Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Design, a gazdaságfejlesztés hajtóereje Előadó: Vincze Miklós VAM Design Center.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Design, a gazdaságfejlesztés hajtóereje Előadó: Vincze Miklós VAM Design Center."— Előadás másolata:

1 Design, a gazdaságfejlesztés hajtóereje Előadó: Vincze Miklós VAM Design Center

2  Alapvetések, a szellemi termék alkotás, design, projekt menedzsment körül, a fogalmi háló rendszerezése.  Mi a szellemi termék?  Út az ötlettől, a megvalósuláson át a vevőig.  A vásárlás szociológiája és a vevő pszichológiája.  Eredeti vagy másolat? Autentikusság és reprodukció.  Hogyan mérhető egy termék – és hogyan vásárol a vevő?  A sikerhez vezető út – tudásfaktorok a siker- és eredményorientált kulturális termékmenedzsmentben  2009 EU design alapelvek A kreatív ipar = az alkotás világa

3 Alkotás, mint értékteremtő befektetés Befektetés: értéktartó (dokumentális funkció) versenyképes (eredeti) nyereséges (eredményes) megtérülő (időbeliség)

4 A kreatív ipar szakmai területei  Építészet, kert-környezet-belső építészet  Képzőművészet, digitart  Kézművesség, crafts, folk  Design- az emberi környezet tárgyi világa  Vizuális kommunikáció, film, animáció  Divat, ékszer, ajándék csomagolás  Agrártermék, élelmiszer, gaszrtonómia  Média, könyv, plakát  Előadó művészeti projektek  Képzési termékek  Kiállítás és attrakciós projektek  Franchise  Finanszírozási, befektetési termékek  Infó-kommunikáció

5 Design és vállalkozás Szellemi termék (konkrét termék, szolgáltatás) Használati tartalom Működési tulajdonság Használhatóság Biztonság Technikai igény Gazdasági funkció Értékigények kielégítése Adott forgalmi érték Felcserélhetőség Használati és gazdasági igények Feltárása a vélemény és a piackutatás, marketing, közgazdaság feladata Anyag Struktúra Szerkezeti felépítés A műszaki tudományok mérnöki munkák kategóriája Pszichológiai tartalom (személyes jelentés) Minden tárgy emocionális érzetet ébreszt: Érzékszervi tapasztalás Jelképi hatás (művészeti kultikus, ereklye, emlék) Szociológiai funkció (többszemélyes jelentés) Társadalmi hovatartozás megmutatása (rang, státusz, vágy) Dokumentáris funkció Időben változó pótlólagos jelentésekkel telítődik Egyéni és társadalmi elvárások Ergonómusi, orvosi, szociológusi, filozófusi, pszichológiai, kortörténeti munkák Gyakorlati célja Felépítése Megjelenése

6 A XX. század a szellemi és kulturális árucsere változását eredményezte ↓ SPECIALISTÁK szellemi terméket produkálnak→tervező A DESIGNER szolgáltató iparos →vállalkozó ↓ A DESIGNER szellemi terméket produkál ↓ A DESIGN: szellemi termék áramlása – KOMMUNIKÁCIÓ Az élet anyagcsere – A gazdasági élet árucsere

7 A termék versenyképességéről Igény kialakulása: a vevő, gyártó célja, kívánsága a tevékenysége során felmerülő, versenyképességet biztosító „problémák” megoldására irányul. Az igény kielégítésére születik az ötlet. Ötlet:1.az egyén véletlen ráérzése 2.az egyén céltudatos tevékenysége a funkció kielégítésére 3.valamely szervezet tudatos reagálása a piaci igényekre A vevő igényeit funkcióval (termékkel, szolgáltatással) elégíti ki a vállalkozó.

8 „Design jelentése: integrálja az esztétikai, a funkcionális, a környezeti, biztonsági, költség és eszmei szempontokat a termékekben, a szolgáltatásokban és a rendszerekben” a. Használati tartalom (működési tulajdonságok) - Használhatóság - Biztonság - Technikai tudás b. Gazdasági tartalom - Értékigények kielégítése - Adott forgalmi érték a.Anyag b.szerkezet a. Egyszemélyes jelentése - Emocionális érzet - Érzékszervi tapasztalás - Jelképes hatás (művészeti, kultikus ereklye, emlék) b. Többszemélyes jelentés (szociológiai tartalom) - Társadalmi hovatartozás (stílus, státusz, rang, vágy) c. Dokumentális funkció - Időben változó kategória - Pótlólagos jelentésekkel telítődik Gyakorlati célja Felépítése Megjelenése

9 Az ötlet és a megvalósult tárgy újdonsági fokozatai 1. Forradalmian új:  új szükségletet teremt  egyértelműen minőségi fölényük van a hasonló rendeltetésű tervekkel szemben  átalakítják a fogyasztást, a technológiát … az életformát. 2. Reformszerűen új:  az ezelőtt és bármikor és bárhol létező terméknél minőségben mérhetően jobb. 3. Eredeti:  egyszerre más-más úton eljuthatunk egy termék kialakítására, eredeti az, amely szabadalmazható 4. Továbbfejlesztett:  azok, amelyek az előző eredményeknél kisebb horderejű fejlesztések következményei  saját termék-korszerűsítés, módosítás Eredeti vagy másolat? Autentikusság és reprodukció

10 A szellemi termék fejlődése Kommunikáció fejlődése - kompetencia - gyártás - alkalmazott kutatás - tervezés, fejlesztés, arculat - ötletelés, info. elemzés - alapkutatás - dokumentálás - prezentáció (akció, kiállítás,…) - megjelenési, média gyakoriság (nyomtatott, hangos média, web) - értékesítés, terítés, kommunikáció „Az ötlettől a múzeumig”

11 Termék és vevő kapcsolata: (60-80%)(20-40%)

12 BARTLET 1938: A vevő kapcsolata a szellemi termékkel Kapcsolati szintek: 1. ÉSZLELÉS 2. FELISMERÉS 3. ÉRTÉKELÉS → → → Design megjelenési forma tartalom gyakorlati által megértése használhatóság ↓↓ ↓ ↓ Alkotása/ ESZTÉTIKAI SZIMBOLIKUS FUNKCIONÁLIS használataIGÉNY IGÉNY IGÉNY Az emberAz egyéni érzésvilág Tárgy funkciójából A tárgy használatát, használati(szubjektív, fiziológiai) adódó, a tárgy objektív a racionális cselek- Igényei kielégítése Tulajdonságait közve- vést a forma emocio- títő forma (az érthető- nális érzékelése ség biztosítása) támassza alá b/ SZIMBOLIKUS IGÉNY Társadalmi igény, elvárások kielégítése (státusz, rang, hírnév, stílus)

13 FELISMERÉSI TESZT Hogyan vásárol a vevő: észlelés/felismerés/értékelés szintje

14 Teljesítmény és kompetencia: az ember, mint „humán termék” ▪ affinitás (elkötelezett, eredményorientált, motivált, etikus, …) ▪ fizikai képesség (munkabíró, egészséges, kitartó, stressztűrő, …) ▪ szakma (művészet, társadalomtudomány, szaktörténet, …) ▪ kommunikációs képesség (marketing, értékesítés) ▪ gyakorlat (referencia, kapcsolat, tanulmányok, …)

15 1985 akadályok az ÚJ kifejlesztésénél /D/ - 80% szakmák közötti információáramlás hiánya - 35% gyártmányfejlesztés kontrollálhatóság hiánya - 25% előrelátás hiánya -20% ötlet, kreativitás, alkotó erő, fantázia hiánya 1987 /USA/ SIKER összetevői -USA 19% szakmai ismeretek } mi a 80%? -J. 23% szakmai ismeretek (kreatív szakmák?) Kik a sikeresek? →akik több eltérő szakmával, de kiegészítő szakmával rendelkeznek -biológus - kerámikus -vegyész – üveg tervező

16 1. Affinitás Hozzáállás Elkötelezettség Eredményorientált Csúcsteljesítmény Megoldás keresés Etika 2. Fizikai képesség Egészséges Munkabírás Kitartás Stressztűrő Dinamika Edzettségi állapot 3. Szakma Tervezési ismeretek Anyag, technika Szakgrafika Funkció és értéke Számítógép Bútor-, Design Építészet 4. Művészeti ismeretek Építészet tört. + elm. Design tört. + elm. Képzőművészet tört. + elm. Vizuális kommunikáció + tört. Kortárs építészet Kortárs alk. Műv.

17 5. Társadalomtudományok Szociológia Pszichológia Filozófia 6. Vállalkozási ismeretek Vállalkozási alapismeretek Jogi ismeretek Gazdasági ismeretek Pénzügy Számvitel Könyvvitel 7. Kommunikáció Nyelvtudás Marketing Reklám Információkez. Érdekérvényesítés Prezentáció Beszéd Testi komm. + öltözék 8. Munkakultúra Tervezés és szervezés Együttműködés Gazd. Emberi forrás Koordinál Delegál-Irányít Időgazdálkodás Döntési tech. Kontroll

18 9. Értékesítési techn. Vevő ism. Kapcsolat ép. Kérdez-Hallgat Segítő-döntés Előre töltsd ki Bemutató 10. Személyiségfejl. Önismeret Önfejlesztés Tanulás Edzés 11. Gyakorlat Cégek, munkahelyek Elvégzett munkák Beosztások, státusz, felelősségi szint Vezetési gyakorlat Kapcsolat Referencia – igazolt eredmények Tanulmányok – továbbképzések 12. Kreativitás Problémamegoldó képesség Tehetség

19 Együttműködés megteremtése Út a sikerhez = együttműködés! Meghunyászkodás Összefogás Acsarkodás + -

20 Verseny Belsőépítészeti környezet 1 Iroda 2 Irodaszék 3 Hotel 4 Vendéglátó 5 Iskola, óvoda 6 Bank 7 Lakás-korpusz- fürdő -kárpitos- szaniter -konyha- burkolat -háló- ……….. Hány versenyző fér el a piacon? Funkcionális elkülönülés – „ Sportágak”

21  szociológia réteg  szociológia réteg  párt / 32 választható (akkreditált)  2005~ 12 párt  2010~ 10 párt Stílus -státusz -réteg igény 1 Tradicionális 2 Időtlen klasszikus 3 Masszív 4 Vidd magaddal 5 Organikus 6 Avantgarde 7 Polgári 8 Posztmodern 9 High tech 10 Extrém 11 Erotikus 12 Öko Versenyszámok Verseny Cél Hány alkotó fér el a versenypályán? ~ 12 stílus * ~ 10 féle termék * ~ 8 versenyző =~ 1000 versenyző (szociológia réteg) (kategória- versenyszám)

22 KONZERVATÍV

23 TRADICIONÁLIS, IDŐTLEN KLASSZIKUS

24 MASSZÍV

25 ORGANIKUS

26 AVANTGARDE (de stijl, bauhaus)

27 POSZTMODERN

28 HIGH-TECH, TECHNO

29 MINIMAL

30 ETHNO

31 RETRO

32 ÖKO

33 EXTRÉM, EROTIC

34 „A design, a felhasználó központú innováció egyik hajtóereje” (A design hozzájárulása az innovációhoz és a versenyképességhez.) - Azok a vállalatok amelyek a designba fektetnek, tendenciózusan innovatívabbak, nyereségesebbek és gyorsabban növekednek. - A felhasználói igények, remények és képességek jelentik a design fókuszát. - A design az innováció hajtóereje, a termékké válás lehetősége, a kutatás teremtő eszköze. - A jelenlegi gazdasági környezetben különösen fontos lett a nem technológia alapú innováció hajtóereje:szervezeti fejlesztés, márkanév, CSR tevékenység. - A design innováció fejlődése alapvetései: design stratégia, design menedzsment, design alapú gondolkodás, fenntartható innováció, örökség, kreativitás…a társadalmi és felhasználói igények által vezérelt innováció… - Az Európai Bizottság kialakít egy új innovációs tervet „technológiai nyomás” helyett, az igény és felhasználó által vezérelt innováció felé. - Design innováció az európai és magyar vállalatok a versenyképesség érdekében igazodás a globalizáció és fogyasztói igényekhez, a környezeti és társadalmi kihívásokhoz, a pénzügyi és gazdasági válsághoz. - Politikai intézkedés szükséges a KKV-k, magán és közszolgáltatások terén, az alacsony technológiai tudású ipar generálásához.

35 - A design a Frascati Kézikönyv K+F definíciója kutatásként és fejlesztésként értelmezi, az Oslo Kézikönyv marketing és innovációként illetve az „innováció egyéb formájaként” kezeli a kreativitás és az innováció éve volt: a záró dokumentum a designt az innováció hajtóerejeként értékelte és az európai innovációs politika szerves részévé tette. - „A K+F fontos de nem elegendő, hogy versenyképes termékkel és szolgáltatásokkal jelenjenek meg a cégek.” - A jó design terv (UK 2007) „a jó design fenntartható design”: „esztétikusabb, funkcionálisabb és kereskedelmi szempontból működik, jobbá teszi az emberek életét, és a lehető legkisebb hatást gyakorolja a bolygóra”. - „A jó design egy folyamat: meghatározza a problémákat, felfedezi a megoldásokat és megvalósítja…” - A jó design egyesíti a kreativitást és az innovációt: összekapcsolja az ötletet a piaccal úgy, hogy vonzó termékké váljanak a vásárlók és a felhasználók szempontjából. - A jó design értéket állít elő: mérhető haszon és nem költség, értéke gazdaságilag, társadalmilag és a környezet szempontjából is mérhető. - A design termékekről, szolgáltatásokról, rendszerekről, környezetekről és a kommunikációról szól. - A design a felhasználó központú innováció stratégiai eszköze, mert képes a termékeket, szolgáltatásokat, rendszereket átalakítani, hogy megfeleljenek a környezeti és társadalmi igényeknek.

36 - A design mint innovációs tevékenység kiegészíti a K+F-t, mert átalakítja a kutatást, kereskedelmileg életképes termékké, szolgáltatássá, így az innovációt lefordítja, a felhasználó nyelvére: a design a termék lelkiismerete. - Azoknál a svéd vállaltoknál, ahol a design stratégiai elem, ötször gyorsabb az új termék létrehozása. - Az ír designt alkalmazó KKV-k 75%-ban használják a legradikálisabb innovációt, a designt nem értők 48%-ban. - A designt 2003-ban az EU a kreatív iparágak részének tekinti, az EU GDP-ének 2,6%- át – 650 milliárd euró - forgalmat tett ki, 12,3 %-os gazdasági növekedést generált és az EU-25 aktív populációjának 2,5%-át foglalkoztatta. Angliában és Dániában a kreatív iparágak a GDP 5%-át állították elő Anglia, Fitch kutatás - Design Index – „a design által vezetett portfóliók” a nyilvánosan jegyzett US vállalatoknál 5 éves időszak alatt 41%-al növekedtek, miközben az átlagos piaci index 14%-al nőtt Anglia – „Design érték tény feltárás (500 cég)” - a design által vezérelt vállalkozások részvényei 200%-al többet érnek, 6,3%-al növelték piaci részesedésüket Design besorolás – Világgazdasági Fórum – 1. Finnország, 2. USA, 3. Hollandia, 4. Németország, 7. Anglia, 13. Ausztria…? Magyarország ? Design versenyképesség index – Designium globális design – 1. Németország, 2. Svájc, 3. Japán, 4. Svédország, 5. Dánia, 6. Ausztria, 7. Finnország, 8. USA…


Letölteni ppt "Design, a gazdaságfejlesztés hajtóereje Előadó: Vincze Miklós VAM Design Center."

Hasonló előadás


Google Hirdetések