Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MUNKAVÉDELMI ISMERETEK Műszaki informatikai mérnökasszisztens szakos hallgatóknak Készítette: A Debreceni Egyetem GF Munkabiztonsági Önálló Osztály (MBO)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MUNKAVÉDELMI ISMERETEK Műszaki informatikai mérnökasszisztens szakos hallgatóknak Készítette: A Debreceni Egyetem GF Munkabiztonsági Önálló Osztály (MBO)"— Előadás másolata:

1 MUNKAVÉDELMI ISMERETEK Műszaki informatikai mérnökasszisztens szakos hallgatóknak Készítette: A Debreceni Egyetem GF Munkabiztonsági Önálló Osztály (MBO)

2 MUNKAVÉDELEM

3 A legfontosabb munkavédelmi jogszabályok Törvények, kormány és miniszteri rendeletek:  A Munka Törvénykönyve évi XXII. Törvény  A munkavédelemről szóló évi XCIII. Törvény  A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet.  A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM r.

4 Helyi előírások  Egyetemi Munkavédelmi Szabályzat  Kollektív Szerződés Letölthető szabályzatok, űrlapok menüpontból. Az MBO honlapjának címe: 

5

6 Munkavédelmi szabályzat A dolgozók jogai és kötelességei A dolgozó jogosult  az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételekre, a jogszabályokban és MVSZ-ban előírt védőintézkedésekre,  az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez előírt ismereteknek a biztosítására,  a munkavégzéshez szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök biztosítására.  a dolgozót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő eljárásáért, bejelentésért.

7 Munkavédelmi szabályzat A dolgozók jogai és kötelességei A dolgozó jogosult  a részére előírt orvosi, alkalmassági vizsgálaton részt venni, a kötelező védőoltásokat beadatni,  a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart felettesének jelenteni, intézkedésig a tőle elvárható módon azt megszüntetni vagy a veszélyt csökkenteni,  közvetlen élet- vagy súlyos veszély észlelésénél a munkavégzést haladéktalanul abbahagyni és a veszélyre munkatársai figyelmét felhívni,

8 Munkavédelmi szabályzat A dolgozók jogai és kötelességei. A dolgozó köteles  a munkahelyén a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni,  a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök biztonságos állapotáról lehetőségei szerint meggyőződni, azokat a rendeltetésüknek megfelelően használni, és tisztításáról a tőle elvárható módon gondoskodni,  testi épségét nem veszélyeztető öltözéket viselni,  a munkaterületen fegyelmezetten viselkedni, ott rendet és tisztaságot tartani, a munkavédelmi ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során betartani,

9 Munkavédelmi szabályzat A dolgozók jogai és kötelességei. A dolgozó köteles  a munkát megtagadni, ha az saját vagy mások életét, egészségét vagy testi épségét veszélyeztetné,  balesetét, rosszullétét azonnal jelenteni, ha ebben egészségi állapota akadályozza, akkor azt az esetet észlelő munkatársa tartozik megtenni,  sérült munkatársát elsősegélyben részesíteni.

10 Általános munkavédelmi előírások  Munkára képes állapot (alkohol, drog)  Közlekedés egyetemen belül (gyalogos és gépjármű közlekedés közben be kell tartani KRESZt) A gyalogos közlekedés közben bekövetkező eleséses balesetek elkerülése érdekében csak a gyalogjárdán közlekedjünk. Téli időszakban azokat a hótól tisztítják és felhomokozzák, de így is baleseti veszélyforrást jelentenek.

11 Általános munkavédelmi előírások  A dolgozók részére az védőitalt és tisztálkodási szereket is biztosítani kell az MVSZ szerint

12 Általános munkavédelmi előírások Az egyetemi munkahelyek helyiségeiben olyan széles közlekedési utat kell biztosítani, amelyet a helyiségben folyó munka megkíván. Az utak minimális mérete 1 méter lehet. Közterületeken, folyosókon, bútort vagy egyéb tárgyakat elhelyezni nem szabad.

13 Általános munkavédelmi előírások  A polcok és szekrények kiszolgálásához szükséges pódium, emelvény, létra feldőlés ellen biztosított, billenés, botlás és csúszásmentes járófelületű legyen. Csak biztonságos a mindenkori céloknak és igénybevételeknek megfeleli, jó állapotú, elcsúszás és félrebillenés ellen biztosított létrákat, hordozható lépcsőket szabad használni. Használatbavétel előtt minden esetben meg kell győződni a létra használhatóságáról.

14

15 Általános munkavédelmi előírások  A munkahelyek ajtóit, míg a helyiségben tartózkodnak a menekülés és segítségnyújtási lehetőség biztosítása érdekében - kulcsra zárni nem szabad.  - A munka befejezése után a munkahelyet át kell vizsgálni, nem maradt-e hátra olyan körülmény, mely a távozás után tüzet, robbanást, vagy leázást idézhet elő.  Teher emelési, rakodási, szállítási munka közben gyűrűt, karkötőt, nyakláncot, egyéb, testi épségüket veszélyeztető tárgyat nem viselhetnek magukon.

16 Általános munkavédelmi előírások  A dolgozó a munkahelyén csak olyan tevékenységet folytathat, amelyhez megfelelő munkavédelmi ismeretekkel rendelkezik (a rendkívüli események - baleset-megelőzés, mentés stb. - kivételével).  Tilos minden olyan magatartás (fegyelmezetlenség, játék stb.), amely a munkavégzést akadályozza, zavarja vagy veszélyezteti.

17 Elektromos berendezések, készülékek használata  Az irodákban munkahelyeken – a kiegészítő tűzvédelmi utasítással összhangban – a hőfejlesztő elektromos készülékek használatát mellőzni kell. Ha mégis használják hőszigetelő alátététet kell használni  Az elektromos készülékeket, vezetékeket, csatlakozókat, kapcsolókat, elosztókat, biztosítékokat melegedés, füstölés, sérülés esetén a hálózatról le kell választani. A javításukat csak villanyszerelő szakember végezheti!

18 Elektromos berendezések, készülékek használata

19 A védekezés főbb szempontjai  Hibás, törött, horpadt készüléket ne használjunk.  Ha készülék csatlakozó vezetékének szigetelése repedt, töredezett, sérült, szakszerű javításáig ne használjuk.  Vezeték hosszabbítást házilag barkácsolt módon ne készítsünk. Az összesodort vezetőnek szigetelőszalagos betekerése nem biztonságos!  A legegyszerűbb műveleteket is (pl. izzócsere) kikapcsolt, illetve leválasztott berendezésen végezzük el.

20 Elektromos berendezések, készülékek használata Elektromos készülék használatakor ne érintsünk földelt fémtárgyat, lehetőség szerint testünket a földtől is szigeteljük el.

21 A munkabaleset, kártérítés  A munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. Pl. a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és. igénybevétele során éri.  Úti üzemi balesetek (TB hatáskör a jelentés és kivizsgálás is)  Kártérítés munkabaleset esetén a MT. Alapján jár a dolgozóknak

22 Képernyős munkahelyek A képernyő előtt végzett munka csak látszólag könnyű, valójában nagyfokú, állandó figyelemösszpontosítással és a szem fokozott terhelésével jár. A nem megfeleli testhelyzet, a munkakörnyezet helytelen kialakítása, a képernyős munkahelyekre vonatkozó ergonómiai követelmények be nem tartása még fárasztóbbá teszi ezt a munkát. A számítógéppel dolgozók gyakran panaszkodnak: - elfáradásra; - idegességre; - szembántalmakra; - fej-, hát- és kézfájásra.

23 Képernyős munkahelyek A fenti panaszok a képernyő előtti munkavégzés stressz hatásaiból, a szem túlterheléséből, a nem megfelelő testhelyzetben végzett tevékenységből, az ergonómiai követelményeket nem kielégíti szék használatából, a képernyő helytelen elhelyezéséből és egyéb, a munkakörülmények nem megfelelő kialakításából adódhatnak.

24 A pszichés megterhelés az alábbi elemekből tevődhet össze: - tartósan fokozott figyelem terheli hatása; - az információ felvétel-, feldolgozás és -továbbítás terheli hatása; - a munkavégzéshez szükséges erőfeszítés; - időkényszer feltételei között végzett tevékenység. A pszichés megterhelés túlzott kifáradást, túlerőltetést, telítődést és stresszt okoz, amely összességében kimerülés formájában jelentkezik. A képernyős munkavégzéssel összefüggő, a munkavállalókat éri kedvezőtlen hatások megelőzésére teendő intézkedéseket az alábbi irányelvben foglalta össze: Képernyős munkahelyek

25 A képernyős munkahelyek kialakításának minimális követelményei A képernyős berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, illetve üzemben tartani, hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállalók számára. A képernyő beállítása A képernyőt úgy állítsuk be, hogy a kezeli mintegy 20 fokos szögben lefelé tekintve merőlegesen lássa a képernyő felületét. Szeme ilyenkor a képernyő közepére esik. Ügyeljünk arra, hogy a képernyőn megjeleni legfelső betűsor ne kerülhessen a horizontvonal, vagyis a szem magassága fölé. Képernyős munkahelyek

26 Ez azt jelenti, hogy a szemünk vízszintes tekintet mellett a képcső felső élére tekint, ha ettől eltérően felfelé kell tekinteni, ez kedvezőtlen fej tartást, a fej felesleges mozgását, gyors elfáradást eredményez. A jelfényességet (kontraszt és fényerő) a szemünknek kellemes módon a megvilágítással összhangban állítsuk be úgy, hogy megerőltetés nélkül legyen olvasható a képernyőn megjeleni szöveg. A képernyő a használó igényeinek megfelelően legyen könnyen és szabadon elfordítható, döntheti. A képernyő legyen mentes olyan tükröződéstől és fényvisszaverődéstől, amely a használónak kényelmetlenséget, látási nehézséget okozhat. Képernyős munkahelyek

27 Fontos: hogy a kép ernyi mindig előttünk középen álljon, mert az oldalt elhelyezett képernyő nézése felesleges erőkifejtést és a mozgásszervek túlterhelését jelenti. A képernyő elhelyezésének olyannak kell lennie, hogy a szemlélendő tartomány 00 és 600 közötti néző-vonalszögben a vízszintes alatt legyen. Képernyős munkahelyek

28 Billentyűzet A billentyűzet mindig előttünk középen, az asztallap szélétől mintegy 10 cm távolságra helyezkedjen el, ezáltal kezünket meg tudjuk támasztani az asztal szélén és kényelmesebben végezhetjük a munkánkat. Az egeret a billentyűzet jobb, vagy baloldala mellé helyezzük (attól függiően, hogy jobb, vagy bal kezünkkel használjuk) és egérpadon mozgassuk.

29 A munkasík és a munkaasztal A képernyő előtti munkavégzéshez lehetőleg állítható magasságú munkaasztalt célszerű használni. Ha ez nem áll rendelkezésre, akkor olyan munkaszéket kell alkalmazni, amely magassága állítható. A munkaasztal magasságát az alábbiak szerint kell beállítani: - asztallap magassága a padozattói mérve 72 cm + - közepes billentyűzet magasság 3 cm = - munkasík magassága 75 cm. A munkaszéket ennek megfelelően állítsuk be. Képernyős munkahelyek

30 Az asztallap mérete minimálisan 160 x 80 cm legyen. A legoptimálisabb a 160 x 90 cm. A szabvány szerint a szokásos irodai tevékenységhez a nézőtávolság ne legyen kisebb 400 mm-nél. Ugyanakkor a munkahely kialakítása tegye lehetővé a képernyő használatát a nézőtávolságnál rövidebb távolságok esetében is. Képernyős munkahelyek

31 A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. A szék akkor megfeleli, ha: - az ülőfelület magassága könnyen állítható, - külön ülőlappal és hátlappal rendelkezik, - karfa rendelkezésre áll, - az ülőlap, a támla és a karfa párnázott, - a szék támlája magasságban állítható és döntheti, - a deréktámla rugalmas ellenállásba ütközzön és hátrafelé nyomás megszűnésével vissza kell térnie a normális állásba, ez jó rugózást igényel. Képernyős munkahelyek

32 A képernyős munkahely megvilágítása A megvilágítás lehet direktvilágítás, amikor fentről lefelé terjed a fény, illetve indirekt, amikor az lentről felfelé irányul, és a mennyezetről visszaverődő, szórt fény biztosítja a képernyős munkavégzéshez leginkább megfeleli megvilágítást. A munkaasztalon a billentyűzetnél szükséges megvilágítás 500 lux. A képernyőnél dolgozó munkavállaló felett 1,5 m2 sugarú körben nem lehet fényforrás. Hangsúlyozni kell, hogy a képernyős munkahelyek elhelyezését kell előbb megtervezni, és csak utána következhet a világítótestek kiosztása.

33 Képernyős munkahelyek Képernyős munkahely elhelyezése a helyiségben A képernyős munkahelyet úgy célszerű a munkahelyiségben elhelyezni, hogy a képernyő merőlegesen álljon az ablakra, attól legalább 2 m távolságra legyen a fal vagy más sötét felület felé fordítva. Biztosítani kell a helyiségben a dolgozók közötti beszéd- és látási kapcsolatot. Helytelen a beállítás, ha a képernyő az ablak felé néz, vagy az ablak a hátunk mögött helyezkedik el, és így a képernyő párhuzamos az ablakkal.

34 Képernyős munkahelyek  A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeivel kapcsolatban az 50/1999. évi (XI. 3.) EüM rendelet előírásai az irányadóak.  A képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg alatt azt, a célnak megfelelő minimálisan szükséges szemüveget értjük, amely lehetővé teszi a dolgozó számára, hogy a képernyőn megjelenő információkat mindenkor megfelelően élesen lássa, a szemének erőltetése, vagy túlzott igénybevétele nélkül.  Számítógépes munkáknál óránként 10 perc pihenő Összes munkavégzés max. 6 óra,  Szemészeti szakvizsgálatra beutalót a foglalkozás egészségügyi orvostól.

35 Környezetvédelem Veszélyes hulladékok gyűjtése  A évi XLIII. törvény hulladékgazdálkodásról,  A 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről,  A16/2001.(VII.18.) KöM rendelet A hulladékok jegyzékéről,  Az 1/2002.(I.11.) EüM rendelet Az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről.

36 Környezetvédelem  Irodai hulladék kezelése, gyűjtése megoldott (elemek, akkumulátorok, festékpatronok, tonerek)  Elektronikai hulladékok gyűjtése, kezelése  Szelektív hulladékgyűjtés

37 Vegyi anyagok és rákkeltő anyagok  Jogszabályok évi XXV. törvény a kémiai biztonságról, -25/2000. (IX. 30.) EÜM-SZCSM együttes rendelet a munkahelyek kémia biztonságáról, -26/2000. (IX. 30.) EÜM rendelet a foglakozási rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló rendelet és a kapcsolódó jogszabályok végrehajtására. A használó tanszéknek gondoskodnia kell a veszélyes és/vagy rákkeltő anyagokkal kapcsolatos előírt kötelezettségek teljesítéséről.

38 Vegyi anyagok és rákkeltő anyagok Ezen kötelezettségek a veszélyes, rákkeltő anyagok és a veszélyes készítmények: -bejelentésével, -nyilvántartásával, -a biztonsági adatlapjaival, -csomagolásával, feliratozásával (címkézés), -tárolásával és szállításával, -információ-szolgáltatással (a hatóságok és a dolgozók felé), -a munkavállalók tájékoztatásával és oktatásával kapcsolatos.

39 EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ

40 Az egyéni védőeszközök jogszabályai  évi XCIII. tv. előírásai 2004: XI. tv. módosította  2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet 20/2004. (IV. 25.) FMM rendelettel módosítva  13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet  65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 70/2003. (XII. 23.) ESZCSM rendelettel módosítva  11/2003. (IX. 23.) FMM rendelet (Alpintechnika)

41 /686/EK irányelv 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

42 A 2/2002. II. 7.) SZCSM rendelet előírásai elsődlegesen A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszközök használatának minimális biztonsági és egészség- védelmi követelményeire vonatkozó 65/1999. (XII. 22.) EüM rendeletben foglaltak teljesíthetőségét szolgálják.

43 évi XCIII. tv. a munkavédelemről AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI „Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik EK megfelelőségi nyilatkozattal, illetve EK típustanúsítvánnyal. Az egyéni védőeszközök megfelelőségének tanúsítását a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében foglaltak szerint kell elvégezni.”

44 Munkáltató szakembere  Mvt. 56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.  Mvt. 57. § (3) Az előző bekezdésekben meghatározott személy feladata különösen  g) az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének meghatározása (56. §).

45 Egyéni védőeszközök fogalma 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet alapján Egyéni védőeszköz minden olyan készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amelynek az a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy használja az egészségét, valamint a biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából, nevezetesen (a, b, c, d)

46 Egyéni védőeszközök fogalma 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet alapján a) az olyan több elemből vagy eszközből álló együttes, amelyet a gyártó összefüggően épített egybe abból a célból, hogy az egy személyt egy vagy több egyszerre ható kockázat ellen megvédjen,

47 Egyéni védőeszközök fogalma 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet alapján b) az egy személy által a tevékenység végzése céljából viselt vagy használt, nem védőjellegű eszközre eltávolítható vagy eltávolíthatatlan módon erősített készülék vagy eszköz,

48 Egyéni védőeszközök fogalma 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet alapján c) a védőeszköz cserélhető része vagy eleme, amely annak megfelelő működőképességét biztosítja és kizárólag az adott védőeszköznél használható fel,

49 Egyéni védőeszközök fogalma 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet alapján d) a védőeszközzel együtt forgalomba hozott kapcsolórendszer, amely azt egy másik külső kiegészítő készülékhez kapcsolja, még akkor is, ha ezt a kapcsolórendszert a felhasználónak nem kell állandóan viselnie vagy használnia a kockázattal (kockázatokkal) járó expozíció teljes időtartama alatt,

50 Egyéni védőeszközök fogalma 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet alapján és amelyre az EK típusvizsgálat alapján a tanúsítást végző bejelentett (notifikált) szerv az EK típustanúsítványt, vagy a gyártó az EK - megfelelőségi nyilatkozatot kiadta.

51 Egyéni védőeszköz használhatósága 89/686/EK irányelvhez harmonizált szabványok Szervezett munkavégzés keretében  Jól láthatóságot biztosító Védőruhák MSZ EN 471:1997 Lakossági használatra  Nem szakmai használatú, láthatóságot biztosító kiegészítők. Vizsgálati módszerek és követelmények MSZ EN 13356: /686/EK irányelvhez nem harmonizált szabványok  Katonai védőeszköz

52 Védőfunkciójú eszközök személyes használatra Egyéni védőeszközök a 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet alapján Nem egyéni védőeszközök Nem vagy nem teljes mértékben a 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet szerint vizsgált és tanúsított Teljes mértékben a 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet szerint vizsgált és tanúsított Szervezett munkavégzés keretében a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet szerint használatra engedélyezett 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet alapján az ionizáló sugárzás elleni egyéni védőeszközök A 89/686/EK hatálya, ezáltal a 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet hatálya alá nem tartozó eszközök Például: normál utcai téli kabát, esernyő, katonai sisak Magánhasználatra szánt, szervezett munkavégzésen kívül használt Magán használatra szánt, szervezett munkavégzésen kívül használt egyéni védőeszközök Például: sporteszközök

53 /2002. (II. 7.) SZCSM rendelet szerint nem minősül egyéni védőeszköznek a) a fegyveres erők és rendvédelmi szervek kötelékében szolgálatot teljesítő személyek számára kifejlesztett és gyártott védő funkciójú eszközök (pl. sisakok, pajzsok); b) támadók elleni önvédelmi célra készült eszközök (pl. aeroszolos spray, támadásleszerelő eszközök); c) magánhasználatra fejlesztett és gyártott védő funkciójú eszközök, amelyek időjárás (pl.: időjárás elleni fejvédelem, ruházat, cipő, csizma, esernyő), pára és víz (pl. mosogató kesztyű), meleg (pl. kesztyű) hatása ellen kerültek kialakításra; d) a hajók és légi járművek utasai részére kifejlesztett védelmi és mentőeszközök, amelyek nem állandó viselésre készültek; e) és a vonatkozó külön jogszabályokban megállapított eszközök : Jelenleg a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 2. § (2) bekezdésében felsorolt további esetek

54 /1999. (XII. 22.) EüM rendelet szerint nem minősül egyéni védőeszköznek  A közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak;  Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény szerinti mentést és betegszállítást végző mentőszolgálatok által használt felszerelések;  a fegyveres erők és egyéb rendvédelmi szervek által viselt vagy használt védőeszköz;  a közúti közlekedési eszközökön alkalmazott védőeszköz és védőfelszerelés;  a sportfelszerelés és sporteszköz;  az önvédelem vagy elrettentés célját szolgáló felszerelés és eszköz;  a veszélyek és ártalmak felderítésére és jelzésére szolgáló hordozható készülékek.

55 MÁS RENDELET ALAPJÁN TANÚSÍTOTT EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK  Továbbra is külön jogszabály vonatkozik az ionizáló sugárzás ellen védő eszközök megfelelőségének a vizsgálatára és tanúsítására.  Az Mvt. hatálya szerinti szervezett munkavégzés során a munkáltató köteles biztosítani, de minősítésére jelenleg a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet az irányadó.

56 Egyéni védőeszköz főcsoportok 1. Fejvédő eszközök /agy koponyát fenyegető veszélyek és ártalmak megakadályozása csökkentése/ Védősisak, mechanikai hatások, sugárzások, hideg stb. 2. Arcvédő és szemvédőeszközök Kézipajzs, hegesztősisak, védőszemüveg, szemlencsék, védőálarc, 3. Légzőszerveket védő eszközök : szűrő típusú, izolációs légzésvédő készülékek. Fél álarc, teljes álarc, különböző szűrőbetétek 4. Hallószerveket védő eszközök /85 dB, impulzusos zaj 125 dB./ Fültokok, füldugók, hallásvédő sisakok /25-30 dB/ 5. Védőruhák /hő, vegyiálló, láng, permet, vegyszer, radioaktív szennyezés/ Védőkötény, derékvédő,

57 Egyéni védőeszköz főcsoportok 6. Egész testet védő eszközök: egy darabból állnak kámzsával, csizmával, kesztyűvel légmentes ruhák 7. Kézvédő eszközök: védőkesztyűk, kopás, szigetelő, saválló, olaj, ózonálló 8. Lábvédő eszközök: csúszás, vágás, hő, szigetelés, vegyi 9. Leesés elleni védőeszközök :munkaövek, test hevederek, Félhevederek, zuhanásgátlók, mászógép, mentőeszközök.

58  Az egyéni védőeszközöknek 3 kategóriája van. A kategóriába sorolás összetartozó szempontjai: a védelmi szint, a védelmi szint megítélhetősége, a védelmi szint és a rendeltetés összhangja, illetőleg a megjelenési forma.  Az adott kategória - kisebb módosulással – meghatározza a vizsgálat, a tanúsítás és az ellenőrzés szintjét. Az egyéni védőeszközök kategóriái

59 Kategória Amelyeknél a gyártó vélelmezi, hogy a felhasználó képes az adott védőeszköz védelmi szintjét elegendő biztonsággal megítélni, az alkalmazásának szükségességét kellő időben megállapítani, és azt az előbbiek alapján megfelelően használni. (Megegyeznek a 2/1995. (I. 6.) MüM számú rendelet 4. számú mellékletében felsorolt egyéni védőeszközökkel.) Kis védelmi szinttel rendelkező, egyszerűbb védőeszközök

60 Kategória Kis védelmi szinttel rendelkező, egyszerűbb védőeszközök  felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (ide értve: a fejbőr védelmére tervezett fejvédőket, kertészkesztyűket, ujjvédőt);  gyengén agresszív hatású tisztító- illetőleg karbantartószerek, melyek hatása minden nehézség nélkül visszafordítható (pl. higított tisztítószer-oldatok ellen védelmet nyújtó kesztyű);  az 50 O C-t nem meghaladó felületi hőmérsékletű tárgyak kezelése;  veszélyes ütéssel együtt nem járó tárgyak kezelése (pl. kesztyű, kötény);  nem szélsőséges vagy kivételes időjárási, légköri körülmények (pl. fejvédelem, időjárás hatásai ellen védelmül szolgáló ruházat, lábbeli);  gyenge ütések és rezgések, amelyek nem a test életfontosságú területeire hatnak, nem okoznak maradandó sérüléseket (pl. a fejbőr vagy haj védelmét szolgáló könnyű fejvédők, kesztyűk, könnyű cipők);  Napsugárzás (pl. napszemüveg)

61 kategória  minden védősisak, a sportsisakot is beleértve,  arcvédők,  szemvédők, és fényvédők,  minden hallásvédő eszköz (fülbe vagy fülre helyezve),  speciális használatra tervezett és gyártott védőruházat és/vagy a hozzátartozó (beépített vagy leválasztható) tartozékok minden fajtája,  mindazok a védőeszközök és/vagy a hozzátartozó (beépített vagy leválasztható) tartozékok, amelyeket kifejezetten a kar és/vagy kéz védelmére terveztek és gyártottak. Megjegyzés: Ide tartoznak azok a ruhadarabok, amelyek a kezet vagy a kéz egy részét védik (ötujjas, ujjatlan vagy egyujjas kesztyűk, illetve csak az ujjakat vagy a tenyeret védő ruhadarabok, stb.  mindazok a védőeszközök és/vagy a hozzátartozó (beépített vagy leválasztható) tartozékok, amelyeket kifejezetten a láb és/vagy lábfej védelmére terveztek és gyártottak, valamint a csúszásvédelemre terveztek és gyártottak. Amelyek nem tartoznak a 1. kategóriába, vagy a 3. kategóriába

62 KATEGÓRIÁBA TATOZÓ VÉDŐESZKÖZÖK  Sisakok, szemvédők, hallásvédők

63 kategória Amelyek  a halálos kimenetelű balesetek,  a súlyos, visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó hatások ellen védenek, és  amelynél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó a közvetlen hatásokat nem tudja kellő időben felismerni. Komplex tervezésű védőeszközök

64 kategória Komplex tervezésű védőeszközök 1  a szűrőtípusú légzésvédőeszközök, amelyek a szilárd anyagok, illetőleg folyékony aeroszolok, vagy ingerlő, veszélyes, mérgező, illetőleg radiotoxikus hatású gázok ellen védenek (pl. maszk, amely azt a célt szolgálja, hogy megóvja viselőjét a mikrobás és virusos fertőzéstől);  a légkörtől teljes mértékben elszigetelő légzésvédő eszközök, beleértve a búvárkészülékeket is;  azok a védőeszközök, amelyek kémiai hatások, illetőleg ionizáló sugárzások ellen korlátozott idejű védelmet biztosítanak;  azok a védőeszközök, amelyeket hő hatásának kitett környezetben használhatók, ahol a környezeti levegő értéke eléri, vagy meghaladja a 100 O C-ot, vagy ezzel azonos hatást keltő klímaviszonyok vannak jelen, függetlenül attól, hogy infravörös sugárzás, láng, vagy nagyobb méretű olvadt anyagok fröccsenésének jelenléte fennáll-e vagy nem;

65 kategória Komplex tervezésű védőeszközök 2  a hideg környezeti hatás ellen védő eszközök, ha a környezeti hőmérséklet - 50 O C alatt van, vagy ezzel azonos hatást keltő klímaviszonyok vannak;  mindazok a védőeszközök, amelyek a villamosság által okozható kockázati tényezők ellen védelmet biztosítanak, a feszültség alatt álló berendezéseken vagy feszültség közelében végzett tevékenységnél, illetőleg a nagyfeszültség alatt lévő berendezésektől való elszigetelést szolgálják.

66 Kategóriába tartozó védőeszközök  Leesés ellen védő eszközök

67 Új fogalmak 2/2002. (II. 7. ) SZCSM RENDELET 2.  EK típustanúsítvány: a tanúsítást végző bejelentett (notifikált ) szerv által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a védőeszköz a mintán elvégzett EK típusvizsgálat alapján megfelel e rendelet előírásainak.

68 Új fogalmak 2/2002. (II. 7. ) SZCSM RENDELET 3  Védőeszköz védelmi fokozata: adott típusú kockázati tényező viszonylatában megvalósított védelem mértéke a védelmi osztályon belüli vagy attól független besorolás szerint.  Védőeszköz védelmi képessége: annak a kockázati tényezőnek a típusa, amely ellen a védőeszköz védelmet nyújt.

69 Új fogalmak 2/2002. (II. 7. ) SZCSM RENDELET 4.  Védőeszköz védelmi osztálya: adott típusú kockázati tényezőnek jogszabályban, illetve honosított harmonizált szabványban vagy tagállami nemzeti szabványban meghatározott mértékével szemben a védőeszközzel megvalósítható védelem.  Védőeszköz védelmi szintje: a védelmi képesség, a védelmi osztály és védelmi fokozat együttes figyelembevétele.

70 Tájékoztató Felhasználói információ  Tartalma: A védőeszközök alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeinek megvalósulásához szükséges elemek (A rendelet 3. számú melléklete 1.4 pontjában előírtak alapján.) reklám tartalma nem lehet ellentétes  A védőeszközre vonatkozó reklám tartalma nem lehet ellentétes a tájékoztatóban rögzítettekkel.  A tájékoztatót pontosan és érthetően kell megfogalmazni

71 Tájékoztató: Normaszöveg  Az EK típusvizsgálatok alapján a különféle típusú kockázati tényezők fokozatainak megfelelően megállapított védőeszköz védelmi képességet, a védőeszköz védelmi osztályát és az ez által biztosított teljesítményértékeket, a védelmi fokozatot a paraméterek megadásával (együtt értelmezve: védőeszköz védelmi szintje), továbbá azokat a körülményeket, amelyek között a védőeszköz nem használható, illetőleg használata nem engedélyezhető;

72 Az egyéni védőeszközök jelölése  Az EK - jelölést valamennyi védőeszközön kötelező elhelyezni.  A védelmi képességre utaló piktogramokat a honosított harmonizáló szabványok tartalmazzák.  A jelenleg alkalmazott típusszámok kötelező használata megszűnik.

73 EK- jelölés- CE jel  Az EK-jelölés tartalmazza a "CE" kezdőbetűket.  A CE-jel arányosan csökkenthető vagy növelhető.  A CE-jel betű-, illetőleg számjeleinek függőleges irányban ugyanazon méretűnek kell lenniük, és ez 5 mm-nél nem lehet kisebb.  Kisméretű védőeszköz esetében a minimális mérettől el lehet tekinteni.

74 Valamennyi kategóriába tartozó egyéni védőeszközre vonatkozó követelmény  Az alapvető követelményeknek maradéktalanul eleget tegyen (3. számú melléklet),  Gyártó műszaki dokumentáció (4. számú melléklet),  EK megfelelőségi nyilatkozat a tájékoztató mellékleteként vagy abba beépítve (2. számú melléklet),  Tájékoztató a forgalmazás helye szerinti hivatalos nyelven  EK- jelölés és a jelkép elhelyezése a védőeszközön és feltüntetése a tájékoztatóban is.

75 vége


Letölteni ppt "MUNKAVÉDELMI ISMERETEK Műszaki informatikai mérnökasszisztens szakos hallgatóknak Készítette: A Debreceni Egyetem GF Munkabiztonsági Önálló Osztály (MBO)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések