Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ ELEKTRONIKUS KÖZBESZERZÉS Infokommunikációs Államtitkárság MINISZTERELNÖKI HIVATAL Mezőkövesd, 2010. március 30.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ ELEKTRONIKUS KÖZBESZERZÉS Infokommunikációs Államtitkárság MINISZTERELNÖKI HIVATAL Mezőkövesd, 2010. március 30."— Előadás másolata:

1 AZ ELEKTRONIKUS KÖZBESZERZÉS Infokommunikációs Államtitkárság MINISZTERELNÖKI HIVATAL Mezőkövesd, március 30.

2 Infokommunikációs Államtitkárság MINISZTERELNÖKI HIVATAL E-közigazgatás 2010 Stratégia •a közszolgáltatások átalakítása az állampolgárok, a vállalkozások és a velük közvetlen kapcsolatban dolgozó köztisztviselők érdekében •a közigazgatás szervezetei és a közszolgáltatások háttérrendszerei számára integrált szolgáltatások bevezetése •a hatékony közszolgáltatások nyújtása érdekében a közszféra szakmai hozzáértésének növelése ikt területen •a vállalkozások, az állampolgárok és kiemelten az információs társadalom szempontjából hátrányos helyzetűek e-közigazgatás alkalmazási képességének fejlesztése

3 Infokommunikációs Államtitkárság MINISZTERELNÖKI HIVATAL Az elektronikus közszolgáltatásról szóló évi LX. törvény június 15. : az OGY ellenszavazat nélkül elfogadja Szabályozási területei: •a központi elektronikus szolgáltató rendszeren át elérhető szolgáltatások nyújtásának és hozzáférésének eljárási és technikai feltételei •az elektronikus közszolgáltatást nyújtó vagy a szolgáltatás működéséhez, engedélyezéséhez kapcsolódó hatósági tevékenységet végző személyek jogai és kötelezettségei •a szolgáltatást igénybe vevők jogai és kötelezettségei

4 Infokommunikációs Államtitkárság MINISZTERELNÖKI HIVATAL Elektronikus közszolgáltatás: 3. § (1) az e törvény által szabályozott módon, törvényben elektronikus úton nyújtott szolgáltatások biztosítására kötelezettek, illetőleg elektronikus úton szolgáltatást nyújtó egyéb szervezetek hatósági vagy egyéb tevékenységének, hatósági nyilvántartásból történő adatszolgáltatásának, a központi elektronikus szolgáltató rendszer (a továbbiakban: központi rendszer) igénybevételével, elektronikus úton történő végzése. Közbeszerzési törvény: 20. § (1) Az eljárási cselekmények - az e törvényben, illetőleg külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - elektronikusan is gyakorolhatók. Tehát az elektronikus közbeszerzésre vonatkoznak az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény szabályai

5 Infokommunikációs Államtitkárság MINISZTERELNÖKI HIVATAL évi CXI. törvény Ket. novella Alapelv (régi) 8. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásban az egyes eljárási cselekmények törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában, jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton is gyakorolhatók. (új) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője nem köteles a hatósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani. Hatóság-hatóság (G2G) kapcsolattartás • Ha a hatóságok közötti kapcsolattartás irattovábbítást nem igényel, a hatóságok elektronikus levélben vagy telefonon kötelesek egymással kapcsolatot tartani • A kapcsolat módjának megválasztásában elsődleges a költségtakarékosság, hatékonyság • A központi rendszeren keresztüli kapcsolattartás január 1-től kötelező Ügyfél-hatóság (C2G vagy B2G) kapcsolattartás • Írásbelinek minősülő elektronikus kapcsolat kizárólag a központi rendszeren keresztül

6 Infokommunikációs Államtitkárság MINISZTERELNÖKI HIVATAL évi LII. törvény a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről Jelentősége: az elektronikus iratküldést közjogi szempontból, az elektronikus iratok hitelessége, joghatás kiváltó képessége alapján közelíti meg. Ennek legfontosabb elemei az okirat tartalmi változatlansága és a továbbítás- átvételhez fűződő jogkövetkezmények rendezése Elektronikus tértivevény: –elektronikus okirat, amely alapján a hivatalos iratot feladó hitelt érdemlő módon megbizonyosodhat arról, hogy az átvételre jogosult szerv vagy személy az elektronikusan kézbesített küldeményt átvette, és ez mely időpontban történt meg. Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatón keresztül, –közokirat kiállítására jogosult feladó által kézbesíttetett hivatalos irat - a hivatalos szerv saját minősített elektronikus aláírása nélkül is - elektronikus közokirat. –a magánokirat, ha a szerzője küldi az ügyfélkapuján keresztül, elektronikus aláírás nélkül is teljes bizonyító erejű magánokirat lehet –Az ÁEKSZ a központi elektronikus szolgáltató rendszer

7 Infokommunikációs Államtitkárság MINISZTERELNÖKI HIVATAL Az elektronikus közszolgáltatásról szóló évi LX. törvény végrehajtási rendeletei 1.Az elektronikus ügyintézés a szolgáltatók oldaláról: elsődlegesen a szolgáltatók kötelezettségeit, eljárásrendjét, és a hozzá kapcsolódó infrastrukturális szolgáltatásokat tartalmazza. 2.A biztonsági rendelet: koncentráltan tartalmazza a biztonsággal kapcsolatos követelményeket az elektronikus közszolgáltatások egész körére (a felhasználókat is beleértve) 3.Az azonosítással kapcsolatos kérdések átfogó rendezése 4.Az elektronikus ügyintézés szabályozása az ügyfelek számára: az elektronizálással megnyíló lehetőségek, feladatok ügyfélközpontú megközelítése, bemutatása

8 Infokommunikációs Államtitkárság MINISZTERELNÖKI HIVATAL A központi elektronikus szolgáltató rendszer Hivatali feldolgozó háttér- és szolgáltató rendszerek Háttérrendszerek Okmányirodák, Népesség nyilvántartó stb. Ágazati szolgáltató rendszerek (APEH elektronikus bevallás, OEP TAJ, stb.) EKGEKG Önkormányzati háttérrendszerek Csatlakozó Hivatali kliensek Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer Közmű kiszolgáló rendszerek Hivatali kapu E-ügyintézés üzenetek ellenőrzése, átvétel- átadása, logisztikája, időpecsét, napló BEDSZ - biztonságos elektronikus dokumentumtovábbítási szolgáltató réteg Tár k e z e l ő Szervezeti postafiók Értesítési tárhely Ügyfélkapu – személyazonosító alrendszer Bejelentkeztető felület eID/jelszavas Speciális portálok Mo.hu Személyes ügyintézési interaktív felület Elektronikus ügyintézések: Ügytár, ügyindítás, űrlapkitöltés, direkt ügyintézés, lekérdezések Egyablakos ügyintézési pont Letöltések kulcstár, űrlapok, szerkesztők Publikus Tájékoztat ás KÜKKÜK  Ügyfél

9 Infokommunikációs Államtitkárság MINISZTERELNÖKI HIVATAL Az elektronikus közbeszerzés előtörténete címszavakban • 2146/2000. (VI. 30.) Korm. határozat Az elektronikus közbeszerzés rendszerének koncepciójáról és a létrehozásával kapcsolatban szükséges intézkedésekről • 2155/2001 (VI. 20.) Korm. határozattal módosítva • 2068/2002. (III. 21.) Korm. határozat Az elektronikus közbeszerzési rendszer működtetőjéről • évi XVI. törvény a koncesszióról nov. 24-től – nov. 7-ig tartalmazta az elektronikus közbeszerzési rendszer működtetését, mint koncessziós tevékenységet • Lényegében semmi nem valósult meg a Magyar Posta jelenleg is működő elektronikus közbeszerzési rendszerén kívül

10 Infokommunikációs Államtitkárság MINISZTERELNÖKI HIVATAL A közbeszerzésről szóló évi CXXIX. törvény • Ellentmondásos, lényegében egy időben az új irányelvekkel - sok módosulás • A törvény a kezdetektől fogva próbálkozott az elektronikus közbeszerzés kezelésével, az első időszakban még élénk szakmai kommunikációban alakultak ki a kapcsolódó szabályok (IM-IHM-MeH) • Felhatalmazó rendelkezés a Kbt § (1) bekezdés e) pontjával megadja a szükséges felhatalmazást a kormánynak, hogy rendeletben meghatározhassa: – az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályait, valamint az elektronikus úton történő beszerzés - szükség szerint e törvénytől eltérő - szabályait; – A felhatalmazás alapján elkészül a 167/2004. (VII. 11.) Korm. rendelet, amely azonban csak a „hagyományos” közbeszerzési eljárások elektronikus kommunikációjára tartalmaz, a gyakorlatban alig használt lehetőségeket • Az első ténylegesen csak elektronikusan lebonyolítható eljárásokat tartalmazó szabályozás a 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról

11 Infokommunikációs Államtitkárság MINISZTERELNÖKI HIVATAL Az elektronizálás illúziója • A Kbt tavaszán elfogadott módosítása annak ellenére, vagy talán éppen azért, mert az elektronizálás területén kevés történt, gyökeres változást akart végigvinni: • január 1-től hatályba lép ett a Kbt. 21. § új (4) bekezdése mely szerint a közösségi értékhatárt meghaladó beszerzésekre vonatkozóan: – E fejezet szerinti eljárását az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton folytatja le. (nem tisztázott, melyik az a külön jogszabály, és mit jelent az eljárás lefolytatása) – Július 1-től pedig ez az eljárás kiterjed lényegében a kis értékű beszerzéseken kívül valamennyi eljárásra • Ezt a szabályozást teljes egészében hatályon kívül helyezte a évi XII törvény az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyvvel összefüggő módosításáról – az elektronikus utat újra önkéntes opcióvá tette • Ma nem látható, mikor és milyen formában lesz újra kötelező a közbeszerzés, de a kötelezés hiányában is érdemes gyakorolni.

12 Infokommunikációs Államtitkárság MINISZTERELNÖKI HIVATAL Milyen üzleti alapfolyamatokból áll az elektronikus közbeszerzés folyamata? Miben tud a jelenlegi központi elektronikus rendszer hatékony támogatást adni ?

13 Infokommunikációs Államtitkárság MINISZTERELNÖKI HIVATAL Hirdetmény feladása Dokumentáció közzététele Kiegészítő tájékoztatás Ajánlattétel Hiánypótlás Jegyzőkönyvek egyeztetése Kérdés, pontosítás Összegezés Eredményhirde tés Kommunikációs elemek a közbeszerzésben

14 Infokommunikációs Államtitkárság MINISZTERELNÖKI HIVATAL Hirdetmények feladása és megjelenítése • Van működő rendszer – erre a BEDSZ jelenlegi állapotában teljes mértékben alkalmas és működik a működik a hirdetmények automatikus fogadása és megjelenítése is. Egyidejűleg 2-3 ezer hirdetmény megjelenítése, napi fogadása megy ma is a Ket. szerint: hirdetmenyek.magyarorszag.huhirdetmenyek.magyarorszag.hu • TED-hez történő továbbítás elé be lehet építeni a szerkesztőségi ellenőrzést (az esetleges konverzió is egyszerű feladat) • Amit meg kell csinálni az az űrlapok elkészítése az általános nyomtatványtervezővel – ehhez csak egy hivatali kapu regisztráció szükséges (nem kíván programozói felkészültséget – de lehet bele ellenőrzéseket építeni) • Nincs közvetlen szabványfüggés, hiszen a hirdetmények formája kötött, azon nem fognak most ezért változtatni (TED – kváziszabvány, a többi meg csak belső) • A beküldőknek célszerűen hivatali kapuval kell rendelkezniük – ez megvan gyakorlatilag minden jegyzői székhelynek, közszolgáltatónak, és az államigazgatási szervek túlnyomó részének ebből a kiegészítésre van mechanizmus – kezelhető • A szerkesztőség jelenlegi azonosítási modellje ütközik az Ekszt-vel, de amíg nincs más... • Ebben a mozzanatban szükség esetén a KR teljes értékű és teljes körű megoldást tud adni

15 Infokommunikációs Államtitkárság MINISZTERELNÖKI HIVATAL Ajánlatok benyújtása •Ez az a mozzanat, amit a e-tértivevény törvény 9. §-a megkísérelt megoldani •A hiba lényege, az ÁEKSZ nem generálhatja a kulcsokat, mert akkor maga is megismerheti (elvileg) az üzenetet, sérül a titkosság (a törvényt tehát itt mindenképp javítani kellett volna- ehelyett kiöntötték a gyereket is a fürdővízzel) •A kulcspárt bármilyen más független harmadik személy generálhatja és a nyilvános kulcsot az ajánlatkérő beépíti a beküldendő űrlapba, a magánkulcsot a harmadik személy őrzi a bontási határidőig és akkor eljuttatja az ajánlatkérőnek •A harmadik személy lehet (az eszköz jelenleg is adott, része az ÁNYK-nak tehát nem kíván fejlesztést, csak szervezést és a megfelelően védett küldés megoldását): –Hitelesítés-szolgáltató –Közbeszerzések Tanácsa (a szerkesztőbizottság) –Elektronikus közbeszerzési szolgáltató (ha nem hozzá érkeznek be az ajánlatok) –Közjegyző vagy bármely más megkérdőjelezhetetlen függetlenségű személy •Megoldás tehát erre a mozzanatokra is rendelkezésre áll. A feltétel itt a fogadó (ajánlatkérői) oldalon egy hivatali kapu, míg a küldők (ajánlattevők) oldaláról az ügyfélkapu is elég (előre megadja, hogy ki fog a nevében küldeni, már a jelentkezés részeként) •Nem kell hozzá elektronikus aláírás, nincs gond az oldalszámozással, hiszen a KR-en átküldött dokumentum változatlansága bizonyítható. •Itt az EU által elvégzett szabványosításnak már kritikus jelentősége van, ehhez feltehetően kell új szabályozás, de amíg bevezetjük, addig marad a szabad szöveg. (ez persze nehezíti a határon átnyúló együttműködést)

16 Infokommunikációs Államtitkárság MINISZTERELNÖKI HIVATAL Elbírálás, odaítélés •Az ajánlat benyújtásához használt csatorna és űrlapok a továbbiakban az adott eljáráshoz folyamatosan felhasználhatók, újabb felkészülést nem kívánnak (természetesen ez csak a kommunikáció) •Az érdemi bírálati eljárást vagy az ajánlatkérő maga végzi, vagy közbeszerzési szolgáltatót von be a 257/2007. Korm. rendelet alapján •A bírálat normativitását a szabványos üzenetformátum jelentősen segíti, de nem kizárólag ezen az úton megvalósítható (a formátumokat az ajánlás részletesen tartalmazza a szóbajöhető eljárástípusokra •Az egyes speciális eljárási formákhoz itt is külön adattartalmat határoz meg a szabvány (nyílt, meghívásos, tárgyalásos, versenypárbeszéd stb.) •Az eredmény közzétételére egyrészt a saját honlap, másrészt a Tanácsnak a szabványos hirdetményként megküldött űrlap szolgál •A KR tehát ebben a fázisban kizárólag a kommunikációs közeget tudja biztosítani

17 Infokommunikációs Államtitkárság MINISZTERELNÖKI HIVATAL 1.Klasszikus ajánlatkérő4.Tanácsadók 2.Közszolgáltató ajánlatkérő5. Jogalkotók 3.Ajánlattevők Elektronikus közbeszerzés elfogadottsága 2009 Forrás: Dr. Tátrai és társai

18 Infokommunikációs Államtitkárság MINISZTERELNÖKI HIVATAL Elektronikus árlejtés alkalmazása Forrás: AAM

19 Infokommunikációs Államtitkárság MINISZTERELNÖKI HIVATAL Fedezet biztosítása (források - sourcing) •Az EU terminológia szerint ez jelenti a különböző termékkatalógusok létrehozását, gondozását, ami alapján a tényleges beszerzés megtörténik •Végre lezárul az a korábbi vita, hogy a katalógus alapú eljárás EU konform-e (az EU a kidolgozó csapat vezetője) •Az adatszolgáltatás a katalógusba való be- és kikerüléshez és adatmódosításhoz megvalósítható a szabványos üzenetekkel off-line módon az ÁEKSZ-en keresztül •Maga a katalógus viszont – jellegénél fogva on-line szolgáltatás kell legyen - ezt valakinek üzemeltetni kell és ehhez forrásokat kell biztosítani, ez másképp nem jön létre és nem marad aktuális. Itt tehát nem megvalósítható a feladat külön szolgáltató nélkül (esetleg néhány nagy ajánlatkérő, vagy nagy szolgáltató működtetheti, de ahhoz is forrás kell.) •Itt tehát a központi rendszer csak egyes részfeladatokra képes, a többihez más szereplők kellenek

20 Infokommunikációs Államtitkárság MINISZTERELNÖKI HIVATAL Megrendelés (szerződés) - számlázás - fizetés •Szükség van magát a szerződéskötést segítő tudásbázisra, szerződésmintákra, ezek hozzáférhetőségének biztosítására - ilyen dokumentumok jelenleg is elérhetők a portálon, de a minták bővíthetők •Ha a megrendelést és a szerződést kommunikációs folyamatként tekintjük, akkor ebben a központi rendszer ismét hordozóközegként tud közreműködni, ennek a hitelesség egyszerű biztosíthatósága szempontjából van jelentősége. •A szabványosítás itt is az automatikusan feldolgozható szerződésminták, számlatípusok a számlákkal kapcsolatos vitarendezési elemek kialakítását támogatja •Nem indokolt hazai minta kialakítása, célravezetőbb az európai minták bevezetésével kapcsolatos honosítási feladatok elvégzése – ez már kívül esik az informatikai megoldások hatókörén •Az elektronikus számlázás, számlakazelés és fizetés bevezetése a KGR megvalósulását követően követelménnyé fog válni

21 K ÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Infokommunikációs Államtitkárság MINISZTERELNÖKI HIVATAL Szittner Károly


Letölteni ppt "AZ ELEKTRONIKUS KÖZBESZERZÉS Infokommunikációs Államtitkárság MINISZTERELNÖKI HIVATAL Mezőkövesd, 2010. március 30."

Hasonló előadás


Google Hirdetések