Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. Mi a kooperatív tanulás?  A kooperatív tanulás nem csoportmunka  Kooperatív tanulásról beszélhetünk, ha a következő négy alapelv teljesül:  Építő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. Mi a kooperatív tanulás?  A kooperatív tanulás nem csoportmunka  Kooperatív tanulásról beszélhetünk, ha a következő négy alapelv teljesül:  Építő."— Előadás másolata:

1 1

2 Mi a kooperatív tanulás?  A kooperatív tanulás nem csoportmunka  Kooperatív tanulásról beszélhetünk, ha a következő négy alapelv teljesül:  Építő egymásrautaltság  Egyéni felelősség  Egyenlő részvétel  Párhuzamos interakció 2

3 A kooperatív tanulás jellemzői  Nem a tanár a tudás forrása (frontális), hanem a csoport valamennyi tagjának érdeke, hogy valamit közösen megtanuljanak  Együttműködő készség fejlesztését tartja szem előtt  Egyenlő esélyt biztosít minden gyerek számára függetlenül tudás szintjüktől, etnikumuktól, nemüktől  Közösségépítő szerepe is van  A csoport tagjainak aktív részvételét teszi lehetővé 3

4 6 kulcsfogalom 1. Csoport 2. Kooperatív tanulásszervezés 3. Együttműködési szándék 4. Együttműködési készség 5. Alapelvek 6. Módszerek 4

5 Csoport A csoport lehet:  Heterogén vagy  Homogén csoport  Módszerek csoportalakításra  4 tagú csoport ajánlott a szakértők szerint 5

6 Kooperatív tanulásszervezés Amire oda kell figyelnünk:  Az asztalok-padok elrendezése (4-es csoport alkotására alkalmas legyen, mindenki számára látható legyen a tábla)  Eszközök előkészítése az óra-tevékenység előtt  Csendjel 6

7 Együttműködési szándék  Az együttműködés fenntartásához használt módok:  Közösségépítés  Kooperatív feladatok  Jutalmazási/értékelési rendszer 7

8 Alkalmazhatóság  Minden tanórán alkalmazható  A tanóra minden részében használható  Több felkészülést, kidolgozottabb munkatervet igényel  Nem minden pedagógiai cél elérésében alkalmazható  Nem kell új iskolát alapítani, egyetlen tanár is alkalmazhatja  Nem szükséges hozzá megfizethetetlen eszközkészlet 8

9 Negatív oldalai  Vannak esetek mikor nem alkalmayható ( például tehetséggondozásra)  Komplex tervezést igényel és több didaktikai eszközt  A terv nem módsoítható tanóra közben, nem rugalamas 9

10 Néhány kooperatív tanulási módszer Ablak Belső kör, külső kör Gyors léptek Mozaik Gondolkodó kalapok Szemafor SzerepjátékKerekasztal Kvartett Három megy, egy marad 10

11 Ablak módszer  A résztvevők, 3-4 es csoportokban, egy –egy feladatlapon dolgoznak: vagy  Az első lépésben a résztvevők felsorolják gondolataikat a témával kapcsolatban az 1, 2, 3, 4-eshez.  A következő lépésben a vélemények cseréje valósul meg.A felsorolt gondolatok közül konszenzus alapján kiválasztanak 3-at melyet a legfontosabbank tartanak.(ezek kerülnek a lap közepén szereplő ablakba)  A kiválasztott gondolatok felkerülnek a táblára, majd ezek közös megvitatása következik. 11

12 Fürt módszer A fürt módszer egy típusa a brainstormingnak. Előnye, hogy segít megjeleníteni grafikusan az összefüggéseket, a logikai kapcsolatokat a téma fogalmai és gondolatai között. • Felírunk egy témát vagy egy szót (melyről szeretnénk többet megtudni) a tábla vagy egy lap közepére. • Feljegyezzük az összes témával, szóval kapcsolatos ismeretet, gondolatot, összekötve ezeket a megadott szóval. • A felírt gondolatok között is összefüggéseket keresünk, összekötjük őket vonalakkal. • Addig folytatjuk, míg kimerítjük a témát, vagy míg letelik a foglakozásra szánt időnk. 12

13 Belső kör, külső kör 13 A résztvevők két koncentrikus körben rendeződnek elA külső és belső kör tagjai egymással szemben állnak Az aktuális párok megbeszélnek egy adott témát (amit a pedagógus javasolt), ezután a külső kör tagjai egy lépést tesznek jobbra, ezáltal új párt kapnak A témát megbeszélik az új párralIsmételhető többször, a célkitűzésektől függően

14 Gyors léptek A gyors léptek módszer véleményeket ütköztet, egy témát több oldalról dolgoz fel. A módszer lényege a vélemények cseréje. • A résztvevők három csoportra oszlanak. Minden csoport kap egy lapot, melyen szerepel a téma egy feldolgozása egy adott szempontból.Minden tagja a csoportnak feljegyzi a poszterre a gondolatait, kérdéseit a témáról. • A következő lépésben, minden csoport átül egy másik csoport poszteréhez, ahol a téma egy másik szempontból való bemutatása szerpel. A csoport tagjai itt is kifejtik gondolataikat a témával kapcsolatban. • A csoportok addig folytatják mozgásukat, míg eljutnak eredeti helyükre. • A résztvevők ezután felolvassák az elkészült posztereket, összesítik a különböző nézőpontok szerint, kiemelik a legfontosabb gondolatokat. 14

15 Szakértői mozaik • Egy szakértői lapot állítunk össze, melyen 4-5 téma szerepel a csoportok számára. • 4-es, 5-ös csoportokat képzünk, majd a csoportok minden tagjához rendelünk egy számot 1-4-ig (vagy 5-ig). A csoporton belül, minden tag kap egy témát a fenti listáról • Az azonos számmal rendelkező tagok - az adott téma szakértői- összegyűlnek, hogy megbeszéljék a kapott témát. A kapott anyagok segítségével megbeszélik a témát. Azt a módot is kidolgozzák, mely segítségével a szakértők az ismeretetket átadják. • A szakértők visszatérnek eredeti csoportjukhoz és bemutatják a csoport többi tagjának a tanult ismereteket. Lehetőség van kérdések feltételére is, melyeket a szakértő válaszol meg. • A csoportok bemutatják eredmémnyeiket. 15

16 Füllentős • A résztvevőket 4-es csoportokra osztjuk. Minden csoport kap egy A4-es lapot, melyet 4 egyenlő részre tépünk. Minden kapot lapot megszámozunk, 1-4-ig, ezek lesznek a szavazó lapok. • Minden csoport megfogalamaz 4 kijelentést egy adott témával kapcsolatban, melyek közül 3 igaz és egy hamis.A kijelentéseket felírják a kapott lapokra. • A csapatok felmutatják a kijelentéseket é többi csapat pedig ki kell találja, melyi kijelentés hamis. Fel kell mutatniuk a hamis kijelentés számát. • A csoport, amelyik a kijelentéseket fogalamzta meg elfogadja vagy elutasítja a válaszokat, majd meg is indokolja válaszát. (miért igaz, illetve hamis a válasz). 16

17 Színes kalapok módszere  Eszközként 6 kalapot használunk, melyek különböző hozzáállást képviselnek az adott témában, az alábbiak szerint:  Fehér kalap: objektív és semleges  Piros kalap: Az érzelmeknek és a képzeletnek szabad utat enged  Fekete kalap: pesszimista, negatív  Sárga kalap: pozitív és konstruktív  Zöld kalap: új gondolatokat fejez ki, kreatív  Kék kalap: Kontroll alatt tartja a gondolati folyamatot. 6-os csoportokat alkotunk, minden tag különböző színű kalapot kap. A csoport tagjai együttműködnek a feladat megoldásában, kalapjuk színét (viszonyulásukat a témához) figyelembe véve. 17

18 Jelzőlámpa  A résztvevők, 4-es csoportokban (melyeket véletlenszerűen választunk meg) egy adott témát dolgoznak fel. A csoport gondolataikat, ismereteiket feljegyzik  Minden csoport kap egy jelyőlámpát kartonból (piros, sárga, zöld színekkel)  A pedagógus felolvassa a csoportok által feljegyzetteket és kéri a csoportok véleményét a feljegyzettekről.  Minden csoport szavaz a kapott jelzőlámpával. Zöldet mutat, ha egyetért, pirosat, ha nem és sárgát, ha vannak kérdései.  A gondolatok vagy ismeretek, melyek meg lettek szavazva felkerülnek a táblára vagy egy poszterre. 18

19 Szerepjáték  A szerepjáték egy helyzet szimulációja, melyben a szereplők, számukra ismeretlen helyzetekbe kerülnek, ez által jobban megértik az illető helyzetet és a benne szereplőket.  A szerepjáték után hasznos a történtek átbeszélése a szereplők és a megfigyelők szempontjából. 19

20 Kóborlás a teremben  A gyerekek 3-4-es csoportokaban dolgoznak egy olyan feladaton, melynek van egy végterméke (pl. egy poszter)  A termékeket (posztereket) kiállítjuk a teremben  A csoportok körbejárják a termet, megtekintik a kifüggesztett munkákat, megjegyzésket fűznek hozzájuk.  A teremben való kóborlás után a csoportok elemzik saját munkájukat és megbeszélik a kapott véleményeket. 20

21 Kerekasztal  A pedagógus javasol egy olyan témát-feladatot, melynek több megoldása-válasza van  A pedagógus elindít egy listát, melyre minden résztvevő felírja válaszát-megoldását a feladatra.  Miután a lista mindenkihez eljutott, a pedagógus összesíti a résztvevők által adott válaszokat(megoldásokat). 21

22 Diák kvartett A kvartett módszer lépései:  A gyerekek 4-es csoportokban dolgoznak  Minden csoporttag kap egy sorszámot  A pedagógus bemutatja a megoldandó feladatot  A csoportok minden résztvevője elsajátítja a feladat megoldását  A pedagógus választ egy sorszámot, az adott sorszámú csoporttag, minden csoportból, bemutaja a feladat megoldását. 22

23 Három megy, egy marad  A résztvevők 4-es csoportokban dolgoznak  A feladat megoldása után hárman a csoport tagjai közül a szomszéd csoporthoz ül át, egy tag viszont marad csoportjánál, hogy bemutassa a feladat megoldását.  Miután a 3 csoporttag visszaül eredeti csoportjához, a ciklust megismételjük, de egy másik csoporttag marad az asztalnál, bemutatni a feladatot.  Addig ismételjük a tevékenységet, míg minden csoporttag volt a bemutató szerepében. 23

24 Beszélő korongok • Megadjuk a témát, amiről beszélni szeretnénk • Minden résztvevő kap egy meghatározott számú korongot (2-3 darabot). • Ha egy résztvevő hozzá akar szólni a témához egy korongot helyez el az asztalra. Minden résztvevő korongja az asztalra kell kerüljön, vagyis minden résztvevő annyiszor kell hozzá szóljon a témához, ahány korongja van. • Ha egy résztvevő korongjai elfogynak, többet nem szólhet hozzá a témához. 24

25 Indián beszélgetés  A módszer lényege, hogy a csoport tagjai, mielőtt elmondanák véleményüket a témáról, össze kell foglalják a csoport többi tagja által elmondottakat.  A módszer erőssége, hogy a csoport minden tagjának figyelnie kell a többiekre, valamint a visszacsatolás is megvalósul, az által, hogy kiderül mennyire volt érthető és világos a tagok által elmondott információ. 25

26 Kíváncsi riporter  A csoport egy adott témán dolgozik  Minden csoportból egy tag információkat gyűjt a többi csoporttól.  A kíváncsi riporter visszatér csoportjához, megosztja a csoport többi tagjával a megszerzett információkat, mellyel hozzájárul a feladat megoldásához. 26

27 Konkrét példa Szakértői mozaik Mit kell tenni mikor egy diák AIDS-es lesz ? Szakértők:  Iskolaigazgató  Szülő  Orvos  Osztályfőnök Szakértőcsoportban megbeszélik és felkészülnek, majd mindenki visszatér saját csoportjához és megtanítja a többieknek, amit tanult. 27

28 Egyszerű csoportalakítási módszerek véletlenszerű csoportok  Kártyák  Számozott kártyák  Szimbólumokat tartalmazó kártyák  Puzzle  Sorozatok  család irányított csoportok  Nevekkel ellátott puzzle  Nevekkel ellátott kártyák

29 Könyvészet 1. Dr. Spencer Kagan: Kooperatív tanulás, Ökonet KFT Kiadó, Budapest, P. Ginnis: Tanítási és tanulási receptkönyv, Alexandra Kiadó, Pécs, *** Együtt-működik, Kooperatív foglalkozástervek osztály, FüPI Kiadó, Budapest, *** Együtt-működik, Kooperatív foglalkozástervek osztály, FüPI Kiadó, Budapest, Baranyai Tünde, Tempfli Gabriella: Kooperatív módszerek bevezetésének lehetőségei a matematika órákon, 2o1o, Státus Kiadó, Csíkszereda 29


Letölteni ppt "1. Mi a kooperatív tanulás?  A kooperatív tanulás nem csoportmunka  Kooperatív tanulásról beszélhetünk, ha a következő négy alapelv teljesül:  Építő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések