A tanárképzési gyakorlatok fajtái, szerepük

Az előadások a következő témára: "A tanárképzési gyakorlatok fajtái, szerepük"— Előadás másolata:

1 A tanárképzési gyakorlatok fajtái, szerepük
TÁMOP /1/B A kompetencia-alapú pedagógusképzés regionális szervezeti, tartalmi és módszertani fejlesztése A tanárképzési gyakorlatok fajtái, szerepük Pécs, október 13.

2 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 289/2005. (XII. 22.) Kormányrendelet
A tanári szak három elemből áll: a) a tanári szakképzettség szerinti, – a tantárgy-pedagógiát, a szakmódszertant is magába foglaló – szakterületi ismeretekből, b) a tanári képesítés pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismereteiből, c) a közoktatási intézményben, felnőttképző intézményben szervezett, összefüggő szakmai gyakorlatból. A c) pont szerinti összefüggő szakmai gyakorlat csak az a)-b) pontban meghatározott elemek tanulmányi követelményeinek eredményes teljesítését követően kezdhető meg.  A létszám nehezen tervezhető.

3 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR, SZABÁLYZATOK
15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 4. sz. melléklet = KKK A PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának 11. számú, a tanári mesterképzésre vonatkozó melléklete Hallgatói útmutatók Szakmai gyakorlatról Tanári szakdolgozatról Tanári záróvizsgáról

4 A szakmai gyakorlat célja
A szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlati ismeretek megszerzése. (Tanórára való felkészülés, óratervezés, óravezetés, tanári szerepkörök, pedagógiai mérések és kísérletek stb.) A munkahely világával való ismerkedés. (Iskolai élet, iskolavezetés, szülőkkel való kommunikáció stb.) Olyan szakmai tudás megszerzése, mely végzett pedagógusként is hatékonyan felhasználható a tanítási és tanulási, illetve nevelési folyamatok értékelésében, fejlesztésében és kutatásában.

5 A szakmai gyakorlat Építkezési folyamat
A képzés során az egymást követő félévek egyre komplexebb, egymásra épülő szakmai gyakorlati feladatokat tartalmaznak.

6 A szakmai gyakorlat előírt formái, fajtái
Általános (pedagógiai) Csoportos (tanítási) Egyéni (összefüggő szakmai)

7 ÁLTALÁNOS (PEDAGÓGIAI) GYAKORLAT
Az alábbi három pedagógiai- pszichológiai tantárggyal képez szerves egységet: pedagógiai pszichológia, nevelés és iskola, tanulás és tanítás.

8 A fenti három tantárgyhoz kapcsolt általános (pedagógiai) gyakorlat folyamatterve
Az iskolai gyakorlat előkészítése az egyetemi szemináriumon (2 óra). Az iskolai gyakorlat (10 óra). Az iskolai gyakorlat értékelése, reflektív, önreflektív elemzése az egyetemi szemináriumon (3 óra).

9 ÖSSZEHASONLÍTÁS CSOPORTOS TANÍTÁSI GYAKORLAT
EGYÉNI (ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI) GYAKORLAT

10 Csoportos Egyéni Helyszíne
Gyakorlóiskola Engedéllyel külső iskola is lehet Partneriskola Gyakorlóiskola Közoktatási segítője Gyakorlat-vezető tanár (szakvezető) Gyakorlat-vezető mentor Célja Az adott tanári szakképzettség-hez tartozó tantárgy tanításával kapcsolatos tevékenységek elsajátítása „….nem pusztán a szaktárgy tanításának további gyakorlása, hanem az iskola és benne a tanár komplex oktatási-nevelési feladatrendszerének elsajátítása”1 1 Ajánlás a tanári mesterszak összefüggő szakmai gyakorlati félévének tartalmára (OKM Bp szeptember o.)

11 Csoportos Egyéni Időtartam Szakképzettségen-ként 60 óra
Közoktatási intézményben töltendő ideje minimum 12 hét Tevékeny-ségek Hospitálás, óramegbeszélések, a gyakorlatvezető tanár által tartott órák részfeladataiban való közreműködés Legalább 15 önállóan megtartott óra A 13 – 20. dián.

12 Partneriskola, gyakorlatvezető mentor
Partneriskola az a közoktatási intézmény, mellyel a Dél-dunántúli Regionális Pedagógusképzési Szolgáltató és Kutatóközpont együttműködési megállapodást köt/kötött. Gyakorlatvezető mentor: az egyéni (összefüggő) szakmai gyakorlat valamennyi iskolai tevékenységének gondozója. Támogatja, segíti a hallgatót az egyéni fejlődési terv szakmai megvalósításában.

13 Az egyéni (összefüggő szakmai) gyakorlat során elvégzendő feladatok, tevékenységek
A kísérő szemináriumok feladatait és teljesítési feltételeit a szemináriumokat vezető oktatók határozzák meg. Az oktatási intézményekben elvégzendő feladatokat, valamint azt, hogy az alábbi csoportokba tartozó tevékenységek közül a tanárjelöltnek mit és hány órában kell teljesítenie – a tanárjelölt egyéni kompetenciafejlesztési terve és tevékenységi hálója alapján – a gyakorlatvezető mentor határozza meg.

14 Az egyéni (összefüggő szakmai) gyakorlat során elvégzendő feladatok, tevékenységek
Szaktárgy tanításával kapcsolatos tevékenységek Szaktárgy tanításán kívüli oktatási, nevelési tevékenységek Az iskola, mint szervezet és támogató rendszereinek megismerése Kísérő szemináriumok V. Portfóliókészítés

15 Szaktárgy tanításával kapcsolatos tevékenységek
Szakképzettségenként heti 2-3 (maximum 6) óra. Hospitálás a mentor óráin és más szakórákon. Felkészülés az órákra, az órákat követő önelemzés-önértékelés és gyakorlatvezető mentori megbeszélés.

16 Szaktárgy tanításával kapcsolatos tevékenységek
Tanítási órán kívüli, de a szaktárgy tanításához szorosan kapcsolódó iskolai feladatok ellátása. (Tehetséggondozás, felzárkóztatás; szakköri jellegű, ill. fakultatív foglalkozások hospitálása és levezetése; sajátos nevelési igényű tanulókkal, hátrányos helyzetű tanulókkal való bánásmód megismerése; egyéni foglalkozáson, projektmunkában való részvétel, a művészeti tanárképzésben kották gyűjtése, darabok kiválasztása stb.) A szaktárgy oktatását segítő pedagógiai tevékenységek, szolgáltatások megismerése és végzése. (Ellenőrző feladatsorok összeállítása, tanulási segédletek, szemléltető anyagok készítése, összegyűjtése, szaktárgyi versenyek szervezésében való aktív részvétel stb.)

17 Szaktárgy tanításán kívüli oktatási, nevelési tevékenységek
Hospitálás nem szaktárgyi órákon. Osztályfőnöki jellegű tevékenységek. Iskolai rendezvényeken való részvétel, illetve közreműködés azok szervezésében, lebonyolításában. Egy-egy tanuló életútjának, családi hátterének, iskolai pályájának mélyebb megismerése.

18 Szaktárgy tanításán kívüli oktatási, nevelési tevékenységek
Mérés, értékelés, minőségbiztosítás a gyakorlatban (országos kompetenciamérés, belső mérések, vizsgarendszer). Az ifjúságvédelem, drogprevenció, mentálhigiéné, iskolai agresszió, konfliktuskezelés helyi gyakorlatának megismerése, segítése. Sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű tanulókkal, kisebbségi csoportokkal való bánásmód megismerése, a segítő attitűd, az empátia, tolerancia, előítéletek helyzetei stb.

19 Az iskola, mint szervezet és támogató rendszereinek megismerése
Törvényi, rendeleti háttér, a fenntartói irányítás és az intézményi belső szabályozás dokumentumai Az iskola szervezeti felépítése, működési rendje. (SZMSZ, házirend, munkaterv stb.) Az iskola pedagógiai programja, a munkaközösségi munkatervek, továbbképzési program stb.

20 Az iskola, mint szervezet és támogató rendszereinek megismerése
Minőségirányítási rendszer Az iskola, a család és a helyi közösségek kapcsolata, az együttműködés formái (iskolaszék, szülői munkaközösség stb.) Támogató, segítő rendszerek, szakmák megismerése (nevelési tanácsadó, fejlesztő pedagógus, iskolapszichológus, helyi és regionális szakmai szervezetek stb.)

21 Az egyéni (összefüggő szakmai) gyakorlat minősítése
Feladat Értékelő a) az intézmény valamennyi tevékenységterületéhez kapcsolódó hospitálás, annak dokumentálása, elemzése gyakorlatvezető mentor b) az első szakképzettséghez kapcsolt tanítási/tanulássegítési c) a második szakképzettséghez kapcsolt tanítási/tanulássegítési d) tanítási órán kívüli e) kísérő szemináriumok kísérő szemináriumok oktatói

22 Szakdolgozati portfólió Szakdolgozati tanulmány
TANÁRI SZAKDOLGOZAT Két összetevője: Szakdolgozati portfólió Szakdolgozati tanulmány

23 Szakdolgozati portfólió
A hallgató kompetenciáit bemutató, illusztráló dokumentum, amely tükrözi az egyéni kompetencia-fejlesztési terv alapján kialakuló, személyenként változó szakmai különbségeket, és amelynek megvédése a tanári záróvizsga része.  Az iskolai gyakorlatok, valamint a kísérő szemináriumok tapasztalatainak a rendszeres összegzése.

24 Szakdolgozati tanulmány
Előbbi tapasztalatoknak vagy a szaktárgy egy részterülete tanításának valamely szakpedagógiai, illetve általános neveléstudományi szempont szerinti, tudományos alaposságú bemutatása, elemzése, értékelése vagy a tanításhoz szükséges segédlet készítése.

25 TANÁRI ZÁRÓVIZSGA Részérdemjegy Értékelő
a) tanári szakdolgozat érdemjegye témavezető és az opponens b) a tanári szakdolgozat (a portfólió és a tanulmány) bemutatására és védésére kapott érdemjegy záróvizsga-bizottság c) a tanári záróvizsga komplex szóbeli vizsgarészére adott érdemjegy d) csoportos (tanítási) gyakorlat(ok) érdemjegye gyakorlatvezető tanár e) egyéni (összefüggő szakmai) gyakorlat érdemjegye gyakorlatvezető mentor és a gyakorlatvezető oktatók

26 Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Lengvárszky Attila
oktatási igazgató