Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A fejlődési szakaszok. Életkor (év) Köznapi elnevezés PiagetFreudErikson 0-1CsecsemőkorSzenzomtoros intelligencia Orális szakasz Alapvető bizalom vs.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A fejlődési szakaszok. Életkor (év) Köznapi elnevezés PiagetFreudErikson 0-1CsecsemőkorSzenzomtoros intelligencia Orális szakasz Alapvető bizalom vs."— Előadás másolata:

1 A fejlődési szakaszok

2 Életkor (év) Köznapi elnevezés PiagetFreudErikson 0-1CsecsemőkorSzenzomtoros intelligencia Orális szakasz Alapvető bizalom vs. Bizalmatlanság 1-2KisgyerekkorMűveletek előtti kor Anális szakasz Autonómia vs. szégyen és kétség ÓvodáskorFallikus szakasz Kezdeményezés vs. bűntudat 6-12KisiskoláskorKonkrét műveletek kora Latencia kora Teljesítmény vs. kisebbrendűség 12-19SerdülőkorFormális műveletek kora Genitális szakasz Identitás vs. szerepzavar 19-35Fiatal felnőttkor Bensőségesség vs. elszigetelődés 35-60Középső felnőttkor Alkotóképesség vs. megrekedés 60 felettKéső felnőttkor Énteljesség vs. kétségbeesés

3 Freud pszichoszexuális szakaszai Hozzávetőleges életkor Freud (pszichoszexuális) Első évOrális szakasz: A száj a szopás és a harapás által létrehozott élvezetes érzékletek központja. Második évAnális szakasz: A végbélnyílás az élvezetes érzékletek központja az ürítés kontrolljának elsajátítása folyamán. Harmadik évFallikus szakasz: A gyerekekben a szexuális kíváncsiság alakul ki, és kielégülést érnek el maszturbálással. Szexuális fantáziáikban az ellenkező nemű szülő szerepel, és emiatt bűntudatot éreznek. Hetedik évtől a pubertásig Latencia: A szexuális késztetések elnyomódnak. A gyerekek a felnőttek által becsült készségek elsajátítására összpontosítanak. SerdülőkorGenitális szakasz: A serdülőknek felnőtt nemi vágyaik vannak, és igyekeznek azokat kielégíteni

4 Hozzá- vetőleges életkor Erikson (pszichoszociális) Első évBizalom avagy bizalmatlanság: A csecsemők megtanulnak megbízni abba, hogy mások gondoskodnak alapvető szükségleteikről, vagy bizalmatlanok lesznek. Második évAutonómia avagy szégyen a kétely: A gyerekek megtanulják akaraterejüket és önkontrolljukat gyakorolni, vagy bizonytalanokká válnak, és kételkedni fognak abban, hogy maguk is képesek a dolgokat megcsinálni. Harmadik évKezdeményezés avagy bűntudat: A gyerekek megtanulnak kezdeményezni, teljesítményüknek örülni és hasznossá válni. Ha nem engedik, hogy saját kezdeményezéseiket kövesség, függetlenségi kísérleteik miatt bűntudatot érezzenek. Hetedik évtől a pubertásig Teljesítmény avagy kisebbrendűség: A gyerekek megtanulják kompetensen és hatékonyan gyakorolni a felnőttek és kortársaik által becsült készségeket, vagy kisebbrendűnek érzik magukat. Erikson pszichoszociális stádiumai

5 Hozzávetőleges életkor Erikson (pszichoszociális) SerdülőkorIdentitás avagy szerepkonfúzió: A serdülők egyfajta személyes identitást alakítanak ki a társas csoport részeként, vagy összezavarodnak abban a tekintetben, hogy kik ők, és mit akarnak az életben. Fiatal felnőttkor Intimitás avagy izoláció: A fiatal felnőttek intim élettársat találnak, vagy magányt és az elszigeteltséget kockáztatják. FelnőttkorAlkotóképesség avagy stagnálás: A felnőtteknek termékenynek kell lenniük a munkában és fel kell nevelniük a következő generációt, vagy a tespedést kockáztatják. IdőskorIntegrálás avagy kétségbeesés: Az emberek megpróbálják korábbi tapasztalataikat értelmezni és meggyőzni magukat, hogy az életük értelmes volt. Erikson pszichoszociális stádiumai

6 A négy identitásszinten levő diákok százalékos megoszlása a hivatásválasztás területén, életkori csoportok szerint KorcsoportElért identitás MoratóriumKorai zárás Diffúz identitás Középiskola előtt5,211,736,646,4 Középiskola alsó évfolyamai 9,014,637,139,3 Középiskola felső évfolyamai 21,313,536,029,2 Egyetem alsó évfolyamai 22,828,325,723,2 Egyetem felső évfolyami 39,715,531,313,5

7 Döntési pontok Waddington „tájképe”. A lefelé guruló golyó jelzi a fejlődés irányát. Minél több ponton halad át a fejlődés, annál nehezebb az irányt megváltoztatni.

8 Szocializáció:  Elsődleges (első időszak): szignifikáns másik Másodlagos: generalizált másik Az első hatások ideje? A magzat képességei?

9 Kötődés elméletek  A kötődés fogalma, ideje. (8 hónapos korban az anya (a szignifikáns másik) hiánya miatt sír!  Freud: A tápláló  Erikson: Lehet benne bízni, hogy segít ha baj van.  Bowlby: Evolúciós értelmezés. (több jellegzetesség) kötődés mintázata (Mary Ainsworth: „Idegen helyzet”) kötődés mintázata (Mary Ainsworth: „Idegen helyzet”)

10 Biztonságosan kötődő Amíg az anya benn van a szobában Nyugodtan játszik a játékokkal, nem fél az idegentől. Az anya távozásakor Némelyikük nyugtalan lesz, sír és nem tudja megnyugtatni őt az idegen, míg mások kevésbé nyűgösek. Az anya visszatértekor Örül az anyának, gyorsan megnyugszik, visszatér a játékhoz. A különböző kötődési stílusú gyerek viselkedése az idegen helyzetben ( Mary Ainsworth: „Idegen helyzet”)

11 Bizonytalan, elkerülő Amíg az anya benn van a szobában Nem nagyon törődik az anyával, játszik. Az anya távozásakor Vagy sír, vagy nem. Az idegen hatékonyan meg tudja nyugtatni. Az anya visszatértekor Nem megy az anyához elfordul tőle. Játszik. A különböző kötődési stílusú gyerek viselkedése az idegen helyzetben

12 Bizonytalan, ambivalens Amíg az anya benn van a szobában Anyja mellett is szorong keveset játszik. Az anya távozásakorFeldúlt, odavan. Az anya visszatértekorNem nyugszik meg, állandóan kapcsolatot keres az anyjával, de ellenáll a fizikai érintkezésnek, vigasztalásnak. Karját nyújtva sír, hogy vegye fel, de amint megteszi, lemászik. Nem tér vissza a játékhoz. A különböző kötődési stílusú gyerek viselkedése az idegen helyzetben ( Mary Ainsworth: „Idegen helyzet”)

13 Az erkölcsi fejlődés szakaszai Piaget szerint

14 Heteronóm erkölcsiségAutonóm erkölcsiség A viselkedés elbírálása szélsőséges, vagy pozitív vagy negatív A viselkedés mérlegelésénél különböző szempontokat vesz figyelembe A szabályok megváltoztathatatlanok A szabályok módosíthatók A gyermeknek engedelmeskednie kell, mert azt hatóságok szabták meg A gyereknek azét kell a szabályokhoz alkalmazkodnia, mert azokat közösen alakították ki Következményetika: a bűn mértékét az okozott kár nagysága határozza meg Szándéketika: a bűn mértéke függ a szándéktól Azt, hogy mi rossz, azt dönti el, hogy mi tiltott és büntetendő A szabályok megállapodásokon alapulnak, és meg is változtathatók

15 Az erkölcsi gondolkodás Kohlberg által azonosított szakaszai Szint és szakaszMi a helyes? Prekonvencionális 1. szakasz: Heteronómia A büntetés alapozza meg a szabálysértések elkerülését; az engedelmesség önmagáért való. 2. szakasz: Haszonelv A szabályok csak akkor követendők, ha az azonnali haszonnal kecsegtet; úgy cselekedni, hogy az ember érvényesítse saját érdekeit és szükségleteit, és hagyja, hogy mások is ugyanígy tegyenek.

16 Szint és szakaszMi a helyes? Konvencionális 3. szakasz: „Jó gyerek”- erkölcs A hozzánk közelállók elvárásainak megfelelően kell élni; ahogy általában az emberek elvárják, hogy egy gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője viselkedjen. 4. szakasz: Rend és fegyelem Teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A törvényeket minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. Az erkölcsi gondolkodás Kohlberg által azonosított szakaszai

17 Szint és szakasz Mi a helyes? Posztkonvencionális 5. szakasz: Társadalmi szerződés Annak tudatosulása, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy a legtöbb érték és szabály viszonylagos és az azokat hordozó a csoporthoz tartozik. 6. szakasz: Egyetemes etikai elvek Saját magunk által választott etikai elvek követése. Az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert ilyen elveken alapszanak. Az erkölcsi gondolkodás Kohlberg által azonosított szakaszai

18 Kognitív szakasz Művelet előtti Van szimbólumhasználat, de a gondolkodást az énközpontúság és a megfordíthatatlanság jellemzi. Konkrét műveleti A tárgy objektív jellemzői elválnak a vele végzett cselekvésektől. Kialakul az osztályozás, a sorba rakás és a konzerváció képessége. A formális műveletek kezdete Megjelenik a propozicionális logika használatának képessége Korai formális műveletek A deduktív problémamegoldás megjelenése, amely a különböző változók közötti feltételezett kapcsolatok felállításának és kísérletének tervezésének képességét is magával hozza. Megszilárdult formális műveletek A műveletek teljeskörűek és módszeresek. A kognitív és erkölcsi fejlődés párhuzamos szakaszai

19 Erkölcsi szakaszok 1. szakasz: Heteronómia A cselekedetek fizikai következményei és a hatalom parancsszava dönti el, hogy mi jó, és mi rossz 2. szakasz: Csere Helyes az, ami az egyén érdekeit és vágyait szolgálja, és az együttműködés alapja egyszerű csere. 3. szakasz: következmények A „jó gyerek” sztereotípiáinak hangsúlyozása, és a helytelenítés miatti aggodalom. 4. szakasz: Társadalmi rend és lelkiismeret A társadalmi rend fenntartása a cél, ami a törvényeknek való engedelmesség és a kötelesség teljesítése által érhető el. 5. szakasz Alapvető jogok és társadalmi szerződés Azt, hogy mi a helyes, azok a normák határozzák meg, amelyekben a társadalom egésze megegyezett. A kognitív és erkölcsi fejlődés párhuzamos szakaszai


Letölteni ppt "A fejlődési szakaszok. Életkor (év) Köznapi elnevezés PiagetFreudErikson 0-1CsecsemőkorSzenzomtoros intelligencia Orális szakasz Alapvető bizalom vs."

Hasonló előadás


Google Hirdetések