materiality - Biztosítja lényeges események bemutatását. • Industry practices - Bizonyos esetekben megengedi a piaci érték használatát. • Conservatism - Minden veszteség elszámolását szükségesség teszi.

43 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea42 Alapfogalmak a nemzetközi számvitelben

44 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea43 Alapfogalmak  Az eszközök (assets) körülhatárolható dolgok, amelyek a vállalkozás ellenőrzése alatt állnak, korábbi ügyletek eredményei és a jövőben hasznot termelnek.  A kötelezettségek (liabilities) más gazdálkodó által átadott erőforrások, amelyek a jövedelmek növekedését a tartozások növekedésével segítik elő.  Eszköz és kötelezettség csak akkor mutatható ki a pénzügyi kimutatásban, ha értéke megbízhatóan mérhető.  A saját tőke (equity) a kötelezettségekkel csökkentett eszközérték.

45 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea44 Kiemelt angol fogalmak  Event = gazdasági esemény, külső és belső események  Transaction = ügyletek, két gazdasági egység között  Account = főkönyvi számla  Real (permanent) accounts: az eszköz és forrásszámlák.  Nominal (temporary) accounts: az eredményszámlák.  Ledger: főkönyvi karton.  General ledger: számlatükör.  Subsidiary ledger: számlarend.  Journal: naplóforgalom.  Trial balance: próbamérleg, főkönyvi kivonat.  Adjusting entries: időszak végi zárótételek. Prepayments, Accruals.  Closing entries: zárás.  Debit – tartozik, credit – követel.  Balance sheet date: mérlegfordulónap.  Accrual basis of accounting: teljesítettség alapokon nyugvó könyvelés.  Strict cash basis accounting: pénzforgalmi könyvelés.  Modified cash basis accounting: módosított pénzforgalmi könyvelés

46 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea45 Az érték fogalma  történelmi (múltbeli) érték (historical value):  Az eszközöket a pénzeszközben fizetett összegben kell értékelni (bekerülési érték)  újrabeszerzési ár, folyóár, aktuális költség (current value):  Az eszközöket olyan értéken mutatja ki, amelyet egy ugyanolyan eszköz megszerzése esetén jelenleg kellene fizetni.  jelenlegi eladási ár, realizálható érték (realisable value):  Az eszközöket azon az értéken értékeli, amit az eszközért jelenleg kapna, ha értékesítenék.  jelenérték (present value):  jövőbeni pénzáramok diszkontált jelenértéke  jelenérték (present value):  Az eszközöket diszkontált jelenértéken mutatja, a jövőbeni nettó pénzáramokat számítva, amelyet várhatóan az eszköz szokásos üzletmenet esetén termel.  A kötelezettségeket diszkontált jelenértéken mutatja, a jövőbeni nettó pénzáramokat számítva, amelyek várhatóan szükségesek a kötelezettség kiegyenlítéséhez szokásos üzletmenet esetén.

47 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea46 Az érték hierarchiája Piaci ár Piaci összehasonlító ár Jövedelemalapú értékelés Költség alapú értékelés Számviteli értékelés a múltbéli beszerzési áron

48 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea47 Számítsa ki az eszköz piaci értékét! • Eszközünkkel elérni kívánt éves árbevételünk 10 M Ft, üzemeltetési költségeink pedig évi 4 M Ft. • Az eszköz használati időtartama 12 év. • A 6. évben eszközünk működését egy évre fel kell függeszteni egy 3 M Ft költségű karbantartás miatt. • Mennyi az eszköz jövedelemalapú értéke, ha az elvárt hozam =12%?

49 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea48 Megoldás

50 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea49 A nemzetközi beszámoló-készítés

51 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea50 Következetesség – Választható módszerek  Ha egy vagy több választható módszer is van: Megengedett alternatív módszer Javasolt módszer Egy módszert kell kiválasztani és alkalmazni: –Minden tranzakcióra / tételre stb. vagy –Vagy ha ez kifejezetten megengedett, a tételek egy adott csoportján belül (pl. a készletekre)

52 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea51 Számviteli politika  Biztosítja a pénzügyi kimutatások megfelelését valamennyi standardnak.  Ha nincsen standard akkor:  Hasonló témájú standard iránymutatásait kell alkalmazni.  A Keretelvekben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.  Ágazati gyakorlatot alkalmazni.  Egyéb standard alkotók állásfoglalásait alkalmazni.  Könyvvizsgáló álláspontját alkalmazni.

53 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea52 A mérlegkimutatás összeállítása

54 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea53 A mérleg szerkezete  Tartalmazza a mérleg minimális sorait, amely továbbrészletezhető  Az eszközbesorolásnak tükröznie kell az egyes eszközök likviditási szerepét, jellegzetességét (pénz-készlet-követelés…)  Az időbeli elhatárolások nem külön mérleg főcsoportként szerepelnek a mérlegben, hanem a követelések, illetve a kötelezettségek részeként.  A saját tőke sorai, elsősorban a tartalékok megbontásra kerülnek jellegüknek megfelelően.  A mérleg szerinti eredmény megegyezik az adózott eredménnyel, mivel az eredményfelosztás nem eredménykimutatás kategória.  A céltartalékok nem külön mérlegfőcsoportként szerepelnek a mérlegben, hanem a kötelezettség részeként.

55 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea54 Mérleggel szembeni előírások - eszközök  El kell különíteni a befektetett és forgóeszközöket.  A vállalkozások eszközeiket  a beszerzés időpontjában várható használat szerint  illetve az eszközök fajtája, típusa szerint sorolják be a megfelelő eszközcsoportokba. (műszkai-egyéb, ingatlan-ingó,…)  A besorolásnak mutatnia kell a vállalkozás pénzügyi helyzetére vonatkozó csoportokat.  A termelési cikluson belül vagy egy éven belül (a kettő közül a hosszabb periódus igaz adott vállalkozásnál) felhasznált a forgóeszköz,  a termelési cikluson túl is rendelkezésre álló a befektetett eszköz.  A termelési ciklus az erőforrás beszerzéstől az erőforrással létrehozott termék értékesítésének pénzügyi realizációjáig terjedő időszak hosszát jelöli.  Forgóeszközök:  értékesítési, felhasználási, fogyasztási céllal került beszerzésre, és értékesítése, felhasználása egy normál működési periódus alatt megtörténik  várhatóan a vállalkozás egy termelési ciklusa alatt realizálódik, megtérül  kereskedelmi céllal került beszerzésre vagy rövidtávra, és várhatóan a fordulónaptól számított 12 hónapon belül értékesítésre, felhasználásra kerül  készpénz vagy készpénzzel egyenértékű dolog, amelynek használata nincs korlátozva.

56 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea55 Forgóeszközök

57 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea56 Befektetések

58 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea57 Tevékenységi célt szolgáló eszközök

59 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea58 Mérleggel szembeni előírások - források  A rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek elkülönítése.  A kötelezettség akkor minősíthető rövid lejáratúnak, ha:  a vállalkozás egy szokásos működési ciklusa alatt várhatóan kiegyenlítésre kerül  a fordulónaptól számítva 12 hónapon belül kiegyenlítésre kerül.  US GAAP!  A hosszú és rövid lejárat közötti elkülönítés alapja, a termelési cikluson vagy éven belüli visszafizetés kritériuma.  a rövid lejáratú kötelezettségek jellegzetessége, hogy forgóeszközökből kerülhetnek kifizetésre,  vagy kifizetésük egy másik rövid lejáratú kötelezettség megjelenésével jár.  A hosszú lejáratú kötelezettségek éven belüli törlesztőrészlete a következő üzleti évben esedékes törlesztések értékét jelenti, kivéve ha:  a visszafizetéshez rendelkezésre álló eszköz nem forgóeszközként kimutatott,  a visszafizetés új hosszú lejáratú kötelezettséggel finanszírozott,  a visszafizetés tulajdonosi tőkejuttatással finanszírozott.

60 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea59 Rövid lejáratú kötelezettségek

61 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea60 Hosszú lejáratú kötelezettségek, saját tőke

62 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea61

63 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea62 Az eredmény-kimutatás összeállítása

64 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea63 A bemutatás korlátai  Az eredménykimutatás segíti a befektetőket a vállalkozási hatékonyság minősítésében a jövőre vontakozó kilátások (kockázatok) mérésében. DE  A jövő bizonytalan.  A jövőbeni eseményektől függő nem realizált eredmény nincsen kimutatva.  Azonos eszköz eltérő vállalkozásnál eltérő egyedi minősítés tárgya lehet (használati idő)  Kreatív számvitel.

65 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea64 Kreatív számvitel  A kreatív számvitel torzító elemei:  az eszközök eladása és visszavásárlása,  indokolatlan barterelszámolások,  vagyonértékelési gyakorlat és azzal való visszaélés,  az eszközök felújításának és javításának szándékos torzítása,  szándékos hibák a könyvelésben,  a számviteli politika változtatása folyamatos változtatása előnyösebb eljárások alkalmazása miatt,  a forgóeszközök szándékos kimutatása a befektetett eszközök között és fordítva,  eszközök értékkel történő kimutatása, amelyek a vállalkozásnak már nem hozhatnak hasznot (az óvatosság elvének megszegése),  az eszközök értékének torzítása már a beszerzéskor, az eszközök élettartamának szándékosan hibás becslése.  mérlegen kívüli finanszírozás főbb technikái:  a pénzügyi és az operatív lízing felcserélése,  a követelés vagy a faktoring értékesítésének elszámolása olymódon, hogy az elszámolásnál a meg nem térítés kockázatát feltételezik (a meg nem térített követelésekből eredő kötelezettségeket nem mutatják ki),  az anyavállalat mérlegében nem mutatja ki a leányvállalatok adósságait (nem vonja be azokat a konszolidációba),  elégséges céltartalékképzés kihagyása a könyvekből, főleg a kezességvállalásoknál.

66 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea65 Az eredménykimutatás formái  Az eredmény-kimutatás részletes tartalma nem szabályozott.  A vállalkozások saját maguk határozhatják meg a jelentős tételek kiemelésének, nem jelentős tételek összevonásának gyakorlatát.  Az egy részvényre jutó eredmények bemutatása kiemelten fontos adat a befektetők számára.  Két eljárás alapján készíthető kimutatás a vállalkozás adott évi teljesítményéről:  költségnemenként (nature of expense method) = összköltségeljárással készülő eredménykimutatás  költségviselőnként (function of expense method, cost of sales method) = forgalmi eljárással készülő eredménykimutatás

67 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea66 Az üzleti eredmény

68 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea67 Az adózás előtti eredmény

69 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea68 A szokásos eredmény és adóráfordítás

70 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea69 Az adózott eredmény

71 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea70 EPS levezetése

72 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea71 Az eredményfelosztás

73 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea72

74 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea73 A tőkeváltozások kimutatása

75 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea74 A tőkeváltozások kimutatásainak információtartalma  Az időszak nettó eredménye, mérleg szerinti eredménye.  Az olyan bevétel, ráfordítás, hozam és veszteség tételeket, amelyek közvetlenül a tőkében kerültek elszámolásra, ezek összegét összesítve (átértékelési, deviza átszámítási különbözetek).  A számviteli politika változásának és az alapvető hibák korrekciójának összevont hatását.  A tulajdonosokkal folytatott tőke tranzakciók és a tulajdonosok részére fizetett összegek.  A felhalmozott nyereség vagy veszteség beszámolás időszaki nyitó állománya és a mérleg fordulónapi állománya, és a változás levezetése.  A törzstőke elemeinek, részvény felár és más tartalék könyv szerinti nyitó értékének összehasonlítása a záró állománnyal, külön bemutatva a minden egyes csoporthoz tartozó évközi mozgást.

76 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea75

77 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea76 HAR vs IFRS (IAS) vs US GAAP

78 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea77 Miért más a nemzetközi a HAR-hoz képest?  Általában fordított likviditási sorrendben készülő mérleg.  Formailag nem, tartalmilag kötött elemek, de tetszés szerinti megbontás rögzített keretek között.  Nemcsak az éven belüliséghez, hanem a termelési ciklushoz is kötött időbeliség.  Kiemelt szerepet kap az eszköz-forrás tagolásnál az illeszkedés elve.  Nem önálló része a beszámolónak a HAR-ban a Cash Flow, tőkeváltozások kimutatása.  Az eredményfelosztás a mérlegben történik.  A pénz időértéke a nemzetközi szabályok szerint egyes esetekben megjelenik.  A megjegyzések nem feltétlenül önálló kiegészítő mellékletben jelennek meg.  A nettósítás bevett gyakorlat.  Alapelvektől való eltéréshez nem kell könyvvizsgálói nyilatkozat.

79 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea78 IAS versus US GAAP

80 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea79 IAS versus US GAAP

81 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea80 Pénzeszközök

82 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea81 Fontosabb kapcsolódó nemzetközi szabályok  IFRS (IAS)  IAS 32 és IAS 39 Pénzügyi befektetések elszámolása  US GAAP  S-X szabályok  SFAC No Accounting for Certain Investments in Debt and Equity Securities

83 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea82 A pénzeszközök elemei  Pénzeszköznek olyan forgóeszközt nevezhetünk, amely  folyó kötelezettségek teljesítésére felhasználható,  felhasználása szerződés szerint nem korlátozott,  egy éven belül vagy ha a termelési ciklus hosszabb, akkor a termelési cikluson belül felhasználásra kerül.  Szabad rendelkezésű pénzeszközök.  Elkülönített (vagy kötött használatú) pénzeszközök.  Azonnal pénzé tehető likvid értékpapírok:  rövid távon (maximum 3 hónapos futamidejű) pénzé tehető, ezért piaci árkockázatot lényegében nem hordozó,  minden pillanatban ismert pénzösszeggé konvertálható értékpapírok.  Például pénztárjegy, maximum 3 hónapos fináncváltó, befektetési jegy.  A bankkapcsolat egységes partnerként értékeltek. Adott banknál lévő pozitív és negatív számlaegyenlegeink (folyószámlahitelek) összevontan kezelendők, és csak az összevonás után kell dönteni az esetleges átsorolásról.  A beruházási lekötések, és a hitelek fedezeteként tartott kötelező pénzkészletek a pénzeszköz soron nem mutathatók ki.

84 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea83 Pénzügyi eszközök és értékpapírok

85 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea84 Fontosabb kapcsolódó nemzetközi szabályok  IFRS (IAS)  IAS 32 és IAS 39 Pénzügyi befektetések elszámolása  IAS 28 – Társult vállalkozásokban lévő befektetések elszámolása  US GAAP  SFAC No Accounting for Certain Investments in Debt and Equity Securities  SFAS No Accounting for Derivative Instruments and Hedging Activities.  SFAS No Disclosures About Fair Value of Financial Instruments.  SFAS No. 137., Accounting for Derivative Instruments and Hedging Activities-Deferral of the Effective Date for FASB Statement No. 133 (an amendment of Statement No. 133)  APB Opinion No. 18. – The Equity Method of Accounting for Investment in Common Stock.

86 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea85 Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek  Olyan eszközök és kötelezettségek, amelyek a rövid távú árfolyam-ingadozásokból vagy a közvetítői árrésből származó nyereségek elérése érdekében szereztek be  Derivatívák (amelyek nem hedging instrumentek) Gazdálkodó által keletkeztetett kölcsönök és követelések A vállalkozás által pénz, áruk vagy szolgáltatások közvetlenül a vevőnek történő átadásával létrehozott pénzügyi eszközök, amelyeket rövid időn belül nem szándékoznak értékesíteni. Lejáratig tartandó befektetések Olyan pénzügyi eszközök, amelyeknek fix vagy meghatározható visszafizetései vannak és fix lejáratúak, és amelyeket a vállalkozás a lejáratig szándékozik és képes is tartani. Értékesíthető pénzügyi eszközök Olyan pénzügyi eszközök, amelyek nem  Gazdálkodó által keletkeztetett kölcsönök és követelések  Lejáratig tartandó befektetések  Kereskedési céllal tartott Fogalmi behatárolások A csoportosítás független attól, hogy a mérlegben forgóeszközként vagy befektetett eszközként szerepelnek az instrumentumok

87 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea86 Pénzügyi instrumentumok értékelése InstrumentumÉrtékelésÉrtékváltozások Lejáratig tartandó befektetések (amortizált) bekerülési érték (tényleges kamattal) Nem értelmezhető (kivéve ha értékvesztendő) (amortizált) bekerülési érték Gazdálkodó által keletkeztetett kölcsönök és követelések Nem értelmezhető (kivéve ha értékvesztendő) Értékesíthető pénzügyi eszközök Eredmény Valós érték Tőke vagy Kereskedési céllal tartott eszközök Valós érték Eredmény Derivatívák Valós érték Eredmény Kereskedési céllal tartott kötelezettségek Valós érték Eredmény Egyéb kötelezettségek (amortizált) bekerülési érték Nem értelmezhető

88 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea87 Nem fedezeti célú pénzügyi instrumentumok

89 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea88 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

90 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea89 Hitelviszonyt megtestesítő lejáratig tartani kívánt értékpapírok értékelése

91 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea90 Hitelviszonyt megtestesítő forgatási célú értékpapírok értékelése

92 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea91 Hitelviszonyt megtestesítő egyéb értékpapírok értékelése

93 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea92 Értékvesztés  egy adott pénzügyi eszköz után értékvesztést kell elszámolni, ha könyv szerinti értéke magasabb a becsült visszanyerhető értékénél.  a lejáratig tartott értékpapírok és az adott kölcsönök esetében is az értékvesztés úgy állapítható meg, hogy az amortizált bekerülési érték összegét kell összevetni a követelés visszanyerhető értékével.  A visszanyerhető érték az előrejelzett jövőbeni, várhatóan befolyó pénzösszegek diszkontált jelenértéke, ahol a diszkontlábként a pénzügyi eszköz eredeti kamatlábát kell alkalmazni.

94 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea93 Mutassa be az értékpapír elszámolását! • Számolja el a kötvényvásárlást! A vásárlás kibocsátáskor történik. • A kibocsátás – FAB névértéken, – 10% névleges kamatozás mellett, – 5 éves futamidővel történik, – FAB kibocsátási értéken (01/01/01), A kamatfizetés félévente esedékes. – A tényleges (piaci) kamatláb 8%. • Mutassa be a kötvény évenkénti könyv szerinti értékét! • Mennyi az értékvesztés, ha a kötvény piaci értéke tartós csökkenést mutat 01/12/31-én FAB.

95 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea 94 Érdemes-e kötvénybe fektetnünk? • Egy kötvény, melynek kibocsátási névértéke (01/01/01-én) FAB, évi 10% névleges kamatot fizet. Futamideje 5 év, tőketörlesztés az ötödik év végén történik, a kötvénypiaci hozam 8%. Érdemes- e névértéken befektetni a kötvénybe? Mekkora kötvénypiaci hozam esetén érdemes névértéken befektetni a kötvénybe? Hogyan számolná el a kibocsátást?

96 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea95 Megoldás

97 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea96 Tulajdonosi jogviszonyt megtestesítő értékpapírok

98 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea97 Tulajdonosi jogviszonyt megtestesítő értékpapírok  Az év végi értékelés alapja az értékpapír által biztosított befolyás mértéke.  20% alatt biztosított befolyás esetén az értékelés fordulónapi piaci értéken történik,  20% és feletti, de 50% alatti jelentős befolyás esetén az equity method  50% feletti irányító befolyás megszerzése esetén ha  forgóeszköz, akkor az értékelés alapja az equity method

99 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea98 Tulajdonosi viszonyt megtestesítő < 20%

100 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea99 Mutassa be az értékpapír elszámolását! • A vállalkozás részvényeket vásárol. • „A” részvény bekerülési értéke FAB a vásárlás célja a forgatás. • „B” és „C” részvényeket a vállalkozás egyéb céllal vásárolta bekerülési értékük FAB fajtánként. • A mérlegfordulónapi árfolyam az első évben –„A” = FAB, –„B” = FAB, –„C” = FAB. • Események és a mérlegfordulónapi árfolyam a második évben –„A” eladásra kerül FAB értéken, „B” FAB értéken. – „C” év végi árfolyama FAB. • Számolja el az egyes évek hatásait ha a befektetések által biztosított befolyás nem éri el a 20%-ot!

101 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea100 Megoldás

102 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea101 Tulajdonosi viszonyt megtestesítő 20 – (50%)100%

103 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea102 Határozza meg a befektetés értékét! • Határozza meg a 25%-os részvénycsomag értékét (beszerzés az év első napján), ha –a beszerzési ár FAB. –A 25%-ra jutó saját tőke érték a beszerzéskor FAB. –A könyvön kívül keletkező goodwill (1.000 FAB) 10 év alatt kerül leírásra. –Az első év végi eredmény 25%-ra jutó része 800 FAB, amelyből 100 FAB a rendkívüli veszteség. –A befektetés által eldöntött osztalékfizetés 25%-a 50 FAB.

104 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea103 Megoldás • Beszerzés: T Részvény - K Pénzeszköz8.500 • Goodwill: kimutatásra nem kerül. • Év közben az osztalék elszámolása: T Pénzeszköz- K Részvény50 • Év végén az arányos nyereség felvétele a könyvekbe: T Részvény- K Befektetésre jutó saját tőkéből származó nyereség 900 T Rendkívüli eredmény- K Részvény100 (US GAAP) • Év végén a könyvön kívüli goodwill értékcsökkenése: T Befektetésre jutó saját tőkéből származó nyereség - K Részvény (1.000/10) 100

105 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea104 Tulajdonosi jogviszonyt megtestesítő befektetetés, 50%<  A konszolidáció lépéseinek részletes tárgyalása: Advanced Accounting, Debra C. Jeter, Paul K. Chaney, Andrew A. Haried ISBN: , Hardcover, 992 Pages, April  Hiperinflációs funkcionális pénznemek kialakítása:  A népesség jelentős része vagyonát stabil valutában vagy nem pénzeszközben tartja,  A népesség jelentős része az árakat valamilyen stabil valutában fejezi ki és nem a helyi pénznemben,  A hitelre történő vásárlás olyan magas áron történik, ami kompenzálja a periódus alatt eltelt vásárlóerő veszteséget  A kamatokat, fizetéseket és árakat az árindexekhez kapcsolják,  A három évre vonatkozó halmozott inflációs ráta megközelíti vagy meghaladja a 100%-ot.

106 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea105 HAR vs IFRS (IAS) vs US GAAP

107 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea106 Az értékpapírok értékelésének összefoglalója

108 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea107 Miért más a nemzetközi a HAR-hoz képest?  A piaci értékelési különbözet közvetlenül saját tőkét érintő hatásként elszámolt az egyéb céllal vásárolt értékpapírok esetén.  A piaci értékelés alapja a mérlegfordulónapi árfolyamérték.  Az elszámolt értékvesztések vissza nem írhatók.  Az értékvesztés elszámolásával a nyilvántartott diszkont és prémium összegei megszűnnek.  A konszolidációs módszerek (tőkekonszolidáció, teljes konszolidáció) 20% és 20% feletti befolyások esetén a tulajdonosi befektetések értékelésének alapjává válnak.  Az equity módszer esetén a befektetés rendkívüli eredményei a tulajdonos rendkívüli eredményévé válnak.  A várható árfolyamveszteség vagy várható árfolyamnyereség értéke a tényleges kamatláb szerinti kerül elszámolásra.  A beszerzés mellékköltsége minden értékpapírnál a beszerzési árban elszámolt tételek.  A konszolidációs gyakorlatban a konszolidált beszámoló fő beszámolási formává válik, egyedi beszámoló készítésére az anyavállalkozás nem kötelezett.  az opciók értéke piaci értéken megjelenik amérlegben és eredménykimutatásban,  a csereügyletek várható hatásukban mérlegen belüli tételként kimutatottak,  a határidős ügyletek eredménye vállalkozási jövedelemként kimutatott.

109 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea108 IAS versus US GAAP

110 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea109 Követelések

111 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea110 Fontosabb kapcsolódó nemzetközi szabályok  IFRS (IAS)  IAS 32 és IAS 39, Pénzügyi befektetések elszámolása  IAS 11, Beruházási szerződések  IAS 18, Bevételek  US GAAP  SFAS No. 101., Regulated Enterprises-Accounting for the Discontinuation of Application of FASB Statement No. 71  SFAS No. 66., Accounting for Sales of Real Estate.  SFAS No. 45., Accounting for Francise Fee Revenue  SFAS No. 114., Accounting by Creditors for Impairment of Loan  APB Opinion No. 21., Interest on Receivables and Payables (amended)  APB Opinion No. 10., Omnibus opinion

112 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea111 Rövid lejáratú követelések

113 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea112 A bevétel elszámolásának kritériumai  A követelések elszámolása, elszámolhatósága lényegében a vállalkozási kibocsátások bevételként történő elszámolását indukálja (revenue recognition). A bevétel-elszámolás alapvető feltétele:  legyen teljesített (realized) és pénzre váltható,  legyen megszolgált (earned), azaz a tevékenységi ciklushoz kötődjön.  A bevétel akkor számolható el, ha  a készlet tulajdonjogával járó legfontosabb kockázatok és előnyök átszálltak a vevőre,  az eszközhöz kapcsolódó ellenőrzés és az irányítás, igazgatás joga is átszáll a vevőre,  a bevétel összege megbízhatóan mérhető,  a tranzakció valószínűleg gazdasági előnyöket okoz a vállalkozásnak,  tranzakcióhoz kapcsolódó költségek megbízhatóan mérhetők.  a teljesített szolgáltatások megbízhatóan mérhetők a fordulónapra vonatkozóan

114 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea113 Vevőkövetelések  + Értékesítési ár  - Kereskedelmi árengedmények (rabatt)  - Pénzügyi árengedmények (skontó) Elszámolása lehetséges bruttó és nettó módon. Ha a követelés a legnagyobb diszkont 20, és a fizetés elhúzódása miatt 10 diszkont alkalmazásával történik, akkor: Bruttó módon T Vevők – K Árbevétel T Pénzeszköz – K Vevők 990 T Árbevétel – K Vevők 10 Nettó módon T Vevők – K Árbevétel 980 T Pénzeszköz – K Vevők 990 T Vevők – K Egyéb (kamat) bevétel 10

115 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea114 …  = Követelések könyv szerinti értéke  ± Átsorolások Az éven belül vagy a termelési cikluson belül pénzzé tehető követelések maradhatnak forgóeszköz követelések.  ± Átértékelések várható veszteségek miatt A forgóeszköz követelések realizálható (pénzben is várhatóan befolyó) nettó értékükön nem pedig a jogilag kikényszeríthető értékükön kerülhetnek a mérlegbe.  - Várható kereskedelmi visszatérítések (bonusz)  = Követelések mérlegértéke

116 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea115 Számítsa a skontó finanszírozási kamatláb mértékét és könyvelje azt! • 1 Ft-os 30 napos halasztott fizetésű követelésünkre 10 napos fizetés esetén 1% skontót (diszkontot) adunk. • Mennyi ennek a diszkontnak éves finanszírozási terhe? • Könyvelje el a skontót a bruttó és nettó elszámolás esetén is, ha a legnagyobb adható kedvezmény 5% és követelésünk 100 Ft (a tényleges skontó továbbra is 1%).

117 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea116 Megoldás

118 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea117 Hosszú lejáratú követelések

119 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea118 Számítsa ki a váltókövetelés jelenértékét! • 3 év múlva FAB értékben törlesztendő kölcsönt nyújtunk váltófedezet mellett (kibocsátva ) egy vállalkozásnak. • Mekkora pénzösszeget adhatunk ma a társaságnak, ha a névleges kamat 10%, a futamidő három év, az elvárt hozam, a kamat elszámolás évente történik: –A. esetben 10%? –B. esetben 12%, –C. esetben 8%,

120 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea119 Megoldás A.

121 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea120 Megoldás B.

122 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea121 A diszkont elszámolása lineáris leírással (B. eset) • Megjegyzem a diszkont amortizációja nem lényeges diszkontösszeg esetén lineáris elszámolás alapján is történhet (straight-line method). A. megoldás esetén ez a következő elszámolást jelenti. A váltódiszkont 480, éves összege 480 / 3 = 160.

123 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea122 Megoldás C.

124 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea123 Értékvesztés a jövedelmek alapján • Nézzük meg mekkora az elszámolt értékvesztés egy – FAB kibocsátási értékű (01/01/01), –5 éves futamidejű, –nem kamatozó váltónál, –ha az alternatív befektetések hozama 10%, –és a kibocsátást követő 2. év végén a várható megtérülés összege FAB.

125 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea124 Megoldás

126 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea125 Beruházási szerződések

127 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea126 Fogalom  Beruházási szerződés:  Olyan szerződés, amelyet kifejezetten egy eszköz vagy egy olyan eszközcsoport létrehozására kötöttek, amelynek elemei a kivitelezésüket, a technológiájukat és funkciójukat vagy alapvető céljukat, vagy felhasználásukat tekintve szorosan összetartoznak, vagy kapcsolódnak egymáshoz.  A szerződés a díjazás módjától függően lehet:  Fix áras szerződés (bevétel+költség)  A szerződéses bevétel teljes összege megbízhatóan mérhető,  Valószínű, hogy a szerződéssel kapcsolatos gazdasági hasznok befolynak a gazdálkodóhoz,  Mind a szerződés teljesítéséhez szükséges költségek, mind a szerződéses munkálatok mérleg fordulónapi készültségi foka megbízhatóan mérhetőek, és  Költség alapú szerződés (költség + margin):  Valószínű, hogy a szerződéssel kapcsolatos gazdasági hasznok befolynak a gazdálkodóhoz,  A szerződéshez kapcsolódó szerződéses költségek, akár kifejezetten visszatérítendőek, akár nem, egyértelműen beazonosíthatóak és megbízhatóan mérhetőek.

128 127 Készültségi fok – fix áras szerződés ProjektÉrtékelésEredmény Bevételek Megbízható Készültségi fok szerint Ráfordítások Tény ráfordítás - = Megbízható Eredmény Megbízható Készültségi fok szerint  Ha a beruházási szerződés kimenetele megbízhatóan becsülhető, akkor a bevételeket és a költségeket a szerződéses tevékenységek fordulónapi készültségi fokának megfelelően kell elszámolni a bevételek és ráfordítások között. => arányos teljesítés:  Költség alapú  Az elvégzett munkák ténylegesen felmerült szerződéses költségeinek aránya a becsült összes szerződéses költségekhez  A szerződéses munka fizikai készültségi állapota.

129 128 Zéró profit – költség alapú szerződés ProjektÉrtékelésEredmény Bevételek Bizonytalan Maximum ráfordítás Ráfordítások Tény ráfordítás Eredmény - = Megbízható Bizonytalan Eredmény 0  a beruházási szerződés kimenetele nem becsülhető megbízhatóan, akkor a bevételeket csak a szerződéses költségek olyan mértékéig szabad elszámolni, amennyire valószínű a költségek megtérülése,  a kivitelezési szerződés rövid időre szól,  a teljesítési kockázat magasabb az átlagos iparági sajátosságok mellett ismert üzleti kockázatoknál.

130 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea129 Zero profit vs készültségi fok • Egy vállalkozás megbízást kap egy út építésére 90 FAB értékben. Elsődleges becslése a teljes költségre 74 FAB. Első évben felmerült költség 37 FAB. –Első év végén készültségi fok szerint az elszámolható bevétel, ha a szerződés kimenetele becsülhető: Bevétel = 37/74*90 = 45 FAB T Költség – K Szállító 37 T Befejezetlen Vevő – K Bevétel 45 -Második évben T Költség – K Szállító 37 T Vevő – K Bevétel 90 T Bevétel – K Befejezetlen Vevő 45 –Első év végén ha megbízhatóan nem becsülhető a szerződés kimenetele, akkor zero profit, azaz: Bevétel = Felmerült költség = 37 FAB T Költség – K Szállító 37 T Befejezetlen Vevő – K Bevétel 37 T Befejezetlen Vevő – K Bevétel 37

131 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea130 Készültségi fok meghatározás

132 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea131 Megoldás

133 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea132 Részletfizetések

134 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea133 Részletfizetés sajátossága vs értékvesztés  A jövőbeni nemfizetés kockázatára alapvetően a követelés értékvesztése jelent fedezetet a nemfizetési kockázatokra.  Ha a kiszámlázott bevételek befolyásának kockázata magas, akkor a bevételként történő elszámolás nem megengedhető:  csökkenteni kell a bevétel értékét,  ha a kockázat nem mérhető és nagyon magas, akkor nem szabadna bevételt elszámolni.  Jellemző esete a hosszú távú részletfizetésre eladott nagyértékű eszközértékesítések (ingatlan), vagy a vállalkozás finanszírozta lakossági hitelértékesítések.  A nyereségkimutatás két féle módszerrel történhet:  a részletfizetés arányában történő realizációs megközelítés (installment sales accounting method-”készültségi fok”),  költségmegtérülés melletti elszámolás (cost recovery method-”zero profit”).

135 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea134 Installment method • Egy FAB beszerzési árú telket szeretnénk értékesíteni FAB értékben. • A törlesztési periódus 3 év, évente egyező összegben év végi törlesztést feltételezve. • A vállalkozás hozamelvárása kölcsön adott pénzeszközeivel kapcsolatban 9%.

136 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea135 Megoldás

137 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea136 HAR vs IFRS (IAS) vs US GAAP

138 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea137 Miért más a nemzetközi a HAR-hoz képest?  A termékértékesítésből származó követelés az értékesítés napján, a teljesített szolgáltatásnyújtás követelése az elfogadás napján, a vállalkozás eszközeinek mások által történő használatából származó bevétel legkésőbb a használati időszak végén míg a nem készletértékesítésből elszámolt nyereség vagy veszteség a birtoklás jogának átadásakor elszámolt.  A behajthatatlan követelések elszámolásakor kétféle módszer alkalmazható a US-GAAP-ben: a közvetlen leírási módszer, a tartalékolási módszer.  A követelések év végi értékelésére többféle módszer szerint kerülhet sor: egyedi értékelés szerint, konkrét információk alapján, állomány értékelése szerint.  A skontó elszámolása lehetséges bruttó és nettó módon is a US- GAAP-ben.  A követelésekkel kapcsolatos utólagos engedmény (bonusz) árbevételt csökkent és elszámolása semmilyen módon sincsen a pénzforgalomhoz kötve.  Ha a követelés átadása visszkeresettel történik, akkor a US-GAAP az elszámolást feltételekhez köti.  A hosszú lejáratú váltók függetlenül a lejárat hosszától forgóeszközök.  A pénz időértéke megjelenik a hosszú lejáratú követelések értékelésénél.

139 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea138 Miért más a nemzetközi a HAR-hoz képest?  Egyes esetekben a kiszámlázott bevételek befolyásának kockázata olyan magas lehet, hogy a bevételként történő elszámolás nem megengedhető.  A nemzetközi számvitel tételesen elkülöníti a készültségi fok szerinti elszámolásokat a teljesített szerződések esetén elszámolható tételektől.  A HAR-ban a készültségi fok és a költségekkel azonos mértékű bevétel elszámolás sem alkalmazható. A ki nem számlázott teljesítmény befejezetlen termelés, várható veszteséget a befejezetlen termelés értékvesztéseként lehet figyelembe venni  A bevétel elszámolásának lehetőségére a megközelítés módja különböző:  IAS a várható jövőbeni gazdasági hasznot és a mérhetőséget hangsúlyozza,  A HAr kimondottan a teljesítésre koncentrál.  Az IAS részletesen tárgyalja a készletértékesítés, szolgáltatásnyújtás, kamat, jogdíj, osztalék bevételek elszámolhatóságának kritériumait,  Az utólagos engedmények a bevételt csökkentik az IAS-ben, míg a HAR-ban az egyéb ráfordítások között jelennek meg.

140 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea139 IAS versus US GAAP

141 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea140 Készletek

142 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea141 Fontosabb kapcsolódó nemzetközi szabályok  IFRS (IAS)  IAS 2 - Készletek  US GAAP  SFAS No. 101., Regulated Enterprises-Accounting for the Discontinuation of Application of FASB Statement No. 71  SFAS No. 66., Accounting for Sales of Real Estate.  SFAS No. 45., Accounting for Francise Fee Revenue  SFAS No. 114., Accounting by Creditors for Impairment of Loan  APB Opinion No. 21., Interest on Receivables and Payables (amended)  APB Opinion No. 10., Omnibus opinion

143 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea142 Készletek fogalma  A készletek olyan eszközök,  amelyeket a szokásos üzletmenetben megvalósuló értékesítésre tartanak  amelyek még az előállítás folyamatában vannak, de előállításuk célja szintén az értékesítés  amelyeket a termelés vagy a szolgáltatás nyújtás során felhasználnak (anyagok, áruk és egyéb erőforrások)  Fajtái:  Alapanyagok és más termelési anyagok  Befejezetlen termelés és félkész termékek  Késztermékek  Áruk

144 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea143 A készletek értékelése  A bekerülési érték lehet a készlet:  beszerzési ára,  előállítási költsége  a hozzájuk rendelhető egyéb közvetlen költségek összegét is ideértve.  A készletek kimutatása  bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabb értéken történhet.  A nettó realizálható érték a szokásos üzletmenetben becsült eladási ár (piaci ár, szerződéses ár, újrabeszerzési érték), csökkentve az eszköz befejezéséhez és értékesítéséhez még várhatóan felmerülő költségekkel.

145 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea144 A készletek bekerülési értéke  A beszerzési ár tartalmazza a készlet megszerzéséhez kapcsolódó  közvetlen költségek  import vámok és az importot terhelő más költségek,  vissza nem térítendő adók,  szállítási, rakodási és kezelési költség, amely azzal kapcsolatban merült fel, hogy a készleteket az adott állapotba és helyszínre lehetett hozni,  minden olyan más költség, amely közvetlen kapcsolatba hozható a készletek beszerzésével  Az előállítási költség tartalmazza a felosztott általános költségek összegét.  Nem része a bekerülési értéknek:  Az egyéb költségek összege csak olyan mértékben számítható be a készletek értékébe, amely ahhoz szükséges, hogy a készletet az adott helyre és adott állapotba hozható legyen. a szokatlanul magas összegű hulladék értéke  a raktározási költségek, kivéve, ha az a termelési folyamat része  az adminisztratív, igazgatási általános költségek  az értékesítési költségek

146 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea145 Készletértékelés Folyamatos nyilvántartás Egyedi értékelés Gördülő (folyamatos) átlagár Folyamatos FIFO Nem folyamatos nyilvántartás Halmozott (szakaszos) átlagár Szakaszos FIFO A készletek értékelése

147 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea146 Készletek értékvesztése  Értékvesztést kell elszámolni, ha:  Várhatóan a készlet értéke nem fog megtérülni,(NRV)  A készlet megsérült,  Részben vagy teljesen elavult,  Az eladási ára csökkent,  A becsült előállítási költsége növekedett  Értékvesztés visszaírható.  Az értékvesztés visszaírása nem bevétel, hanem ráfordítást csökkentő tétel.  Nem kell elszámolni az anyagok utáni értékvesztést, ha a belőlük készülő késztermék várhatóan nyereséggel adható el, de legalább a költségek megtérülnek.

148 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea147 HAR vs IFRS (IAS) vs US GAAP

149 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea148 Miért más a nemzetközi a HAR-hoz képest?  Amiíg a nemzetközi számvitel a várható jövőbeni gazdasági hasznot és a mérhetőséget hangsúlyozza, addig a HAR kimondottan a teljesítésre koncentrál.  A nemzetközi számvitel részletesen tárgyalja a készletértékesítés, szolgáltatásnyújtás, kamat, jogdíj, osztalék bevételek elszámolhatóságának kritériumait,  Diszkontált jelenértékszámítás a bevétel meghatározásához.  A készlet jogi tulajdonlása és a gazdasági tulajdonlása a gyakorlatban elválik egymástól!  A biztos jövőbeni visszavásárlási kötelezettséggel eladott készlet az eladó tulajdona.  A vevő által el nem adott termékekre adott visszavásárlási garancia eladott terméknek minősül és vevő könyveiben kimutatott ha: tartalom elsődleges a formával szemben.  A készletek bekerülési értéke tartalmazza az értékesítést lehetővé tevő költségek (beszerzési részleg, raktár, mozgatás, stb.) összegét is.  A készletek LIFO módszer szerinti értékelése miatti rejtett tartalékot minden esetben kiegészítő megjegyzésben (note) kell bemutatni. A HAR a LIFO módszer szerinti értékelést nem engedi.  A készletek értékelhetők piaci árukból kiindulva is:  nyersanyagok, ásványi anyagok,  mezőgazdasági termények az árutőzsdén,  húsfeldolgozó ipar,  ruhaiparban egyenértékszámos költségérték alapján,  fogyasztói áras értékelés árréstömegel korrigáltan, stb.  Az év végi piaci áron történő értékelés hármas feltételrendszerben lehetséges.  A közvetlen módon elszámolt értékvesztés az értékesítés elszámolt közvetlen költségeinek része.  Számos vállalkozás rendelkezhet olyan kizárólagos szállítási szerződéssel, amelyben az ár akár hosszabb periódusra is rögzített. Ez lényegében határidős vételeket jelent adott áron. A lehetséges várható veszteségeket el kell számolni. Ilyen szabályt a HAR nem ismer.

150 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea149 IAS versus US GAAP

151 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea150 Befektetések

152 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea151 Fontosabb kapcsolódó nemzetközi szabályok  IFRS (IAS)  IAS 40., Befektetési célú ingatlanok  US GAAP  SFAS No – Accounting for the Impairment of Long-lived Assets and Long-lived Assets to be Disposed of.

153 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea152 Befektetési célú ingatlanok

154 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea153 Fogalma  Befektetési ingatlan olyan ingatlan, amelyet bérbeadási vagy tőkenövelési, vagy mindkét céllal tartanak, nem pedig azért, hogy:  Áruk és szolgáltatások előállításával, illetve nyújtásával kapcsolatosan, vagy igazgatási célokra használják, vagy  A szokásos üzletmenet keretében értékesítsék.  Akkor lehet itt kimutatni, ha:  Valószínűsíthető, hogy a befektetési célú ingatlanhoz társuló jövőbeli gazdasági hasznok befolynak a gazdálkodóhoz, és  A befektetési célú ingatlan bekerülési értéke megbízhatóan mérhető.

155 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea154 Értékelés  A befektetési célú ingatlant kezdetben annak bekerülési értékén kell értékelni. Az ügyleti költségeket a kezdeti értékelésben figyelembe kell venni:  Beleértve a tranzakciós költségeket  Bele nem értve a beindítási költségeket, kivéve, ha a használatba vételhez merültek fel.  Bele nem értve az első időszakok (kihasználatlanságból fakadó) működési veszteségeit.  A későbbi ráfordítások csak akkor aktiválhatók, ha a ráfordítás hatására a várt jövőbeni hasznok meghaladják az eredetileg figyelembe vett elvárt teljesítményeket, pl.  felújításra szorult ingatlant vettek,  figyelembe vettek az értékelésnél teljesítménycsökkenést, amit a felújítás megszüntet  Minden egyéb ráfordítást eredményre hatóan kell elszámolni, például javítási fenntartási költségként  Később javasolt eljárás: valós értéken  Az összes ilyen ingatlant valós értéken kell értékelnie,  A valós értékben bekövetkező változásokat az időszak eredménykimutatásában kell megjeleníteni.  Alternatív eljárás: bekerülési értéken  Az összes befektetési célú ingatlant bekerülési értéken értékeli,  A halmozott értékcsökkenéssel és a halmozott terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken.

156 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea155 Célok elkülönítése Tárgyi eszköz Saját használatú Bérleti díj bevétel Befektetés

157 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea156 Kettős cél – nem megosztható Tárgyi eszköz Saját használatú Bérleti díj bevétel Befektetés Saját használat Bérleti díj bevétel

158 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea157 HAR vs IFRS (IAS) vs US GAAP

159 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea158 Miért más a nemzetközi a HAR-hoz képest?  A befektetési célú ingatlan nem különül el a kimutatásokban.  Az ingatlanok eredmény- kimutatással szembeni felértékelése nem lehetséges.  Piaci értékelés csak az értékhelyesbítésen keresztül alkalmazható, értékcsökkenés elszámolásától nem lehet eltérni.

160 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea159 IAS versus US GAAP

161 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea160 Ingatlanok, ingók a termelésben

162 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea161 Fontosabb kapcsolódó nemzetközi szabályok  IFRS (IAS)  IAS 16., Ingatlanok, gépek és berendezések  IAS 23., Hitelfelvételi költségek  IAS 20., Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele  IAS 36., Értékvesztések  US GAAP  SFAS No. 34., Capitalization of Interest Cost  SFAS No. 62., Capitalization of interest cost in Situation …  SFAS No. 121., Accounting for the Impairment of Long-lived Assets and Long-lived Assets to be Disposed of.

163 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea162 Az ingatlanok, gépek, berendezések  Az ingók (gépek, berendezések, járművek,…) és ingatlanok (irodák, gyárak, áruházak, telkek,…) közös jellemzője, hogy:  amelyeket a vállalkozás a termelés, szolgáltatásnyújtás érdekében tart és használ vagy adminisztratív, irányítási célokat szolgálnak  várhatóan egy perióduson túl, a beszámolási időszakot meghaladóan használ a vállalkozás.  felhasználásuk mértékében értékcsökkenést (depreciation) számolnak el utánuk (kivéve a telkek után),  fizikai megjelenésük van.  Az eszközök bekerülési értéke azon ellenértékek összege, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az eszköz rendeltetési helyére kerüljön és megkezdhesse működését. Használhatóság, nem használatba vétel kritériuma!  A működés megkezdése után a bekerülési érték részét képezi minden jövőbeni olyan költség, amely az eszköz hasznosságát emeli:  a használhatóság idejét emeli,  a kapacitást növeli,  a minőséget növeli.

164 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea163 Bekerülési érték

165 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea164 Telkek bekerülési értéke  A telkek értékelése múltbéli bekerülési értékükön (beszerzési áron) történik: + számlázott vételár + jogi költségek, adók, illetékek + a tervezett használat érdekében felmerülő költségek, épület bontási költsége + a beszerzéshez kapcsolódó hitelek, kölcsönök terhei (zálogjog, …) + területfejlesztési szándékú beszerzés kamatterhe + a közösség használatába kerülő egyéb eszközök - bontott anyagok eladási ára, egyéb közvetlen megtérülések - skontó kedvezménye  Nem része a telek beszerzési árának a telek jobbításához kapcsolódó beszerzés  A beszerzési ár a használatra alkalmasságig felmerült tételeket foglalja magába.

166 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea165 Tárgyi eszközök bekerülési értékének sajátos tételei  Az értékelés múltbéli bekerülési értékükön (beszerzési áron vagy előállítási költségükön) történik: + a számlázott költségek + előállítás költségei: + szállítás, rakodás + biztosítás + üzembe helyezés, próbaüzem - skontó kedvezmények + a finanszírozás kamatterhe + az eszköz leszerelésének, elszállításának és a terület helyreállításának becsült költsége, amilyen összegben céltartalékot képeztek rá - az államtól kapott támogatások összege - egyéb közvetlen megtérülések

167 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea166 Saját előállítás költségei  saját kivitelezés közvetlen költségei (anyagjellegű, személyi jellegű) = szűkített önköltség  szűkített + általános -overhead- költségek, (átterhelt energia, átterhelt értékcsökkenés) = teljes önköltség  US GAAP teljes + alternatív költségek.

168 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea167 A finanszírozás kamatterhe  A finanszírozás kamatterhe aktiválandó!  Ha az eszköz beszerzéséhez kapcsolódik a finanszírozás csak ebben az esetben lehetséges az eszközhöz kapcsolódó kamatteher eszközértékbe történő felvétele.  A kamatteher aktiválásának feltételei:  előállítási időszak,  használatba vételre kell kerüljön,  a kamatteher tőkésítési időszaka:  a fennálló tevékenység időszaka, amelyhez szükséges az eszköz és  a beszerzés megkezdésétől és  a használhatóság időpontjáig fennálló időszak.  legyen tényleges kamatteher,  legyen lényeges összegű a kamatteher,  nem haladhatja meg az eszközzel összefüggő kamatértéket,  nem lehet magasabb a tárgyidőszak összes kamatráfordításának értékénél.  A kapcsolódó kamatbevétel nem csökkenti az eszköz beszerzési árát.

169 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea168 Határozza meg a következő eszköz bekerülési értékét! • Egy vállalkozás eszközbeszerzésének ütemezése az adott évben a következő: –január FAB –március FAB –május FAB –december FAB, amely napon az eszköz használhatósága 100%-os. Az eszközt azonban csak a következő év március 1-én veszik ténylegesen használtba. • A vállalkozás hitelállománya a 100%-os használhatósági fok időpontjában: –3 éves, a beruházás kezdő napján felvett kölcsön 15%-os kamattal, értéke FAB –5 éves, 4 éve felvett kölcsön összege 10% kamattal, értéke FAB –10 éves futamidejű, 5 éve kibocsátott kötvény kamata 12%, értéke FAB

170 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea169 Megoldás • Azaz átlagosan egy napra vetítve az évben FAB finanszírozási szükséglettel kell számoljunk. Ezt a szükségletet FAB értékben beruházási hitelünk fedezi, amelynek éves kamata * 0,15 = FAB. • FAB egyéb hiteleinkkel finanszírozott, amelyek átlagos kamatterhe: ([0,1* ,12* ] = )/ = 11,04 %. • Értéke = * 0,1104 = FAB • Azaz a tárgyidőszak összes kamatráfordítása = FAB FAB = FAB • A beruházáshoz kapcsolódik ebből = FAB FAB = FAB • A kettő közül az alacsonyabb kamatteher aktiválható, azaz a bekerülési érték FAB FAB = FAB. Beruházás Finanszírozási szükséglet Beruházási átlag/nap Az eszköz beszerzési ára FAB + a finanszírozás kamatterhe. A beszerzés forrásszükségletének levezetése:

171 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea170 Egyéb sajátosságok  Eszközfelvásárlások esetén a csomagár beszerzési árát a csomagban szereplő egyes eszközök piaci ára arányában oszthatjuk fel az egyes eszközökre (telek+építmény).  A térítés nélkül átadott eszközök piaci értéken kerülnek átadásra (könyvi érték , piaci érték ): T Térítés nélkül átadott eszközök piaci értéke - K Eszköz T Eszköz - K Értékesítés eredménye  Az eszközértékesítések egyéb eszközkivezetések nyeresége (gain), vesztesége (loss) egyenlegében kimutatott.

172 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea171 Határozza meg a következő eszköz bekerülési értékét! • Az eszközhöz egy –4 év múlva visszafizetendő, – FAB névértékű, –nem kamatozó váltó kibocsátása ellenében jutunk, –a jellemző finanszírozási kamatteher 12% • Az eszköz értéke * PV(4;12%) = * 0,6355 = FAB T Eszköz - K Váltótartozás6.355 T Váltódiszkont - K Váltótartozás3.645

173 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea172 Határozza meg a következő eszköz bekerülési értékét! • A telek és épület csomagért a vállalkozás 100 FAB-ot fizetett. A telekár a vagyonértékelő szerint 80 FAB a hasonló épületek ára 120 FAB. • Az értékarány 80/200 a telek esetében, azaz a telek beszerzési ára 80/200*100 = 40 FAB, míg az épület értékaránya 120/200, azaz bekerülési értéke 120/200*100 = 60 FAB.

174 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea173 Eszközérték növekmények

175 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea174 Eszközérték változások  Ha a beszerzés a régi eszköz fizikai állapotát is megváltoztatja  ha az előre tervezett volt (falbontás), akkor ennek költségei az új eszköz bekerülési értékébe tartozik.  ha nem volt tervezett (összedől a fal), akkor a tárgyév eredménye terhére elszámolandó a felmerült többletkiadás.  A pótlással (replacements) az eredeti eszköz eredeti állapotához juthatunk vissza. Mindkét esetben beszerzési árról beszélhetünk, ha ezáltal az eszköz jövőbeni használhatósága növekszik.  A helyettesítési érték módszere (substitution approach) szerint az eredeti eszköz nettó értékének kivezetése mellett az új eszköz csereértékének beszerzésként történő elszámolása történik: T Eszközkivezetések vesztesége - K Eszköz T Eszköz- K Pénz  Az újbeszerzés értéket növelő beruházásként történő kezelése a legelterjedtebb módszer (Capitalizing the new cost method): T Eszköz- K Pénz  Az átrendezés (rearrangement), újraüzembehelyezés (reinstallation) költségei eszközértéket növelő beszerzésnek számítanak.  A rendszeres javítás, karbantartás költségei költségként számolandók el.

176 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea175 Átértékelés  A valós értéken történő értékelés jelentőssége:  múltbeli értékelés módszere nem kezeli az infláció, illetve árszínvonal változásának hatását  így nem reális, nem valós vagyonértéket mutat  az értékcsökkenés összege az eszköz jövőbeni pótlási költségét nem fedezi  pótlólagos, nem várt tőkebevonásra lehet szükség, ami likviditási gondokat okozhat  Értékelési tartalék:  Ha egy eszköz könyv szerinti értéke növekszik az átértékelés eredményeként, akkor a saját tőkében növekszik az értékelési tartalék.  Ha egy eszköz könyv szerinti értéke csökken az átértékelés eredményeként, akkor a saját tőkében csökken az értékelési tartalék. Ez csak a korábbi pozitív átértékelési különbözet összegéig csökkenhet.  A terven felüli értékcsökkenés visszavezetése, illetve elszámolása az átértékelt eszköz esetében is kötelező  Ha a vállalkozás él az átértékelés lehetőségével, akkor az egész eszközcsoportot, amelybe az adott eszköz sorolható át kell értékelni  Minden egyes átértékeléskor a maradványértéket újból meg kell állapítani

177 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea176 Eszközérték csökkenések - értékcsökkenés

178 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea177 Az értékcsökkenési leírás  depletion – a nyersanyagvagyon csökkenése,  depreciation – az egyéb tárgyi eszközök értékének felosztása a megtermelt bevételekkel szemben,  amortization – az immateriális javak értékének csökkenése

179 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea178 Depreciation  a számítási alap (depreciable base of asset) a jelentős maradványértékkel (salvage value, disposal value) csökkentett bekerülési érték  az eszköz használati ideje a telepítéstől a leselejtezésig  a gazdaságos élettartam az az időszak, mialatt az eszköz használata nyereséges.  a számviteli értékcsökkenési leírás számítási időtartama az eszköz használati időtartama (service life, useful life) a következők figyelembevételével:  az eszköz használhatóságának idejét ((physical life, maximum használati idő)  az eszköz gazdaságos élettartamát (obsolescence)

180 Használati idő Az az idő, amely során adott vállalkozás szedi az eszköz gazdasági hasznait Gazdasági élettartam és hasznos élettartam Gazdasági élettartam Az az időtartam, amely során az eszköz várhatóan gazdaságosan használható Fizikai élettartam Az az időtartam, amely során az eszköz egyáltalán használható

181 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea180 Módszerek  teljesítményarányos (activity method)  lineáris (straight-line)  csökkenő mértékű (decreasing charge method)  évek száma összeg módszere (sum-of-the-years’-digits),  nettó érték alapján állandó leírási kulccsal (declining-balance-method),  sajátos módszerek (special method):  azonos fajtájú ezért várhatóan azonos használati idejű eszközök (például telefonfülkék) értékcsökkenési leírása (group method) csoportos. T Halmozott értékcsökkenés – K Eszköz Bekerülési érték T Pénz – K Halmozott értékcsökkenés Ellenérték, eladáskor  bármilyen vállalkozási sajátosságnak megfelelő értékcsökkenési leírás kialakítható, a feltétel a következetesség és ésszerűség, valamint a használati időhöz történő illeszkedés.  töredék év módszere:  viszonylag homogén csoportba tartozó eszközök rendszeres beszerezése esetén  célja, az értékcsökkenés számításának egyszerűbbé tétele  a beszerzés évében teljes évi értékcsökkenés, elidegenítés évében nincs elszámolt értékcsökkenés, vagy féléves értékcsökkenés a beszerzés és az elidegenítés évében is.

182 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea181 Mennyi a tárgyévi értékcsökkenés, ha eszközeit a vállalkozás csoportosan tartja nyilván? • Telefonfülkéit, amelyeknek az összesen bekerülési értéke FAB, a csoportos értékcsökkenési leírás pedig 25% FAB eladási áron a fülkék részben értékesítésre kerülnek

183 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea182 Eszközérték csökkenések – terven felüli értékcsökkenés (értékvesztés)

184 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea183 A piaci értékelés  Piaci értékelés szükséges:  az azonos eszközfajták piaci értéke jelentősen csökkenhet,  az eszközhasználat környezete lényegesen megváltozhat,  jelentősen megváltozhat a jogi környezet,  jelentősen megváltozhat az üzleti környezet,  jelentősen csökkenhet az eszköz által megtermelhető bevételek összege,  az eszközzel előállítható termékek egyéb költségeinek növekedése miatt az eszközhasználat gazdaságossága, azaz az eszközzel gyakorolt tevékenység gazdaságossága jelentősen megváltozik.  A piaci értékcsökkenés (impairment loss) értéke a nettó érték és a megtérülési érték - valós érték (piaci, ha van piac, egyébként az eszközzel előállítható jövőbeni cash flow jelenértéke) közötti különbözet.  A megtérülési értéket a nettó eladási érték vagy a használati érték közül a magasabb.

185 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea184 Példa MegnevezésBekerülési érték Piaci árMegnevezés4 év múlva Tárgyi eszköz800 Beruházás1200 Piaci árn/a1200Cash ÉCS 25%200/év300/évTulajdonosi CF-4000 Árbevétel /év900 - ÉCS /év Osztalék max. /év Cash / 4 év

186 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea185 Hova sorolná a következő kiadásokat? Telekvásárlás spekulációs céllal a)Land Telek vásárlás eladási céllal b) Land improvements Telek vásárlás az új iroda építéséhez c)Inventory Bekötő út kialakítása d)Expenses Parkolók kialakítása e)Investments Talajcsere a szennyezés miatt f) Additions, improvements,… Állami támogatás a talajcsere elvégzéséhez Bérbeadásra vásárolt telek Motorcsere Vakolatcsere Tisztasági festés Parkettázás Faültetés

187 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea186 Megoldás e) Telekvásárlás spekulációs céllal a)Land c) Telek vásárlás eladási céllal b) Land improvements a) Telek vásárlás az új iroda építéséhez c)Inventory a) Bekötő út kialakítása d)Expenses b) Parkolók kialakítása e)Investments a) Talajcsere a szennyezés miatt f) Additions, improvements,… a) Állami támogatás a talajcsere elvégzéséhez e) Bérbeadásra vásárolt telek f)Motorcsere f)Vakolatcsere d) Tisztasági festés f)Parkettázás a)Faültetés

188 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea187

189 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea188 Csereügyletek

190 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea189 Tárgyi eszközök csereügylete  eltérő típusú eszközök cseréje esetében:  az eszköz bekerülési értéke az átvett eszköz piaci értéke, az ügylet eredménye kimutatható  hasonló típusú, használati célú eszközöknél:  az átvett eszköz értéke az átadott eszköz könyv szerinti értékével egyező, eredmény ilyen ügylet esetében nem keletkezhet

191 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea190 Mennyi a telek értéke, és hogyan könyvelné azt, ha a telekhez a vállalkozás eszközcserével jutott? • Csereeszköz: piaci értékű könyvi értékű teherautó pénzmozgás nem történt.

192 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea191 Mennyi a telek értéke, és hogyan könyvelné azt, ha a telekhez a vállalkozás eszközcserével jutott? • Csereeszköz: piaci értékű könyvi értékű telek és pénzmozgás nem történt.

193 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea192 HAR vs IFRS (IAS) vs US GAAP

194 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea193 Miért más a nemzetközi a HAR- hoz képest?  A telek beszerzési árát növeli a régi épület bontási költsége függetlenül a telek piaci árától.  A telek beszerzési árába csak akkor tartozhat kamatteher, ha a telek területfejlesztési szándékkal került beszerzésre.  A terület kialakításához kapcsolódó közösségi eszközök a telek beszerzési árát növelik.  A skontó kedvezmények csökkentik a telek beszerzési árát.  Csökkentik a beszerzési árat a beszerzéshez kapcsolódó közvetlen megtérülések, kiemelten beszerzéshez közvetlenül kapott támogatások összegei.  Minden egyéb, éven túl használt, anyagi eszköz beszerzési árának további sajátossága, hogy  Saját előállítás a szűkített önköltség alternatív költségekkel növelt össze része az eszköz értéke.  Az éven túl használt eszközök beszerzéséhez kapcsolódó finanszírozás kamatteher része a bekerülési értéknek.  Alapvető különbség, hogy a finanszírozás kamatterhe, nem pedig a beruházási hitel kamatterhe jelenik meg,  HAR-ban a hitelezési költségek aktiválása kötelező, míg az IAS-ben alternatív eljárás,  A HAR nem szabályozza a hitelezési költségek felfüggesztését.  Alapvetően minden aktivált tétel a használhatóság napjáig kerül figyelembe vételre az eszközérték meghatározásakor.  A használatba nem vett eszközre kamat nem aktiválható.  A lízingelt eszközök elkülönítetten jelennek meg a mérlegkimutatásban.  A beruházási előlegek követelések.  Sajátos beszerzési ár fogalmak ismertek a US-GAAP szabályai között.  A csomagár.  A felvállalt kötelezettség jelenértéke.  Definiált az eszközcsere fogalma.

195 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea194 Miért más a nemzetközi a HAR- hoz képest?  Az eszközértékesítések egyéb eszközkivezetések nyeresége, vesztesége egyenlegében kimutatott.  A térítés nélküli eszközátvételek piaci értékükön kerülnek felvételre a könyvekbe. Az elszámolt bevétel elhatárolásra nem kerül!  A térítés nélkül átadott eszközök piaci értéken kerülnek átadásra.  Az értékcsökkenésre eszközfajtánként eltérő fogalmat használ: depletion, depreciation, amortization.  A depletiation sajátosságát iparági sajátosságok indokolják. A HAR nem tartalmaz sajátos lehetőségeket a sajátos ágazatok elvárásainak kezelésének vonatkozásában.  Elkülönítésre kerül a használat, a hasznosság és a használhatóság fogalma.  Az értékcsökkenési leírás elszámolásánál ismert a csoportos értékcsökkenés módszere. Ezen kívül bármilyen vállalkozási sajátosságnak megfelelő értékcsökkenési leírás kialakítható.  A piaci értékcsökkenés értéke a nettó érték és a valós érték (piaci, ha van piac, egyébként az eszközzel előállítható jövőbeni cash flow jelenértéke) közötti különbözet.  Az egyszer elszámolt piaci értékcsökkenés vissza nem írható.  Az eladásra szánt, befektetési céllal vásárolt eszközök nem ingatlanok, ingók a termelésben soron szerepelnek, hanem elkülönítetten a befektetések között.  A tárgyi eszközök főelemek elkülönültek a kimutatásban.

196 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea195 IAS versus US GAAP

197 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea196 Lízingügyletek

198 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea197 Fontosabb kapcsolódó nemzetközi szabályok  IFRS (IAS)  IAS 17., Lízingek  US GAAP  SFAS No. 98., Accounting for Leases  SFAS No. 28., Accounting for Sales with Lease Back

199 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea198 A lízingügyletek sajátosságai  A lízingkonstrukció lényege, hogy  a lízingbe vevő (lessee) a lízingbe adó (lessor) tulajdona felett használati jogot szerez  egy időszakra (duration),  meghatározott összegű díjfizetések (rental payments) mellett.  a működési költségek (executory cost) viselője, a futamidő, a fizetési ütemezés szerződésenként eltérő lehet.  Lízing esetén a tulajdonjog minden egyes eleme nem kerül átruházásra a lízingbe vevő javára (használat és hasznok szedésének joga, birtoklás joga, rendelkezési jog), ezért tulajdonosként nem rendelkezhet a lízingbe vevő az eszköz felett.  Lehet operatív (bérlet) vagy pénzügyi lízing konstrukció (kvázi adás-vétel).

200 Minősítés Az uralkodó elv A tartalom elsőbbsége a formával szemben A legfontosabb kérdés Lényegében a lízingelt eszköz tulajdonjogával kapcsolatos minden kockázatot és hasznot átadnak a lízingbe vevőnek? A minősítés időzítése A lízing kezdetekor

201 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea200 Az operatív lízing előnyei  A mérlegen kívüli finanszírozás javítja a saját tőke / kötelezettség arányt, ami javítja a vállalkozás pénzügyi helyzetéről kialakuló képet.  A kezdeti bevételek mellé kapcsolódó alacsonyabb karbantartási költség és az amortizációs ráfordítások hiánya jelentősen javíthatja egyes ágazatok nettó eredményét.  Saját erő legtöbbször nem szükséges a használati jog megkezdéséhez.  Az egyes eszközök gazdasági avulásának kockázata a lízingbe adót terheli.  Az eszköz használatához illeszkedhet a használati díjak ütemezése, mai rugalmas konstrukciót jelent.

202 Az eszköz használatának joga Operatív lízing  Lízing, amelynek keretében nem kerül át lényegében valamennyi kockázat és haszon a lízingbe vevőhöz Lízingbe adó Lessee Eszköz Lízingbe vevő

203 Eszköz Pénzügyi lízing Lízingbe adó Eladásként kezeli 1 Lízingbe vevő Vásárlásként kezeli 1 Vagyis kivezeti a lízingbe adott eszközt, de nem feltétlenül jelenít meg azonnal nyereséget/veszteséget

204 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea203 A pénzügyi lízing elszámolása  Az eszközt a lízingbevevő könyveiben eszközként, illetve kötelezettségként kell felvenni.  A minimális lízingdíj az az összeg, amelynek a megfizetésére a lízingbevevő kötelezhető, amely nem tartalmazhatja a feltételekhez kötött kifizetéseket és az ügyleti költségeket (biztosítási díjak, karbantartási költségek). A fizetendő lízingdíj általában a fizetendő bérleti díjakból és az esetleges garantált maradványérték összege.  Eszközbeszerzésként kell kimutatni a bérleti díjak jelenértéke vagy az eszköz piaci értéke közül az alacsonyabb értéken.  Az eszközként kimutatott lízingelszámolás után értékcsökkenést kell elszámolni  az eszköz gazdasági avulása szerint,  vagy a 75%-os futamidő és 90%-os piaci érték szabályok egyikének teljesülése miatt elszámolt pénzügyi lízing esetén a lízingszerződés futamideje alatt.

205 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea204 Az operatív és pénzügyi lízing közötti határ  Az nemzetközi szabályok szerint a lízing beszerzésként történő értelmezésének, a pénzügyi lízingnek (capital lease) a következő kritériumai vannak:  meghatározott és kötött futamidő és  a tulajdonjog minden egyes eleme a szerződés hatálya alatt a lízingbe vevőre átszáll, vagy  a lízingbe vevő opciós vételi joghoz jut, amelynek kötési ára lényegesen alacsonyabb az opció gyakorlásakor ismert piaci árhoz képest, vagy  a lízing futamideje eléri az eszköz gazdasági avulási időszakának 75%-át/ lízingtárgy gazdaságos élettartamának jelentős részére, vagy  a lízingdíj kifizetések (rental payments) jelenértéke meghaladja az eszköz beszerzési értékének (piaci árának) 90%-át/ lényegében a lízingtárgy valós piaci értékével egyenlő. A jelenérték számítás a lízingbe adó által magadott kamaton kell alapuljon a törlesztési terv szerint (implicit interest rate), ha az alacsonyabb a lízingbe vevő által az eszközbeszerzéshez megszerezni kívánt kölcsön kamatlábánál (incremental borrowing rate).  A lízingelt eszköz olyan mértékben speciális, hogy azt csak a lízingbevevő tudja használni lényeges módosítások nélkül.

206 nem A lízing a gazdasági élettartam túlnyomó részére szól? igen Kedvező vásárlási lehetőség? nem A tulajdonjog átszáll a futamidő végén? Pénzügyi lízing igen nem A minimális lízingfizetések jelenértéke legalább lényegében megegyezik a lízingelt eszköz teljes valós értékével? igen További ismérvek… nem A lízingelt eszközök egyediek? igen Az operatív és pénzügyi lízing közötti határ

207 Pénzügyi lízing A felmondással kapcsolatos veszteségeket a lízingbe vevő viseli? igen A maradványérték valós értékének változásait a lízingbe vevő viseli? nem igen Operatív lízing nem igen nem Kedvező lízingmeghosszabbítási opció? Az operatív és pénzügyi lízing közötti határ

208 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea207 Döntsük el, hogy pénzügyi lízingről van-e szó! Számoljuk el a lízingszerződés eseményeit az első évben! • A lízingkonstrukció ismert adatai a következők: – a lízing meghatározott futamideje 4 év, amely kötött futamidő, – a lízingbe adó FAB értékű eszközt vásárol bérbeadás céljából, az eszköz gazdaságos élettartama 4 év, maradványértéke nincsen a futamidő végén, – az év végén esedékes éves bérleti díjak összege FAB, amely tartalmazza az eszköz üzembentartásához kapcsolódó adók terheit is (1.000 FAB/év), – a lízingbe vevő nem vásárolja és nem is vásárolhatja meg az eszközt a lízing futamideje alatt, a lízing lejáratakor automatikusan nem újítható meg, – a fenntartás költségeit FAB-ra teszik egy évben, amelyet a lízingbe vevő fizet, – a lízingtársaság finanszírozási kamatterhe a törlesztési terv szerint 10%.

209 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea208 Megoldás

210 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea209 HAR vs IFRS (IAS) vs US GAAP

211 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea210 Miért más a nemzetközi a HAR- hoz képest?  A magyar gyakorlatban a pénzügyi lízing besorolásának egyedüli kérdése a tulajdonjog szerződésben rögzített átszállásának tisztázása. Ha a lízingbevevő megszerzi a tulajdonjogot az eszköz felett, akkor az elszámolás pénzügyi lízingnek minősül.  A tartalom elsődlegessége a formával szemben a nemzetközi gyakorlatában elsődleges a pénzügyi lízing besorolásánál.  A nemzetközi számvitel nem írja elő a lízingbe vevő számára az üzemeltetési költségek viselésének kizárólagosságát.  A visszlízingre, ingatlanlízingre önálló szabályokat a magyar szabályozás nem tartalmaz. A tartalom elsődlegessége visszlízing esetén is az elszámolások meghatározó elemévé válik.

212 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea211 IAS versus US GAAP

213 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea212 Immateriális javak

214 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea213 Fontosabb kapcsolódó nemzetközi szabályok  IFRS (IAS)  IAS 38., Immateriális javak  US GAAP  SFAS No. 141., Business Combinations  SFAS No. 142., Goodwill and Other Intangible Assets  SFAS No. 146., Accounting for Costs Associated with Exit or Disposal Activities  Sfas No. 121., Accounting for the Impairment of Long-Lived Assets and for Long-Lived Assets to Be Disposed Of  APB Opinions No. 17., Intangible assets.  APB Opinion No. 16., Business combination.

215 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea214 Fogalom  azonosítható, fizikai formában nem létező, nem- monetáris eszközök,  amelyek termelési, áruszállítási, szolgáltatásnyújtási, bérbeadási vagy adminisztrációs, irányítási célokat szolgálnak.  az immateriális javak olyan múltbeli események eredményeképpen a vállalkozás ellenőrzése alatt álló erőforrások, amelyek révén a vállalkozás várhatóan jövőbeni gazdasági haszonra tesz szert, és az eszköz bekerülési költsége megbízhatóan mérhető

216 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea215 Immateriális javak értékelése Vásárolt eszközök Beszerzési áron értékelt A vállalkozás által létrehozott eszközök Körülhatárolható, önállóan megjelenő eszközök Szűkített önköltségen értékelt Nem körülhatárolható, önállóan meg nem jelenő eszközök Költségként, ráfordításként elszámolt Értékelési összefoglaló

217 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea216 Vásárolt immateriális javak

218 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea217 Immateriális használati jogok Tulajdonjog elemei Birtoklás jogaHasznok szedésének joga Rendelkezési jog Szellemi termék Használat joga Vagyoni értékű jogok

219 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea218 Immateriális tulajdon jogok  Szabadalmak (patents).  A szabadalom megfelelő jogi védelem alá került találmány.  Szerzői jogok (copyright).  Szerzői alkotásokhoz fűződő jogok védelem alá tartoznak: az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása.  Védjegy (trademark). Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól

220 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea219 Immateriális használati jogok  A bérleti jog (leaseholds). A használati jogok átadása során a tulajdonos birtoklási és a hasznok szedésének teljes jogát ruházza át a haszonélvezőnek (haszonélvezeti jog) korlátozott időre, és legfeljebb a jogosult létezéséig, vagy a használat jogosultnak meghatározott mértékig (bérlet).  Licence. A licence meghatározott tevékenység ellátására jogosítja a vevőt.  Franchise. A franchise egy sajátos használati szerződés, amelyben a védjegy, szabadalom tulajdonosa meghatározott termékének, szolgáltatásának használata mellé márkanevet, területi kizárólagosságot, értékesítési feltételeket biztosít.  Koncesszió (permits). A kizárólagosan állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő eszközök hasznosítását is át lehet adni vállalkozásoknak.  Márkanév, (trade name). A márkanév nem más, mint vásárolt védjegyhasználati jog.

221 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea220 Saját előállítású immateriális javak

222 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea221 Saját előállítású immateriális javak  Kimutatás kritériumai:  Kutatási szakaszban nem aktiválhatók a költségek  Kutatás az új tudományos vagy technikai ismeretek megszerzésére irányuló eredeti és megtervezett vizsgálat.  Fejlesztési szakasz:  A fejlesztés a kutatás eredményeire vagy egyéb ismeretre támaszkodó munka, amelynek célja új termékek, szerkezetek, folyamatok és rendszerek létrehozása, vagy a már bevezetettek és létrehozottak lényeges javítása.  Fejlesztési szakaszban akkor aktiválható a költség, ha bizonyítható:  kivitelezhető, felhasználásra és értékesítésre alkalmas lesz,  szándék az immateriális eszköz befejezésére, és felhasználására vagy értékesítésére,  képességét az immateriális eszköz felhasználására vagy értékesítésére,  megfelelő műszaki, pénzügyi források elérhetőségét a fejlesztés befejezéséhez

223 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea222 Immateriális jószágként nem aktiválható költségek  Ráfordításként kell elszámolni:  a vállalkozáson belül keletkező goodwill, márkanevek, védjegy, kiadói jogok, szervezői jogok, ügyféllisták és hasonló tételek összegeit  a kutatással kapcsolatos költségeket  az alapítással kapcsolatos költségeket  a hirdetési és promóciós költségeket  a vállalkozás egy részének vagy egészének áthelyezésével, átszervezésével kapcsolatos költségeket  az oktatási költségeket

224 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea223 Értékcsökkenési leírás

225 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea224 Értékcsökkenési sajátosságok  A bevételtermelés időszakát (használati időt) több sajátos tényező befolyásolhatja:  jogszabályi és szerződéses előírások,  a megújítás, folytatás ráfordításai,  gazdaságossági tényezők,  a hasznosság (bevételek) nem mindig jelentkeznek önállóan, el nem különíthetők, számos szubjektív tényező hatására is jelentősen változhatnak becsléseink,  maga a használati idő folyamatos üzemmenetet feltételezve akár végtelenné is válhatna.  Ha a hasznos élettartam nem határozható meg, nincs értékcsökkenés, de értékvesztés évente.  Jellemző leírási módszer a lineáris módszer.  A maradványérték jellemzően nulla.

226 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea225 Goodwill

227 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea226 Miből származhat a belső goodwill?  A fogyasztók kiszolgálásával kapcsolatos többletérték lehet:  levelezőlisták értéke (ügyféllista, hirdetési lista,…),  kialakított értékesítési utak értéke,  márkanév, védjegy tényleges értéke,  értékesítési rendszer,  bolthálózat,  kapacitástöbbletek.  Szerződésből vagy jogszabályból eredő korlátolt használati idejű jogok és tulajdonok értéke:  hosszú távú, biztos jövedelmet jelentő szerződéses jogok, megrendelések,  hosszú távú jogokat biztosító szerződések (koncesszió,…),  franchise,  licence,  szerzői alkotások,  védjegy, márkanév.  A vállalkozás által kitermelt találmányok:  szoftverek,  szabadalmaztatott eljárások (know-how),  adatbázisok,  domain nevek (például  titkosított szellemi termékek.

228 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea227 …  A vállalkozás kiemelt erőforrásainak értéke:  képzett munkaerő,  munkafegyelem,  szakértelem,  folyamatos továbbképzés.  A vállalkozás egyéb működési területéről származó többletértékek:  kedvező finanszírozási struktúra,  kedvező készlet és eszközgazdálkodás,  vezetői képességek,  hatékony szervezet,….  A felvázolt többletértéket képviselő elemek mérése nem egyszerű feladat, számos esetben szubjektív mérlegelés eredménye.  A számvitel nem engedheti meg a szubjektív értéket hordozó, lényeges kockázatot hordozó elemek bemutatását egy szabályozott környezetben.  Azaz minden ilyen érték egy összegben goodwillként jelenhet meg a piaci megmérettetés időpontjában.  Piaci megmérettetés hiányában ez a goodwill azonban ki nem mutatható

229 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea228 Goodwill értéke  Egy vállalkozás piaci értéktöbblete a könyv szerinti értékéhez képest ténylegesen csak a vállalkozás felvásárlásakor vagy a vállalkozást érintő piaci tőkeműveletek során kerülhet feltárásra.  A vállalkozások piaca a megtermelt nyereségtöbblet elismerésével számszerűsíti az értéktöbbletet, azaz ha úgy tetszik a goodwill a jelenleg ismert könyvön kívüli eszközök és eszközkombinációk által megtermelt többletjövedelem értéke.  Ez egyben azt is jelenti, hogy a goodwill a vállalkozás tevékenységéről le nem választható, a vállalkozás folytatását feltételezi, azaz önállóan nem forgalomképes eszköz.

230 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea229 A goodwill kimutatása A vállalkozás könyv szerinti eszközeinek valós értéke + Elkülöníthető könyvön kívüli immateriális javak - Kötelezettségek valós értéke = A vállalkozás könyv szerinti piaci értéke < A vállalkozásért fizetett ellenérték = GOODWILL A vállalkozás könyv szerinti eszközeinek valós értéke + Elkülöníthető könyvön kívüli immateriális javak - Kötelezettségek valós értéke = A vállalkozás könyv szerinti piaci értéke > A vállalkozásért fizetett ellenérték = BADWILL

231 230 Vagyonértékelés (eszközalapú módszer)  Alapja a vagyonleltár (könyvön kívüli tételek!)  Elméletben (tökéletes verseny) NPV F = 0. Eszköz jövedelem alapú vagyonértéke = költségalapú vagyonértéke = piaci értéke.  Jövedelemalapú érték PV A  Költségalapú érték  Újraelőállítási költség, Pótlási költség, Fizikai értékcsökkenéssel, funkcionális avulással, gazdasági avulással korrigált pótlási (újraelőállítási) költség, Indexált költség  Ismert piaci érték összehasonlításra, néha kizárólagosan.

232 231  Jövedelemalapú értékelés  FCFF (működési cash flow) – D = E + a  EVA (hozzáadott érték) – D = E + a  OPM (opciós árelmélet) = E +a  DDM (osztalékárazási modell) = E + a  Egyéb: árbevétel alapú értékelés  „a” a jövedelemtermelésben részt nem vevő eszközök értéke:  Piaci (likvidációs érték, vagy gyorsított szabályos felszámolási érték)  Pénzfelesleg  Jóléti ingatlanok  Kamatozó hosszú távú lekötések  Forgatási célú értékpapírok  Elfekvő készletek… A vállalkozás jövedelemalapú értéke

233 232 Üzleti érték forrása EEM Partner kapcsolat Egyéb működés Goodwill Badwill Könyv szerinti érték Inflációs többlet Piaci értéktöbblet Könyvön kívüli elkülöníthető immateriális javak ismert vagyontöbblete Ismeretlen többlet vagy hiány Valorizált vagyontöbblet Könyv szerinti vagyon piaci értéke A vállalkozás vagyoni értéke A vállalkozás jövedelemalapú (üzleti) értéke VÉTELÁR

234 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea233 Negatív cégérték elszámolása  Ha a negatív cégérték nem kapcsolódik a jövőben várható veszteséghez, ráfordításhoz, akkor összegét bevételként kell elszámolni  A negatív cégértéknek az az összege, amely:  a felvásárló által tervezett jövőbeni veszteségeket, ráfordításokat jelenti,  és megbízhatóan mérhető  de a felvásárláskor még nem ismert kötelezettségekhez kapcsolódik,  bevételként kerül elszámolásra, amikor a jövőbeni veszteségek, ráfordítások elszámolásra kerülnek.  a veszteségek, ráfordítások felmerüléséig így halasztott bevételként (negatív eszközként) kell elszámolni a negatív cégérték összegét.

235 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea234 HAR vs IFRS (IAS) vs US GAAP

236 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea235 Miért más a nemzetközi a HAR- hoz képest?  A kutatási fázis költségei ráfordítások és a fejlesztési fázis költségei is csak bizonyos kritériumok megfelelősége esetén aktiválhatók. A kutatási (fejlesztés) költségek egy összegben kerülnek azonnal elszámolásra aktiválás nélkül.  Egy maximális amortizációs időszakot (20/40 év), de ettől indokolt esetben el lehet térni.  Az immateriális javak előállítási költsége a szűkített önköltség.  A saját fejlesztésű, bevételi cél elérése érdekében fejlesztett szoftverek költségei aktiválandók.  A negatív goodwill-lal, azaz a badwill-lel a felvásárolt eszközök értékét kell csökkenteni azok 0 értékéig.  Az átszervezés költségei nem kerülhetnek aktiválásra. A tevékenység megkezdésének, alapításnak költségei (vesztesége) nem kerülhetnek aktiválásra.  A reklámköltségek nem aktiválhatók.  A goodwill értékcsökkenési kizárt, terven felüli értékcsökkenéssel értékelt.

237 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea236 IAS versus US GAAP

238 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea237 Kötelezettségek

239 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea238 Fontosabb kapcsolódó nemzetközi szabályok  IFRS (IAS)  IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek, függő követelések  US GAAP  SFAS No. 146., Accounting for Costs Associated with Exit or Disposal Activities  SFAC No. 3., Elements of Financial Statements of Business Enterprises  SFAS No. 114., Accounting by Creditors for Impairment of a loan  SFAS No. 84., Induced Conversions of Convertible Debt  SFAS No. 123., Accounting for Stock-Based Compensation  SFAS No. 6., Balance Sheet Classification of Short-Term Obligation Expected to Be Refinanced  SFAS No. 47., Disclosure of Long-Term Obligation  SFAS No. 5., Accounting for Contingencies  APB Opinion No. 25., Accounting for Stock issued to Employees  APB Opinion No. 21., Interest on receivables and payables

240 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea239 Kötelezettségek  A kötelezettségek (liabilities) olyan más gazdálkodó által átadott erőforrások (eszközök, szolgáltatások), amelyek a jövőbeni haszon növekedését a tartozások növekedésével segítik elő.  A kötelezettségek jellegzetessége még, hogy:  elkerülhetetlen fizetési ígéretek,  és a gazdasági esemény, amelyből ered, már megtörtént (céltartalék!).  A hosszú és rövid lejárat közötti elkülönítés alapja, a termelési cikluson vagy éven belüli visszafizetés kritériuma.  A hosszú lejáratú kötelezettségek éven belüli törlesztőrészlete a következő üzleti évben esedékes törlesztések értékét jelenti, kivéve ha:  a visszafizetéshez rendelkezésre álló eszköz nem forgóeszközként kimutatott,  a visszafizetés új hosszú lejáratú kötelezettséggel refinanszírozott,  a visszafizetés tulajdonosi tőkejuttatással refinanszírozott.

241 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea240 Sajátos rövid lejáratú kötelezettségek  A kötelezettségként ki kell mutatni minden valószínűsíthető fizetett dolgozói távollétből eredő kötelezettséget (compensated absences)  Az osztaléktartozások az igazgatóság által jóváhagyott a tulajdonosoknak járó osztalékösszeg.  Az összemérés elve szerint el nem számolható bevételek (unearned revenues) vagy elszámolt, de el nem számolható (accrued expenses) költségek- ráfordítások elszámolása kötelezettségként történik (Accruals).

242 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea241 Hosszú lejáratú kötelezettségek

243 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea242 Diszkont vagy prémium  Ha a névleges kamat és a piaci kamat eltér egymástól akkor a kibocsátás nem történhet névértéken.  ha névérték alatt történik (névleges kamat < piaci) akkor diszkont, azaz csökkentett értékén,  ha névleges kamat > piaci, akkor növelt (premium) értéken történhet a kibocsátás.  Ha például a névleges kamat < piaci, de a vállalkozás mégis névértéket kér az értékpapírért, akkor mivel az alternatív befektetési lehetőségek hozama magasabb lesz a kínált névleges kamatnál, ezért nem lenne kereslet az eszköz iránt.  A kibocsátás így csak diszkont értéken történhet. A diszkont összege éves kamatteherként elszámolt a tényleges kamattartalom (effective interest method) vagy a lineáris kamat (straigtht-line method) arányban.

244 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea243 Érdemes-e kötvénybe fektetnünk? • Egy kötvény, melynek kibocsátási névértéke (01/01/01-én) FAB, évi 9% névleges kamatot fizet. Futamideje 5 év, tőketörlesztés az ötödik év végén történik, a kötvénypiaci hozam 11%. Érdemes-e névértéken befektetni a kötvénybe? Mekkora kötvénypiaci hozam esetén érdemes névértéken befektetni a kötvénybe? Hogyan számolná el a kibocsátást?

245 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea244 A diszkont amortizációja

246 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea245 Könyvelések

247 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea246 Céltartalékok, függő tételek

248 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea247 Céltartalék-Függő kötelezettség  Céltartalék:  múltbeli eseményből származó jelenleg fennálló kötelem, kötelezettség az alapja  a kötelezettség kiegyenlítése valószínűen gazdasági előnyöket megtestesítő erőforrások kiáramlását okozza  és a kötelezettség összege megbízhatóan, reálisan megbecsülhető  Függő (feltételes) kötelezettség:  múltbeli eseményből adódó lehetséges kötelezettség, amelyek fennállását egy vagy több olyan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy elmaradása erősíti meg, amelyek nem teljesen állnak a vállalkozás befolyása alatt  vagy egy múltbeli eseményből adódó jelen kötelezettség, amelyet nem ismertek el céltartalékként, mert nem valószínű, hogy rendezése erőforrás kiáramlást okoz vagy a kötelezettség összege nem megbízhatóan mérhető.  Függő (feltételes) követelés:  múltbeli eseményből adódó lehetséges eszköz, amelyek létezését egy vagy több olyan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy elmaradása erősíti meg, amelyek nem teljesen állnak a vállalkozás befolyása alatt.

249 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea248 Valószínűségi változók  Bekövetkezés valószínűsége  Valószínű (probable) [>70-80%]  Lehetséges (reasonably possible)  Esetleges (remote) [<40-50%]  Becsülhetőség  Meghatározható egy konkrét összeg vagy egy értékhatár  Nem lehet megbecsülni a várható veszteséget

250 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea249 Függő tételek – eszközök és kötelezettségek Követelés (nem függő)HasznaBiztos (befolyt, késedelmi kamat, kártérítés,…) Elszámolt Függő követelésHasznaValószínűKiegészítő adat Függő követelésHasznaLehetségesn/a Függő követelésHasznaEsetlegesn/a Kötelezettség (nem függő)TerheValószínűen biztosElszámolt Kötelezettség (nem függő)TerheValószínű és becsülhetőElszámolt Függő kötelezettségTerheValószínű és nem becsülhető Kiegészítő adat Függő kötelezettségTerheLehetségesKiegészítő adat Függő kötelezettségTerheEsetlegesn/a

251 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea250 Értékelés  Amennyiben a pénz időértékének hatása jelentős, úgy a céltartalék összegeként a kötelezettség rendezéséhez várhatóan szükséges ráfordítások jelenértékét kell figyelembe venni.  Mérlegfordulónapon szükséges ráfordításra vonatkozó becslés.  Amennyiben a céltartalékok rendezéséhez szükséges ráfordítások egy részét egy másik fél megtéríti, úgy a megtérülést csak akkor lehet elszámolni, ha a gazdálkodó biztosan megkapja a térítést, ha rendezi a kötelmet. A megtérülést elkülönült eszközként kell kezelni, és nem haladhatja meg a céltartalék összegét.

252 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea251 Perek, adóellenőrzések várható veszteségei  A perek, adóellenőrzések várható veszteségeinek bemutatásához a következő vélemények és információk begyűjtésére van szükség:  a per jellege,  a per szakasza,  a jogi szakértők véleménye,  a vállalkozás vagy más vállalkozás tapasztalata a perek kimenetével kapcsolatban,  a vezetés jogi nyilatkozata.

253 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea252 Garanciális kötelezettség  A klasszikus várható veszteség (jelenértéken) a garanciális kötelezettség értéke. A terhelés alapja a múltbéli egységköltségek értéke. Az elszámolás nettó módon történik: T Garanciális költségek - K Garanciális kötelezettség várható értéke (várható) T Garanciális kötelezettség várható értéke - K Pénz, Készlet, Kötelezettség (felmerült)  Egyes esetekben a vállalkozások saját maguk is nyújthatnak ellenértékért cserébe többletszolgáltatást (garanciát). Ezek a bevétel oldalon is elszámolt garanciális többletek. T Követelés - K Árbevétel (ellenérték) T Követelés - K Meg nem szolgált bevétel miatti kötelezettség (a többletgarancia) T Meg nem szolgált bevétel miatti kötelezettség (a többletgarancia) - K Árbevétel ( a szolgáltatási időszak)

254 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea253 Hátrányos szerződések  Olyan szerződés, amelyben  a szerződés alapján  a szerződés teljesítésével kapcsolatos  elkerülhetetlen költségek meghaladják  a szerződés alapján várhatóan befolyó gazdasági hasznokat.  Amennyiben a gazdálkodó rendelkezik ilyen szerződéssel, akkor a szerződés szerinti meglévő kötelmet céltartalékként kell kimutatni és értékelni.

255 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea254 Környezetvédelem  A várható környeztvédelmi kötelezettségek fedezetére képzendő érték az USA ipari gazdaságában évente 752 Mrd USD ráfordítást feltételez 30 éven keresztül a teljes gazdasági rendszerből finanszírozva.  Ez a USA vállalkozások éves árbevételének iparágtól függően 1,9%-6,1%-os környezetvédelmi célú felhasználását igényelné, amely a 7,7%-os bevételarányos nyereség esetén csaknem a teljes eredmény feláldozását jelentené.  A fenti indokok szerint a vállalkozások hivatkozva arra, hogy a kötelezettség megbízhatóan nem becsülhető, legtöbbször nem mutatnak ki könyveikben kötelezettséget.

256 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea255 S zerkezetátalakítási költségekre  Átszervezésre vonatkozó vélelmezett kötelem csak akkor keletkezik, ha a gazdálkodó rendelkezik egy, az átszervezésre vonatkozó, legalább a következőkre kiterjedő részletes tervvel:  Az érintett üzleti tevékenység.  Érintett főbb telephelyek.  Alkalmazottak száma, munkaköre, telephelye.  Várhatóan felmerülő ráfordítások.  Terv végrehajtásának ideje.  A terv végrehajtásának megkezdésével vagy bejelentésével:  A tervet elkezdték megvalósítani; vagy  Annak főbb elemeit ismertették az érintettekkel

257 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea256 Egyéb kötelezettségek  A vállalkozások a fogyasztók ösztönzésére számos akciót, pontgyűjtést, játékot szerveznek, amelyek során a  feltételek teljesítésével  meghatározott értékű ajándék, termék, utalvány kerülhet kiosztásra.  A be nem váltott, de feltételezhetően beváltásra kerülő fizetési ígéretek összege jövőbeni kötelezettségként értelmezhető.

258 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea257 Kimutatásra kerülhetnek-e a következő tételek a mérlegben (I/N)? Fel nem vett szabadságra jutó bér értéke. Le nem hívott hitelkeret. Ki nem fizetett bonus a vezetésnek Pontgyűjtő akció várható beváltási értéke. Nem kamatozó váltótartozás diszkontja. Ki nem fizetett, de eldöntött osztalékkötelezettség. Biztosítható kockázatokra képzett tartalék. Üzleti kockázatok értéke (például várható rossz vezetői döntések vesztesége) Vállalkozás elleni kereseti igény, amelynek kimenete nem becsülhető. Fel nem használt túlórák értéke. Repült kilométerek után járó ingyen kilométerek értéke.

259 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea258 Megoldás I Fel nem vett szabadságra jutó bér értéke. N Le nem hívott hitelkeret. I Ki nem fizetett bonus a vezetésnek I Pontgyűjtő akció várható beváltási értéke. I Nem kamatozó váltótartozás diszkontja. I Ki nem fizetett, de eldöntött osztalékkötelezettség. N Biztosítható kockázatokra képzett tartalék. N Üzleti kockázatok értéke (például várható rossz vezetői döntések vesztesége) I Vállalkozás elleni kereseti igény, amelynek kimenete nem becsülhető. I Fel nem használt túlórák értéke. I Repült kilométerek után járó ingyen kilométerek értéke.

260 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea259 Saját tőke

261 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea260 Fontosabb kapcsolódó nemzetközi szabályok  IFRS (IAS)  N/A  US GAAP  SEC SAB 78, Quasi-Reorganisation  APB Opinion No. 29., Accounting for Nonmonetary Transaction  SFAS No. 16., Prior Period Adjustments

262 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea261 Jegyzett tőke

263 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea262 Mozgási jogcímek  A jóváhagyott kibocsátás tőkéjének átvétele névérték feletti kibocsátás esetén: T Pénzeszközök – K Részvénytőke (névérték) T Pénzeszközök – K Részvénytőkén felül rendelkezésre bocsátott vagyon (ázsió)  A jóváhagyott kibocsátás tőkéjének átvétele esetleges névérték alatti kibocsátás esetén: T Pénzeszközök – K Részvénytőke (jegyzési érték) T Részvénytőkén felül rendelkezésre bocsátott vagyon – K Részvénytőke (diszkont)  Névértékkel nem rendelkező részvények kibocsátását, bár ezekben az esetekben részvényenkénti minimális jegyzési összeg kerülhet előírásra (stated value): T Pénzeszközök – K Részvénytőke (jegyzési érték)

264 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea263 …  Gyakran elválik egymástól a jegyzés és a jegyzéshez kapcsolódó előjegyzéssel rendelkezésre bocsátandó eszközérték (részvényutalvány).  El kell különíteni a az előjegyzett részvénytőkét a jegyzett részvénytőkétől a kimutatásokban. T Előjegyzés miatti követelések – K Előjegyzett részvénytőke T Előjegyzés miatti követelések – K Részvénytőkén felül rendelkezésre bocsátott vagyon T Pénzeszközök – K Előjegyzés miatti követelések (előleg érték) T Pénzeszközök – K Előjegyzés miatti követelések (tényleges kibocsátás időpontja a teljes összeg átadásával) T Előjegyzett részvénytőke – K Részvénytőke (elkülönítés megszüntetése)

265 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea264 …  Az apport értéke:  a rendelkezésre bocsátott eszközök (szolgáltatások) piaci értéke, vagy a  rendelkezésre bocsátott eszközökért (szolgáltatásokért) átadott részvények piaci értéke, attól függően, melyik érték határozható meg pontosabban.  A befektetők pótbefizetések teljesítésére kötelezhetők. Ezekben az esetekben első sorban a diszkonttal kibocsátott részvényjegyzőik teljesítenek pótbefizetéseket, majd a kötelezettség minden tulajdonosra kiterjed: T Pénzeszközök – K Részvénytőkén felül rendelkezésre bocsátott vagyon

266 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea265 …  A kibocsátás:  könyvvizsgálói,  jogi költségei,  díjai,  adói,  nyomtatási költségei,  forgalmazási költségei  a részvénytőkén felül rendelkezésre bocsátott vagyont csökkentik. T Részvénytőkén felül rendelkezésre bocsátott vagyon - K Pénzeszközök

267 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea266 Számolja el a részvényjegyzést! • Hogyan számolná el a következő részvényjegyzést, ahol –a részvények névértéke 5 FAB és: • a) a kibocsátás megtörténik 20 FAB értéken, • b) a kibocsátás megtörténik 1 FAB értéken, • c) névérték nélküli kibocsátás történik 20 FAB értéken, • d) 40% részvényutalvány után a 60% különbözet 2 hónap múlva rendezendő 20 FAB kibocsátási érték mellett?

268 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea267 Megoldás • Megoldás: • A) esetben T Pénzeszközök – K Részvénytőke 5 T Pénzeszközök – K Részvénytőkén felül rendelkezésre bocsátott vagyon 15 • B) esetben T Pénzeszközök – K Részvénytőke 1 T Részvénytőkén felül rendelkezésre bocsátott vagyon – K Részvénytőke 4 • C) esetben T Pénzeszközök – K Részvénytőke 20 • D) esetben T Előjegyzés miatti követelések – K Előjegyzett részvénytőke 5 T Előjegyzés miatti követelések – K Részvénytőkén felüli vagyon 15 T Pénzeszközök – K Előjegyzés miatti követelések (előleg érték) 8 T Pénzeszközök – K Előjegyzés miatti követelések 12 T Előjegyzett részvénytőke – K Részvénytőke 5

269 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea268 Számolja el a részvényjegyzést! • Hogyan számolná el a következő részvényjegyzést, ahol –a 80 FAB névértékű törzsrészvényekért cserében • a) ismertlen értékű kapacitást bocsátanak rendelkezésre egy termelőegységben, az átadott törzsrészvények piaci ára 100 FAB • b) a törzsrészvény piaci ára nem ismert, de a kapacitás értéke 60 FAB • c) az igazgatóság által felkért szakértői szerint a kapacitás piaci értéke 120 FAB?

270 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea269 Megoldás • A) esetben T Használati jog – K Részvénytőke 80 T Használati jog – K Részvénytőkén felül rendelkezésre bocsátott 20 • B) esetben T Használati jog – K Részvénytőke60 T Részvénytőkén felül rendelkezésre bocsátott – K Részvénytőke 20 • C) esetben T Használati jog – K Részvénytőke 80 T Használati jog – K Részvénytőkén felül rendelkezésre bocsátott 40

271 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea270 Visszavásárolt részvények

272 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea271 Visszavásárolt részvények  A kérdés milyen mozgatóerők állhatnak a visszavásárlások mögött?  Adózási szabályok.  Az egy részvényre jutó nyereség mutatója.  Javadalmazási rendszerek.  Eszközcserék.  Befektetők bevonása.  A részvények visszavásárlásával a vállalkozás piaci szereplőjévé válik a tőkepiacnak,  Önmagánosítás.

273 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea272 Mozgási jogcímek  A visszavásárolt saját részvények értékelés történhet visszavásárlási értékükön vagy névértékükön.  Ha az elszámolás visszavásárlási értéken történik, akkor: T Visszavásárolt részvények értéke – K Pénzeszközök  Ha az elszámolás névértéken történik, akkor T Visszavásárolt részvények értéke – K Pénzeszközök (névérték) T Részvénytőkén felül rendelkezésre bocsátott vagyon – K Pénzeszközök (arányos kibocsátáskori ázsió visszavétele) T Eredménytartalék – K Pénzeszközök (további piaci értéktöbblet)  A hitelezők védelme érdekében a visszavásárolt részvények értékében le kell kötni az eredménytartalékot. T Szabad rendelkezésű eredménytartalék – K Lekötött eredménytartalék

274 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea273 …  A nemzetközi számvitelben saját tőkét csökkent a visszavásárolt részvényt.  Ha a visszavásárlási érték > eladási érték, akkor T Pénzeszközök – K Visszavásárolt részvények értéke T Részvénytőkén felül rendelkezésre bocsátott vagyon - K Visszavásárolt részvények értéke  vagy, ha a visszavásárlási érték < eladási érték, akkor T Pénzeszközök – K Visszavásárolt részvények értéke T Pénzeszközök – K Részvénytőkén felül rendelkezésre bocsátott vagyon  A részvénytőkén felül rendelkezésre bocsátott vagyon visszavásárolt részvényekből származó egyenlege a teljes elidegenítés időpontjában az eredménytartalék terhére/javára átvezetett: T/K Eredménytartalék – K/T Részvénytőkén felül rendelkezésre bocsátott vagyon T Lekötött eredménytartalék – K Szabad rendelkezésű eredménytartalék

275 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea274 Eredménytartalék

276 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea275 Eredménytartalék  Az eredménytartalék összege a vállalkozás által mindenkor megtermelt jövedelmek tulajdonosok között fel nem osztott értéke. A kérdés:  hogy a vállalkozás által megtermelt jövedelmek összege milyen mértékben osztható fel a tulajdonosok között?  Szigorú pénzügyi korlátok  PÓTLÁSI HIÁNY a bevételek értéke közel piaci érték, az elszámolt ráfordítások múltbéli beszerzési ár  LIKVIDITÁSI HIÁNY nincsen forgóeszköz fedezet  Pénzben fizetett osztalék (cash dividends) könyvelése: T Eredménytartalék – K Osztalékkötelezettség

277 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea276 Pénzügyi korlátok Alapszabály: a vállalkozás fizetőkészsége (minden kötelezettséget határidőben ki tud elégíteni) nem kerülhet veszélybe Az osztalék forrása csak a szabad eredménytartalék vagy a tárgyévi eredmény lehet Az osztalékfizetés forrása a vagyonértékelt (piaci értékre helyesbített) saját tőke lehet (piaci értékű eszközök – piaci értékű kötelezettségek) Amennyiben a működő tőke felett születne osztalékdöntés, úgy a hosszabb távú eszközlekötések feloldása jelenthetne fedezetet a rövid távú osztalékkötelezettségre: Forgóeszközök < Rövid lejáratú kötelezettségek + Osztalékkötelezettség Ez a reláció például ingatlanvagyon esetén egyenes ágon vezethetne a fizetőkészség megszűnéséhez.

278 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea277 Ellenőrzések, önellenőrzések hatása  A jelentős (alapvető) összegű hibák hatását eredménytartalék korrekcióként (esetleg tárgyévi eredményben) kell elszámolni.  Alapvető hibák: a tárgyidőszakban felfedezett olyan jelentőségű hibák, amelyek miatt egy vagy több korábbi időszak pénzügyi kimutatásai már nem tekinthetők megbízhatónak abban a formában, ahogy eredetileg közzé lettek téve.  Elszámolása:  visszaforduló hatású, mérlegkészítésig megismert téves elszámolások eredménykorrekcióval: T/K Eredménytartalék - K/T Eredményszámlák (ER)  nem visszaforduló hatású téves elszámolások értékkorrekcióval: T/K Eredménytartalék - K/T Eszköz/Forrás

279 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea278 Az eredményfelosztás

280 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea279 Határozza meg, hogy a következő események milyen hatást gyakorolnak a kiemelt mérlesorokra (+, -) EseményEszközökKötelezettségekRészvénytőke Részvénytőkén felüli vagyon Eredménytartalék Éves eredmény Részvénykibocsátás ázsióval Részvénykibocsátás diszkonttal Visszavásárolt részvények értékelése bekerülési értéken Visszavásárolt részvények értékelése névértéken Bekerülési értéken értékelt visszavásárolt részvény eladása nyereséggel Visszavásárolt részvények teljes elidegenítése után fennmaradó egyenleg elszámolás Készletként rendelkezésre bocsátott részvénytőke Részvényelőjegyzés Részvénykibocsátás engedélyezése

281 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea280 Megoldás EseményEszközökKötelezettségekRészvénytőke Részvénytőkén felüli vagyon Eredmény- tartalék Éves eredmény Részvénykibocsátás ázsióval +++ Részvénykibocsátás diszkonttal ++- Visszavásárolt részvények értékelése bekerülési értéken -- Visszavásárolt részvények értékelése névértéken --- Bekerülési értéken értékelt visszavásárolt részvény eladása nyereséggel +++ Visszavásárolt részvények teljes elidegenítése után fennmaradó egyenleg elszámolás +/--/+ Készletként rendelkezésre bocsátott részvénytőke ++ Részvényelőjegyzés ++ Részvénykibocsátás engedélyezése Nincsen elszámolása

282 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea281 Határozza meg, hogy a következő események milyen hatást gyakorolnak a kiemelt mérlesorokra (+, -) EseményEszközökKötelezettségekRészvénytőke Részvénytőkén felüli vagyon Eredmény- tartalék Éves eredmény Járó kamatok Pénzben fizetett osztalékról döntés Részvényosztalék (szokásos) Részvényosztalék (> %) Eredménytartalék lekötés Esedékessé vált, előre fizetett biztosítási díj Osztalékfizetés Természetben adott osztalék fedezetéül szolgáló eszköz értéktöbblete Ingatlanként nyújtott osztalék Ingatlanként nyújtott osztalék átadása Likvidációs osztalékról döntés

283 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea282 Megoldás EseményEszközökKötelezettségekRészvénytőke Részvénytőkén felüli vagyon Eredmény- tartalék Éves eredmény Járó kamatok ++ Pénzben fizetett osztalékról döntés +- Részvényosztalék (szokásos) ++/-- Részvényosztalék (> %) +- Eredménytartalék lekötés +/- Esedékessé vált, előre fizetett biztosítási díj -- Osztalékfizetés -- Természetben adott osztalék fedezetéül szolgáló eszköz értéktöbblete ++ Ingatlanként nyújtott osztalék +- Ingatlanként nyújtott osztalék átadása -- Likvidációs osztalékról döntés +--

284 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea283 HAR vs IFRS (IAS) vs US GAAP

285 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea284 Miért más a nemzetközi a HAR- hoz képest?  A saját tőkének önálló soron nem része a mérleg szerinti eredmény és lekötött tartalék.  A tőketartalékból lekötési jogcím nem nevesített.  A saját tőkének nem része a visszavásárlási kötelezettséget, mint elsőbbségi jogot megtestesítő részvények értéke.  A konszolidált beszámoló külső tulajdonosokra jutó saját tőke értéke a saját tőkén kívül, önálló soron kerül kimutatásra.  Lehetséges a névértékkel nem rendelkező részvény kibocsátás.  Az előjegyzésre befizetett részvénytőke saját tőke elemként elszámolható, de a saját tőkén belül el kell különíteni az előjegyzett részvénytőkét a jegyzett részvénytőkétől.  A kibocsátás könyvvizsgálói, jogi költségei, díjai, adói, nyomtatási költségei, forgalmazási költségei a részvénytőkén felül rendelkezésre bocsátott vagyont csökkentik.  A visszavásárolt saját részvények értékelése történhet visszavásárlási értékükön vagy névértékükön is. Kimutatásuk a saját tőkén belül történhet, értékük a saját tőke értékét csökkenti.  A visszavásárolt részvények elidegenítésének eredménye a részvénytőkén felüli vagyont módosítja  A részvénytőkén felül rendelkezésre bocsátott vagyon visszavásárolt részvényekből származó egyenlege a teljes elidegenítés időpontjábanaz eredménytartalék terhére/javára átvezetett.  A részvénytőkén belül a törzsrészvény és az elsőbbségi részvény elkülönül egymástól.  A visszaváltható részvény elkülönül a saját tőkétől és kötelezettségként viselkedik.

286 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea285 Miért más a nemzetközi a HAR- hoz képest?  A saját tőke sajátos része a teljes vállalkozási jövedelem összege.  A HAR több rendkívüli eredményt érintő tétele a teljes vállalkozási jövedelem elemei között elszámolt.  Az osztalékkorlátok pénzügyi szemléletben fogalmazottak meg. Nincsen tételes osztalékfizetési korlát.  A jelentős összegű ellenőrzések, önellenőrzések hatásainak elszámolása közvetlenül az eredménytartalékkal szemben történhet. Nincsen középső oszlop a beszámolókban, ellenben az előző évi adatokat úgy kell bemutatni, mintha az helyesen lett volna elszámolva.  A jelentős minősítés nem meghatározott.  Lényeges hiba újbóli közzétételi kötelezettség nem merül fel.  Az eredmény-elszámolás nem az eredmény-kimutatásban jelenik meg, hanem önálló beszámolórészként az eredménytartalék levezetésének részét képezi.  Ismert a folyamatos működés keretében történő reorganizáció intézménye.

287 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea286 IAS versus US GAAP

288 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea287 Eredménykimutatás

289 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea288 Fontosabb kapcsolódó nemzetközi szabályok  IFRS (IAS)  IAS 8., Az időszak nettó nyeresége vagy vesztesége, alapvető hibák és a számviteli politika változásai  IAS 10., Mérlegfordulónap utáni események  IFRS 1., Első alkalmazás  IAS 14., Szegmens szerinti jelentések  IAS 33., Egy részvényre jutó eredmény (EPS)  IAS 21 – Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai  IAS 35 Megszűnő tevékenységek  US GAAP  SFAS No. 128., Earnings per Share  SFAS No. 131., Disclosure about Segments of an Enterprise and related Information  APB Opinion No. 30. – Reporting the Results of Operations  APB Opinion No Accounting changes

290 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea289 Mérlegfordulónap utáni események

291 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea290 Elszámolási sajátosságok  A mérlegfordulónap utáni események a fordulónap és a beszámoló aláírásának, közzétételének napja közötti időszakot ölelik fel:  A fordulónapon létező állítások az értékhelyesbítő tények. A fordulónappal kapcsolatban rendelkezésünkre álló adatok és azok változásának hatása a beszámolóba be kell, hogy kerüljön.  A fordulónap után felmerülő tények az értékbefolyásoló tények. Ezeket az eseményeket nem lehet a beszámoló elkészítése során figyelembe venni (kiegészítő megjegyzések).  A standardok nem rögzítik egyértelműen a fordulónap, mérlegkészítés, a közzététel és a letétbe helyezés időpontját

292 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea291 Fontosabb értékhelyesbítő tények  Jogerős bírósági határozat, mely megerősíti, hogy a vállalkozás már a mérleg fordulónapján is rendelkezett egy jelenbeni kötelezettséggel.  Információ, mely jelzi, hogy egy eszköz a mérleg fordulónapján már értékvesztett volt, vagy az értékvesztést kell helyesbíteni (csőd, NRV)  Hibák vagy hamisítás feltárása, stb.  Devizás tételek értékelése.

293 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea292 Fontosabb értékbefolyásoló tények  Osztalék akkor mutatható ki kötelezettségként, ha a fordulónapot megelőzően jóváhagyásra kerül.  Tervezett szervezeti átalakulások.  Részvény, kötvény kibocsátása.  Katasztrófák veszteségei.  Új üzleti tevékenység beindítása.  A mérleg fordulónapot követő nagyobb vállalkozás összeolvadás vagy fontosabb leányvállalat eladása.  Egy tevékenység beszüntetésére vonatkozó terv bejelentése.  Árfolyamváltozások.  Állami intézkedések, adókulcsváltozások.  Jelentős elkötelezettség vállalása.  A vállalkozás tevékenységének folytatásával kapcsolatos kételyek.

294 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea293 Szükséges-e a pénzügyi kimutatásokat módosítani az alábbi esetekben, ha feltételezzük, hogy minden egyes esemény lényeges és minden esemény a pénzügyi kimutatás közzététele előtt történik? • 1. eset –A „Happy” Rt tulajdonában áll egy budapesti különleges szórakozást kínáló vidámparkja. A vidámpark a január 6-án rendezett újévi ünnepségen műszaki hiba miatt leégett. Személyi sérülés nem történt, de a vidámparkot teljes egészében újjá kell építeni, ami jelentős időt vesz igénybe. • 1. eset megoldása: –Mivel a tűzkár januárban történt, a mérleg fordulónapja után, így nem kell a pénzügyi kimutatásokat módosítani az esemény hatásával, de be kell mutatni annak pénzügyi hatásait is a kiegészítő dokumentumokban. –Felmerülhet az a kérdés is, hogy a „Happy” Rt képes-s folytatni tevékenységét, azaz alkalmazható-e a vállalkozás folytatásának elve. Ha nem lesz képes tovább működni, a beszámolót nem lehet a vállalkozás folytatásának elvén elkészíteni.

295 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea294 Szükséges-e a pénzügyi kimutatásokat módosítani az alábbi esetekben, ha feltételezzük, hogy minden egyes esemény lényeges és minden esemény a pénzügyi kimutatás közzététele előtt történik? • 2. eset –Egy üdítőitalokat gyártó Rt új italt fejlesztett ki, amely semlegesíti az elfogyasztott alkoholt a szervezetben, így elősegíti és gyorsítja a kijózanodást. Az első db termék piacra kerülését követően, a tárgyévet követő év februárjában azonban az egészségügyi felülvizsgálások azt mutatták ki, hogy olyan jellegű anyagokat tartalmaz az ital, amely nagy mennyiségben károsítja az emberi szervezetet. • 2. eset megoldás: –Beszámolóban nem jelenik meg –Kiegészítő adatok között a választást és annak pénzügyi hatását is be kell mutatni. –Számolni kell a megrendelések teljesítésének csúszása, illetve a lemondások miatti kártérítési igényekre, késedelmi kamatokra, esetleg peres ügyekre: függő kötelezettség, céltartalék.

296 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea295 Szükséges-e a pénzügyi kimutatásokat módosítani az alábbi esetekben, ha feltételezzük, hogy minden egyes esemény lényeges és minden esemény a pénzügyi kimutatás közzététele előtt történik? • 3. eset –Egy Rt könyveinek vizsgálata során az APEH egy értékesítési ügylet piaci árának helyességét, valódiságát vitatta. Az általa megállapított piaci érték alapján adóhiányt állapított meg, amelyre jelentős összegű adóbírságot és késedelmi pótlékot számított fel. Az Rt nem értett egyet az APEH döntésével, és számos fellebbezés után a bírósághoz fordultak. Az Rt úgy ítéli meg, hogy egy független értékbecslő az ő igazát fogja alátámasztani. –Januárban az igazgatósági ülésen a jogászok az APEH-val történő egyeztetést követően felvetettek egy olyan javaslatot, amely szerint, ha peren kívül sikerülne egyezségre jutni az APEH-val, akkor a bírság és késedelmi pótlék összege közel 40%-kal csökkenne. Az igazgatóság elfogadta a javaslatot. • 3. eset megoldása: –A pénzügyi kimutatásokat módosítani kell a tárgyévre vonatkozóan. –A peres ügy esetében képzett céltartalék összegét módosítani kell, illetve törölni kell. –Kiegészítő dokumentumokban be kell mutatni az eseményt

297 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea296 Szükséges-e a pénzügyi kimutatásokat módosítani az alábbi esetekben, ha feltételezzük, hogy minden egyes esemény lényeges és minden esemény a pénzügyi kimutatás közzététele előtt történik? • 4. eset –A Magyarországon a társasági adó tárgyévben 20%. • A) eset: tárgyév októberében a Kormány előterjesztésére a Parlament módosítja az adó mértékét 16%-ra. A jogszabály jövő év január 1-jétől hatályos. • B) eset: jövő év januárjában a Kormány előterjesztésére a Parlament módosítja az adó mértékét 16%-ra. A jogszabály csak az azt követő év január 1-jétől hatályos. –Szükséges-e módosítani a kimutatásokat 2003-ban? • 4. eset megoldása: –A tárgyévi és a halasztott nyereségadókat a fizetendő, illetve a várhatóan fizetendő összegben kell kimutatni. –A) eset: A tárgyévi adónál a tárgyévi érvényes mértékkel kell számolni, de a halasztott adók esetében számolni kell az adó változásával. –B) eset: Mivel fordulónapot követően hozták a jogszabályt, így csak a következő évi adókötelezettségeket kell a magasabb adóval számolni, illetve a jövő évi halasztott adót kell átértékelni.

298 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea297 Számviteli szabályok változása

299 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea298 Számviteli szabályok változtatásának hatása  A gazdasági folyamatok változása a vállalkozások beszámolókészítésnél alkalmazott kiemelt eljárások változását is előidézheti.  A változást törvényi szabályozás vagy a számviteli standard változása támasztja alá,  vállalkozás pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és cash flow- járól megbízhatóbb információt nyújt.  A leggyakoribb változások:  a számviteli becslésekben (accounting estimates) bekövetkező változások (az eszközök hasznos élettartama)  számviteli politika értékelési eljárásainak változása (értékcsökkenési leírás elszámolási módszere)  Önellenőrzés (lsd. korábban)

300 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea299 A számviteli becslések változása  A becslések a jövőbeni várakozások függvényében változhatnak.  A követelések értékvesztése, készletek eladhatósága, új eszközök élettartama, garanciális kötelezettségek értékelésének változása mindig a vállalkozás várakozásainak függvénye.  A változás éppolyan bizonytalan, mint a változatlanság.  A bizonytalanság és jövőorientáltság miatt a változásnak nem lehet hatása a korábbi évek eredményére!  A számviteli becslés és értékelési eljárás közötti határvonal gyakran nem egyértelmű. A becslési feltételek megváltoztatása gyakran  korábbi évek téves következtetéseinek (önellenőrzés)  vagy nem megfelelő értékelési eljárás választásának következménye (értékelési szabályok változása).  Amennyiben nem egyértelmű a döntés az okok között, akkor minden esetben a becslés változásának hatásáról beszélhetünk.

301 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea300 Értékelési eljárások változása  A korrekció elszámolása a módosítás üzleti évének első napján esedékes.  A módosítás elszámolása:  Preferált kezelési mód: eredménytartalék nyitó összegének helyesbítése.  A beszámolási időszak nettó nyereségébe vagy veszteségébe kell beszámítani és az eredménykimutatásban elkülöníteni.

302 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea301 Mutassuk be az eredménykimutatásban a módosítás elszámolását! • Egy vállalkozás 1.év január 1-én beszerzett FAB értékű eszközének használati idejét 4 évről 5 évre módosítja a használat 3. évében. A társasági adó 18%.

303 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea302 Példa

304 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea303 Rendkívüli eredmény US GAAP

305 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea304 Rendkívüli eredmény  A vállalkozás üzleti tevékenységével össze nem függő jelentős összegű események sorolandók ebbe a kategóriába, amelyek:  nem szokásosak, előfordulásuk valószínűsége alacsony, és  előre nem láthatók, ismétlődésük kiszámíthatatlan.  Lényegében a gazdálkodó környezeti kockázatai sorolhatók ide.  A vállalkozási környezet:  iparági sajátosságokat,  földrajzi feltételeket,  a természeti környezetet,  az állami szabályozás feltételeit.

306 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea305 Megszűnő tevékenység eredménye

307 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea306 Megszűnő tevékenység eredménye  Egy tevékenységének megszűnésével kapcsolatos eredmény elkülönítendő:  a jövedelmet termelő eszközök a vállalkozás többi eszközétől elkülöníthetők kell legyenek,  az elkülönített eszközök által termelt jövedelmeket önállóan számszerűsíteni lehessen.  az üzletágértékesítésről szóló döntés napjával tervet készítenek.  Az értékesítési időszak eredménye = +/- az üzletág nettó eszközértéke felett realizált eredmény +/- az üzletág értékesítési időszak alatti eredménye.

308 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea307 Mutassuk be az eredménykimutatásban az üzletágértékesítés elszámolását! • Egy vállalkozás éves eredménye FAB, amely nem tartalmazza az év közben FAB nyereséggel eladott az értékesítésig FAB veszteséget termelő üzletág elszámolásait. A társasági adó 18%.

309 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea308 Jelölje meg melyik eredménykategóriába tartoznak az alábbi események! • Megváltoztatott élettartamú berendezés korábbi évi amortizációs többlete. • Rendkívüli árvíz rombolása. • 5 évente szokásos rendkívüli mértékű árvíz rombolása. • Készletértékvesztés. • Eszközértékesítés nyeresége. • Értékcsökkenési leírás. • Eladott acélgyár 10 acélgyár közül. • Eladott acélipari üzletág. • Igazgatósági bérek. a) Üzemi tevékenység. b) Egyéb bevételek és egyéb kiadások. c) Nem szokásos mértékű vagy nem ismétlődő eredmény. d) Tevékenységváltozás miatti adózott eredmények. e) Rendkívüli adózott eredmények. f) Számviteli politika változása miatti adózott eredmények.

310 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea309 Megoldás • Megváltoztatott élettartamú berendezés korábbi évi amortizációs többlete - Számviteli politika változása miatti adózott eredmények. • Rendkívüli árvíz rombolása - Rendkívüli adózott eredmények • 5 évente szokásos rendkívüli mértékű árvíz rombolása - Nem szokásos mértékű vagy nem ismétlődő eredmény. • Készletértékvesztés - Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások. • Eszközértékesítés nyeresége - Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások. • Értékcsökkenési leírás - Üzemi tevékenység. • Eladott acélgyár 10 acélgyár közül - Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások. • Eladott acélipari üzletág - Tevékenységváltozás miatti adózott eredmények. • Igazgatósági bérek - Üzemi tevékenység.

311 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea310 Szegmens eredménykimutatás

312 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea311 Szegmensek típusai  Üzleti szegmensek (business segment) A vállalkozás áruértékesítéssel vagy szolgáltatás nyújtásával foglalkozó elkülöníthető része, amely eltérő kockázati tényezőkkel és bevételi sajátosságokkal rendelkezik. Azonosítási tényezők:  A termékek vagy szolgáltatások jellege  A termékek előállításának jellege  A termékek vagy szolgáltatások vevőinek típusai vagy csoportjai  A szolgáltatások nyújtásának vagy a termékek szétosztásának módszerei,  A szabályozási környezet jellege (pl. bankok, biztosítók, közszolgáltatók esetén)  Földrajzi szegmensek (geographical segment) eltérő földrajzi területeken (országokban) folytatott gazdasági tevékenység, mely eltérő kockázatoknak és megtérüléseknek van kitéve. Azonosítás tényezői:  A gazdasági és politikai feltételek hasonlósága  Egy meghatározott területen folytatott tevékenységhez kapcsolódó speciális kockázatok  Árfolyamok alakítása feletti ellenőrzés  Valutához kapcsolódó kockázatok

313 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea312 Szegmensek típusai  Beszámolási szegmensek.  Elsődleges és másodlagos szegmensek meghatározása a vállalkozás kockázatai és megtérülései jellegének domináns forrásaira való utalással történhet meg:  elsődleges szegmens az üzleti szegmens, ha annak kockázatait és megtérülési mértékeit elsősorban az általa előállított termékek és teljesített szolgáltatásokban rejlő különbségek uralják,  elsődleges szegmens a földrajzi szegmens, ha annak kockázatait, megtérülési mértékeit elsősorban az a tény befolyásolja, hogy különböző országokban vagy más földrajzi területeken működik.

314 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea313 Szegmens információk  Cél:  A vállalkozás múltbeli tevékenységének jobb megértése  A vállalkozásban rejlő kockázat és eredményesség jobb becslése  A vállalkozás egészére vonatkozó alaposabb megítélés lehetősége  El kell különíteni:  Szegmens árbevétel  Szegmens ráfordítás  Szegmens eszközök  Szegmens kötelezettségek

315 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea314

316 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea315 EPS mutató

317 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea316 Kimutatás az EPS levezetéséről Nettó eredmény az elsőbbségi részvényeseknek járó osztalék levonása után EPS = ________________________________________ Forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlaga

318 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea317 Az EPS mutató fontossága  Az egy részvényre jutó eredmények bemutatása kiemelten fontos adat a befektetők számára. Pénzügyi modellek alapja!  A számítás azonban több kérdés forrása is egyben.  Például  db éves átlagos kibocsátott állományra jutó eredmény 10 egység EPS rátát eredményez.  Amennyiben a részvények száma felosztással félévkor kétszeresére növekszik, akkor ez 5 egység EPS rátát eredményezne, holott a helyes EPS  ( * * 182,5) / 365 = darabra jutó eredményt, ami 6,666 egység lenne.

319 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea318 Példa az EPS számítására Nettó eredmény:36 milliárd Ft Elsőbbségi osztalék: 6 milliárd Ft Forgalomban lévő törzsrészvények: db Tárgyév február 28-án kibocsátott törzsrészvények száma: db Tárgyév szeptember 1-jén visszavá- sárolt részvények száma: 600 db

320 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea319 Megoldás • Nettó eredmény: 36 md – 6 md = 30 md • Forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlaga: – db – db * 10 / 12 = db –- 600 db *4 / 12 = 200 db –Összesen: db • EPS: 30 md / db = Ft/db

321 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea320 Korrigált EPS  Az átváltoztatható kötvényt a számításoknál úgy kell kezeljük, mintha év elején átváltották volna részvénnyé (if-converted method):  FAB névértékű 6%-os éves kamatú kötvény esetén amely 20 db részvény jegyzésére jogosít, 40% adókulcs mellett ez azt jelenti, hogy:  Az éves eredményt meg kell növeljük a beváltás miatt megtakarított kamatráfordítás összegével (ennek adójával) = + 60 – (60*0,4) = +36 eredménynövekedés,  a kintlévő részvények darabszámába be kell kalkuláljuk a 20 db-ot, mint kibocsátott részvényt.  A jegyzési jog esetén úgy kell eljárni, mintha a jegyzési joggal az év elején éltek volna (treasury stock method).  Akkor érdemes a joggal élni ha warrant értéke alacsonyabb a piaci értéknél.  Ha feltételezzük, hogy piaci értéken kíván a vállalkozás forrásokhoz jutni, akkor 1 – (warrantérték / piaci részvényérték) mértékben fedezetlenek forrásai. Ezt a kalkulált fedezetet részvények kibocsátásával teremtené elő.

322 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea321 HAR vs IFRS (IAS) vs US GAAP

323 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea322 Miért más a nemzetközi a HAR- hoz képest?  A fő csoportok a szokásos eredmény, tevékenység megszűnésének eredménye, rendkívüli eredmény és a számviteli politika változásából származó eredmény. A pénzügyi eredmény kategória nincsen önállóan elkülönítve.  A szokásos eredményen kívül az egyes eredménykategóriák adó elszámolásra az eredménykategóriához kötötten történhet nettó módon.  A kiegészítő megjegyzések kötelező tartalmi eleme, a vállalkozás számára jelentős piacok szerint (szegmensek) összeállított eredmény-kimutatás.  Az egy részvényre jutó eredmények bemutatása kiemelten fontos adat a befektetők számára. Az EPS mutató kiválóan használható a vállalkozás értékének, és a jövedelemtermelő- és osztalékfizető képesség előrejelzésére.  Az eredmény-kimutatás részletes tartalma nem szabályozott. A vállalkozások saját maguk határozhatják meg a jelentős tételek kiemelésének, nem jelentős tételek összevonásának gyakorlatát.  A nemzetközi gyakorlatban lényegesen elterjedtebb a forgalmi szemléletben összeállított eredmény-kimutatás.  A rendkívüli eredmény lényegesen eltérő tartalmat takar.  Az aktivált teljesítmények nem ismert fogalom.

324 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea323 IAS versus US GAAP

325 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea324 Halasztott adózás

326 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea325 Fontosabb kapcsolódó nemzetközi szabályok  IFRS (IAS)  IAS 12., Nyereségadók  US GAAP  SFAS No. 109., Accounting for Income Taxes

327 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea326 A halasztott adó forrása  Adózás-számvitel kapcsolata  A számviteli tartalommal összeállított, befektetőknek és hitelezőknek készülő pénzügyi jelentések mellett a vállalkozások az állam felé önálló adólevezetést készítenek.  Magyarországon a „befektetőknek készülő” beszámolón belül érvényesülnek az állam érdekei.  Magyarországon a számviteli eredmény egyes tételeit adóalapkorrekciós tételként az állam adótörvényével felülírja (korrigálja), és a korrigált eredményt fogadja el az adózás alapjául.  Végleges (vissza nem forduló) különbség (permanent difference)  Átmeneti (visszaforduló) különbség (timing / temporary difference)  Adózási szabály alatt a beszámoló szerinti állam adójoga szerinti adózási szabályt értjük.

328 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea327 Alapfogalmak + Számviteli szabályok szerinti eredmény +/- Vissza nem forduló hatású adóalap korrekciók * Társasági adókulcs =Adóráfordítás Adófizetési kötelezettség > Adóráfordítás Halasztott adókövetelés Adófizetési kötelezettség < Adóráfordítás Halasztott adótartozás + Számviteli szabályok szerinti eredmény +/- Vissza nem forduló hatású adóalap korrekciók +/- Visszaforduló hatású adóalap korrekciók * Társasági adókulcs = Adófizetési kötelezettség Halasztott adókövetelés, adótartozás +/- Korábban elszámolt adóalapkorrekciók jövőbeni hatása = A halasztott adó elszámolása

329 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea 328 EREDMÉNYKIMUTATÁS SZEMLÉLETBEN Gép értéke FAB Hasznos élettartam Nemzetközi = 10 év Hasznos élettartam adó = 5 év Adókulcs 25% Év Adóalap +Adóalap -AdóalapAdó-kulcs Halasztott adó ráfordítása Kumulált halasztott adó % % % % % %( ) %( ) %( ) %( ) %( )–

330 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea329 MÉRLEG SZEMLÉLETBEN Gép értéke FAB Hasznos élettartam Nemzetközi = 10 év Hasznos élettartam adó = 5 év Adókulcs 25% Év Nemzetközi nettó érték Adó-szerinti nettó érték Kumulált időbeli eltérés Adó-kulcs Kumulált halasztott adó Halasztott adó ráfordít % % % % % % ( ) % ( ) % ( ) % ( ) 10–-–25 %–( )

331 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea330 Visszaforduló adóhatások a magyar adózásban  Az elszámolt és az elszámolható értékcsökkenés miatti adókülönbözet tárgyévi hatása + Terv szerinti értékcsökkenési leírás és a terven felüli értékcsökkenés 8.§ (1) b) - Adótörvény szerint elszámolható értékcsökkenési leírás 7.§. (1) d) - Terven felüli értékcsökkenés visszaírt összege 7.§ (1) cs), kivéve a társasági adó törvény 1. sz. melléklet

332 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea331 Vezesse le a halasztott adó összegét! • Egy vállalkozás tárgyi eszközének bekerülési értéke 210 FAB. • A számviteli törvény szerint tervezett értékcsökkenési leírás 105 FAB/év. • Az adótörvény szerint elszámolható értékcsökkenés 70 FAB/év. • Az adózás előtti eredmény legyen minden évben FAB. • A társasági adó legyen 18%, teljes évekkel számoljunk! • Mutassuk be a halasztott adó elszámolását!

333 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea332 Megoldás

334 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea333 Visszaforduló adóhatások a magyar adózásban  A nyilvántartásból kivezetett eszközök miatt elszámolt adókülönbözet rendezése - Immateriális javak, tárgyi eszközök állományból történő kivezetése, vagy forgóeszközök közé történő átsorolás esetén az eszköz számított (adótörvény szerinti) nyilvántartási értéke (csökkentve a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékével). 7.§ (1) d) + Immateriális javak, tárgyi eszközök állományból történő kivezetésének könyvi értéke; vagy forgóeszközök közé való átsorolása 8.§ (1) b)

335 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea334 Visszaforduló adóhatások a magyar adózásban  Az el nem ismert céltartalék elszámolásának hatása - Várható kötelezettségekre és jövőbeni költségekre növelő tételként elszámolt céltartalék bevételként elszámolt összege 7.§ (1) b) + Várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék, beleértve a környezetvédelmi kötelezettségekre és erdőfelújítási kötelezettség fedezetére képzett céltartalékot is 8.§ (1) a)

336 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea335 Vezesse le a halasztott adó összegét! • Egy vállalkozás FAB garanciális céltartalékot képzett a következő évben elszámolandó garanciális javítások értékére. • A garanciális javítások tény értéke 800 FAB. További céltartalék elszámolásra nincsen szükség. • Az adózás előtti eredmény legyen minden évben FAB. • A társasági adó legyen 18%! • Mutassuk be a halasztott adó elszámolását!

337 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea336 Megoldás

338 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea337 Egyéb visszaforduló adóhatások a magyar adózásban  Az elszámolt és az elszámolható követelés értékvesztés miatti adókülönbözet tárgyévi hatása - A visszaírt értékvesztés 7.§ (1) n) és értékvesztés miatt elszámolt többletbevétel + Követelésekre elszámolt tárgyévi értékvesztés 8.§ (1) gy)  Behajthatatlan követelés  Fejlesztési tartalék  Bejelentett részesedés  Hosszú lejáratú devizás eszközök és kötelezettségek év végi árfolyamértékelésének hatása

339 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea338 Visszaforduló állományi adóhatások a magyar adózásban  Az adózási szabályok szerint kialakuló negatív adóalap a következő évek nyeresége terhére bizonyos feltételek mellett elhatárolható.  Egyes országok gyakorlatában nem kezelik a negatív adóalap halasztott adóhatását.  A jövő eredménykockázata miatt bizonytalan értékű eszköz kimutatására pedig nem kerülhet sor.  Ha a vállalkozás folytatása elvéből indulunk ki, akkor viszont feltételeznünk kell, hogy a vállalkozás a jövőben jövedelmet termel.  Elhatárolt veszteségek értéke + Korábbi évekből áthozott és tárgyévet követő években felhasználható értéke + Tárgyidőszakban képződött negatív adóalap értéke

340 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea339 Vezesse le a halasztott adó összegét! • Egy vállalkozás 1. éves negatív adóalapja FAB. Vissza nem forduló adóalapkorrekciók értéke FAB. • Második éves adóalapja FAB (elhatárolt veszteség felhasználás előtt), amelyből a vissza nem forduló adóalapkorrekciók értéke +500 FAB. • Az adózás előtti eredmény mindkét évben FAB. • Mutassuk be a halasztott adó elszámolását! • A társasági adó legyen 18%!

341 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea340 Megoldás

342 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea341 Az adók megjelenése a mérlegben és az eredménykimutatásban  Elkülönítetten kell kimutatni:  az adókövetelések és kötelezettségek összegét  a tényeleges és halasztott adókövetelések, kötelezettségek összegét  a halasztott adókövetelést a befektetett eszközök, a halasztott adókötelezettséget a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni, ha  valószínű, hogy a jövőben a gazdálkodó olyan összegű adóköteles eredményt ér el, amellyel szemben érvényesíthető a levonható átmeneti különbség összege, azaz a jövőbeni eredmény fedezi a levonható átmeneti különbség összegét.  a tényleges és a halasztott adók összegét általában az eredménykimutatásban bevételként vagy ráfordításként kell kimutatni  T Egyéb ráfordítás – K Halasztott adó vagy T Halasztott adó – K Egyéb bevétel Vagy  T 891 – K Halasztott adó vagy T Halasztott adó – K 891

343 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea342 HAR vs IFRS (IAS) vs US GAAP

344 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea343 Miért más a nemzetközi a HAR- hoz képest?  a magyar szabályok mérlegen kívüli tételként jelenítik meg a halaszott adóhatású adóalapkorrekciókat,  a magyar számvitel ezeken kívül nem tartalmaz elszámolási, kimutatási, értékelési előírásokat a halasztott adókkal kapcsolatban.

345 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea344 IAS versus US GAAP

346 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea345 A cash flow kimutatás

347 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea346 Fontosabb kapcsolódó nemzetközi szabályok  IFRS (IAS)  IAS 7., Cash flow kimutatás  US GAAP  SFAS No. 95., Statement of Cash Flow

348 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea347 Cash flow  Nincsen kötelező cash flow tartalmat, azt azonban előírja, hogy milyen részei kell legyenek a cash flow kimutatásnak. A kimutatás főbb részei a következők:  Működési cash flow  Befektetési cash flow  Finanszírozási cash flow  A kimutatás egyes részei levezetésének módszere:  Működési cash flow, indirekt módszer  Befektetési cash flow, direkt módszer  Finanszírozási cash flow, direkt módszer

349 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea348 Cash flow összeállítási sajátosságok  A kapott kamatok, osztalékok besorolásra kerülhetnek a működési, a befektetési vagy a finanszírozási cash flow-ba is.  A fizetett kamatok besorolásra kerülhetnek a működési, befektetési vagy finanszírozási cash flow-ba is.  A társasági adókat a működési tevékenység cash flow-jában kell kimutatni külön sorban.

350 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea349

351 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea350 HAR vs IFRS (IAS) vs US GAAP

352 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea351 Miért más a US-GAAP a HAR- hoz képest?  A cash flow levezetésre nincsen kötött forma.  A direkt módszer szerinti levezetés az ajánlott forma.

353 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea352 Egyéb jelentések

354 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea353 Fontosabb kapcsolódó nemzetközi szabályok  IFRS (IAS)  IAS 34., Közbenső pénzügyi beszámoló  IAS 24 Kapcsolt felekre vonatkozó információk  US GAAP  APB Opinion No. 28., Interim Financial Reporting

355 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea354 Évközi beszámolók

356 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea355 Az évközi jelentések  A befektetői piac nem várhat egy évig döntéseinek meghozatalára.  A komparatív adatok lehetnek az előző év végi adatok, valamint az előző év hasonló időszakának adatai is. A beszámolóban alkalmazott számviteli elvek, értékelési szabályok megegyeznek az éves beszámoló szabályaival.  Minél naprakészebb az információ, annál hasznosabb a befektetők számára.  A kérdés, hogy az évközi beszámolók összeállítási elvei mennyire kövessék az éves elszámolások szigorát?  Minden időszak egy üzleti év (egyedi minősítés, discrete view).  Éves minősítés (integral view) az évközi beszámolás az éves beszámoló része, ezért csak éves összesenben kell az összemérés elvének teljesülni.

357 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea356 Egy vállalkozás havi nyeresége 100 FAB. A vállalkozás karácsonyra reklámkampányt szervez, melynek költsége FAB. Szerkesszük meg a havi eredmények jelentését!

358 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea357 A gyakorlat  A döntés a két elszámolás-technika között ma vállalkozásonként eltérhet egymástól.  Gyakran eredménytételenként eltérő elszámolásokat használnak a vállalkozások:  a termékértékesítés eredményeinek elszámolása a teljesítés alapján történhet,  az eredményhez kötődő adóelszámolások az eredmény alapján folyamatosan számítottak,  a számviteli becslések meg kell jelenjenek az időszaki beszámolókban,  a reklám és marketing kiadások időszakonként elszámolásra kell kerüljenek, függetlenül az tényleges elszámolási időszaktól,  a számviteli szabályok változása miatti eltérések az üzleti év első napjától korrigálandók,  az értékesítés szezonalítása miatti bevételek és ráfordítások elszámolása az általános költségek vonatkozásában szintén torz képet festhetnek. A megoldás: az éves összesen eredményt az értékesítés arányában mutatják ki a vállalkozások időközi beszámolóikban.

359 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea358 Nézzük meg hogyan változna a negyedéves jelentés az éves minősítés szerint, ha a vállalkozás következő adatai ismertek az egyedi minősítés szerint:

360 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea359 Egyéb jelentéskészítési sajátosságok

361 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea360 Kiegészítő megjegyzések (notes)  A kiegészítő melléklet helyett kiegészítő megjegyzések.  A pénzügyi kimutatásokhoz kapcsolódó kiegészítéseket nemcsak önálló szöveges mellékletben, hanem:  közvetlenül az adott mérlegsorhoz rendelt zárójeles megjegyzés (parenthetical expanation):  kiegészítő jelentésben (notes)  kereszthivatkozásokkal (cross references)

362 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea361 Könyvvizsgálói jelentés  tiszta vélemény (hitelesítő záradék, clean or unqualified opinion),  korlátozó vélemény (korlátozott záradék, qualified opinion),  ellenvélemény (elutasító záradék, adverse opinion),  a véleménynyilvánítás elutasítása (disclaim opinion).  Függetlenség (2002. évi Sarbanes-Oxley törvény)  5 évente az audit partnert váltani kell  CEO, Controller, CFO vagy CAO nem lehetett egy éven belül az auditor alkalmazásában  Be kell mutatni a könyvvizsgálónak fizetett díj mellett a pénzügyi információs rendszerek kialakítására és bevezetésére fizetett díjakat és az egyéb tanácsadási díjakat  4 fő elv – nem független, ha  Közös vagy ütköző érdekeltsége van  Saját cége munkáját auditálja  Vezetőként vagy alkalmazottként működik  Jogi képviselőként működik  Tiltott vagy korlátozott szolgáltatások  IT tanácsadási szolgáltatások  Belső audit szolgáltatások  Vagyonértékelési vélemények  Jogi szolgáltatások  Aktuáriusi szolgáltatások  Vezetési (management) szolgáltatások  Emberi erőforrás szolgáltatások  Bróker szolgáltatások  Könyvelés vagy egyéb a könyvvitelhez kapcsolódó szolgáltatások

363 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea362 A vezetés megjegyzései  A vállalkozás  likviditási helyzetét,  finanszírozási politikáját,  tőkeellátottságát és  működési eredményét  a vállalkozás vezetése önálló fejezetben elemzi az éves jelentésben (management’s discussion and analysis).

364 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea363 A vezetők részvényesekhez szóló levele  A belső ellenőrzés segíti a vezetést a döntés előkészítésekben, tartalékok feltárásában, szabálytalanságok megelőzésében, esetleg káros következmények elhárításában.  Belső ellenőrzéssel biztosítható a belső rend és fegyelem: a vezetői utasítások hatékonysága, a hiányosságok feltárása, és nem utolsó sorban a vagyon védelme.  A könyvvizsgálattól függetlenül működő ellenőrzési rendszernek hatékony működtetéséről a vezetés a SEC előírásai szerint levélben nyilatkozik a tulajdonosok felé.

365 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea364 USA éves jelentés szerkezete

366 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea365 HAR vs IFRS (IAS) vs US GAAP

367 Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea366 IAS versus US GAAP


Letölteni ppt "Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea1 Honlap: www.msztarsasag.huwww.msztarsasag.hu."

Hasonló előadás


Google Hirdetések