Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA. AZ AB alaphatározatai: 30/1992. (V. 26.) ABh., 12/1999. (V. 21.) ABh. és 18/2004. (V. 25.) ABh. – közösség elleni izgatás,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA. AZ AB alaphatározatai: 30/1992. (V. 26.) ABh., 12/1999. (V. 21.) ABh. és 18/2004. (V. 25.) ABh. – közösség elleni izgatás,"— Előadás másolata:

1 A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA

2 AZ AB alaphatározatai: 30/1992. (V. 26.) ABh., 12/1999. (V. 21.) ABh. és 18/2004. (V. 25.) ABh. – közösség elleni izgatás, gyűlöletbeszéd 36/1994. (VI. 24.) ABh. – hatóság, hivatalos személy megsértése, közszereplők bírálhatósága 13/2000. (V. 12.) ABh. – nemzeti jelkép megsértése 14/2000. (V. 12.) ABh. – önkényuralmi jelképek használata

3 Az alapjogok rendszerében: a kommunikációs jogok anyajoga  kommunikációs jogcsoport: szólás- és sajtószabadság, információszabadság, a művészi, az irodalmi alkotás szabadsága és a művészeti alkotás terjesztésének szabadsága, a tudományos alkotás szabadsága és a tudományos ismeretek tanításának szabadsága is, lelkiismereti és vallásszabadság, gyülekezési jog  az egyén megalapozott részvétele a társadalmi és politikai folyamatokban

4 alanyi jog intézményvédelmi kötelezettség

5 Intézményvédelmi oldala: „a demokratikus közvélemény kialakulása feltételeinek és működése fenntartásának biztosítására irányuló állami kötelezettség” „a közvélemény, mint alapvető politikai intézmény garantálása”

6 Fokozott alkotmányos védelem: „igen kevés joggal szemben kell csak engednie, azaz a véleményszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni”  élethez való jogot követően második az alapjogok képzeletbeli hierarchiájában

7 Fokozott alkotmányos védelem: „A vélemény szabadságával szemben mérlegelendő korlátozó törvénynek 1. nagyobb a súlya, ha közvetlenül másik alanyi alapjog érvényesítésére és védelmére szolgál, 2. kisebb, ha ilyen jogokat csakis mögöttesen, valamely intézmény közvetítésével véd, s 3. legkisebb, ha csupán valamely elvont érték önmagában a tárgya (pl. a köznyugalom).”

8 Tartalomsemleges védelem: „…a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. Egyedül ez felel meg … az ideológiai semlegességnek… külső korlátai vannak csak; amíg egy ilyen alkotmányosan meghúzott külső korlátba nem ütközik, maga a véleménynyilvánítás lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül. Vagyis az egyéni véleménynyilvánítás, a saját törvényei szerint kialakuló közvélemény, és ezekkel kölcsönhatásban a minél szélesebb tájékozottságra épülő egyéni véleményalkotás lehetősége az, ami alkotmányos védelmet élvez. Az Alkotmány a szabad kommunikációt - az egyéni magatartást és a társadalmi folyamatot - biztosítja, s nem annak tartalmára vonatkozik a szabad véleménynyilvánítás alapjoga. Ebben a processzusban helye van minden véleménynek, jónak és károsnak, kellemesnek és sértőnek egyaránt, különösen azért, mert maga a vélemény minősítése is e folyamat terméke.”

9 Tartalomsemleges védelem: „…a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. Egyedül ez felel meg … az ideológiai semlegességnek… külső korlátai vannak csak; amíg egy ilyen alkotmányosan meghúzott külső korlátba nem ütközik, maga a véleménynyilvánítás lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül. Vagyis az egyéni véleménynyilvánítás, a saját törvényei szerint kialakuló közvélemény, és ezekkel kölcsönhatásban a minél szélesebb tájékozottságra épülő egyéni véleményalkotás lehetősége az, ami alkotmányos védelmet élvez. Az Alkotmány a szabad kommunikációt - az egyéni magatartást és a társadalmi folyamatot - biztosítja, s nem annak tartalmára vonatkozik a szabad véleménynyilvánítás alapjoga. Ebben a processzusban helye van minden véleménynek, jónak és károsnak, kellemesnek és sértőnek egyaránt, különösen azért, mert maga a vélemény minősítése is e folyamat terméke.”

10 Tartalomsemleges védelem: „…a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. Egyedül ez felel meg … az ideológiai semlegességnek… külső korlátai vannak csak; amíg egy ilyen alkotmányosan meghúzott külső korlátba nem ütközik, maga a véleménynyilvánítás lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül. Vagyis az egyéni véleménynyilvánítás, a saját törvényei szerint kialakuló közvélemény, és ezekkel kölcsönhatásban a minél szélesebb tájékozottságra épülő egyéni véleményalkotás lehetősége az, ami alkotmányos védelmet élvez. Az Alkotmány a szabad kommunikációt - az egyéni magatartást és a társadalmi folyamatot - biztosítja, s nem annak tartalmára vonatkozik a szabad véleménynyilvánítás alapjoga. Ebben a processzusban helye van minden véleménynek, jónak és károsnak, kellemesnek és sértőnek egyaránt, különösen azért, mert maga a vélemény minősítése is e folyamat terméke.”

11 Értékítélet és tényállítás: a) értékítélet • minden esetben védett, függetlenül attól, értékes vagy értéktelen, igaz vagy hamis, érzelmen vagy észérveken alapul • fokozott védelmet élveznek a közügyekre vonatkozóak b) tényállítás védelem nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas valótlan tények közlésére akkor, ha –kifejezetten tudatában van a közlés valótlanságának vagy –foglalkozása, hivatása gyakorlásának szabályai szerint elvárható lett volna tőle a tények valóságtartalmának vizsgálata, de a véleménynyilvánítási alapjog felelős gyakorlásából adódó gondosságot elmulasztotta

12 Gyűlöletbeszéd – közösség elleni izgatás: (1)a magyar nemzet vagy valamely nemzetiség, valamely nép, felekezet vagy faj, továbbá a lakosság egyes csoportjai elleni gyűlöletre uszítás  szankcionálható (2) a magyar nemzet, illetve valamely nemzetiség, nép, felekezet vagy faj elleni sértő vagy lealacsonyító kifejezés használata (gyalázkodás)  szankcionálása alkotmányellenes

13 „A ’köznyugalom’ ráadásul maga sem független a véleményszabadság helyzetétől. Ahol sokféle véleménnyel találkozhatnak az emberek, a közvélemény toleráns lesz; míg zárt társadalmakban sokkal inkább felkavarhatja a köznyugalmat egy-egy szokatlan hang is. Másrészt a véleménynyilvánítás szükségtelen és aránytalanul szigorú korlátozása a társadalom nyitottsága ellen hat. … Politikai kultúra és egészségesen reflektáló közvélemény csakis öntisztulással alakulhat ki. Aki tehát gyalázkodik, magát bélyegzi meg, s lesz a közvélemény szemében ’gyalázkodó’. A gyalázkodásra bírálat kell hogy feleljen. E folyamatba tartozik az is, hogy számolni kelljen magas kártérítésekkel. Büntetőjogi büntetésekkel azonban nem a közvéleményt és a politikai stílust kell formálni - ez paternalista hozzáállás -, hanem más jogok védelmében az elkerülhetetlenül szükséges esetekben szankcionálni.”

14 Közszereplők bírálhatósága:  magánszféra, mások személyhez fűződő jogainak, becsületének stb. védelme  közszereplők (közhatalom gyakorlása, közéleti szerep) magánszférája: súlyosabb büntetés alkotmányellenes, sőt a nem büntethető véleménynyilvánítás köre tágabb

15 Közszereplők bírálhatósága: becsületének csorbítására alkalmas a) értékítélet nem büntethető b) tényállítás akkor büntethető, ha –tudta, hogy a közlése lényegét tekintve valótlan vagy –azért nem tudott annak valótlanságáról, mert a hivatása vagy foglalkozása alapján reá irányadó szabályok szerint elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta

16 MÉDIUMSPECIFIKUS SZABÁLYOK: AZ ÍROTT SAJTÓ SZABADSÁGA

17 MÉDIUMSPECIFIKUS SZABÁLYOK: AZ ELEKTRONIKUS MÉDIUMOK SZABADSÁGA

18 Speciális szabályozás indokai: •a műsorszolgáltatói hozzáférés lehetőségei korlátozottabbak (frekvenciaszűkösség) •szinte korlátlan hozzáférési lehetőséget kínálnak például a gyermekek számára  további korlátozások

19 37/1992. (VI. 10.) AB határozat alkotmánybírósági követelmények: írott sajtó  elektronikus média  azon belül közszolgálati médiumok – az állam tartalmi be nem avatkozása, pl. a cenzúra tilalma, a szabad lapalapítás lehetősége

20 37/1992. (VI. 10.) AB határozat + teljeskörű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű tájékoztatás + függetlenség  médiatörvény: a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény


Letölteni ppt "A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA. AZ AB alaphatározatai: 30/1992. (V. 26.) ABh., 12/1999. (V. 21.) ABh. és 18/2004. (V. 25.) ABh. – közösség elleni izgatás,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések