3. Információs rendszerek

Az előadások a következő témára: "3. Információs rendszerek"— Előadás másolata:

1 3. Információs rendszerek

2 Tartalom információs rendszer (IR) szakértői rendszerek (SZR) nézetei
célja összetevői felépítése erőforrásai biztonsága adatvédelem és adatbiztonság szakértői rendszerek (SZR) az SZR felépítése az SZR jellemzése Tartalom

3 Miért kell számítógépes IR?
Előnyösebb versenyhelyzet Jobb minőségű termékek Tervezési és gyártási ciklusok rövidülése Egyszerűbb vállalatnövekedés Növekvő termelékenység Döntések automatizálása - több idő másra Több és jobb minőségű információ Miért kell számítógépes IR?

4 Az IR fogalma

5 az IR a szervezet olyan alrendszere, amely információt
hoz létre tárol használ szolgáltat szétválogat eloszt erőforrásai: emberi műszaki pénzügyi/gazdasági Gábor 15.o Szabó Zoltán Budapesti Corvinus Egyetem Az IR fogalma 1.

6 a nagyobb alrendszereket tartalmazó rendszerekben a döntési tevékenységhez szükséges információk rendszerét jelenti, amely gyűjti, tárolja, feldolgozza és osztályozza az adatokat. Az IR fogalma 2. Börje Langefors svéd mérnök, informatikus

7 a szervezetek reprezentációja, amely tájékoztatja a különböző szinteken lévő döntéshozókat a szervezet állapotáról. (Brokks) Az IR fogalma 3.

8 feldolgozási folyamat
az IR-t úgy kell tekintenünk, mint minden más rendszert, hiszen ugyanolyan alapvető jellemzőkkel rendelkezik: bemenete van, feldolgozást végez, eredményeket produkál, amelyek inputként visszahatnak a rendszerre. Harvey J. Brightman Georgia State University bemenet kimenet feldolgozási folyamat Az IR fogalma 4.

9 statikus dinamikus esemény- vezérelt Az IR nézetei

10 a szervezet vezetési/irányítási funkcióinak kiszolgálása ,
a szervezet mindennapi működésének kiszolgálása IR fő céljai

11 IR összetevők adat információ folyamatok használók erőforrások
szabványok IR összetevők

12 feldolgozási folyamat
bemenetek feldolgozási folyamat kimenetek tárolt adatok vezérlés bemenet kimenet feldolgozási folyamat URL: adattárolás IR felépítése

13 humán műszaki pénzügyi/gazdasági Az IR erőforrásai

14 A technológiák életciklusa (1)
Lappangás Bizonyítás Berobbanás Növekedés Lassulás Érettség Hanyatlás Lappangás, bizonyítás Berobbanás, növekedés Lassulás, érettség Hanyatlás A technológiák életciklusa (1)

15 Az infokommunikációs hullám
Lappangás Hosszú időre nyúlik vissza Pascal (1642) , Babbage ( ) … Neumann János es évek. Bizonyítás A gyártási technológia stabilizálása után a gépek kapacitása növekedett ENIAC Berobbanás A piacot a nagygépek uralták, majd a PC-k megjelenésével kezdődött a nagymértékű változás (1980). Növekedés Az információtechnológia fénykora a ’90-es évekre tehető : több, mint 1 milliárd db asztali PC. Az infokommunikációs hullám

16 Információs rendszer típusok
Tranzakciófeldolgozó rendszer Vezetői információs rendszer Döntéstámogató rendszer Felsővezetői információs rendszer Szakértő rendszer Rendszerfejlesztés Dúl Imre - Miskolczi Ildikó Szolnoki Főiskola - Informatika Tanszék

17 IR és a vízesés modell

18 Célkitűzés - hogyan látja a szervező
A rendszerrel kapcsolatos általános kérdések a rendszer kidolgozásának körülményei a gépi feldolgozással kapcsolatos kérdések célkitűzés elemzés tervezés Csonka (ppt) kivitelezés Célkitűzés - hogyan látja a szervező bevezetés és tesztelés 4

19 A rendszerelemzés célja, feladata
A jelenlegi rendszer működésének megismerése a problémák feltárásával olyan információk gyűjtése, amelyek segítik a kifejlesztendő rendszer tervezését célkitűzés elemzés tervezés Csonka (ppt) kivitelezés A rendszerelemzés célja, feladata bevezetés és tesztelés 5

20 A rendszerelemzés szakaszai I.
A célrendszer nagyvonalú megismerése nagyvonalú, előzetes helyzetfelmérés előzetes terv, rendszerjavaslat készítése Átfogó helyzetfelmérés alapfolyamat és információs rendszerének funkcionális megismerése a rendszert alkotó rendszerrészek, és kapcsolataik bizonylatok tartalmi vizsgálata célkitűzés elemzés tervezés Csonka (ppt) kivitelezés A rendszerelemzés szakaszai I. bevezetés és tesztelés 7

21 A rendszerelemzés szakaszai II.
Részletes felmérés alrendszerek funkcióinak, kapcsolatainak feltárása a bizonylatok tartalmának megismerése az adatok tartalmának és formájának részletes feltárása célkitűzés elemzés tervezés Csonka (ppt) kivitelezés A rendszerelemzés szakaszai II. bevezetés és tesztelés 8

22 Előzetes helyzetfelmérés
Célja, feladatai Területei az adott szervezet működési, szervezeti jellemzői a reálfolyamat vizsgálata az információs rendszer elemzése Forrásai célkitűzés elemzés tervezés Csonka (ppt) kivitelezés Előzetes helyzetfelmérés bevezetés és tesztelés 9

23 Rendszerjavaslat, rendszertanulmány
Célja , feladata Általános szabályai Tartalmi követelményei célkitűzés elemzés tervezés Csonka (ppt) kivitelezés Rendszerjavaslat, rendszertanulmány bevezetés és tesztelés 10

24 A rendszerjavaslat tartalmi követelményei
Az új információs rendszer célja A meglévő rendszer bemutatása A javasolt rendszer működési modellje A javasolt rendszer megvalósításának feltételrendszere hardver, szoftver követelmények költségkalkuláció szervezeti változtatások indoklása A kifejlesztés ütemterve A rendszer megvalósíthatóságának bizonyítása, az új rendszer értékelése célkitűzés elemzés tervezés Csonka (ppt) kivitelezés A rendszerjavaslat tartalmi követelményei bevezetés és tesztelés 11

25 Belső - külső személy különbségei
általános kérdéseket ismeri szakmai nyelv ismerete belső körülményekkel „elfogultabb” pontosabban tudja: honnan, mit a szabályok rá is vonatkoznak tárgyilagos értékelés kell ebben az esetben is! célkitűzés elemzés tervezés Csonka (ppt) kivitelezés Belső - külső személy különbségei bevezetés és tesztelés 24

26 Információ a döntés alapja
Információ a döntés alapja

27 Információ és döntéshozatal
A vállalati információs rendszerek célja, hogy támogassák a döntéshozatalt, ellássák a menedzsereket a döntések meghozatalához szükséges információval. Adat, információ. Adat Feldolgozás Információ A döntéshozatal olyan folyamat, melynek során különböző cselekvési alternatívákat dolgozunk ki, majd választunk egyet ezek közül bizonyos célok elérése érdekében. Dúl Imre - Miskolczi Ildikó Szolnoki Főiskola - Informatika Tanszék

28 Olyan tény, folyamat, vagy utasítás, amely alkalmas emberi
Adat Olyan tény, folyamat, vagy utasítás, amely alkalmas emberi vagy gépi feldolgozásra, értelmezésre, illetve kommunikációra. Információ Jelentéssel bíró adat, amely a döntéshozatalra közvetlenül felhasználható. Az információ csökkenti egy esemény bekövet- kezésével vagy be nem következésével kapcsolatos tudásunk bizonytalanságát. Dúl Imre - Miskolczi Ildikó Szolnoki Főiskola - Informatika Tanszék

29 A döntéshozatal lépései (Herbert A. Simon, 1965)
Információ a feladat-meghatározáshoz Feladat-meghatározás, adatgyűjtés Tervezés Választás Megvalósítás Információ a tervezéshez Információ a választáshoz Dúl Imre - Miskolczi Ildikó Szolnoki Főiskola - Informatika Tanszék Információ a megvalósításhoz

30 Az információ minősége
releváns (tárgyhoz tartozó, fontos, meghatározó) időszerű (mennyire?) ne legyen elavult pontos (elfogadható hibahatáron belül) ellenőrizhető teljes (se túl sok, se túl kevés) könnyen elérhető (áttekinthető, vizuális) Dúl Imre - Miskolczi Ildikó Szolnoki Főiskola - Informatika Tanszék

31 Döntési típusok (Herbert A. Simon)
Strukturált (kiszámítható, algoritmikus, számítógép) szabályok a megoldásra a probléma pontosan meghatározott Nem strukturált (nem jól definiált a probléma, felsőbb vezetés) a megoldás lépései nem határozhatók meg előre ötletszerű, változó feltételektől függ feltétlenül emberi döntést igényel Gyakorlat: vegyes, félig strukturált Dúl Imre - Miskolczi Ildikó Szolnoki Főiskola - Informatika Tanszék

32 Döntési szintek és információigényük
Stratégiai Taktikai szint Operatív szint Adatfeldolgozási szint Felső vezetés Középvezetés Alsó vezetés Nem strukturált problémák Félig strukturált problémák Strukturált problémák (Robert N. Antony) (stratégiai döntések is) Dúl Imre - Miskolczi Ildikó Szolnoki Főiskola - Informatika Tanszék (rövidtávú, konkrét feladatok)

33 Adatvédelem, adatbiztonság
Adatvédelem, adatbiztonság

34 Adatvédelem és adatbiztonság
Az adatvédelem hazánkban az adatok meghatározott csoportjára vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítése az adatkezelés során Az adatbiztonság az adatok jogosulatlan megszerzése, módosítása és tönkretétele elleni műszaki és szervezési intézkedések és eljárások együttes rendszere, beleértve az adatok hardveres és szoftveres védelmét is. Képek forrása:

35 Az adatvédelmi törvény

36 Az Alkotmány XII. fejezete, 59. §
A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. Az Alkotmánybíróság határozata 15/1991.(IV. 13.): „… a személyes adatok meghatározott cél nélküli, tetszőleges jövőbeni felhasználásra való gyűjtése és feldolgozása alkotmányellenes.” …, a korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel (személyi szám) alkotmányellenes. “ Az Alkotmány XII. fejezete, 59. §

37 1992. évi LXIII. törvény alapelvei
Az állampolgárnak döntési és cselekvési joga van a róla szóló információk felett, valamint joga van a közérdekű információk megismeréséhez. Ezeket a jogokat csak törvény korlátozhatja. A törvény főbb pontjai: A törvény célja Értelmező rendelkezések (személyes adat, különleges adat, adatfeldolgozás, adatkezelés szabályai) A személyes adatok védelme A közérdekű adatok nyilvánossága Az adatvédelmi biztos és az adatvédelmi nyilvántartás Különleges és záró rendelkezések 1992. évi LXIII. törvény alapelvei

38 Nem kaphat a beleegyezése nélkül reklámleveleket, illetve az adatokat nem adhatják tovább egy másik cégnek probléma: spam A személyes adatok nem kutathatók, és nem használhatók fel probléma: adathalászat (phishing) A személyes adatok nem helyezhetők el nyilvánosan probléma: weboldalon pl. könyvtári hátraléklista A használt adattároló (számítógép) eladása törlés nélkül probléma: személyes adatok önkéntes átadása A beleegyezésünk nélkül nem gyűjthetnek rólunk adatokat probléma: adware, spyware A gyakorlati példák…

39 Adatiztonság

40 Az adatbiztonság alapkövetelményei
Rendelkezésre állás A rendszer szolgáltatásai és adatai a megfelelő időben működőképesek. Sértetlenség Az adatokat és a programokat csak az arra jogosultak változtathatják meg, véletlenül sem módosulnak. Bizalmasság Az adatokhoz az arra jogosítottak csak az előírt módokon férhetnek hozzá. Hitelesség A partnerek kölcsönösen és kétségtelenül felismerhetik egymást, és ez az állapot a kapcsolat egész idejére változatlanul fennmarad. Működőképesség A rendszernek és elemeinek az elvárt és igényelt üzemelési állapotban való tartása Az adatbiztonság alapkövetelményei

41 Az adatbiztonság rendszerelemei
Az infrastruktúrához kapcsolódó adatbiztonsági intézkedések Adathordozókhoz kapcsolódó szabályozások Dokumentumokhoz kapcsolódó szabályozások Szoftverekhez kapcsolódó szabályozások Adatokhoz kapcsolódó szabályozások Kommunikációhoz kapcsolódó szabályozások Személyekhez kapcsolódó szabályozások Az adatbiztonság rendszerelemei

42 Az európai és a nemzetközi szabályozás
ITSEC (EU Információtechnológiai Biztonsági Kritériumok) Azonosítás hitelesítés jogosultság kiosztás jogosultság ellenőrzés bizonyíték biztosítás újraindítási képesség hibaáthidalás, átviteli biztonság X 800 ISO OSI Hitelesítés hozzáférés ellenőrzés Adattitkosság Adatsértetlenség letagadhatatlanság Digitális aláírás (matematikai háttér - kriptográfia) + digitális pecsét, időbélyegzés Az európai és a nemzetközi szabályozás

43 Szakértő rendszerek

44 Szakértő rendszerek (SZR)
szakértő rendszer : olyan ismeretalapú rendszer, mely magas szintű teljesítményt nyújt egy szűk problémakör kezelésében angolul: (ES: Expert System) ismeretalapú rendszer (KBS:Knowledge- Based System): a rendelkezésére álló információkból bizonyos keresési stratégia szerint javasol a feltett kérdésre egy választ Szakértő rendszerek (SZR)

45 Az SZR szerepe növeli a munka hatékonyságát: tudásuk mindig elérhető
kevesebb idő kevesebb ember kevesebb hibás döntés tudásuk mindig elérhető tudásuk egyszerűen és alacsony költséggel többszörözhető Az SZR szerepe

46 Az SZR felépítése (szerkezete)
Az SZR felépítése (szerkezete)

47 Pótolják a szakértőhiányt – elérhető áron terjesztik a szakértő ismereteit
Jól követik a tárgyterület változásait – az ismeretbázist könnyű módosítani Növelik a szakértő képességeit Fokozzák a szakértő produktivitását Megőrzik a szakértelmet Az SZR előnyei I.

48 mindig következetesek a tanácsadásban – nincsenek emocionális tényezők, nem fáradt ...
állandóan rendelkezésre áll részleges és nem-teljes adatokkal is tudnak dolgozni képesek megindokolni az eredményt Az SZR előnyei II.

49 ismereteik egy adott szűk tárgyterületről származnak – nincsenek tudatában ennek
válaszaik nem mindig helyesek – mindig meg kell fontolni a javaslatukat nincs hétköznapi józan eszük az ismeretszerzés bonyolult folyamat a fejlesztés gyakran évekig tart Az SZR hátrányai

50 Gábor András és munkatársai: Üzleti informatika. Aula, 2007, Bp.
Futó Iván - Molnár Bálint - Gerencsér András: Válogatott fejezetek az információmenedzsment tématőréből. [elektronikus dok.] BKÁE, 2000, Bp. URL: Információs rendszerek. Rövid áttekintés. (elektronikus dokumentum, letöltés: június 20.) URL: Irodalom