Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK. Az előítélet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK. Az előítélet."— Előadás másolata:

1 Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK

2 Az előítélet

3 Előítéletesség ma, Magyarországon • Krémer Ferenc: az előítéletről szóló minden elmélet csak adott korban és társadalomban igaz • multikulturalizmus? a civilizációk összecsapása? sokféle modernitás? • a szegényektől, leszakadóktól való félelem – a leszakadástól való félelem • az idegenektől, bevándorlóktól, migránsoktól való félelem – TÁRKI 2012: felülbecslés – összesen 49% (néhány ezrelékhez képest), félelem a tömeges bevándorlástól, rendpárti bevándorláspolitika • a magyar társadalom értékszerkezete (TÁRKI 2009) – szekularizált – a demokratikus értékek (önmegvalósítás, együttműködés, bizalom, tolerancia, civil együttműködés) csekély elfogadottsága: a nyugati keresztény kultúrkör szélén, zárt, magába forduló társadalom – közelebb a kelethez, mint a nyugathoz – időben gyakorlatilag változatlan – rendkívül alacsony a politikai intézmények iránti bizalom • az előítéletek puhábbá/rejtettebbé válása

4 Csökkenthetőek az előítéletek? • oktatás • a szociál- és foglalkoztatáspolitika szerepe • média • kampányok, érzékenyítés, szemléletformálás • az elit felelőssége • jogi eszközök?

5 Jogi eszközrendszer Nemzetközi jogi háttér Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1. cikk Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek. 2. cikk Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.

6 ECtHR • Európa Tanács: Emberi Jogok Európai Egyezménye – Európai Emberi Jogi Bíróság (European Court of Human Rights) • a megkülönböztetés-mentességet az egyezményben biztosított jogok tekintetében garantálja: 14. Cikk A megkülönböztetés tilalma A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani. – általános diszkriminációtilalom: 12. jegyzőkönyv – számos állam, így Magyarország sem ratifikálta

7 Az Európai Unió joga az Európai Unió Alapjogi Chartája III. cím 21. cikk A megkülönböztetés tilalma (1) Tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés. (2) A Szerződések alkalmazási körében és az azokban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, tilos az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés. DE! 51. cikk (1) E Charta rendelkezéseinek címzettjei – a szubszidiaritás elvének megfelelő figyelembevétele mellett – az Unió intézményei, szervei és hivatalai, valamint a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre.

8 Irányelvek az egyenlő bánásmód területén • fejlődés: az alapító szerződésekből csak a férfiak és nők közötti megkülönböztetés tilalma volt levezethető: az Európai Bíróság kimunkált és irányadó esetjoga ezen a területen (gender) • irányelvek: – foglalkoztatási keretirányelv 2000/78/EK – ‘race directive’ 2000/43/EK – az egyes, az Unió hatáskörébe tartozó területeken megalkotott szabályokban megjelenik – pl. légi közlekedés, PRM utasok jogai

9 A magyar szabályozás I. • Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. • az alapjogvédelem rendszere (AB, ombudsman, bíróságok, FRP…)

10 A magyar szabályozás II. • az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.) • megalkotása – szükség van-e antidiszkriminációs törvényre? (ld. pl. Fundamentum, szám, Fórum; Bitskey Botond – Gyulavári Tamás: “Kell-e antidiszkriminációs törvény?” Jogtudományi Közlöny, szám) – Tóth Balázs: díszítőelem vagy tartóoszlop? – Kemény István: az alkotmányos tilalom nem elég önmagában – konkrét, de nem átfogó, hanem faji diszkriminációt tiltó törvény kell – Csepeli György: a védelem az előítéletek megerősödését vonja maga után • hatályba lépése: 2004 január 27.

11 Az Ebktv. hatálya • személyi hatály: állam, önkormányzatok, Honvédség és rendvédelmi szervek, hatóságok, közszolgáltatók, közoktatás, egészségügy… • tárgyi hatály – a jogviszony sajátossága miatt • nyilvánosság (ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben/nyilvános ajánlattétel és ajánlattételre felhívás) • állami támogatás felhasználása • FOGLALKOZTATÁS

12 Védett tulajdonságok 1.nem 2.faji hovatartozás 3.bőrszín 4.nemzetiség 5.nemzetiséghez való tartozás 6.anyanyelv 7.fogyatékosság 8.egészségi állapot 9.vallási vagy világnézeti meggyőződés 10.politikai vagy más vélemény 11.családi állapot 12.anyaság (terhesség) vagy apaság 13.szexuális irányultság 14.nemi identitás 15.életkor 16.társadalmi származás 17.vagyoni helyzet 18.foglalkoztatási jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama 19.érdekképviselethez való tartozás 20.egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző

13 A hátrányos megkülönböztetés formái • közvetlen diszkrimináció • közvetett diszkrimináció: Ebktv. 9. § Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelényének megfelelő rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne. • zaklatás Ebktv. 10. § (1) bek. Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8. §- ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. • megtorlás • jogellenes elkülönítés • ezekre adott utasítás

14 Eljárási szabályok • bírósági eljárásban – hatósági eljárásban: Ket. X/A. fejezet • Egyenlő Bánásmód Hatóság (www.egyenlobanasmod.hu)www.egyenlobanasmod.hu – eljárás kérelemre/hivatalból? – közérdekű igényérvényesítés – bíróság előtti képviselet/hatósági eljárás? – osztott bizonyítási szabályok – szankciórendszer: • a jogsértés megállapítása • eltiltás a jövőbeli jogsértéstől • a határozat nyilvánosságra hozatala • bírság

15 Speciális rendelkezések • Foglalkoztatás – speciális kimentés • Szociális biztonság és egészségügy • Lakhatás • Oktatás és képzés – közoktatási összefüggések: a SNI gyermekekkel kapcsolatos ügyek, integrált oktatás • Áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele – hitelezés, egyéb pénzügyi szolgáltatások – akadálymentesítés – kizárás a szolgáltatásból roma származás/bőrszín miatt

16 Köszönöm a figyelmet! Kiss Valéria


Letölteni ppt "Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK. Az előítélet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések