Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Veszélyhelyzeti távközlés Szabályozás és gyakorlat Maros Dóra (BMF) Mészáros Árpád (Magyar Telekom) 2006. május.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Veszélyhelyzeti távközlés Szabályozás és gyakorlat Maros Dóra (BMF) Mészáros Árpád (Magyar Telekom) 2006. május."— Előadás másolata:

1

2 Veszélyhelyzeti távközlés Szabályozás és gyakorlat Maros Dóra (BMF) Mészáros Árpád (Magyar Telekom) május

3 Veszélyhelyzeti távközlés (Emergency Telecommunication) •Minden olyan tényező (amely lehet műszaki, jogi, emberi, szervezési, mentési, helyreállítási stb.) amely veszélyhelyzet esetén összefüggésbe hozható a távközlési, hírközlési, informatikai szolgáltatásokkal és hálózatokkal.

4 Segélyhívás Segélyhívó központ URH Készenléti szervezet Távközlési szolgáltató Normál hívás A kommunikáció fajtái veszélyhelyzetben Magyarországon I. 112

5 A kommunikáció fajtái veszélyhelyzetben Magyarországon II. Településeket, embercsoportokat érintő veszélyhelyzet, katasztrófa RIASZTÁS! Riasztás elrendelése Sziréna Média Hangosbeszélő ? ? ? ?

6 A kommunikáció fajtái veszélyhelyzetben Magyarországon III. Távközlési szolgáltató Készenléti szervezet Hatóság Kormányzati szervek

7 Veszélyhelyzeti távközlés területei Nemzetközi és magyar szabályozási rendszer Segélykérés Riasztás Hálózati elemek sérülése Tartalékolás, helyreállítás Torlódás Átirányítás, kapacitásbővítés Hálózatok együttműködése Hálózat felügyelet Készenléti szervek kommunikációja Civilek kommunikációja Hatóságok, minisztériumok kommunikációja

8 Civilek riasztása - sziréna Ideális – éjjeli - 25 dB-es háttérzajnál: a 35 dB-es hangosság a fülnél (lakásban) Nyitott ablaknál: R = 2800 m Csukott ablaknál: R = 1800 m A szél torzító hatása csukott ablaknál Nappali 60 dB-es háttérzajnál: R = 1200 m Nappali 75 dB-es háttérzajnál: R = 800 m Egy nagyváros átlagos nappali zajterhelése dB is lehet

9 Civilek riasztása - hangosbeszélők •Elvileg korlátlan hosszúságú információt adhatnak át •Terjedési (érthetőségi) határuk 1/4-e, 1/8-a a szirénának: –a túl nagy hangerő változásokat a fül nem kedveli (átmeneti süketség) –„halk” szöveg a háttérzaj mellett nem érthető •A szótag-érthetőség határai csendes környezetben (max 30 dB mellett): –nyitott ablak mellett: 250 m –zárt ablak mellett: 150 m

10 Civilek riasztása – média A potenciális médiafigyelők figyelme bármilyen okból elterelődhet, és éppen a legkritikusabb kezdeti időszakról nem értesülnek időben. A veszélyre figyelmeztető jelzések csak bekapcsolt vevőkészülékek esetén juthatnak el az érintettekhez, ami pl. éjszaka nem tipikus. Bekapcsolt és vételre kész vevőkészülékekhez villamos energia kell, áramkimaradás esetén töredékére csökkenti a működőképes berendezések számát. Az elektronikus médiákon keresztüli riasztás csak egyes hullámhosszakra, csatornákra korlátozódik, melyeket a lakosságnak csak egy része figyel, mert a hatalmas műsorválasztékból bármely – a riasztásban részt nem vevő (pl. külföldi) – más adót is figyelheti bárki. TVRádió

11 112 segélyhívások Távközkési hálózat 112 Készenléti szerv Segélyhívó központ Műszaki hiba Átirányítás Torlódás esetén nincs átirányítás!

12 Szándékos -terrorista támadás -elektromágneses zavarás -informatikai rendszer támadása (vírusok, wormok, hackerek ) Akaratlanul bekövetkező -Természeti és ipari katasztrófák -balesetek -véletlenszerű meghibásodások -rongálások -zavarások -túlterhelés, torlódás -tápellátás kimaradás Távközlési hálózatok működésének kockázati tényezői

13 Fizikai Logikai Információ:  -Meghamisítása  -Megszerzése  -Módosítása, törlése  -Felfedése Szolgáltatás megszakítása, blokkolása Hálózatok forgalmi túlterhelése, torlódás Távközlési kábelek Adó-vevők (mobil, URH) Központok Routerek, switchek Tápellátás Hálózatfelügyeleti rendszer Informatikai eszközök A távközlési erőforrások sérülésének fajtái

14 Tápellátás okozta problémák Áramki- maradás kezdete idő (óra) Akkumulátoros üzemmód indul Egyes akkumulátorok lemerülnek Autom. diesel áramellátás indul Mobi diesel áramellátók riasztása Mobi diesel áramellátók kiérkezése Akkumulátorok végleg lemerülnek Közlekedési káosz kezdete Az első üzemanyag hiányok Műszakváltás az áramellátóknál Általános üzemanyag hiány Tömeges üzemanyag hiány Területek kiesése a távközlésbenA dolgozók kimerülési határukon Első távközlési tömegzavarok Csak helyenként működő távközlés

15 Nem sérült Kisrészben sérült Nagyészben sérült Részben összeomlott Teljesen összeomlott Verizon épület 1-9 emelet között: • 4 digitális kapcsolóközpont, • 500 optikai átviteli rendszer, • 1200 csatornás call- center, • optikai szálas vonal, • 4,4 millió adatáramkör, • üzenet trönk Veszteségek beszédvonal PBX vonal 4,4 millió adatáramkör 11 cella Érintettek: üzleti lakossági előfizető /11

16 Hívás kezdeményezések Blokkolt hívások aránya 100 hívásból 92 blokkolt Washington DC USA észak-keleti régió New York City 1300%-al nő a hívás kezdeményezések száma Mobil forgalom a robbantás napján Normál cellakapacitás Frekvenciasáv növelése Bázisállomások helyreállítása Mozgatható bázisállomások Intézkedések Mobil forgalom, helyreállítás 9/11

17 Egy képzelt eset B A A BÁ A hálózat B BÁ B hálózat Segélyhívás

18 „Ideiglenes GSM átjátszóállomást kellett telepíteni az esőzésektől sújtott Mátrakeresztes körzetében, mert csak így tudnak fennakadásoktól mentesen kommunikálni a mentésben résztvevők. Az egységes digitális rádió-távközlő rendszer, azaz az EDR, amely ilyen kritikus helyzetekben lenne hasznos, továbbra is csak "virtuálisan", papíron létezik.” „…április 19-i felhőszakadás után két nappal gépjárműre szereltek egy mobil átjátszóállomást a Pannon GSM szakemberei….” A lezúduló víz korábban megrongálta a település telefonhálózatát is április 25., hétfő 12: április 5.: Budapesten kiépült a TETRA-hálózat. (Pro-M Zrt.) A 2006 dunai árvízkor Szentendre körzetében már használják! január 31-éig átadják a teljes országos TETRA-hálózatot amely Magyarország területén 94%-os lefedettséget valósít meg; a régi URH rendszereket meg kell szüntetni. Felhasználók csak nagyon lassan alakítják ki az alkalmazási környezetet (miért?): - diszpécserközpontok, - számozási terv, - akcióterv stb. Mikor lehet érdemben használni? Indokolt megszüntetni a régi rendszereket? Mátrakeresztes április 25

19 9:17 9:47 8:56 8:51 Londoni robbantásos merényletek július 7.

20 Képek a helyszínekről

21 A túlterhelés problémái A rendőrök panaszkodtak, hogy a túlterhelés miatt nehéz, vagy egyáltalán nem lehet a mentőalakulatok embereit elérni (mentők, tűzoltók). A TETRA szabványon alapuló hálózat ugyan már elkészült, de még nem aktív, ugyanis a tűzoltóságnak és a mentőknek még nincs jóváhagyott szerződésük az üzemeltetővel. A segélyhívó központok fogadó képességének növelése torlódó hívások átirányításával. A szolgáltatók lépéseket tesznek a kapacitás növelésére, hogy megszüntessék a túlterhelést. Csatornák számának növelése nagyobb tömörítésű beszédkódolás aktivizálásával. A cella kétszer annyi hívást tud kezelni. Full rate: 13 kbits Half rate: 6,5 kbits A túlterhelés miatt jelentős számú hívást nem tudnak kezdeményezni és fogadni

22 „Hatalmas hívásmennyiség növekedést tapasztaltunk, amely torlódást okozott a hálózatban, így csak jelentős késleltetéssel lehet az összeköttetéseket létrehozni.” Az Orange, a Vodafone és a British Telecommunications képviselői nyilatkoznak, hogy nem történt a hálózatukban meghibásodás, rongálódás. „…a hálózatban nem történt sérülés, de a forgalom hirtelen ugrásszerűen megnőtt. Csak több próbálkozással lehet kapcsolatot teremteni. Javasoljuk az embereknek, hogy próbálkozzanak többször a hívással, amíg nem sikerül.” „A londoni mobil szolgáltatók nem szolgáltatnak a metróalagutakban, nincsenek felszerelt bázisállomások. Mindent megteszünk, hogy a hálózatunkban jelentősen megnövekedett forgalmat kielégítsük.” A korábbi hírekkel ellentétben a kormány nem adott utasítást a hálózatok lekapcsolására. Távközlési szolgáltatók nyilatkozatai

23 Több ezer hívást kezdeményeznek Ausztráliából a rémült hozzátartozók a robbantás utáni órákban – többnyire sikertelenül. „Úgy tűnt, mintha egyszerűen lekapcsolták volna a BT és számos mobil szolgáltató vonalait” – nyilatkozik egy ausztrál szakértő. „Javasoljuk, hogy írjanak ! Az még működik! Magyarországról a robbantás napján majdnem ötszörösére növekszik az Anglia felé irányuló híváskísérletek száma. A bejövő híváskísérletek száma ugyanakkor 86%-ra csökken. A kimenő hívásoknál torlódás tapasztalható. Nemzetközi vonalak

24 A BBC hírcsatorna weblapja folyamatosan kíséri az eseményeket, bár a lap csak jelentős késleltetéssel érhető el. A weboldalak „lebutítása után” javul a helyzet! Kora délutánig 1,7 millió egyéni látogatót regisztrálnak a Sky News híroldalain. Ez kb. egy hónap forgalmát jelenti, de nem volt jelentős fennakadás. A Keynote szerint negyven angol üzleti website jelzett jelentős forgalomnövekedést a robbantások utáni órákban. Az elérési sebesség 17 mp.-re növekedett a normális 2 mp helyett. Minden negyedik próbálkozás sikertelen volt. A Reuters hírügynökség szerint a szerverekben előfordult „technikai hiba” okozott fennakadásokat az elérésben, de ez nem hozható összefüggésbe a megnövekedett forgalommal. Ez a probléma más hasonló európai hírportálnál is előfordult. Internet elérés

25 Egyes hívásadatok alakulása a robbantás napján Hívás kísérletek száma Anglia felé Kifelé irányuló trunk foglalások száma Túlcsordu- lások száma Anglia felé Megválaszolt hívások Anglia felé Haza irányuló hívás- kísérletek száma BIDSOSEIZURESOVERFLOWOANSWISEIZURES Átlagos nap % Robban- tás napja % Változás aránya 4,7-szeres növekedés 3,8-szoros növekedés 7,6-szeres növekedés 1,5-szörös növekedés 86 %-ra csökkenés (Magyar Telekom, göngyölt adatok)

26 London BT felé menő hívások Távközlési forgalom mérete Metrórobbantások Buszrobbantás Magyarországon a média bejelenti az első híreket Előző napi csúcs Híváskísérletek Megválaszolva Túlcsordulás Trunkfoglalások Előző napRobbantás napja

27 Wauxhall Cable and Wireless felé menő hívások Távközlési forgalom mérete Híváskísérletek Megválaszolva Túlcsordulás Trunkelfogások Metrórobbantások Buszrobbantás Magyarországon a média bejelenti az első híreket Előző napi csúcs Előző napRobbantás napja

28 BT C & W Kerülő K2 NK2 NK1 Kerülő K1 Külföldi tranzitált forgalom Belföldi forgalom • Az egy kábelben elhelyezett nyalábok sehol sem lehetnek teljes értékű tartalékai egymásnak központok környezetének sérülése az ott nem kapcsolt, de áthaladó nyalábokat is veszélyeztethetik Egy-egy kábel és szálai Kritikus irányítási kérdések

29 Egyes elgondolkodtató tapasztalatok •A nemzetközi forgalomban az alternatív utak kijelölésénél nem tapasztalható hatékony hazai együttműködés (pl.: T-Com - Invitel, stb.) •Az átviteli utak kialakításánál kizárólagosan a pillanatnyi üzleti érdekek döntenek, a biztonsági érveket nem mérlegelik •Az összeköttetéseknél csak nyaláb szintig terjed a biztonság, a kábelszintű biztonságot nem vizsgálják •Az országnak nincs cég független forgalomirányító központja. Ha létezne, akkor a mai állapotok szerint nem tudná elérni az akaratát az összekapcsolási lehetőségek előkészítettségének hiányában (vö.: évi C. tv. 86. §)

30 Mobil Vezetékes Internet Műhold Dominóeffektus

31 Nemzetközi elvárások  Tamperei Egyezmény  NATO irányelvek  EU szabályozások  ITU előírások  ETSI ajánlások

32 A Tamperei Egyezmény (Intergovernmental Conference on Emergency Telecommunications in Tampere 18. June 1998.)  a katasztrófa következményeinek felszámolásához az államok a távközléshez szükséges személyzetet, felszerelést, anyagot, információt, oktatást, átviteli hálózatot, illetve kapacitást, továbbá a távközléshez szükséges minden egyéb forrást biztosítanak.  olyan alapelvekkel és eljárási rendekkel foglalkozik, amelyek elősegítik a veszélyhelyzeti feladatokra való nemzetközi és nemzeti felkészülést, illetve szükség esetén a gyors, rendezett végrehajtást.  kereteket biztosít ahhoz, hogy a résztvevő államok veszélyhelyzet vagy katasztrófa elhárítása esetén – segítséget igénylőként, vagy segítséget nyújtóként – minden gyakorlati lépést megtegyenek a rendelkezésre álló távközlő eszközök, szolgáltatások szervezett, hatékony felhasználása érdekében.

33 NATO irányelvek CCPC NATO Civil Communications Planning Committee CEP Civil Emergency Planning a nemzeti hatóságok szerepe a civil lakosságot érintő veszélyhelyzetek kezelésében NATO partnerországok együttműködése EAPC Euro-Atlantic Disaster Response Coordination Centre EADRCC Euro-Atlantic Partnership Council Tamperei Egyezmény

34 EU szabályozási környezet Rendelet (regulation) Álláspontot ad meg, gyakran valakinek a kérésére. Határozat (decision) Ajánlás (recommendation) Vélemény (opinion) Cselekvési, magatartási elvárásokat fogalmaz meg. Irányelv (directive) Minden tagállamban kötelezően és közvetlenül kell alkalmazni. Minden tagország számára kötelező célokat fogalmaz meg, de a megvalósításának formáját, és az ehhez szükséges eljárásokat és eszközöket, ezek jogrendszerbe való illesztését átengedi a nemzeti hatóságoknak. Meghatározott címzettekhez szóló, egyes konkrét ügyekre vonatkozó, címzettekre nézve kötelező érvényű jogi forma.

35 Veszélyhelyzeti távközlést érintő EU szabályozások Keretirányelv (Framework Directive 2002/21/ EC) Egyetemes szolgáltatási irányelv (Universal Service Directive 2002/22/EC) Elektronikus kommunikációs adatvédelmi irányelv (Privacy Directive 2002/58/EC) 2003/558/EC Ajánlás (Recommendation) szabályozza a helyadatokkal kiegészített segélyhívások feldolgozásának és továbbításának elveit és szabályait az elektronikus hírközlési hálózatokban

36 Szabályozási testületek, szervezetek

37 Nemzetközi Távközlési Únió (ITU), Távközlési Szabványosítási Szektor (ITU-T) Study Group 2 : Szolgáltatás ellátás biztosításának, működésének hálózati kérdései. Study Group 4 : Távközlés menedzsment, beleértve a TMN (Telecommunication Management Network) rendszereket. Study Group 9 : Integrált, szélessávú kábelhálózatok, televízió- és hang átvitel. Study Group 11 : Jelzések és protokollok, távközlési hálózatok alapvető jelzésrendszerei. Study Group 13 : Multi-protokoll és IP-alapú hálózatok, azok együttműködése Study Group 16 : Multimédia szolgáltatások, rendszerek és terminálok, IP-telefónia Special Study Group (SSG) : "IMT-2000 and Beyond„ - 3G és jövőbeli vezetéknélküli kommunikációs szolgáltatások hálózati szabványai.

38 Internet Engineering Task Force (IETF) Specifikációk, szabványok előterjesztése az Internet- szabványok továbbfejlesztésére Internet-Drafts (IDs): First ID : a kapcsolatfelépítéshez szükséges különböző jelzésprotokollok és a gerinchálózati jelzések keretrendszerének előterjesztése Second ID : előterjesztés az ETS-ben történő hitelesítési eljárások alkalmazására használt biztonsági specifikációkra vonatkozóan Third ID : ETS „fehér oldalak”, ETS a következő generációs távközlési hálózatokban. Fourth ID:: előterjesztés az ETS osztályú forgalom Real Time Protocol (RTP) szerinti meghatározására.

39 European Telecommunications Standards Institute (ETSI) TIPHON: Telecommunication and Internet Protocol Harmonization over Networks Nyilvános kapcsolt telefonhálózat (PSTN) és IP- alapú csomagkapcsolt hálózatok protokolljainak harmonizációja 3GPP: Third Generation Project Partnership Meglévő GSM és 3G szabványok, és következő generációs mobil hálózatok szabványainak továbbfejlesztése

40 TeleManagement Forum (TMForum) Ipari konzorcium 30 ország, 250 szervezetének részvételével  Összehangolja a hálózatok működtetés támogatási rendszereinek (Operation Support System) egységes implementálását, és azok együttműködését.  Ipari kézikönyv kidolgozása a szolgáltatásszintű megállapodások (Service Level Agreements) számára  Szolgáltatásminőség (Quality of Service) meghatározások mind a szolgáltatók, mind az előfizetők részéről, annak érdekében, hogy az előfizetői igényeket és a rendelkezésre álló szolgáltatást az új veszélyhelyzeti távközlési környezetben össze lehessen hangolni.  A szolgáltatásokat úgy kell biztosítani, hogy azok támogassák a veszélyhelyzeti helyreállítási műveleteket.

41 USA szabványosítási feladatok Együttműködő partnerek:  T1 Észak-Amerikai testület, feladata távközlési iparban használt szabványok támogatása  ANSI: American National Standards Institute  Egyéb munkacsoportok, a nemzetközi és nemzeti szabványok harmonizálására

42 ITU ajánlások I. ITU-T E.106 Nemzetközi veszélyhelyzeti elsőbbségi jog tervezete (IEPS). Krízis kezelés feladatainak szabályozása távközlési hálózatokban Áramkör- és csomagkapcsolt hálózatok veszélyhelyzeti távközléshez kapcsolódó szolgáltatásai, működtetési koncepciói, követelményei, alapvető műszaki jellemzői Hálózatok közötti együttműködés követelményei nemzeti és nemzetközi viszonylatokban ITU-T Y.roec Hálózati képességek és követelmények irányelvei a veszélyhelyzeti kommunikáció támogatására, távközlési hálózatokon keresztül ITU-T M.ieps TMN-X interfész követelményei a nemzetközi veszélyhelyzeti távközlésben Hálózat TMN-X ITU-T M.3320

43 ITU ajánlások II. IMT2000IMT2000 ITU-T Q.1711 Hálózat funkcionális modellje ITU-T Q.1721 Információk továbbítása hálózaton belül ITU Q.1701 Hálózati alapelvek Az előfizetők geográfiai pozíciójának meghatározásához és az azonosításához szükséges hálózati funkciók segélyhívások kezdeményezésekor, és a hívások kezelésekor. A mobil hálózatok azon képességeit definiálja, amelyek lehetővé teszik a a mobil terminálok geográfiai helyzetének pontos meghatározását Segélyhívások kezelésekor szükséges mobilitás menedzsment funkciók meghatározása

44 ETSI dokumentumok TS : A lakosok hatóságokkal / szervezetekkel történő kommunikációjának követelményei szükséghelyzet esetén (segélyhívások kezelése) TS : Szervezetek közötti kommunikáció követelményei veszélyhelyzetekben •TS : A szervezetektől a lakosság felé irányuló kommunikáció követelményei veszélyhelyzetben (riasztás kezelése) •TS : A lakosok közötti kommunikáció követelményei veszélyhelyzet idején •TR : AZ SMS és CBS (Cell Broadcast Service) alkalmazása riasztási üzenetek küldésére veszélyhelyzetben •TR : Kommunikációs hálózatok rugalmassági követelményei veszélyhelyzetben

45 ETSI előírások megvalósítási környezete Készenléti szervezet Távközlési szolgáltató Segélyhívó központ TS E112 TR TS TS Normál hívás TR SMS, CBC TR EC, ITU Ajánlás Riasztás

46 Magyar szabályozási környezet I. Törvények  évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (EHT);  évi CX. törvény a honvédelemről  évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről;  évi LXXIV. törvény (többször módosított) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről  évi XXXVII. törvény a polgári védelemről

47 Magyar szabályozási környezet II. Kormányrendeletek 179/1999. Kormányrendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény végrehajtásáról 1277/2003. Kormányrendelet a referenciaajánlatokról, hálózati szerződésekről, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól 100/2004. Kormányrendelet az elektronikus hírközlés veszélyhelyzeti és minősített időszaki felkészítésének rendszeréről, az államigazgatási szervek feladatairól, működésük feltételeinek biztosításáról

48 Magyar szabályozási környezet III. Miniszteri rendeletek 24/2004. IHM rendelet a védelmi feladatokban résztvevő elektronikus hírközlési, illetve postai szolgáltatók kijelöléséről és felkészülési feladataik meghatározásáról 27/2004. IHM rendelet az informatikai és elektronikus hírközlési, továbbá a postai ágazat ügyeleti rendszerének létrehozásáról, működtetéséről, hatásköréről, valamint a kijelölt szolgáltatók bejelentési és kapcsolattartási kötelezettségeiről

49 Nemzetközi elvárások hazai vonzatai Tamperei Egyezmény NATO irányelvek ITU EU direktívák EU ajánlások ETSI Kormány, Minisztériumok, NHH Magyar szabályozási rendszer Készenléti szervezetek Távközlési szolgáltatók Országos Veszélyhelyzeti Kommunikációs Központ

50 Felkészülés veszélyhelyzetre és minősített időszakra Távközlési szolgáltató Hálózat felügyelet Együttműködés válság körülmények között Központi hálózat felügyelet Központi eszköztartalék Saját tartalék Együttműködés válság körülmények között Erősáramú hálózat TMN-X Főügyelet Együttműködés normál üzemi körülmények között

51 E112 (Enhanced 112) Segélyhívást kezdeményező földrajzi helyének pontos meghatározása Helyadatok küldése a hívással egy időben

52 Helymeghatározás

53 E112 rendszertechnikai felépítése Public Safety Answering Point

54 Segélyhívás és riasztás megvalósítása a nemzetközi elvárások tükrében


Letölteni ppt "Veszélyhelyzeti távközlés Szabályozás és gyakorlat Maros Dóra (BMF) Mészáros Árpád (Magyar Telekom) 2006. május."

Hasonló előadás


Google Hirdetések