Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kritikus infrastruktúrák EU és magyar szabályozási kérdései.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kritikus infrastruktúrák EU és magyar szabályozási kérdései."— Előadás másolata:

1 A kritikus infrastruktúrák EU és magyar szabályozási kérdései

2 Az infrastruktúra fogalmi értelmezése • Emberi igények kielégítése • Technikák fejlesztése • Szolgáltatások kialakítása infrastruktúrák első megjelenési formái (öntözőrendszerek, úthálózatok) INFRASTRUKTÚRA = társadalmat körülvevő környezet VÉDELEM MODERN TÁRSADALOM HÁLÓZATSZERŰSÉG LÉTSZÜKSÉGLETFÜGGŐSÉG

3 Infrastruktúrák veszélyeztetettsége Á RTÓ JELLEGŰ CSELEKMÉNYEK terrortámadás, fegyveres konfliktus, politikai visszaélés, zavargás T ERMÉSZETI EREDETŰ VESZÉLYEK ár- és belvíz, szélsőséges időjárás, földmozgás, szökőár, erdőtűz, hóhelyzet I PARI EREDETŰ VESZÉLYEK közlekedési, ipari, nukleáris baleset, környezetkárosodás C IVILIZÁCIÓS EREDETŰ VESZÉLYEK cyber támadások, járványok, vízkészlet problémák, infrastruktúrák kimerülése Felkészülés és mentalitás

4 Kritikus infrastruktúra védelem KI általános fogalom: létesítményekszolgáltatások meghibásodásmegsemmisülés súlyos hatáskörnyezetemberi életvagyon azoknak a létesítményeknek és szolgáltatásoknak összessége, amelyek bármi nemű meghibásodása, esetleges megsemmisülése súlyos hatással van a környezetre, az emberi életre és vagyonra egyaránt S PECIFIKUMOK :  interdependencia  informatikai biztonság  üzemeltetés  dominó-elv  leggyengébb láncszem  rész-egész elv

5 • Alapelvek Kritikus infrastruktúra védelem feladatai SZUBSZIDIARITÁS ARÁNYOSSÁGTITKOSSÁG EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁGAZATI KRITÉRIUMOK • infrastruktúra jellege • műszaki jellemzők • funkcionális jellemzők HORIZONTÁLIS KRITÉRIUMOK • veszteségek kritériuma • gazdasági hatás kritériuma • társadalmi hatás kritériuma A szubszidiaritás elve azt jelenti, hogy a problémáknak lehet ő leg azok keletkezési helyén kell megoldódnia, és a fels ő bb szintek beavatkozásának a szükséges minimumra kell korlátozódnia, de a szükséges segítséget meg kell adnia.

6 A Bizottság közleménye (2006. december 12.) a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programról (EPCIP) EU CIP Program Az EPCIP cselekvési terv három fő munkafolyamatból áll: 1. EPCIP stratégia, valamint az összes CIP-munkára alkalmazható horizontális intézkedések kidolgozása 2. Az európai létfontosságú infrastruktúrák védelmével foglalkozik, és célja, hogy csökkentse azok sebezhetőségét; 3. Egy nemzeti keret, amely segíti az EU-tagállamokat az NCI-k védelmében.

7 CIWIN Critical Infrastructure Warning Information Network A létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózata Célja:  A tagállamok CI adatainak egységes kezelése, adatbázisa  Információcsere  Gyorsriasztási rendszer (Rapid Aware System)

8 Magyar Nemzeti Program • június – Zöld Könyv a magyar programról • 2080/2008. (VI. 30.) kormányhatározat • – – ágazati konzultációk, kérdőíves felmérések • – regionális egyeztetések, szemináriumok • 1249/2010. (XI. 19) kormányhatározat • 1249/2010. (XI. 19) kormányhatározat az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében végrehajtandó kormányzati feladatokról • évi CLXVI. Törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről ZÖLD KÖNYV ELFOGADÁSA ÁGAZATI KONZULTÁCIÓKSZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ HONVÉDELMI FELKÉSZÍTÉS CIWIN KAPCSOLÓDÁS

9 A Zöld könyv szerint: • egymással összekapcsolódó, interaktív és egymástól kölcsönös függésben lévő infrastruktúra elemek, létesítmények, szolgáltatások, rendszerek és folyamatok azonosítása • működésük meghibásodása, megzavarása, kiesése vagy megsemmisítése, közvetlenül vagy közvetetten, átmenetileg vagy hosszú távon súlyos hatást gyakorolhat • az állampolgárok gazdasági, szociális jólétére a közegészségre, közbiztonságra, a nemzetbiztonságra, a nemzetgazdaság és a kormányzat működésére ható következmények Green Book

10 Kölcsönös függőség – Interdependencia: • két irányú kapcsolat két infrastruktúra között • milyen mértékben befolyásolják egymás működését • működésük milyen mértékben függ a másik működésétől • létezhet komponensek, funkciók és erőforrások között • karakterisztika és fokozat Az IT minden Kritikus Infrastruktúra szektorban megjelenik, és a legtöbb szektorral kölcsönös függőségben van! Kritikus infrastruktúra interdependencia fogalma

11 Kritikus infrastruktúra hálózatok interdependenciák

12 I. Energia II. Infokommunikációs technológiák III. Közlekedés IV. Víz V. Élelmiszer VI. Egészségügy VII. Pénzügy VIII. Ipar IX. Jogrend – Kormányzat X. Közbiztonság - Védelem Kritikus infrastruktúra szektorok

13 • Bank - Energia • Bank - Államigazgatás • Energia - Államig. • IT - Energia, Bank, Államigazgatás • Állampolgár - IT, Energia, Bank, Államigazgatás Egyéb kritikus interdependenciák

14 Kritikus szektorok hatásai

15 • Kiterjedés: A földrajzi terület nagysága, amit a veszteség vagy a szolgáltatás megszűnése érint (pl. nemzetközi, nemzeti, regionális)‏ • Súlyosság: Az infrastruktúra meghibásodásából vagy kieséséből fakadó hatás (pl. humán, társadalmi, gazdasági, politikai, stb.)‏ • Időbeli hatás: A veszteség mennyi idő elteltével fejt ki jelentős hatást vagy mennyi ideig tart, mennyi idő alatt hárítható el. Következmény alapú kritikusság megközelítés

16 Ipari katasztrófák – nemzetközi kitekintés július 10. Seveso, Olaszország, 600 embert kitelepítése, 2000 ember dioxin mérgezése (37000 érintett) december 3. Bhopal, India. Mérgez ő anyag kibocsátás halott, ember mérgezése, embert kitelepítése május 13. Enschede, Hollandia - 21 ember meghalt, 1000 ember megsebesült január 30. Nagybánya, Románia, Tiszai cianid és nehézfém szennyezés szeptember 21. Toulouse, Franciaország, m ű trágya gyár robbanása. 29 ember meghalt (22 dolgozó), 2442 ember megsérült, 500 ház lakhatatlanná vált, megsérült december 11. Buncefield, üzemanyag bázistelep tüze Kolontár, Vörösiszap katasztrófa Évente nemzetközi súlyú ipari baleset az Európai Unióban Jogi szabályozás fejlesztése •Seveso I. irányelv 1982 •Seveso II. Irányelv 1996, módosítása 2003-ban •Seveso III. Irányelv – hatálybalépés június 1.

17 Ipari katasztrófa, súlyos baleset, üzemzavar, kritikus infrastruktúra kiesése Magyarországon •2000. Pusztasz ő l ő s gázkitörés, tiszai cianid és nehézfém szennyezés •2003. Paks – atomer ő m ű üzemzavar • Rákospalota t ű z veszélyes hulladék tárolóban, Törökbálint robbanás pirotechnikai raktárban, Dorog vízszennyezés •2006. Balatonf ű zf ő, robbanás pirotechnikai raktárban • Komárom és Csepel üzemanyag tartály robbanás, Balatonf ű zf ő l ő szergyár robbanás •2010. Balatonf ű zf ő – veszélyes hulladék raktár t ű z •2010. Kolontár – vörösiszap katasztrófa, elektromos hálózatok kiesése országszerte •2011. Budapest radioaktív izotóp kibocsátás •Évente jelent ő sebb veszélyes áru szállítási esemény •Évente veszélyes üzemi rendkívüli esemény és üzemzavar •Iparbiztonsági intézkedések a megel ő zés és felkészülés érdekében •Veszélyes üzemek felügyelete (engedélyezés és ellen ő rzés) •Veszélyes áru szállítmányok ellen ő rzése és bírságolása •Ipar-biztonsági ellen ő rzések a társhatóságok bevonásával •Üzemi és települési tervek készítése, begyakorlása és ellen ő rzése •Lakosság felkészítése és tájékoztatása •Események kivizsgálása

18 Integrált feladatrendszer Polgári Védelem T ű zvédelem Iparbiztonság

19 Integrált intézményrendszer Integrált katasztrófavédelmi kirendeltségek Igazgatóságok BM OKF Önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek

20

21 Veszélyes tevékenységek körének b ő vülése VESZÉLYES TEVÉKENYSÉG 2012 Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek 224 db alsó és felső küszöbértékű Veszélyes katonai objektumok14 objektum Küszöbérték alatti üzemek Bejelentkezés 555 üzem, amelyből mintegy 500 készít tervet KÖZÚTI veszélyes áru szállítás 25 millió tonna szállított áru/év, 1 millió jármű/év VASÚTI veszélyes áru szállítás 40 millió tonna szállított áru/év, ezer vasúti szerelvény/év VIZI veszélyes áru szállítás 6 millió tonna szállított áru/év, 3200 hajókötelék/év LÉGI veszélyes áru szállítás járat/év Kritikus infrastruktúra elem több ezer KIV elem

22 Veszélyes ipari üzemek – Seveso II. irányelv

23 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemr ő l és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 219/2011. (X. 20.) Kormányrendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésr ő l 208/2011. (X. 12.) Kormányrendelet a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetésér ő l és visszatérítésér ő l 51/2011. (XII.21.) BM rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági eljárásaiban az igazgatási szolgáltatási díj fizetési körébe tartozó hatósági eljárásokról, igazgatási jelleg ű szolgáltatásokról és bejelentésekr ő l, továbbá a fizetend ő díj mértékér ő l, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokról évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól évi XXV. törvénya kémiai biztonságról 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól SEVESO - Jogszabályok

24 Veszélyhelyzeti kommunikáció szabályozási kérdései segélykérés, tájékoztatás, mentés

25 Veszélyhelyzeti kommunikáció területei Nemzetközi és magyar szabályozási rendszer Segélykérés Riasztás Hálózati elemek sérülése Tartalékolás, helyreállítás Torlódás Átirányítás, kapacitásbővítés Hálózatok együttműködése Hálózat felügyelet Készenléti szervek kommunikációja Civilek kommunikációja Hatóságok, minisztériumok kommunikációja

26 Nemzetközi elvárások  Tamperei Egyezmény  NATO irányelvek  EU szabályozások  ITU előírások  ETSI ajánlások

27 A Tamperei Egyezmény (Intergovernmental Conference on Emergency Telecommunications in Tampere 18. June 1998.)  a katasztrófa következményeinek felszámolásához az államok a távközléshez szükséges személyzetet, felszerelést, anyagot, információt, oktatást, átviteli hálózatot, illetve kapacitást, továbbá a távközléshez szükséges minden egyéb forrást biztosítanak.  olyan alapelvekkel és eljárási rendekkel foglalkozik, amelyek elősegítik a veszélyhelyzeti feladatokra való nemzetközi és nemzeti felkészülést, illetve szükség esetén a gyors, rendezett végrehajtást.  kereteket biztosít ahhoz, hogy a résztvevő államok veszélyhelyzet vagy katasztrófa elhárítása esetén – segítséget igénylőként, vagy segítséget nyújtóként – minden gyakorlati lépést megtegyenek a rendelkezésre álló távközlő eszközök, szolgáltatások szervezett, hatékony felhasználása érdekében.

28 NATO irányelvek CCPC NATO Civil Communications Planning Committee CEP Civil Emergency Planning a nemzeti hatóságok szerepe a civil lakosságot érintő veszélyhelyzetek kezelésében NATO partnerországok együttműködése EAPC Euro-Atlantic Disaster Response Coordination Centre EADRCC Euro-Atlantic Partnership Council Tamperei Egyezmény

29 EU szabályozási környezet Rendelet (regulation) Álláspontot ad meg, gyakran valakinek a kérésére. Határozat (decision) Ajánlás (recommendation) Vélemény (opinion) Cselekvési, magatartási elvárásokat fogalmaz meg. Irányelv (directive) Minden tagállamban kötelezően és közvetlenül kell alkalmazni. Minden tagország számára kötelező célokat fogalmaz meg, de a megvalósításának formáját, és az ehhez szükséges eljárásokat és eszközöket, ezek jogrendszerbe való illesztését átengedi a nemzeti hatóságoknak. Meghatározott címzettekhez szóló, egyes konkrét ügyekre vonatkozó, címzettekre nézve kötelező érvényű jogi forma.

30 Veszélyhelyzeti távközlést érintő EU szabályozások Keretirányelv (Framework Directive 2002/21/ EC) Egyetemes szolgáltatási irányelv (Universal Service Directive 2002/22/EC) Elektronikus kommunikációs adatvédelmi irányelv (Privacy Directive 2002/58/EC) 2003/558/EC Ajánlás (Recommendation) szabályozza a helyadatokkal kiegészített segélyhívások feldolgozásának és továbbításának elveit és szabályait az elektronikus hírközlési hálózatokban

31 Szabályozási testületek, szervezetek

32 Nemzetközi Távközlési Únió (ITU), Távközlési Szabványosítási Szektor (ITU-T) Study Group 2 : Szolgáltatás ellátás biztosításának, működésének hálózati kérdései. Study Group 4 : Távközlés menedzsment, beleértve a TMN (Telecommunication Management Network) rendszereket. Study Group 9 : Integrált, szélessávú kábelhálózatok, televízió- és hang átvitel. Study Group 11 : Jelzések és protokollok, távközlési hálózatok alapvető jelzésrendszerei. Study Group 13 : Multi-protokoll és IP-alapú hálózatok, azok együttműködése Study Group 16 : Multimédia szolgáltatások, rendszerek és terminálok, IP-telefónia Special Study Group (SSG) : "IMT-2000 and Beyond„ - 3G és jövőbeli vezetéknélküli kommunikációs szolgáltatások hálózati szabványai.

33 Internet Engineering Task Force (IETF) Specifikációk, szabványok előterjesztése az Internet-szabványok továbbfejlesztésére Internet-Drafts (IDs): First ID : a kapcsolatfelépítéshez szükséges különböző jelzésprotokollok és a gerinchálózati jelzések keretrendszerének előterjesztése Second ID : előterjesztés az ETS-ben történő hitelesítési eljárások alkalmazására használt biztonsági specifikációkra vonatkozóan Third ID : ETS „fehér oldalak”, ETS a következő generációs távközlési hálózatokban. Fourth ID:: előterjesztés az ETS osztályú forgalom Real Time Protocol (RTP) szerinti meghatározására.

34 European Telecommunications Standards Institute (ETSI) TIPHON: Telecommunication and Internet Protocol Harmonization over Networks Nyilvános kapcsolt telefonhálózat (PSTN) és IP- alapú csomagkapcsolt hálózatok protokolljainak harmonizációja 3GPP: Third Generation Project Partnership Meglévő GSM és 3G szabványok, és következő generációs mobil hálózatok szabványainak továbbfejlesztése

35 TeleManagement Forum (TMForum) Ipari konzorcium 30 ország, 250 szervezetének részvételével  Összehangolja a hálózatok működtetés támogatási rendszereinek (Operation Support System) egységes implementálását, és azok együttműködését.  Ipari kézikönyv kidolgozása a szolgáltatásszintű megállapodások (Service Level Agreements) számára  Szolgáltatásminőség (Quality of Service) meghatározások mind a szolgáltatók, mind az előfizetők részéről, annak érdekében, hogy az előfizetői igényeket és a rendelkezésre álló szolgáltatást az új veszélyhelyzeti távközlési környezetben össze lehessen hangolni.  A szolgáltatásokat úgy kell biztosítani, hogy azok támogassák a veszélyhelyzeti helyreállítási műveleteket.

36 ITU ajánlások I. ITU-T E.106 Nemzetközi veszélyhelyzeti elsőbbségi jog tervezete (IEPS). Krízis kezelés feladatainak szabályozása távközlési hálózatokban Áramkör- és csomagkapcsolt hálózatok veszélyhelyzeti távközléshez kapcsolódó szolgáltatásai, működtetési koncepciói, követelményei, alapvető műszaki jellemzői Hálózatok közötti együttműködés követelményei nemzeti és nemzetközi viszonylatokban ITU-T Y.roec Hálózati képességek és követelmények irányelvei a veszélyhelyzeti kommunikáció támogatására, távközlési hálózatokon keresztül ITU-T M.ieps TMN-X interfész követelményei a nemzetközi veszélyhelyzeti távközlésben Hálózat TMN-X ITU-T M.3320

37 ITU ajánlások II. IMT2000IMT2000 ITU-T Q.1711 Hálózat funkcionális modellje ITU-T Q.1721 Információk továbbítása hálózaton belül ITU Q.1701 Hálózati alapelvek Az előfizetők geográfiai pozíciójának meghatározásához és az azonosításához szükséges hálózati funkciók segélyhívások kezdeményezésekor, és a hívások kezelésekor. A mobil hálózatok azon képességeit definiálja, amelyek lehetővé teszik a a mobil terminálok geográfiai helyzetének pontos meghatározását Segélyhívások kezelésekor szükséges mobilitás menedzsment funkciók meghatározása

38 ETSI dokumentumok TS : A lakosok hatóságokkal / szervezetekkel történő kommunikációjának követelményei szükséghelyzet esetén (segélyhívások kezelése) TS : Szervezetek közötti kommunikáció követelményei veszélyhelyzetekben •TS : A szervezetektől a lakosság felé irányuló kommunikáció követelményei veszélyhelyzetben (riasztás kezelése) •TS : A lakosok közötti kommunikáció követelményei veszélyhelyzet idején •TR : AZ SMS és CBS (Cell Broadcast Service) alkalmazása riasztási üzenetek küldésére veszélyhelyzetben •TR : Kommunikációs hálózatok rugalmassági követelményei veszélyhelyzetben

39 ETSI előírások megvalósítási környezete Készenléti szervezet Távközlési szolgáltató Segélyhívó központ TS E112 TR TS TS Normál hívás TR SMS, CBC TR EC, ITU Ajánlás Riasztás

40 Magyar szabályozási környezet I. Törvények  évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (EHT);  évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről;  évi LXXIV. törvény (többször módosított) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről  évi XXXVII. törvény a polgári védelemről

41 Magyar szabályozási környezet II. Kormányrendeletek 179/1999. Kormányrendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény végrehajtásáról 1277/2003. Kormányrendelet a referenciaajánlatokról, hálózati szerződésekről, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól 100/2004. Kormányrendelet az elektronikus hírközlés veszélyhelyzeti és minősített időszaki felkészítésének rendszeréről, az államigazgatási szervek feladatairól, működésük feltételeinek biztosításáról

42 Magyar szabályozási környezet III. Miniszteri rendeletek 24/2004. IHM rendelet a védelmi feladatokban résztvevő elektronikus hírközlési, illetve postai szolgáltatók kijelöléséről és felkészülési feladataik meghatározásáról 27/2004. IHM rendelet az informatikai és elektronikus hírközlési, továbbá a postai ágazat ügyeleti rendszerének létrehozásáról, működtetéséről, hatásköréről, valamint a kijelölt szolgáltatók bejelentési és kapcsolattartási kötelezettségeiről

43 Nemzetközi elvárások hazai vonzatai Tamperei Egyezmény NATO irányelvek ITU EU direktívák EU ajánlások ETSI Kormány, Minisztériumok, NHH Magyar szabályozási rendszer Készenléti szervezetek Távközlési szolgáltatók


Letölteni ppt "A kritikus infrastruktúrák EU és magyar szabályozási kérdései."

Hasonló előadás


Google Hirdetések