Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Microsoft Excel levelező tagozat Előadó: Jánosik Tamás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Microsoft Excel levelező tagozat Előadó: Jánosik Tamás."— Előadás másolata:

1 1 Microsoft Excel levelező tagozat Előadó: Jánosik Tamás

2 2 Bevezetés  A táblázatkezelő programok a mindennapi kalkulációs gondjaid automatizálásában segítenek.  A táblázatkezelő programok egy olyan számolótáblázatot biztosítanak, amelyek helyettesítik a papírt, a ceruzát és a számológépet. (A gondolatot nem!) A táblázatkezelő tehát nem oldja meg a problémáinkat, csak eszköz a megoldásban.

3 3  A táblázatok sorokból, oszlopokból és a metszéspontjukban levő cellákból állnak.  A cella a táblázat elemi egysége.  Minden cellába írhatunk  adatokat vagy  képletet, amely számításokat végez a cellákba írt adatokkal.

4 4  A táblázat oszlopait az ABC betűivel (oszlopcím), a sorokat pedig a sorszámokkal (sorcím) látták el, hogy a képletekben be lehessen azonosítani az adatot tartalmazó cellát. A cella azonosító címét cellahivatkozásnak is nevezik.

5 5  A képletek első karaktere mindig speciális karakter (most = jel, de lehet + jel is), hogy a táblázatkezelő meg tudja különböztetni az általános szövegtől. A képlet beírása vagy módosítása után a cellában egyből megjelenik a képlet helyén az eredmény.  Automatikus újraszámolás: ha egy adatot megváltoztatunk a táblázatban, akkor a módosítás után a képletek újra számolódnak.

6 6 Excel Alapok  Az Excel indítása  Office XP esetén: Start menü  Minden program  Microsoft Excel  Office 2003 esetén: Start menü  Minden program  Microsoft Office 2003  Microsoft Excel 2003

7 7 A nyitókép

8 8  Munkafüzet (mappa) Az Excelben a munkafüzet maga a fájl, tehát mentéskor az összes munkafüzet lap mentésre kerül. A munkafüzet mint egy iratgyűjtő foglalja magába a különféle munkafüzet lapokat. Olyan ez, mint egy regiszteres kapcsos dosszié.  Munkafüzet lapok Egy új munkafüzet általában néhány (pl. 3) táblázat lapot (Munkalapot) már eleve tartalmaz.

9 9  Lapozni a munkafüzetben: a lapfülekre való kattintással lehet (az aktív lap füle fehér). Lapozni nem látható lapra: Ha nem látszik a lap, akkor a munkafüzet-lapozó nyilak segítségével lehet a lapfüleket görgetni.

10 10  Cellák  A cellákba lehet az adatokat és képleteket írni.  Az aktív cella vastag szegéllyel van ellátva (a címe a „Cella cím” mezőben olvasható).

11 11 Mozgások a cellák között  A kurzor mozgató billentyűkkel lehet mozogni a Munkalapon. De használhatók a következő billentyűk is:  PgUp  egy ablaknyival feljebb  PgDn  egy ablaknyival lejjebb.  Home  a sor elejére  End  a sor végére  Ctrl-Home  a táblázat elejére  Ctrl-End  a táblázat végére  Egérrel használhatjuk a gördítősávokat (az aktív cella marad), és az új cella kijelöléséhez kattintsunk rá a cellára.

12 12 Beírás a cellába  Menjünk a cellára és egyszerűen gépeljük be az adatot. A cella előző tartalma eltűnik, és az aktuálisan beleírt adatok látszanak.  Begépeléskor az úgynevezett Beírás üzemmódra vált az EXCEL, melyet lezárni az ENTER (OK: beíródik a cellába a szöveg) vagy az ESC (Mégsem: nem íródik be a cellába a szöveg) billentyűvel lehet.

13 13  Szerkesztéskor a szerkesztőléc aktívvá válik: megjelennek az OK és Mégse gombok.

14 14 Cella tartalmának módosítása  Jelöljük ki a cellát, kattintsunk a szerkesztőlécre, és módosítsuk át a szöveget, ...vagy kattintsunk duplán a cellára (így a cellában is módosíthatjuk az adatot, viszont a szerkesztőlécen mindig több a hely!) Cella tartalmának törlése  Jelöljük ki a cellát, és nyomjuk meg a DELETE billentyűt!

15 15 Fájl műveletek  Munkafüzet mentése A szerkesztés alatt álló táblázat csak a memóriájában helyezkedik el. Mivel a memória (RAM) tartalma elveszik a Munkafüzet bezárásakor (és az Excelből való kilépéskor, valamint a számítógép kikapcsolásakor), ezért a munkát ki kell menteni valamelyik háttértárra (ahonnan bármikor visszatölthető). Az Excel munkafüzetek kiterjesztése XLS.  Menteni: Fájl  Mentés menü paranccsal vagy a Mentés eszköztár gombbal lehetséges.  Első mentéskor: meg kell adni, hogy hova és milyen néven mentse a munkafüzetet az Excel. Ehhez egy tipikus fájlkezelő ablak áll segítségedre:

16 16

17 17 Adatok típusai  A cellába különféle adatokat írhatunk. Az előző fejezetből megtudhattuk, hogy vannak szám típusú adatok, amelyekkel számolni lehet, és vannak szöveg típusú adatok, amelyekkel nem lehet számolni. Most ezt a tudást bővítjük, hogy teljes képet kapjunk arról, hogy az Excelben milyen adattal milyen műveleteket lehet végezni.

18 18  Számok  Számokkal az Excel különféle számtani, statisztikai és egyéb műveleteket tud végezni (szövegekkel nem!).  Igazítás: A számokat az Excel alapértelmezés szerint jobbra igazítja a cellában. (Ha balra rendezi, akkor valamit elírtunk!)  Tizedes elválasztó: magyar Windowsnál általában a vessző.

19 19  Begépelési sajátosságok:  Formátum: csak a meghatározott számformátumot használhatjuk (amely az és a tizedes jelet tartalmazza)  Cellán túlnyúló számok: Ha a cellába írt szám nem fér el a cellában, akkor az Excel kerekíti, akkorára növeli az oszlop szélességet, hogy az egész rész kiférjen.

20 20  Ha egy kis szám esetén nem fér ki a cellába az első értékes számjegy, akkor az Excel tudományos (normál) alakban jelzi ki a számot.

21 21  A szám normál alakja: képzésekor a tizedes jel eltolódik úgy, hogy a szám közé essen, és megszorzódik a 10 annyiadik hatványával, amelytől a szám értéke változatlan marad: pl. 256  2,56*10 2 vagy 0,0256  2,56*10 -2  A szám tudományos alakja: annyiban tér el a normál alaktól, hogy a 10 hatványaiból csak a kitevőt jelzi egy E betű után. Pl. 2,56*10 2  2,56E+02

22 22 Számkijelzési módok (számformátumok)  Az előzőekben láthattuk, hogy eltérhet egy cellában a beírt és a kijelzett érték. A szerkesztőlécen mindig a beírt értéket láthatjuk (ha ráállunk a cellára).  A beállított számformátum a kijelölt cellára lesz érvényes, más cellára más formátumot is állíthatunk.  Cellán túlnyúló formázott számok: ha a formázott szám nem fér bele a cellába, akkor helyette ###### hibaértéket fogunk látni. A ##### hibaérték azt jelzi, hogy a számszerű adat nem fér el a cellában. A szám megjelenítéséhez módosítsuk az oszlop szélességét:

23 23  Általános számformátum: ilyenkor a tárolt számot látod. Bármikor visszaválthatsz általános számformátumra, ha megnyomod a Ctrl+Alt+Szóköz billentyűkombinációt.  Tizedes helyek számának beállítása:

24 24  A tizedes helyek csökkentésénél a cellában lévő számot kerekítve láthatjuk (pl. 0,64  0,6 vagy 0,6  1).  Ilyenkor nem a cellában lévő szám lesz kerekítve, csak a kijelzési formája. (A szerkesztőlécen változatlanul az eredeti érték látszik). A kerekítés során előfordulhat, hogy az Excel furcsán számol. Pedig csak számol és kerekít kijelzéskor.

25 25  Pénznem  Mivel az Excelt sokszor használják pénzügyi számításokra, ezért ez egy fontos számformátum. A pénznem formátum kijelzést agombbal lehet beállítani. Ilyenkor a Windowsnál meghatározott pénznem formátumban jelenik meg a cella tartalma, miközben a beírt szám marad egyszerű szám: A szerkesztő lécen az eredeti szám látható, míg a cellában a formázott szám.

26 26  Százalék  A százalékos kijelzéshez agombot kell megnyomni. Ilyenkor az Excel át is számolja az adott számot %-ba. Ha a szám begépelésekor % jelet írunk a szám után, a cella automatikusan % formátumú lesz.  Dátum  Az Excel a napokat től sorszámozza  1,  2... stb. Az Excel ezzel biztosítja hogy a dátumok számként viselkedjenek, hogy összeadási és kivonási műveletekben szerepelhessenek.  Igazítás cellán belül: jobbra (mert számszerű adat)

27 27  Formátum: Az Excel csak akkor képes dátumértékként kezelni a beírt dátumot, ha az megfelel a dátum megadási formátumnak. A formátum a windowsnál van beállítva: (Start menü  Beállítások  Vezérlőpult  Területi beállítások  Dátum lap)  A magyar Windowsnál általában az év.hó.nap. dátumforma van beállítva. A dátum beíráskor elfogadja az Excel a hónapok teljes nevét és rövidítését is. Az év elhagyható (ilyenkor az aktuális év megadott dátuma kerül a cellába).

28 28  Elfogadott dátumformák: vagy vagy január 1. Vagy jan.1. vagy 1.1.  Cellán túlnyúló dátumok: ha a dátum nem fér bele a cellába, akkor a dátum helyett ###### hibaértéket fog megjelenni. A ##### hibaérték azt jelzi, hogy a számszerű adat nem fér el a cellában. A dátum megjelenítéséhez módosítsuk az oszlop szélességét!  A dátumoknál használható műveletek: +  összeadás, -  kivonás

29 29  Szöveg Szövegeket is írhatunk a cellákba. (Magyarázó szöveg nélkül elég érdekesen nézne ki a táblázat!)  Igazítás: A szövegek normál esetben balra vannak igazítva a cellában. Ha bármelyik számszerű adatot vagy képletet (lásd később) elgépelünk, az Excel automatikusan szövegnek hiszi, és nem tud vele számolni.  Határadat: Egy cellába maximum 256 karaktert írhatunk, akár több sorba is (Alt+Enter az új sor billentyű).  Ha valamiért egy számot vagy képletet szövegként akarunk bevinni a cellába, akkor kezdjük ‘ (aposztróf) jellel a szöveget!

30 30  A hosszú szöveg átnyúlhat a szomszédos üres cellákba.  A túlnyúlás megszűnik, ha a szomszéd cellába írunk. (A tárolt szöveg változatlan!)

31 31 Kijelölések  Különféle táblázat tartományokat jelölhetünk ki a későbbi műveletek elvégzéséhez (pl. törléshez, másoláshoz stb.). Az aktív cella kivételével a kijelölt cellák inverz módon fognak látszani:

32 32  Cellakijelölés: kattintsunk rá!  Tartomány-kijelölés:  húzással: kattintsunk a kijelölendő tartomány bal felső cellájára, és húzzuk a kijelölést a jobb alsó celláig!  sarkokra kattintással: kattintsunk a kijelölendő terület bal felső cellájára, majd a Shift nyomvatartása mellett a jobb alsó cellájára.  Oszlop(ok) kijelölése: kattintsunk az oszlop címére! (A több oszlop kijelölését húzással végezhetjük el az oszlop címsorán.)  Sor(ok) kijelölése: kattintsunk a sor címére. (A több sor kijelölését húzással végezhetjük el az sorcímen.)

33 33  Egész táblázat kijelölése: kattintsunk a mindent kijelöl gombra:  Táblázatrészek (nem összefüggő tartományok) kijelölése: Az előző kijelölés megtartásához a további kijelölések alatt nyomni kell a Ctrl billentyűt.

34 34  A kijelölt cellatartomány tartalmának törlése:  A DELETE billentyű segítségével törölhetjük a kijelölt cellatartomány celláinak tartalmát.  A kijelölt cellatartomány mozgatása:  Egyszerű módon: egértechnikával a kijelölt tartomány szélénél fogva lehet elvonszolni a kijelölt cellatartományt: A kijelölés szélénél az egérkurzor alakja kereszt helyett nyíl lesz. Ilyenkor lehet mozgatni a kijelölt területet:

35 35  Vágólap segítségével:  A kijelölt területet ki kell vágni a Szerkesztés  Kivágás paranccsal…  A forráshely körül szaggatott vonal fog villogni.  Majd az aktív cellát a cél hely bal felső sarkához kell vinni...  Majd a vágólap tartalmát be kell illeszteni a Szerkesztés  Beillesztés paranccsal.  A cél hely cellái felülíródnak az új adatokkal!

36 36  A kijelölt cellatartomány másolása  Egyszerű módon: egértechnikával a kijelölt tartomány szélénél fogva lehet elvonszolni a kijelölt cellatartományt, de közben nyomni kell a Ctrl billentyűt. Az egérkurzor alakja: (a + jel a duplikációt jelzi)  Vágólap segítségével  A kijelölt területet ki kell másolni a Szerkesztés  Másolás paranccsal...  A forráshely körül szaggatott vonal fog villogni.  Majd az aktív cellát a cél hely bal felső sarkához kell vinni...  Majd a vágólap tartalmát be kell illeszteni a Szerkesztés  Beillesztés paranccsal  A cél hely cellái felülíródnak az új adatokkal!

37 37 Kitöltések  Sokszor előfordul a munka során, hogy egy cellatartományt azonos adatokkal kellene feltölteni. Milyen jó lenne, ha a kitöltendő adatot csak az egyik cellába kellene beírni, és a többit ez alapján ki lehetne tölteni!  Egérrel (egyszerűen)  Írjuk be a kitöltendő cellatartomány egyik cellájába az adatot.  Jelöljük ki újra aktívnak. (Ez lesz a minta.)  Mutassunk rá az egérkurzorral a cella kitöltő négyszögére. Ilyenkor a kurzoralakú lesz.  Húzzuk el a kitöltő négyszöget, és akkor engedjük el, ha az utolsó olyan cellát is kijelöltük, amelyiket kitölteni szeretnénk.

38 38  A minta egyszerre egy irányban tölthető ki (fel, le, balra, jobbra). Több minta cella kijelölése esetén is használható a kitöltés.  Egyéni listák: vannak olyan felsorolt szövegek, amely egyszerű kitöltésekor egy szövegsorozat jön létre. Pl.: a napok és a hónapok nevei esetén nem a mintaszöveg jelenik meg a következő cellában, hanem a következő nap vagy hónap neve. Pl. Hétfő  Kedd ... vagy Január  Február ...

39 39  Kitöltés sorozattal Sokszor előfordul, hogy a táblázatban a cellákat sorszámmal kellene ellátni, vagy csak az adatok valamilyen szabályos sorozatot alkotnak. Ehhez is segítséget nyújt az Excel.  Egérrel (egyszerűen)  A sorozat első két tagját írjuk be a két egymás mellett (vagy alatt) lévő cellába. Az 1.cella értéke lesz a sorozat kezdő értéke, a két érték közötti különbség pedig a növekmény.  Jelöljük ki mindkét cellát, majd húzással (mint a kitöltésnél) jelöljük ki a sorozat tartományát.

40 40 Gyakorlás  Nyissuk meg a Dokumentumok\Excel mappából a Delta.xls fájlt!  Írjuk be a képleteket a B9..E9, F4..F8 és a G4..G8 cellákba!  Formázzuk meg pénznem formátumra a számokat és a képleteket tartalmazó cellákat is!  Mentsük el a munkafüzetet a Dokumentumok\[saját_név] mappába 1.feladat néven!

41 41 Gyakorlás  Nyissuk meg a Dokumentumok\Excel mappából a Számla.xls fájlt!  Írjuk be az adatokat! (Figyeljünk a százalék- és pénznemformátumra!) Lásd: következő dia!!!  Írjuk be a képleteket az E5..E9, F5..F10 cellákba, és formázzuk meg őket pénznem formátumra!  Mentsük el a munkafüzetet a Dokumentumok\[saját_név] mappába 2.feladat néven!

42 42  A Nettó érték egyenlő a mennyiség és az egységár szorzatával.  A Bruttó érték a Nettó szorozva (100%+ÁFA) értékkel.

43 43 Cellahivatkozások  A képletek hatékony használatához nézzük át az Excel cellahivatkozásokat:

44 44  Speciális cellahivatkozások  Egy sorra: pl. az 1 sorra > 1:1  Egy oszlopra: pl. az A oszlopra > A:A  Több sorra: pl. 1-5 sorra > 1:5  Több oszlopra: B-D oszlopra > B:D

45 45  Körkörös cellahivatkozás  Ezt a hibaüzenetet akkor kapod, ha egy cellába írt képletet saját magára hivatkozik.  Pl. ha a C3-ban levő képletben szerepel a C3 cellacím, vagy egy olyan tartománycím, amely magában foglalja a C3 cellát (pl. A1:D4).

46 46 Függvények  A függvény olyan művelet, amely a bemenő adatai alapján egy kimeneti értéket ad meg. A különböző nevű függvények azonos argumentum mellett a nevük által meghatározott értéket adnak vissza. Pl. Az alábbi ábrán látott 1. függvény az A1:E1 tartomány összegét, míg a 2. az A1:E1 átlagát adja eredményül.  Megjegyzés: A függvények elengedhetetlen része a zárójel! Az általa közrezárt adatok szolgálnak a függvény argumentumául.

47 47  Argumentumok  A függvények bemenő adatait paramétereknek vagy argumentumoknak nevezzük. Az argumentum elválasztó jele a magyar programoknál pontosvessző. (Mert a vessző a tizedes jel.)  Alapvető argumentum típusok  Szám kifejezés: olyan képletrész, melynek eredménye szám típusú lesz pl. A1+2  Szöveg kifejezés: olyan képletrész, melynek eredménye szöveg típusú lesz pl. A1&"szöveg"  Logikai kifejezés: olyan képletrész, melynek eredménye logikai típusú lesz pl. A1>0  Tartomány: cellatartomány pl. A1:D5;A11:D15

48 48  Néhány gyakran használt függvény  SZUM(tartomány): A paraméterében megadott cellák értékét összeadja.  ÁTLAG(tartomány): A paraméterében megadott cellák értékének átlagát adja eredményül.

49 49  MIN(tartomány): A paraméterében megadott cellák értékei közül a legkisebbet adja eredményül.  MAX(tartomány): A paraméterében megadott cellák értékei közül a legnagyobbat adja eredményül.

50 50  DARAB(tartomány): A paraméterében megadott számokat tartalmazó cellák számát adja értékül.  MA(): A mai nap dátumát adja eredményül.

51 51  MOST(): A mai nap dátumát és pontos idejét adja eredményül. Megjegyzés: ez egy olyan szám, amelynek egész része az aktuális dátum sorszáma, tört része az aktuális idő kódja.  HA(feltétel;igaz_érték;hamis_érték): Ha az 1. argumentumában megadott feltétel igaz, akkor a 2. Argumentumot adja értékül, ha hamis, akkor a 3. argumentumot adja értékül

52 52  Függvények beírása a képletbe  Begépeléssel: egyszerűen be kell gépelni a képletbe a függvényt

53 53  Függvény varázslóval: A Szerkesztőlécen begépeléskor megjelenik egy legördülő menü, amelybe a legutóbb használt függvények találhatók. Begépelés helyett gördítsük le a menüt és válasszuk ki a szükséges függvényt!

54 54  További függvények  A legördülő menü alján található egy „További függvények” parancsot, melynek hatására kinyílik az Excel függvényvarázslója. A függvényvarázsló segít a függvény előkeresésében.  A Függvénykategória listában a függvényeket kategória szerint kereshetjük ki.

55 55  AutoSzum A SZUM függvény gyors alkalmazására használható az alábbi módon:  Használata előtt álljunk arra a cellára, amibe összegezni akarunk (de ne legyen Beírás vagy Szerkesztés üzemmódban)!  Nyomjuk meg a gombot: ilyenkor az Excel az adott cella mellett lévő területen számcellákat tartalmazó sor vagy oszloprészeket keres, és automatikusan beírja a tartománycímet a képletbe.

56 56  Ha jó a hivatkozás, akkor üssük le az ENTER-t!  Ha nem jó a hivatkozás, akkor az egér húzásával jelöljük ki a szummázni kívánt tartományt, majd üssünk ENTER-t! (a függvények használatakor ha másik cellákra kattintunk, akkor a függvény cellájába beíródik a kijelölt cella hivatkozása.)

57 57  Hibaértékek A hibaértékek a képlet begépelése után jelennek meg a cellában a végeredmény helyett.  ###### hibaérték: azt jelzi hogy a numerikus végeredmény nem fér el a cellában  megszüntetéséhez növeljük meg az oszlop szélességet!  #NÉV! hibaérték: azt jelzi, hogy a képletbe egy ismeretlen szó került  megszüntetéséhez módosítssuk a képletet, hogy ne legyen benne ismeretlen szó!  #HIV! hibaérték: az a cella, amire a képlet hivatkozik, törlődött (lásd később: cellák törlése)  megszüntetése: vonjuk vissza a törlési parancsot, vagy szerkesszük újra a képletet!  #ÉRTÉK! hibaérték: a képletben egy adat olyan típusú, amivel az Excel nem tud számolni. Pl. szám helyére szöveg került  megszüntetéséhez gondoljuk át újra a képletet és módosítsuk, hogy az Excel ki tudja számolni a végeredményt.  #ZÉRÓOSZTÓ! hibaérték: 0-val való osztást jelent. Akkor is ez jelenik meg, ha egy üres tartományt átlagolunk  a képlet valószínűleg jó, csak az adatok még nincsenek megadva a hivatkozott cellákban.

58 58 Gyakorlás  Nyissuk meg a Dokumentumok\EXCEL mappából a PL3_2 munkafüzetet!  Végezük el az 1,2,3,4,5 munkalapokon lévő feladatokat!  Mentsük el a munkafüzetet a Dokumentumok\[saját_név] mappába 3.feladat néven!

59 59 Cellák beszúrása a táblázatba  Sokszor megtörténik, hogy utólag cellákat kellene beszúrni a táblázatba, hogy egy kifelejtett táblázatrészt be tudjunk gépelni. Ezek a problémák általában megoldhatók a cellatartományok mozgatásával is.  Sor(ok) beszúrása: az új sorok a kijelölt sorok helyére jönnek létre, míg a kijelölés helyén lévő sorok az új sorok alá csúsznak (lefelé tolódnak). A beszúráshoz a kijelölés után adjuk ki a Beszúrás  Sorok parancsot, vagy üssük le a CTRL és [numerikus +] billentyűkombinációt!

60 60  Oszlop(ok) beszúrása: az új oszlopok a kijelölt oszlopok helyére jönnek létre, míg a kijelölés helyén lévő oszlopok az új sorok alá csúsznak (jobbra tolódnak). A beszúráshoz a kijelölés után adjuk ki a Beszúrás  Oszlopok parancsot vagy üssük le a CTRL és [numerikus +] billentyűkombinációt!

61 61

62 62  Cellatartomány beszúrása: az új cellák a kijelölt cellák helyére jönnek létre, míg a kijelölés helyén lévő cellák az előugró dialógusablakon beállított iránynak megfelelően jobbra vagy lefelé csúsznak. A beszúráshoz a kijelölés után adjuk ki a Beszúrás  Cellák parancsot.

63 63  Cellák törlése a táblázatból Sokszor előfordul, hogy táblázatrészek válnak feleslegessé, és a táblázatrész celláit szeretnénk megszüntetni (nem csak a tartalmát törölni!).  Sor(ok) törlése: a kijelölés helyén lévő sorok törlődnek, az alatta levő sorok a kitörölt sorok helyére felfelé csúsznak. A törléshez a kijelölés után adjuk ki a Szerkesztés  Törlés parancsot vagy üssük le a CTRL és [numerikus -] billentyűkombinációt!

64 64  Oszlop(ok) törlése: a kijelölés helyén lévő oszlopok törlődnek, a tőle jobbra levő oszlopok a kitörölt oszlopok helyére (balra) csúsznak. A törléshez a kijelölés után adjuk ki a Szerkesztés  Törlés parancsot vagy üssük le a CTRL és [numerikus -] billentyűkombinációt!  Cellatartomány törlése: a kijelölés helyén lévő cellák törlődnek. Egy előugró dialógusablakban kiválaszthatjuk, hogy a törölt cellák helyére az alatta, vagy a tőle jobbra levő cellák csússzanak. A törléshez a kijelölés után adjuk ki a Szerkesztés  Törlés parancsot!

65 65 Képlet mozgatása  Az Excel védi a már beírt képletek érvényességét. A képlet áthelyezése után úgy aktualizálja a cím hivatkozásokat, hogy az eredeti cellákra hivatkozzanak. (A végeredmény ne változzon.)  Képletet tartalmazó cella mozgatásakor nem változik a képlet:

66 66 Másolások, kitöltések hatása a képletekre  Másoláskor, kitöltéskor módosulnak a cellacímek:

67 67 Relatív cellahivatkozás  Ezt az alap hivatkozási formát relatív cellahivatkozásnak hívjuk, mert a cellahivatkozások a képlet cellájához viszonyított cellatávolságok. Relatív cellahivatkozás az összes eddig tanult cellahivatkozás.  Felhasználása:

68 68  Egy képletet így elég egyszer beírni!  begépeljük a képletet (lásd B6, E3, F3)  kitöltjük a megfelelő irányba (az ábrán a nyilak jelzik a kitöltési irányt) ...így most már ilyen típusú táblázatoknál a munkaidő nem függ a táblázat méretétől!

69 69 Formai beállítások  Oszlopszélességek beállítása  Egyszerűen: az adott oszlop oszlopcímének jobb szélénél fogva egér vonszolással beállítható a szélesség.

70 70  Egyszerűen a legszélesebbhez igazítva: Kattints duplán az oszlop jobb szélén az oszlopcímen a megfogási pontra.  Megjegyzés: Ha több oszlop is ki van jelölve, akkor az összes kijelölt oszlopra érvényesíti az Excel a beállítást!  Menüvel: Jelöljük ki a formázandó oszlopot, majd adjuk ki a parancsot!  Formátum  Oszlop ... ...  Szélesség: megadhatjuk számszerűen az oszlopszélességet. ...  Legszélesebb kijelölt: a legszélesebbhez igazítja az oszlopszélességet. ...  Elrejt: nullára állítja a kijelölt oszlopok szélességét. (Nyomtatáson sem látszik.) Elrejteni részeredményeket tartalmazó oszlopokat szoktak, hogy ne jelenjen meg se a képernyőn, se a nyomtatásban.

71 71 ...  Felfed: visszaállítja a kijelölt oszlopok szélességét. Visszaállítás előtt jelöljünk ki olyan cellatartományt, amelybe beletartozik a rejtett oszlopok legalább 1 cellája. Megjegyzés: Ha nem tudjuk kijelölni a rejtett oszlopot, akkor a Szerkesztés  Ugrás paranccsal ráugorhatunk a rejtett oszlop valamely cellájára (pl. B1).

72 72  Sormagasságok beállítása  Hasonló az oszlopbeállítás műveleteihez, csak az oszlop jobb széle helyett itt a sor alsó szélén van a megfogási pont.  Egyszerűen: az adott sor sorcímének alsó szélénél fogva egér vonszolással beállítható a magasság.

73 73  Egyszerűen a legmagasabbhoz igazítva: Kattintsunk duplán a sor jobb szélén a sorcímen a megfogási pontra.  Megjegyzés: Ha több sor is ki van jelölve, akkor az összes kijelölt sorra érvényesíti az Excel a beállítást!  Menüvel: Előbb jelöljük ki a változtatandó sorokat, majd adjuk ki a parancsot!

74 74  Formátum  Sor  ...  Magasság: számszerűen állíthatjuk be a sormagasságot. ...  Normál magasság: a legnagyobbhoz igazítja a sormagasságot. ...  Elrejt: 0 szélességűre állítja a sort. Elrejteni részeredményeket tartalmazó oszlopokat szoktak, hogy ne jelenjen meg se a képernyőn, se a nyomtatásban. ...  Felfed: Visszaállítja a kijelölt rejtett sorok sormagasságát. Előtte legalább a sor egy cellája legyen kijelölve. Megjegyzés: Ha nem tudjuk kijelölni a rejtett sort, akkor használjuk a Szerkesztés  Ugrás menüt. Ugorjunk rá a sor egy cellájára!

75 75 Gyakorlás  Nyissuk meg a Dokumentumok\EXCEL mappából a PL4_2 munkafüzetet, és végezzük el a benne lévő feladatokat!  Mentsük el a munkafüzetet a Dokumentumok\[saját_név] mappába 4.feladat néven!

76 76 Cellaformázások  Az itt ismertetett formai beállítások a kijelölt cellákra vonatkoznak. Ezért cellaformázásnak is nevezik ezeket a parancsokat. A cellaformázó parancsokat a Formátum  Cellák... vagy a helyi menü  Cellaformázás... menüből lehet kiadni.  Betűformátum  A Wordben tanultakhoz hasonlóan…

77 77  Igazítások  Formátum  Cellák...  Igazítás lap

78 78  Szegélyezések  Formátum  Cellák...  Szegélyek lap: itt vonalstílus és vonal szín beállítási lehetőség van szegély elemenként.

79 79  Háttérszín és minta beállítás  Formátum  Cellák...  Mintalap: itt különféle mintákat állíthatunk be.

80 80 Gyakorlás  Nyissuk meg a Dokumentumok\EXCEL mappából a PL4_3 munkafüzetet, és végezzük el a benne lévő feladatokat!  Mentsük el a munkafüzetet a Dokumentumok\[saját_név] mappába 5.feladat néven!

81 81  A diagramok az adatok grafikus megjelenítésére szolgálnak. Sokszor jobban szemléltetik e diagramok egy folyamat alakulását, számok arányait stb. mint maga a számsor a táblázatban.  Ebben a fejezetben megismerhetjük  a diagramok létrehozásának fortélyait  a diagramok formátum beállításának fogásait. Diagramok készítése

82 82  A vizsgálódásainkat egy úgynevezett oszlopdiagramon kezdjük, mert ez a legtöbbször használt diagram típus.  Az adatsor az egyes kategóriákhoz rendelt adatokból áll. Ez az összerendelés van megjelenítve a diagramon is: vagyis a vízszintes kategória tengelyen bejelölt kategóriákhoz hozzá vannak rendelve a hozzájuk tartozó adatok az adatsorból.  Egy adatsor a nemcsak vízszintesen helyezkedhet el, hanem függőlegesen is. Ilyenkor a kategóriák általában velük párhuzamosan helyezkednek el szintén függőlegesen. Diagramok felépítése

83 83

84 84  Egy diagramon több adatsort is ábrázolhatsz. Ilyenkor a különböző adatsorok különböző színű vagy mintájú oszlopokkal vannak megjelenítve. A jelmagyarázat azonosítja az adatsorokat.

85 85 További fő diagram típusok

86 86  Tartomány kijelölés A diagram létrehozása az ábrázolni kívánt táblázatrész kijelölésével kezdődik. Egy jó kijelölés mindennek az alapja. A kijelölésnél az adatsor lehet sorban, vagy oszlopban. Nem összefüggő tartományról is készülhet diagram, de kijelölésnél ügyelni kell arra, hogy ha képzeletben összetoljuk a kijelölt területeket, akkor négyszög alakú területet kell kapni, mert a diagram varázsló ezt értelmezi jól. (Ne legyen csonka kijelölés!) Diagram létrehozása

87 87 Példák a kijelölésre:

88 88

89 89  A Beszúrás  Diagram parancs vagy az eszköztár gombja segítségével új diagramot hozhatunk létre.  A Diagram Varázsló 4 lépésben létrehozza az általad kért diagramot, amit utólag bármikor módosíthatsz  1. lépés: Elsőként diagramtípust és altípust választhatunk:  A leggyakrabban használt diagramok:  Kör (perec vagy torta): egy sorozat adatainak megjelenítéséhez. Ezen a diagramon jól látszanak, hogy az egyes értékek hogy aránylanak egymáshoz.  Oszlop (sáv, vagy 3D oszlop vagy 3D sáv): Több sorozat megjelenítéséhez használatos. Ezen a diagramon jól látható az adatok alakulása, több sorozat esetén a sorozatok viszonya.  Grafikon (más néven vonal, szalag) Az oszlopdiagramhoz hasonló esetekben használjuk. De itt az értékek összekötése miatt szoros kapcsolat van a sorozat értékei között.  Pont (XY): léptékhelyes kategóriatengelyű grafikon A Diagram Varázsló elindítása

90 90  2. lépés: Tartomány és adatsor beállítás  Módosíthatjuk az ábrázolandó tartományt.  Kattintsunk a Tartmomány mező végén levő gombra, és a táblázaton jelöljük ki újra a tartományt! (A végén Enter!)  Módosíthatjuk az adatsor elhelyezkedését. (A mintán jól követhetők a változások!)

91 91 3. lépés: Címkék beállítása A címeket értelemszerűen be kell gépelni a mezőkbe. A beállítások egyből megjelennek a példadiagramon. Megjegyzés: A többi lap segítségével beállíthatjuk a diagram legfontosabb extra formáit.

92 92 4. lépés: A diagram helyének megadása Itt eldöntheted, hogy munkalap új munkalapként, vagy már meglévő munkalapon objektumként jelenjen meg.  Új munkalapon: Írjuk a mezőbe a lap nevét.  Objektumként itt: A listából kijelölhetjük a munkalapot

93 93 Diagramok módosítása  Az objektumként létrejött diagram beszúródik a táblázatba.  Kijelölés: Kattintással kijelölhetjük. Ilyenkor megjelenik a Diagram eszköztár,hogy segítsen a formázásban.  Mozgatás: A diagramot a területénél fogva mozgathatjuk.  Méretezés: A méretező tappancsoknál fogva méretezhetjük a diagramot.

94 94  A módosításhoz diagram szerkesztő módba kell átmenni:  Ha a diagramot új lapra hoztuk létre, akkor válasszuk ki a lapot, és máris szerkeszthetjük a diagramot.  Ha a táblázatba helyeztük a diagramot, akkor kattintsunk duplán a diagramra, és a helyén szerkeszthetjük a diagramot.  Egy oszlopdiagram elemei

95 95 Fontosabb szerkesztések  Elem kijelölése: Kattintsunk a kijelölendő elemre!  A kijelölt elem törlése: A Delete billentyűvel törölhetjük a kijelölt elemet!  A kijelölt elem mozgatása: Fogjuk meg a szélénél, és húzással mozgassuk a kívánt helyre!

96 96 A kijelölt elem méretezése: Fogjuk meg a méretező tappancsánál, és húzással állítsuk be a kívánt méretet! A kijelölt címke szerkesztése: Kattintsunk újra a kijelölt címkébe, és ha megjelenik benne a beszúrási pont, akkor átírhatjuk a tartalmát.

97 97 A kijelölt elem formázása: Kattintsunk az eszköztár formázó gombjára, vagy válasszuk a Formátum menüben az adott elem formázása parancsot. (Ha duplán kattintunk az objektumra, akkor is megjelenik a formázó ablak!)

98 98  Betűtípus: mindaz a betűforma beállítás, amelyet a cellaformázásoknál megismertünk.  Mintázat: mindaz a háttér és szegély forma beállítás, amelyet a cellaformázásoknál megismertünk.  Igazítás: mindaz az igazítás és írásirány forma, amelyet a cellaformázásoknál megismertünk.  Szám: mindaz a számforma, amelyet a cellaformázásoknál megismertünk. (Ez csak a tengelyfeliratoknál van.) Diagram típus módosítás  A gyakoribb típusokat a Diagram eszköztár Minta menüjéből is kiválaszthatjuk. Az összes típus a Diagram  Minta... menüparancs segítségével az előugró űrlapon jeleníthető meg. Szövegcímkék, feliratok beállítási lehetőségei

99 99 Címek, jelmagyarázatok pótlása  Címek beszúrása: A Diagram  Diagram beállításai... paranccsal a Címek lapon pótolhatjuk a diagram-, és a tengely címeket.  Jelmagyarázat: A Diagram  Diagram beállításai... paranccsal a Jelmagyarázat lapon bekapcsolhatjuk a Jelmagyarázat megjelenítését.

100 100 Adatsorok tulajdonságainak beállítása  Kategória feliratok: Módosíthatjuk a sorozatokhoz rendelt kategória értékeket.  Név és értékek:  Név: a jelmagyarázat szövege (a cellacím helyére tetszőleges szöveget is írhatunk);  Értékek: az ábrázolandó adatsor tartománya a táblázatban.

101 101 Formai beállítások:  Mintázat: beállíthatjuk, hogy a sorozat oszlopainak kitöltő mintája milyen színű (mintájú) és szegélyű legyen.  Feliratok: itt kiválaszthatjuk, hogy mi jelenjen meg az oszlop tetején.  Érték látszik: az oszlopok tetején megjeleníti az Excel az ábrázolt értéket. Felirat látszik: az oszlopok tetején megjeleníti az Excel a kategóriákat. A kijelölt adatsort a formázó gomb segítségével formázhatjuk.

102 102  Tengely: Több adatsor esetén, ha az egyik adatsor értékei nagyságrendekkel eltérnek a többiétől (túl kicsi vagy túl nagy), másodlagos értéktengelyt lehet hozzárendelni. Ez az értéktengely a diagram jobb oldalán fog megjelenni.  Sorrend: Itt állíthatod be a sorozatok ábrázolásának sorrendjét.

103 103 Kategória tengely Skála beállítás: Mintázat: Az osztások helyzetét és más jellemzőit állíthatod be rajta. Felirat beállítások: Betűtípus lapon:  betűformák, Igazítás lapon:  írásirányok, Szám lapon  számforma

104 104 Értéktengely  Mintázat: Az osztások helyzetét és más jellemzőit állíthatod be rajta.  A Feliratok jellemzőinek beállítása:  Betűtípus lapon:  betűformák, Igazítás lapon:  írásirányok, Szám lapon  számforma Skála:

105 105 Pakolt (halmozott) oszlopdiagramok  A pakolt oszlopdiagramoknál az adatsorok adott kategóriához tartozó értékei egymás felett jelennek meg. Így a diagramról leolvasható az sorozat adott kategóriához tartozó összege is.  Létrehozása: az űrlapvarázsló 2. Lépésénél válassz oszlopdiagramot, 3. Lépésénél válassz pakolt oszlop altípust.  Módosítás: ha véletlenül létrehoztál egy sima oszlopdiagramot, akkor add ki a Formátum  Diagram típus... parancsot....az Egyebek gombra kattintva meglátod az Altípus lapot, amelyen kiválaszthatod a pakolt diagram típust.

106 106 Gyakorlás  Nyissuk meg a Dokumentumok\EXCEL mappából a PL5_1 munkafüzetet, és végezzük el a benne lévő feladatokat!  Mentsük el a munkafüzetet a Dokumentumok\[saját_név] mappába Diagram1 néven!

107 107  Grafikonok (Vonaldiagramok)  A vonaldiagramok folyamatok, tendenciák megjelenítésére alkalmasak. A vonaldiagramok a kategóriákhoz tartozó értékeket ponttal jelenítik meg, és ezeket kötik össze. Egy adatsor egy vonal. A vonaldiagramoknál a kategóriák egyenlő távolságra jelennek meg, és nem léptékhelyesen.  Pont (XY) diagramok  Az XY diagramok képesek a kategória tengelyen léptékhelyesen megjeleníteni a kategória értékeket. Ezért itt a kategóriaként választott tartományban feltétlenül numerikus (számszerű) adatoknak kell szerepelni!

108 108 Gyakorlás  Nyissuk meg a Dokumentumok\EXCEL mappából a PL5_2 munkafüzetet, és végezzük el a benne lévő feladatokat!  Mentsük el a munkafüzetet a Dokumentumok\[saját_név] mappába Diagram2 néven!

109 109 Kördiagramok  A kördiagramok egy sorozat értékeinek arányát jelenítik meg.  A kategóriákhoz rendelt adat körcikként jelenik meg. (Az adatsor egy kört alkot.) A körcikkek magyarázó feliratai a kategóriák, amelyek a jelmagyarázat részén jelennek meg.

110 110  Egyedi módosítási lehetőségek a kördiagramnál  Adatsorok feliratai: Kattints kettőt a diagramra (az adatsorra), és előugrik az oszlopdiagramoknál már bemutatott tulajdonság űrlap.  Kattints a Feliratok lapra. Itt beállíthatod, hogy a körcikk mellett milyen felirat látszódjon:  Nincs: nincs felirat  Érték látszik: az adatsor értéke látszik (mint az előző ábrákon)  Százalék látszik: a cikkek aránya látszik %-ban  Felirat látszik: az adatsor kategóriái látszanak a cikkek mellett.  Felirat és százalék: értelemszerűen az előzőek alapján

111 111 Kördiagram méretezése

112 112 Cikkek széthúzása

113 113 Egy cikk kihúzása

114 114 Gyakorlás  Nyissuk meg a Dokumentumok\EXCEL mappából a PL5_3 munkafüzetet, és végezzük el a benne lévő feladatokat!  Mentsük el a munkafüzetet a Dokumentumok\[saját_név] mappába Diagram3 néven!

115 115 Mik is az adatbázisok?  Most az adatbázisokról egy nagyon leegyszerűsített képet fogsz kapni., pontosan annyit, amellyel jól ki tudod használni az Excel adatbázis-kezelő szolgáltatásait. De azért jó ha tudod, hogy az Excel távol sem egy profi adatbázis-kezelő program, és hogy az adatbázis-kezelés jóval összetettebb, mint amiről itt olvashatsz.  Az adatbázis rendszerezett adatok halmaza. Olyan formában rendszerezték az adatokat, hogy könnyű legyen információkat kigyűjteni belőle. Többféle adatbázis típus van, de most csak az egyikről, a Relációs adatbázisról lesz szó.  Itt az adatok speciális táblázatokban vannak tárolva. A táblázat sorait rekordoknak, oszlopait mezőknek nevezzük. A mezőket mező nevek azonosítják. A táblázatban egy sor egy egyedre vonatkozó tulajdonságokat tartalmaz. Az egyedek tulajdonságai a mezők.

116 116  Az adatbázisok leggyakrabban használt funkciója a tárolt adatokból kigyűjtések (listák) készítése. A listák legfontosabb funkciói:  Sorrendezés: a sorok rendezése valamely mező (vagy több mező) szerint.  Pl. Név szerinti lista  Szűrés: bizonyos feltételeknek megfelelő sorok megjelenítése az adatbázisból. (A nem megfelelőek elrejtése.)  Pl. csak a szegediek.  Csoportosítások, részösszegek: Adott mező szerint csoportosított listák, adott mezők csoporton belüli részösszegének megjelenítésével. Adatok kigyűjtése az adatbázisból

117 117  Adatbázis létrehozása A struktúra létrehozásához egyszerűen írd be a munkalap 1. sorába a mezőneveket.  Adatbázis feltöltése A táblázatban: egyszerűen gépeld be a táblázat soraiba az adatokat

118 118  Űrlapon: az űrlap egy olyan dialógus ablak, ahol csak egy rekord mezői látszanak. Űrlapon keresztüli adatbevitelhez jelöld ki az adatbázis egyik celláját (vagy az utolsó sora alatti üres cellát), és add ki az Adatok > Rekordonként parancsot.  Új rekord felvételéhez kattints az Újat gombra. Új rekord jön létre akkor is, ha a le/fel kurzormozgató nyilak vagy a gördítő sáv segítségével az utolsó rekord mögé állsz.

119 119 Sorbarendezés  A sorrendezés előtt ki kell jelölni a sorrendezendő területet (a mezőnevekkel együtt). A kijelöletlen cellák nem vesznek részt a sorrendezésben:

120 120  További lehetőség: Ha a kijelölés után az Adatok  Sorba rendezés... parancsát adjuk ki, könnyebb beállítani a rendezés kulcsmezőit illetve lehetőségünk nyílik még 2 rendező kulcsot megadni. Az elsődleges kulcsmező határozza meg az elsődleges rendezettséget. Ha az elsődleges kulcsmezőben vannak azonos értékű rekordok, akkor ezeket sorrendezi a második kulcs...

121 121 Szűrés  Szűréskor az Excel csak azokat a sorokat (rekordokat) jeleníti meg, amelyek a keresési feltételnek eleget tesznek.  AutoSzűrő: Az Adatok  Szűrő  AutoSzűrő parancsával a mezőneveknél egy feltételmenü keletkezik. (De csak akkor, ha az aktív cella az adatbázis területén van.)

122 122  Feltételek megadása: A feltétel megadásához a feltétel menüből lehet választanod egy feltételt. A feltétel megadása után egyből eltűnnek a listából azok a rekordok, amelyek nem tesznek eleget a kritériumnak. A szűrt lista jelzésére az Excel kékkel jelöli a lista sorcímeit és a szűrési feltételként szereplő mező feltételmenüjének legördítő nyilát.  pl. Város: Szeged

123 123  Több feltétel megadása: Több mezőnél beállított feltételek esetén a listában csak azok a rekordok maradnak, amely minden feltételnek megfelelnek.  Feltételek törlése: Ahhoz, hogy újra a teljes listát lássuk, a megadott feltételeket módosítanunk kell (mind) értékre.

124 124 Irányított szűrő: Az AutoSzűrő egy nagyon egyszerű szűrési lehetőség, de nem támogatja a bonyolultabb feltételek megadását. Pl. nem lehet VAGY kapcsolatba hozni feltételeket; nem lehet egy mezőre több féle feltételt meghatározni. Az adatbázis szűréséhez létre kell hozni egy feltétel tartományt, amelybe a feltételeket és azok kapcsolatait adhatod meg. Ez a tartomány a mezőnevekből és az alatta levő feltétel sorokból áll.  Feltételek és kapcsolataik:  Feltétel megadásához használhatod a logikai operátorokat:, =, <>, =  az azonos sorba írt feltételek ÉS kapcsolatban lesznek egymással  a különböző sorok eredő feltételei VAGY kapcsolatban lesznek egymással.

125 125

126 126  A szűréshez (kigyűjtéshez) válaszd az Adatok  Szűrő  Irányított szűrő... parancsot.  A listaállomány mezőben kell megadnod az adatbázisod (eredeti listád) helyét a táblázaton.  A szűrőtartomány mezőben meg kell adnod a szűrőtartomány területét.  Ha azt akarod, a szűrt lista az eredeti lista helyén jelenjen meg (mint az AutoSzűrőnél), akkor válaszd a „Helyben szűr” opciót.  Ha azt akarod, hogy az eredmény lista más helyen jöjjön létre, akkor válaszd a Más helyre másolja opciót, és a 3. Mezőbe add meg a célhelyet.

127 127 Néhány példa a feltételek megadására  Feltétel: Tartozás>0  Feltétel: Város=Szeged ÉS Tartozás>0

128 128 Csoportosítások, részösszegek létrehozása  Ha azt szeretnénk megtudni, hogy városonként mennyi az emberek tartozása, akkor összesítéseket kell alkalmazni.

129 129  Létrehozás Jelöljük ki a csoportosítandó listát, és adjuk ki az Adatok  Részösszegek parancsot!

130 130  Eredmény Az Excel egy úgynevezett tagolt listát hoz létre: A tagolás azt jelenti hogy az Excel az egyes csoportokat alkotó sorokat tagolási szinttel látja el.

131 131 Gyakorlás  Nyissuk meg a Dokumentumok\EXCEL mappából a PL6_1 munkafüzetet, és végezzük el a a következő feladatokat:  Az M2 lapon sorrendezd a listát Helység és azon belül Utca majd Házszám szerint!  Az M3 lapon készíts Szűrést, amelyen csak a csak a csendesrétiek látszanak!

132 132  Az M4 lapon készíts Szűrést, amelyen csak a Csendesrét Szélcsend sori lakosok látszanak!  Az M5 lapon készíts Szűrést, amelyen a csendesréti és a zsikómányosi lakosok látszanak! (irányított!!!)  Az M6 lapon csinálj részösszeget, amelyen kiírod a Helységek végén a lakosok számát!  Mentsük el a munkafüzetet a Dokumentumok\[saját_név] mappába 6.feladat néven!

133 133  Hosszú listákat nehéz áttekinteni. A mező nevek a lista gördítésekor eltűnik. De van egy lehetőség, amivel sorokat (és oszlopokat) rögzíthetsz az ablak széléhez, amelyek gördítéskor helyben maradnak.  Megjegyzés: A rögzítés csak a képernyőre vonatkozik. (Nyomtatásnál máshogy kell beállítani  lásd nyomtatás.) Ablaktábla rögzítése

134 134  Görgesd a rögzítendő sort az ablak felső széléhez.  Jelöld ki a rögzítendő sor(ok) alatti 1. görgethető sort.  Kattints az Ablak  Ablaktábla rögzítése menüre. Sor(ok) rögzítése

135 135  Görgesd a rögzítendő sort az ablak felső széléhez (... és az oszlopot az ablak bal széléhez).  Jelöld ki a rögzítendő sor(ok) alatti (oszlop(ok) melletti) 1. görgethető cellát.  Kattints az Ablak  Ablaktábla rögzítése menüre. Ablaktábla feloldása: Kattints az Ablak  Ablaktábla feloldása menüre Sor(ok) és oszlop(ok) egyidejű rögzítése

136 136 Nyomtatási kép  A nyomtatási képen meggyőződhetünk arról, hogy valóban minden jó helyen fog megjelenni a nyomtatásban.  Sokszor nem fér ki az általunk egy oldalra tervezett tartalom egy oldalra. A lefele és oldalra lelógó táblázatrészek új oldalra kerülnek. A nyomtatási képnél megvan szinte az összes nyomtatást befolyásoló beállítási lehetőség.  Ha úgy szeretnénk látni a munkafüzetünket, hogy látszódjanak az oldalhatárok, kattintsunk az „Oldaltöréses megtekintés” gombra a Nyomtatási kép ablak eszköztárján!

137 137

138 138  Sokszor nem fér ki az általunk egy oldalra tervezett tartalom egy oldalra. A lefele és oldalra lelógó táblázatrészek új oldalra kerülnek. A nyomtatási képnél megvan szinte az összes nyomtatást befolyásoló beállítási lehetőség.  Következő-Előző gombbal lehet lapozni.  Nagyítás gombbal lehet két nagyítási fokozat között átkapcsolni. (teljes oldal:  M1:1)  Nyomtat...gombbal lehet kezdeményezni a nyomtatást.  Beállít... gombbal lehet oldalbeállítást végezni.  Margók gombbal lehet megjeleníteni és kikapcsolni a margó és oszlopszél vonalakat. (A képen is meg vannak jelenítve a margók.)  Bezárás gombbal lehet kilépni a nyomtatási képből.  Az állapot soron látszik a teljes oldalszám és az aktuális oldal száma.

139 139  Oldal Az oldalbeállításokat elvégezheted a Nyomtatási kép Beállít gombjával, vagy a Fájl  Oldalbeállítás paranccsal.  Írásirány: A fekvő táblázatokat érdemes fekvő írásiránnyal nyomtatni (az állókat pedig álló írásiránnyal). Oldalbeállítások  Nagyítás: Százalékosan beállítható a nyomtatás kicsinyítése/nagyítása. Gyakran ez az utolsó esély, hogy egy nagy táblázat ráférjen egy lapra.  Papírméret: nálunk A4

140 140  Margók  Pontosan beállíthatod a margókat.  A nyomtatási területet a munkaterület közepére helyezheted vízszintesen vagy függőlegesen.  Élőfej és Élőláb  Élőfej (Élőláb): menüből kiválaszthatod a leggyakrabban használt élőfej (élőláb) feliratokat

141 141 Lap  A Nyomtatási terület mezőben látható az a tartomány, amely nyomtatásra kerül. Ha üres, akkor az egész lapot nyomtatja az Excel.  Címként nyomtatandók: Fent ismétlődő sorok: azok a sorok, amelyek minden oldal munkaterületének tetején megjelennek. Pl. 1:1 Balra ismétlődő oszlopok: azok az oszlopok, amelyek minden oldal bal oldalán megjelennek: Pl. A:A

142 142  Nyomtatás: nyomtatási opciók  Cellarácsokkal: ha üres, akkor nem jelennek meg a nyomtatáskor a cellarácsok.  Sorrend: az oldalak kinyomtatási sorrendjét határozhatod meg vele: Nyomtatást befolyásoló Excel parancsok  Ha bezárod a Nyomtatási képet, akkor az oldalhatárok szaggatott vonallal jelennek meg a listában.

143 143  A Beszúrás  Oldaltörés paranccsal előrehozhatod az oldaltöréseket.  Függőlegesen: A parancs kiadása előtt jelöld ki azt a sort, amely az új oldal 1. sora legyen.  Vízszintesen: A parancs kiadása előtt jelöld ki azt az oszlopot, amely az új oldal 1. oszlopa legyen.  Oldartörés megtekintése nézet (Nézet  Oldaltörés megtekintése) Ebben a nézetben láthatók az oldaltörések, és hogy a táblázat melyik része hanyadik oldalra fog nyomtatódni. A törésvonalakat egérrel lehet mozgatni

144 144 Nyomtatás  A nyomtatáshoz kattints a Fájl > Nyomtatás... menüre (...vagy a Nyomtatási kép Nyomtatás gombjára). Beállítható:  Név: a nyomtató kiválasztása név alapján  Példányszám  Nyomtatási terület: kijelölt terület/a kijelölt munkafüzet lapok/egész munkafüzet  Nyomtatandó oldalak: tól-ig  Tulajdonságok: A nyomtató jellemzőinek beállítása: méret, tájolás, felbontás stb.  Nyomtatási kép megnézése.

145 145 Vizsga  Microsoft Word:  Nyisd meg a Dokumentumok mappában lévő PL6_02.DOC fájlt!  Formázd meg a kapott minta alapján, egészítsd ki a táblázattal.  Nyomtasd ki a kész dokumentumot!  Mentsd el a munkát a Dokumentumok\[saját név] mappába [saját név]-vizsga.doc néven!

146 146  Microsoft Excel:  Nyisd meg a Dokumentumok mappában lévő excel_feladat_PL4_2.XLS fájlt!  Végezd el a benne szereplő feladatokat!  Mentsd el a munkát a Dokumentumok\[saját név] mappába [saját név]-vizsga.xls néven!

147 147 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "1 Microsoft Excel levelező tagozat Előadó: Jánosik Tamás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések